11.

rész - Iparosok, pásztorok hétköznapjai, ünnepei

A parasztemberek ezer esztendőn át maguk állították elő a számukra szükséges

eszközöket. A földeken a mezőgazdasági munkákat fából és fémből készített
szerszámokkal végezték.

Idővel a parasztok már nem is foglalkoztak földműveléssel, csak szerszámok

készítésével.  mesteremberekké, iparosokká váltak.

A kézi őrlőkő a paraszti háztartásokban még használatban maradt. A legősibb

gépiesített őrlőszerkezet a vízimalom volt. A malmokat a molnárok kezelték.

- búza – malomipar – őrlés – liszt (ebből a pékek és a háziasszonyok jóízű

kenyereket sütöttek.

A falu egyik legfontosabb embere a kovács volt – fémeket, vasat munkálta

meg elsősorban. Amikor lovat kellett patkoltatni, szerszámot kellett javítani
vagy újat készíttetni, a falu népe a kovácshoz fordult.

A fa megmunkálása – különösen az erdők közé zárt falvakban alakult ki a fa

megmunkálásának hagyománya. A konyhai bútorokat, szobaberendezéseket
az asztalosok állították elő. Az ácsok készítették a házak és a gazdasági
épületek faszerkezetét.

A bőr megmunkálása – aszerint, hogy a bőrt milyen célra dolgozták fel,

voltak tímárok, vargák, tobakosok.

Pásztorok, pásztorélet – az állatokat őrző pásztorokat aszerint rangsorolták,

hogy milyen jószágot őriztek. A magyarok legnagyobb becsben tartott állata
a ló volt.

- a ménesekre vigyáztak a csikósok: botot sohasem használtak, karikás

ostorral terelték a ménest.
- a szürkemarhát őrző és legeltető gulyások (karikás ostor, bot, jó minőségű
ruházat)
- juhászok: saját juhokat is tartottak

Ménesek, gulyák, nyájak, kondák

Ma a nyáj megnevezés szinte csak a juhokra vonatkozik. A lovakat

ménesben, a szarvasmarhákat gulyában, a disznókat kondában őrzik.
Általában egy gulyában vagy ménesben 500 állatot tartottak. A kondában
sokszor 1000 sertést is tereltek egyszerre. A Kiskunságban előfordult, hogy
800-1000 szarvasmarha is legelt egy gulyában. A pásztorok számát úgy
határozták meg, hogy 100 jószághoz egy pásztorra (és egy kutyára) volt
szükség.

A pásztorok ünnepei

- A télen istállóban tartott állatokat a legtöbb helyen először április 24-én,

Szent György napján hajtották ki a legelőre.
- Sok helyen a pásztorokat pünkösdkor megajándékozták.
- Október 20-a Szent Vendel napja a pásztorok és a gazdák ünnepe volt.
- Október 26. Dömötör napja – juhászévnek is nevezték. Ezen a napon
számoltak el a juhászok gazdáikkal, ekkor szüntették meg (vagy
hosszabbították meg) a szolgálatot. Ezt nevezzük juhászbálnak, más
néven dömötörözésnek.