Alapderiváltak Alapintegrálok

(xn )0 = n · xn−1
 0
1 1 Z
xn+1
= − 2 xn dx = +C
x x Z n x+ 1
√ 1 a
( x)0 = √ ax dx = +C
2 x Z lna
x 0 1 ax
(a ) = ax · lna eax dx = ·e +C
a
(ex )0 = ex
Z
1
1 dx = ln|x| + C
(lnx)0 = x
x
1
(loga x)0 =
x · lna
Z
sin xdx = − cos x + C
0
(sin x) = cos x Z
(cos x)0 = − sin x cos xdx = sin x + C
Z
1 1
(tan x)0 = dx = tan x + C
cos2 x Z cos2 x
1 1
(cot x)0 = − 2 dx = − cot x + C
sin x sin2 x
1
(arcsin x)0 = √
1 − x2 Z
1 dx x
0 √ = arcsin + C
(arccos x) = −√ a2 − x 2 a
1 − x2
1 Z
dx 1 x
(arctan x)0 = = · arctan + C
1 + x2 x2 + a2 a a
1
(arccot x)0 = −
1 + x2

(sinh x)0 = cosh x

(cosh x)0 = sinh x Z
1 sh xdx = ch xdx
(tanh x)0 = Z
cosh2 x ch xdx = sh xdx
1
(coth x)0 = −
sinh2 x
1
(arcsinh x)0 = √
2
x +1 Z
1 dx x
(arccosh x)0 = √ √ = arcsinh + C
x2 + a2 a
x2 − 1 Z
dx x
1 √ = arccosh + C
(arctanh x)0 = x 2 − a2 a
1 − x2
1
(arccoth x)0 =
1 − x2
Z
tan xdx = −ln| cos x| + C
Z
cot xdx = ln| sin x| + C
Z
1 x
dx = ln| tan( )| + C
Z sin x 2
1 1 x
dx = ln| tan( )| + C
cos x cos x 2
Deriválási szabályok

1. Konstans deriváltja 0.

2. (c · f (x))0 = c · f 0 (x), c konstans

3. (f (x) + g(x))0 = f 0 (x) + g 0 (x)

4. (f (x) · g(x))0 = f 0 (x) · g(x) + f (x) · g 0 (x)

0
g 0 (x)

1
5. =−
g(x) g 2 (x)

0
f 0 (x)g(x) − f (x)g 0 (x)

f (x)
6. =
g(x) g 2 (x)

7. (f ◦ g)0 (x) = f 0 (g(x)) · g 0 (x)

g(x) 0
   0 1
= elnf (x) = eg(x)·lnf (x) = f (x)g(x) ·(g 0 (x)·lnf (x)+g(x)·

0
8. (f (x))g(x) ·f 0 (x))
f (x)

Integrálási szabályok

Z Z
1. c · f (x)dx = c · f (x)dx

Z Z Z
2. (f (x) + g(x))dx = f (x)dx + g(x)dx

Z
1
3. f (ax + b)dx = F (ax + b) + C, ahol f0 = F
a

(f (x))α+1
Z
4. a) (f (x))α · f 0 (x)dx = + C, ha α 6= −1
α+1
f 0 (x)
Z
b) dx = ln|f (x)| + C ha α = −1
f (x)
Racionális törtfüggvény integrálása

Z
A
I. dx típus
(x − a)k
Z
A A
a) dx = +C ha k 6= −1
(x − a)k −(k − 1) · (x − a)k−1
Z
A
b) dx = A · ln|x − a| + C ha k = −1
(x − a)k
Z
P (x)
II. dx típus
Q(x)

1. ha deg(P(x)) < deg(Q(x))

1.1. a nevez®ben másodfokú kifejezés, aminek nincs gyöke (D < 0)

Z
A
a) dx −→ arctan(..)
ax2
+ bx + c
Z
Ax + B
b) dx −→ ln(..) + arctan(..)
ax2 + bx + c

1.2. a nevez® szorzattá alakítható (D > 0)

a) egyszeres gyökök
Z Z
polinom A B C
dx = + + dx
(ax + b)(cx + d)(..) ax + b cx + d (..)
b) többszörös gyökök
Z Z
polinom A B N
dx = + + ... + dx
(ax + b)n ax + b (ax + b)2 (ax + b)n
c) vegyes
Z Z
polinom A B C
dx = + + dx
(ax + b)2 (cx + d) ax + b (ax + b)2 cx + d

2. ha deg(P(x)) > deg(Q(x))

polinomosztás −→ polinom + tört, ami vissazvezethet® az 1.-es típus valamelyikére

Helyettesítéses integrálás:

Z Z
0
f (ϕ(x))ϕ (x)dx = f (t)dt, ahol ϕ(x) = t
Z b Z ϕ(b)
0
f (ϕ(x))ϕ (x)dx = f (t)dt
a ϕ(a)

gyakori
Z esetek: √
a2 − x2 dx x = a sin t
Z √
x2 + a2 dx x = a sh t
Z √
x2 − a2 dx x = a ch t

Parciális integrálás:
Z Z
0
f (x)g(x)dx = f (x)g(x) − f (x)g 0 (x)dx + C
Z b Z b
0 b
f (x)g(x)dx = [f (x)g(x)]a − f (x)g 0 (x)dx + C
a a

típusai:

 

 eax  
 sin ax 
Z 
 

1. (polinom) · cos ax dx
sh ax 

 

 

ch ax
 
 ax 
e
f 0 (x) =
···
g(x)=polinom

 
Z  lnx 
2. (polinom) · arctan x dx
arcsin x
 

f 0 (x) =
polinom

lnx
g(x) =
arc · · ·

Z  
ax sin bx
3. e · dx
cos bx
f 0 (x) =trigonometrikus
g(x) = eax
Trigonometrikus azonosságok

1. sin2 x + cos2 x = 1 6. cosh2 x − sinh2 x = 1

2. sin 2x = 2 · sin x · cos x 7. sinh 2x = 2 · sinh x · cosh x

3. cos 2x = cos2 x − sin2 x 8. cosh 2x = cosh2 x + sinh2 x

1 − cos 2x cosh 2x − 1
4. sin2 x = 9. sinh2 x =
2 2

1 + cos 2x cosh 2x + 1
5. cos2 x = 10. cosh2 x =
2 2

ex − e−x
11. sinh x =
2

ex + e−x
12. cosh x =
2