PAUL BRUNTON MISZTIKUS TANITASOKAz eredeti mii cime The Notebooks of Paul Brunton, volume one: Perspectives Fordit6 Zsiday Viktor Lektor Geréb Tamas TARTALOM Elész6...7 1 AKeresés...9 2 Gyakorlatok KeresSknek . . . 27 3 Lazitas és Visszavonulas . . . 35 4 Meditacié kezdéknek . . . 45 5 Atest... 64 6 Erzelmek és etika .. . 78 Z Az intellektus . ..94 8 Az ego... 109 9 Sziiletést6l az ujjdszilletésig . . . 122 10 Onmagunk gydgyitasa . .. 137 1 Anegativumok: Sétét arnyék vetiil a vilagra ... 151 12 Visszatekintés életemre . . . 162 13, Az emberi tapasztalat ... 17414 A mfivészet mint a kultira része . . . 189 i. Kelet... 201 16 Az érzékek .. . 218 17 A vallsossag irdntl igény . . . 236 18 Az dhitatos élet . . . 248 19 Arelativitas uralma . . . 262 20 Mia filoz6fia? ... 280 21 Mentalizmus . . . 316 22 Az ihlet és az Onval6 . . . 332 a) Kontemplacié halad6knak . . . 351 24 A benned rejlé béke . . . 372 25 Vildgelme az egyéni elmében . . . 386 26 A Vildgidea . . . 407 27 Vilagelme . .. 420 28 Az Egyetlen .. . 427 ELOSZO Egy filoz6fidval foglalkoz6 kényvet nem gy kell forgatnunk, mint mas konyve- ket. Nem kell arra sz4mitanunk, hogy azonnal mindent megértiink, és emiatt nem is kell elbizonytalanodnunk, ha gyakran nem értiink meg bizonyos dol- gokat elsére. Ekként viszonyulva az olvasottakhoz fel kell figyelniink minden alkalommal arra, ha egyes mondatok vagy gondolatok a sziv mélyérél intuitiv valaszt valtanak ki (ezt nem szabad dsszekeverni a fejben t6rténé logikus meg- értéssel). Amennyiben az elébbi bekévetkezne, minden alkalommal abba kell hagyni az olvasast, félre kell tenni a kényvet, és t kell adni magunkat a sza- vaknak, amik ezt az érzést kivaltotték. Hagyjuk, hadd végezzék el azok a sajét médjukon feladatukat. Nem kell mast tenniink, csak befogadénak maradni, és csendben lenni. S éppen az ilyen médon kivaltott, benniink visszhangz6 vala- szok segitségével talalhatjuk meg végiil azt az ajtét, amely a belsé lényiinkre nyflik, s vilagossag lesz ott, ahol korabban nem volt. Amikor atlépiink azon az ajtn, és belépiink abba a fénybe, akkor mar a konyv tobi része is kénnyen értheté lesz. Ha tigy érzed, hogy azok az elvek, amelyek ebben a kényvben szerepelnek, iga- zak, ne felejtsd el, hogy az Igazsdg irdnti haléd legjobb kifejezési médja az, ha hasznalod 6ket. A lelki béke azoknak a dija, akik bélcsen keresnek, és féradha- tatlanul dolgoznak t6rekvéseik megvalésitsén.1 A KERESES Hogyan taldljuk meg utunkat ~ Ondll6 utak ~ Szervezett csoportok - Onfejlesztés — Tanitvdny/Tanité ‘Az Onval6 keresése nem mas, mint az emberiség boldogs4g ut4ni hosszti kuta- tas4nak utols6 Allomasa. Amikor egy ember elengedhetetlen sziikségét érzi énmaga megbecsillésének, akkor meghallotta az Onvalé csendes suttogasdt. Ett6l kezdve kiilénbéz6 uta- kat s médokat fog keresni, hogy kivivja ezt az énbecsiilést. Ezzel kezdetét veszi a Keresés. Ennek a Keresésnek a legfontosabb pontja az ego szivének megnyitasa az Onval6 felé. Nem azoknak szél ez, akiknek egy tarsasgi eseményre van sziikségiik minden vasérnap délel6tt, ahol megmutathatjak szép ruhdjukat és szép beszédeket hall- gathatnak. Azoknak sz6l, akik valami fels6bbrendd sziikségét érzik az életben, aminek atadhatj4k magukat, akik nem elégszenek meg azzal, hogy megkeresik mindennapi kenyeriiket vagy kellemes foglalatoss4gokkal tik el az id6t. Milyen tigy, milyen feladat lehet fontosabb, mint az, hogy az élet magasabb céljat meg- valésitsuk a Féldén? Egy szent kiildetés okan vagyunk itt, ebben a vilagban. Meg kell taldlnunk azt, amit a teolgusok Iéleknek, a filozéfusok pedig Onvalénak neveznek. Olyasvatam! ez, ami egyszerre van karnydjtasnyira, s végtelen tavol is. Eletéramunknak, éniinknek, tudatoss4gunknak titkos forrésa ez. Mivel azonban életenergidnk folya- matosan kifelé 4ramlik érzékszerveinken keresztiil, mivel éniinket folyamatosan a testiinkkel azonosftjuk, s mivel tudatoss4gunk soha nem merill el Snmagaban, az Onval6 sziikségszerdien megfoghatatlanné, elérhetetlenné valik sz4munkra.10 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK Négy cél van, amit a filoz6fia kittizétt az ember elé: 1. ismerje meg 6nma- gat; 2. ismerje meg Onval6jat; 3. ismerje meg az Univerzumot; 4. ismerje meg énmaga viszonyat az Univerzumhoz. A Keresés eme célok megvalésftasanak folyamata. Ez az Ideal az, ami élettapasztalatunk minden fazisanak titkos fontossdgot kélcsénéz. Ez a cél az, amely oliimposzi fenséget ad ismeretlen férfiaknak és néknek. Ez a Gondolat az, amely felemeli, megvaltja és dicséségessé teszi az emberi létezést. Egy nagy célnak szentelt szerény élet maga is naggya valik. Nem csupan a lelki onfejlesztés irant érdekl6d6 maroknyi elithez sz6l mindez. A legkomolyabb igazsag ez, amely minden ember szAmara fontos, barhol is éljen. A miszticizmust gyakorl6k, a kiilénbéz6 j6gairdnyzatok kévet6i és a spiritud- lis igazsAgokat keres6k gyakran hajlamosak a Keresést a mindennapi életiikt61 kilénallonak tekinteni éppagy, ahogy a bélyeggydijt6 és az amatér kertész is Ggy tekint hobbijéra, mint amit normilis életéhez kellemes kiegész{tésként hozzate- het. Ez alapveté hiba. A Keresés nem valamiféle komoly hobbi vagy az unalmas hétkdznapokbél kiszakité kellemes foglalatossdg. Hiszen maga az életiink a Keresés. Akik ezt nem értik meg, azok ktilénccé, énkézpontiva valnak, fel- sObbrendtinek érzik magukat, szektaridnusok lesznek, tériteni kezdik a masként gondolkodékat és a még fel nem késziilteket, és megpr6balj4k masokra réer6l- tetni, ami nem val6 nekik. Akik elvdlasztj4k a Keresést mindennapi létezésiikt6l, azok elzarjék magu- kat a tovabbi gyarapodés legfontosabb tényez6jét6l. Almodoz6kka valnak, és elvesztik a valésagérzékiiket. Ugyanakkor, amikor ezeknek a hibaknak barme- lyikét megemlitjik egy Keres6nek, igen ritkdn ismeri fel, hogy ez ra személyesen is vonatkozik. Sokkal inkabb azt gondolja, hogy ezekbe a hibékba masok esnek bele. Ennek pedig az az oka, hogy sokkal fejlettebbnek tekinti magét, mint ami- lyen val6jéban. A KERESES ln A Munka benned kezd6dik - valamely beliilré] érkez6 impulzus, gondolat, érzés, idea altal vagy egy kor4bban latott targy, személy, tanft6 valthatja ki, esetleg egy kényv, egy el6adés, a Természet vagy egy mdalkotAs. De jéjjén akar peliilrdl, akar kivillr6l, Te vagy az, akinek el kell fogadnia. Am ha azt kérdezed, hogy miért éppen abban a pillanatban tértént ez, arra nem lehet més valasz, mint hogy minden dolgok Forrdsa igy akarta. Az intuicié, amely a Keresés kapuihoz vezetett - éppigy, mint barmely mas val6édi intufcié - egy apré szikra, amelyhez kétféleképpen viszonyulhatsz: két- kedéssel, habozassal, masokt6l szarmaz6 negativ vélemények elfogadasaval kiolthatod, vagy éppen ellenkezéleg: megerdsitheted a hit, engedelmesség és pozitiv vélemények meghallgatas4val olyanokt6l, akik folytatjak vagy be is fejez- ték a Keresést. Az utazds ott kezd6dik, ahol éppen vagy. Lehet, hogy megismétled mas utaz6k tapasztalatat, akik itt és ott, ebben és abban a kultuszban, vallasban, hitben keresték azt a taplalékot, amely bels6 éhségiiket csillapitja. Evek telhetnek el ezzel a kereséssel, de akér egy ilyen vallasban vagy azon kivill ér véget, egy nap valami térténik veled. Az elmédet hirtelen megértés tdlti el, szivedet pedig béke. Eza tapasztalat hamarosan tovattinik, de emléke sokaig megmarad. Olyan bol- dogged tesz, hogy vagysz ra, hogy megismétlédjén. De dgy tdinik, hogy éppen ez az a dolog, amit akaratlagosan nem tudsz elérni. Ha ismét megtdrténik, ott foly- tatod a Keresést, ahova az val6jaban tartozik - Snmagadban. Nem fogsz tébbé erre-arra keresgéIni, hanem sajat magadban kezdesz el komolyan munkalkodni. Meg kell tisztftanod személyiségedet, rendszeresen meditalnod kell, és ihletett kényveket olvasni. Amikor a tétova vagy valami olyasmi utan, amit a vildgi élet nem tud kielégfteni, elviselhetetlenné valik, az azt jelezheti, hogy készen dllsz a keresésre. El6sz6r lehet, hogy valamilyen fizikai vagy lelki szenvedés vezet ehhez a Kereséshez, de fokozatosan rajéviink, hogy ez a negativ hozzaallas nem elég, s valami sokkal pozitivabbra van sziikség: célunkka az valik, hogy felismerjiik az emberi létezés titokzatos céljat.12 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK Lehet, hogy az élet val6di értékét csak akkor ismeri fel az ember, ha mar megta- pasztalt mindent, ami megtapasztalhat6. Ez a leghosszabb és legfajdalmasabb Ut. Lehetséges az is, hogy a lelki tanft6k tanftasait hallgatva és azokat elhfve jut el ugyanide. Ez a leggyorsabb és legksnnyebb ut. Az elsé Gt csab{tasa azonban olyan nagy, hogy gyakorlatilag ez az egyetlen Ut, amit az emberiség kévet. Még azok is, akik latsz6lag a masodik utat kévetik, legtSbbszér korabbi életeikben az el6bbi Uton jartak, s csak azért hagytak fel vele, mert a fajdalom mér tal sok volt ahhoz, hogy elviseljék. Az ember legfontosabb feladata, hogy felismerje életének valédi értelmét. Min- den més foglalatosség csak mAsodlagos lehet ehhez képest. Altalaban amellett, hogy az ember megélhetését megkeresi és amb{ciéit kitélti, marad foldsleges ideje és ereje, amelyet a magasabb igények kielégitésére lehet és kell forditania. Alig akad olyan ember, akinek élete annyira intenzfv, hogy nem marad ideje lelki sziikségleteinek kielégitésére. Ennek ellenére az altalanosan elfogadott néz6pont az, hogy ne tekintstik messzebbre, mint a munka, a hét- kéznapi drémdk, bardtok, tulajdon és csalad, s legyiink elégedettek ezzel. Nem érziink késztetést arra, hogy keressiik a lelkiséget - ahogyan tévesen gondoljuk, az élet megfoghatatlan oldalat. Nem tigy szervezziik meg a mindennapjainkat, hogy maradjon idé elmélyiilt gondolkoddsra, tanuldsra, imadkozdsra és medita- cldra. Nem érezzilk sziikségét az igazsdg, vagy akar egy tanit6 keresésének. Osszeegyeztethetetlen-e a bels6 élet a vildgi élettel? A vallésos-misztikus tan{- tasok és gyakorlat 4ltalaban ezen az Ssszeegyeztethetetlenségen alapszik. A tradiciondlis tan{tdsok is megerdsftik ezt. Am ha ez igaz lenne, akkor - mint R4man Maharisi mondta egyszer nekem szkeptikusan — ,nincs remény az emberiség szAmara”. Bérki, aki hajland6 6szinte erdfeszitésre, sajét intelligencidjét haszndlva ~ s ha tigy kivanja - azon frasok segftségével, melyeket olyanok alkottak, akiknek tbb szabadidejilk és kapacitasuk volt erre, megértheti ezeket az absztrakt tanftaso- kat. Az {rasok tanulmanyozdsa, rendszeres olvasdsa segiteni fog neki abban, hogy gondolkodasét az igaz elvek mentén tartsa. Az oldalakbél ihletet merit, a mondatokbél megnyugvast, a gondolatokbél békét. Némelyeknek az frasokban foglaltak megind{tj4k szellemi energiait, s arra az elhat4rozdsra jutnak, hogy A KERESES 13 valami érdemeset kezdenek életiikkel. S ami az elméjiikbe frédik, az elébb- ut6bb tetteikben is megnyilvanul. Az ideges, mentdlisan tilfeszftett és m(ivészi temperamentumokkal bir6 emberek, akik legnagyobb sz4mban jarjak eme lelki Ssvényeket, a leginkabb hajlamosak tévutakra keveredni. Megigézi dket a tanulds és kfsérletezés cso- dalatos vilaga, amely megnyflik eléttik. Hajlamosak elfelejteni, hogy ezeket a tanftasokat élni kell, nem beszélni réluk. A kemény munka okozta nehézségek hozzak eld a lélek valédi erejét. Az ellenallas megneheziti, hogy elérjtik az ered- ményeket, 4m tart6sabbé is teszi azokat. A halogatas végzetessé valhat. A ,kés6bb” talan mér til kés6. Ovakodj att6l a hatalmas temetét6l, ahova az emberek félig megsziiletett torekvéseiket és meg- bénult reményeiket temetik. A Keresés nem olyasvalami, amit ma megkezdiink, holnap befejeziink, s aztan megint Gjrakezdiink. Ez az ember életének legtart6sabb vallalkozdsa. Ez kell, hogy legyen élete legszentebb célja, Iétezésének legtiszteltebb alapja, és minden mast ennek kell alarendelnie. Nem térden Allva vagy féldén cstiszva kézelediink Istenhez, hanem szfviink mélyén. Nem érzelmeinken keresztiil érezziik, s nem is gondolatainkon keresz- till kdzelftjiik meg Istent. Nem! Az isteni jelenlétet abban a mélységes foldéntuli esendben érezziik, ahovd sem az érzelmi moraj, sem az intellektudlis tevékeny- ség nem léphet be. Ebben a szent csendben életét a Keresésnek szenteli. S habar senki mas sem hallja ezt a felajanlast, s nem is tud réla, épptigy kétni fogja a fogadalma, mint ha egy komoly eseményen sz4zak jelenlétében mondta volna ki. Legf6bb ellenséged a hat4rozatlans4g. Telve van a vildg emberekkel, akik ett6l szenvednek. Shakespeare is ennek a tém4nak szentelte nagy mtivét, a Hamletet. Egy kicsivel tébb hatarozotts4g Dania hercege részér6l, s a tragédidk sora, ame- lyek a dramat zarjak, elkerilhet6 Jett volna. Am ebben az esetben a darab nemEe! PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK hordozta volna azt az iizenetet, amelyet a szerz6 akart Atadni, hogy hogyan szenvedett Hamlet sajat hataérozatlans4gat6l. A Bélcs Hit gySzedelmeskedik. Ama bolondja a holnap bélcse - ha hagyja, hogy hibai tanfts4k. Nem az sza- mit, hogy mit tehetsz, hanem hogy mit teszel. A gy6zelem madara végiil annak az embernek a vallara szall, aki mer. Senkinek sem szabad csak azért visszatantorodnia ezeknek a tan{tasoknak a tanulményozésat6l, mert gy érzi, hogy a bels gyengeség vagy a kitls6 kérill- mények megakadalyozzak az alkalmazasat6l. Nem csak hiba lenne, de nagy veszteség is szAmara. Ahogy a Bhagavad-gitd mondja: ,Egy kis tudds is nagy veszélyekt6l ment meg”. A filoz6fidnak csupan par éves tanulmanyozdsa is egy- értelmden a tanul6 hasznéra valik élete folyaman. Mindenféle médon segiteni fogja Sntudatlanul is ebben az életben, és egészen egyértelmiien segitségére lesz haldla utan kdvetkez6 létformajéban. Akik nem hajland6k a végs6 igazs4got keresni, mert elérhetetlennek hiszik vagy reményvesztetten feladtak a célt, hogy valaha is megtalaljak, eldruljak azt. A magasabb igazs4got helyesen csak azoknak lehet atadni, akik felkésziiltek ra, akiknek elméje eléggé érett, hogy zavarodotts4g nélkiil befogadja, és akiknek ft€loképessége elégeé fejlett, hogy meglassa értékét. Egy bizonyos etikai érettségre van sziikség, hogy az ember egydltaln hajland6 legyen ezt a tanitast meghallgatni, és bizonyos intellektudlis érettségre, hogy meg tudja érteni. Sziikséges még az akarater6 a mélyebb elemzéshez, a képes- ség, hogy személytelen néz6pontot vegyen fel, az er6, hogy lemondjon a dolgok megszokott néz6pontjar6l és a vagy, hogy kérlelhetetleniil és a végs6 kivetkez- tetésig utazzon az igazs4g uitj4n. Nem szabad, hogy a Keresés kitjét tudatosan vagy tudatlanul 6nz6 motfvumok szennyezzék be. Nem mondhatjuk azt, hogy ezeknek az el6feltételeknek tdkéletesen és teljességiikben jelen kell lenniik ~ hiszen ez csak a végeredménye és nem a kezdete lesz a Keresésnek -, de kell6 mennyiségben rendelkezésre kell allniuk, hogy hozz4jérulhassanak a belsé élet Kiteljesedéséhez. A KERESES 7 Nem egy olyan Gt ez, amelyet egyszertien kévetni kell, hanem olyan tt, amelyet szivesen és j6 kedvvel kell kévetni. Azok, akiknek érzéseit személyes pszicholégial problémak kotik gizsba, sokkal jobban jarnak, ha helyrehozzak az életiiket vagy megvaltoztatjak életmédjukat, s {gy nagyobb sikerrel vaghatnak neki a Keresésnek. Nagyfokd arcdtlansAgra vall, ha neurotikusok, hisztéridsak vagy pszichopatak azt gondoljak, hogy az isteni misztériumokra mélt6k lehetnek. A jeléltt6l nem kisebb Aldozatot kévetelnek, mint a sajat énjét. Ha el akarja érni az Ut magasabb fokozatait, fel kell adnia az ego gondolatait és vagyait, s tal kell jutnia a kiilénbézé személyek és targyak Altal kivaltott érzelmi reakciékon. Minden alkalommal, amikor meditaciéban elcsendesfti nyughatatlan gondola- tait, feladja az egét; minden alkalommal, amikor egy kritikus déntésnél félredobja vagyait, feladja az egét; minden alkalommal, amikor a testet, a szenvedélyeket, a tevékenységeit fegyelmezi, foladja az egét. A Keresés a legtébbet koveteli téle, mielétt 6 maga is a legtdbbet kapnd. Rakényszerfti a megalazkodasra, és - ami még rosszabb ~ a teljes énfeléldozAst kéveteli végiil t6le. Mindenkinek keresztiil kell jutnia ezeken a fazisokon ~ nincs kibtv6, nincs menekvés. Ez az, amire a Fény az dsvényen (Light on the Path) ugy utal: ,,A labak megtisztittatnak a szfv- bél kifoly6 vérben”. A Keresés nem a gydngéknek val6. ‘Az embernek csak egy Kételessége van: hogy felismerje a benne rejlé istenit. Mindenféle szolgai ragaszkodas barmilyen személyes, tarsadalmi, faji kételes- séghez, amelyet kiviilrdl kényszeritettek rank, meg kell hajoljon s el kell tanjén, ha konfliktusba keriil ezzel a magasabb Kotelességgel. Bels6 hangjanak kény- szerft6 hivaséra Gautama Buddha, a herceg, feladta kirdlyi pozici6jat, anak minden kételességével egyiitt, s otthontalan vandorként tavozott a vadonba. A Keresés kezdete se nem kénnyd, se nem kellemes. A kezd6nek azzal a nézettel kell elindulnia, hogy nagyon tékéletlen, s hogy mielétt a szellemi mélységekben el tudna meriilni, kemény munkaval kell elvalasztania 6nmagit ezekt6l a toké- letlenségektél, hogy készen Alljon. Mielétt a Keresést elkezdte volna, legjobban magit szerette, Am most rajén, hogy leglobban magét gytiléli. Mielétt elkezdte volna a Keresést, itt is, ott is voltak ellenségei, most azonban csak egy ellen- sége van: énmaga. Eddig tamogatta az eg6t az4ltal, hogy azonositotta magat16 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK A KERESES 17 vele, 4m most meg kell tagadnia az egét, és meg kell prébalnia a magasabb nt erésiteni. Nem az elsé és nem is az utols6 jeldlt lesz, aki tovabbra is az egét imadja azt hfvén, hogy a FelsSbbrendd Ennel teszi ugyanezt. A hibas énmeghatdrozds nem csupan metafizikai hiba, hanem egyben menta- lis szokas is. Ertelmiinkkel ki tudjuk javitani ezt a hibat, de a megrégzétté valt szokassal tovabbra is foglalkoznunk kell. Annyira mélyen belénk rdgz6détt, hogy csak totélis erdfesz{téssel valtoztathatjuk meg sikeresen. Ez az erdfeszités a Keresés. sak: a meditacié gyakorlésa. Ugyanakkor csak egyetlen gyiimélcsét terem: a belsé békét — ellentétben a haromszoros uttal, amelynek azonban hérom gyii- mélese van: a béke (1), a m4sok tanftas4ra szolgalé intellektudlis képesség (2) és a szolgalat (3). Ezért nem meglep6, hogy a filoz6fia magasabb kivanalmakat tAmaszt, mint a miszticizmus, hiszen az eredményei is nagyobbak. A misztikus eredményei elsésorban személyes hasznara valnak, m(g a filoz6fus eredményei mind a sajat, mind a tarsadalom hasznét gyarapftjak. Ha ez a joindulatt ideal a kezdetekt6l el6ttiink van, akkor a végs6kig ragasz- kodni fogunk hozz4. Vissza fogunk fordulni az drdkkéval6 Csend legszélérél, ismét felvessziik emberi ruhdnkat, hogy a legmélyebb egyiittérzéssel iranyitsuk azokat, akik tapogatézva keresnek, hibaéznak és elbuknak. Amikor az ember belefarad, hogy més mondja el neki, hogy van lelke, és tigy dént, hogy inkabb elsé kézbél szerez tapasztalatot errél, misztikussa valik. Sajnos csak nagyon kevesen jutnak el erre a szintre. Ismerhetsz akar s24z kényvet is a miszticizmusrél, de mégsem bizonyos, hogy ismered magat a miszticizmust. A miszticizmus nem az intellektussal, hanem az intufciéval foglalkozik. A Webster-szétar definiciéja szerint a misztikus olyan személy, aki ,,a medita- ci6t tartja az igazs4g megszerzésthez vezet6 legidbb médszernek’. Ez egy j6 defin{cié, de nem helyes abbél a szempontbél, hogy nem megy eléggé messzire, ugyanis minden igazi misztikus felhaszndlja az ima és a tiszt{té 6nmegtartézta- tds erejét, valamint egy mester segitségét is. Minden valls és tanitds autentikus misztikus tapasztalatat képezik azok a k6z- ismert és alapvet6 allitasok, miszerint a lélek Iétezik; més, mint a hétkéznapi személyiség, és onmagunkban lakozik. Vilagosan meg kell érteni, hogy csak a filoz6fiai keresés, a Bédhiszattva atja az, amelyet itt ajanlunk és lefrunk. Ez az ut h4rom fontos részbél ll, ellentét- ben az egyszerdibb misztikus Gttal, amelynek egyetlen fontos kivetelménye van Ne fél}! Még ebben a percben kezdd el A Munkét, melyben lelked dicséséggel eltel Ezer lathatatlan eré var, hogy segitsen még Ne félj! Kezdd hat, kezdd el! Vannak, akik abban az illdziéban élnek, hogy az Osvényen sokan jarnak. Ez azonban nem igaz. ,Sokan vannak a hivatottak, de kevesen a valasztottak”. Az utaz6nak meg kell tanulnia lemondéan, részleges maganyban jarnia az utat. Akiizdelem a végs6 igazsag felé és az isteni léiek keresése egyéni feladat, és szi- gortian egyedill kell végrehajtani, ha eléri a filoz6fiai szintet. Tomeges elrejutas és tmegmegvaltds itt nem lehetséges. A filoz6fidban nincs és nem is lehet szekta. Minden egyes tanftvanynak meg kell tanulnia, hogy egyetlen ut Iétezik sz4mara, miltjat6l és személyes tulajdonsagaitél fiiggéen, amelyek egyiitt alkotjk a személyiségét. Amint a Bhagavad-gftd is rémutat, veszélyes hiba megprobalni kikeriilni a személyes jelleget és masok spiritudlis feladatait magunkra venni. A filoz6fia megprébalja ravezetni az embert, hogy sajat maga ismerje f61 Snnén isteni voltat. Ezért egyéni gondolkodésra, személyes erdfeszitésre és intuitfv fejlédésre prébalja ravenni. Ez nem egyszerdi tit, és nem is konnyG, nem kindlja a csoportlét kényelmét és a »csorda” tamogatasat. De az abszolut igazs4got keresé szméara ez az egyetlen Gt. Az egyedtilall6 tanul6 szenvedhet bizonyos hatranyokat, 4m nyilvanval6 eldnydket is élvez.18 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK A KERESES 19 Akérhogyan is legyen, az ember soha nem menekiilhet alapveté magényos- sdgat6l. A végs6kig tehet tarsadalmi eréfeszitéseket, hogy elkeriilje, és személyes er6feszitésekkel barmilyen illaziét teremthet, Am egy napon az élet visszakény- szerfti Gnmagahoz. Még ha azt képzeli is, hogy masokkal vagy masok dltal elérte a boldogs4got, a szerelem és a bardtsdg perceiben, elbb-ut6bb valamilyen testi diszharmonia, mentalis valtoz4s, érzelmi megingds jelentkezik, megtdri a varazst, és ismét visszavezet az egyediillétbe. Azt jelenti mindez, hogy a tanulénak nem kell vezetét keresnie, nincs sziiksége semmilyen barati kézre? Nem! Egyszerden csak azt jelenti, hogy ha megérti, hogy tanitéjnak kivalasztasa az egész életét jobb vagy rosszabb iranyba terel- heti, és ha valéban j6l képzett vezetdt keres, akkor nagyon valogatésnak kell lennie - értve ez alatt, hogy nem szabad ér3mében meggondolatlanul elfogad- nia az els6 vezetét, aki Gtjaba akad. Id6t kell szakftania a dologra, és nagyon j6l végig kell gondolnia. Helyes, hogyha j6l végiggondolva szAnja csak rA magat, hogy életét egy tanitéra, avagy elméjét egy hitrendszerre bizza. Nem szabad egyértelmiien elfogadnia az els6 tanitét vagy els6 tan{tast. Kévesse inkabb Konfuciusz praktikus tandcsét: ,,Miel6tt vasarolsz, nézz szét h4rom helyen!” Valéjaban lehet, hogy akar harminc helyen is probalkoznia kell, miel6tt telje- sen kompetens tanft6t vagy teljesen igaz tanitast taldl. Ez a Keresés tiirelmet és dnmérsékletet kévetel, de minél hosszabb ideig tart, annal valésziniibb, hogy végtil eléri a céljat. ink4bb tAmaszkodjék Snmagara. Ha pedig a masodik tandcsot kiveti, akkor a Fels6bbrendd En fogja elvezetni egy mesterhez. Nyilvanval6, hogy az nmagunkra tamaszkodas Utja veszélyekkel teli. Konnyd az énteltség csapdajaba esni, arrogdnss4 valni, vagy akar egy belsé hangot beképzelni. Az egyenstily megvalté erényét kell buzg6n keresni, s a szerénység védelmez6 erejét kell gyengéden Apolni. Az igazs4g az, hogy szinte minden tanftvanynak sziiksége van egy tapasztalt tanft6ra és kényvekre, ha aktivan keresi a Felsobbrendd Ent. Ha pedig csak most kezdi a Keresést, akkor is legalébb kényvekre sziiksége van. Val6ban sziikséges szent foldekre, szent helyekre utazni és tavoli gurukat felke- resni? Az igazsdg az, hogy ezek egyikére sincs sztikség. Amit keresiink, az éppen ott van, ahol most vagyunk. A szentség és tanftds itt is megtalalhatnak. Vajon valéban olyan nehéz ezt elhinned? Csak akkor van jogunk, hogy az nmagunkra tamaszkodés titjét jarjuk, ha on- fegyelmezéssel megfizetjiik ennek az arat. Igaz, hogy a Fels6bbrendd En vezetheti és tanfthatja is a tanulét, és az is igaz, hogy végs6 soron az egyetlen vezet6 és tanit6 a felsébbrenddi én. Am ugyancsak igaz, hogy tévatra keveredhet a tanul6, ha tal koran véli igy, hogy semmilyen kiils6 segitségre nincs sziiksége. Val6jaban a FelsObbrendd En egy emberi‘segi- t6hdz fogja vezetni, amikor készen All erre. A figgetlenség és az nmagunkra témaszkodés fontos tulajdonsdgok, de nem szabad tillz4sba vinni, mert akkor tévedésekhez vezetnek. Szerencsés az a tanulé, aki nmagat irényftva és inspi- rdlva nem lép tévutakra, és nem pocsékol el éveket. Egyetlen keres6 sem lehet olyan ostoba, hogy elutasitsa egy érdemes mester felajanlott segft6 kezét. Val6jaban olyan gyengék és tudatlanok vagyunk, hogy sziikségiink van minden segftségre, amit a jelen kor vagy ~ kényvek és frasok formajaban — a milt bilcs és erés személyei adhatnak nekiink. De egy ilyen mesterrel val6 kapcsolat alapja nem lehet sem a szolgaisag és az intellektud- lis lebénulas, sem pedig mas szerz6k vagy iskol4k tanftdsainak teljes kizarasa. Meg kell tartanunk szabadsagunkat és ftiggetlenségiinket a valasztasban, ha azt akarjuk, hogy énbecsiilésiink megmaradjon. Nincsen val6jaban ellentmondas a kézétt a két dolog kéz6tt, hogy egyszer arra biztatjuk a tanul6t, hogy keressen egy mestert, és kévesse a tanitvanysdg drjat, mfg maskor azt javasoljuk, hogy tamaszkodjon Snmagara. A két tanacsot kény- nyen kézés nevezére lehet hozni. Amennyiben az els6 tandcsot fogadja meg a tanitvany, akkor a mester fokozatosan abba az irényba tereli, hogy egyre Nem vakon, hanem értelmesen kell kévetndink azt a parancsolatot, hogy marad- junk 6nall6k. Miért ne kévethetnénk egy masik ember gondolatait, ha szépek, + J6k és igazak?20 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK A KERESES 21 Oszinte tanul6k id6nként dsszegyl6 kis csoportja komoly segitséget nydjthat minden résztvev6nek, feltéve, hogy alapveté spiritualis hasonlésag van k6zét- tik. Ha ez akér csak egy tagb6l hianyzik, akkor lehet, hogy az ilyen talalkozdsok tébb zavarhoz, mint megvilagosoddshoz vezetnek, vagy elfeledtethetik néha- nyukkal, vagy akar mindéjiikkel, hogy a Keresés dtjét val6j4ban mindenki egyediil jarja. Egy iskolanak nem csak azért kell léteznie, hogy tanitasokat adjon at, hanem azért is, hogy kutasson. Nem azért, hogy felkészilletlenill egy véglegesnek tind tendszert formalizaljon, hanem azért, hogy kreatfv maradjon, hogy a gyakorlat- ban ellenérizze sajat elméleteit, és a tapasztalat altal erds{tse meg idedit. A val6di spiritualitas az elsajatitott tudas alkalmazasat jelenti és a belsé élet térvényeinek valé megfelelést kinek-kinek a sajat egyéni képességei szerint. Nem ktilénbéz6 csoportokhoz vagy tarsasdgokhoz valé csatlakozast jelent, ahol értelmetlen fecsegéssel lehet eliitni az idét, s nem is spiritualis vezet6kr5I val6 pletykélkodast. A filoz6fia Altal megkfvant mordlis (djra)tanulasi folyamat nem pusztan kegyes vasdrnapi iskolai reménykedés. Val6jaban ez a meditaciés gyakorlat Altal kifejlesztett idegi érzékenység és pszichol6giai valtozasok okozta gyakor- lati sziikségszerdiség. Enélkiil a gyakorlatok veszélyesek lehetnek az elmére, a személyiségre és az egészségre. A leginkbb kivanatos erények: nem artés a tettekben és érzésekben, igazsdg sz6ban és gondolatban, becsilletesség magunk- kal és m4sokkal szemben, szexudlis Snuralom, aldzatossag. Nincs akkora utazds, amely elvezethetne az igazsaghoz vagy egy adeptushoz, ha.az egyéb feltételek hiényoznak. SGlyos tévedés ugy tekinteni a misztikus folyamatra, mintha az féleg eksztazi- sokon és réviileteken at torténne. Eppen ellenkez6leg: legalabb annyira megtért sziveken, megsebzett érzelmeken, fajdalmas 4ldozatokon és melankolikus lemondasokon At vezet az tt. Ugyanaz a fény, amely felfedi spiritudlis fontossagunkat, fedi fel személyes jelentéktelenségiinket is. © ‘Amikor a Legtdkéletesebb fenséges fénye rank ragyog, és elég batrak vagyunk ahhoz, hogy annak fényénél nézziink magunkra, kétségteleniil néhany meg- alaz6 felfedezésre jutunk. Azt talljuk, hogy rosszabbak vagyunk, mint hittiik, és nem olyan bélcsek, mint gondoltuk. De végiil ezek a felfedezések a helyes tranyba visznek, hiszen csak ezek utan érthetjiik meg, hogy mi a hivatasunk és mit kell tenniink. Soha nem fogod jobban megérteni a Vilagot, mint Onmagadat. A lampést, amely megvilagitia szamodra a Vilagot, sajét magadban kell meggydjtanod. ‘Utunkat Atgondolatlan és éretlen vallasos hozzAallassal kezdjtik, majd tovabb- haladunk a meditdciés kisérletekhez és a miszticizmus személyes megtapasz- talds4hoz vagy a metafizika racionalis absztrakcidihoz, és végil elérkeziink a mindent magaba foglalé és mindent meghalad6 filozofikus élethez. A j6ga mint pszichol6giai tanulmény és nfegyelmezés, valamint a filoz6fia tanul- méanyozdsa a szellemi tjraképzés részeként: ez a két legfontosabb feladat, amivel foglalkoznia kell annak, aki a legmagasabb megismerésére tor. Egyiket sem lehet kihagyni, mert az ember tgy jéma, mint aki egy labon prébal megmaszni egy meredek hegyet. A j6gi nem érheti el a végs6 célt, mert csak magaval foglalko- ik, és nem az egész univerzummal. A filoz6fus nem érheti el, mert 6 a létezés értelmének csupén elméleti oldalaval foglalkozik. Csak az taldlhatja meg, aki mind a joga, mind a filoz6fia mesterévé valt és ezutan kész a kévetkez6 lépésre: felldozni énjét a végs6 cél oltaran. Ennek az ttnak a végs6 fazisa ugyanis meg- kéveteli, hogy az én valdi természetét megismerve ezt a tudast az élet egészére alkalmazzuk: a gondolatokra, érzésekre és viselkedésre. Mindezt pedig nem egy hirtelen cselekedettel kell elérmi, hanem tgy, hogy minden nap minden percé- ben ezen dolgozunk. Ez az dllandé figyelem val6jaban a koncentracinak, azaz a joganak egy formdja, és nem képes ra, aki nem képezte magét jogamédszerek segitségével. Ezért kell a j6gat és a filoz6fiat Ggy tekinteni, mint a két |4bat, amely az embert a végs6 megismerés meredek hegyén viszi, végig a gyakorlds folyama- tosan vAltoz6 és megdjulé atjan. Ez az utols6 szakasz a csics felé.22 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK A KERESES 23 Meg kell tisztftania szivét az egoizmust6l, testi Sszténeit az animalizmustél. Igy teremt6dnek kedvez6 kértilmények ahhoz, hogy az Igazsdg felfedje énma- gat. Ez az dllftds feltételezi, hogy az Igazség Alland6an jelen van, és csak ara var, hogy félfedhesse magat. Ez a filoz6fia Allftasa, és ez a filoz6fus sajat tapasz- talata. El6sz6r, mint a ,bels6 sz6”, a magunkban rejl6 Logosz jut el hozzd, és kés6bb, mint a ,masodik sziiletés”. Krisna Bhagavad-gita-beli tanitdsa szerint két tt van a végs6 eléréséhez. Az elsé az egyesiilés a Felsbbrendd Ennel - de nem a Logosszal, mint egyesek gondol- jak. Mivel azonban a Felsébbrendii En a Logosz egyik sugara, az ember nem is juthat mashogy kézelebb hozz4. A masodik tit végs6 célja az Abszoliit, vagy ahogyan legutols6 ksnyvemben neveztem, a Nagy Uresség. Egyik dsvény sem zarja ki a masikat, mert a mAsodikhoz is az els6n At vezet az ut. Ezért aztan nincs is nagy killénbség a gyakorlés médjéban. Mindkét cél egyarant kivanatos, mivel mindketté a Valés4ggal hozza kapcsolatba az embert. Helyénvalé és elfo- gadhat6, ha valaki az els6vel beéri, de akik a filozéfiai néz6pontot elfogadjak, azok szdméra a masodik a kivanatosabb, mert az magaban foglalja az elsét is. A Keresés Allomasai eléggé j6l elktilén{theték. Elészér is az ember szfvében megsziiletik a vagy a lelki fejlSdésre. Masodik lépésként a mult biineinek és hibdinak megbandsa szomortva teszi. Harmadik lépcs6ként aszketikus vagy énmegtagadé fegyelmezésnek veti alé magat. Végill pedig, negyedjére, elkezd6- dik a meditaci6 rendszeres gyakorlasa. Csak akkor fogjuk tudni, hogy az élet teljessége és értelme mit jelent, amikor eljutunk arra a felismerésre, hogy a Lélek val6jaban a sajat legbels6bb éniink. Az Ut mindenre kiterjedé erdfesz{tést kévetel. Az érzelem fegyelmezése és a sze- mélyiség egoizmustél valé megtiszt{tasa, a meditacié miivészetének gyakorlésa, a vallasos elmélyedés és ima épptigy hozzA tartozik, mint az, hogy folyamato- san elmélkediink élettapasztalatainkon, hogy tanuljunk bel6lik. A vilagi és lelki értékek kdzétti lland6é kilénbségtétel is része ennek az Gtnak. Az emberbarati cselekedetekkel megkorondzott dnfejlesztés id6vel el6 fogja hivni az Onvalé kegyelmét, és dromteli felvillandsokkal mutatja meg magat, hogy batoritsa eréfe- szitéseinket. Amint kényvemben, Az Onvalé bdlcsességében ramutattam, ahhoz, hogy elérjdk a célt, emberi Iétezésiink minden oldalanak egyesillnie kell, s nem csupén egyre kell tamaszkodnunk kézilliik. Ha a keresés mindenre kiterjed - s minden igaz Keresés ilyen -, az ember lényé- nek mind a négy szférajara ki kell terjednie: az érzelmire, az intellektudlisra, az akaratira és az intuitivra. E négyoldala megkézelités miatt a feladat sokkal bonyolultabb, mint azt a legtébb misztikus hiszi. Barkinek, aki az Onval6ban tanit6jéra talal, nem lesz sziiksége egyéb tanitéra. Mivel azonban az ego a spiritudlis keresés dlcaja mégé is konnyedén képest elbijini, mégis lehetséges, hogy sziiksége lesz egy kiils6 tanitéra, aki figyelmez- teti ezekre az titjaba kertil6 veszélyekre. Alelki dtmutatasra éppoly nagy sziikség van ma, mint valaha, a tanftvany és a vezetd kéz6tti viszonynak azonban meg kell valtoznia. A vakhittel val6 kévetés t kell, hogy adja helyét az intelligens hittel val6 kévetésnek. Nem igazan a tan{tétél sz4rmaz6 emberi gondolatok sz4mitanak, sokkal inkabb a tanftvanyban az eme gondolatok Altal keltett lelki er6 a lényeges. Ne tettesd magad mdsnak, mint ami vagy! Ha egy vagy a témegbél, ne dltsd magadra a Tanité biiszke kéntését, és ne tégy gy, mintha akképp tudnal cse- lekedni, mint 6. Ha nem ragaszkodsz az igazsaghoz, sosem fogod megtalalni. Ha azel6tt helyezed magad a spiritudlis presztizs magaslataira, mielétt a Mester vagy Isten odatett volna, az csak az elsé lépés lesz egy megalaz6 és fajdalmas zuhanis felé. Kevés jelélt elégeé érett ahhoz, hogy kiérdemelje egy mester személyes figyelmét és tanftdsat. Ugyanakkor minden jeldlt keresheti és meg is kaphatja Ald4sat, a mester nem fogja azt megtagadni. Ennek az dldasnak azonban olyan ereje van, hogy id6nként a jeldlt személyes vagyai ellen dolgozhat. Szenvedésre kény- szeritheti az eg6t annak érdekében, hogy a bels6 gyengeséget megsziintesse. Ennek azonban célja van: a belsé fény felé vezeté els6 lepések érdekében tér-24 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK ténik. El kell ezért gondolkozni azon, hogy valéban kérjik-e az AldésAt. Csak a val6ban 6szinte Keresés motivalhat egy ilyen kérést. Majdnem lehetetlen megbizonyosodni az IgazsAgrél egy Tantté segitsége nélkiil. Eza Kelet dsi hagyomanya, és ez kell, hogy legyen a Nyugat modern hagyoma- nya Is. Nincs kibiv6. Ennek az allitasnak a magyardzata az Igazs4g nehezen megérthet6 jellegéb61 adédik. Ezért a Nyugat olyan nagy alakjai és félelme- tes intellektusai, mint Spinoza, Kant, Hegel és Thoreau nagyon kézel jutottak az Igazsdg kiiszdbéhez, 4m nem tudtak belépni, mert nem volt Tanitojuk. Még Indidban, a Gondolkod6k féldjének legnagyobb elméje, Sankara is elis- merte, hogy milyen sokkal tartozik Tanit6j4nak, G6vindapadanak. Ha lehet6ség nyflik, hogy egy mester tanftv4nnyé fogadjon benniinket, el6sz6r mindenképpen meg kell bizonyosodnunk réla, hogy valéban érdemes erre a cfmre. Ne feltételezett okkult er6irdl és gyégyit6 erejérdl probaljunk megbizonyo- sodni. Ellen6rizziik inkabb azt, hogy mestere-e maganak, miel6tt ezt a szerepet mésok élete felett probalja eljatszani. Mentes-e a szerelmi vagyt6l, a pénzéhség- t6], a hfrnév vonzdsétol, a haragt6l és a hatalom csabftasat6l? Ha nem, akkor lehet, hogy kiemelked6, szokatlan, okos, baratsagos, okkult erékkel megaldott vagy barmilyen masféle ember, de egyértelmien alkalmatlan arra, hogy tantt- vanyokat vezessen a mennyek kirdlysagaba. Hat feladata van a tan{ft6nak: 1. Gj tudast kell tadnia a tanftvanynak, 2. ki kell javitania a mar meglév6 tuddsaban eléfordulé hibakat, 3. kiegyenstilyozottan kell fejlesztenie a tanftvany mentdlis képességeit, 4. vissza kell fognia binds dolgok elkévetésétél, 5. kényériiletesen batorftania kell, valamint 6. meditaciés tevékenysége segitésével meg kell nyitnia sz4mara a misztikus dsvényt. Legalébb harom elvards létezik egy lelki tanft6val szemben: tdkéletes hozz4- értés, mordlis tisztasdg és mélységes emberszeretet. Csak aki mar énmag4ban legyézte a gonoszt, az vallalkozhat ra, hogy segit mésoknak ugyanezt elémi. Csak aki mér felfedezte énmagaban az isteni lelket, segithet masoknak ugyanezt felfedezni énmagukban. Az olyan tanftas, amely nem személyes tapasztalatb6] ered, soha nem lehet olyan hatékony, mint az, amelynek ez a gydkere. A KERESES _ Elengedhetetlen, hogy egy lelki tanfté énmaga is megfeleljen azoknak a tant tasoknak, amiket masoknak 4tad. Ha erre képtelen, akkor ott kell hagynia a katedrét, és helyet kell foglalnia a tanitvanyok kézétt, lehet6leg az utols6 sor- ban. A mennyei misztériumok nyugati tanitvanya 4ltalaban nagyon mohé, és hajlamos arra, hogy azelétt tanftani kezdjen, miel6tt maga is befejezte volna tanulmanyait, és sajat maga megtapasztalta volna az igazsAgot. Nyilvanvaléan ennek sz4mos oka van: a rivaldafény szeretete és sajat felsSbbrendtiségének érzése csak kett6 ezek kdziil. Mennyire kiilénbézik ett6l Lao-ce egyszerdi sze- rénysége. Csak egy tanftvanya volt életében, 4m milli6k haldla utan. O azt mondta: ,,A Bélcs durva gyapjiruhdban jar, de keblében kincset hordoz”. ,Tudni, de gy éIni, mintha nem tudnél: ez a bilesesség csticsa” - egy masik a megvi- lagosodott bilcs ihletett mondasai kéziil. Az igazsdgot nem lehet tanit6 nélkiil megismerni. Ezt az elvet nem cAfolja az, hogy a Buddha éppen fgy, tanft6 nélkal érte el. Tudnunk kell, hogy egy Buddha megjelenése igen ritka jelenség. Az emberiség nagy részét mentélis sOtétségben szenved6 haland6k teszik ki, 6s nem Buddhak. A Buddhak kiildetése éppen az emberek nagy részének megvilagositasa - ami miatt azonban a Buddhaknak sziikségszerdien maguknak, sajét erejtikb6l kell elémitik a megvilégosodast. Az az ember a legalkalmasabb arra, hogy tan{t6d legyen, akihez nem annyira tapasztalata, j6s4ga vagy er6i, hanem valamiféle intuitiv vonzas vezet. Ez ugyanis annak a jele, hogy egy korabbi életben mér kapcsolatban voltatok. A szemé- lyes bizalom és az ebbé] eredeztethet6 intellektudlis fiiggés a jelei annak, hogy kordbbi inkarnaciékban tanft6 és tanftvany voltatok. Legjobb elfogadni ezt a vonzast, mert az ember, aki alatt folyamatosan dolgoztal, ugyanaz az ember lesz, akihez a sors elvezet, hogy ugyanezt a munkét djrakezdd. Elhalasztani lehet egy ilyen kapcsolat tijrateremt6dését, 4m elkeriilni nem. Ezekben az igyekben a sors mondja ki az utols6 sz6t. Amikor a tanft6 elfogadja a tanftvanyt, vagy ak4r egy kés6bbi id6pontban, a tanftvanynak része lesz egy eksztatikus egyesiilésben tan{t6ja lelkével. Olyan érzése lesz, mintha a teret fény tdltené be, mintha énje rabsAgbél szabadult volna ki, és mintha a béke lenne az élet térvénye. A tanftvany meg fogja érteni, hogy ez a valédi beavatds, nem pedig a formalis. A tanitvanyt valészindleg annyira elragadja ez az élmény, hogy arta vagyik, barcsak minden nap meg-26 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK t6rténne. Ez azonban lehetetlen — ez a tapasztalat csak hosszt id5kézénként ismétlédhet meg. Inkabb csak csodélatos kapcsolatuk és a végiil elkeriilhetetlen célba érés jeleként kell erre tekinteni. Amikor az ember végill megtalalja énmagat, amikor mar nincs sziiksége egy kGilsé emberi Szimbélumra, hanem egyenesen eljuthat sajat bels6 valés4g4ba, akkor majd vallvetve allhat tanft6ja mellett a legrégibb, leghosszabb és legna- gyobb kiizdelemben. 2 GYAKORLATOK KERESOKNEK Hangya hosszt ésvénye - Az énmagunkon végzett munka Ha valaki nem tal biiszke ahhoz, hogy ott kezdje el a munkat, ahol éppen talalja magat, és nem ott akarja kezdeni, ahol egyszer volt vagy szeretne lenni, s ha hajlandé lépésenként haladni, sokkal hamarabb elérheti céljat, mint a kevésbé szerény, nagyra t6ré emberek. AHosszii Osvény a Keresés korai fazisait jellemzi, amelyen minden magasabb bélcsességet keres6nek At kell haladni. Nem ugorhatunk rdgt6n a csticsra, ezért ezek a fazisok mindig értékesek maradnak. Aki a megvil4gosodést keresi, annak el6szér is ki kell emelnie magat a vagy, az érzelmek, az dnzés és a materializmus mocsarab6l, amelybe belesilllyedt. Ahhoz, hogy ezt a célt elérje, el6sz6r meg kell tisztftania magat. Habar igaz, hogy néhdnyan — j6 karmajuk vagy a kegyelem ereje folytan - spontén megvildgoso- dasban részestilnek anélkiil, hogy el6tte magukat ilyen megtisztit6 folyamatnak alavetették volna, 4m az ilyenek igen kevesen vannak. Legtébbiinknek kemé- nyen meg kell dolgoznunk, hogy kiemeljiik magunkat alacsonyabb természetiink mélységeib6l, hogy meglathassuk a f6léttiink fénylé eget. Az intellektudlis megértés nem elégséges. Ezeket az idedkat csak nagyon komoly &nfegyelmezéssel lehet elérni, ami szenvedélymentességhez, az érzelmek uralé- sahoz, a mordl atalakulsahoz és a gondolatok koncentraci6jahoz vezet. Fejleszteni kell a vallasos ahftatot, a misztikus intufciét, a mordlis értékeket, a raciondlis gondolkodast és az aktfv cselekedeteket, hogy teljesebb személyi- séget fejlessztink ki. {gy valhatunk alkalmassé arra, hogy az Onvalé aldszalljon az ébrenléti tudatossAgba.28 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK GYAKORLATOK KERESOKNEK 29 Sok j6gi kritiz4Ini fogja ezt a haromrétd utat. Azt fogjk mondani, hogy a medi- tacié Snmagaban elégséges. Lekicsinyl6en nyilatkoznak majd a metafizika megismerésének sziikségességér6l, és nevetni fognak az ihletett cselekvésre hfv6 szavakon. Alétémasztand6 azonban, hogy itt nem csupan a sajat értelme- zésemet mutatom be, érdemes felhivni r4 a figyelmet, hogy a buddhizmusban a cél elérésére ugyancsak a hdromrétii utat javasoljak, amely (1.) a dhj4nabél, azaz a meditaciés gyakorlatbél, a (2.) pradny4bél, azaz a magasabb megértésb6) s (3.) a sfl4bél All - ez ut6bbi alatt az dnfeldldoz6 viselkedést értik. frasaim egyik hibaja, hogy nem vagy csak réviden és feliiletesen emlftettem meg a Keresés bizonyos részleteit, ezért tevképzetek alakulhattak ki az ezeket illet6 véleményemrél. Részben azért nem frtam ezekrél az aspektusokr6l vagy nem {rtam r6luk eléggé mélyen, mert azt gondoltam, hogy a feladatom leginkabb a meditaci6 oktatdsa, részben pedig azért, mert masok oly sokat foglalkoztak ezekkel. Most sziikségessé valt, hogy megvaltoztassuk a hangsilyt, és felhfv- juk a figyelmet ezekre az eddig elhanyagolt utalasokra. Magaban foglalja ez a morédlis Gjratanuldsi folyamatot, a karakterépitést, az imAds4got, annak legben- s6bb, legkevésbé latvanyos és felekezeteken tuili értelmében; a test és az érzések idészakos, de elkeriilhetetlen leig4z4sat és a kreativ imagindcié haszndlatat kontemplatfv gyakorlatokban, a spiritudlis célok érdekében. Egyszerd életet éIni nem ugyanaz, mint nélkilézni. Igényeink és vagyaink véget nem érdk, és spiritudlis energidink megérzése céljab6l id6nként gatat kell szab- nunk ezeknek. Am ez nem jelenti, hogy minden szép dolgot ki kell hajftanunk az ablakon csupén azért, mert nem elengedhetetlenek vagy nem funkciondlisak. Amit korabban Patandzsali Jéga-szutrajaban az ajandékok el nem fogadasanak ford{tottak, azt Mahadevan tulajdonmentességnek fordftotta. Ez a jelentésbeli kdlénbség fontos. Az idea - ez vilagosan latszik — az, hogy elkeriiljiik az olyan terheket, amelyek a figyelmet elvonjak. Mit jelent valéjaban a vilagr6l val6 lemondds? Elmondom. Amikor az ember szembesill a halallal, amikor tudja, hogy egy-két 6ran beliil eltavozik az él6k vil4gab6l, amikor lediktalja végakaratat és lemond dsszes fd\di tulajdonarél. Nem a vilag all utunkban, és nem is erré] kell lemondanunk, hanem mentélis €s érzelmi kapcsolatunk a vilaggal. Csak ezen kell valtoztatnunk. Maradhatunk ott, ahol akarunk, anélkiil hogy asramba vagy kolostorba vonulnank, ha beliil megvaltozunk. Létezik olyan vélemény, amely elutasitja azt a vilagnézetet, mely szerint a nél- kilézés és a nyomor az egyetlen helyes dt a spiritudlis keres6 sz4mara, s azt mondja, hogy az egyszerd élet és kissz4mt tulajdon sokkal helyesebb. A nél- kildzéssel teli élet nem kielégité és altaléban nem esztétikus. Sziikségiink van bizonyos vagyonra, hogy hatékonyan, és esztétikus otthonra, hogy szépségben élhessiink. Milyen sokban segiti példdul a meditacié sikerességét egy rendezett otthon, egy finom, elegans kérnyezet, egy csendes, zavar6 dolgokt6l mentes szoba vagy szép kilétas! Am ezek a dolgok pénzbe keriilnek. Barmennyire is telve lehet ifjt éveiben a keres6 idealisztikus elképzelésekkel a vildgi értékekrél, id6vel rajén, hogy még azok a dolgok is, amelyek lelki fejl6déséhez szilksége- sek, csak akkor szerezhet6k meg, ha van elég pénze. A csend, a pihenés, az egyediillét, amelyet tanuldsra és meditaci6ra fordfthat, nincs ingyen, hanem Nagyon is draga. Van valami érilltség abban a gondolatban, hogy csupan azért tettek minket ebbe avilagba, hogy aztan elzark6zzunk tle! Az univerzumban jelen lév6 isteni er6 felismerése vagy az eben val6 hit elérése hérom lépésben lehetséges. El6szér is kozvetlenill valamely megvilagosodott embert6l vagy inspirdlt {rasokb6l hallanunk kell az igazsagré1. Masodszor, folya- matosan ezekr6l a Nagy Igazsagokr6l kell gondolkodnunk. Harmadszor, az elmének magaba kell fordulnia, mély kontemplaciéban. Figyelmesnek kell lenniink, meg kell érteniink az emberi természet, az egoizmus 68 az emberben mdkdd6 hajtéerdk mélységeit és magassdgait. Azért van erre szkség, hogy jobban megértsiik magunkat és masokat is, hogy jobban tudjuk Szolgdlni Sket, és egyben Snvédelemként is nagyon fontos a sajét keresésiink Soran.ot PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK @YAKORLATOK KERESOKNEK 31 Aki erre az titra lép, annak igen sokat kell tennie. Folyamatosan probalnia kell javitani jellemgyengeségeit, fejlesztenie kell az elfogulatlan gondolkodast, rendszeresen meditAlnia kell és Allandéan a magasabb felé kell térekednie. Mindenekfelett az ego felad4sdnak tudomanyéban kell elérejutnia. Mutassatok egy embert, aki kitart6an és rendszeresen tanul, gondolkodik és medital. Egy olyan embert fogtok mutatni, aki elsz4nta magat, hogy kitérj6n a his bérténébél, és afelé halad, hogy a Lélek szférdiba emelkedjen — igaz, sok év és tébb élet tovattinhet, mig céljat eléri. Ez az ember megtanult kérni, keresni és taldlni. Miel6tt ezeknek a soroknak az elmélyiilt olvasdsdba kezdenénk, az alazatossag és az imadség légkOrébe kell burkolni szivinket. Az egyikre azért van szilkség, mert az isteni kegyelem lesz az, ami tevékenységiink gyiimélcsét végiil majd megérleli. A masikra azért van szilkség, mert ezt a kegyelmet kérni kell. S bar- milyen homdlyosak legyenek is id6nként a dolgok, amik eben a kinyvben olvashat6k, a lefrt igazs4gokba vetett hit és magasabb éniink bels6 vezet6 ereje segiteni fog, hogy tovabb haladjunk elére. Az ilyen magasztos kitartds az, amely a Felsébbrend@i En kegyelmét megvilagosodott megértés formajaban elhozza. Mikor erre a bels6 dsvényre lépsz, az els6 lépést6l az utolsdig, id6nként probak elé fogsz keriilni. Ezek a probak azért vannak, hogy kideriiljén a tanulé bator- s4ga, hogy mire érdemes val6jaban, és kimutassa a valds és nem csak képzelt erOsségeit és gyengeségeit. A nehézségek, amelyekkel szembesiil, probara teszik tudasat, eredményeit, és megmutatjak, hogy elég ereje van-e ahhoz, hogy tel- jesitse ezeket a probdkat, vagy kideriil, hogy ezek meg tudjak térni. Az atélt szenvedések tanulsdgokat vésnek a szivébe, és megtisztftjak. Az élet a tanité és a bié is egyben. Minden cselekedetet tudatossé kell tenni, és tudatosan is kell végrehajtani. Az énfegyelmezés, az etikus viselkedés és a misztikus meditacié gyakorlasa ~ mindezek sziikségesek, ha a bels6 meglatashoz vezeté magasabb tapasztala- tokat keressiik. Avagy6das a magasabb felé nem elég. Tanulassal, fegyelemmel és erdfeszités- sel kell egyditt jarnia. Ak dladalra akar jutni, anak el6bb meg kell tanulnia kitart6nak lenni. Az intufcidt6] kezdve, amely a keres6 elme legkorbbi ttmutatdja, az eksztati- kus onkfvileti 4llapotig, amely a megvilagosodott misztikus utols6 tapasztalata, sz4mos akadaly tornyosul eléttiink, amelyeket fokozatosan le kell gySzniink, hogy az eredményeket elérjiik. Hérom csoportba sorolhatjuk ezeket az aka- d&lyokat: azok, amelyek az ember kontrollalatlan vagyaihoz, azok, amelyek énkdzponta érzelmi vilag&hoz és azok, amelyek el6ftéletes gondolkodasahoz kapesolédnak. Kritikus énelemzés, lemondas és aszketikus gyakorlas: ezek segitségével a filoz6fiai tanulmanyok mély mordlis és intellektudlis komolysag- hoz vezetnek, amely lerombolja ezeket az akaddlyokat és el6kész{ti a keres6t a val6di elérejutasra. Lehet, hogy a kezd6 gyakran megbotlik és elesik, de mindig felAllhat. Lehet, hogy hibazik, de az elkdvetett hibakat mindig kijavithatja. Ha elkeserit6 koriil- mények és hosszit kiesések ellenére is folytatja a keresést, elszdntsaga nem lesz hidbavald. Ha semmi mas eredménye nem lesz is, legalabb a kegyelem erejét kivalthatja. Ha kétségek gydtrik, mint a legtébb emberrel ez el6fordul, akkor is kitartéan ragaszkodnia kell a reményhez, és djult erdvel kell a gyakorlasnak szentelnie magat, amfg ez a hangulat el nem milik. Nyugodt bels6 kizéppon- tunk felé fordulni bonyolult méivészet. Még par percre is igen nehéz megtenni, és csak a gyakorlas segfthet az el6rejutasban. Minden pillanatban, ha a keresS figyelme lankad s elkalandozik, azonnal vissza kell terelnie helyes iranyba. A létezés spiritudlis alapjanak tényszertiségéhez valé ragaszkodas olyan mavé- szet, amelyet csak Alland6 gyakorldssal és sok-sok sikertelenség 4ran lehet elsajatitani. Toretlen elsz4ntsdggal kell folytatni a keresést, még akkor is, ha a nehézségek és sajat gyengeségei igencsak megnehezitik ezt. El kell hataroznia, hogy akkor is folytatja dtjat, ha gyengeségeibél ered események hétrdltatj4k. Eppigy nem szabad kétségbeesnie, ha sorsanak alakulasa lassitja el6rejutasat. Anehéz id6szakokban nagy sziikség van a tiirelmes kitartdsra. Megéri kitartani és mindig emlékezetiinkbe idézni, hogy a rossz karma id6szaka egyszer véget ér. A lényeg, hogy semmilyen kérillmények kdzétt sem szabad feladnunk, 4m ez nem jelent letargikus lemondast, sem belenyugvast barmibe. A keres6nek fenn32 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK \JYAKORLATOK KERESOKNEK 33 kell tartania életkériilményeit, és meg kell probalnia megragadni, vagy ha nincs, megteremteni a legkisebb esélyt is a pozitfv valtozdsra. A Keresés nem pusztén metafizikai tanulmanyokbél vagy csupan meditaciés gyakorlsbél All. Mindkett6re sziikség van, Am még ez sem elég. Sajat tapasztala- tainkat is meg kell vizsgalnunk, és meg kell probélnunk feléleszteni intufciénkat. Mindenekfelett a keresOnek el kell hatéroznia, hogy hdségesen kéveti a filoz6fia etikai idedljait és gyakorolja mordlis tanttdsait. Hidba tanulod meg mindezeket az igazs4gokat, ha ismereteid csupén intel- lektudlisak. Alkalmazni kell ket sajat kornyezetiinkben, a sziv mélyében kell érezni oket, s végill szilard alapokra kell ket helyezni a Tudatossagban, ahon- nan erednek. Tegylik szokassa, am{g természetiinkké nem valik, hogy kedvesek, megbocsa- t6k és egyiittérz6k vagyunk masokkal. Mit veszithetiink? Talén par apr6 dolgot, egy kevéske pénzt, egy 6rat vagy egy vitat? De lassuk be, mit nyerhetiink! Szabadulast a személyes egotdl, érdemet az Onval6 kegyelméhez, tabb szere- tetet a benniink rejl6 vildgban és tébb baratot a rajtunk kfvilli vildgban. Nem csak masok szamara nem kfvanatos, hogy felkésziiletlentil és megtisztulas nélkill spiritudlis szolgdlatba kezdjtink, de sajat magunk j6létére is hatdrozot- tan veszélyes! Az egyetlen valés felhivas spiritudlis szolgalatra csak egy val6di mestert6l vagy Sajat Magasabb Entinkt6l johet. Ha az eg6b6l szdrmazik, akkor annak eredmé- nye csak félésleges betolakodas lesz mAsok életébe, amelybél kevés j6 sillhet Ki, barmily nemes is a sz4ndék. Amikor ebbe az inkarnaciéba megérkeztink, a sajat életiinkért és nem masok életéért valé felelésséggel jdttiink. Masok eddig is és ezutdn is a sajat életii- kért voltak s lesznek felelések. Isten soha nem tette at az 6 terheiket a mi vallunkra. Megérteni a Csend titokzatos nyelvét, és ezt a megértést visszahozni a formak vilégaba olyan miiveken keresztiil, amelyek kifejezik a Szellem kreatfv vitalité- s&t - ez lehet az egyik Gtja, hogy az emberiséget szolgdljuk. Meg kell vizsglni magunkat, hogy a rejtett én keresése mennyire képezi részét s okat emberbarati tevékenységiinknek. Aki a sajat életét nem tudja egyenesbe hozni, anak haszontalan megpr6bélni mas emberek életét rendbe tenni. Arrogans és pimasz cselekedet akkor hozza- latni az emberiség megjavitésn dolgozni, amikor mi magunkra is még igencsak rank férne a javulds. Az idé és az er6, amelyet egy ilyen szolgdlatra szannank, sokkal hasznosabban telik, ha saj4t magunkra forditjuk. Ilyen esetekben, ha més emberek életének természetes foly4sdba belekontarkodunk, csak bolon- dot csindlunk magunkb6l, és zavaros helyzetbe keriiliink. Csak ha mar magunk kell6en letisztultunk, van arta esély, hogy val6di szolgdlatot tegytink masoknak. Az olyan ember, akinek belsé és kitls6 élete kudarcokkal van tele, nem szabad, hogy cstifot (izzdn a tanitasbél azzal, hogy allandéan az emberiség iranti szol- galat vagyar6l karattyol. Az ilyen szolgélatnak a hozzé legkézelebb es6 ponton kell kezddnie: énmagan. Ha szdndékait val6ban tisztdn és személyiségét ragaszkodasmentes 4llapotban tartja, médot fog taldlni a szolgalatra - bar erre csak igen kevés ember képes. Nem arrél van sz6, hogy nem kell torédni masokkal és nem kell segiteni rajtuk, hanem arr6l, hogy emlékezni kell, milyen keveset tehetiink értiik, am(g ilyen gyengék vagyunk. Az olyan segitség, amelyet a szenved6vel valé azonosulasunk valtott ki, kétsze- Tes: egyszer mint fizikai seg{tség, mAsodszor mint spiritudlis 4ldas. A filozofikus szolgalat a gyakorlatiass4gr6l és a személyes dnzetlenségr6l ismer- szik meg.34 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK Vilagosan meg kell kiilénbéztetnem az emberek megsegitését és elégedetté tételét. Sokan frtak és mondték nekem, hogy a kényveim segftettek rajtuk, mik6zben ezalatt val6jaban azt értik, hogy érzelmileg pozitfvan hatottak rajuk. Csak akkor segftiink, ha egy ember elméjét egy magasabb szintre emeljiik, nem akkor, amikor megerdsitjiik jelenlegi Allapotaban. A segitség azt jelenti, hogy segitjiik a fejl6dését. Ha garantaljuk elégedettségét, azzal val6jéban csak bilin- cseit erdsitjiik. Akeres6nek els6sorban a sajat fejl6désével kell fogialkoznia, s csak masodsor- ban a tarsadaloméval. Csak ha sajét fejlSdését beteljesitette, akkor fordithatja meg a sorrendet. Ha els6 lelkesedésében keres6 helyett reformer vagy misszio- nérius lesz, akkor elébb-ut6bb utat téveszt. Ha tigy gondol magara, mint aki a szolgAlatot végzi, aki az embereket segiti, akkor azzal csak az egot erésiti. Gatként fog fesziilni kizte és a magasabb személytelen er6 kézt. Cselekedeteinek spiritualis hatékonysaga pedig egyre csdkkenni fog. Mivel a Fels6bbrendd En kegyelme az, ami végiil is szamit, ezért nem szabad tal koran keresésiink dllapotat értékelgetni. Hagyni kell, hogy az sajat med- rében folyjon. Ezaltal mentesiiliink mind a tdlzott elbizonytalanodas, mind a talzott lelkesedés széls6ségeit6l. Lehetséges, hogy ebben az inkarnaciéban nem leszel képes elérni az ego megsemmisitése dltal az egyestilést a Fels6bbrendd Ennel, Am bizonyos, hogy kelléen meg tudod gyengfteni az eg6t, ami a cél felé vezet. Ez a meggyengités nem fiigg a Kegyelemtél, csak sajat képességeidt6l és akaratodtél. s Ez a bels6 sebezhetetlenség tl tavolinak tGnik ahhoz, hogy gyakorolhaté legyen. De a legfSbb értéke annak van, ha megpr6baljuk keresni, mert ez irdnyt ad a gondolatnak, érzésnek és akaratnak. Valészinditlen, hogy a keres6 ebben az inkarnaciéban ilyen magasra jusson, ugyanakkor valészind, hogy képes lesz két-harom lépéssel kézelebb jutni ehhez a célhoz. 3 LAZITAS ES VISSZAVONULAS Pihendék ~ Fesziiltség és nyomds - Lazitsuk el a testet, lélegzést és elmét - A Visszavonulds Hdzai - Magdny — A Természet értéke — A napnyugta elmélkedés Fogadjuk el a mindig é16 hivast, ami a Csendbél ered, izleljtik meg killénleges édességét, és hallgassunk csendes parancsaira. Vonuljunk vissza mindennap legalabb egyszer, nem csak a vildg aktivitdsétol, de sajat bels6 konfliktusainktdl is. Avisszavonulas eme periédusaiban az Elvek szerint kell éIniink, meg kell tiszti- tanunk elménket és szfviinket, el kell tavolftanunk a gonosz gondolatokat, és ott kell lakoznunk, ahol nines sietség és nyomés. Azilyen visszavonulast nem hétvégi pihen6nek vagy szabadségnak kell tartani, habér indirekt médon ilyen célokat is szolgal, hanem életmédnak. Nem arra val6, hogy eliissiik az id6nket vagy mozdulatlanul pihenjiik az aktivitas Pperiédusai kézétt. Ez kreatfv er6feszités arra, hogy Atalakitsuk magunkat és értékrendiinket. A visszavonulas gyakorlésa a filozéfiai szemszdgébél egészen mas, mint ha a vilagtél valé menekiilés okan kévetkezne be. Az els6 esetben az ember arra tOrekszik, hogy maga és élete {61611 wralomra tegyen szert, mig a masodikban csak Iéha lazsdlasr6l van sz6 és az élet valésAgait6) valé elrugaszkodasrél. A filoz6fia sem a puszta kolostori visszavonulést, sem a teljes aktivitasban toltétt életet nem ajanlja, hanem sokkal inkabb e kett6 értelmes és arényos kombina-36 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK BAZITAS ES VISSZAVONULAS 37 ci6jt; egy olyan kombindciét, amelyben az elsé elem sztikségszerti okokb6] kisebb, mint a masodik. ‘A Bélesesség megkveteli az egyenstlyt, 4m ennek ellenére a modern ember kiegyensilyozatlan életet él. Sziintelen aktivitds jellemzi, akar a munkajat, akar SrSmeit nézziik ~ a csendes nyugalom és belsé visszavonulas kiegyenstilyoz6 ereje nélkiil. Aktivitésa a munkalkodas ideje alatt helyénval6, 4m kordaban kell tartani, s nem szabad hagyni, hogy elnyomja azokat az értékes pillanato- kat, amikor magasabb lényiink tandcsaira kellene hallgatnunk. Ezért az elme elcsendesitésének gyakorl4sa sziikségszer(iség, nem luxus vagy hobbi. A kinai ezoterikus iskola ezt az elme megtisztitas4nak nevezi. Ha ezek a vildgt6l val6 id6nkénti visszavonulasok hasznunkra valnak, ha er6- sebb akarattal, tisztabb elmével és nyugodtabb szfwvel tériink vissza beldlik; ha képessé tesznek minket arra, hogy mélyebb dolgokra iranyitsuk gondolatainkat és Ssszegy(jtsiik erénket egy magasabb élet irant, akkor ostobasdg lenne ezeket a visszavonuldsokat a vilagt6l valé menekiilésnek nevezni. Ha meg akarjuk talalni azt, ami a legmagasabb magunkban, akkor legjobb, ha keresésiinket azzal kezdjtik, hogy visszavonulunk vidékre, és olyan szakmat keresiink magunknak, ahol nem kell énz6n harcolni és masokkal versenyezni. fgy kevesebb munkahelyi amb{fciéval és egy egyszertibb életméddal sok- kal nagyobb esélyiink lesz arra, hogy a torekvés zsenge ndvényét dpoljuk. Elvdlasztvan magunkat a nagyvérosok izgatott légkorét6l, amit vesz{tiink kils6 gazdagsagban, azt megnyerjiik belsében. Am ha htien kévetjik idedljainkat, azt fogjuk taldlni, hogy ugyanaz a bels6 hang, amely arra biztatott benniinket, hogy elkdléniljiink masokt6l, arra fog biztatni idénként, hogy térjiink vissza és tanuljuk meg a lecke hianyz6 részét. Az élet legtdbb leckéjét megtanulhat- juk apré vidéki kézdsségekben és visszavonults4gban - Am nem mindegyiket. Amelyiket nem, azt csak a forrong6 varosokban és az emberek kézdsségében sajatithatjuk el. Mivel legtébbiinknek ezen a féldén kell éIntink, az emberi tarsadalomban, nem valaszthatjuk a menekiilés utjat. Nem vonulhatunk kolostorokba vagy asrémokba. Es mivel a filoz6fia tanuléi vagyunk, nem is akarjuk ezt tenni, mert azt gondoljuk, hogy az aszkétak val6j4ban nem a vilég és a térsadaiom, hanem maguk el6I menekiilnek — mi azonban tgy hissziik, életiink {6 célja Snmagunk ftalakitasa. Amikor idészakos és részleges visszavonulasokat végziink, azért tesszik, hogy elcsendesitsiik az elmét, megszabaditsuk kétédéseit6] a szfvet, meglassuk a tavlatokat és végiggondoljuk életiinket - nem azért, hogy elmene- kdljiink az élet el6l és léhén tldégéljiink éveken at. Aki a mozgalmas vildg kézepén nemes életet €1, nagyobb annél, mint aki ugyan- ext egy kolostorban teszi. Sziikség van id6nként ezekre a visszavonulasokra, hogy beliilré] megtisztitsuk magunkat, Gjult erét talaljunk és Gj inspirdciéra tegyiink szert, hogy tanulma- nyozzuk Snmagunkat, meditaljunk, és megértsiik az igazs4got. Valédi sziikség van arra, hogy kiegyenstilyozzuk széls6ségesen aktiv tenden- cidinkat valamiféle elcsendesedéssel, hogy ellenstilyozzuk tilzott cselekedni akardsunkat mélyebb lényiinkkel. A modem élet gyorsasdga és a varosok nyiizsg6 larmaja megakadlyozza, hogy magunkra talaljunk. Ugy kell ledlniink, mintha a sivatagban volnank egye- ‘dil, s csak a csend lenne a tarsunk. Le kell lassftanunk gondolatainkat, amig ‘@ gondolatok kézétt lévé pillanatokban meglatjuk, ki is a gondolkod6. Am idét kell adnunk erre, tuirelmesnek kell lenniink - mert nem ott régtén lathatjuk ezt meg, hanem csak mélyen magunkban. Mélyen magunkban fény vildgit a sétét alagat végén. Milyen sokan vagyunk, akiket a szorongassal, stresszel és folytonos izgalmi Allapottal teli korunk elesigdz! Hajlamosak vagyunk elmerdlni munkankban, teend6inkben, és dllandéan hol ezt, hol azt csinaljuk. Bizonyos értelemben mi magunk vagyunk felszines életiink ostoba Aldozatai, vagyainak és csele- kedeteinek Sntudatlan rabszolgai, szeszélyeink és vagyontargyaink tancol6 marionett babui. Nincs valédi szabad akaratunk, csupan latszélagos. Csak 14 kell nézniink a nagyvaérosok embereinek arcara, hogy meglassuk, leg- tObbjdk mennyire hijan van a lelki nyugalomnak. Olyannyira kifelé fordul6k lettiink, hogy természetellenessé valt, hogy énmagara fokuszaljuk az elmét és egy id6re befelé forduljunk. {gy azutan hianyoznak belélink a legfontosabb38 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK értékek, és nem vagyunk sokkal tébbek, mint valamivel okosabban gondol- koz6 parzé Allatok. Mindenki éIni akar, 4m csak kevesen akarjak tudni, hogyan kell éIni. Ha az emberek annyit dolgoznak, hogy nincs idejiik elmélytilt imara, misztikus medi- tdciéra vagy metafizikai tanulmAnyokra, akkor éppoly vétkesek lesznek életiik elpocsékolasdban, mintha ugyanezt a milé 6rémék kedvéért tennék. Akiknek nincs magasabb idedljuk, csak a szérakozast hajszolj4k, azok a vallasos Ahitatot értelmetlennek, a metafizikai tanulmanyokat unalmasnak, a misztikus medita- ciét id6pocsékolasnak, a mordlis nevelést pedig visszataszitonak talalhatjak. Akik hfjan vannak az imads4g, medit4cié, tanulmanyok és gondolkodas 4ltal kitéltatt bels6 életnek, sziikségszertien magas drat fognak fizetni reménytelen kifelé fordulasukért veszélyhelyzetek és krizisek idején. A kiils6 élet igényeinek megvan a maguk helye, és ki is kell elégiteni bizonyos mértékben éket, Am nem szabad, hogy az ember teljes figyelmét erre forditsa. A belsé élet megtagadott és elfelejtett iggnyeinek is meg kell felelni. Tékéletesen igaz, hogy enniink kell, ruhaézkodnunk, lakni valahol és id6nként szérakozni. S az is igaz, hogy hacsak a sors szerencsés keze nem szabadit meg e terhek al6l, akkor valamilyen médon meg kell, hogy szerezziik mindezekhez a pénzt, akar munka, kereskedés, csel- szdvés vagy éppen szerencsejaték segitségével. Mégis elégtelen csupan a testi sziikségletekrél valé gondoskodassal trddve leéIni életiinket. Van helyiik mas gondolatoknak, amelyek a misztikus, nehezen megfoghat6, emelkedett dolgok- kal — isteni lelkiinkkel - kapcsolatosak. Az évek miilnak, és nem engedhetjiik meg magunknak, hogy elpocsékoljuk az idét, azt a luxust, hogy olyannyira kifelé forduldk legyiink, hogy elveszitstik a kapcsolatot belsé életiinkkel. Sajndlatos dolog betegnek lenni, 4m még rosszabb, ha betegek vagyunk, de azt gondoljuk, hogy egészségesek vagyunk. A teljesen kifelé fordulé ember éppen ebben az allapotban van, mert ezt a kifelé forduldst az epészséges élet allapotdnak tartja! Az az igazs4g, hogy nemcsak érdemtelen, hanem egészség- telen is, ha a cselekvés végtelen drvényébe sodrédunk a belsé6 pihenés és fizikai csend ezt megszakité pillanatai nélkil. A belsé élet ilyen teljes elnyomdsa fel- boritja a Természet egyenstilyat, és ez betegség formajaban nyilvanulhat meg. A medit4cié gyakorlasa ismeretlen, kellemetlen, a gyakorlatiassdggal ellenkez6, nem vonzza hat a modern embert. Régebben kellemes feladat volt, ma viszont keserdi orvossag. Mégis sziiksége van ré a mai embernek, még inkabb, mint k6zépkori el6deinek. Minél tébbet szenvediink az allandé kifelé iranyultsagunk- b61 ad6d6 pszichikai és fizikai betegségekt6l, andl fontosabba valik lenyelni ezt az értékes orvossagot. Sokkal fontosabb a gy6gyméd hatdsossaga, mint az, hogy maga a kira mennyire felel meg {zléstinknek. A meditdci6 érinthetetlen szentélyt nydjt a vilég zaklatdsai el6l, és azokat, akik magukt6l nem hajland6k bevenni ezt a nehezen lenyelheté gyégyszert, az élet f4jdalmas tanulsdgai fog- \BAZITAS ES VISSZAVONULAS 39 jak erre kényszeriteni, mert nagy sziikséget szenvednek, és a gydgyit6 béke Gj forrdsaira lesz sziikségiik. Csak egyetlen biztos menedék létezik a felkorbacsolt érzelmek szdméra ezekben a forrong6 idékben, és az 6nmagunkon beliil van. ‘Abban a csoddlatos nyugalomban, amely a misztikusok sz4mara barmikor elér- het6. A vilagot elkeriilhetetleniil komoly ellenreakcié felé sodorja sajat talzott kifelé fordultsaga, és ha ez bekévetkezik, akkor megkezd6dik majd a mentalis faggetlenség keresése befelé. A meditaciénak vissza kell kapnia az 6t megilleté helyet az ember életében. Csak akik megtapasztaltak csodajét, azok tudjak, milyen szegényes az az élet, amelyb6l hianyzik. Csak akik mestereivé valtak e mtivészetnek, azok tudjak, milyen megkénnyebbilés barsonypamlagara led6lni és hagyni, hogy a terhek lehulljanak rélunk. A meditacié haszna mind a vilagi életben, mind a spiritudlis keresésben érezhet6. Gondoljunk csak bele, mit jelent mentalis gépezetiinknek teljes pihen6t adni, képesnek Jenni megallitani a gondolatokat, és megtapasz- talni egész lényiink ~ a test, az idegek, a lélegzés, az érzelmek és a gondolatok! ~ teljes elengedését. Akiknek az idegei nem birjak a modern létezés extrém fesziiltségét, azok gydgyirt taldlnak a mentdlis csendben. Olyan lényekként, akik tudatara ébredtek, hogy emberek, és nem Allatok, kdtelez6 a meditacié gyakorlasa. S mégis, kevés ember ismeri fel ezt a kéte- lességet. A legtébben vagy nem ismerik fel fontossAgat, vagy ha fel is ismerik, alibit keresnek, mondvan: tal sok egyéb dolguk és kételességilk miatt nincs ide- jOk ra. Val6jaban azonban til lustdk ahhoz, hogy kiemeljék magukat a lélekkel valé kézémbésség megszokott dllapotabél. Egészséges egyensiilyt kell talal- nunk a munka és nyugalom, az aktivitas és kontemplaci6, drém és elmélkedés k6zétt, és nem valhatunk a szokasok rabjaiva. Napi par perc, amit meditaciéba fektetiink, béven megtériil. Nem csak rendszeres, hanem fontos részévé kell tenniink napirendiinknek. Ugy kell dtszervezniink napunkat, hogy elég idét talaljunk a lelkiség nyugalmas kultivalasara a tanulas, elmélkedés és meditacié révén. Az ilyen idészakos visszavonulas a kiils6 dolgokkal valé végtelen fog- lalatoskodast6l spiritudlis sziikséglet. Eletiink Gj elemeként kell értelmezniink a befelé fordulast, hogy hozzdférjiink mélyen elrejtett forrasainkhoz és felsza- badftsuk a benniink rejlé lehetdségeket. A helyes ima és filozofikus meditacié els6 jutalma, hogy tudjuk, és sebezhetetlen magabiztossaggal tudjuk, hogy a magasztos emberi Iélek Iétezik. Az ember igaz lelke rejtett érzékeit6l és gondola- tait6l, 4m lehet6sége van ezekkel a médszerekkel felébreszteni ezt a magasabb képességet — az intufciét -, amelynek segitségével elérheti, megismerheti a lel- ket, amely szeretettel fogadja majd.au PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASUK Naponta fecséreljiik el mentdlis energidinkat, pocsékoljuk el gondolatainkat. Elpazaroljuk a Figyelem hatalmas erejét és hagyjuk, hogy elveszteget6djn a hidbavalés4gok ezreire, amelyek kitéltik az id6nket. Az ego sziinteleniil Gjabbnal Gjabb — néha egészen ostoba — ,,feladatokat” talal ki sz4munkra, hogy aktivan tartson minket. fgy soha nem tudunk annyira esendben lenni, hogy meghalljuk a Fels6bbrendd En benniink rejlé jelenlétét és hangjat. Még az Ugynevezett spiritudlis tenykedések egy része is az ego talal- ménya: a FelsSbbrendd En nem varja el t6ltink ezeket. Mivel minden meditaciés gyakorlat csak annyira lehet sikeres, amennyire el tudsz lazulni, ezért ennek a képességnek a fontoss4ga kiemelendé. A napi kiizdelmeket és a fesziiltséget csak akkor pihenhetjiik ki igaz4n, ha az isteni jelenlét belsé csendjében pihentink. Csendben kimondani személyes életiink metafizikai igazsdgait, megerésiteni ezeket aktiv életiink kézepette és tudatosan felismerni dket érzelmi élettink Srvénylésében: ez az igaz nyugalom és elengedettség. ‘GAZITAS ES VISSZAVONULAS 41 ‘az asrambeli élet nem Allitja mAs elé jelleminket, mint gyermeteg probak elé. Ha a vilagi kfsértések, konfliktusok, veszedelmek és szorongasok rombol6 sava elérhetné, az valédi probdja lene a vilagt6l elszakadt asramlaké jellemének, és megmutatnd jémbors4ga val6di értékét. A kolostori élet, amely semmilyen kiiz~ delmet és veszélyt vagy konstruktiv tevékenységet nem jelent, nem is bir belsé értékkel azon az id6szakos nyugalmon kiviil, amit ad. Nem kockéztat semmit, de nem is adhat semmilyen jutalmat. Ha sikeriilt szert tenni egy olyan helyre, ahol egy idére megpihenhetiink, egy ‘olyan helyre, amely alkalmas imadségra és meditdci6ra, kezdjtink és fejezziink be minden napot csendes nyugodt kéréssel a Fels6bbrendd En felé. Kérjiink itmutatdst, megvildgosodast és segitséget az ego legyGirésében. Naponta két vagy akar h4rom meditaci6t is végezziink olyan hosszii idére elnyjtva, ameny- nyi er6nkbél telik. Korunkban sokkal inkabb a filozofal6 visszavonuldsra szolgal6 helyekre van szikség, mint kolostori kézésségekre, félig visszavonuldsra a vilagt6l, s nem teljesre, hanem elére meghatérozott id6tartamra val6 elfordulasra a vilagi dol- goktdl, személyes iigyeinktél. Balcsebb kézvetleniil minden energia forrés4hoz menni. Ott kaphatja meg tes- tiink és elménk a legéletad6bb megijulast. A nydizsg6 modem életben a békét nmagunkon beliil talélhatjuk meg, kifelé val6 Snmérséklet s befelé iranyul6 meditacié altal. A modern létezés okozta stressz miatt a rendszeres mentélis pihenés nem csak ajanlatos, hanem elengedhetetlen. Ha talzott kifelé fordulasunkat nem ellerisi- lyozzuk némi befelé iranyultsdggal, akkor drrd lesz rajtunk a neurézis. A spiritudlis keres6k egy teljes életen at tart6 elkiléniilése nem alkalmazhaté a mi korunkban, és nem is kfvénatos. Az asram mint idedlis hely megfelelé volt egy kezdetlegesebb tarsadalom széméra, de a mai komplex térsadalomhoz mér nem illik. A ,,Visszavonulds H4zai”-t kellene inkbb Iétrehozni, ahol vilagi emberek szent légkérben, egy tapasztalt spiritudlis vezet6 Gtmutatdsai mellett eltélthetnek egy hétvégét, hetet, vagy akér egy teljes hénapot is. Ram Gopal: ,Szdmos asramban, amit meglatogattam Indidban, vilagosan lattam, hogy az adott asrémot vezet6 bilcs kériil gyiilekez6 emberek nagy részé- nek arcan a félénkség és gyavasag kifejezése iit, az élet eld] valé menekiilésé. Akénnyebb utat valasztottak a szent emberek labaindl val6 ticsérgéssel. Ez a Negativ hozzaallds csak oda vezetett, hogy elhalasztottak azt, amivel a valédi keres6 batran szembenéz.” Sziikség van olyan spiritudlis visszavonulé helyekre, ahol vilagi emberek, akik nem akamak apacak vagy szerzetesek lenni, eltéIthetnek egy napot, egy hetet vagy egy-két hénapot, hogy tanuljanak, keressék az Igazsagot, és nyugodt kér- nyezetben meditdljanak.42 WAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK TAS ES VISSZAVONULAS 43 Természetesen vannak kivételek is. Egy idés ember, aki példdul gy érzi, hogy munkajat bevégezte, megszolgalta a pihenést. © valaszthatja a vildgt6l val6é visz- szavonulast, hogy csendben és maganyban békét késsén Istennel. A sziv az én asrémom, s a magasabb én a mester, aki benne lakozik. sak egyetlen valédi magany létezik: ha gy érezziik, hogy el vagyunk vagva a Peeesabb er6t6l. ° Hatalmas killénbség van a lusta, beteges magunkba fordulas és az altalunk ajanlott aktiv, teremt6 médon befelé fordulé magany kézott. Alegnagyobb magdnyban nem mindig a legszentebb embereket talaljuk. A vildg- 161 val6 lemondés csak akkor mikédik, ha a szfvben is megtorténik, ami viszont, sajndlatos médon, nem lathat6. Nem mindig szikséges ruhdnkat pokhloval beboritani, hogy igaz hivekké valjunk. Egyedill és csendben, a testet és elmét elcsendesitve valészindtlen, sot bonyo- ult lenne idegessé, kiegyenstilyozatlannd, nyugtalanna, kapkodéva valni. Nem nyerhetiink a maganyos élettel semmit, és nem is talalhatjuk kellemesnek, ha nincs tébb belsé6 tartalékunk, mint az atlagos embernek, vagy legalabbis nem keressiik ezeket a tartalékokat aktfvan. Amfg kiizdiink, hogy elérjiik a fényt, addig annal kevesebb id6nk és esélytink van, hogy megismerjiik és megtaléljuk magunkat, minél nagyobb az ismeretségi kériink s minél tébb emberrel talalkozunk ~ feltéve, hogy a kapcsolatunk veliik tisztan egoisztikus. Ha nem {gy van, s kapcsolatunk veliik valamiféle altruista szolg4latban nyilvanul meg, amely gyengiti az egét, az eredmények jobbak s a célnak megfeleldbbek lesznek. Am még ekkor is el fog jénni a nap, amikor ezt a kiegyenstilyozatlan létezést fel kell, hogy cseréljiik a maganyra és sajat belsé igényeink kielégitésére: elmélkedésre, meditaciéra és tanuldsra. Nem azért keressiik a maganyt, mert az emberek tobbségének tarsas4gat elfogad- hatatlannak tartjuk, vagy mert el akarjuk magunkat valasztani a tarsadalomt6l; nem azért, mert megkeseredtiink és cinikuss4 valtunk, hanem azért, mert belsé munkank intenzfv, megszakitas nélkiili, zavartalan koncentraciét igényel. aLegyen hiséges a sziv csendjéhez, amely beliilrdl jin, ne nyomja el a kon- templaci6 eksztazisét, vizsgalja meg a dolgokat mélységiikben, és legyen sokat egyedill” - ez Buddha tandcsa a magasabb élet keresOinek. ‘Az ember, aki nem tudja megtanulni, hogyan legyen egyedtil nmagéval, azt ‘sem fogja tudni megtanulni, hogyan legyen egyediil Istennel. Barhova is megyiink, belsé maganyunkat magunkkal kell vinniink. ‘Amély csend titokzatos érzése mindig meglelhet6 az erd6k mélyén. A levelekkel bélelt armyékos dsvényeknek van valamiféle hatborzongat6 kildnlegességik. Azerd6 zéld lugasaib6l és moha lepte fatdrzseibol a kor rad, eldugott zugaibol ‘a béke tnnepélyes érzése. Csoddlatos szépségtiek a fticsomék ald felbukkané Kis virdgok, a lombokbél hallatsz6 vidam ének. Magasztos és vén ~ békével tlt el az erdé. A bilcsek a hegyekhez fordulnak pihenésért, a fold minden sarkabél ide térnek vissza a vilagt6l megfaradtak. Osi lelkek 6k, sz4mtalanszor sziilettek mar meg, és matuzsdlemi karakteriikh6z j6l illenek az elaggott hegyek. A szirteken iilnek, €s a dacos csticsokat szemlélik. Megtelnek békével, ahogy a méh is megtelik a viragokr6l ésszegydjtétt viragporral. Azok, kiknek érzelmei valaszolnak a Természet fenségére és nagyszertiségére, barmilyen formaban is jelenik meg - hegyek, erd6k, foly6k, tavak, a tenger, az ég vagy a virgok alakjéban -, nem materialisték, még ha annak is nevezik magukat. Ontudatlanul az Isteni Valés4gnak ajanljak fel 4h{tatukat, habar ezt 6k maguk mashogy fogjak hfvni-44 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK Keresztes Szent Janos, amikor csak Iznatoraf kolostoraban tartézkodott, felma- szott a harangtorony kicsinyke padl4sszob4jaba, és hosszi id6kre ott maradt, egy kicsiny ablakb6l szemlélve a csendes vélgyet. Amikor Andalézidban az El Calvario remeteség priorja volt, az egyik gyakorlat, amit a szerzeteseknek tanftott, az volt, hogy iljenek le és szemléljék a nyflt eget, a dombokat, fakat, ndvényeket, mez6ket, és ezeknek a dolgoknak a szépségében valé elmertilés- sel dicsérjék az Urat. frésaib6l azt is tudjuk, hogy ezeknek a gyakorlatoknak az utolsé fazisa a képek nélkiili kontemplacié volt. A napnyugta sajat szépségét hozza el, sajat kdltészetét szavalja. Erdemes megvarni azt a rdvid idészakot a Természet szent pihendje elétt, amikor osz- tozhatunk lelkének békéjében, az elme misztérlumdban, és megérezhetjiik vele val6 dsszetartozdsunkat. Ahogy a szirkilet egyre erésebb lesz, nézépontunk megvaltozik, és alapvet6 igazsdgokat érthetiink meg vagy valhatnak azok sok- kal érthet6bbé, tisztAbbA sz4munkra. Ez az id6szak hatdssal van a szivre és az érzésekre is - gazdagodnak, nemesednek és megtisztulnak. Ahogy nézziik, minél jobban dsszpontositjuk figyelmiinket, anndl finomabb és finomabb gondolatokba mélyediink el, és nem csak a lathat6 napot tiszteljik ezaltal, hanem a lathatatlan lelket is. Engedem, hogy az id6 szétteriljén és visszatérjen forrés4ba, ahogy egyik percrél a masikra a névekvé homdlyban a hegyek lassan eltGinnek, miként a szoba is. Aszemeim lezarédnak, a szemlél6dés befejezédik, az Uresség tdlt el mindent, és nem marad senki, aki elmondand, amit tapasztal. 4 MEDITACIO KEZDOKNEK Helye és feltételei - K6sz4l6 gondolatok - Gyakoroljuk a figyelem koncentrdldsdt - Meditatfv gondolkodds — Képek vizualizdlésa - Mantrdk - Szimbélumok ~ Megerésitések és szuggesztibk ‘Az azonnali és ideiglenes haszndlatra sz4nt igazs4gokat megtanulhatjuk bonyvekbél és tanftokt6l, de a végs6 igazsdgot csak Snmagunkbél nyerhetjik ki meditaci6val. A meditdciét nem mint végcélt kell tekinteni, hanem mint eszkézt, amellyel az Agazi célt elérhetjiik. A meditacid értékei kéziil az egyik az, hogy egy mélyebb szintre viszi a tuda- tossAgot, igy lehetvé téve, hogy a kézéppontunkbél éljéink, nem a felszfnrél. Ennek eredménye, hogy néz6pontunkat nem teljesen az érzékreakcidk uraljak, mint az Allatoknal, hanem az elme kezd uralkodni. Ez egyre inkabb énuralom- hoz, Snismerethez és Snmagunk megbék{tés¢hez vezet. A filoz6fia egyik elve, hogy att6] flgg, mit ismerhetiink meg, hogy kik vagyunk. Egy mély ember mély igazs4gokat tudhat, mfg egy sekélyes erre nem lehet képes. Ez val6jéban az egyik ok, amiért sziikség van a meditaci6 gyakorlaséra. A medit4cié egy olyan egyszerdi gyakorlat, ami a nyugati emberek sz4mara tGl ismeretlen ahhoz, hogy megértsék. Mi lehetne hat egyszerdibb magyard- Zat, mint ez: ha eléggé mélyen és eléggé hosszt ideig néziink sajat elménkbe €s sziviinkbe, hogy athatoljunk a vagyak 6cednjan, amelyek naponta elvonjaék figyelmiinket, megtaldlhatjuk a békét.46 PAUL BRUNTON: MISZTIKUS TANITASOK IMEDITACIO KEZDOKNEK 47 Médszer ez arta, hogy elvalasszuk a figyelmet folyton valtoz6 objektumaitél, és ezutdn képessé tegyiik a felszabaditott mentalis erét, hogy tanulmanyozza sajat forrdsét. Ha az elme figyelmét elvonja kérnyezete, akkor nem észlelheti 6nmagat. Ezt kénnyd megérteni. Ha a test vonja el figyelmét, az eredmény ugyanez, s bar kissé nehezebben, de ezt is meg lehet érteni. Am amikor az elme figyelmét énmagatél sajat gondolatai vonjak el, az a helyzet az, amit a legnehezebb megérteni. ‘A meditacié igazi Allapotat akkor érjiik el, amikor tudatéban vagyunk a tuda- toss4gnak; barmilyen gondolat felbukkandsa nélkiil. Azonban ez nem a végs6 Allapot. Van ezen tal is egy szint, ahol minden tudatossg eltGnik, de az Sntu- dat teljes elvesztése nélkil, ellentétben azzal, ahogy ez ilyen Allapotban térténni szokott. A meditacié akkor sikeres, ha minden gondolat megsziinik, és az isteni jelenlétet érezziik ezen az tirességen beliil. A filoz6fia nem arra tanitja az embereket, hogy iirftsék ki elméjiiket, takarftsak ki az dsszes gondolatot, legyenek mozdulatlanok és passzfvak. Azt tanitja, hogy redukaljuk a gondolkodast egyetlen alapgondolatra, és az vagy legyen kérd6, miként a ,Mi vagyok én?” vagy megerésft6 jellegd, mint példaul ,Az isteni ben- nem lakozik”. Igaz, hogy a Felsébbrendd En tudatoss4ganak megnyildsa els6 tapasztalatként a gondolkodasi folyamat lezrulasat, az elme teljes csendességét fogja hozni. Am ez a fazis elmtlik, s akkor fog ismétlédni, mikor a legmélyebb transzba, a meditativ elmélyiltségbe keriiliink. Ekkor azonban mar magat6] kell jnnie, a magasabb én kegyelme folytén, nem pedig az alacsonyabb er6- szakoss4ga miatt. Az elme puszta kitirftése ennek hfjan veszélyes lehet, s azt a prudens keres6k elkeriilik, ugyanis magaban rejti a médiummé vals és a meg- szAllottsag kockazatat. A meditacié bizonyos értelemben erdfeszités. Kezdetben a f6ldsleges gondo- latok dasungelén val6 atjutés, kés6bb az abb6l kiérad6 hatasnak val6 passziv alavetés segitségével a sajat magunkba, pszichénk legkézepébe val6 belépést probalja elérni, Ez val6j4ban az isten! lelkiink. Az els6 fazisban kemény akaratra van sziikség, hogy legy6zziik és megsemmisftsiik a folyton tamad6 gondolato- kat, amelyek megakaddlyozzék a sikert. A masodik lépcs6ben ugyanakkor az akarater ilyen megnyilvanulasa komoly hiba lene, ennek éppen ellenkez6jére van sziikség - az ego teljes feladdsara. Azelme puszta kiiiritése, a gondolatok puszta megallft4sa egy par percre - ha nem jar egyaitt a négyrétd keresés egyéb erdfeszitéseivel - nem elegend6 ahhoz, hogy misztikus 4llapotot valtson ki. Egy misztikus rend magasan all6 tagja négy- szemkézt elmondta nekem, hogy az elmetartalom kitiritésének hosszG éveken At tart6 gyakorldsa alatt egyszer sem jutott el a magasabb tudatossdgig. A medi- taci6 alatt az er6feszitésnek legféképpen arra kell iranyulnia, hogy az elme koncentralt, nyugodt és csendes legyen, nem arra, hogy kitiritsik. Ha az iresség megjelenik, annak magat6l kell térténnie, nem erdfeszitéseink eredményekép- pen, ami a gondolkozasi folyamat megallasat jelezné, 4m ez igen magas szint, amit kevesek érnek el. Még az elme teljes kiliresitését célz6 j6 sz4ndékd prébal- kozdsok is nem kivant eredményre vezethetnek, médiumi és negativ drességet eredményezve, amelyben semmi spiritudlis nincsen. Ha azonban ez az Allapot magatél, a helyes meditacié eredményeképpen kévetkezik be, akkor nem puszta iresség lesz, hanem sokkal inkabb tdkéletes nyugalom, amely elégedett onma- gaval, és a gondolatokat alsébbrendti zavar6 tényezének tekinti. A kezdét figyelmeztetniink kell, hogy a koncentracié gyakorlasanak bizonyos formai, mint példdul a diagramok vizualiz4lasa vagy mondatok ismétlése, miként az elme kiiirftése Gtmutatas megszerzése célj4b61 nem keverend6k dssze a meditacié igazi dtjaval. Ennek ugyanis nincs mas célja, mint az ego alarende- Kse a Fels6bbrenddi Ennek, és nincs mas eszkéze, mint az imadsAgos trekvés, szeretetteljes éndtadas, és a mentélis csend. A j6ga als6bb szintjeinek médszerei, a légzéskontroll és a mantrak nem hoz- nak tartés eredményt az elme feletti uralom megszerzésében, 4m el6készitik és konnyebbé teszik azoknak a médszereknek a gyakorlasét, amelyek mar valéban tart6s eredményt hoznak. Ha a meditaciéban a tudatoss4g eléggé mély szintjeire jutunk le, elérkeziink egy olyan szintre, ahol a jelenség-vildg eltGinik a tudatb6l, ahol az 146, gondolatok és helyek megszéinnek létezni, ahol a személyes én felold6dik, és Ugy tdinik, nincs