„Tehát a módszer mindig ugyanaz, akármilyen tudomány,
szakismeret vagy matematika területén. Ugyanis azt kell meg vizsgálni, hogy mik vonatkoznak a két szóban forgó dologra, illetve mikre vonatkozik a két dolog; és minél több ilyenre van szükség...", írta Arisztotelész Organon című művében1. Az egyik „szóban forgó dologról", Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szuezi vállalkozásáról az eddigiekben már bőségesen olvashattunk a könyv lapjain. Volt azonban 1956 őszének egy másik, minket közelebbről érintő eseménysora is: az október 23-án kitört magyar forradalom. Az alábbiakban megkíséreljük összegezni mindazt, amit jelenlegi ismereteink szerint a két párhuzamosan lezajló válság összefüggéséről tudunk. Az Arisz totelész által javasolt módszert alkalmazva igyekszünk „minél több ilyet" összegyűjteni. Erre annál is inkább szükség van, mivel a rendelkezésünkre álló levéltári források bizonyos pon tokon igen hézagosak. Az időbeli párhuzamosság nyilvánvaló: a magyarországi felkelés kezdete, október 23-a és az Egyiptom elleni izraeli támadás megindulása, október 29-e nagyon közel esik egymás hoz. Volt-e azonban az egyidejűségen túl egyéb összefüggés is? A két válság vajon hatott-e egymásra, s ha igen, hogyan? A számos felvetődő kérdés közül két alapvető fontosságú érde mel különös figyelmet: 1. A magyar forradalom kitörése meny nyiben hatott a szuezi beavatkozás eltervezésére és végrehajtá
1 Arisztotelész, Organon, Első analitika, Első könyv, 30. fejezet (magyarul:
szerkesztette és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Szalai Sándor, fordította: Ró nafalvi Ödön és Szabó Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979., 247. p.).