ogni feleaés gyermektorban oo GONDOLKODTATO KERDESEK 1.0m szerit hacyan egyerteetdek dose a csecsemdk emi eter tet megilptasok azal, hogy sok ember, agymond, hatdrozttan erighszk a egyéves haa elt trténtekre&? 2, Leret-e egy esccsemé hornyezete tlngel? Ha igen, mk Tebenek ennek neti? Kognitiv fejlédés gyermekkorban A legtObb s2016 észreveszi ugyan, hogy ahogy & ayerekek nének, gy okosodnak is, de nemigen ludjék megfogalmazni, miben is jelentkeznek exek a viltozisok. Jean Piaget (1896-1980) svijet pszi- choldgus volt az, aki elséként lefrta a gyerekek kos~ nltiy lejl6dését, és jobbira még ma is az 6 megtigye- Iseire tdmaszkodunk, amikor meg akarjuk ragadni a viltozasok Iényegét, Piaget el6tt Két, egymassal erembesllitott nézet uralkodott: a biolégiai, érés- kOzpontd, amely szinte kizdrétag az ,6raKIés" sze~ repét hangstilyozta th megkézelités, amely a hangsUlyt kizérdlag a kornyezetre” helyezte. Piaget ezzel szemben gy gondolta, hogy a gyermekek magat6l ér6 képessé- a kérnyezeti. tanulaskizpon- gel és a kOrayezet k6z61ti kapesolat az, ami sz4mit Az alibbi részben elészie Pla ismertetjik, majé rétériak 2 kritikikra és a mai, legijabb masyarizatokra is. Megemlitjak Vigots7~ kij orose pszicholégus kévetkertetéseit is, akinek Kognitiv fejl6déssel kapesolatos, eredetileg 1930- ban publikalt elméletei ujb6l felkeltettek a szakma: beliek figyetmét { seakaszelmélerst Piaget szakaszelmélete Részben sajdt gyermekei megligyelésének Kaszén heten Piaget-t els6sorban a gyermekek természe~ tes brése és kette. KSrnyezetik kéz51ti kapesolat érde ‘A gyerckeket a folyamat aktlv részivevéjének tekintette, s nem a biolégiai feil6dés vagy a kils6 in gerek passziv befogadéjinak. A gyermek s2 valdjaban egy minden irint ,érdekI6d6 tudés", aki Kisérleteket hajt végre a k6rblotte Iév6 vildgban, hogy megnézze, mi trténik (Milyen Iehet a mac- 6m fUlét szopogstni? Mi trténik, he a tanyéromat az aszta -Kisérleti eredményei alapjdn azutdn elméleteket alkot a fizikai és a térsas Vildg mokédésée61, azaz sémakat hor letre, és ha eey-eay tj Uarggyal vagy eseménnyel taldlkozik megkisérli a mdr meglévé sémdi segitségével meg- szélére tolom?) Paget seri a gyermekek Ugyismerkechek meg 2 vidoga, hogy & sdmuleaiameratentagyakkal vagy fogaimakal leaker” ‘anak vegre Ertent, azaz asszimilétal Sket. almas, akkor - j6 (wdés tani fogja, vagyis akkomodaci6t hajt végre annak érdekében, hogy az tj helyzetbe: legyen. igy Lgitia a vildgrél alkotott elméleteit (Piaget é Inhelder, 1969). Ha példéul exy kisfid scdmara a UdzoltOk férfiak voltak, és addig esak ffi tdzoltdkat Iitott hatalmas, buggyos tdzolt6-egyen- Ha a régi séma erre nédjara ~ médost- is haszndinaté ruhsba bedlt8zve, egy n6i tizolté lttén nem art Fogia gondolni, hogy a n6 valdban Gzolté, hanem ant, hogy biztosan csak jelmezbalbe készil. Egy id6 mova azonban, ha t6bb néi tizolts is a szeme elé keri, dt fogia alakitani a (Gzoltékkal kapesolatos sem késuiak, , és tudomdsul veszi, hogy Ok Is lehetnek Palydja Kezdetén Piaget teszteket vett fel Alteéd Binet, az els6 intelligenciateszt kidolgozéja szdmé- a (lsd 12, fejezet). és felfigyelt arra, hogy @ eyere Kek milyen jellegzetes hibdkat kévetnek el a kérdé- sek megvilaszolisinél. Miért gondolkodnak mas- Ként, mint a felndttek? Blkezdte sajét harom gyer- mekét jitsris kézben médszeresen _megfigyelni, cgysrertl tudomdnyos vagy erkolesi problémak elé Allitotta Gket, és azt is elmagyardctatta velUk. hogy miért éppen dgy vilaszoltak, ahogy. Megfigyelései egyre Jobban meggyéziék arrél, hogy a gyerekek100 3. A pstcholgia ees FOGALMI ATTEKINTO TABLAZAT + A kopnilvfjldés szakaszai Pagel szerint ‘Az Getkorok stiagot elntorek, 6s az inoligncite,huturli hatter irsadaim-cazdasig stetustl figgden valoznetrak, de afolécés renete minden gyermek esetin mepogyezk. Paget az egyes sakaszkan bell tovabbitxisokat ki ‘akasrokat folaluk az alébbakban oss20 Srakasz 1. Szenzomotoros(seletés-2.6v) 2. Mivelotk 6 (2-7. 6v) 3. Konksét vole (7-11.64) nbéztetet meg, mi azonban sok fob Jellemaés Megkilinboztetimagét a targyakts Feiismeri magét mint aeselekvés végrenati, és széndékosakciokba kez: példsulmeghizza amabifaék zingit, hogy mozgésba lend, vagy megréza a cséro, hogy hangot aon Megtanulahaszndi a nyelt, és a trgyakatKépetel vagy szavatal eon ‘A gandolkodés még egocentikus: nem képes mésok néedponjtfayelembe ven Egyedi vnsokslaniénosziyara a tégyatat: példSula prs idomokat alakjuktlfuggetiend, ‘kooks alakalatszndkt fuggetlenl sco csoporba Logi rendszerbe leat argyakat és eseményeket. Megér a szimok (6. 6, atomeg (7. éu) és sil 8. 6 megmaradasit. Egyszere tab tusdonség alain osztyaza a trgyakat, és egy dimers (ol. meet) mentén soa rendei det. 4, Formals mavelt (11. és) Lopia apesoletotteremt elvontAlitsok Kot, 6s médszeresen ellen hiptéaseit. Alehetségesse, a jovéve 6s deca probiémaal fogakork gondotkodési és kévetheztetési képességei egymas- 161 _mindségileg kOlOnbdz6 szakaszokon kereszti skulnak ki, A kognitiy fejl6dést négy 16 és cobb alszakaszbél All6 szakaszokra osztotta. A {6 szaka- s2ok 4 szenzomotoros szakasz, a miiveletek el6tti szakasz, a konkrét mdveletek és a formélis mfvele- tek szakasza (lsd a Fogalmi dttekinté tblézatot) Svencomotores svakast + A cscesemSk mozgastevé- kenysége és érzékelése k6z0tti szoros kblesnhatis jelentéségét hangsdlyozva Piaget az élet els6 ket Evét szenzomotoros szakasznak nevezte el, amely- ben a gyermek hallatlan szorgalommal fedezi fel a cselekvése és annak kévetkezménye! kézStti kap- esolatokat. Megtanulja példdul, hogy milyen messzi- re kell ayllnia abhoz, hogy egy tirgyat elérjen; mi tGrténik akkor, ha tdnyérjat lel6ki az asztalr6l; mep- Allapitja, hogy a Keze hozz4 tartoztk, az ay rhesa Viszont nem. Végeldthatatlanul sok ilyen ,isérlet” nyomén kezdi a gyermek Onmagat a kUlvilégt6l cl- kildniteni, A szakasz egyik legfontosabb fejleménye a térgy~ Allandésig felfedezése, vagyis hogy a tirayak ak- kor is Iéteznek. ha ninesenek éppen jelen. Ha egy rongydarabbal letakarjuk azt a jatékot, amit éppen el akar érni, a ayole hénapes gyermek leengedi a kerét érdekiSdesét irdnta. Sem meglepetést. sem méltatlankodist nem mutat, nem is prébélkozik tovabb - mintha a trey a Vilgon se lenne (lisd 3.5. Abra). A tiz hénapos gyermek ezzel szemben élénken keresni kezdi a és szemmel lithatSan elves Adrgyat a rongy alatt vagy az erny® mogott, ahovd eltejtettdk. Az iddsebb eyermek, aki mér tisztéban, van a tirgyéllandésiggal, nyilvanvaldan megért hogy a térgy akkor is Iétezik, ha nem litja. A keresés azonban még ebben az életkorban is Korlétozott Ha a cseesems mar tSbbsz6r talélt meg ugyanazon a helyen egy elrejtett rgyat, akkor Is ott fogja to- vabbra is Keresni, ha a szeme el6tt dugttk el masho- va. Csupdn egyéves kordtél keresi a thrgyat ott, ahol a szeme el6! eltdnt, fOggetientl att6l, hogy kordbbi prébilkozésai sordn hol talélt ri Miveletek eli srakasr * MAsfél-két éves korukra gyermekek elkezdenck szimbélumokat haszndlni Rajonnek aera, hogy a szavak vareyakat képvisel- hetnek, vagy tdrgyak egész esoportjat, illewve hosy cay targy képviscthet egy masikat. Példdul egy hé- roméves gyermek botot hétasloként haszndlja, s kérbelovagolja vele a szobit, a fakockabsl auté, a2 ceyik bab&bél apuka, a mAsikbs! pedig kiseyerek lesz. Bar a hérom-négy éves gyermek képes szim- bolikus fogalmakban gondolkodni, szavai és képze~ lece még nem szervez6dik logikus médon. Piaget a Kogniliy fejlddés kettSi6! hétéves korig terjeds s24- Kaszdt mOveletek eldttinek nevezi, mert a gyer~ mek még nem képes bizonyos szabilyokat. vagyis miveleteket megérteni kat logikai won elvalaszt6, dsszekapesolé &s eayed médon dtalakité mentilis eljérést nevezzik. Ha pél- dul egy magas, vékony pohdrbél a vizet egy ala esony, széles pohdrba tIj0k At, a felndutek tudjak, Miveletnek az informaKegnit feces gyermektorban 101 3.5. ABRA + Targyallandésag He hot aceecsemé ell ey erpveletakaruk, gy fg vielen, mintha alate @bbe nem leezne, EobS a megrigyslesv6| Page! ax ovehezetétvontale, hogy a csecsemd még rem ssjtota ela trgyllanddség foglnat hogy a viz mennyisége nem véltozott, mivel meg udidk forditeni a maveletet. El cudjk képzelni, hogy az alacsony poharbél visszat6ltik a vizet a ma- gasba, és ezzel vissradil az eredeti éllapot. A kognl Wy feil6dés mOveletek el6u szakaszaban a ever kek még nem vagy esak alig értik a megfordithaté- sig vagy mas mentalis mAveletek Inyegét. Piaget szavaival élve, nem rendelkeznek még a konzervé- io (megmaradés) megértésével, hogy a irgyak bizonyos tulajdonsigai akkor is megmaradnak, ha a megjelenésikben valtozds k6- vetkezik be. Példdul a viz mennyisége nem vilto. ik, azaz megmarad, ha egy magas pohérbél egy \esonyba t6tjik 4t (3.6. Abra) Piaget szerint a mGveletck elgtti gondolkoddst a vizudlis benyomasok uraljék, s a formaban bek6: vetkez6 viltozisok jobban befolydsoljak, olyan Iényegi tulajdonsdgok, mint mondjuk a 1g A Mevinyra val6 hagyatkozis egyik tegjobh elvével: anak példdja a szAmdllandésdgot vizsesl6 kisérlet. Ha lugyanannyi fekete és piros korongot parhuzamo san sorba rakunk, akkor az Bt- é haléves gyerie- kek meg tudjék allapitani, hogy # két sorban & ko- rongok szama egyenié (3.7. dbra). Ha fekete horon- gokat dsszekupacoljuk, akkor az dtéves gyermek - annak ellenére, hogy hozzdjuk sem nydltunk ~ azt fogia mondani, hogy az egyenes sorban 16bb ko- rong van. A hosszabb piros sor létvanya felilkere- kedik a szdmbeli egyenisségen, ami egészen addig nyilvdnvalénak ldiszott, amig @ fekete korongok pirba voltak rendezve. A hétéves gyerekek viszont mar 4Uldtjsk, hogy ha a rgyak szima kordbban cayenl6 volt, akkor egyenlének is Kell m Erre az életkorra a szAmbeli egyenl6ség fontosabbé vilik, mint a vigwalis benyomés ‘A miiveletek el6tth szakasz egyik legjellegzete- sebb vondsa Piaget szerint az egocentrizmus, ami- radia, 8.6. ABRA + Az anyagmegmaradis fogalna ‘A negyevesek szdmaranylvarai, hogy 2 ket alacsony és sles pohdroan vayanannyi va wan. Amikor azonban az egikpoharbl toni a v= at egy magas wtory pabrba, a monk, hogy abban {D9 evan. Czas néhdry €v mUNa fogiak magérten, hogy az alr formal po- barakoan ugyananny ave102 3 A psichoégia felodes 3.7. ABRA + Szémélland6sig Ha bt, 2 karongb6lagyonen kakot sort al bsszohasonitan, Sort széthzzuk, 6s nagyodb heyet fog ela hat-hétévesndl ata gyclembe venni, és meggy6z6désik, hogy min- denki pontosan olyannak ltja a vildgot, mint 6k (Piaget, 1950). A jetenséget jé1 szemlélteti a hi romhegy-probléma”. A hérom, kilénb626 magas- sig hey egy terepasztalon van. A gyerekek el6- sor KOraljérjik, majd mig Ok az asztal egyik sarki- ndl maradnak, egy j&ték mack6t Ultetnek a7 asztal KG16nb526 pontjaira (amely igy mas és mis, a gye- rekekét6l eltér6 képeket fog lini). A gyerekeknek ext kovetGen kilOnb9z6 fényképek kOzU kell kivd- lasztaniuk a maci éital éppen litott képet. A hat-nét évesnél fiatalabb gyerekek dltalaban azt a képet vd- lasztjak, amely a hegyeket az 6 szempontjukb6l db- rizolja (Piaget é& Inhelder, 1948/1956) Piaget szerint az egocentrizmus az oka a mivele- tek el6tti gondolkodas rugalmatlansdginak. Azért nem Képesek sémdjukat a kirnyezet véltozisaihor igazitani, mert szempontvéltdsra sem képesek, mér~ pediz az a mesfordithatésishoz é @ mennvisée megmaraddshoz is néIkulézhetetlen. Miveteti sakaszok eyermekek mir egy sor konzervaciés fogalmat silirdan birtokolnak, é mésfajta logikai mivele teket is Kezdenek sikeresen végrehajtani. Gond AEIKUI sorba rendeznek tirgyakat egy dimenzio, mondjuk sily vagy nagysig szerint, vagy mentiti- san leképeznek kilnbdz6 esclekvéssorokat évesek eltalilnak bardtiuk lakésthoz, mert tudjdk, hogy hol merre Kell fordulniuk, bar egységes képake magér61 az dtvonalrél még nines. A nyoleévesek mar készségesen le is rajzoljak az utat. Piaget ext az Iddszakot # konkrét miveletek szakaszénak ne- veci: a gyermekek képesek ugyan mar absztrakt galmak haszndlatéra, de ex esak a komkrét tirgyak- ra korlétozédik, avokra, amelyek érzékszerviles hozedtéehetSek szimukea Hét- és tizenkét éves kor kératt Az ot Kériilbeldl tizenegy vagy tizenkét éves korban Grik el a gyerekek a felnétt gondolkodss szintiée, 2 gyototak taliban agylormanak tat Gat, Amor vsnont 2 eye abbak by tik meg, hogy a eroded sorbankevesebb korang van amikor @ formalis maveletek szakaszéban mir valddi szimbolikus fogalmakat is képesek haszndl- nl. A formilis mGveleti gondolkodds cgyik vizsgdla- aban a eyerckeknek azt kell kitaléinivk, hogy mi hhatérozza meg, hogy egy inga mennyi id6 alatt len Ul ki, és tér vissza a helyére (oszcilldciés perio dus). A gyerekek a kisérletezéshez kapnak egy kam én l6g6 medzagot, akaszthatnak ré kulénb626 si- lyokat, é 2 madzag hosszat is valtoztathatjak, let ve tetsrés szerinté magassigbél indithatjak a ingat A konkrét mdveleti szakaszban 1év6 gyerckek is probilkoznak ugyan mar a fenti paraméterek vél- toztatisival, de egyaltalén nem szisztematikus mé- don. A serddlék viszont azonnal t8bb hipotézist is Feldliitanak, és annak rendje-médja szerint sziszte~ matikusan ellen6rzik is ket. Usy érvelnek, hogy ha egy bizonyos paraméter (mondjuk a sly) szabja meg a longési idét, 9 hatés esak akkor jelenik meg, hha eavszerre csak ez az egy paraméter valtozik. a {Gobi dlands marad. Ha a kivalaszcott valtoz6 az in galengés szempontj4bél semlegesnek bizonyul, ak- kor kipipélisk, € djabbal probdlkoznak. A formalis miveleti gondolkodis Iényege, hogy az ember dtte- kinti egy probléma megolddsdnak ésszes lehetsé- ges vilrozatat végiggondolva a hipotézisek kovetkezmenyeit, elfogadja vagy kizirja azokat Piaget elméletének értekelése Pinget rondkivili intellektudlis tejest- mény, amely forradaimasitotta a gyermekek kogni- Liv fel6Aés6r61 kialakitort felfogisunkat. A esecse- mék és kisgyermekek értelmi képességeinek djabb és dmnyaltabb médszerekkel valé vizsgdlatat azon- o hogy képességeiket valészindleg alulbecsalte, A szakaszelméletek bizonyitékéul fel- hhozott feladatok val6jéban tabbféle alapvets feldol goudsi készséget is megkOveteinek a gyerekektl, elmélete narra utalnak,ogni fees gyermektorban 103 példdul figyelmet, emlékezetet vagy tényszerd is. mereteket. Eléfordulhat, hogy nem a vizsgdlt ké- pességeik hidnya miatt nem (udnak megoldani egy feladatot, hanem mert valamilyen mds készségik hidinyzik, Vegvik példdul a térgyéllandésigot rabban_mér léttuk, a nyole hénaposnél fiatalab esecsemék nem Keresik tovabb az elrcitett vagy le- Amine ko- takart tdrgyakat, 5 Ogy viselkednek, minthe a tar- ‘yak soba nem is léteztek volna, Ha belegondolunk ugyanakkor abba, hogy mi mindenze van sziksé- ilk ennek a feladatnak a megoldasshoz, akkor ki deril, hogy nemesak act kell megérteniGk, hogy & Lrgy tovabbra is Iétezik, hanem emlékeznitk is kell arra, hogy hovi rejteték, rdadésul azt is elvérjuk t6- vel Piaget tigy gondolta, hogy a korai Kognitiy fe6- és & szenzomotoros tevékenységek figgvénye, nem vizsgdlta meg komolyan annak a lehetsséget, hogy a eseesems esetleg tudja, hogy a tirgy még k tezik, de nem képes ezt a keres6viselkedésben kife- Jezésre jutcatni - azaz gondolkoddsa mozgdsos ké- pességei el6tt jie. A fenti Allis ellendrzésére kidolgozott helyzet~ ben a esceseméknek nem kelle az clrjtett tdrgyat. Amint azt a 3.8. dbra bal széls6 képe mutatja, a kisérleti berendezds egy lemezb6i Alt, amit egyik éle mentén egy zsanérral az asztal- aktivan keresniiik hoz erdsltetiek. A lemez el6szOr egyszerden csak fekiidt az asztalon, majd a zsanér mentén szép las- san, a escesemékhdz képest ellenkez6 irdaybe, 180 fokban dtfordult a mdsik oldalira. Majd veyanisy suép lassan visszafordult a cseesemék irényaba, Amikor @ eseesemék el6sz6r 14ttak a forgé Ie smezt, majd egy teljes percen At szemléliék, de aztin ax Ismétl6d6 prébak sordn kezdiék elvesziteni ér- AekIGdésiker, és Figyel mak e Pkkor egy élénk szind doboz jelent meg az asztalon 2 zsa- elkalandarait — 3.8. ABRA + Atirgydlandésig vesgilata @] Habtudcibe heyaet Lohetsiges esemény nér mégdtt dgy, hogy a figesleges helyzetben 1év6 Jemez teljesen eltakarta, (A gyerekek val6jdban nem az igazi dobozt, hanem csak vetltett képét Mt- Uk) Amini a 38, Abrdn lithats, ekkor egy lehetsé aes és egy Iehetetlen esemény kvetkezett. Az egyik esoport azt atta, hogy a lemez @ zsanér mentén fel- emelkedett az asztalr6l, majd amikor a dobozhoz én, megallt, és clindult visszafelé. A mdsik esoport elgut viszont a Jemez Folyamatosan tetie meg 2 180 fokos fordulaot, tehit figgSleges helyzetben nem 4llt meg, hanem tovébbment dgy, mintha a doboz nem dllnd adit ‘A kutaték dey okoskodtak, hogy ha a eseesemok sverint a doboz még akkor is Iétezik, amikor a le- ‘mez cltakarja, meg fognak lep6dni, ha a lemez még- az esetben {chit tovibb figyelnek a lemezre, mint amikor az nekititkézik a doboznak, és visszafordul, Pontosan ez trtént. Annak ellenére, hogy @ lehetet- len esemény perceptudlis szemponthél azonos volt azzal, amelyre a esecsem6k habitudlédiak, mégis sokkal érdekesebbnek taldlték, mint a lehetséges, de ‘jszerd eseményt - a féliton megsll6, majd vissza- fordulé lemezt (Baillargeon, Spelke és Wasserman, 1985) Tekintve, hogy a kisérletben szerepl6 esecsemék esak négy €s f€1 hénaposak voltak, Piaget elméleté- hex Képest négy-6t hénappal kordbban mutatiak Uirgydllandéségot, A kisérlet egyik megismétlése- kor mar néhany harom és fél hénapos cseeseménél is kimutattdk © tdrgydllandésde megnyilvanuldsit (Boillargeon, 1987; Baillargeon és DeVos, 1991). [A konzervicios kisérletek megismétlése is arra tal, hogy a gyerekek mentilis képességei gyor ban fejlddnek, Az egyik szméllandésigot vizsgilé feladatban a jé- tékokat két sorban helyezték el. egymasnak megfe- leltetve 6ket (a 3.6. dbedhoz hasonidan). A kisérlet~ mint azt Piaget egykor feltételezte — — Lehetetenesemény ; ‘Agirehekaek ad frgaik a lmert oda és vise, amig cd nem unk Tasaeyeo0k Mind helzetven egy dobortheyemek az asta dy, hogy a lenez eltakahassa, Eat Kovetten mutatlékbe a lenetseges (elmer egal oboanal, és mintna beeline, vsszatér eed neyzetéde] 6s a eheteven (a lererlatzeeg atmegy a dobazon}esemenyoke. A.gyrekok 1590 figyelet szentln a leteleneseménynek, ami ara ual, hogy seéolnaka nem lahat doborzl (Bailergeon, 1987 ryomén)108 3. A peiholégialfjtaes \\*| vezet6 exutin azt mondta: Ezek itt # te katondid. ezek meg az enyémek. Kinek van bb katondja, eked, nekem, vagy mindketténknek ugyanannyi van?" Haa gyerckek jé vilaszt adtak, a kisérletvezets scéthilzia az egyik sort, és megismételte a kérdést Plaget &s masok eredményei szerint az Stéves ayerekek még nem értik a szdméllandésdgot, és dl taldban azt mondjak, hogy a széthidzott sorban tb Katona van. A kutatok azonban véltoztattak a kisée= leten, és a idtékokat nem egyedi katondknak nevez~ 18k, hanem azt mondtsk, hogy: «Ez itt az én hadse~ regem, az pedig a tiéd, Melyik nagyobb, az én had seregem, a tiéd, vagy mindkett6 ugyanakkora?™ Az egyszerd dtfogalmazds elég volt abhoz, hogy a gye rekek tbbsége sikeresen alkalmazza a megmara- dds elvét, &s @ KEL yhadsereget” azonosnak itélje meg még akkor is, amikor az egyik sort széthuzték, Ha a gyerekek a Idtvinyt egységes egészként, 6ssze- tartozé dolgok halmazaként fogidk fel, nem pedig eeyedi Uireyakként, 2 irrelevins perceptunilis rendezések kevésbé befolyasoljak Sket (Markman, 1979) Az djabb kutatdsok még (bb olyan tényez6t azo: nositottak, amelyek befolyésolhatjdk a gyerckek konkrét mdveleti gondolkoddsdnak fell6dését. Az Iskola példaul nagyot tud Ienditent a Piaget-féle fel- adatok megoldisin (Artman és Cahan, 1993). A fel- sorolt példak arca utalnak, hogy a konkeét mav gondolkodis nem @ kisiskoliskorra univerzélisan jellemz6 fojl6dési szakasz, hanem a kulturdlis hat- tr, a2 iskoldztatds terméke, 6s a kérdések vagy uta sitdsok megfogalmazdsitél is fgg Piaget alternativai A tejlodespszicnotogusok tobbnyire egyetertenek azzal, hogy a fent ducekintett eredmények alapo- san megtépizrdk Piaget elméleteit, és azt mutatjék, hogy alulbeestite a gyerckek képességeit. Abban vi- svont egyiltalin nines egyetértés. hogy merre (o- vabb. Vannak, akik a feldolgoz4si megk6zelités mel lett teszik le voksukat. mig mdsok az ismeretelsajt Lisi vagy szociokulturélis meghdzelitést tartjék az Fgazinak, Feldolgocdsi meghizelités © Emlitettik mér, hogy a Piaget nézeteit edfol6 Kisérleteket elsésorban olyan kutatek kezdeményezték, akik szeriat a kognitiv fejl6dés azonos a kUlOnbSz6, a KOrnyezet informs, cibinak begytjtéset és elemzésée végzs Feldolgozisi készségek kialakuldsdval en alligitk, hogy a hagyomanyos piaget nem vilasztjak le ezeket a készségeket az eredetileg viesgiltaktél, abban viszont nem tudnek egymdssal Ga16re jutni, hogy sajét nézeteiket hogyan értel- formacio- Egyéntetd- feladatok A vieplatok azt mutate, hogy a fatal, ersenyszerten sabkox ‘26m ryemefolvesen az ise, de kevésbe fekezzutelete- lekiel semben, men meyebo ismereteknek Készntetdenhatéko nyabban dlgozak el az eyes lépésekielkapesolsosinformarokat mezzék. Véleménykolinbség van kizStUGk példéul abban is, hogy @ fejl6dés folytonos folyamatnak vagy mindségileg kiblOnbsz6 szakaszok sorozath~ nak tekinthet6-e, Némelyikik a szakaszoknak még a gondolatat is ostobasdgnak tartja (Klahr, 1982), ugyanis szerintOk a KUlénb6z6 készségek gérdle- keny: masté] elkGlénil6 szakaszokon keresztil és folytonosan fejl6dnek, nem pedig eey- Masok azonban, az olykor neopiaget-iénusoknak neve- zelt pszichol6gusok dgy gondoljak, hogy a feldol- gozdsi készségek fokozatos fejlédése a gyerekek gondolkozasdban végs6 soron valéban egyenctlen seakaszokra emlékeztet6 valtozdsokat eredményez (Case és Okamoto, 1996). A neopiaget-idausok egy misik csoportja elfogadja a valédi szakaszok Iétét, de leszdkiti a tudis specidlis terdleteire. Példsul szerinluk a nyelvi keszsegek, a matematikai kepes- stg vagy @ szocidlis gondolkodds egyardnt szaka. seos jelleggel fejl6dik, de mindegyik a sajét temps: jaban, » (ODI! viszonylag fUggettentll (Mandler, 1983). Ismorotesajtitisd mepkizelités + Szémos, @ kognitiv Fellédési szakaszokat megkérddjelez6 fejl6déspszi choldgus dgy véli, hogy a eseesemékor utan a gye rekek és a felndttek kognitiv folyamatal és képessé- gei Iényegében mar nem Kilénbéznck egymastdl és hogy minden eltérés elsésorban a felnéttek jobb Felkésziltségében rejlik. Felkésziltségen nem egy- szerden tObb tényszerd Ismeretet értenek, hanem ceyes terileteken belil az Ssszefigeesek mélyebb megértését is A puszta tények és az Ssszefiigeésekbe dgyarott t€nyek k5z81ti kUlSnbséger j61 ilusztrdlia az a kisér- let, amelyben tizéves, versenyszeriien sakkoz6 gye- rekek mérték dssze egyetemista amat6rokkel sakk-ogni te6aes gyermesoroan 108 tuddsukat, Az olyan feladatokndl, amelyekben vé- letlenszerien kivdlasztott szmokat Kellett megje~ ayezni és visszamondani. az egyetemistak messze jobbak voltak, mint a tizévesck, amikor azonban a sakKfigurdk lldsait Kellett felidézni egy valédi jé- LekbGI, a Hiz6ves sakkoz6k fBlényesen verték a ti- zennyole éves amat6r8ket (Chi, 1978). A két eso- port teljesitménye k6z01ti kUlBnbség valészindleg nem a kognitiv fejlédés kilnbdz6 szakaszainak vagy eltéré feldolgor4si képességciknek volt betud- hhat6, hanem terdletspecifikus ismereteiknek. A tt Evesek, mivel jobban atlétték a sakk lényesét és Osszefliggéseit, feltehetden azért tudtak fejben kény- ayedén rekonstrudini az dlldsokat, mert a Wredék informdciokat nagyobb, értelmes egészbe szerver- €k (példdul vildgos timad a kiedly oldalén). s fey kizdrlék @ figurdk téves elhelyezését, (A szakértok és kezd6k problémamegoldasanak kildnbségét a 9 fejezetben targyaliuk.) A kognitiy fejl6dés mindségi vgrdsa helyett a vi igr6! alkotott ismeretck szaporodasa is magyardz~ hatja azt, hogy ax idésebb gyerekek miért oldjék meg egyre Ogyesebben a plaget-i konzervacids fel- adatokat, Amikor példdul még nem tudjak, hogy a meg vagy & szém hatérozza egyértelmien meg, hogy valamibél t0bb vagy kevescbb van-e, kénnyen Kévetkeztethet arta, hogy a megielenés véltozdsa mennyiségi véltozdsokkal jér egyitt. Lehet, hogy 27 iddsebbek egyszerden mar tudjak a .18bb" kifeje~ és lényegét. Ha a hipotézis helyes, akkor az a gye~ rok, aki az egyik terdleten nem mutat konzervacist, egy mdsikon - felkészUltségétsl fggsen - még mu- athat, Az egyik vizsgélatban példaul évodds gyere- Keknek at mondik, hogy orvosok vagy tudésok nitoperdltak" néhany dllatot, s az operécié Kévet~ keztében némelyik éllat dgy nézett ki, mint egy mé- sik Allat, némelvik pedis Gav. mint exv ndvény (3.9. bra). Egész pontosan igy fogalmeztak Ax onvosok jogiak egy lovat [megmutatjsk © 16 ke Et], feker-fehér exihokat operdliak ni. Lewigtdk 4 sinkayét és megkurtionik a farkdt.Leseolaandk 4 myeriésrl, & meslaniiondk ara, hogy tab é sz ‘na helyett z6ld fiver legelen. Ama is mestanitoti hogy ax dlls helen Afrikdban jen vadon. —Anuikor Imindonmel ellsciliek, oz alles éppigy mézens ki, mint ex iit [megmutatjak a zebra képét]. Mi let eBbS! az ‘att a végin, 18 vagy cera? (Kell, 1989, 307.) Azokban az esetekben, amikor az dllatokat masik allatté operiltak dt, 0 gyerekek t8bbsége nem hasz- nalts a konzervécid elvét, vagyis 65 sz4zalékuk egyetértett azzal, hogy a 16 tényleg zebrévé valto~ rot. Amikor azonban a7 éllatokb6l ndvényeket e ndltak, esak 25 s74zalékuk gondolta azt, hogy a sin vyaléban kakiusszé valtozott (Keil, 1989). A vizsgé- lat eredménye arra utal, hogy a maveletek el6tt szakuszban lév6 gyerckek sem hagyjék magukat Mtvanytél mindig félrevezetni, fleg, ha stds, hogy a térgy ldthatatlan, de lényegi meghatérozdja véltozatlan maradt. ‘Svociokulturlis megkiveliésck + Har Piaget hangsd- lyozta a gyermek és kOrnyezete k6z01t1 kblesénha~ Uist, Kérnyezeten mindig a kézvetlen fizikai kér- yezetet értette. Elméletében a térsas és a kulturélis Kérnyezetnek nem tulajdonitott jelentéséget, pedig 8 gyerekeknek elsésorban azt kell elsajdtitaniuk, hogy miként lauja kultdrdjuk a viligot, milyen sze- repeket rendel hozzi a kGl6nb6z6 emberekhez (és nemethe7): jak a Uérsas kapesolatokat. Mivel ezeken a terllete- ken ninesenck Altalénosan érvényes tények vagy Grk igazsigok, a fellddés szociokulturalis meg- Kizelitése a gyereket nem igaz” \uddsea trekv6 természettudésnak, hanem egy olyan, a kultdrdbs ‘jonnan belecséppent jBvevénynek latja, akib6l 22~ zal vélik ,bennszil6tt”, hogy megtanulja az adott kultira szemivegén keresztl nézni a térsadalmi valdségot (Rogoff, 2000). A kultura tobbféleképpen is hat a gyerekek fejl6désére (Cole és Cole, 2001): 1. Keretet biztosit a koldnféle tevékenységek szima- ra: a gyerekek megfigyelések, egyéni tapasztalatok, esetleg hallomds alapidn sajétitanak el dolgokat, A Kalahéri sivatagban é16 kungok gyermekei példdul ~ tekintettel az dllandé vizszkére ~ nem fogidk a fo- lyadékok egyik pohicb6! a masikba Ontésével elsa- Jititani a konzervaci6 elvét, a Seatile-ben vagy Pa- rizsban felndvé gyerekek viszont azt nem fogiék megtanulni, hogy bol lehet viztérol6 gydkereket ta- létni a sivatagban. 2. Meghatdrozza az egyes tevékenységek gyako~ risigdt: Bali szigetén példdul, ahol nagy jelent6sége van a hagyomdnyos tinenak, minden gyerek tud tAncolnt, Norvégidban viszont inkabb sfelnek vagy Koresolyaznak. 3. Kialakitja a kalnboz6 tevékenységekhez valé viszonyt: azokban a kulturékban, ahol a fazekassée, a megélhetést biztositja, a gyerekek a2 agyagozést szleikhez vagy @ piscozdshoz kapesoljak, ahol vi- szont nem foglalkoznak fazekassigeal, a2 agyago- zis gyermeki, 6vodai id6tdltésnek szémit 4. Kijelbli a gyerekek KUlnb626 tevékenységek- ben jétszott szerepét: ahol a hist a hentesnél vasé- roljék, ott sem a gyerekek, sem szileik nem foglal- Koznak dllatok elejtésével és feldolgozdsval. Ahol Viszont maguknek kell megszerezni a taplalékor, 3 gyerekek mir kordn ellesik a vaddszat, a allatok le- Slésének és hasznositdsinak esinjét-binjat tok,106 2.9, ABRA + A konzorvdei vizegalatakigyerokoknel A psichoéna fe6dés A ayerekeknek elmondték, hogy s2orvosok és a tude hogyanaleiotk gy gy distor, hogy ay mésik stor (6 & zerdho, seve ey venyer (sidisnd a kakuszhor)hasonitson. Azolndl a gyerekokrel,akk szerint az ltl ényg mask alist vagy egy nbvéry lt, rem alskult még kis megmaradts togalms, mig szokna, abi sein a2 dat igazabol” még mina a ered, mar Wala A kognitt fejl6dés fenti megk6zelitésének gySkerei ar orosz Ley Vigotszkijta (1934/1986) vezethetsek Vissza. Vigotszkij dgy gondolta, hogy a viléget olyan, nélunk okosabb, 1b tapaszialattal rendelkez6 emberekre témaszkodva prébaljuk meg kisinasként feltérképezni és birtokba venni, ban, hogy cgyre t8jékozottabbak és egyre dgyeseb- bek legydink, 6 a kognitiv fejlédésen bell hét szin- tet kilnboztetett meg. Az egyik az aktuélis, a prob- lemamegolds képességckben kifeje76a6 fejletiséei & mésik a potencidtis, meg, hogy a gyerek milyen jellegd problémék meg- olddsdra képes egy feln6u vagy egy tapasztaltabb irs segitségével. Vigotszkij szerint, ha teljes képet szeretnénk kialakitani egy gyermek fejlettségi szint- jér01, és a teendéket is meg akarjuk fogalmazni akik segitenek ab- szint amelyet az hatéroz fe lettségénck mindkét, az aktuélis és # potencialis szintjével tiszt4ban Kell lenndink Tekinive, hogy a tarsas jelentésck clsajét(tésinak és cseréidnek elsédleges eszkdze a nyelv, Vigotszkil @ nyelviejl6dést a kognitiy fejl6dés magjanak tekin tette, A nyelvelsajatitds, Iévén a gyerekek fejl6dess- nek legfontosabb aspektusa (Blanck, 1990), mind a készségek, mind az. ismeretek elsajétftaséban alap- vets szerepet jétszik. Mikzben egy felnétt vagy egy kortdrs segitségével prébélkozunk valamivel, k6z8ttiink lefolytatott kommunikécié gondolkodé sunk rész6vé valik. A nyelvi képességek a7 oj kész ségek gyakorlésdban és irdnyitésdban is elébukkan- nak. Amit Piaget egocentrikus beszédnek hiv, Vi- gotszkij sz4méra a kognitty fel6dés természetes ve lejérdjdnak szémit. A gyerckek azért beszélgetnekogni teJécés gyermektorban 107 magukban, Bik. Ez az ugynevezett privdt besxéd. Minden gye ert tandesra és irdnyitdsra van s2iksé rok él vele, amiker emlékezteth sajdt magit, hogy mit hogyan kell megesindlni, példdvl hogyan Kell megkétni a cipét dgy, ahogy azt egy felndtt mondta neki (Berk, 1997). Elmetedria A feln6ltck viselkedése és gondolkoddsa dltaliban sediitdsba veszi azt az eshetdséget, hogy a tabbick is rendelkeznek elmével, azaz gondotkodnak, van. rnak clvirisaik, elképzeléscik, sajét kilén bejdratd Véleményak és Igy tovabb. Masokkal kapesolatos Viselkedéetink sorta te suk, hogy mit gondothatnak. Ha példaul délutin ket dréra beszéltem meg az egyik baritommal azt, hogy megiszunk egy kivét, de litom, hogy az azna- pi értekezlet legalabb fel hdromig elhizédik, akkor kisurranok, és felhivom, hogy késni fogok. Usyanis tudom, hogy a bartom kett6kor varni fog rim 8 ki- véndzban, sSbbszSr eadmitdeba vees Néha sajit gondolkodisi folyamatainkra is reflektilunk, amikor példiul digondotjuk. hogy imi is a véleményink valamirél, vagy azon lamenté- lunk, hogy miként tévedhettnk akkorit, A gondol- Koddsr6l valé gondolkodist nevezzik metakogal- clonak, A pszichologusok egyre élénkebben érdeklédnek 4 metakognicis, azaz dltalénosabban véve az elme- teGria fejl6dése indnt. Elsdsorban a gyerckekuck az alapvet6 elmesllapotokedl, a vagyakrél, ar észlelés rl, a hiedelmekrél, az ismeretekrél, a gondolatok- Tol, a szandékokrél 6s az Graésckr6l val6 elképzelé seit vizsgiljak (Flavell, 1999), Az aldbbi vizsgétat ti- pikusnak mondhats az elmetesria tanulményoxdsd- (Flavell, 1999) A kisérereretd oxy were elé eukorkdsdo- oct ess, fest cukorkékkol at oldalén, és megkér deci thle, hogy scerinte mi van bonne. A vélast ter- imésceesen eukor" —Amikor a gyerek Kinylija a do~ oct, mephikkenve Ida, hogy nem cukorka, hax nem ssikréia van A. Kbsrlereces ehkor at érdesi le, ogy ex olan gyerek, aki még nem rvitone ki a doboct, vajon mit mondana, mi van A gyerek, dente a huncutsdgon, most is a cukor” alas) adja. A Kédrlervecet® cxuién egy hd werekhel loméll meg az eliédst. Az eb elkor is temeésetesen vias, de née sir tovdbbi Kérde- beane. bene. brane wetter” a 4 mdsedikra Kilind médon huncogas ‘rita Ami még ennél is meglepib Iniroméves az Alii, ogy mdr ker tudo, hogy a doborban sikréta van, vdlasata mdr a le slike ded! fagva an is A kisérletbél Levonhats elsé megéllapitds a2, hogy a kisesoportes gyerekek még nem rendelkeznek el- meteéridval, azaz annak felismerésével, hogy min. mber kiln elmével és gondolatokkal rendi erik. Nem is litjak ezért dt, hogy mas emberek vé- den lekedései eltérhetnek az 6 vélekedésciktSl, de a va Lésagt6l is Hogyan alakul kia gyermekek elmetedridia? Bartsch és Wellman (1998) a fejlédést hérom lépés- bben képzeli el. Kezdetben, nagy}db6l kétévesen kez- ik a vigyak, érzelmek, perceptuilis benyomasok alapvets fogalmait Kialakitani. Megértik, hogy az embereknek van akaratuk, Atéinek félelmeket, lt nak é5 éreznek dolgokat, de azzal ninesenck még tisztaban, hogy ezeket a vigyak 4 drpyakkal egydtt montilican teképeztk, Azutda héroméves kor koril a gyerekek elkezdenek sajit vé- lekedéseikrol, gondolacaikrsl és vagyaikrdl beszéln, és lassanként megértik, hogy ezek Ieheinek helye- sek is és tévesek is, és hogy emberr61 emberre vil- toznak, Sajit ¢& misok cselekedeteit ugyanakkor inég mindig a vigyaikb6l kiinduiva magyarézzik, 6 nem vélekedések alapjin. Végbl a négyéves gyere- kek mar atlitjak, hogy a gondolatok és vélekedések a viselkedést is képesck befolyésolni, és hogy vannak olyan vélekedések, amelyek egyértelmien tévesek, 65 vélekedéseket Yum # a ‘Az eimeteria trieimében a Sesgyerekekazt hak, hogy mindenk hoz hasniéan lta a wildgot,péll az, hogy mi van egy i> 2 doborban08 1. Apstichlégia febaés ‘Az elmeteéria egyik legérdekesebb alkalmazasét az autizmus tanulmdnyozdsénal figyelhetjak meg. Az autizmus egy olyan stlyos rendellenessés, amelyben a gyerckek nem reagdinak mésokra, és rendkivil sdlyos Kommunikéciés problémdik van. nak, Henry Wellman (1994) hogy az autista gyerekek valészintleg nem rendel keznek elmetedridval, & ez az, ami képtelenné te sei ket a tobbiek érzéseinek, vigyainak és véleke- déseinck megértésére. Az autisték szimdre az em. 5 Lirgyaknak tGnnek: jérés2t e7 a7 oka annak. hogy oly szembettinéen nem érdekiédnek iréntuk, & inkébb magukba fordulaak, Temple Grandin, aki azzal egyitt sikeres ember, hogy maga is autista, fay tr err6t: A mésok scimira oly terméscetes édgheetick voli, — ant oxy tijéhocddn Igyokectem kia ey autisa denn. Grermekoromban tat, Exgsterien sedmdra udnak oben Sutdnee vesctett exxdlalin mem pribacserenese — médscemrel fennmaradnt, —Alandéan voltam, — hogy ‘aljam, —vajon ogyan kellene éppen soha nem stkeril. Minden eptacmet Amikor —mindenki ELI-nek, olgot. Mint amuimanyorca. — Sceretem Msckednl, de nem tudtam, —hogyan kel False dletemben megfgyeld voliam, oan valak, aki LAist figelt ox A. gimndsium ban sem Wick képe- obvon ‘udtam seednem, de exerscer dt el odavolt a Beat= tirsas. fetes ludés 0 Jett sondoinom lesért,—magamban nok neveclem a ndekes amllor oxy onneciteket wing be cseményeket sikerilt elvegyiinim. Mig a erescl exak desorogn! és Srelmetlen dolgokrit. fecsceni, mint ac ckszerek, én sok néviom Shel, és mem értettem semmit. Olyan ‘akadiok csak, ake! volt kiss ‘mondiuk mindkeren sient vagy Inkibs aril sciltok, oxy vagvak, Gran sek vol driton hardin dolgunk oval alam! steretink A. bardesigaim mit csindlok, din, 1995, 152) ‘nem arril, hogy ki ‘Az erkélesi gondolkodas fejldése A gyermeki gondolkodis fej cerkOlesi (téletalkatas Salése meliett Piaget az 12 erkéles! szabélyok és th konvenei6k Kialakulését is vizsgélta, Usy gondolta, hogy 4 gyerekek kognitiv fejl6dési szintje fogia meghatdrozni erkSlesi gondolkoddsukat is, Kalénbszé kord syerekek szabilyidtékainak (pl. & golyézés) megfigyelése slapjén arra a kévetkezte ste jutott. hogy 4 szabilyok megértése is néey seakaszra oszthaté (Piaget, 1932/1965). Az els6 sza- kasz a maveletek el6ith korra tehet6, amikor 4 gy rekek még estk egymds mellett jétseanak (parhu: zamos jéték) ssabélvokst kévetnek, Rendezhetik példdul kuldn csoportokbs & kGl6nbSz26 szinti golyokat, vagy nogy- és kilén bejdrati, idioszinkretikus ség szerint gurigézhatnak velOk, Vannak ugyan ,sza- bilyok", amelyek bizonyos fokig szervezik is @ gye: rekek jatékat, tathatéak, é5 nem szolesinak olyan k878s eélokat, de bérmikor énkényesen megvaltoz- mint az egyitimakidés vagy a versensés. ‘A mésodik szint hirtelen vet véget a szabélyok félvallel vételének, Mintegy d1éves korban a gyere~ kek elkerdik kényszeresen kévetni a szabilyokst, Valamilyen felsébb tekintély - mondjuk © szil6k vagy a jéisten ~ al megalkotott abszolit erk6lest parancsoknak tekintve éket. A szabilyok Srdkt6l fogva valdk, szentek és sérthetettenek. Semmi nem lehet annyira fontos, hogy megakadilyozze sz6 Rendkivill médon f6lhébo- szerinti betartdsukst HHga ket egy olyan java: sebb gyerckek kedvéért hiizzak meg mashol a kez dBvonalat, ya golySzdsnal a ki- Ezen. szinten a gyerekek inkébb a kévetkezmé. nyek, mint a mégattes sz4ndékok alapjén itélik mes 4 eselekedeteket, Pia mesélt a gyerekeknek s28lt Edesonyja tivollétet, eltBrt egy tedsesészét et KOlOnb6z6 LOrténetpérokat ‘Az eayik 18rténet et filed akik k6z01 a7 egyik, mik6zben kihasendlva torkoskodni akart a lekvérbél, & mésik fit pedis, aki nem Noha mira Wsoereko i ltszanak coymas melet,csakKEsSbDfocik megbrtenstirsus inerkeibat dy szadlykatogi fei6dés gyermektorban 108 FOGALMI ATTEKINTO TABLAZAT + Az erkiesi gondolkadis szakaszai Koierg sven’ a rks tletalkats ac ala srakasaokon hres fe}6dk Kchberg, 1969 nyomén) Le szint Prekonvenciondlis okies |. szakasr _Bintetésorontiéfszabslyok kvetése a bunttés eerése édekében) 2 szakasz _Jutalomvientci (alkakmarkodsajtalom és 2 inulatelwerése édekében) Wh scint Konvenciondlis erksles 3.szalasz _Oerékqyerek rentci alalmazkods mesok heltelentésének elkerése érdekében) 4 szakasz__Tekitlyorientéci6 (a evnyek 6s tsa szablyok bert anak édekben hogy eerie tekintéyek eyelets, vlamint az abbot ered bintucatot, hogy nem tees kbtelességét") IL szint —_-Posztkonvenciondis eres 5. szakasz _Tésadaimisnerz5dés-onentécié (a stalénosonelfogadot, a kz jléte szempantibellényeges ele tal vzérett cele vés és exen elokkivetése, hogy megdizze a tarsaktisztletet és eral az Snbecsiését) 6 stakase Ethaielvorentcis (sat vlasts eta eek atalsban ar igarségossig, métésigs egyenldség értei dtl ver rot eslekvés és exen eek Kivetése ar rudd ekerése érdekében} csindlt semmi rosszat, véletlendl egy egész thlednyt teasesészét ejtett le. ,Melyik gyerek rosszabb?™ - Kérdezte Plaget. A mOveletek el6tth szakaszban i ¥6 gyerekek hajlamosabbak voltak tigy dénten! hogy #2 8 rosszabb, aki a nagyobb kart esinalt Tggetlend eselekedetének szindékait6l és mot vacijatél. Az erkblesi fejl6dés harmadik szintjén a gyerekek kezdik felismerni, hogy a szabilyok valéjaban egyet- Eniésen alapulé tdrsas konvencidk, s mint ilyenck, megesyezést6l fUggéen birmiker megvaltoztatha- tak. Jelentésen enyhil mordlis szigoriséguk, és ebben a Korban erkolesi itéleteik meghozataldnal mar helyt adnak olyan szubjektiv. megfontoldsok- ‘nak, mint a személyek szindékai lekintik mar az elkertihetetten isteni akarat meg- nyilvénulésdnak, hanem inkibb kiszabhaté lehet6- steként kezelik ‘A formilis miveletek szakaszdnak @ kezdete egy: beesik az erkOlesi szabdlyok megértésének negye ik és egyben utolsé szintjével. A fiatalok szinte ke resik azokat @ Iehetségeket, ahol Uj szabilyok al kotisira nyilik lehetség. Ext a szintet az erkdlesi gondolkodds idcologikus média j amely a pusztén személyes és személykozi helyzetek he~ Iyelt & Uigabb trsadaimi kérdéseket eélozza meg. ‘Az amerikai pszicholdgus, Lawrence Kohlberg, Kiterjesutette Piaget erkilesi gondolkodisra vonat- kozé munkdit a serddlé- és felnéttkorra is (Kohl berg, 1969,1976), Azt vizsgélva, hogy léteznek-e az crkélesi itgletek fejl6désében egyctemes szakaszok erk6lesi dilemmkat tartalmaz6 t6rténeteket fogal- mazott meg. Az egyikben egy férf, aki haldokI6 fe- lesége sziméra gyégyszert akar szerezni, de nines elegends pénze, alkudozik a gydgyszerésszel, hogy adja a gySgyszert olesdbban, Amikor a gydgysze- rész az ajdnlatot visszautasitia, a ferfi dey dént, A bantetést sem hogy ellopja # gyégyszert. A t6rténetet aztdn k6z6- sen-megvitattik, A larténetekre adott vilaszok elemzése ayomin Kohiberg az erkélesi itéletek fejl6désének hat, hi rom Stfog6 szinten Ssszefoglalt szakasclt (eta le (liso Fogalmi éttekint6 tabldzat). A vilaszokat nem aszerint sorolta valamelyik szakaszba, hogy a esele- Kedet_mennyire itélhet6 rossznak vagy jénak, ha- nem a déntés indokldsa alapjin. Példdul az 1. vagy prekonvenciondl sakaszaba illikaz a vi- lase, amely szerint a férfi jogosan lopta el a gyéey- ae a hagyja, hogy a felesége meghal- jon, akkor bajba kerllhet"; vagy példdul az, aki amiatt ith el a férfit, mert ki lop, akkor el- Kaplak, és bortonbe esukjdk". H6stink esclekedete mindkét esetben valamilyen véshats bontecés ovate, lusitetik jénak vagy rossznak. Kohlberg uy vélte, hogy tizéves kordig minden ayerek az 1 teket mas emberek véleményének (krében kezdik Eriékelni (II. vagy konveneionalis szind). A legtbb Kamasz e szintnek megfeleléen gondolkodik tizen- harom éves kordban. Piaget nyomén Kohlberg is ‘igy érvel, hogy csak azok, akik mir elérték a formé- lis mOveleti gondotkodést, Képesek arra a fajta abszc~ rakt gondolkoddsra, amely a 111., a posztkonven- clonslis szint erkSlesthez sziikséges. A legmaga- sabb, #6, szakasz az Snvad elkerilése érdekében celvont etikai elvek megfogalmazisit és betartisit feltételezi Kohlberg beszimoldi alapjin a felnéttek keve~ sebb mint 10 sz4zaléka éri el a 6, szakaszra jellem- 26 stiszta elvo" gondolkodasmédot, amelyet a fet dilemméra adott aldbbi vétaszok példdznak: .A tire sadalmi tOrvények szerint 6 eselekedett helytele- nL, a természet vagy Isten tOrvényel szerint viszont a gyégyszerész, a férfi pedig felmenthets. Az embe- saint 1 hiszen szinten van, akkor viszont a esclekede-10 8. A psacholgial eases ri let minden anyagi haszonnél becsesebb. Mée a haldoklé személye sem szémit igazan. Egy vadide- gen embert is kételességiink megmenteni a haldl- 161." (Kohlberg, 1969, 244.) Kohiberg szimos kultirdban végzett vizsgdlato kat szakaszai meglétének igazoldsira, igy az Egye- silt Allamokban, Mexikében, Tajvanon és Térdkor~ srigban (Colby, Kohlberg, Gibbs és Lieberman, 1983; Nisan és Kohlberg, 1982). Ugyanakkor tébb bizonyiték utal arra is, hogy az emberek kilonddz6 szabélyokat alkalmaznak kulénb826 helyzetekben, és hogy # szakeszok sorrendje nem egyértelmd (Kurtines és Greif, 1974). Az elméletet fesfik8z pontiisiga” miatt is birdlték, mivel az igazsigon és 4 jogon alapulé fértias", kt_gondolkodést magasabb erk6lesi szintre helyezi, mint a gondos. kodison és t6r6désen alapulé ,néies" gondolko- ‘44st (Gilligan, 1982), Megkérdéjeleziék Piaget axon megdllapltisit is, amely szerint kisgyermekek nem tudnak kalénb- séget Lenni tirsas Konvenciék (szabilyok) és erkél- ces] el6irdsok KOz0tt. Egy hétéves gyerekekkel veg: zelt vizsgdlatban eselekedeteket soroltak fel nekik, Gs megkérték ket, jelezzék, melyik volna akkor is rossz, ha nem volna szabélyeltencs. ceyetértetick abban, hogy a hazugség, a lopis, a ve rekedés és a7 8nz6ség akkor is rossz volna, ha nem sz6Indnak ellenik szabilyok. Usyanakkor Ugy gon dolték, hogy amenayiben nem tltjék szabilyok, semmi rossz nines abban, ha az iskolaban rigé- gumiznak, ha letegezik a tanitt, ha a fldk bemen- nek a lényok mosdéjéba, vagy he kézzel esznek (Nuceli, 1981), + Piaget hog fo6eési moselle @ szenzomotoros sata 101 (amelyneks targydllandtsig az egy legfoniosabbeliede- 26s} 2 mUveltek elt sztaszon (ala szimbélurhasznaat azdicik a kone melee szakaszin hers (a konuer- clo alaulsinak ieje) a formals moveletok szakastig (ato! hipotzsek médszerestestelesbre kel sor a probie= ‘amegoldasna)foglalaossze a gyermekek e.eset. A gyer- mekek erkdlesileteinek olege ise szakasmoktor igazodk. + Azo vasglatok szorint Paget eiméletealloecsl a gyre- ek hépességeit, ext aternatv eiméletek ogalmazddtak meg * A felolgerisi megkézetések érelmében a kognty fo 6s ova ftyanatokfokozatos fede fetter, mint at- agyolem &s a enidsezds. Mas irinyzatok a gyoroek toriltspeciius ism foniossdgat nangstyozak + Ismétmdsok Vgotszijalegyetemben a trsadaim és kultu- is kéryezethatsatemelic + A kag feibdestvisga6leghabb kuatisok nay fgye- met forctanak a gyrekekelnetedridinakfe6césére, amely- abszt Szinte mind nek nek koszonhetden Képesek lesznek megérteni hogy mas we edese! és evirisa! nemcsak hogy KUénbézmek az veketl, harem ovr a vlésignak sem feline meg. + Paget gy vlte, hogy a gyermekek erkdls!srablyudata let’ a Koga KépossogeKkl eyit fojecnek. Kohlberg Iiteyjestette Piaget model a serdld- és felntkora is. Az ‘erklest ere febctst arom, a prekonvencionls, a kon- vencindis és a poszonvenconalssznve oxzots, 1. Mennyre lebet ereményes a page elle szerint ey talinos iskol, a gyerekek kogntykésrseqeinek telestésére vraryuo program Miyen alasponiotwepysenek ez Kapeso latban a hog feces diab emeletei? 2.Azerkilesifofédds molyszintetszldak aerogenes vagy 4 szonilisfellagosté programok megctozn? Miyen terle- teken leeine a magasabo sateknez sbi? A személyiség és a tarsas kapcsolatok fejlédése Amikor Christine hacavite Mike-ot a érhchi, caconnal lia, hogy onic mskipp viselkedit, unt el gyermoke, Maggie ebben at ethorban. — Moggle- vel minden nagyon exysert vol, még Christine bes anyja. é névérei dimélkadva link, hogy milyen omar Kialekion mogdnak eay napi ahvisi & eke- ist ritmust, & hogy milyen Aimnyedén vee a vilo~ sdsohat. Birhol hajlandé ole elatudul, és a tas salédi —Gsszefbveelek—altalméval ayia mag éwl kézre dni. Mike-kal sem volt illindsebb problima, esok éppen Wibb dS és trelem—elle opi ritmusinak kialekidsihoc, és don og, at els finde kezdve ax els6 borsifBelé- ig, elsint ellenkecést wallow ki belle amar rit, hoy mesfolel6 dédelgetése! rissal—minden —Widonsdgot meg leet vele. (DeHfaretal, 2000, 213,) mminden Ohrisine & kiwi edveiend Christine-her hasoniéan a s716k gyakran megle~ pédnek azon, hogy mésodik gyermekik mennyire mas, mint a2 els6 volt. A eseesemék mar életk els heteiben kalénbsznek egymést6l aktivitisi szint ik, @ kOrnyezet viltozésaira adott valaszkészség0k &s Ingerlékenységik tekintetében, Az egyik gyerek sokat sit, ami ‘Az egyik minden hahé néIKl viseli a tisztdba tevést és a frdetést, a mAsik rugdalézik é¢ megiesziti magat. Az egyik minden hhangea felfigyel, « masik fale mellett égyuit lehet si- tWgetni. A esecsemdk még ,simulékonységukban Fk kevesetA szemdlysog 6s a tarsus kapeslatok fjodese a is kilémbSznek. Vannak, akik lithatéan élvezik az Slelgetést zitiik, misok megfeszilnek vagy fészkel6dnck (Roth- bart és Bates, 1998). Az ilyen hangulatfige6 ula) Gonsigokat Cemperamentumnak nevezzik. & testiket a2 Gket tartd személyher.iga- Temperamentum A mar seiletéskor kidtk626 temperamentumka- Vonbségek alapjaiban rengetik meg azt a hagyomé- yas vélekedést és6t kOrnyezete hatsrozza meg. Egy aytg6s baba példdul hajlamosak ~magukat ayermekik problémdi miatt, mikbzben a legijabb amely seerint a esecsemé viselke seatet hibaztatni Kiséiletek esyle nyllvanvalsbbé teszik, hogy szd= mos temperamentumbeli kOléabség velesziletett, és hogy a s7I6-gyermek viszony kéles6nés - vagyis 4 esecsems viselkedése is befolyisolja a S216 vi- laszreakel6jét. Egy olyan kisbabéndl, aki kénnyen megnyugtathats, Kés7séggel odabujik, és ha felv sik, abbahagyja a slrist, @ szl6k kompetenciaér- vete és ragaszkodisa is kedvez6en alakul, he vi- szont hidba vetnek mindent laiba gyermekOk me és ordit, ahogy a torkin kitts, a szUI6 visszautasitva ér7i ma~ vigasztalésshoz, a2 tovabbra is rigkap: ait, és azt gondolja, alkalmatlan a s7il6i szerepre, Minél kedvez6bben reagil egy escesemé a sxilé kedveskedéseire (buj6s, elhallgat, ha felveszik; fle ayel, ha beszéinek hozzé vagy jétszanak vele), an nil konnyebb szeretnidk egymast ‘A cemperamentum egyik Gtt6r6 vizsgila.a még az 1950-es években kezd6datt 140 kizép- s als6- Az adatok gytijtését el6 sabr s2il6i, majd tandri interjdkkal kezdték, = ké- s6bb a gyerckek tesztjeivel egésaitették ki. A ese~ osstilybeli eseesemével. amelyck Ssszevonisival kés6bb hdrom széles tem- Peramentumtipust hatéroziak meg, Ajatékos, alvisi Gs evési ritmusukban rendszeres, ij helyzetekhez készségesen alkalmazkod6 esecsemsket (a minta mintegy 40 szizoléka) @ Kénayil tomperamentu- ind escesemdk osztdlyaba soroltik; az ingerlékeny, alvdsi és evési ritmusukban rendszertelen, 0) hely- zetekre hevesen és negativan reagélékat (a minta mintegy 10 sz4zaléka) a nehéz temperamentama eseesemék osztilyiba soroltik; az egykedvd, a7 dj helyzetekb6! pedig, akiknek dé Kellett az dj helyzetekhez valé alkalmazkodishoz (a minta mintegy 15 szizaléka), finoman visszavonulé csecseméket 8 lassan felmelegedé temperamentums cscese- m6k osztilydba sorolték. A maradék 35 szézalék a Vizsgdlt dimenzidk egyikében sem kapott magas vagy alacsony pontsz4mot (Thomas. Chess, Bireh, Hertzig és Korn, 1963), ‘Az credeti mintébél 133 személyt kivettek egé- ‘a egy gyermeket konnyl megayusta lonbseg a temperamentum Kovettezménye 1 maskatnonez. A ks sven felnduikorukig, és vizsgalldk temperamentu- mukat holégiai alkalmazkoddké— Az ercdmények nem bizonyltottak esy- valamint pszi pesséaiiker Ertelmiien a temperamentum kontinuitisit. A gyer- mekek elsé t életévében nyert temperamentum- pontszimok ugyan szignifikansan korretdliak (bb mis tulajdonsiggal, példdul a -nehéz" gyerekekkel {8bb baj volt a7 iskoldban, mint a .kénnyd” gyere- kekkel; illetve a felnéitkori temperamentum és al- kalmazkodokészsée is szignifikinsan korrelélt a hi- com-, négy- €% 8téves korban kapott értékekkel, Usyanakkora korrelicok egyike sem volt ull magas (mintegy 0,2), és Ki1Sn-kilén a kilenc vonds egyike (Chess és 1986), Atemperamentum stabilitisira irdayulé elsé vies- ail kritika érte, TObbek kdz6t1 az, hogy a sz6k érié- Kelésére timaszkodtak, pedig jé okunk van feltéte- lezni, hogy a szUl6k gyermekOk temperamentumat j6val elfogultabban, kedverébben vagy kedver6tle- nebbiil {élik meg, mint ahogy megfigyel6k tenack sem mulatott jelentés folytonossigot Thomas, 1984; Thomas és Chess, 1977, okat t6bb médszertani szemponthél is ers2 3. A psicholgialfejoaes A Kés6bbi, a Kec $2016 értékelése mellew a gyerme- kek kézvetlen megfigyeléséb6l szdrmaz6 adatokat egyardnt felhasznéié kucatisok arra utalnak, hogy az elsé ndhéay évben megfigyelhets temper tumjellemz6k stabilitdsa megichetésen_alacsony. Mas sz6val, a két hénapos korban mutatott tempe- ramentum nem nagyon hasonilt az otéves kori tem- peramentumra, de a totyogss gyerekeknél megfi- gyelt jellemzék mar jelezhetik a késbbi érzetmi és viselkedési sajétossdgokat (Rothbart és Bates, 1998) Az egyik kutatds sorin 79 gyermeket értékeltek git Msossig szempontjdbél 21 hénapos korukban igen er6sen gatlésosnak vagy igen kevéssé gdtldsosnak Amikor 13 éves korukban ismét megvizsgslték Gket, ox erdsen gdildsosnak tél gyerekek k6z5tt szignifikinsan kevesebb volt a kicivé, felelétlen vagy agressziv viselkedés (Schwartz, Snidman és Kagan, 1996). Mas eredmények arra utalnak, hogy az ismeretlen helyzetek elkerilése vagy Keresése. ami szintén temparamentumfiged, viszonylag Mabilan megmarad hossz {d6n keresztdl (Kagan és Snidman, 1991). A temperamentum valamelyes SrOkISdEsére is vannak adatok. TSbb kutatés sze- int is jobban hasonlit az egypetéjd ikrek tempe- ramentuma egyméshoz, mint a kétpetéjt ikreké (Rothbart és Bates, 1998). Az egypetéji Ikrek k6~ zotti nagyobb hasonlésig a gének szerepére vtal hiszen 6k minden tekintetben megegyeznek egy- méssal, mig a kétpetéjdek esak annyira, mint az caysverstestvérek ‘A kutat6k hangsilyozzék, hogy a temperamen- tum kontinuitésa vagy diszkontinuitdsa a gyermek genotipusa és a kérayezet kézti kélesénhattsok figevénye. Ugy vélik, hogy az egésrséges ejl6aés kulesa a gyermek temperamentuma és az otthoni Kornyezet Ssszeilléséden rejlik. Ha a nehéz gyer- mek sz4méra a s2U16k boldog és kiegyensilyozott esalddi életet biztosftanak. akkor visszautasi, nehéz természete id6vel Iassanként oldédai fog (Belsky, Fish é Isabella, 1991). Thomas é Chess. Carl esetét hozza fel példaként, aki néhdny hénapos koritél egészen dtéves kordig az egyik legnehezedb temperamentumd gyermek volt. Minthogy azon- ban Carl édesapja Srémét lelte fia ,makrancos” ter- mészetében, && nem bints, ha ax Oj helyzetekre kerdetben visszautasitéan reagél, Carl kivirult, és cgyre inkdbb ,kénnyd” gyermekké vl. hdrom éves kordra egyértelmden @ .k6nayO™ tem- peramentumosztilyba tartozott. Mindazondltal Carl eredeti temperamentuma, he életkérdlméayeiben valamilyen valtozis alle be, gyakran elébukkant Amikor példéul fels6 tagozatosként zongoraérik- ra kezdiék jaratni, atmenetileg rendkivi ellenkezést mutatott, amely esak igen lassan ol- dédott, Kés6bb viszont @ fokozatos alkalmazko- dist odaadé lelkesedés kovette. Ugyanez t6rtént Huszon- heves akkor is, amiker egyetemre meat (Thomas és Ch 1986). ‘A kOldn nevelt ikrek vizsgdlata a gén-kirnyezet interakeiéra hivja fel a figyelmet (Plomin, 1994). Az, hogy kiln nevelt egypetéid tkrek mind gétlé sossigban, mind a negativ érzelmek kimutatdsdban gen hasonlitanak egymdsra, egyértelmden a tem- peramentum érBkletességére lal, ugyanakkor az yen ikrek K6z6tti hasonlésig szignifikénsan i- sebb, mint az egyiitt nevelt egynetéj6 ikreké. Eben viszont a kérnyezetnek van szerepe Korai tarsas viselkedés Két hénapos korira az dtlagosan fejl6d6 gyermek anyja areéra pillantva elmosolyodik. Az anya pedig Sromében mindent megtesz, hogy a gyermek mo. solyat fenntartsa és djb6l megszerezze. Az, hogy a gyerekek mar ilyen kordn mosolyognak, fontos sze- repet jiszik a szil6-gyermek kapesolat megerdsité- sében. A sziil6k a felismerés és szeretet jeleként ér- elmezik eyermekOk mosolygésit, ami arra Oszt6n~ 21 Gket, hogy még érzelemtelibb vilasrokat adja- nak, igy slakul ki é kap folyamatos megerdsitést a Uirsas interakei6k egymést KOlesOndsen fenntarts rendsvere A cseesemék mindenhol » viligon nagyjabsl ugyanabban az idében kezdenek el mosolyogni, ami arra utal, hogy az érés alapozza meg a mosoly- gist. Aza tény, hogy a vakon sziiletett esecsemék is ugyanabban az életkorban mosolyognak eldsz6r, min Mid tdesaik, még inkdbb aldtdmascaja ext a k6- vetkertetést (Eibl-Eibesfeldt, 1970), Harom vagy négy hénapos korukra a esecsemdk mosollyal és g6gicséléssel jelzik, hogy arcrél vagy hhangr6t felismerik kOrnyezecik ismer6s tagiait, de ekkor még az idegeneket is elfogadjik. Hét-nyole hénapos korra azonban az idegen kOzeledtét mar egyre bizalmatlanabbul és nyugtalanabbul fogad- Jiik, és hevesen tiltakoznak, ha idegen kérnyezet- ben, ismeretlen embereknél akariék hagyni Sket. A se016k gyakran (andestalanok 1 dig bardtsdgos, a bébiszittercket is kit6r6 rémmel fogadé gyermekOk torka szakadtéb6! bémbdIni kezd, ha el akarnak menni, és j6 ideig nem is hagy- Ja abba akkor sem, amikor mdr elmentek. Bar nem minden gyermeknél jelentkezik a ,nyole hénapo- sok szorongisa", az idegencktél valé félelem, ha mar egyszer fellépett, akkor dltaldban az els6 élet Ev vépeig tart, A s216t61 valé elszakadds kivéltotte distressz, a szeparicids szorongds pedig tizennégy & tizennyole hénapos kor K6z81C éri el a esiles pontjit, s aztan esékkenni kezd. Hiroméves kord- ra a legidbb gyermek mar szolei tévollétében Is clégeé biztonsigban érzi magat, hogy nyvgodtan vanek, amikor ad-A sonmalyistg 6s a tirsas kapesolaok fede 113 Mi - x ‘A csecsem® mosoiygiss s cseosem és gondozis kézit ey Ki cestnosen egymast megerdst sas neal Kt inte fel tudja venni a kapesolatot mas gyerekekkel és fe nGttekkel E kettéle félelem megjelenéset és eltdnését vajeni kevéssé befolydsolja a nevelési kérayezet, ‘gy alakul a7 otthon és a bélesédében nevelkedé ssyermekeknél is, A 3.10, bra azt mutatja, hogy bar ardnya, akik sirnak, amikor anyjuk kimegy a szobi: él, a viselkedés életkorhoz k6tStt megjelenése é meglehetdsen hasonlé (Kagan, Kearsley &s Zelazo, 1978), Mivel magyardzhaté a fenti félelmek ilyen egyn- {etd id6ritése? Két tényez6 létszik fontosnak mind a megjelenésikben, mind az eltOnésikben. Az egyik az emlékezeti kapacitas b6villése. Az els6 életév masodik felében a eseeseméknek egyre jobb az em- uugyan- eltdnése viszont ekezetik, képesek Ssszchasoniftani a mult && a je~ len eseményeit. Készek tehdt arra, hogy egybdl ki- saGrjék a szokatlan és vératlan eseménycket, és hogy félni kezdjenck t6l0k. Az idegenektdl val6 {8 lelem egybeesik az egyéb szokatlan és varatlan ese- ményckt6l valé félelem megjelenésével. Egy fur négy hénapos kisbabét megnevettets Slare vagy egy paprikajancsi # nyole hénaposokbél gyakran szo- rongast é sfrdst vAlt ki. nnuljék, hogy az idegenek és a szokatlan trgyak dl- Ahogy a syerckek megta~ téldban nem drtalmasak, a ilyen félelmek is foko- zatosan elmilnak. Minden bizonnyal az emlékezet fell6aése is hoz~ zijtrul a szeparieids szorongis, a gondoz6 Livol létében jelentkez6 distressz Klalakuldsahoz. A esecse- m8 ugyanis addig nem ,hidnyolhayja” szdlelt, amig egy percee! azel6tti jelenlétiket nem tudja Ssszeha- soniitani aktualis hidnyukkal. Az vezet distresszhez, hogy a s2Ul6 tdvozdsakor a eseesemé tudatdban van anak, hogy valami rossz tortént. A gyermek emlé- kezetenek tovabbi feilddésével, ludja idézni az elvélis és visszatérés koribbi esetett, cayre inkéhb képes eldre Idtni, hogy a hidnyzé szil6 visszatér, szorongisa esdkkenni fog, ‘A mdsodik tényez6 az Snallésig, a7 autondmia nBvekedése. Mig az egyéves gyermek még teljesen 4 felnéttek gondoskoddsira van utalva, addig a két- harom éves gyermek mar egyedAl feléri a konyha asrtalt é a jatékpolcot, 8 a nyely segitségével kivin- sdgait &s érzéscit is ki tudja fejezni. Csékken tchat a amikor mér vissza gondoz6kt6l valé fUggése, s a sz016k jeleniéte mar nem olyan kézponti kérdés szimira, mint kordb- ban vol. Kotédés Katédésnek nevezzk a eseesemének azt a trek vésél, hogy meghalérozott emberck kézelséxét ke- resi, €& hogy biztonsdgosabban érzi magdt mellet- Guatemala intinok (n= 34), ‘Akai bismanok (0 = 25) Guatemta,Atiga (n=38) lal ioe = 122) Ayu tvetaor fost gyerekekszialtos megosiisa 5 0 4% 0 2% m9 a fittor nono) 3.10, ABRA + A gyerekek stessztlapota any tvoztekor Haba a Klonbézb kutirakbo!sermand gyerekek er szizaétban simak, mkor aryuk cthagyia Oe, enrekreskionaks megile ses elmilésa a hati Krtt nasal mintzatot mutat(Kagen, easiey és Zelazo, 1978 ayorn)4 3. A pszchotga tees 8.11, ABRA + Hogyan reagal a majom a muanyéra? A majomesecsem6 -annak ellenée, hogy dotanyan Keres tép- lata -tobb it tote szbranvn. A saena birtonsigot nt, 6s ta idegenttrgyak hfrkdsnésther bzts timportkent soil Lk. A pszicholégusok eleinte dey gondoltak, hogy a KotSdésnek ar a gydkere, hogy az anya a téplilék Forrdsaként a esccsemé cgyik legalapvetsbb szik- ségletét elégiti ki, 16 par jelenség ellentmondott azonban ennck. A kiskeesik és kisesirkék példdul ugyan vildgrajévetelOk pillanatst6l magukt6l vip- lilkoznak. mégis kOvetik anyjukat, s6¢ idejOk leg- hagyabb részét vele tltik, Az anya jelenlétébsl seiirmaz6 biztonsigérzet valészinGleg nem az anya tiplilészerepébsl fakad. Az azéta elhirestlt ma- jomkisérletek is azt bizonyitosk, hogy az anya-eseesems kBI6dés tdlmutat a Uiplilkozasi sriikséglet kielégitésén (Harlow és Harlow, 1969) Majomeseesemsket sziiletésik ulin réviddel el- vélasztottak anyjukt6l, és két, dréttestd és fabs] ké- scUlt fei0 ,mGanya” tarsasigiba helyezttk, Az egyik mflanyat esupaszon hagytsk (,drétanya"), a mésik testét viszont beburkoltik habgumival és frottirral (.sz6ranya"), hogy Blelgetni lehessen, & bele le- hessen kapasrkodni (lsd 3.11. bra). Barmelyik anyéra lehetett teil teli cumisiveget szerelni A kisérletben arra a kérdésre keresték a vilaszt, hogy a kismajmok ara a mUanyéra esimpaszkod- nak-e inkibb, amelyik a tplalékot nyujda. Az ered- ményck viligosak voltak: figgetlenil att6l, hogy melyik mdanya szolgéltatta a téplilékot, a esecsemék egylolytaban a széranyén logtak. Még 7a mozdulatian, m puha érintésd targy is a biz~ tonsig forrisit jelentette, Az idegen KOrnyezetbe helyezett, a félelem nyilvdnvalé jeleit mutaté kis- majom példaul teljesen lecsendesedett, ha odabi hatott a sz6ranyéhoz. Egyik libukkal a séranyiba esimpaszkodva mir érdekl6dve firkés7t&k azokat a térgyakat is, amelyeket egyébként nem mertek megkézeliteni Bar az Slelgethet6 mdanya az janyai kapesolat™ ceyik igen fontos oldalat helyettestti, az egészséges fejl6déshez azonban még nem elég. A m@anyan ne~ velt és mds majmokt6l az els6 hat hénapban elziet kismajmok bizare médon viselkedtek felnéttkoruk~ ban. Nem tudiak normélis kapesolatba lépni a t8b- biekkel (vagy riadtan visszahiiz6dtak, vagy rendki- VOl agressziven viselkedtek), és szexuilis reakeidik is rendellenesck voltak. Amikor @ korai térskapeso- latokt6l megfosziott ndstény majmokat végil i (némi eréfeszités rin) sikerilt péroztatn Vill ross7 anya lett bel6lak. Elsészul6tt kélykeiket silyosan bintalmazték vagy elhanyagoltik - sze- renesére a kés6bb sailetettckkel mar egyre jobban Dantak. Ne felejtsik el, hogy minden tirsas kapeso~ atts) megfosztottak ket! A méanydin nevelt maj- mok akkor véltak késdbb valamenayire normalis felnéué, ha életk els6 hat hénapidban kortdesaik- kal interakeiékba léphettek. Ovatosnak kell ugyan lennnk a majombisérletek credményeinek éllalénositésinél, mégis vannak bi- zonyltékaink arra, hogy az emberi eseesemé any}s- hoz valé k8tSdése is hasonlé funkeidt szolgal. Az cembereseesemé két6désével els6sorban a pszicho- itikus John Bowlby foglalkozott az 1950-es és 60-as években. Bowlby esceseméotthonos és kér- hazban dpolt, azaz anyjuktél elszakitott gyerekek Viselkedését Hatva kezdett el érdeklédni a kéLddés ‘int. Eredményei egyre nyilvanvaldbbé teiték, hogy ha egy gvermek a korai években nem (ud biztos ké: LGdést Kialakitant egy vagy (Obb személlyel, akkor felnéttkoraban sem lesz képes tarts személyes kapesolatokat Létrehozni (Bowlby, 1973) Mary Ainsworth, Bowlby egyik munkatérsa Ugan~ daban és az Epy. megfigyelései alapjin dolgozta ki a tizenkét-tizen- nyole hénapos eyermekek két6désének méréséee scolgalé laboratériumi eljérisit (Ainsworth, Ble hhar, Waters és Wall, 1978). Ax degon helyenick ne- sori (8b Lépésben fgyelik meg a ayerekek édesanyjuk tivozisira majd vissza re adott reakci6jét (3.1. téblézat). Bar mindegyik epizédot harompercesre tervert6k, az id6tartam le rBvidithets, ha a gyerck nagyon kétségbeesctt, é meghosszabbithat6, ha tObb idére van sziksége ah. rendki- lt AMlamokban végrett részletes verett vizsgal rés6-‘A sremelység és a arss kapescatk fejoaése 15 2.1, TABLAZAT + 42 degen belo Yasgala ers ogyestipéset |. Aeanya gyermelt a Ks szonda vi, eylstkokta kr ott Ksszehbe Ute, maj a szoba masix vege. el 2 Nehany pere mua egy idegen nb lp a sz0Baba, egy pereg send Gl, msi ecypercig beselget az anyéval, és megprebal Dekapesotan’ a gyrmenjaekaba, 3. Azanya feltnés nal elnagyeszobat. Ha a gyerek njugodt, ‘az idegen seal a here, Ha a gyerek nyigds, megorebala rmegayugtat 4, Az anja wszatr&s bekapesoidk a gyermek jétekaba, a2 ide g2n nb Keaben tvozk 5.Az anya Ora kmegy,€3ezital a gyermeket egyedil neg 6.2 degen nb veseatr. Ha a gyermek nyugilan, megkisri le 7.Az anya vist, &s a idegen tivo hoz, hogy elmerdljan a jitékban. A gyermeket vé- sig (esak egy irdnyban atlitsz6) detektividkedn ke- resatil figyelik, és kUlénb8z6 mutatok mentén ér- Uekelik viselkedését: feljegyzik, hogy milyen aktiv, menayire meril el a jdtékban. sir-e, milyen egyeb megnyilvénulisai utalnak rossz Kézérzetre, leyek- sik-e ax anyjihon kézeledni, milyen erésen pr6= alkozik anyja figyelmének felkeltésével, eresi-e az idegen kbzelségét, mennyire vesri fel vele a kap~ esolatot, és igy tovabb. Viselkedésik alapjin a gye- rekek a7 aldbbi hdrom esoportbe sorolhaték. Biztosan KOtSd6. Akir nyugodtak, akir ayOgs sek azokban az epizédokban, amikor a7 anya td- vol van (3. & 5. 1épés), a biztosan kBt6déaek os7~ Lilyozott gyerekek azonnal kapesolatot keresnek vele, amint visszatér. Néhényuk csak tévolrél nyugtdzea eldgedetten anyja visszatéeését, mi kézben tovibb jatszik. Masok a fizikai kapesola- tot keresik. Megint masok kizar6lag esak anyjuk- kal hajland6k trédni az egész helyzetben, és na- gyon izgatottak, amikor kimegy. Az amerikai gyer- mekek mintegy 60-65 szizaléka tartozik ebbe @ esoportba, Bizonytalanul k6t6d6: elkerilS. Ezek 2 eyere- kek feltdnéen kerdlik a kapesolatot anyjukkal amikor vissratér, Vannak, akik ri se hederitenek, masok pedig @ kapesolatfelvétel és az elkerdlés furesa Keveréhét mutatjék. Az elkeril6 gyerekek kevés figyelmet forditanak anyjukr szobdban van, és nem litszanak nagyon levert nek, amikor tdvozik. Ha nyugtalanok. az idegen uugyanolyan kénnyen meg tudja Gket ayugtatni, mint az anyjuk. Az amerikai gyerekek mintegy 20 seézaléka illik ebbe a kategéridba amikor a Bizonytalanal k6t6d6: amblvatens. Azokat yerekeket osztdlyozzuk ambivalensnek, akik el- Jendllést_mutatnak anyjuk visszatérésckor. Egy- szerte heresik €s kerlik a fizikai kapesolatet El6szér sirnak példiul, hogy vesyék fel oket, majd duhdsen fészkelédni kezdenck, hogy rak- jak le 6ket, Néhdnyan .dermedtek vol- tna: siraak anyjuk utda, amikor visszatér, de nem masznak oda hozzd, és elfordulnak tle, amikor feléiiik indul, Az amerikai eseesemsk mintegy 10 szazaléka tartozik ebbe a csoportba, intha m A szillok nevelési stilusa Mivel méiainy gyerek egyik kategorii sem iMlew bele, jabban egy negyedik. a zavart kategérlit is bevezetisk (Main és Solomon, 1986). Az idetartor6 ayerekek igen elleatmonddsosan viselkednek, Né hinyan - gondosan dgyelve arra, hogy ne nézzenek 4 anyjuk felé indulnak, és amikor odaérack hor 424, riadtan sarkon fordulnak; vagy miu elkezdenck simi. Masok dezorientéltnak, érzelem néIkUlinek vagy lehangoltnak tGnnek. Az amerikai n lediltek ‘A wotodesvasgilatokelsbsorban a gyeimeketl el, meld vase térb anya fogactatésatcemzk118 3. pszcholgia e0abs gyerekek 10-15 szdzalékat soroljdk ebbe a esoport- ba. Ardnyuk kiléndsen rendszeresen bintalmazott yerekek k6z6tt magas, vagy azokndl, akiknek s7i- Jel pszichidtciai kezelés alate dllnak, A csecsemsk eltérd kOt6dési mintéinak értelme- xésénél a kutatok leginkabb az els6dleges gondoz6, azar dltaldban az anya viselkedését tartottdk fontos- nak. Megéllapitottak, hogy a biztos k6tSdés els6~ sorban a gondoz6nak a esecsem6 s7bkségleteire irk nyulé finom valaszkészségén mulik. Ez mar a gyer mek életének harmadik hénapjdban kimutathaté. A biztosan k616d6 esecsemsk édesanyjai példdul dl- taliban szonnal reagdinak gyermekik sirisira, és gyengéden emelik fel Gket. Vdlaszaikat mindig a eseesems sriikségleteihez igazitjak (Clarke-Stewart, 1973), Etetéskor példdul a babéra bizzak, hogy mi- kor kezdjek és mikor fejezzek be az evést; tekintettel vannak az {rlésére is. A bizonytalanul K616d6 gyer- mek édesanyja ezzel szemben sajit kivinsdgait és hhangulatst kéveti, és nem a gyermek jelzéseire rea- gl, Példdul esak akkor vélaszol a gyermek figye- lemfelkelt6 sirésira, ha éppen Kedve van ahhoz, hogy felvegye, egyébként nem t6r6dik vele (Stayton, 1973). Nem mindegyik fejl6aéspszichologus rt egyet azzal, hogy dltaldban a gondoz6 vilaszkészsége ha- tlrozza meg a cseesems kBt6déset, és inkdbb a ese esems velesziletett temperamentumaban keresik a megolddst (Campos, Barrett, Lamb, Goldsmith 5 Stenberg, 1983: Kagan, 1984). Azok a tempera mentumbeli tulajdonsigok példdul, amelyeknek készOnhetGen egyes eseeseméket .kBanydnek™ tar- unk, esetleg a biztos KOCSdEst is elokészithetik, miga ,nehéz" eseesemék temperamentuma épp a7 ellenkez6 irdayban hat. Mérpedig ~ amint azt ko- ribban mar emlitettik - a szil6k reakei6ja gyakran épp a gyermek viselkedésének fOggvénye. A nehéz eseesemsk szblet példaul kevesebbet jdtszanak ve lik (Green, Fox és Lewis, 1983). A kbt6dési mints e kutatok szerint tehdt a eseesemé temperamentuma és a szill6 vilaszkészsége kézti interakei6t (Ukrézik. ‘A k6t6dési elmélet hivei ezzel szemben djabb bi- zonyltékokat hoznak fel a ,finom vélaszkészsée" hipotézis igazoldsara. Az els6 életév sorin példaul a eseesemé sirdsa j6val t6bbet véltozik, mint a s2U16K SMrdsra mutatott valaszkészsége, tovubbd ax anya hirom hénapon keresztHl mutatott vélaszkésesége srignifikinsan jobban bejésol kez6 hdrom hénapban mutatott sirésit, mint a ese- csems sinisa a ri Révetke26 s2016i vélasekészséget Egyszéval, az anya Jobban befolyasolja a esecsems Srisit, mint a esecsemé az anya sirisra mutatott vilasrkészségét (Bell és Ainsworth, 1972). Ax any’ viselkedés (nik tehat a biztos vagy bizonytalan k6- {Sdés Kialakuldséban a legfontosabb tényezének (isabella é Belsky, 1991). a cseesemé kivet- ‘Tovabbi kutatdsok esetleg elsim@thatjak a fenti vi tit, Ne feledkezzink meg arrél, hogy a kt6dési pusokat nem annak slapjan dllapitottsk meg, hogy mit esindlt a gyermek anyja tévozdsakor, hanem a vissratérésére adott vélaszokbél Kiindulva. Ugy tf nik, hogy a eseesemé temperamentuma ar. el6bbit 561 bejésolja, mig az ut6bbit nem (Prodi és Thomp- son, 1983; Vaughn, Lefever, Selfer és Barglow. 1989). A kénnyf" eseesembk példdul sltaléban nem esnek kétségbe anyjuk eltdvozisakor, a vissza- térésbket azonban ugyandgy fogadhatjék Srdmmel ami biztos K616désre tal, mint elkerllé médon, ami viszont a bizonytalanul k6t6dékre jellemz6. [A nehéz" eseesemék ugyanakkor nagyon el tud~ nak keseredni, ha anyjuk otthagyja 6ket, és amikor visszatér, vagy odarohannak hoz2d, és rétapadnak, ugyanesak az egyik biztosan KOt6d6 mintét mutat- va, vagy a bizonyta kedési mintdjét KOvetik (Belsky é Rovine, 1987) A gyerekeknek ar els6dleges gondo76 tivozisira és visszatérésére adott reakcidja tehit a gondozé vi- laszkészstgének és a gyermek temperamentumé- nak egyarint fOgevénye. J kOt6dés ambivalens visel: Késdbbi fejtédés Egy esecsemé k6tSdési tfpusa ~ hacsak a sald élet- kériilményeiben valami alapvet6 viltozés nem t {nik - még évek millva sem valtozik (Main és Cas. sidy, 1988; Thompson, Lamb és Estes, 1982). A stresszes életesemények valészinGleg befolyasoljék & s2016k eseeseméjik irdnci vélaszkéseségét, ami pedig visszahat a gyermek biztonsigérzetére A korai k6tédés mintdzatai azzal is kapesolatban Allnak, hogy a gyermekek kés6bb hogyan birkéz- nak meg Oj tapasztalataikkal. Az egyik vizsgalatban, példdul a kétéveseknek eszk6z6ket kell luk a feladatok megolddsdhoz. A feladatok egy «t- sve megfelelt a gyerekek képességeinek, mas része meghaladta azokat. A tizenkét hénapos korukban a biztosan kot6d6k osztdlyaba sorolt gyerekek lelkese~ déssel és kilartdssal Kézelitették meg @ problémékat, és amikor nehézségekkel Keriltek szembe, nem sir- tak és nem lettek mérgesek, hanem segltséget kértek a jelen 1év6 feln6ui6l. A korébban a bizonytalanul KS: {ASK osrtélyaba sorolt gyerekek viszont egészen misképp viselkedtek. Pillanatokon bel és dihdsek lettek, rithédn kértek segltséget, nem vet- {ék figyelembe vagy visszautasitottdk a felnéttek vt mutatdsait, gyorsun lemondiak a feladat megoldé- sirél (Matas, Arend és Stroufe, 1978). A fenti vizsgdlatok zt sugalljdk, hogy @ masodik Eletevikben biztosan KOI6ds gyermekek jobban megbirkéznak az oj élményekkel, azonban egy lin nem biztos, hogy a kora gyermekkori kOtdés We haszndl- I frusetrbleakA szeméhjstg €s a tirsas kapesolatok flodese Ww ‘kr ovodsl elatis minsége sokal onto sib a gyerelekfebdése szempontt int ar Gvods inttményében eltotot 16 rostisiga mindsége kézvetlendl felel6s @ problémamegoldis Kés6bbi sikerességéért. Azok ax anydk, akik min- ent elkivetnek eseesemékort gyermekeikért, val6~ scintleg 6vodiskor gyermekikkel is j6l binnak, azaz batorlijak Ondllésdgi trekvéseiket és az v} helyzetekkel vald megbirkézdsukat, és amikor szOk- sée van rdjuk, mindig kéznél vannak. A gyerekck kompetencidja telat feltehetsen inkibb az aktvslis suil6-gyermek viszonyt (kr6zi, és nem a ket évvel kordbbi dllapotokat mentuma - amely nyilvinvalé szerepet jatszik ide- gen helyzetben mutatott viselkedésikben ~ is befo- lydsalhatja KésGbbi, dvoddskori teljesitményaket. Rdaddsul a gyerckek tempera- ‘Az évoda hatasa A gyermekek fejlddését a korai kot6dés szempont- J#b61 elemzs kucatdsok azzal Is foglalkoznak ~ srdimtalan tovibbi kérdést felvetve -, hogy az dvoda miként hat a gycrmekek Kés6bbi jollétérre. Az Egyesilt Allamokban nem mindenki fopagja lelke sedéssel az évodai gondozds clterjedését, és sokan gondoljdk ugy, hogy a gyerekeket @ szUloknek, Je hetSség sverint az édesanyjuknak Kell Egy olyan trsadalomban ugysnakkor, amelyben a Gk témegesen Iépnek be a munkaerdpiacra, az évoda mindennapi valéséged vilik; az USA-ban a harom-négy évesck kb2 1Obb az dvodas (43 sz zalék), mint abény gyerekre otthon, rokonokndl vagy ismerdsOknél vigydznak (35 szdzalék) Jay Belsky, az dvodat ellenzé fejlSdéspszichols- Eusok legismertebbike kutatdsokkal bizonyitja, hogy az dvoda kirosan befolyasolja a gyerekek fejl6desét (Belsky, 1986; Belsky. Woodworth és Crnic, 1996), nevelnie. Megéllapivotia, hogy azok # eyerekek, akik hetente \Sbb mint hse érit (ltenck édesanyjuktsl tévol, az idegen helyzet vizsgélata alapjén joval valészi- ndbben kerdinek a bizonytalanul Kot6E6 esoport- be, utdlatosabbak a felndttekkel, és agresszivabbak térsaikhoz, Az Egyesilt Allamok korménya - vilascképpen sommds itéletre - étfog6 kutatdsi programet inditott el annak tisztdzdséra, hogy a kOlénbdz6 gyermek- intézmények miként befolyésoljak gyerekek feil6- esét (NICHD Early Child Care Research Network, 1996, 1997). A kutatok (tz kutatdsi helyszinrél gy 6} titek adatokat az egyes esalddok jellemzsivel & a ayerckek dvodai elldtésival kapesolatban. Az ceyik legiltaldnosabb kévetkeztetés az volt, hogy nines kilénbsée a heti harmine vagy anndl 1b és az azonos Kérilméayek KOzOU tz dréndl kevesebbet Svodiban 1616 gyerckek kOx6tt. Az dvodai ellétds min6sége azonban mar Iényegesen nagyobb jelen- \séggel birt a gyerckek fejl6dése szempontiabél. A rosszul folszerclt intézményekben 2 gondoz6k tl- terheltek voltak (tll sok gyerek jutott rjuk), kép. zetségik nem felelt meg a kOvetelményeknek, il- landéan eserélfdtek. Az ilyen intézményekben a napjuk j6 részét ott 18116 gyerekek mind a kognitiy, mind az érzelmi képességeket vizsgalé feladatok- ban rosszabbul teljesitettek, mint azok, akik rovi- debb ideig maradtak, vagy més, jobban felszerelt Intézményekbe Jartak. A felmérés idején az intéx- mények 28me $4) nos a rosszul felszereltek kBzé tar~ amelyck hatésa kiléndsen akkor volt #e- gaszié a gyerekek kognitiy-érzelmi fejl6dése szem- Pontjdbsl, ha a esalidi haiér - példdul az anya nemtdrédémsége vagy szegénysége miatt - sem volt problémamentes.118 3. A peicolga fojades A tovdbbi vizsgilatok is a gondozds szinvonaldra hivjdk fel a figyelmet. A mindség oly mértékben ki- hat a gyerekek fejl6désére, hogy a mar kezdettél fopva jé szinvonali dvodai elldtésban részesbl6 gyerekek az dltalénos iskoldban szocidlisan j6val Kompetensebbek (Andersson, 1992; Field, 1991: Howes. 1990), asszertivebbek (Scarr és Eisenberg, 1993) azok- kik esak kés6bb kerdltek dvodaba, A j6 szinvonald dvoda valamennyire a streszszes esalddi hdtteret is képes ellensilyozni (Phillips, Vo- ran, Kisker, Howes és Whitebrook, 1998). A yerckeket tehdt nem Snmagdban az anyétél tdvol WHStt id6 befolydsolja, Az dvoda hatésa, amennyiben negativ, akkor elsosorean erzeimi te- ren jelentke7ik, amennyiben pozitiv, akkor szocld- lis tren. A kognit fejlbdes (Sbbnyire vagy pozitt- van, vagy eeyaltalén nem érintett. A fenti megsllap(- Lisok ugyanakkor esak a j6 vagy még elfogadhaté mindségd ellétdsra vonatkoznak, ugyanis a rossz seinvonald évoda a esalddi héttért6l flggetlendl ka- ros leliet a gyerekekre, Osszegezve, a j6l felszerelt Es megfelel6 szdmd gondozéval rendelkezé 6voda kedverden befolyasolja a gyerekek fejl6désee nl a tarsaikndl Nemi identitas és nemhez igazodas A legtBbb gyerek elébb-uiodb tisztdba jon azzal, hogy fid-e vagy liny, azaz rendelkezik memi identi- tassal (nemi azonossigiudat). A legtobb kuledra a {slink és nék kOz6Uti biolégiai KUldnbséget az em- beri tevékenység szinte minden teriletére kihaté vélekedések és szokisok szOvevényes hdlézatdval hangsilyozze. A kilénb6z6 kultirdk eltéréen hati roreak meg # emek tirsadalmibug Klvdastios vise Kedését, szerepeit és személyiségiellemz6i lyek természetesen egy adott kultdran bell idében is valtozhainak. Barmilyen legyen is @ nemi szere pek aktuilis meghatdrozisa, minden kultira igyek- svik faib6l férflas (maszkulin), Mdnyaibsl pedig ni es (feminin) felnétet nevelni A kultira dital az adott nemhez megfelelének tar tot viselkedések és tulajdonsdgok elsajétitését nem= hex igazodasnak nevezzik. A nemi identitis és a nembhez igazodds nem azonos fogalmak! Egy liny tekintheti 6nmagéc egyértelmaen nének annak elle nére, hogy bizonyos helyzetekben dgymond ferfia- san viselkedik Vaion a nemi identitis és a nemhez igazodis cey- szerden esak a kulturdlis el6irdsok és elvardsok ter- méke-e, vagy - legalbb részben - a stermészetes” fojlSdés eredménye? A kolénbéz6 elméletek mast ‘mondanak err6l. Az aldbbiakban négyet vizsgdlunk meg kézil0k. Pszichoanlitikus clinélet_ + Az els6, # nemi identités 45 a nemhez igazodasta dtfogs elméletet kidolgoz6 pszicholégus Sigmund Freud (1933/1964) volt. Mi- vel a pszichoanalizis elméletét és annak korlétait a 13, fejezetben tirgyaljuk, az aldbbiakban esak a ne~ mi identitiés és nemhez igazodds szempontjébél legfontosabb fogalmakat foglaljuk éssze Preud szerint a gyerekek mintegy haroméves ko- ruk kori kezdenek felfigyeIni nemi szerveikre. Ezt tekintette Freud a pszichoszexualis fejl6désen bel- Ii fallikus szakase keedetének. Mindkét nembelick Kezdik megérteni, hogy a fidknak van pénis7ik, a Mnyoknak viszont nines, Ugyanezen szakaszban Kezdenek szexualis jellego erzeimeket tapiaint az ellenke76 nemd sztil6vel szemben, s féltékenyked- ning azonos nemé szilére. Freud a gérdg mitolégiai kirdly, Oidipusz utdn, aki megolte apidt, és feleséet vette anyidt, a jelenséget ddipdlis konfiktsnak ke resatelte l Aa érés sora a konfliktust mindkét hem az azonos nemd szilével t6rién6 azonosulds~ sal oldja fel, utinozva annak viselkedését, autittaje- it és tulajdonsigait, hogy minél inkdbb - nemhez igazodisdban is - hozz hasonlitson (Freud, 1925/ 1961). A pszichoanalitikus elmélet mindig heves vi- tak kereszttiizében dllt, és sokan rémutattak, hogy semmilyen empirikus adat nem tdmasztja ald azt a Kovetkeztetést, amely szerint a nemi szervek ki- lonbségeinek felfedezése és az azonos nema s7UI6- vel valé azonosulés hatirozni meg a nemi identi- st vagy a nemhez igazoddst (Kohlberg, 1966; Mac- coby ésJacklin, 1974; MeConaghy, 1979), Stocislistanuldselmélet + Szemben a pszichoanaliti- kus elmélettel, # szocidlis tanuldselmélet a nemhez ywvodasiiak sokka KOrvettened’ magyantzaae adj A nemnek megfelel6, illetve azzal ellentétes visel- kedésért kapott jutalmak és bontetések szerepére és azokra a helyzetekre helyezi @ hangsilyt, ame- lyekben a gyerekek a felngiteket figyelve sajtithat- jk el a nemOknek megfelel6 magatartast (Bandura, 1986; Mischel, 1966; Perry & Bussey, 1984). A meg- Hgyeléses tanulds sordn a gyerekek a vellk meg exyers nemd felnéutck viselkedését wtdnozva sais tiujak el a nemhez igazodé viselkedést. A szocidlis tanuldselméletnek két Iényeges vond- sa is van. Egyrészt - a pszichoanalitikus elmélettel ellentétben - a memhex igazodé viselkedést nem kilémbozteti meg @ tSbbI tanult viselkedést6l, k6- vetkezésképp a jgazodis kialakuldsinak magyarézis: ja srikségesnek semmi- lyen kul6nleges pszichés ely vagy folyamat beveze~ Lését, Masrészt Ugy véli, hogy ha semmi sajétsigos nines a nemhez igazodé viselkedésekben, akkor azok nem elkerbihetetlenek vagy médosithacatla- nok. A gyerekek azért igazodnak nemikhéz, mert tSrténetesen a nem az, aminck alapjdn a kultdra aA svemélyisg és a trsas kapesolatck fbise 119 jutalmakat és @ buntetéseket osztogatia. Ha a kultd- a ideol6gidja kevésbe kov 2 ign zodast, a gyermekek is kevésbé igazodnanak Rengeteg adat timaszija ald a nemhez igazodds svociélis tanuliselméleti magyarizatit. A szil6k valéban kilnb3z6képp jutalmazzdk és bintetik @ nemnek megfelel6 és az azzal ellentétes viselke- Aést, &5 a férfias és néies viselkedés els6 modelljeit Is 6k szolgdltatjak. Mar a cseesemékort6l a legisbb S216 KilénbszOképpen SUSzteti a fidkAL és a Id nyokat, & kilnbdz6 jitékokat adnak a kezikbe Ovodaskord gyerekek otthoni megfigyelésekor azt lldltdk, hogy Kislinyok esetében a szilék akkor Srlnek, ha t6rddnek a ruhdjukkal, ha téncolnak, hha babdznak, de nem szeretik, ha széiszedik a tir- Bzzel szemben a fidkat akkor diesérik meg, ha épitékockakkal jétszanak, és rosszalljék, hha babdznak, segltséget kérnek, vagy éppen mé- sok segitségére sietnek (Fagot, 1978), A szil6ka fi ‘kI61 18bb Gnillésdgot kAvetelnek, s magasabb el- vérdsokat tdmasztanak velUk szemben, u kor adott helyzetckben kevésbé segttenck nekik, és nem tulajdonftenak nagy jelentéséget a szd- mukra kijel6lt feladatok térsas mozzanatainak, Vé~ gil a s2U16k mind verbilisan, mind fizikailag 1b felné meg a nem yanak bet buintetik « fight, Jacklin, 1974), Nehdnyan felveteuck, hogy a s2016k talda nem azént Viselkednek mdsképp a fidkkal és a Linyokkal, mmert sajat sztereotipidikat kérik rajtuk szdimon, ha- nem egyszerden esak a két nem velesziletett visel- kedési kulonbségeire reagdlnak igy (Maccoby, 1998), A fidk példéul (bb figyelmet Kévetelnek mar ese esemékorukban is, és a kutatdsok szerint a fidknek nagasabb a fizikal agreszsziéra va- 16 hajlama, mint a linyoknak (Maccoby és Jacklin, 1974) ~ ez egyébként megmagyardzhatja, miért bin- fetik a s216K fiaikat gyakrabban, mint linyaikat Lehet némi igazsdg ebben, de az is vildgos, hogy a szl6k gyermekeikhez sztereotip elvardsokkal k6- zelednek, éx ezért kezelik mbsképp « fidkat, mint a Minyokat. Az djszilétteket a szilészeten egy abla kon Keresztlll megfigyel6 felnéttek példdul latni vé Lik a nemek kéz6tti kilénbségeket. A fidnak gon- dolt esceseméket vasgydrénak, erésnek és markans areuinak fnjdk le, mfg az azonos kinézett, de tiny- nak gondolt eseesemét finomnak, IMgynak és tré- kenynek vélik (Luria és Rubin, 1974) Az apak inkabb gyelnek a nemhez igazods vi- selkedés betartisira, mint az anyék, kilénésen a fi- ‘Ukkel Kapesolatban. Hajlamosabbak negativan rea- mint a lényokat (Maccoby és velesziletetten [A pszichoanaltkus &s a srocilis anuliselmélet metben mas okie magyarizaa at, hony a gyerekek mir usnozzk a wick meyogyez6 nema shot120 8. Apszehoogia feeds ‘az elmelerahotok egy sre szrn «sk Kenyszerk gyermetee re & nemi szerepeket = nemnek mecflelé szeretip magetartis mogkovetelésével ndulanak swépséqvesenyeken) silni (beavatkozni a gyerek jdtékdba vagy helytele- nftésUket kifejezni), ha a fuk ,lényos” jétékot jét- szik, mint a7 anyak. Ldnyaik flus” jatékai kevésbé zavarjik Sket, de még ekkor is (bb rosszallist mu- tatnak, mint az anyék (Langlois és Downs, 1980), Ha azt mondjuk, hogy a szil6k és a (bbi felnd«i selercolipidkat alkalmaznak a gyerekekkel szemben, akkor magukat a gyerekeket ezyenesen aszexistiknak” kell neveznink. A kortarsak sokkal Inkibb eréitetik a nemi sztereotipidkat, mint a s2i~ IGk. Kuldndsen a fdk birdljsk ceymdst, ha azt it~ jk, hogy a masik ,linyosan" viselkedik. Egybéi anyémasszony katondjdnak neveznek valakit, ha ax litjék, hogy babézik, ha sir, amikor megsért, vagy ha vigasztal valakit, A lnyokndl ugyanakkor nem szdmit, ha egy masik Mny fis” jétékkal jat- szik vagy fids dolgokat esinél (Langlois és Downs, 1980). A szocidlis tanuléselmélet_ a nemhez igazodis szimos jelenségére képes elfogadhaté magyariza- tot adni, mégis van azonban egy-két olyan dolog, amely nehezen értelmezhet6 ebb4I a megkbzelités: B61, El6s26r is, az elmélet a kBrnyezeti er6k passziv befogadéjaként kezeli a gyermek sadalom, a s2016k, a kortirsak és a (megkommu- nikécié ,tesz veldk". Marpedig ez nem egyeztethe- 16 Ossze azzal a fent emlitett megfigyeléssel, hogy a yerekek szinte (lzdsba viszik @ érsadalom nemi szerepeinek kijel6lését és megkdvetelését, é job- ban ragaszkodnak hozzdjuk, mint a feln6ek, Mé sodszor pedig, a gyerekeknek a nemi szerepekkel kapesolatos szabélyérzéke sajdtos fell6dési_ minté- mindent a t6r- zatot Kévet. Mig példdul a négyévesek és a kilene- évesek LAbbssge szerint nines szikség a Foglalkozs- sok kivdlasztisiban nemi kikétésekre, azaz miért ne lehetnének a n&k Is orvosok és a férflak is n6vé- rek, ha azt akarjfk, a kéztes életkorokban joval me- revebbek. A hat-hét évesek 90 szizaléka gy véli hogy Aell legyenck nemi szempontd Kotdttségek a Foglalkozdsok megvilasztisiban (Damon, 1977) Nem tnnek ezek a megfigyelések ismerésnek? Ha Ggy latjuk, hogy ezek a gyerckek dgy beszéinek, mint Piaget erkélesi realistdi, akkor igazunk van Erért dolgozta ki Lawrence Kohlberg (1966) a nem= hez igazodés kézvetlenil Piaget kognitiy fejlédésel- méletén alapulé kognitiv fejlédési elméletét Kogniiv ejlSdési elmélet + Bar a Kétévesck képesek sajét_nemiket sajét f€nyképikr61 azonositani, és Fényképrél egy sztereotip médon 61167611 rfl vagy 1S nemét meg tudjak hatérozni. a fényképeket fh kra” és ,ényokra” szinte esak taldlomra vélogat- Jak 761, é5 nem tudjak pusztdn a nem slapjan kita Mini azt, hogy egy masik gyerek mivel szokott jat- szani (Thompson, 1975). KérUlbelil két és fl Eves Korban azonban a nemek kUl6nbséeét kezdik fo galmi oldalrél megk6zeliteni, ami a kognitiy fel6- desi elméletet tamasztja ald. Eszerint a nemi iden ss jdtszik dbnt6 szerepet a nemhez igazodasban, mégpedig a k6vetkez6 forgatdkényvet kévetve: fin fii/lany vagyok: e7ér fils/linyos dolgokat akarok esindlni.* (Kohlberg, 1966.) Mas seéval identitdsuknak megfelel6 magatartés ki és nem holmi KUls6 jutalmak - Kkésztetik a aye rekeket arra, hogy nemikhéz illéen viselkedjenek, Exért kovetelik meg magukt6l és kortérsaiktél oly ez igazodast ‘A nemi identitis két- &s lassan fejlédik, a kognitiv fejl6dés miveletek el6tti seakasza elveinek megfeleléen. Az ilyen kori eye rekek Uilségosan a vizudlis benyomdsaikra hagyat koznak, és képtelenck kovetkezetesen konzervii egy Uirgy azonossigdt, ha annak Kilseje megvalto ik, pedig ezek a tényez6k fontosak a nemekré! al Kotott fogalmaikban. A hdromévesck s2ét tudjik vi- logatni a Miayok és a fivk képeit, de nem tudjdk megmondani, hogy 6k maguk papak vagy mamdk lesznek-e feln6ttkorukban (Thompson, 1975). An. nak megértését, hogy egy személy neme ugyanaz marad az életkoréban és kils6 megielenésében be- 4116. valtozisok ik, ami a viz, a eyurma és a korongok konzervécié- nak kézvetlen analégidie ‘A nemi igazodds kohibergi elméletét tobb adat is aldtamasztja (Szkrybalo és Ruble, 1999). Azt az all List, hogy a alakuldsa utdn szildrdul meg, nem igazoltdk. A gye- rekek mér jéval a nemkonstancia kialakuldsa el6tt lakitasa - elszintan a nes Léves Kor kOzZBtt sak ellenére, nemkonstancidnak neve emi identitds esak a nemkonstancia ki-A caamalyceg 6s 2 tases kapecolaokteocese 1 Js hatdrozott és viligos preferenciakkal rendelke7. (ek a nemikre jellemzének (0n6 tevékenységek irdnt (Maccoby, 1998). Kohlberg elmélete - ugyan- ‘igy, mint a szocidlis tanuldselmélet - elmulasztia Fltenni azt az alapveté Kérdést, hogy miért kell a averckeknek sajit énképuket clsdsorban ,fidss- Buk 6s lénysiguk" Kéré felépiteni, Migrt van a nemnek clsSbbsége az Snmeghatdrozds més lehet- stges kateg6ridjdval szemben? Ennek a kérdésnek a megvilaszolisira dolgoztik ki a kévetke76 elméle- tet, a nemi séma elméletét (Bem, 1985). ‘Annem sma elmélete + Mind a szocidlis tanuldsel- let, mind a kognitiv fejl6dési elmélet képes elfo- gadhaté magyardzatot adni arrél, hogy gyermeke- lis. szabalyokka, sverepekkel és az emberck személyiségének jel- lem2sivel kapesolatban. A kultra arra az igen ne- hz leckére is megtanitja a gyereket, hogy a férfiak az clvért_nemi viselkedéssel, a &s nk kézdtti kUlBnbség annyira fontos, hogy egy- fata szemivegként Kell haszndtni nézink mindent. Vegylink példdul egy gyercket, aki el6sz5r megy évodiba, ahol sok jaték és érdekes dolog k6z6tt vilogathat. Tébb lehetséges kritéri mot is haszndihat annak eldantéséhez, hogy mit probaljon ki. A szobaban jatsszon, vagy a szabad le- veg6n? Inkébb valamilyen Snkifejez6 tevekenysé- et vélasszon, vagy valamilyen Konstrukeids j6té- kot? Olyant-e, amit més gyerekekkel egyitt, vagy amit egyedil is lehet jftszani? A lehetséges szem- pontok kozOl a kultdra egyet a (Obi [Olé emel: AZ lsd és Iegfontosabd, hogy olyan jatékot és teve- Bzen keresztil Kenységet valasszdl, ami nemednek megfelel!” A ayerek folyamatosan a kap bitoritést, hogy a vi- ligot a nemek szemivegén keresztil nézze za szembver, amelvet Bem nemi sémanak nevez (Bem, 1981,1985, 1993). ‘A kultdra vagy @ tandrok nem tanttjak a nemi sé- és ez mat, nem kézvetlendl adjak dt, hanem a napl teve~ kenységeken keresztil. Ha példdul egy tanér meg- kolénboztetés nélkiil, egyenlSen akar a gyerekek- Kel banni, akkor a fidkat és Idnyokat véltogatva al- ya sorba az ivékutndl - egy fid, egy Idny. Ha fd volt a napos hétfn, lany lesz kedden. Egyeni6 sza- sm fidt és Hinyt kell Kivilasztani a jitékokhoz. Ami- kor ez a tandr dy véli, megtanitja a gyerekeket a ne~ mek cayenléségenck fontossigdra, igaza van, de akaratlanul @ nemek fontossigdra is megtantija Sket. A didkokba beivédik, hogy nem szimit, ha egy Cevékenység IMihatdan nem kapesolddik egyik hemhez se, a férfi-n6 KOlénbséget akkor is figye- lembe kell venni. Még az angol nyelv személyes névmdsainak megtanulisa is @ nemi szemveg hasz~ nilatét kOvetei ‘A gyerekek megtanuljék a nemi szemiiveget da- magukra is vonatkoztatni, énképiket fidsdguk’ vagy ,Hnysdguk™ kiré szervezni és Snériékelést- ket az ,Elég férfias (néies) vagyok?" kérdésre adott vilasz. szerint megfogalmazni ben a nemi séma elmélete a nemi identitésnak épp- ligy elmélete, mint @ nemhez igezoddsnak ‘A nemi séma elmélete tehat arra a kérdésre vila szol, amelyet Bem szerint Kohlberg Kognitiv fel6- gsi elmélete fel sem tesz: miért kell a gyerekeknek Enképiket elsésorban nemik Kbré szervezni? Ahogy a kognitiv fejl6dési elmélet, a nemi séma elmélete is sajdt szocializdciéjénak tev6leges alakitojat 1dtja gyermekben, azonban - a szocidlis tanuldselmélet- hez hasonidan - a nemi séma eliélete nem gond Ja, hogy a nemhex igazodds elkerlthetetlen vagy médosithatatlan lenne. A gyerekek azéet igayadnak Ebben az, értelem- nemukhéz, mert trténetesen a nem az a {6 szem~ pont, ami kbré a kullura valdsigképe szervez6dtk, Ha a kultira kevésbé igazodik a nemhez, a gye kek viselkedése és éaképe is kevésbé lesz nemhe7, igazods, + Nehiny tora trsoe veld, mint pélul a mesos, vwleszletett vlasokat thr, ame'yek ugyanalarjelennek tog minden esecsembncl, még avakokrl i. Sok ktsbb6 ‘sas vsekedés»héztk az genet val elem vagy a e- _stolages gondozd eltinesekorJelentezb szorongas - a gyet- mek kognitv keszsegeinek eletsegét gg + Aesecsemérek ata haan, hogy meghatarozot embe- rok Kelsie haresse é jolerettkben nagyobb bztonsighan rene magi, hitianok nevenk. A KBtGes a2 degen et zutreknevezett eres segségevel méhetb, amelysen megti> ‘yelk, mikén reagl a gyemek rte, hogy elsbleges gondozd- Js elagya szobit, msi vissae. * Abizosan sotbd® gyerevekfeveszka kapsoleot a ssa 116 gondozovd +A bizonytalanulKitédb ele gyerekek keri a visszateré gondoxtval vad kapesoltfeel * A bzoryalanu! KBt6d® ambialens gyerekek ellendlast ta histanak a wsszatér6 gonéozoal szemben, + A raart gyeretek ellenimondésosan (rena eker6, nha zelee® macon) vsekecek a gondozd visszatétekar. + Az dvodinak a gyoreok letere gyakorothatisit vasgava Kort, hogy esak ar alacsony stnonat oda kos a gyere ok foloaesere, ajo szimonal olyannyra nem, hogy meg a rossz esac Kornyezetet i ellensyozr Kees + A nemi identts at je, hogy mennye tara maga valat ‘eriak vagy ndoek. Kb &nerner igezodést, tsa alo sal a adott nam szamre megieetének tartotviseke- és0k és tljdonsigok esata + Freud pezchoaralthuseimelete szrint «nem ents és «8 nerberigerdis @ rem szrek Kz Klénbség kor ee lezestb feck az azonos nd exlveltrtend vége6 azo resus12 8. paccholigil elds + A szcisetanuécelmélet @ nermek megfelelé ée az azal llentéts vsehedésokértkapot blnteléseket és jutaimakat, valamint az stonoe nema s2lvel a megfigyeléeestanuzon lapu azonosulist hangsiyarza. ‘+ Anon Monts és 2 nem Igazodis Kognty essécel- ‘mélete szernt melita gyerekek Képesek fként vagy liny- ‘ent szonostanl mogukst, motlak asznek 2 nami iga 2c veelkedés elssittéséban. A nem fogalménak mogértése ogtoel a plage alméletszakaczainak, Kiican 3 nemkons- tancival, tehit anak megérésévelkapesoltban, hosy eny ‘ember neme azonos mera Wornak ds Klsenek megeitors- iva, + A nem séma elméeteazt pba megmagyariz, hogy mit slapozzik a gyerkek énkpiet aft megkiinbéc tetisre. Ezenelmdetszrnt 2 ira tanta meg a gyerekokot ra, hogy a Viigo neva xamvegin Keesstl nendh 1. Egyes pszichologusok szeritfethor szereimeink alk ‘it fs befovsok gyermekkor kts tpusaink. A fejezet- ben tigyalt Ritdddtpusok Kall melek stshatnskfontos szerepet a ehnation kapesolatokban?Talil-ekapesolatt sit {elect kat stusa” és gyre kite vagy kimye- sot ke? 2. Sil vajon Kinny, nehz vagy lassanfelnelagedocxecse- nek trots Gn? Mal személyiségtben tlie an ele eke, ameyek veleszltetttemperamentunsb, neve tba, eve erst tuljdonsiganak 6 Kimyszetnek egy. tes interakeibsladéatnak? Serdiilokori fejlédés A ser lSkor a gyermekkorbsl a felndttkorba valé Nagy)dbél tizenkét éves kort6l a tizenéves kor véstig, a ha nem is telies ~ befejezd- ééséig tart. Fz alatt az id6szak alatt a fatal szemé- lyiség szexudlisan éretté vAlik, 6s cealddjsv6l fOgget- semenet, sti és Jen egyénként hattrozza meg agit Nemi flidés = A pubertis, a szexuilis érésnek azon idészaka, amely a gyermeket szaporodisra Képes, bioldgiailag érett felndtté alokitia, mintezy hérom-négy év alatt megy vérbe. Gyors testi nove- kedessel KezdSdik, és a szaporitdszervek. valamint 4 masodlagos nemi jellegek kifel6désével jar egyatt fidkndl @ szakill serkedésével, valamint mindkét nemnéla ne- mi szervek sz6rzeténck kialakuldséval) (ldnyokndl 9 mellek megndvekedésével ‘A menarehe, a2 els menstruscié viszonylas ké- s6n jelenik meg a pubertésban, mintegy tizennyole honappal azutan, hogy a ldnyok histelen megnydlé- si elérl esessebességet, Az els6 menstrudciés peri édusok szabilytalanok, és az ovulicié (az érett pe te kil8kédése) ditaldban meg sem indul az els6 strudeist KBvetS évben. A fidk els6 magdmiése tupikusan a hirtelen megnydlds utén két éwel je- lentkezik, Az els6 ondé nem tartalmaz spermat; a spermiumok szima és termékenységiik fokozato~ san névekszik, Fldg valtozatos az a2 életkor, amikor a ayerekek clgrik a pubertéskort. Vannak linyok. akik tizeneay éves Korukban menstrudinak elész8r. s vannak, kik tizenhét éves Korukban; az dtlag tizenkét év ki- lene hénap. A fidka hirtelen ndvekeddsen és a nemi Erdsen nagyjbél két évvel kés6bb mennek keres2~ Wil, Az é16 spermiumokat tartalmazé elsé magém. és tizenkét 6 tizenhat éves koruk kozdtt, dtlago- jennéey és fel éves korban kivetkezik be. A testi fejlédésnek ez a nagy szér6désa a hetedikes és nyoleadikos osztdlyokban legfeltdnébb. Néhany liny dgy néz ki, mint egy érett n6, hifelett keblek: kel és esipdvel, masoknak még kislinyos alakiuk é Idomaik vannak, Vannak fidk, akik nylénk kama szoknak néznek ki, mdsok pedig ugyanolyanok, mint kilene-tlz éves korukban. (A pubertis hormo- nilis vSltordsairdl I8sd a 10, fejezetet,) A pubertis pszicholégiai hatdsai + A kozkeletd bal- esessée szerint a serdilékor a vihar és a stress2™ Korszaka, amelyet szeszélyessés, bels6 zGrzavar és Mzadas Jellemez. maszijak ald ext a pesszimista nézetet (Steinberg & Morris, 2001) Kisérletezik kilénféle, olykor aggasz16 viselkedé- sekkel, de (ObbségUknek mem szérmaznak ebbél Kés6b6 problémdi. Kézépiskoldskorukban sokan probaljak ki példdul az alkoholt vagy feszegetik a WSrvényesség hatiralt, de a legtbb serdulébst nem lesz sem alkoholista, sem bandz6 (Farrington, 1995), A serdalékorukban sillyos érzelmi vagy viselkedé~ si problémakkal kizdSk ditaléban mar kisayerek- Ként Is nehezen Kkezelhetéek voltak, A fatalkort bGndz5knek példdul sok eseiben mir gyerehko- rukban volt SsszetGzésGk a tdrvénnyel (Moffict 1993), Ugyanfgy a silyos serdalékori depresszish- nak is vannak gyermekkori szorongis vagy egyéb A kutatésok azonban nem td A serdill6k j6 része veyan valdban pszichés rendellenesséz formdjdban megnyilvanu- 16 el6zményed (Zahn-Waxler et al,, 2000). ‘A problémdk esetleges elmélyalése olykor kOz: vetlentl a pubertést kiséré hormondlis véltozisok- kal jar egytt (Buchanan, Eccles és Recker, 1992), de CSbbnyire iMkAbb a testi valtozisok személyes és tdrsas_ hatdsaival és kildndsen a testi véltozisok iddzitésével hozhat6 kapesolatba. A korai vagy ké- sOn érés (az dtlogos el6tt vagy utdn egy évvel) a ser- 4UIG testképer és a kUlsejével vald elégederséger egyarint befolyssolja, A korén ér6. hetedikes-nyol- eadikos fk elégedettedbek sUlyukkal és epészSerdibkor feides A puberts kedete ds folyamata egyénenkt igen eter lehet, ett ugyarazon a Koosyon bell vanak nagya nt, akalag ret ser oes ores tnéztiek i megjelenéstkkel, mint a kevésbé érettek - kroz vén az eré és a Fizikai bitorsig férlias erényeinek Fontossdgat Ugyanakkor a ko- rin 676 fidk gyengébb Snkontrollal és Kisebb érzel- mj stabilitissal jellemezhet6k, mint a késén érdk; nagyobb valdszinuségge! isznak, dohdnyoznak, fo- ayaszianak kibstészert és kerlinek SsszeUckbzés- bbe a tdrvénnyel (Williams és Dunlop. 1999). Ezzel sremben a kés6n ér6 fidk, akik hetedik osztdlyos Koruk kéril érzik magukat v legszdrnyebben, bizo- ayuinak sitalban a legegészségesebbnek tizenhét évesen (Petersen, 1988). A koral érés Snértékelésre gyakorolt hatdsa a ld yok esetében éppen ellenker irinyti. A korin érbk hhajlamosabbak depressridra és szorongés: nyabb az Snériékelésbk, és Altaldban kevésbé eléee- dottek silyukkal és kalsejUkkel, mint a kés6n ér6 é- yok (Caspiés Moffitt, 1991 ;Geetal., 1996). A koran 616 Lanyokat hogy testdk néiesebd, osztdlytirsndiké - kilndsen mivel a ndi vonzeré a mai méreék szerint a karesUsigban rejlik. A koran ér6k egyébként gyakran, talin mest szexudlisan a obbick el6tt jérnak, meglehetésen népszerdek. vi- sont gyakrabban keverednek szlleikkel osszetd- zésbe, maradnak ki az iskolébél, kizdenek érz vagy viselkedésbeli problémakkal (Caspi és Moffit, 1991: Stattin és Magnusson, 1990), Ezzel egyttta lee t8bb fhd és liny épségben divészeli a serdilékort tarsadalmunkban, alacso- zavaria, mint A suill6k gyakran panasrkodnak erra, hogy meg- comlott kamaszeyerckeikkel val6 kapesolatuk (Wie har és stressz), és ext a kutatdsok is alétimasztjak (Steinberg és Morris, 2001). Egyre gyakoribbak a surléddsok, az SsszezbrdUlések a serdulék és sz- leik kB zt, és érzelmileg is egyre tAvolabb kerdinek egymdstél (Larson és Richards, 1991). A kamaszok Labbnyire azéet probilnak szileikt6! elhatéroléd- ni, mert sajét egyéniségik kialakitdsin dolgoznak, a sz0l6knek azonban ez mindenképpen rosszul esik (Silverberg és Steinberg, 1990). A legtbb esa- Mdban azonban viszonylag hamar lezajlik a serdi- lékor kezdetét kiséré fSldindulisos idészak, s egy ij, kiszmIthat6bb, egyenléségen alapulé kapeso- veszi kezdetEt, A tekintélyoket megorz6, tehét a meleg, Limogaté, ugyanakkor elveikben és elviri- saikban kévetkezetes szil6k gyermekel vészelik at legkonnyebben a serduldkort (Steinberg és Mortis, 2001), mig a tekintélyelvi rnyeket tdmaszté és értetlen vagy éppen til engedé- keny szilék gyermekeinek (bb érzelmi és viselke- 4éses probléméval kell szembenézniiik (Baumrind, 1980) azar merey kévetelmé- Wentitisképzés + A pszichoanalitikus Erik Erikson szerint a serdilékor legfontosabb feladsta az ident!- tis kialakitésa, negtaldlisa a Ki vagyok En?” ésa ,Merre tartok?” kérdésekre. Noha a jelen- vélaszok