UMANISMUL HUMANIZMUS

Curent cultural dominant în timpul Renașterii (secolul al ХІV-lea și al XVI-lea). Apărut inițial în Italia, se
extinde în toată Europa Occidentală și ulterior in Europa Răsăriteană. A humanizmus a reneszánsz (14.
és 16. század) uralkodó kulturális irányzata. Először Olaszországban jelent meg, majd egész Nyugat-
Európában, később Kelet-Európában is elterjedt.

Umanismul are in central preocupărilor istorice, filosofice și artistice, omul si problematica sa. A
humanizmus történelmi, filozófiai és művészeti kérdéseinek középpontjában az ember és problémái
állnak.

Renașterea este о mișcare cultural-religioasă регсерută ca о primă manifestare a epocii moderne.

Renașterea duce la о înflorire fără precedent a artelor plastice, a arhitecturii, a științei datorată înlocuirii
canoanelor medievale cu modelul redescoperit al antichității greco-romane. A reneszánsz egy kulturális-
vallási mozgalom, amelyet a modern kor első megnyilvánulásaként tartanak számon. A reneszánsz a
képzőművészet, az építészet és a tudományok példátlan virágzásához vezetett, mivel a középkori
kánonokat a görög-római antikvitás újra felfedezett modellje váltotta fel.

Trăsături ale umanismului si ale Renașterii: A humanizmus és a reneszánsz jellemzői:

a) artiștii și savanții intră sub protecția regilor, a marilor seniori și a papalității; a művészek és
tudósok a királyok, nagyurak és a pápaság védelme alá kerülnek;
b) orientarea învățământului către disciplinele umaniste; az oktatás humán tudományok felé való
orientációja;
c) recunoașterea oficiala a limbilor naționale; a nemzeti nyelvek hivatalos elismerése;
d) dezvoltarea studiilor filologice asupra textelor sacre și profane in latina greacă, exersându-se
astfel spiritul critic; a szent és profán szövegek filológiai tanulmányozásának fejlesztése görög, latin
nyelven, gyakorolva ezzel a kritikai szellemiséget;
e) dezvoltarea științelor si artelor care duce la înmulțirea bibliotecilor; a tudományok és a
művészetek fejlődése, amely a könyvtárak szaporodásához vezet;
f) contestarea abuzurilor bisericii provoacă războaie civile, slăbirea puterii regale si papale, ampla
mișcare a Reformei (Martin Luther). az egyház visszaéléseivel szembeni kihívás polgárháborúkat, a
királyi és pápai hatalom meggyengülését, a széles körű reformációs mozgalmat (Luther Márton) idézett
elő.

Omul Renașterii este omul universal, armonios fizic și intelectual, iubitor al rațiunii si al frumosului,
pasionat de toate formele de cunoaștere, dar si artist de mare originalitate. Prototipul prin excelență al
acestui „uomo universale” este Leonardo da Vinci. A reneszánsz embere a fizikailag és intellektuálisan
harmonikus egyetemes ember, az értelem és a szépség szerelmese, aki szenvedéllyel fordul a tudás
minden formája fele, de aki egyben nagy eredetiséggel rendelkező művész is. Az "uomo universale"
legkiválóbb prototípusa Leonardo da Vinci.

Mari umaniști europeni: Nagy európai humanisták:

Teme si motive renascentiste: Reneszánsz témák és motívumok:

• convenția nebunului (la adăpostul nebuniei se poate spune cu dezinvoltura adevărul) A bolond
konvenciója (az őrület oltalmában az ember könnyedén kimondhatja az igazságot).

• fortuna labilis - soarta schimbătoare fortuna labilis - változó szerencse

• carpe diem - ideea vremelniciei atrage după sine motivul clipei care trebuie trăită carpe diem - az
ideiglenesség eszméje magában foglalja az átélendő pillanat motívumát.

• lumea ca teatru - motiv folosit pentru a sugera lipsa de libertate a omului, caracterul efemer al
vieții, existența si necesitatea iluziilor. a világ mint színház - motívum, amely az ember szabadságának
hiányát, az élet múlandóságát, az illúziók létezését és szükségességét sugallja.

UMANISMUL ROMÂNESC ROMÁN HUMANIZMUS

În țările romane, umanismul si Renașterea s-au afirmat mai târziu, in secolele al XVI-lea și al XVII-lea,
datorită condițiilor istorice și are trăsături distincte: A történelmi körülményeknek köszönhetően a román
országokban a humanizmus és a reneszánsz később, a 16. és 17. században alakult ki, és sajátos
vonásokkal rendelkezik:

a) efortul voievozilor români de a apăra valorile creștinătății, stabilind legături cu capii bisericii
catolice si cu principii umaniști din Europa făcând astfel cunoscută ortodoxia în spațiul occidental; a
román vajdák a kereszténység értékeinek védelmére tett erőfeszítései, kapcsolatokat teremtve a
katolikus egyház vezetőivel és az európai humanista elvekkel, ezáltal megismertetve az ortodoxiát a
nyugati világban;
b) se folosește ca limba de cultură nu numai latina, ci și slavona; a kultúra nyelveként nemcsak a
latint, hanem a szláv nyelvet is használták;
c) preocuparea umaniștilor pentru istoria propriului neam, scrierea de cronici si istorii argumentând
romanitatea poporului si latinitatea limbii; a saját nemzetük történelmével foglalkozó humanisták, akik
krónikákat és történeteket írtak, érvelve a nép rómaisága és a nyelv latinsága mellett;
d) umaniștii își înscriu lucrările in circuitul umanismului european ca sa afirme originile si
continuitatea romanilor din cele trei tari. a humanisták műveiket az európai humanizmus körforgásába
helyezik, hogy megerősítsék a rómaiak eredetét és folytonosságát a három országban.

Reprezentanți: Képviselők:

• Dimitrie Cantemir - cel mai mare umanist român. Dimitrie Cantemir - a legnagyobb román
humanista.