Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék

Dunamenti síkság egyes kistájának tájtipológiai

jellemzése

Készítette: Nagy Levente, FCRT6I

Gödöllő, 2022. október 19.

 Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS................................................................................................................................................. 3
1.1 PESTI HORDALÉKKÚP-SÍKSÁG...............................................................................................................................4
1.1.1Domborzati viszonyok..............................................................................................................................4
1.1.2 Földtani viszonyok...................................................................................................................................4
1.1.3 Éghajlati viszonyok..................................................................................................................................4
1.1.4 Vízrajzi viszonyok....................................................................................................................................4
1.1.5 Növényzeti viszonyok..............................................................................................................................4
1.1.6 Talajtani viszonyok..................................................................................................................................4
1.2 SOLTI-SÍK........................................................................................................................................................7
1.2.1 Domborzati viszonyok.............................................................................................................................7
1.2.2 Földtani adottságok................................................................................................................................7
1.2.3 Éghajlati viszonyok..................................................................................................................................7
1.2.4 Vízrajzi viszonyok....................................................................................................................................7
1.2.5 Növényzeti viszonyok..............................................................................................................................7
1.2.6 Talajtani viszonyok..................................................................................................................................7
2. IRODALOMJEGYZÉK................................................................................................................................... 9

Ábrajegyzék

1. ábra: Humuszos homoktalaj tipikus szelvénye (Pető és Barczi 2010 nyomán)...................................6

2. ábra: Síkvidéki homoki területen kialakított legelő (Pető és Barczi 2010 nyomán)............................6

Táblázatjegyzék
1.-táblázatTalajtípusok területi megoszlása a Pesti hordalékkúp-síkság kistájon belül..........................5
2. táblázat. A Pesti hordalékkúp-síkság kistáj területhasznosítási adatai...............................................5
3. Táblázat. Talajtípusok területi megoszlása a Solti-sík kistájon belül...................................................8
4. Táblázat. A Solti-sík kistáj területhasznosítási adatai..........................................................................8
1. Bevezetés
A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke
és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-
síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja
határait. A terület a Duna hajdani árterét foglalja magába.
A Duna menti síkság ártéri síkság melynek kialakulása a Duna folyónak köszönhető.
Tengerszint feletti magassága 93 és 103 méter között változik. Domborzata hullámos síkság,
melynek kialakulása a névadó folyó környezetformáló hatásának (erózió, akkumuláció)
köszönhető. A tájra jellemző lápos mocsaras, ártéri területeket a Duna szabályozása és
lecsapolások következtében szinte teljesen megszűntek. Mára főként mezőgazdasági
területek, települések, legelők, gyepek és ártéri erdőrészek alkotják. Ez alól egyedüli
kivételek a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területe, ez utóbbiban
található az ország legnagyobb erdei ártere a Gemenc.

Területén nyolc kistáj helyezkedik el. Ezek a Vác–Pesti-Duna-völgy, Pesti-

hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget,
Mohácsi teraszos sík.
1.1 Pesti hordalékkúp-síkság
A Pesti hordalékkúp-síkság kistáj területe 850 km2 és Pest megye területén helyezkedik
el.

1.1.1Domborzati viszonyok
A Pesti hordalékkúp-síkság egy kelet felé lépcsőzetesen emelkedő, 98 és 251 m
tengerszint feletti magasságú, tagolt hordalékkúp-síkság, amelynek felszínalaktani és
földtani viszonyait a Duna és bal parti mellékfolyói alakították ki. A Dunával párhuzamosan
futó teraszokat a folyásirányra közel merőleges, nyugat-keleti irányban mozaik- és
sakktáblaszerűen szabdalták fel a mellékvizek. A fluviális genetikájú domborzati elemek
mellett a deráziós hatásokat is magán viselik a kistáj domborzati formái (Marosi és Somogyi
1990, Dövényi 2010. Kovács et al.).

1.1.2 Földtani viszonyok

A kistáj alapját harmadidőszaki (Tercier) rétegek adják, amelyek az Alföld irányában
erősebben megsüllyedtek. A pannóniai üledékeken – a Duna egyes teraszain – futóhomok és
lösz képződmények (pld. homokos lösz, löszös homok), fluvioeolikus homok, valamint
édesvízi mészkő (IV. sz. terasz) települnek. Hasznosítható nyersanyagai közül kiemelendő a
folyami kavics (pl.: Dunaharaszti), valamint a homok (pl. Fót). A kistáj mélyebben fekvő
térszínein, valamint a vízfolyásokat követve aleurit adja a talajképző alapkőzetet (Gyalog
2005).

1.1.3 Éghajlati viszonyok

A mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj évi középhőmérséklete 10,0–10,2 °C, míg
az évi csapadékösszeg – a vizsgált területen – 580–600 mm közötti.

1.1.4 Vízrajzi viszonyok

A kistájat a Duna mellett, annak bal parti, egymással megközelítőleg párhuzamos
lefolyású mellékvizei uralják. A Gombás-, a Sződ-Rákos-, a Mogyoródi-, a Csömöri-, a Szilas-
és a Rákos-patakok alacsony vízhozamú, II. osztályú vízminőséggel jellemezhető
vízfolyások. A táj mindösszesen két természetes tóval büszkélkedhet, amelyek Fót közelében
helyezkednek el. A talajvíz mélysége északról délre 6 méterről 2 méterig emelkedik,
kemizmusát tekintve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, bár a Szilas-pataktól északra
kisebb foltokban nátrium is megjelenik. A Pesti hordalékkúp-síkság kistáj összességében
vízhiányos terület.

1.1.5 Növényzeti viszonyok

Az Alföld flóravidékéhez (Eupannonicum) tartozó kistáj a Duna-Tisza közi
flórajárásba (Praematricum) sorolható. Potenciális erdőtársulásai a borókás nyárasok
(Junipereto–Populetum albae), a vízfolyásokat szegélyező tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco
Ulmetum hungaricum), a felvizesedő területeken a kőris-éger láperdők (Fraxino
pannonicae–Almetum hungaricum), valamint a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario–
Quercetum roboris danubiale), amelyek csak kisebb élőhelyfoltokban fordulnak elő az
erősen urbanizálódott kistájban (Király et al. 2009).

1.1.6 Talajtani viszonyok

A Pesti hordalékkúp-síkság kistáj talajtani viszonyaira jellemző a diverzitás, amely a
változatosnak tekinthető domborzati viszonyai miatt, illetve a felszíni üledékek mozaikos
kibukkanása miatt alakult ki. A Duna homokhordalékán döntően gyenge termőképességű
humuszos homokokat (19%), illetve futóhomokokat (8%) találunk; míg a Duna, illetve a
mellékfolyások allúviumán réti talajok is előfordulnak (20%), ugyanakkor a nyers öntések
aránya rendkívül alacsony. A kistáj keleti peremén, a magasabb térszíneken barnaföldek
fejlődtek (26%), amelyek függően a homok, illetve homokkal átfogazódott lösz alapkőzettől
homokos, illetve homokos vályog fizikai féleségbe sorolnak. A kistáj felszínének egy jelentős
részét települések foglalják el (27%). A Pesti hordalékkúp-síkság összességében egy
mérsékelten meleg, száraz és egyben vízhiányos terület, amelynek talajképződési
potenciálját döntően a felszínen található homok, illetve homokos üledékek befolyásolják. A
települések által el nem foglalt területeken döntően szántóföldi növénytermesztés folyik. A
vízfolyások magas talajvizű és ártéri jellegű, réti és lápos réti talajait részben legelő, részben
kaszáló művelési ágban, esetenként szántóként hasznosítják. Ahogyan az extenzív
tájhasználat mellett megjelenő erdőmozaikos kultúrsztyepp jelleg is visszaszorult, ugyanúgy
az egykori, természetes erdőtársulások is csak elszigetelt foltokban maradtak fent (Marosi és
Somogyi 1990).
1.-táblázatTalajtípusok területi megoszlása a Pesti hordalékkúp-síkság kistájon belül
Talajtípus Területi részarány
futóhomok 8%
humuszos homok 19%
barnaföld 26%
réti talaj 11%
lápos réti talaj 9%
antropogén 27%

2. táblázat. A Pesti hordalékkúp-síkság kistáj területhasznosítási adatai

Területhasznosítás típus Területi részarány
belterület 29,7%
szántó 44,0%
kert 0,7%
szőlő 2,7%
rét, legelő 2,6%
erdő 19,9%
vízfelszín 0,2%
 1. ábra: Humuszos homoktalaj tipikus szelvénye (Pető és Barczi 2010 nyomán)

2. ábra: Síkvidéki homoki területen kialakított legelő (Pető és Barczi 2010 nyomán)
1.2 Solti-sík
A Solti-sík területe 700 km2 és Fejér, valamint Bács-Kiskun megyék területén
helyezkedik el.

1.2.1 Domborzati viszonyok

A Solti-sík nagyobb részben ármentes síksági területekből, kisebb részben ártéri
szintű hordalékkúp-síksági A domborzatot a Nagy-ér egykori meanderei, parti dűne
sorozatok, elgátolt szikes tavak és két eróziós tanúhegy, a Solti-halom és a Tétel-halom teszik
változatosabbá (Dövényi et al 2010.).

1.2.2 Földtani adottságok

A kistáj alapja pannóniai üledék, amelyet 40–60 méteres kifejlődésben dunai eredetű
folyami hordalék fed, amely a kistáj északi részén kavicstakaróként jelentkezik. A felszín
geológiáját holocén öntéshomok (folyóvízi homok; fluvioeolikus homok), illetve homokot is
tartalmazó öntésagyag (pl. aleuritos agyag; homokos aleurit) adja. A mélyedések, így például
az egykori meanderek területét tavi aleurit, mésziszap és tőzeg tölti ki (Gyalog 2005).

1.2.3 Éghajlati viszonyok

A Solti-sík kistáj a mérsékelten meleg és száraz éghajlattal jellemezhető klímatípusba
tartozik. Évi középhőmérséklete 10,4°C és 10,5°C között változik. A várható évi
csapadékösszeg 550–580 mm körül alakul a Csepeli-sík északi területein.

1.2.4 Vízrajzi viszonyok

A Solti-sík a Duna melléke Rácalmás és Bölcske között (37 km). Keleti szélén a
Dunavölgyi-főcsatorna halad mintegy 33 km hosszan. A kistáj számos természetes és
mesterséges állóvízzel rendelkezik; ezek közül említést érdemelnek a szikes tavak (pl. Zab-
szék; Kelemen-szék) A talajvíz átlagos mélysége 2–4 m között ingadozik, kemizmusa
kalcium-magnézium-hidrgénkarbonátos, de több helyen nátrium is megjelenik.

1.2.5 Növényzeti viszonyok

A Mezőföldi flórajárásba (Colocense) tartozó Csepeli-sík potenciális erdőtársulásai a
borókás-nyárasok (Junipereto–Populetum albae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco–
Ulmetum hungaricum), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris
danubiale). A nyílt társulások közül említést érdemelnek a homokpusztarétek (Astragalo–
Festucetum sulcatae) vagy az ürmös szikes puszták (Artemisia–Festucetum pseudovinae)
(Király et al. 2009).

1.2.6 Talajtani viszonyok

A Solti-sík talajtakaróját több mint tíz talajtípus megjelenése teszi változatossá. A
kistáj talajtakaróját a felszín geológiája döntően befolyásolja. A Duna vonalától keleti irányba
haladva a réti talajok különböző típusait, illetve a szikes főtípus képviselőt találjuk. A kistáj
magasabb térszínein megjelennek a kevésbé hidromorf talajok, úgy mint a csernozjom barna
erdőtalaj (2%) vagy a mészlepedékes csernozjom (6%). Területi részarányukat tekintve a
kistáj uralkodó két talajtípusa a réti csernozjom (27%) és a mélyben sós réti csernozjom (21%)
talajtípus. Emellett a szikeseket megjelenítő szoloncsák-szolonyec típus (20%) is nagyobb
területen képviselteti magát. A szikesek képviselői még a szolonyeces réti talajok (5%). A
homoki területek talajtípusa a humuszos homok (8%) (Marosi és Somogyi 1990).

3. Táblázat. Talajtípusok területi megoszlása a Solti-sík kistájon belül

Talajtípus Területi megoszlás aránya
humuszos homok 8%
csernozjom barna erdőtalaj 2%
mészlepedékes csernozjom 6%
réti csernozjom 27%
mélyben sós réti csernozjom 21%
mélyben szolonyeces réti csernozjom 1%
szoloncsák-szolonyec 20%
szolonyeces réti talaj 5%
réti talaj 2%
réti öntéstalaj 1%
lápos réti talaj 2%
Duna 5%

4. Táblázat. A Solti-sík kistáj területhasznosítási adatai

Terület típus Százalékos eloszlás
belterület 3,4%
szántó 71,2%
kert 1,0%
szőlő 2,0%
rét, legelő 12,9%
erdő 3,0%
vízfelszín 6,5%
ártér, elhagyott terület 0,1%

3. ábra: Réti szolonyec talaj jellemző szelvénye (forrás: Pető és Barczi 2011 nyomán)
2. Irodalomjegyzék
Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Budapest, MTA Földrajztudományi
Kutatóintézete.
Marosi S., Somogyi S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató
Intézet, Budapest, 1023 pp. alapján.
Gyalog L. (szerk.) 2005. Magyarország Földtani Térképe. L-34-15 szelvény (Budapest) (szerk.: Scharek
P., Császár G., Csereklei E.), fedett földtani térkép. In: Magyarázó Magyarország fedett
földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 189.
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A.: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete, Második,
átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Vácrátót: MTA ÖBKI (2008)
Pető Á, Barczi A 2010. A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok
fitolit profiljának katasztere I-II. Módszertani megfontolások, illetve a vizsgált váz- és
kőzethatású talajok eredményei. Tájökológiai Lapok 8(1): 157–206.
Pető Á, Barczi A 2011. A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok
fitolit profiljának katasztere IV. A vizsgált csernozjom és szikes talajok eredményei.
Tájökológiai Lapok 9(1): 147–190.