1.

A monda
Fogalma, jellemzői: Elbeszélő műfaj, amely szájhagyomány útján terjed. Híres emberek,
helyek, események szerepelnek benne, csodás elemekkel keveredve. A történelmi múltból
merít.
Fennmaradása, terjedése: Honfoglaláskori és ősmagyar mondáinkat latin nyelvű, középkori
krónikás leírások őrizték meg. Később sokféle műfajban dolgozták fel.
Monda fajtái:
 eredetmonda: valamilyen népcsoport, vagy természeti jelenség (barlang, különleges
formájú hegy, öreg fa stb.) kialakulását mutatja be. (Beckó vára)
 történelmi monda: híres történelmi alakok, események szerepelnek benne.
(Munkács vára)
 jó királyok mondái: olyan királyokról szólnak, akik sikeresen és igazságosan vezették
a népüket. (Pl. Mátyás király)
 hősmonda: erős embereket, vitézeket, vagy nagy tettet végrehajtó embereket mutat
be. (Pl. Lehel kürtje)
Rokon műfajai:
 rege: verses monda (Arany János: Rege a csodaszarvasról)
 mese: epikai műnembe tartozó, szájhagyomány útján terjedő csodás elemeket
tartalmazó mű. Abban hasonlít a mondára, hogy csodás elemeket tartalmaz.
 mítosz: olyan monda, amely istenekről, isteni eredetű hősök tetteiről szól.
 legenda: Szentekről szóló, önfeláldozó cselekedetet örökít meg. Ez áll legközelebb a
mondához.
Mese és monda összehasonlítása:
Hasonlóságok: Különbségek:
 csodás elemeket tartalmaz,  mondában lehet valóság is, a mese
 szájhagyomány útján terjed, kitalált történet,
 epikai műfajba tartoznak  mese szórakoztat, a monda tanít,
 mondák rövidebbek, mint a mesék,
 mondák előadása tárgyilagosabb,
 a mesék szereplői kitalált személyek, míg
a mondákban híres emberek
szerepelnek,
Monda és a legenda összehasonlítása:
Hasonlóságok: Különbségek:
 csodás elemeket tartalmaz,  a legenda szentekről szól, monda híres
 epikai műfajba tartoznak, emberekről,
 mindkettő nevelő, tanító célzatú,  a legenda önfeláldozó cselekedetet
 mindkettőt összegyűjtötték, örökít meg, míg a monda őstörténetet,
természeti jelenséget mutat be,
 legendát leírták, monda szájhagyomány
útján terjed
2. A ballada
Fogalma, jellemzői: verses formájú alkotás, röviden, hiányosan elbeszélt történet, sok
párbeszéddel. Átmeneti műfaj, ezért az epikai műnembe tartozik, általában tragédiával
végződik. Ismertetőjegyei: cselekménye van, ezért az epikába tartozik, de drámai
párbeszédek és lírai kifejezőeszközök jellemzik.
Fajtái:
 műballada: ismert szerző műve, Szövege kötött, nem változhat (egy változata van),
írásban rögzített, sokszor történelmi személyekről szól. (pl. Vörösmarty Mihály: A
buvár Kund, Arany János: A walesi bárdok)
 népballada: nép ajkán született, több változata ismert, énekelt formában terjed,
jelképes alakokról szól (pl. Kőműves Kelemen)
Népballada és műballada összehasonlítása:
Hasonlóságok: Különbségek:
 epikai műnembe tartozik,  műballadának van szerzője, népballada
 cselekménye van, a nép ajkán született,
 párbeszédes részek jellemzik,  műballadának egy változata,
 tragédiával végződik népballadának több változata van,
 népballada énekelt formában,
műballada írott formában terjed
 népballadák ősi hiedelmeket dolgoznak
fel, a műballadák történelmi
eseményeket

Balladai homály: rövidebb, tömör, szűkszavú mű, melyet szaggatott előadásmód jellemez és
nem ismerjük a történet egészét (előzményeket) – Kőműves Kelemen
Románc: epikai műfajhoz tartozó, kis terjedelmű költemény, amely drámai és lírai elemeket
tartalmaz. Cselekménye van, párbeszédeket tartalmaz, ezért hasonlít a balladához