levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06.

17:38 Page 1

Levélbetegségek

www.kws.hu
A narancs a KWS egyik védjegye.

Velünk kezdõdik.
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 2

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………4

Cerkospórás levélfoltosság……………....………………….6

Ramuláriás levélfoltosság……………………………….….10

Lisztharmat……………………………………………….…..14

Fómás levélfoltosság…………………………………..……16

Alternáriás levélleszáradás……………………………......18

Állisztharmat……………………………………………........20

Réparozsda………………………………………………......22

Vírusos levélsárgulás…………………………………….....24

Baktériumos levélfoltosság………………………………...26

Sikeres védekezési stratégia a levélbetegségek ellen.....28

Védekezési lehetõség……………………………………....32

Elõrelépés a prognózis modellek tükrében………….......33

Jegyzetek...........................................................................34

3
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 3

Bevezetés

Az egészséges levélzetnek egyre nagyobb a

jelentõsége

A levélbetegség ma központi kérdése a répatermesztés-

nek: mert csak egészséges levélzettel használható ki - a
vetéstõl a betakarításig - maximálisan a genetikai poten-
ciál a cukorrépánál. Csak egészséges levélzet esetén fejti
ki hatását gazdaságosan a kiadott tápanyag és
növényvédõ szer.

A zöld levélzet a répa naperõmûve és cukorgyára. Az

egészséges levélzet a feltétele annak, hogy a:

napenergia átalakuljon terméssé és cukorrá

jó minõséget alakítson ki, alacsony melaszképzõdéssel
és különösképpen alacsony alfa-amino nitrogén-
tartalommal
a természetes levélváltás termés és cukorcsökkenés
nélkül menjen végbe
alacsony növényvédõ szer felhasználhatóságot
igényeljen a növény
megakadályozza, hogy a talajban a lehullott levelekbõl
esetleg fertõzési góc alakulhasson ki

A három legfontosabb levélbetegséget elõidézõ kórokozó

gomba, a cerkospóra, a ramulária, és a lisztharmat fer-
tõzési potenciálja az elmúlt években észrevehetõen
erõsödött.

4
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 4

Bevezetés

Minden cerkospóra fertõzés, ami a termelési körzetben

fellépett a klimatikus és növénytermesztési tényezõk
hatására - és lényegében levélbetegséget okozott -
komoly szerepet játszott. A fertõzés nem csak erõsödött,
hanem a korai megjelenése kétségessé tette a termesztés
eredményességét.

A növényvédõ szerek alkalmazása egyre nehezebb. Az

egészséges levélzetû cukorrépafajták elõsegítik a
növényvédõ szerek és hatóanyagok csökkent dózisainak
alkalmazását - egészséges lombozatú fajta nélkül a
csökkentett dózisú növényvédelem nem lehetséges.

A levélbetegség helyes megállapítása alapkövetelmény

minden kezelésnél. Ez a füzet segít majd Önöknek a
cukorrépa levélbetegségek célirányos és eredményes
kezelésében.

5
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 5

Cerkospórás levélfoltosság

Kórokozó:
Cercospora beticola

Tünetei:
A levélen kicsi, viszonylag kör alakú (2 -3 mm nagyságú),
középen világosszürke, szélein vöröses-barna színû
foltok.

1. kép: Kezdõdõ cerkospóra 2. kép: Fokozódó cerkospóra

fertõzés fertõzés

A nagyító alatt megfigyelhetõ, hogy egyes foltok szürkék,

középen apró fekete pontokkal, ezek a spóratokok (3. kép).

3. kép:
Cerkospórás
levélfolt
spóratokokkal

6
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 6

Cerkospórás levélfoltosság

4. kép: A cerkospóra foltok összeolvadása

Erõs fertõzés esetén a cerkospóra foltok összeolvadnak,

oly mértékig, hogy a levelek nagy része elszárad és végül
a teljes levélzet elhal (4. kép). Ugyanakkor párhuzamosan
képzõdnek az új levelek (5. kép).

5. kép:
Új levél-
képzõdés
cerkospórás
levél-
leszáradás
után

7
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 7

Cerkospórás levélfoltosság

6. kép: Erõs cerkospórás fertõzés

Késõbb a betegség összes tünete megtalálható egyetlen

növényen is, a betegség kiterjedése leggyakrabban a fer-
tõzés gócpontjából terjed szét (6. kép). A betegség kiter-
jedését a cukorrépa tábla többi részére a szél és a
csapadék segíti elõ.

A kórokozó biológiája:
A gomba növényi maradványokon spóra formájában telel
át, ezért csak szûk vetésforgó esetén fordulhat elõ a ta-
lajban nagy fertõzési potenciál. A tünetek a fertõzés után
általában 5 nappal mutatkoznak, amikor a levegõ relatív
páratartalma 96% és a hõmérséklete 23-27°C körül van.
A fertõzés kialakulását a nedves idõjárás nagymértékben
elõsegíti.

8
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 8

Cerkospórás levélfoltosság

A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

Nedves idõjárás, növényzáródás (az állomány
mikroklímájának megváltozása), magas fertõzési poten-
ciál maradt vissza az elõzõ évrõl, esõzés.

Gazdasági jelentõsége:
A cerkospóra a magyarországi cukorrépatermõ
területek legjelentõsebb levélbetegsége. A teljes ma-
gyarországi cukorrépa termõterületeken érezhetõ a
cerkospóra gomba fertõzése esetén a cukortartalom
csökkenése.

Védekezés:
A legbiztosabb védekezési mód a fertõzés ellen, ha
egészséges levélzetû, cerkospóra rezisztens cukorrépa-
fajtákat termesztünk, és a minimális 3 éves vetésforgót
betartjuk. Gombaölõ szerek megelõzõ alkalmazása
abban az esetben, ha erõs fertõzés várható

9
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 9

Ramuláriás levélfoltosság

Kórokozó:
Ramularia beticola

Tünetei:
Nagyobb, nem egyforma kerek, néha szögletes (4-10 mm
nagyságú) világos és különbözõ szélû színezetû(nem úgy,
mint a cerkospóránál) középen a szürkés-barnától a
fehéres-szürke színig terjedõ foltok a levélzeten (7. kép).

7.kép:
Ramuláriás
levél-
foltosság

8. kép:
Ramuláriás
levél-
foltosság
cukorrépa
tövön.

10
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 10

Ramuláriás levélfoltosság

A ramuláriás foltok közepén a szövetek elszáradnak és

kitöredezhetnek. Nagyító alatt - nedves levél esetén -
egyes foltokban fehér micélium látható (9. kép).

9.kép:
Fehér
spóratokok
a ramuláriás
folt
közepén.

A kórokozó biológiája:
A gomba elszáradt növényi maradványokon telel át, és
szûk vetésforgó esetén igen magas fertõzési potenciál
felépítésére képes. A tünetek 18 nap után jelentkeznek,
amennyiben a levegõ hõmérséklete 17-20°C közötti és a
relatív páratartalma 95% körül van. A fertõzés nedves
idõjárás esetén következik be. A fertõzés szél és esõk
hatására terjed szét.

11
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 11

Ramuláriás levélfoltosság

Fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

Az elõzõ évrõl visszamaradt magas fertõzési potenciál
(szûk vetésforgó esetén), esõs idõjárás.

Gazdasági jelentõsége:
A kárt okozó kórokozó minden répatermõ területen meg-
található. Korai és esetleges más kórokozók együttes fer-
tõzése (10. kép) esetén a répa levélzete teljesen tönkre-
mehet. Az új levélképzõdés cukor csökkenést okoz a
répában.

10. kép: Cerkospóra és ramulária fertõzés együttes megjelenése

12
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:38 Page 12

Ramuláriás levélfoltosság

Védekezés
A védekezés leghatékonyabb módja a fertõzés rezisztens
fajták termesztése. Gombaölõ szerek megelõzõ alkal-
mazása, amit a fertõzés mértéke befolyásolhat.

13
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 13

Lisztharmat

Kórokozó:
Erysiphe betae

Tünetei:
A közvetlen csillag formájú, szürke gomba mycélium. A
levelek elõrehajlóak és közvetlenül a levél felsõ oldalát
szürke vagy fehér színû lisztszerû gombalepedék takarja
(11. és 12. kép).

11. kép:
Erõs liszthar-
matos
gomba-
fertõzés.

12. kép:
Közepestõl az
erõsig terjedõ
lisztharmatos
gomba-
fertõzés.

14
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 14

Lisztharmat

Erõs fertõzés esetén a levelek elõször világoszöld színûvé

válnak, majd megsárgulnak, végül elhalnak. A fertõzés
továbbterjedését erõsen befolyásolja a szél. Ezért a
lisztharmat szétterjedése a táblán belül sokkal gyorsabb,
mint a cerkospóra vagy a ramulária elterjedése, amelyek
elterjesztését az esõcseppek végzik.

A kórokozó biológiája:
A 25-30 °C-os levegõ hõmérséklet és az 50%-os relatív
páratartalom a legoptimálisabb a lisztharmat-fertõzést
elõidézõ gomba fejlõdésének. A gomba megjelenését -
ellentétben a cerkospórával és a ramuláriával,- a száraz,
meleg idõjárás, az alacsony relatív páratartalom, valamint
a rendszeresen megjelenõ harmatképzõdés mozdítja elõ.
Hosszantartó esõk lemoshatják a levelek felületérõl a
gomba rárakódást.

Gazdasági jelentõsége:
A gomba minden cukorrépatermesztõ körzetben meg-
található. A kártétel nagyságát elsõsorban a fertõzés
kezdetének idõpontja, valamint az idõjárási tényezõk
intenzitása befolyásolja. Komoly károkra csak olyan ter-
mesztési körzetekben kerül sor, ahol a gomba
fejlõdéséhez optimális idõjárási viszonyok alakulnak ki.

Védekezés:
Az egyik legbiztosabb védekezési mód a lisztharmat -
toleráns fajták termesztése. A gomba ellen különféle
növényvédõ szerek állnak rendelkezésre, amelyek
alkalmazását a fertõzés mértéke határozza meg.

15
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 15

Fómás levélfoltosság

Kórokozó:
Phoma betae (=Pleospora betae)

Tünetei:
Nagy, világos, kerek foltok a levélen, koncentrált sötét
színû körökkel, amelyekben nagy számú gomba pyknidi-
um található (13. kép). Leggyakrabban a foltokban az
elhalt szövet kiszakad (14. kép).

13. kép:
Fómás levél-
foltosság
sötét színû
körökkel.

14. kép:
Fómás levél-
foltosság
kiszakadt
szövettel.

16
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 16

Fómás levélfoltosság

Gazdasági jelentõsége:
A kórokozónak az ipari répában ritkán van gazdasági
jelentõsége, de a kórokozó tömegesen felléphet a cukor-
répa magtermesztésnél.

Védekezés:
Az összes veszteség mértéke ritkán követeli meg az
ellene való védekezést. A cukorrépa vetõmagtermesztés-
nél a betegség megjelenése esetén a fertõzés elkerülése
érdekében a vetõmagot TMTD csávázással lehet megvé-
deni.

17
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 17

Alternáriás levélleszáradás

Kórokozó:
Alternaria tenuis

Tünetek:
A levelek a levélszéltõl vagy a levélcsúcstól kezdenek bar-
nulni a levél középsõ részei felé, majd elhalnak (15. kép).
Ugyanakkor kifejlõdik egy fekete gomba lerakódás a
szöveteken. Ezek a lerakódások a gomba konídiumtartói
a konídiumokkal.

15. kép: Alternáriás levélleszáradás.

18
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 18

Alternáriás levélleszáradás

A kórokozó biológiája:
A kórokozó gyenge parazita, ami elsõsorban olyan le-
veleket fertõz meg, amelyek már valami más okból
kifolyólag károsodtak, mint pl. vírus fertõzés, szárazság
vagy nematoda fertõzés.

Gazdasági jelentõsége:
A gazdasági jelentõsége behatárolt, a betegség ellen
egyenlõre nincs hatékony védekezési mód.

19
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 19

Állisztharmat

Kórokozó:
Peronospora farinosa

Tünetei:
Szürke gombamezõ képzõdik a levél hátoldalán (16. kép).
A fertõzött levelek szélei lefelé behajlanak, a levél meg-
vastagodik és a levél színe elszínezõdik. A fertõzött le-
velek visszamaradnak a fejlõdésben.

16. kép: Állisztharmat a levél fonákján.

A kórokozó biológiája:
A fertõzésnek a nedves és hûvös idõjárás kedvez (magas
levegõ-páratartalommal és 10-17 ° C közötti hõmérséklet-
tel) A fertõzés leginkább tavasszal és majd újból õsszel
léphet fel.

20
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 20

Állisztharmat

A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

A fertõzés forrásai a cukorrépa magszaporítások és az
áttelõ répák lehetnek. A fiatal répák a legérzékenyebbek a
fertõzésre.

Gazdasági jelentõsége:
A betegség az ipari répában ritkán lép fel. Gazdasági
károkat csak a cukorrépa magtermesztésben tud okozni.

Védekezés:
Rendszerint nem szükséges.

21
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 21

Réparozsda

Kórokozó:
Uromyces betae

Tünetei:
A levél mindkét oldalán kb. 1 mm nagyságú,
aranysárgától a rozsdabarna színig terjedõ pörsenések
találhatók, amelyek egyben a gomba spóratartói
(17-18. kép).

17 -18. kép:
Erõs réparozsda fertõzés

22
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 22

Réparozsda

A spóratartók szabad szemmel is jól láthatóak (19. kép).

A pörsenéses berakódás igen vastag, a levelek elõbb
ellankadnak majd leszáradnak.

19. kép:
A réparozsda spóratartói.

A kórokozó biológiája:
A gomba csak elégséges nedvesség mellett képez -
mindenféle fejlõdési formában - spórákat a répán, gaz-
danövény nélkül is eredményesen fertõz. A kórokozó
20 C° körüli hõmérsékleten a legaktívabb.

A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

A magas nitrogén trágyázás

Gazdasági jelentõsége:
Általában a betegségnek nincs gazdasági kihatása.
Kiváltképpen olyan területeken lép fel, ahol viszonylag
magas a levegõ páratartalma (vízpartok, folyóvölgyek) .

Védekezés:
Védekezni ellene nem szükséges. Adott esetben ugyanis,
erõs fertõzés esetén a növényeken egyértelmû a korlá-
tozás a gomba további szaporodása ellen.

23
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 23

Vírusos levélsárgaság

Kórokozó:
BMYV és BYV (BMY és a BY vírusok)

Tünetei:
Az öreg leveleken a levélerek között kivilágosodik a levél-
szövet. Késõbb a levéllemez megsárgul, majd megvas-
tagodik és törékennyé válik. Kezdetben csak foltokban
mutatkozik a betegség a táblán, késõbb az egész táblát
beterítheti.(20.kép).

20.kép:
A vírusus
sárgaság
legtöbbször
foltokban lép
fel

Enyhe sárgaság (BMYV/ Beet Mild Yellowing Virus):

Narancssárga elszínezõdés - gyakran egy gyengébb
gomba (pl. Alternaria) fertõzés következménye - és idõ
elõtti levélelhalás.

Nekrotikus levélsárgaság (BYN / Beet Yellowing Virus):

Sárga elszínezõdés, késõbb apró vöröses nekrózisokkal.
Kevert fertõzés mindkét vírusnál elég gyakori.

A kórokozó biológiája:
A fertõzés átviteléért a levéltetvek a felelõsek (minden zöld

24
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 24

Vírusos levélsárgaság

Myzus persicae és fekete levéltetû Aphis fabae). A levél-

tetvek a fertõzött növények szívásakor veszik fel a vírust.
Ezek a vírus források lehetnek libatopfélék (Fehér libatop ,
Spenót, stb.), madáreleségek, vagy a répaprizmák sarja.

Feltevés:
A gyenge tél és meleg tavasz kedvez a levéltetvek
áttelelésének, és a vírusátvivõ levéltetvek gyors elter-
jedésének.

A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

Amikor a levéltetvek vírusátvivõ alakban telelhetnek át
gyenge teleken, rovarölõszer mentes betakarított repcén,
ahol a repce áttelelõ helyül szolgál, valamint a tavaszi
idõjárás is kedvezõ.

Kimutatása:
ELISA - test segítségével levélbõl vett mintákból.

Gazdasági jelentõsége:
Korai fertõzés esetén jelentõsen gyenge termést ered-
ményezhet.

Védezés:
A vírus ellen közvetlenül nem lehet védekezni. Csak
közvetett védekezési mód lehetséges az átvivõ vektorok
ellen az engedélyezett rovarölõ szerekkel ( a vetõmag
csávázásával és az állomány permetezésével). Feltétlenül
figyelemmel kell kisérni a hivatalos idõjárás jelentést a lev-
éltetvek várható megjelenésének elõrejelzése érdekében.

25
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 25

Bakteriális levélfoltosság

Kórokozó:
Pseudomonas syringae pv. Aptata

Tünetei:
Különbözõ formájú és nagyságú foltok a barnától a fekete
színûig a levél szélén vagy a levélmélyedésekben
(21.Kép).

A foltok általában 5-8 mm nagyságúak és erõs fertõzés

esetén ezek összeolvadnak. Az elhalt levélszövet a folt
közepén gyakran kiesik (22.Kép). A sérülések száraz-
meleg idõjárási körülmények között meggyógyulnak.

21. és 22.kép: Levélszövet sérülés baktériumos fertõzés esetén.

Figyelem - összetéveszthetõsége:
A bakteriális levélfoltosság foltjai, ellentétben a
cerkospórás és a ramuláriás foltokkal, szabálytalan
alakúak. A foltok közepén nem található gombamicélium.

26
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 26

Bakteriális levélfoltosság

A kórokozó biológiája:
A hosszantartó hûvös idõjárás váltja ki a fertõzést. A
kórokozó olyan parazita, amelyik a levéllemez sérülé-
sein (pl. jégesõ okozta sérülés) keresztül jut be a levél-
szövetekbe.

A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk:

Hosszú esõs, hideg vegetációs periódus, valamint
jégesõ okozta levélsérülés.

Gazdasági jelentõsége:
Csekély. Gyakran csak rövid ideig tart a fertõzés, mert a
száraz meleg idõjárás alatt a levelek kinövik a
betegséget. A különösen erõs levélsérülés csak igen
ritkán figyelhetõ meg.

Védekezés:
Nem szükséges ellene a védekezés. A gombaölõszerek
a kórokozó ellen hatástalanok.

27
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 27

A sikeres védekezési
stratégia a levélbetegségek ellen

A három legfontosabb levélbetegség - cerkospóra,

ramulária és lisztharmat -tetemes terméskieséseket
okozhatnak a cukorrépánál, csökkenthetik a cukortartal-
mat és minõségi romlást idézhetnek elõ. Viszont ezek a
betegségek nem veszélyeztetik a cukorrépa termesztést,
mert igen jó védekezési módszerek állnak ren-
delkezésünkre.

A védekezési stratégia két csoportra osztható: a faj-

taválasztékra és a koncentrált növényvédelemre.

Amennyiben a felsorolt betegségekre toleráns fajták ter-

mesztését a fertõzés erõsségétõl függõen egy hatásos
növényvédelemmel kombináljuk, a fertõzés okozta károk,
valamint a ráfordítás költségei nagymértékben csökken-
thetõk. Természetesen a környezetvédelmi elõírások
betartását szem elõtt tartva, annak megfelelõen eljárva.

28
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 28

Fajtaválasztás
Az integrált növényvédelem alapfeltétele az egészséges
levélzetû (toleráns) cukorrépa fajták termesztése. A to-
leráns fajták késleltetik a betegség megjelenését,
lassítják lefolyását. Így több idõ marad annak eldön-
tésére, hogy szükség van-e növényvédelemre, és ha
igen, milyen kémiai beavatkozást alkalmazzunk. A
cerkospóra toleráns fajták már nagy elõrelépést jelen-
tenek a betegség legyõzésében. Ezek a kimagasló
állóképességû fajták nagyobb döntési lehetõséget és
biztosabb védekezést nyújtanak a levélbetegségek
ellen.

A cukorrépa fajták cerkospóra és lisztharmat ellenál-

lóképességét az OMMI minden évben több helyszínen
beállított kísérletekben vizsgálja.

Felvetõdik a kérdés, ezek szerint a cerkospóra toleráns

fajtáknál nem szükséges gombaölõszeres védekezés?
Nem, ez nem így van, egy cerkospóra toleráns fajtától
ennyi nem várható el. A cerkospóra toleráns fajták is fer-
tõzõdnek, de elõnyük az érzékeny fajtákkal szemben
az, hogy a fertõzés a toleráns fajtáknál lényegesen
kisebb és lassúbb. Így van idõ felkészülni az esetleges
védekezésre.

29
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 29

A sikeres védekezési
stratégia a levélbetegségek ellen

A fertõzés erõsségére alapozott növényvédelmi

stratégia

A fertõzés mértékére alapozott növényvédelmi stratégia a

következõ elemeket tartalmazza:

1. Területi megfigyeléses rendszer

A meghatározott területen az elsõ levélbetegség kórokozó
megjelenésekor forróvonalon értesítést kapnak a ter-
melõk, hogy a saját kontrolljukkal az összehasonlítást
megtegyék.

2. Egyéni állománymegfigyelés
A forróvonalos értesítés után a termelõ saját
állományában elvégzi a megfigyelést, és az összehason-
lítást.

3. Döntés a hatékony növényvédelmi megoldásban

A növényvédelmi megoldást a termelõ saját maga dönti
el.

Természetesen a fertõzés mértékére koncentrált

növényvédelmi prognózis csak egy modell a veszteség-
csökkentési programban. Manapság a gyakorlatban a
legelterjedtebb az IPS cukorrépa modell (Modell a cukor-
répa integrált növényvédelmére, Prof. Verreet Kiel
Egyetem).

30
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 30

Lényeges a fertõzés kezdete

A károk nagyságát, amit a levélbetegségek okoznak,

nagyban befolyásolja a betegség kezdete. Minél koráb-
ban lép fel a betegség, annál nagyobb a terméskiesés, a
cukorcsökkenés és a minõségromlás. Amennyiben a fer-
tõzés kezdete Július közepére esik, a terméskiesések
drasztikusak lehetnek, míg egy késõi, Szeptember elejei
fertõzés esetén a károk sokkal kisebbek (23. ábra)

23.ábra:
A cukorhozam
csökkenése
cerkospóra
fertõzés esetén
a fertõzés
kezdetének
függvényében.

Ez az összefüggés határozottan rámutat a levél-

betegségek elleni védekezés fontosságára. Mai
ismereteink szerint az IPS modell alkalmazása esetén az
5%-os beteg levélfelület a betakarítás idejét még nem
befolyolyásolja, kimutatható veszteségek még nem
keletkeznek. Amennyiben ez a veszteség a betakarítás
idõpontját nem változtatja meg, el kell dönteni, hogy a
vegetáció alatt szükség van-e kémiai védekezésre. A
három igazán komoly levélbetegség megjelenésének az
ideje ilyen védekezési lehetõségeket tesz lehetõvé.

31
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 31

Védekezési lehetõség

A cukorrépa integrált nönényvédelmi módszere

lehetõséget ad a védekezés különbözõ módozatainak
kiválasztására, ami nagy valószínûség szerint egy gom-
baölõszer alkalmazását teszi szükségessé. A cerkospóra,
ramulária és lisztharmat fertõzés leküzdésére több gom-
baölõszer áll rendelkezésünkre.
A fertõzés mértékének a meghatározására a levélanalizá-
ciós módszer alkalmazható. A répatáblán átló irányában
100 db répáról a középsõ levélkoszorúból levélmintát kell
venni (nem szív és elhalt levelet). A betegség mértékének
és a fertõzés idejének megállapítása segítséget ad a
bölcs védekezés meghatározásában (Wolf és Verreet).
Ezt mutatjuk be a 24. ábrán.

24. ábra: Növényvédelem felépítése az IPS modell szerint.

32
levelbetegsegek_pdfhez.qxd 2005.09.06. 17:39 Page 32

Elõrelépés a prognózis modellek területén

Manapság több prognózis modell kerül javításra és opti-

malizálásra azért, hogy a fellépõ levélbetegségek megje-
lenését még pontosabban elõre jelezhessék a termelõk
felé. Ezeknek a modelleknek az a célja, hogy elõre felhív-
ja a figyelmet a betegségek várható megjelenésének
idõpontjára. Ezen keresztül csökkenthetõ az igen költ-
séges, a megfigyelési rendszerbe bevont kontroll parcel-
lákra fordított költség. Másrészrõl viszont a prognózis
modell jelentõsen segíteni tud azzal, hogy a védekezési
metódust még biztosabbá teszi, mert nem csak a
betegség várható megjelenésének idõpontját jelzi, hanem
a fertõzés teljes lefolyását is elõre meghatározza.

A modern prognózis modellek ezen felül figyelembe

veszik a betegségekre toleráns cukorrépa fajtákat, így a
jövõben a levélbetegségek leküzdésénél nem csak a
technikai, hanem a biológiai elõrelépések is kihasznál-
hatóak lesznek.

33