1. Sorolja fel Ady Endre köteteit megjelenési idejükkel együtt!

- 1906: Új versek
- 1907: Vér és arany
- 1908: Az Illés szekerén
- 1909: Szeretném, ha szeretnének
- 1910: A Minden-Titkok versei
- 1912: A menekülő Élet
- 1913: A magunk szerelme
- 1914: Ki látott engem?
2. Mit tud Ady kötetkompozíciós elveiről az Új versek kötet alapján? Állításait példákkal
támassza alá!

A kötetben Ady ciklusokat hoz létre, ebben Charles Baudelaire lehetett neki mintája.
Ezeket a ciklusokat Ady témák szerint alakítja ki, ez itthon új ekkor. A kötet
elrendezésének tudatosságát erősíti, hogy nyitó- és záróverse van, a ciklusok pedig
címeket kaptak. A kötetet Ady Lédának ajánlotta fel.

A nyitóvers: Góg és Magóg fia vagyok én, melyben a költészet-eszmény nevében lép fel,
hanem egyben a Kárpátok alatti ország közállapotait is ostorozza. A kötet záróverse: Új
vizeken járok, mely arc poeticaként értelmezhető. A két vers közötti versek ciklusokba
rendezve találhatók. Az első, a Léda asszony zsoltárai címet kapja, ebben kettejük érzelmi
zűrzavarát dolgozza fel. Második a Magyar Ugaron című ciklus, ebben kifejezi
nemzetostorozó indulatait, a versekben nem csupán leírja, hanem megidézi a magyar
ugart, és ezen keresztül a hazát, bár a magyar ugar inkább kulturális terület, mint valós táj
ebben a versciklusban. A harmadik ciklus címe A daloló Páris, ebben a ciklusban vannak
Ady tájversei, melyek a költői én és a külvilág felfoghatatlan ellentétével foglalkoznak,
valamint értékekkel. A negyedik ciklusban Ady létharcversei kaptak helyet, ennek címe
Szűz ormok vándora.

3. Hogyan határozza meg Horváth János az irodalmi, nyelvi szimbólumot? Mik

szimbólumkoncepciójának lényegi elemei?
Elvont fogalmat fejez ki, egy tárgy által komplett valóságot fejez ki. Lényegében egy
önállóságot kapott metafora. Míg a metaforánál még felfedezhető a kifejezendő és a
kifejező, addig a szimbólumnál nem, itt a kép szó szerint értendő és a valóság részeként
 értelmezendő. Fontos még, hogy az allegóriával ellentétben, szimbólum esetén nem
nagyon tudjuk a kép minden egyes részletét valamely mozzanatával a jelentésnek
felruházni. A szimbolistáknál és pl. Ady egyes verseiben egyfajta sejtetés érzékelhető: bár
először ad egy támpontot, mintha allegóriát alkotna, utána mégis a megfeleltetett dolgot
olyan plusz jelentésekkel látja el (a vár ablakain kinevető asszony), amik bár részletezik a
tárgyat magát, mégis távol visznek a megfeleltetés beteljesülésétől, és nem affelé: plusz
információkat és képeket kapunk, amik egy egységes egész helyett inkább absztrakt
irányba viszik a költői képet. Egyfajta jelentés alatti működést érzékeltet a költői én, a
nyelv alatt dolgozik
4. Foglalja össze Horváth János tanulmánya alapján, hogy mi jellemzi Ady Endre nyelvi
szimbolizmusát!
Lényegében Ady teljes lírájában megfigyelhető a szimbolizmus. Ady tulajdonképpen
önállósítja, konkrét valóságként értelmezi a képet. Ady szimbolizmusát A vár fehér
asszonya című versében például könnyen tetten lehet érni. „A lelkem ódon, babonás vár”-
idáig metafora, később bővíti ezt, mely lehetne allegória, de a vers végére világossá válik,
hogy szimbólum, mert nem feleltethető meg a kép minden egyes része a valóság valamely
elemének. Ady szimbólumai többet mondanak, mint amennyit az egyenes beszéd mondani
tudna. A lelki állapot kifejezésére szuggesztív szimbólumokat talál, melyeknek jellege sok
esetben egy romantikus kép (pl. gótikus vár és benne a szellem). Ez Ady nagy eredetisége.
A látás, láttatás helyett a látomást választja
5. Röviden foglalja össze Gintli Tibor tanulmánya alapján, hogyan változik meg az
Ady-versek lírai beszédmódja a tárgyalt istenes versekben!
6. Három példával igazolja, hogy Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötete
tudatos kompozíció!
Ady, Babits és Kosztolányi az első három szerző, aki verseit tudatosan kötetbe rendezte
őket. A versek a kötetben nem keletkezési sorrendben követik egymást. Az első vers (In
Horatium) és az utolsó vers (A lírikus epilógja) párversek. Míg az In Horatium az újítás
igényével lép felés ars poeticaként is értelmezhető, addig A lírikus epilógja a világ
megismerhetetlenségét állítja, és kifejezi, hogy senki nem fogja megérteni, amit gondol,
érez, csinál. A versek három téma köré csoportosíthatók: útkeresés, elvágyódás, halál.
7. Hogyan határozza meg Margócsy István tanulmányában Kosztolányi Dezső A szegény
kisgyermek panaszai ciklusának „gyermek” figuráját?
A gyermek figurát eltávolította az Én látom Őt, a kisdedet című vers a vers lírai alanyától.
Ez a költőtől – mint pszichológiai személyiségtől – is eltávolítja a következő versek
 gyermek alanyát, a költővel is azonosítható beszédhang csak az utolsó két versben tér
majd vissza. Kosztolányi a versekben nem pszichológizál, nem a beleérzés a versek
alapviszonya.
A gyermek maga nem rajzolódik ki elénk pontosan, nem tudjuk például, hogy hány éves.
Ez a meghatározhatatlanság fontos, mivel érzékelteti, hogy nem gyermeki gondolkodásról
van szó, hanem egy felnőtt tudat sajátos stilizálásáról, mely nem azonosítható
emlékezéssel sem. Gyakran felnőtt viszonyrendszer alakul ki a gyermek köré. A
gyermekkor Kosztolányi számára világállapot, és nem egyénfejlődési stádium.
8. Támassza alá érvekkel, hogy Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című
kötete tudatos kötetkompozíció!
Utal a tudatos kötetkompozícióra, hogy bár a kötet 1910 és 1923 között folyamatosan
bővül, az eredeti versek (2010-ben belekerült versek) pozíciója a kötetben nem változik,
az újabb versek csak ezek közé kerülhetnek be, így végeredményben nem keletkezési
sorrendben lesznek a versek egyáltalán. Emellett szól az is, hogy a kötet kerete teljesen
szimetrikus: két vers indítja (Mint aki a sínek közé esett, Én látom Őt, a kisdedet), és két
vers zárja (Másként halálos csend és néma tanulság, Menj kisgyerek, most újra vége
ennek), melyeknek nézőpontja is megfeleltethető egymásnak. A nyitóversek vállalják a
nem gyermeki hangütést, és kerettel látják el a köztük lévő verseket. Erre utal a
helyszínek, környezet gyakori azonossága is. A keret felbonthatatlanul nyitja és zárja a
gyermekkor fikcióját.
12. Gintli Tibor Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regénye kapcsán mely – kétféle
– beszédmódokról tesz említést? Soroljon fel legalább három-három poétikai jellemzőt!

Szociális és társadalmi kérdéseket előtérbeállító beszédmód: korhozmérten aktuális

tematika: földosztás, antiszemitizmus, az iváshoz való viszony és valamilyenfajta
elvágyódás megjelnítése,
Környezetrajz, szociológiai, egy-egy képviselővel (lélektaniság): rezonőr funkciójú
figurák is jelen vannak, akár ez a jelenség is közelíti a drámához ezt a regényt, de a
dialógusok is nagy mértékben uralják a regényt.
13. Bodnár György Kaffka-monográfiája alapján igazolja azt az állítást, hogy a „Színek
és évek stílusának impresszionisztikus elemei tehát szervesen illeszkednek az író
szemléletéhez, mondanivalójához, anyagához”.

A regény tele van érzéki benyomások részletező leírásval, így a virágok színe illata,
auditív vagy zene hatások leírásval, ami elemien hat az olvasóra, jobban bele tudja
képzelni magát a cselekmény világába, ezek a szenzuális hatások az itt és mostba hozzák
az olvasót, mintha éppen ott lenne ő is a regényben, hiszen ezek a benyomások a spontán
átélést hozzák be az olvasatba; dacára annak, hogy ez egy visszaemlékezés, tehát a
 múlthoz való kapcsolata alapvető. (A szenzualizmus kapcsán fontosnak tartom
megemlíteni, hogy bár egyes irodalmak ennek a fogalamnak kifejezetten szexuális
színezetet tulajdonítanak, vagy valamilyen testi jelleget, itt ez nincs ilyen durván felszínre
hozva, hanem nagyon is igényesen ábrázol szerintem az írónő, nem a testiséget helyezi
középpontba és nem hatja át valamifajta kiüresedettségérzés a regényt.) A sok l, az azonos
vagy rokon magánhangzók zsúfolása, a mély és magas hangzók változtatása, a szavak
összecsengése dallamot visz a mondatba: kifejezve a hősnő boldogságát. Az emlékezés
tartalma keresi a maga grammatikáját. Ezt az impresszionizmusban és
dokumentarizmusban találja meg. A mai ember számára már kevésbé lehet érdekes a
korabeli dzsentrik hanyatlása, ezt viszlag behatóan és részletesen tárgyalja a regény. Az
impresszionista hatás és szemlélet használata megmenti a regény hangulatát, mert nem
csak a történések, de az írói hang is keserű, enyhén cinikus és tragikus hangvételű, ez
pedig átszövi a regényt, főleg, hogy homodiegetikus narrátorációt használ.

14. Benyovszky Krisztián tanulmányában mely emlékezés-koncepcióhoz köti Kaffka

regényét? Röviden jellemezze ez alapján az emlékezés szerepét a regényben.
Kaffka Margit az emlékezést emeli regénytárggyá, magáról az emlékezésről szól. A
narrátor újraidézi a múlt eseményeit és újra is írja őket. A történet ismételt elmesélése
önmeggyőző mechanizmusként működik, mindig a jelen perspektívájából létezik a múlt.
Erre egy példa, hogy a házassága Vodicska Jenővel nem volt tökéletes, de mikor Dénes
feleségeként néz vissza rá és összehasonlítja, akkor Jenő egy tökéletes szentnek tűnik.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Spenot-a-magyar-irodalom-tortenete-1/
v-kotet-a-magyar-irodalom-tortenete-1905-tol-1919-ig-4CF1/a-kor-nagy-iroi-uj-alkotoi-
torekvesek-4E48/7-kaffka-margit-1880-1918-bodnar-gyorgy-50AB/szinek-es-evek-50CB/

15. Szövegértést ellenőrző feladatok: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső
verseiből és Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és
Babits Mihály regényéből.
16. Mutassa be a tér és a térelemek szemantikai szerepét Kosztolányi Dezső Pacsirta vagy az
Édes Anna című regényében!
A helyszín is a pszichológiai ábrázolás eszközeként funkcionál. A terekben sokszor a
körkörösség és a szűkösség dominál.
Sárszeg: bent ragadtság, lehúzó világ, elmaradt magyar vidék
Szülők külső változásai: táska és borbély kilépés az addigi világból, nyitás, majd úja
visszasüppedés
Villanykörte becsavarása: Addigi élettel való szakítás
Rendrakás, a táska elrejtése, a színházjegyeket eltépése: visszatérés a régi
kerékvágásba
 ugyanehhez a hirtelen beköszönő ősz
Kalitkában hozott madár: bezárság (Pacsirta és szülők a sorsukba)
Kávédaráló vonat ide-oda: körkörösség
Vajkay-ház: Bezártság, szükreség
Vajkay ruhája: szürkeség
takaró: Ákos a meleg ellenére elküldi lányával, túlaggódás
17.Fejtse ki, hogy mi a poétikai szerepe a Pacsirta című regényben a címszereplő levelének!
A címszereplő levele a nyolcadik fejezetben színre viszi az olvasást, ily módon
megkettőzi az olvasói helyzetet. Már Pacsirta írásképe is jelentést hordoz magában:
nemcsak halvány betűi nehezen kivehetők, de a sorai mögött meghúzódó valódi tartalom
is. A lány rendre az iskolában betanult fogalmazási fordulatokat, a közhelyes, bevett
formulákat alkalmazza. Helyesírási hibák nélkül, szabatosan fogalmaz, ugyanakkor a
szövegből hiányzik az életszerűség; a címzett, az apa is tisztában van vele, hogy gyermeke
patetikusabban, emelkedettebben fogalmaz, mint ahogy szeretne.
A szó a gondolatok elhallgatására szolgál a regényben. Mivel elsősorban a cél, hogy
Vajkayék lélekállapotába és a család helyzetébe belelássunk, Pacsirta hetét nem követjük
szorosan, de ő egy levélben beszémol a történésekről. Ebben azonban személytelenül ír,
nem tudunk meg róla és az érzéseiről sokat. Érzékeljük az őszintétlenséget. Fontos az is,
ahogyan Vajkay viszonyul a levélhez, lényegében azelőtt elveszíti, hogy a felesége is
megnézhette volna. A levél segítségével úgy tudunk meg Pacsirtáról információkat, hogy
nem hagytuk el Sárszeget és Vajkayék környezetét olvasóként.
Továbbá arra is, hogy a befogadó (és az elbeszélő is) mennyivel kevesebbet tud a
címszereplő lelkivilágáról, mint az őt jól ismerő apja, aki a derűs sorok mögött meglátja
gyermekének lelki zűrzavarát.
18. Szegedy-Maszák Mihály tanulmányában hogyan értelmezi a Pacsirta című regény
időfelfogását?
- hatféle idő kölcsönhatása:
o külső
 pontos időmegjelölések, objektív történések
 gyakran felhívja rá a figyelmet az elbeszélő
 ezzel is indít a mű: szeptember 1. péntek, ½ 1.
o belső
 szereplők által megélt/elképzelt idő, történések
 Vajkay Ákosra jellemző leginkább
 álom
 múltban él
 o kozmikus
 ne egészen derült ki számomra a tanulmányból, hogy ez mi
o történeti
 régen/most párhuzamok
o célelvűen előrehaladó
 valamiből valami lesz
o körkörösen önmagába visszatérő
 szereplők ugyanott állnak, mint korábban
- A történeti időt szintén felidézi a regény: Széchenyi István nemes kaszinókoncepciójának
megemlítése a kanzsúr kapcsán erős iróniát kölcsönöz a szövegnek. Az ősz minden malaszt,
szépség, pompa és átmenet nélküli hirtelen beköszönte pedig a kozmikus idő eszközét forgatja
ki úgy, hogy a beteljesedés, a cél elérése helyett értékcsökkenést, nihilt, ürességet fejezzen ki.
- A zárlat felől tekintve a művet az iróniát is teremtő körkörösség válik meghatározóvá, hiszen
ahogy az utolsó fejezet rövid leírása is mutatja, a regény „véget ér, de nem fejeződik be”. A
változások, amelyeken a szülők a szimbolikus egy hét alatt keresztülmentek, lányuk
hazatérésével érvényüket vesztik; minden úgy folytatódik, ahogy régen volt. A ciklikusság
győz a célelvűség felett. A magába zárt idő párhuzamba állítható a szereplők saját világukba
való bezártságával is, amely megakadályozza, hogy a részvét néhány pillanatán túl érdemi
érintkezés alakuljon ki köztük.
19. Hogyan határozza meg Bezeczky Gábor az összetett regény, az elbeszélésciklus és a kisciklus
fogalmát? Műfaji szempontból hogyan értelmezhető a fenti fogalmak tükrében a Szindbád
ifjúsága kötetek problematikája?
20. Összetett regény (composite novel): meghatározott darabszámú és meghatározott sorrendű, egy
kötetben kiadott, de önállóan is közölhető elbeszélésekből áll.
21. Elbeszélésciklus: szintén önállóan is megálló darabokból áll, de előfordul, hogy a ciklust alkotó
elbeszéléseknek sem a száma, sem a sorrendje nem állapítható meg pontosan. Egy-egy kötetben több,
egymástól független elbeszélésciklus is előfordulhat, és az sem biztos, hogy a ciklus darabját
ugyanabban a könyvben kell keresni.
22. A Szindbád ifjúsága mindkét műfajjal rokonítható, azonban figyelembe kell venni, melyik kiadásról
beszélünk a kettő közül. Az első, 1911-estől több ponton eltér a második, 1925-ös: Krúdy kihagyott
néhány elbeszélést, például az Őszi nap címűt (ebben egyébként nem szerepel a Szindbád
tulajdonnév), azonban újakat is beillesztett, többek között a Szökés a halálbólt és a Szökés az életbőlt.
A megmaradt szövegek sorrendjén is módosított. Összességében az újabb kiadásban hárommal
kevesebb, vagyis 15 elbeszélés olvasható. Önmagában véve mindkét változatot tekinthetnénk összetett
regénynek, hiszen a műfaji meghatározás illik a kötetekre. Azonban megfontolandó, hogy a Krúdy
által a második kiadáson eszközölt változtatások épp olyan jellegűek, amelyek az összetett regényt
megkülönböztetik az elbeszélésciklustól. az elbeszélések összetételének és sorrendjének átalakítása
bizonytalanságot szült. Utóbbi műfajhoz közelíti a szöveghalmazt az, hogy a visszatérő szereplők
 önazonossága nem egyértelmű a különböző elbeszélésekben, kérdésessé válik, hogy egy név minden
esetben ugyanazt a személyiséget fedi-e. A kisepikákat nem célelvű, lineáris, ok-okozati
összefüggések fogják össze, csupán a főszereplő neve, de még az sem szükségszerű kohéziós elem
(lásd Őszi nap). Szintén ezt az olvasatot erősíti, hogy néhány egymást követő elbeszélés között mégis
van valamilyen kapcsolat, így azok a cikluson belül alkotnak ciklust, például az 1911-es kiadás első öt
darabja (az alcímben található számozás köti őket össze), valamint az Egy régi udvarházbantól Az
álombeli lovagig terjedő, összefüggő eseménysort közlő tömb.

Szindbád ifjúsága, 1911 Szindbád ifjúsága, 1925

Szindbád, a hajós (Első utazás) Tájékoztatás
Szindbád második útja Ifjú évek
Női arckép a kisvárosban (A harmadik út) Szindbád, a hajós
A hídon (A negyedik út) Egy régi udvarházból
Szindbád útja a halálnál (Ötödik út) Az első virág
Egy régi udvarházból A három muskatéros
Az első virág Az álombeli lovag
A három muskatéros Szindbád őszi útja
Az álombeli lovag Női arcképek a kisvárosban
Szindbád titka Szindbád útja a halálnál
Egy régi délibáb A hídon
Szegény lányok élete Szindbád titka
Szegény lányok szerelme Utazás éjjel
Szegény lányok kenyere Szökés az életből
Özvegyasszony álma Szökés a halálból

23. Mik a főbb jellemvonásai az ún. jól megcsinált színdarabnak?

24. Bécsy Tamás elnevezése a modern cselvígjáték miért és mennyiben alkalmazható
Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjára, állításait példákkal igazolja?
25. Írjon példát a Játék a kastélyban című Molnár-darabból a teatralizáció eljárására!
26. Szegedy-Maszák Mihály tanulmányában milyen műfajhoz köthető beszédmódokról ír az
Édes Anna kapcsán? Támassza alá példákkal az alábbi idézetet – Vizyné, Édes Anna,
Moviszter figurájához kötve - „a regény sem nézőpont, sem elbeszélő helyzet
tekintetében nem egységes”.