© 2008 PJ-MA

SOIL MECHANICS

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GEOTECHNIKAI TANSZÉK

Talajok nyírószilárdsága #2

Tanszék: „K” épület, mfsz. 10. & mfsz. 20.

Geotechnikai laboratórium: „K” épület, alagsor 20.
BME Geotechnikai Tanszék
 BME Geotechnikai Tanszék

= konszolidálatlan, drénezetlen
t 0≠ t ∞ u=q
q

s≠0

h
u u

u u=q
 BME Geotechnikai Tanszék

Elsődleges konszolidáció elmélete - Terzaghi

t2
σ'= q
q

s2
t2
h
u u

u
 BME Geotechnikai Tanszék

Elsődleges konszolidáció elmélete - Terzaghi

= konszolidált, drénezett

t∞
σ'= q
q

s100%
t∞
h
u σ'

u σ'= q
NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK
MEGHATÁROZÁSA LABORATÓRIUMBAN
N

T
•Közvetlen nyíróvizsgálat T
σ1
N

σ3
•Triaxiális nyomóvizsgálat
σ3 σ1

σ1

• Egyirányú nyomóvizsgálat

σ1
Közvetlen nyírókísérlet
 Szemcsés talajok nyírószilárdsága

Nyírófeszültség
τ [kPa] Csúcsérték,
ϕcs, ccs

Végérték,
(reziduális)
ϕv, cv

Vízszintes elmozdulás Normálfeszültség

∆x [mm] σ [kPa]
50 kPa 100 kPa 200 kPa
Térfogatváltozás nyírás során – tömör talajok
τ

σ3
σ2
τcs
τv
σ1
σ

+ Dh σ1
σ2
σ3
∆S

- Dh
 Szemcsék talajok nyírószilárdságának komponensei

A durvaszemcsés talajok
nyírószilárdsága általában két
tényezőből tevődik össze:
1. súrlódás az érintkezési felületeken
2. szerkezeti ellenállás (szemcsék
átrendeződése, térfogatvált.)
 Térfogatváltozás nyírás alatt
A laza homok tömörödése illetve a
tömör homok lazulása után
állandó nyírófeszültség és
hézagtényező mellett folyamatos
mozgás alakul ki. → ekrit
Kritikus hézagtényező

ekrit

Lazább kiindulási állapot → tömörödés

Tömörebb kiindulási állapot → dilatáció (fellazulás)

Normálfesz., σ
Belső súrlódási szöget befolyásoló tényezők

Tulajdonság Hatás

Tömörség ρ↑ϕ↑ (e↓ϕ↑)

Szemcsealak szögletesség↑ϕ↑

Szemeloszlás Cu↑ϕ↑
Agyag-, iszaptartalom↑ϕ↓
Kavicstartalom↑ϕ↑
Szemcsék felületi érdessége ↑ϕ↑

Előterheltség A nagyobb tömörség révén

Kötött talajok nyírószilárdsága
Triaxiális vizsgálat – Eredmények
Nyírófeszültség
τ [kPa]

τ = σ·tanφ+c

Normálfeszültség
50 kPa 100 kPa 200 kPa σ [kPa]

Összenyomódás
∆h [mm]
Nyírószilárdsági paraméterek
meghatározásának módja deviátor feszültség
(∆σ)

A cellanyomás ‚σ3’ A terhelés ráadása során

működtetésekor: (σ1 ,σ3)
A pórusvíz eltávozhat? A pórusvíz eltávozhat?

igen nem igen nem

Konszolidált (C) Konszolidálatlan (U) Drénezett (D) Drénezetlen (U)

Nyírószilárdság meghatározása teljes és hatékony
feszültségek függvényében
Konszolidálatlan drénezetlen (UU) vizsgálat
deviátor feszültség
(∆σ)

A cellanyomás ‚σ3’ A terhelés ráadása során

működtetésekor: (σ1 ,σ3)
A pórusvíz eltávozhat? A pórusvíz eltávozhat?

igen nem igen nem

Konszolidált (C) Konszolidálatlan (U) Drénezett (D) Drénezetlen (U)

UU – konszolidálatlan-drénezetlen vizsgálat

Cellanyomás (σ3) működtetése Törés előidézése (σ1)

Konszolidálatlan (‚U’) Drénezetlen (‚U’)
(zárt rendszer) (zárt rendszer)

σ3
UU – konszolidálatlan-drénezetlen vizsgálat
→ telített minta (Sr=1)

Nyírófeszültség A teljes feszültségek függvényében:

τ [kPa] σ1-σ3=konstans → φ=0 τ = c

c=cu: drénezetlen nyírószilárdság

σ3 σ1 Normálfeszültség
𝜎𝜎3 = 𝜎3 − 𝑢
A hatékony feszültségek függvényében: σ [kPa]

Csak 1 Mohr kör, ϕ’, c’ nem határozható meg (kivéve ha tudjuk, hogy c=0)
UU – konszolidálatlan-drénezetlen vizsgálat
→ telítetlen minta (Sr<1)

A teljes feszültségek függvényében:

Nyírófeszültség kezdeti szakaszon nemlineáris
τ [kPa] → telítetté válik → φ=0 τ = c = cu
Sr<1,0 Sr=1,0

Normálfeszültség
𝜎𝜎3 = 𝜎3 − 𝑢
A hatékony feszültségek függvényében: σ [kPa]

Több Mohr kör, ϕ’, c’ meghatározható.

UU – konszolidálatlan-drénezetlen vizsgálat
→ drénezetlen nyírószilárdság a gyakorlatban

Korábban „terheletlen” talajra

gyorsan hordunk fel terhelést
(a konszolidáció nem tud
lejátszódni)
CU – konszolidált-drénezetlen vizsgálat

Cellanyomás (σ3) működtetése Törés előidézése (σ1)

Konszolidált (‚C’) Drénezetlen (‚U’)
(pórusvíz eltávozhat) (zárt rendszer)

σ3 σ3

Pórusvíznyomás-
mérés (opcionális)
CU – konszolidált-drénezetlen vizsgálat
→ telített minta (Sr=1)

A törést zárt rendszerben idézzük elő:

A teljes feszültségek függvényében: φ=0 τ = c
Nyírófeszültség
τ [kPa] cu értéke a σ3 függvényében változik

τ = cu
τ = cu
τ = cu

Normálfeszültség
A σ3 esetén kivárjuk a konszolidációt → a talaj összenyomódik σ [kPa]
→ cu értéke megnövekedik.
CU – konszolidált-drénezetlen vizsgálat
→ telített minta (Sr=1)
→ hatékony feszültségek függvényében

A pórusvíznyomást mérjük 𝜎′=𝜎−𝑢

Nem előterhelt, nem cementálódott

Nyírófeszültség talajok esetén: φ’>0 c’=0
τ [kPa]

Normálfeszültség
σ [kPa]
CU – konszolidált-drénezetlen vizsgálat
→ telített minta (Sr=1)
→ előterheltség hatása

Előterhelt talajok esetén: φ’>0 c’>0

Nyírófeszültség
τ [kPa]

c’
Normálfeszültség
σ3 előterhelés
σ [kPa]
CU – konszolidált-drénezetlen vizsgálat
→ drénezetlen nyírószilárdság a gyakorlatban

Korábban valamilyen
mértékben terhelt talajra
gyorsan hordunk fel terhelést
(töréskor a konszolidáció nem
tud lejátszódni)
CD – konszolidált-drénezetlen vizsgálat
Törés előidézése (σ1)
Cellanyomás (σ3) működtetése Drénezett (‚D’)
Konszolidált (‚C’)
(pórusvíz eltávozhat) pórusvíz eltávozhat
→ a terhelés a szemcsevázra hárul

σ3 σ3
CD – konszolidált-drénezett vizsgálat
→ telített minta (Sr=1)
Nem előterhelt, nem cementálódott
talajok esetén: φ’>0 c’=0

Nyírófeszültség Előterhelt talajok esetén: φ’>0 c’>0

τ [kPa]

c’
Normálfeszültség
σ3 előterhelés
σ [kPa]
 CD – konszolidált-drénezett vizsgálat
→ hatékony nyírószilárdsági paraméterek a gyakorlatban

Korábban valamilyen mértékben terhelt talajra

nagyon lassan hordunk fel terhelést
(a konszolidáció a terhelési folyamat alatt le tud
játszódni)

TERHELÉS ESETÉN ÁLTALÁBAN

EZ A KEDVEZŐBB ÁLLAPOT
(a talaj tömörödik, nő a teherbírása)

Tehermentesítés esetén (pl. bevágásrézsű) a

a talaj expandál (térfogat növekedés)
→ „fordított konszolidáció”, kezdeti állapotban a
pórusvíznyomás csökken – a hatékony
feszültség nő.
Emiatt a hosszú távú viselkedés a kritikus.
Nyírószilárdság meghatározásának típusai

Vizsgálat típusa Nyírószilárdsági paraméterek Alakváltozási

Hatékony (ϕ’; c’) Drénezetlen paraméterek
CD – Konszolidált-drénezett IGEN NEM IGEN
IGEN
CU – Konszolidált drénezetlen (pórusvíznyomás cu (σ3 függvényében) Csak azonnali
mérésével)
UU – Konszolidálatlan Drénezetlen
NEM Csak azonnali
drénezetlen nyírószil., cu
Drénezett tönkremenetel

Drénezett viselkedés esetén a terhelés hatására 𝜎� nő.

→ τ = 𝜎� ∙ 𝑡𝑡𝑡′ + 𝑐′

t=∞ (konsz.) ∆𝜎 = ∆𝜎� F

σ = 𝜎� + 𝑢

τ = 𝜎� ∙ 𝑡𝑡𝑡𝑡 + 𝑐𝑐
 Drénezetlen
tönkremenetel
Drénezetlen tönkremenetelnél
vagy:
• a drénezetlen
nyírószilárdsággal és teljes
feszültséggel számolunk,
• vagy hatékony
paraméterekkel (ϕ’, c’) és
hatékony feszültséggel.

F
t=t0 (nincs konsz.) ∆𝜎 hatására ∆𝑢 nő, 𝜎� csökken.

t=t0 (nincs konsz.) ∆𝜎 hatására ∆𝑢 nő, 𝜎� csökken. F

σ = 𝜎� + 𝑢

τ = 𝜎� ∙ 𝑡𝑡𝑡𝑡 + 𝑐𝑐
Nyírószilárdság meghatározásának típusai
Vizsgálat típusa Nyírószilárdsági paraméterek Alakváltozási
Hatékony (ϕ’; c’) Drénezetlen paraméterek
CD – Konszolidált-drénezett IGEN NEM IGEN
IGEN
CU – Konszolidált drénezetlen (pórusvíznyomás cu (σ3 függvényében) Csak azonnali
mérésével)
UU – Konszolidálatlan Drénezetlen
NEM Csak azonnali
drénezetlen nyírószil., cu

Számítási lehetőségek
Viselkedés Hatékony paraméterek Drénezetlen nyírószil.
(ϕ’; c’) (cu)
A számításnál figyelembe kell venni, hogy
A teljes feszültségekkel
Drénezetlen a terhelés milyen mértékben indukál
számítható
hatékony illetve semleges feszültséget
Drénezett Használható Nem használható
Vízszintes feszültség csökkenése

τ
φ

EXPANZIÓ
(FELLAZULÁS)

VÍZSZINTES
FESZÜLTSÉG
σxa σx0 σz σ
CSÖKKEN
 ϕ
τ α = 45 +
2

ϕ
α = 45 +
2

α 90º+φ
φ
σxa σx0 σ xa + σ z σz σ
2
 Vízszintes feszültség növekedése

KOMPRESSZIÓ

VÍZSZINTES
FESZÜLTSÉG NŐ σx0 σz σxp σ
 TALAJOK ROSKADÁSA

Roskadás:
Terhelés alatt álló talaj víz hatására
történő hirtelen nagymértékű
térfogatváltozása (összenyomódás).

Olyan talajokra jellemző, melyek

még víz hatásának nem voltak
kitéve. Jellemzően szél által szállított
talajok.

Hazai tipikus példa: LÖSZ

 LÖSZ JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI

• homokos iszap
(„iszapos homokliszt”)
• makroporózus (lyukacsos)
szerkezet, e ≅0,8-1,0
• meszes váz, „löszbabák”
• száraz állapotban nagy
nyírószilárdságú → magas, közel
függőleges falak, pincék
• víz hatására a vékony cementáló
hárt
 ROSKADÁS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA
MSZ 14043/8-81 Talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel

Kompressziós vizsgálat
• elárasztással
• száraz és telített állapotban

Normálfeszültség, σ

SZÁRAZ
ELÁRASZTÁS ∆𝜀

TELÍTETT
Alakváltozás, ε
ROSKADÁS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA

Roskadási tényező:
Normálfeszültség, σ
∆𝑒
𝑖𝑚 = ∆𝜀 =
1 + 𝑒0
SZÁRAZ A roskadási tényező annak a függvénye,
hogy milyen feszültségszint mellett árasztjuk
ELÁRASZTÁS ∆𝑒 el a mintát:
𝑖𝑚 = ∆𝜀 =
1 + 𝑒0 • legnagyobb fajlagos roskadást kiváltó
feszültség
• a kiindulási geosztatikai nyomás
• a terhelt állapotnak megfelelő feszültség
TELÍTETT
Alakváltozás, ε
A talaj roskadásveszélyesnek minősül,
ha:
im > 2%
TALAJOK MEGFOLYOSÓDÁSA

Bizonyos talajok, vízzel telített állapotban külső (dinamikus) hatásra

megfolyósodnak, sűrű viszkózus folyadékként viselkednek.
Tipikus példa: „folyós homok”
MEGFOLYÓSODÁS OKA
Laza telített talajok esetén
• a kiindulási állapotban a hatékony feszültség kicsi,
• a lokális deformáció semleges feszültséget generál, a talaj
vázszerkezete megbomlik → a szemcsék „úsznak” a feszültség
alatt álló pórusvízben.
• A folyamat rohamosan átterjed a talajtömeg többi részére

𝜎 = 𝜎� + 𝑢

u
 MEGFOLYÓSODÁSRA HAJLAMOS TALAJOK

• Egyenletes szemeloszlás (U<5)

• kis iszap és agyagtartalom
• legömbölyödött szemcsék
• laza roskadásra hajlamos,
metastabil szerkezet (e>ekrit)
• Telített állapot (Sr=1,0)
• Valamilyen külső behatás,
aminek hatására a hatékony
feszültség zérussá válik.
• A külső behatás mértéke (pl.
földrengés intenzitás)
MEGFOLYÓSODÁSRA HAJLAMOS TALAJOK
KRITIKUS HÉZAGTÉNYEZŐ
ekrit

Lazább kiindulási állapot → tömörödés

Tömörebb kiindulási állapot → dilatáció (fellazulás)

Normálfesz., σ
 © 2008 PJ-MA

SOIL MECHANICS

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GEOTECHNIKAI TANSZÉK

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Tanszék: „K” épület, mfsz. 10. & mfsz. 20.

Geotechnikai laboratórium: „K” épület, alagsor 20.
BME Geotechnikai Tanszék