Deák Patrik

Gépjármű-villamosságtan Középfokon
Huszti Tibor 1996

1. A gépjármű villamos hálózata

1.1. A hálózat felépítése
1.1.1.Milyen főcsoportokba sorolhatjuk az elektromos berendezéseket?
Energiatárolók (akku), Energiaellátó berendezések (generátor), Fogyasztó (indítómotor)
1.1.2.Milyen fogyasztókat különbözethetünk meg a gépjárműben?
Indítóberendezés: A motor főtengelyét az ún. beindulási fordulatszám fölé gyorsítja.
Gyújtóberendezés: Az Otto-motorok hengerében megfelelő időpontban hozza létre a
gyertyaelektródák között a villamos ívet.
Előmelegítő berendezés: Diesel-motorok villamos előmelegítést alkalmaznak a megfelelő indítási
hőmérséklet elérése céljából.
Világítóberendezések: látni és látszani
Jelzőberendezések: Információcsere fény- és hangjelző eszközökkel.
Biztonsági és kényelmi berendezések: motoros ablaktörlő, klíma
Ellenőrző műszerek és jelzőberendezések: Gépkocsivezetőt tájékoztatják pl. a jármű sebességéről.
Elektronikusan irányított keverékképző rendszerek: környezetvédelmi okok
Jármű-stabilizálóberendezések: blokkolásgátlók, kipörgés-gátlók
Vezetékrendszer: villamos alkatrészeket kapcsolja össze és fogja egységgé
1.2. A hálózat általános jellemzői
1.2.1.Mi a legfőbb tulajdonsága a hagyományos gépjármű villamos hálózatnak?
Egyvezetékes rendszer, kisfeszültségű hálózat, sok tekintetben szabványosított, szélsőséges
környezetállóság
1.2.2.Mit jelent az egyvezetékes rendszer, mi az előnye?
Az áramforrás egyik polaritását (-) a járműtesthez csatlakoztatják, míg a másik polaritás (+) egy szigetelt
kábelen kapcsolódik a fogyasztóhoz (kivéve az akku és a generátor). Előnye a vezetékek mennyiségének
csökkentése, súlycsökkentés.
1.2.3.Mekkora feszültségű rendszer számít kisfeszültégűnek?
6V, 12V, 24V
1.2.4.Miért használunk kisfeszültségű (12V) rendszert?
Egyrészt ez terjedt el és az idő múlásával az elektromos egységek újra tervezése túlzottan költséges
lenne. A magas feszültségű rendszereket érintésvédelemmel kell ellátni, ami drágítja a rendszer
előállítását. Másrészt a fénykibocsátó elemeknél (izzók) feszültség nevekedésének hatására igen
jelentős izzószál-keresztmetszet csökkenéssel járna, így csökkenne a rázásállósága.
1.2.5.Miért kellett szabványosítani a villamos hálózatot?
Több járműtípusban is felhasználható legyen, előírások miatt, segítse a járműszerelőt, tömeggyártás.
1.2.6.Milyen típusú szabványosítások vannak?
Alkatrész, szín (Bosch->DIN), szám (Bosch->DIN), rajz, jelölés
1.2.7.Milyen környezetállósági típusok vannak?
Hőmérséklet (-40 - +80 °C), rázó, por, nedvesség, só, benzin, olaj…
1.3. Környezetállósági követelmények
1.3.1.Melyik magyar szabvány írja le a környezetállósági vizsgálatokat?
2022-ben MSZ EN IEC 60068
1.3.2.Mi a rázásállóság jellemzője?
Rezgés frekvenciája vagy a frekvenciatartománya és a gyorsulás legnagyobb értéke. (2022-ben MSZ EN
60068-2-6)
1.3.3.Mi a sósköd-állóság jellemzője?
Az igénybevétel időtartama 16ó 24ó 2n 4n 7n 14n 21n 28n. (2022-ben MSZ EN 60068-2-11)
Deák Patrik
1.3.4.Mi a klímaállósági kulcsszám?
Első jelcsoport (hidegvizsgálat hm): kettő számjegy (2022-ben MSZ EN 60068-2-1)
Második jelcsoport (szárazmeleg hm): három számjegy (2022-ben MSZ EN 60068-2-2)
Harmadik jelcsoport (tartós nedvesmeleg nap): kettő számjegy (2022-ben MSZ EN 60068-2-3)
1.4. Villamos hálózat üzeme
1.4.1.Mi a fedélzeti feszültség?
Jele: U30-31 [V], Adott üzemi feltételek mellett az egész járművön kb. állandónak tekintjük.
1.4.2.Milyen különféle üzemmódokat különbözetünk meg a gjm. villamos hálózatán?
Első: generátor áll, nincs bekapcsolt fogyasztó (leállított jármű)
Második: generátor áll, fogyasztó bekapcsolva (világítás)
Harmadik: generátor áll, nagy áramfelvétel (indítózás)
Negyedik: generátor működik (alapjárat), kicsi terhelés a hálózaton (járó motor)
Ötödik: generátor működik (magas fordulat), kis terhelés
1.4.3.Mi határozza meg legjobban az akkumulátor kapacitását?
Az indítómotor jellemzői
1.4.4.Milyen csoportokba osztjuk a fogyasztókat üzemidő alapján?
Folyamatosan működő, szakaszosan működő és rövid ideig működő (elhanyagolható)
1.5. A hálózat és alkatrészeinek ábrázolása
1.5.1.Milyen ábrázolási módok vannak?
Látszati kép (axonometrikus): alkatrészek elhelyezkedését, csatlakozások kiosztását, mechanikus
működését vagy külső megjelenését ábrázolja
Leegyszerűsített vetületi kép: alkatrészek összekötését jelmagyarázat nélkül, kis szakértelemmel
értelmezhesse
Működési vázlat: valami működésének ismertetésére
Kapcsolási vázlat: alkatrészek és csatlakozások szabványos módon vannak jelölve
Szerkezeti vázlat: felépítés és mechanikus működés pontos bemutatása
Tömbvázlat: több tagból álló rendszer egy ábrán való bemutatása
Kábelezési terv: minden kötési pont a valóságnak megfelelően látszik, az alkatrészek valamilyen
szabvány(ok) alapján vannak jelölve amely fontos információt közöl
Összekapcsolási vázlat: egy villamos hálózatban az alkatrészeket összekötő vezetékeket nem tüntetik
fel, az egységeket szimbólumait egymás alá rajzolják és minden csatlakozáshoz odaírják a címkódokat
(Helyettesítő kapcsolás: az alkatrészek ideális elemekkel történő ábrázolása)
1.5.2.Milyen adatokat tartalmazhat a vezeték címkódja?
(egység kód):(din kód)/(vezeték színe) (vezeték jelzőszíne) (vezeték keresztmetszete[mm 2])
1.5.3.A szimbólumoknak milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük?
Könnyű megjegyezhetőség, érthetőség (alkatrész működés módjára utaljon), egyszerű, egyértelmű
1.6. Áramvezetők, kapcsolók és biztosítók
1.6.1.Milyen módon lehet meghatározni a vezeték keresztmetszetét?
Számítással, nomogram felhasználásával vagy számítástechnikai (program) módszerrel
1.6.2.Milyen meghibásodás lephet fel a kábel alul méretezése esetén?
Túl nagy teljesítményvesztés (nem méreteznek rá), túlmelegedés, túl nagy feszültségesés, gyengébb a
mechanikus igénybevétellel szemben.
1.7. Nevezetes csatlakozások
1.7.1.Mi az X relé előnye?
Az X kontaktusról működő fogyasztók nem terhelik a gyújtáskapcsolót és indítózáskor testhez képest
nincsenek feszültség alatt (nem működnek).
1.8. Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban
1.8.1.Félvezetőt tartalmazó áramköröket miért nem szabad izzós próbalámpával vizsgálni?
Mert a névleges áramának 10-12-szörösét is felveheti bekapcsoláskor.
1.8.2.A jeladó jel hibát honnan célszerű elkezdeni kimérni?
A jelet felhasználó egységtől kezdve visszamenőleg érdemes haladni.
Deák Patrik
1.8.3.Egy feszültség alatt álló áramkör megbontása milyen károsodást okozhat?
A gyors áramcsökkenés igen jelentős önindukciós feszültséglökést kelthet.
1.8.4.Milyen jellegzetes hibák léphetnek fel az áramkörben?
Vezetékszakadás, zárlat, átmenetiellenállás-növekedés
1.8.5.Mi okozhat zárlatot?
Leggyakrabban túlzott mechanikai, vegyi vagy termikus behatás, esteleg téves csatlakoztatás.

2. Akkumulátorok
2.1. Bevezetés
2.1.1.Milyen csoportokba sorolhatjuk a kémiai áramforrásokat villamos szempontból?
Primer elemek: villamos úton nem tölthetők
Szekunder elemek: villamos úton tölthető (töltőáram hatására elektrolitikusan visszaalakítják a
reakciótermékből az eredeti elektródaanyagok
2.2. Gépjármű-akkumulátorokkal szemben támasztott követelmények
2.2.1.Milyen fontos tulajdonságai vannak a gépjármű-akkumulátornak?
Fajlagos teljesítmény, fajlagos energiatároló képesség (energiasűrűség), önkisülés, előállítási költség,
élettartam, tölthetőség, energia hatásfok, hőmérsékletfüggés, környezetkárosító hatás
2.3. Savas ólomakkumulátorok működése és szerkezeti felépítése
2.3.1.Hogyan alakultak ki a kezdetleges ólomakkumulátorok?
1854: Sistenden rámutat az elektrolitba merülő ólomlemezek vegyi úton történő villamosenergia-
tárolásra
1859-62: Gaston Planté megalkotja az 1. savas akkumulátort, ólomlemez-csíkokat helyezett
kénsavoldatba majd ezeket feltöltött és kisütötte
1881: Henri Tudor növeli Planté akkumulátorának kapacitását azzal, hogy sima felületű lemez helyett
apró rácsozásút használ (megnövelte a felületet)
2.3.2.Mi az első magyar vonatkozású esemény az ólomakkumulátorokkal kapcsolatban?
1880-ben dr. Farbaky István és dr. Schenek István kezdett el foglalkozni. Feladatuk egy bánya világítását
kellett megoldaniuk, így 1885-ben elkészült az akkumulátortelep-csoportjuk, amely 15 év után is
üzemképes volt. 1885-ben felkeresték őket a bécsi Állami Operaház akkumulátortelepének
elkészítésével, majd az ő akkumulátortelepüket szabadalmaztatták Németországban.
2.3.3.Teljesen töltött akkumulátoroknak mekkora az elektrolitsűrűsége?
25°C-on 1,28 kg/dm3-nek, trópusi körülményekre szánt akkumulátoroké 1,23 kg/dm 3.
2.3.4.Hogyan működik a savas ólomakkumulátor?
Elektrolit (H2SO4-kénsav): a kénsav ionos állapotban van, hiszen disszociál [H 2SO4 -> 2H++SO42- ]
Negatív lemez (Pb-ólom): az ólomlemez ólomszulfáttá alakul aminek hatására 2db „többlet”-elektron
keletkezik [Pb+SO42- -> PbSO4+2e- ]. Ez a folyamat a lemez oldatba merülésekor azonnal elkezdődik,
majd kb. -0,35V-os potenciálkülönbség lép fel a negatív elektróda és az elektrolit között, aminek a
hatására a negatív lemez elkezdi tisztítani a szulfátiont.
Pozitív lemez (PbO2-ólomdioxid): az ólomdioxid lemez is ólomszulfáttá alakul, de itt 2db elektron hiány
lép fel [PbO2+SO42-+4H+ -> PbSO4-2e-+2H2O]. Ez a folyamat is a lemez oldatba kerülésekor elkezdődik,
majd az elektrolithoz képest kb. +1,69V potenciálkülönbség alakul ki. A lemez körül létrejövő villamos
erőtér megakadályozza a pozitív töltésű hidrogénionok kilépését.
2.4. Indítóakkumulátorok jellemzői
2.4.1.Milyen jellemzői vannak az akkumulátornak?
Feszültség: egységnyi töltés munkavégző képessége.
Névleges fesz. (Un): cellánkénti névleges feszültség szorozva a cellák számával, U n=2V*(sorba kötött
cellák száma)
Nyugalmi fesz. (Uny): töltés vagy kisütés után kb ½ óra elteltével mért üresjárási feszültség
Üresjárási fesz. (Uü): terheletlen állapotban mért feszültség
Belső fesz. (UbA): Az akku belső ellenállásán eső feszültség
Kapocsfesz. (Uka=Uüz): Töltés és kisütés közben mért feszültség
Deák Patrik
Kisütési határfesz. (Uh): A kapocsfesz. nem eshet e feszültség (1,75V cellánként) alá a mélykisülés
elkerülése érdekében, amely a cellák meghibásodását okozhatja
Középfesz. (Uk): Azonos időközönként mért kapocsfesz. -ek számtani közepe.
Belső ellenállás (RbA): Az áramforrásban történő töltések mozgását gátló tulajdonság.
Névleges áram (I20): A névleges tárolóképesség 20 órai kisütés mellett adják meg, a tárolóképesség 20-
ad része.
Normáláram (Ino): A tényleges tárolókapacitás 10%-a, ekkora áramú töltés során nem történik
károsodás az akkuban.
Hideg indítóáram (IKP): Ekkora árammal terhelve 30s-on keresztül a kapocsfeszültség nem eshet a
cellafeszültség 1,2V alá -18*C-on.
Névleges tárolóképesség (C20): 25°C-on névleges árammal terhelve 20 órán keresztül a kapocsfesz. nem
eshet a kisütési határfesz. (10,5V) alá.
Effektív tk. (Ce): Adott feltételek mellett mért kapacitás értéke
Névleges tartalék tk. (Crn): Az az IDŐ ameddig 25±2°C-on 25A-rel terhelve a kapocsfeszültség nem esik a
kisütési határfeszültség (10,5V) alá
Tényleges ttk. (Cre): A tartaléktároló képesség mért értéke.
Hidegindító kapacitás (C-18): Hidegindító áram szorzata azzal az idővel amíg a névleges feszültség felére
nem csökken a kapocsfeszültség
Töltési hatásfok (ηAh): A leadott és a felvett töltésmennyiségek hányadosa
Energia hatásfok (ηWh): A leadott és a felvett energia hányadosa
Önkisülés: terheletlen állapotban kialakuló töltésmennyiség csökkenése (egyrészt a fém szennyezők és
ötvözők pl. antimon kicsi rövidre zárt galvánelemként működik)
2.5. Külső körülmények hatása az akkumulátorra
2.5.1.Mikor a legnagyobb a teljesítmény?
Ha Rt=RbA
2.6. Akkumulátorok töltése és kisütése
2.6.1.Milyen hatása van a gázfejlődésnek?
A gáz halmazállapotú hidrogén és oxigén az elektrolit vizéből alakul ki, ez elektrolitszint-csökkenést
okoz. Ez sűríti az elektrolitot így fokozza a karbantartásigényt.
2.6.2.Mi határozza meg az akku töltőáramát?
Az töltő belső ellenállása és az üresjárási feszültsége, valamint az akku töltöttségi foka.
2.6.3.Milyen jellegű töltések vannak?
U, I és W
2.6.4.Mit jelent az I jellegű töltés?
A töltőáram a töltés teljes ideje alatt állandó. Ha a töltőáram kisebb, mint a normáláram, akkor biztos
nem áll fent a túltöltés veszélye, de a töltés nagyon időigényes. Előnyös kapacitás mérésnél, mert
tudjuk a töltőáram nagyságát.
2.6.5.Mit jelenet az U jellegű töltés?
A teljes töltési idő alatt álland értéken tartja az akku üzemi feszültségét. Ha a töltőfeszültséget 14,4V-
nál kisebbre választjuk, akkor a túltöltés elkerülhető. Gyorsabb az I jellegű töltésnél 70%-os
töltöttségig. Szinten tartó töltésre a legalkalmasabb.
2.6.6.Mit jelent a W jellegű töltés?
Egyszerű berendezés, amely állandó üresjárási feszültség és belső ellenállású áramforrásból áll. Az akku
energiafelvétele nagy közelítéssel állandó. Csepp-, normál- és formázótöltésre is alkalmazzák.
2.6.7.Milyen töltési módok vannak?
Normál-, gyors- és formázótöltés
2.6.8.Mi a gyorstöltés?
A töltés elején a töltőáram a normáláram 2,5-15-szöröse is lehet, majd folyamatosan vagy
automatikusan ezt az értéket csökkenteni kell. Rossz a hatásfoka a belső ellenálláson sok energia hővé
alakul. Figyeli az elektrolit hőmérsékletét. IUI jellegű töltés.
Deák Patrik
2.6.9.Mi a normáltöltés?
Hosszabb időtartam, kevesebb gázfejlődés, jobb hatásfok a gyorstöltéshez képest. Többnyire W jellegű
töltés és nem a normálárammal való töltést jelenti. Normáláram 0,5-2,5-szerese
2.6.10. Mit jelent a formázótöltés?
Régebbi akkumulátorok üzembehelyezésekor többszöri töltéssel és kisütéssel formálták. Ipari
akkumulátorok üzembehelyezésénél és elszulfátosodott akkuk javítása. I és W jellegű töltés.
Normáláram 0,1-0,5-szöröse. Hosszú töltésidő, minimális gázfejlődés és nagyon jó hatásfok.
2.6.11. Mi a csepptöltés?
Akkumulátorok hosszabb tárolásakor alkalmazzák az elszulfátosodás elkerülése érdekében.
Normáláram 0,005-0,1-szerese. U jellegű töltés.
2.7. Töltőberendezések
2.7.1.Mi az egyszerű töltő?
Mindössze egy transzformátorból és egy egyenirányító egységből állnak. Kicsi, formázótöltés
nagyságrendű leadott áramerősség. W jellegű töltés. Max 25A-es töltőáram.
2.7.2.Mi az automatatöltő?
Elektronikai elemekkel a káros túltöltést megakadályozza, de kihasználja a berendezés terhelhetőségét.
Így rövidebb idő alatt feltölt. WU jellegűek. A szolgáltatás minősége a szabályzó áramkörbe épített
elemek programozásától függ. 3fázisú töltőket alkalmaznak.