A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk

Előzmények

A 15. század közepétől Európában fejlődés indult meg: gazdasági fellendülés és

népességnövekedés ment végbe. Az iparosodó és sűrűn lakott Nyugat-Európa már
nem tudta elég élelemmel ellátni népességét, ezért mind több mezőgazdasági
terméket importált, főleg Kelet-Európából (kontinentális munkamegosztás kezdete).
A kereskedelem központja Flandria lett, a szállítás főleg a Hanza útvonalain és az
atlanti parton folyt.

 Gazdasági:
o A Földközi-tengeren veszélyes a szállítás, mivel a törökök elfoglalták
1453-ban Konstantinápolyt, így a Boszporusz és a Dardanellák is az ő
kezükre kerültek; vagy át sem engedték a hajókat, vagy hatalmas
vámokat szabtak ki az árukra, s ez áremelkedéshez vezetett.
o Aranyéhség: Európában egyre kevesebb volt a nemesérc, amiből
pénzt készíthettek: Európa nyersanyaglelőhelyei kimerültek, elérték a
bányászok a talajvizet, ami alól akkoriban még nem tudták kibányászni
a fémeket; Európa az ázsiai cikkekért pénzzel fizetett, így abból
rengeteg kiáramlott

Ennek következményei:

o új utakat kellett keresni, melyeken kikerülik a törököket

o olyan területeket kellett keresni, ahonnan a nemesércet pótolni tudják

 Tudományos:


o új térkép (Toscanelli): hiányzott az Újvilág, a Csendes-óceán első

világtérkép 1474
o Reneszánsz korban Ptolemaiosz: a Föld gömb alakú
o Tengerész Henrik Sagres várósában tengerészeti megfigyelő állomást
hoz létre, hajógyárat és akadémiát.
Technikai újítások:

 Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor

legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól
kormányozható, magas oldalfalú).
 Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást.

Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer

megszerzésének reményében. Átlépték az Egyenlítőt (1471) Bartolomeo Diaz
elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da
Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte Indiai Kalkuttát (itt kereskedelmi
telepeket hoz létre). A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket.
Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain. A fűszereket nagyon olcsón
vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot
is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket.

Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon (Kasztíliai Izabella és férje Ferdinánd

támogatásával) induló Kolumbusz nevéhez fűződik. Az olasz Kolumbusz Kristóf
három hajója (Nina, Pinta és a Santa Maria), 1492. október 12-én kötött ki a
Bahama-szigeteken. 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát,
Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát.

Útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és

indiánokat hozott. Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott.
Honfitársa, Amerigo Vespucci (róla nevezték el Amerikát) ismerte fel, hogy új
földrészt fedeztek fel, Dél – Amerika partjai mentén végighajózva elérte La Plata
torkolatát a XVI. század eleje. A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik (1519
– 1522), őt megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért.

Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű

nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára
megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag
fejletlenebbek voltak.
Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal:

 Yukatán - félsziget (Közép-Amerika)- maják (piramisok, fejlett matematika és

csillagászat, naptárat is készítettek, labdajátékokat is játszottak, írásuk
hieroglif).
 Közép-Amerika-aztékok intenzív földművelést folytattak, egy évben többször
is be tudták takarítani a termést (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány). A
mocsarakban úszókerteket hoztak létre. Despotikus állam, a meghódított
népektől emberadót követelt az emberáldozatoknak.
 Andok hegyeiben-inkák teraszos öntözéses művelés, fejlett építészet,
matematika. Hosszú függőhidakat, utakat is építettek. Despotikus állam volt,
fegyvereik kezdetlegesek fából, kőből készültek.

A spanyol hódítók, konkvisztádorok (hidalgók – elszegényedett Spanyol kis és

köznemesség), a fejlett fegyverekkel, kis csapatokkal is gyorsan el tudták foglalni az
őslakók birtokait. Aztékokat Cortez, az inkákat Pizarro igázta le 150 emberével.

A spanyolok bányákat, ültetvényeket létesítettek. Kegyetlen bánásmód és az

európaiak által behurcolt betegségek az indiánok tömeges pusztulásához vezetett. A
munkaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították.

Felfedezések következményei

 a kereskedelmi útvonalak áthelyeződnek a Földközi – tengerről az Atlanti -

óceánra, lehanyatlik a levantei és a Hanza kereskedelem
 a korai kapitalizmus kialakulása (centrum országok), centrum- és periféria
áthelyeződés
  árforradalom (az áruk ára megemelkedett Nyugat-Európában; mert olcsó a
nemesfém; sok jön be az Újvilágból)
 céhek helyett manufaktúrák
 gyarmatosítás: spanyolok és portugálok az élen; néger rabszolgák az
ültetvényeken – ez a két ország felemelkedik
 új növények kerülnek be Európába (dohány, kukorica, burgonya, paradicsom)
 világkereskedelem új útvonala (Atlanti-óceán; központja: Antwerpen)

Kereskedelem:

A felfedezések után kialakult a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem. A

kereskedelmi úthálózat lassan átrendeződött.
Az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken már jóval nagyobb
árutömeg hajózott, s ez a kereskedelem gazdaságilag is lényegesen fontosabbá vált.

A gazdasági kapcsolatokat Európa uralta, az élén Spanyolországgal és

Portugáliával. Európa a behozatal révén nemesfém-bőséget élvezett. Ennek az lett a
következménye, hogy visszaesett az arany és az ezüst, valamint a nemesfémből
vert pénzek értéke. Az árukért így több pénzt kellett kifizetni.

A XVI. században robbanásszerűen megnövekedett Európa népessége, s vele

együtt az élelmiszerhiány. A nyugat peremvidékeinek kedvezett a világgazdasági
helyzet. Az itteni országok nagy része, beleértve Magyarországot is,
hagyományosan élő állattal, borral, gabonával kereskedett a külpiacon.
Spanyolország és Portugália nem látták szükségét az iparfejlesztésnek.
Gazdaságukat megelőzték azok a nyugat-európai országok, amelyek az
iparfejlesztéssel próbáltak talpon maradni. Az itteni iparosok hamar belátták, hogy a
felfedezett területek és a Nyugat peremvidékei hatalmas felvevőpiacát képezhetik a
nyugat-európai iparcikkeknek.

A levantei kereskedelem hanyatlásnak indult. A Hanza forgalma fellendült, de

árukészlete nem változott. Kialakulnak az új területekből nagy hasznot húzó
centrum területek (pl. Spanyolország, Portugália) és a kevesebb hasznot élvező
periféria területek. Nyugat-Európa fejlődésnek indul, Kelet-Európából élelmiszert,
mezőgazdasági termékeket szállítanak nyugatra, míg keletre a nyugatiak
iparcikkeket szállítanak.

Amerikából Európába: nemesfém, gyapot, cukor, dohány, alkohol, iparcikkek,

Amerikába rabszolgákat szállítottak. Európából Amerikába iparcikkeket
szállítottak. Így kialakult a világkereskedelem. Új kikötők Lisszabon, Amszterdam.