Oldal 1 / 4

PROCESSZOROK ÉS MEMÓRIÁK
NEUMANN-ELVEK:

1. Teljesen elektronikus működés. (kezdetben elektroncsöves, később tranzisztoros, majd a ma is

használatos integrált áramkörös felépítés követett).
2. Kettes számrendszerben működik: Azaz minden adatot és utasítást bitsorozatok (egyesek és nullák)
formájában kezel. A mindössze kétféle érték nemcsak a feldolgozást, hanem a tárolást és a továbbítást
is megkönnyíti, ugyanis könnyű mérni, hogy az áramkör egy adott pontján egy időpillanatban éppen van
jel (1), vagy nincs (0).
3. Soros utasítás-végrehajtás: az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen.
4. Belső memória használata: A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos
módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.
5. Tárolt program elve.
6. Univerzális felhasználhatóság: Programozhatóság (Turing gép), azaz a különböző feladatokat
programokkal oldjuk meg, nem pedig arra épített célhardverekkel. Alan Turing bebizonyította, hogy az
a gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, azokat kombinálva bármilyen komplex számítás
elvégzésre is alkalmas.

A Neumann elvű számítógép felépítése Mai modern számítógép felépítése

NEUMANN CIKLUS

A memória és a processzor együttműködésének

folyamatát írja le az úgynevezett Neumann-ciklus.
Ebben nem szerepelnek a perifériák, nem szerepel
a külvilággal való kapcsolattartás sem.

1. Program indítása
2. Utasításszámláló 1-re állítása
3. Utasítás elővétele
4. Utasítás dekódolása
5. Utasítás végrehajtása
6. Utasítás számláló növelése
7. Program vége, vizsgálat
8. Ha vége kilép, ha nem visszalép a 3.
pontra
Oldal 2 / 4

PROCESSZOR (CPU – CENTRAL PROCESSING UNIT) FELADATA, FELÉPÍTÉSE

A processzor a számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli.

 CU – Control Unit (Vezérlőegység): Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját.

 ALU – Arithmetic and Logical Unit (Aritmetikai és Logikai egység): Alapvető matematikai és logikai
műveleteket hajt végre.
 FPU – Floating Point Unit (Lebegőpontos műveletet végző egység): Az ALU sebességnövelése végett
jött létre, manapság minden processzor beépítve tartalmazza.
 AGU – Address Generation Unit (Címszámító egység): Feladata a programutasításokban található
címek leképezése a fő tár fizikai címeire és a tárolóvédelmi hibák felismerése.
 Regiszterek: A processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kis méretű memória. A regiszterek addig
(ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. A mai gépekben
32/64 bit méretű regiszterek vannak. A processzor adatbuszai mindig akkorák, amekkora a
regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni.
 Utasításszámláló (PC=program counter, IP=instruction pointer) ami mindig a következő
végrehajtandó utasítás címét tárolja.
 Utasításregiszter (IR=instruction register), mely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. E kód
alapján határozza meg a vezérlőegység az elvégzendő műveletet. (egyszerűbben: a végrehajtás
alatt álló programutasítást tároló regiszter).
 Flagregiszterek, amely a processzor működése közben létrejött állapotok jelzőit tárolja.
Minden bitje nevesített jelzőérték true vagy false
 Veremmutató (SP = Stack Pointer), a verem legfelső elemét jelöli ki.
 Akkumulátor (AC), amely pedig a logikai és aritmetikai műveletek egyik operandusát, majd az
utasítás végrehajtása után az eredményt tartalmazza.
 Buszvezérlő: A regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszert irányítja. A busz továbbítja az
adatokat.
 Cache (gyorsítótár): A processzorba épített gyors elérésű memória, ami a viszonylag lassú
rendszermemória elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes
beolvasásával, amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet. Manapság több szintje van (első
szint L1: a legkisebb méretű és legnagyobb sebességű, továbbá L2, L3), és megabyte-os nagyságrendű.

ADATBUSZ, CÍMBUSZ, VEZÉRLŐBUSZ

Adatbusz: Biztosítja az adatátvitelben résztvevő eszközök között az adatkapcsolatot. Hol az egyik, hol a másik
eszköz küldi rajta az adatokat. Kétirányú.

Címbusz: A címinformáció továbbítására szolgál. A cím alapján történik az adatátvitelben résztvevő eszköz
kiválasztása, és a belső memóriarekeszek vagy regiszterek megcímzése. Processzorból indul ki, egyirányú.

Vezérlőbusz: Vezetékei vezérlik az egyes eszközöket, időzítik az adatátvitelt. pl. jelzik, ha a processzor éppen a
memóriából kíván olvasni, és azt is, hogy a memória elhelyezte már a kért adatot az adatbuszon.

SZUPERSKALÁR ARCHITEKTÚRA

Több utasítást képes egyszerre végrehajtani azáltal, hogy a CPU bizonyos funkcionális elemeit (például: ALU)
többszörözik. Az utasításlehívás és dekódolás után – amennyiben az utasítások egymástól függetlenek és a
szükséges erőforrások rendelkezésre állnak – egyidejűleg több utasítás végrehajtása is elindulhat a megfelelő
erőforrásokkal. Később az eredményeket összegyűjti és újra rendezi.
Oldal 3 / 4

UTASÍTÁSKÉSZLET (KIEGÉSZÍTŐ TARTALOM)

A processzor által ismert műveletek és utasítások összessége.

 RISC (Reduced Instruction Set Computing)

 CISC (Complex Instruction Set Computing)

A CISC processzorok utasításkészlete jóval több, bonyolultabb utasítást tartalmaz, mint a RISC processzorok
utasításkészlete. A CISC processzorok gépi kódja átláthatóbb, rövidebb hiszen elképzelhető, hogy ami RISC
processzoron több sornyi gépi kód lenne, azt egy darab CISC utasítás magába foglalja. Ám ez valóságban
sokszor lassabb programfutást eredményez, mivel sok esetben a bonyolultabb utasítások lassabban hajthatóak
végre, míg egy RISC CPU-nál minden utasítás egy gépi ciklust igényel (ez segíti az átlapolást is), így inkább a RISC
processzorok lettek az elterjedtebbek. Ma már persze rengeteg utasításkészlet van, amiben keverednek a
RISC/CISC elvek.

UTASÍTÁSOK SZERINTI OSZTÁLYOZÁS (KIEGÉSZÍTŐ TARTALOM)

 SISD (single instruction, single data): egy utasítás dolgozik egy adaton. Nincs párhuzamosítás.
 SIMD (single instruction, multiple data): egy utasítást hajtunk végre, de egyszerre több adaton. Pl.: két
vektor összeadása: egyik CPU összeadja a páratlan, míg a másik a páros sorszámú elemeket.
(Vektorprocesszor, avagy tömbprocesszor)
 MISD (multiple instruction single data): Több utasításfolyammal egyetlen adatfolyamot dolgoz fel. Ilyen
gép a gyakorlatban nem létezik.
 MIMD (multiple instruction multiple data): a különböző adatokon teljesen különböző műveleteket
hajtunk végre. (Többmagos, vagy többprocesszoros számítógép)

MEMÓRIATÍPUSOK

ÍRHATÓ ÉS OLVASHATÓ TÁROLÓK

RAM (Random Access Memory): Pl. a számítógép operatív memóriája, cache és a regiszterek. Tartalma
tetszőlegesen törölhető, újraírható, kiolvasható. A tápfeszültség megszűnésével információ tartalmukat
elvesztik. Bármely tárolt elem azonos idő alatt érhető el. Két nagy csoportja:

 DRAM (Dinamikus RAM): Pl. Rendszermemória. Alacsony elektromos teljesítményigényű, de tartalmát

rövid idő alatt elveszti, ezért a tartalmat ciklikusan fel kell újítani (refresh). Celláiban az információt egy
kondenzátor tárolja, mely a szivárgási áram miatt hamar elveszti töltését. A DRAM-okkal akár
többszörös kapacitás is elérhető azonos méretben, mivel egységnyi felületen több cella integrálható,
mint az SRAM-nál, továbbá a címkivezetések száma csökkenthető. Integrált áramköre bonyolult, de
előállítási költsége és sebessége alacsonyabb a SRAM-énál.
 SRAM (Statikus RAM): Pl. regiszterek, cache. Nem igényli az állandó adatújítást és magasabb működési
sebességű, egyszerűbb időzítési megoldásokat igényel. Elérési ideje és ciklusideje közel azonos értékű.
Tárcellái ún. flip-flopok, egybites kétállapotú tárolóáramkörök. Memóriafrissítésre nincs szükségük.
Működési sebességük megközelíti a processzor sebességét. Előállítási költségei magasak.
Oldal 4 / 4

CSAK OLVASHATÓ TÁROLÓ

ROM (Read Only Memory): Nem változtatható információt tartalmaz (fix tár). Az információt a gyártó vagy a
felhasználó írja be a ROM-ba, a benne lévő információ bármikor kiolvasható, tartalmát a felhasználó közvetlenül
nem tudja módosítani. A RAM-nál lényegesen lassabban működik. Jellemző típusai:

 ROM: Tartalommal csak a gyártás során tölthető fel.

 PROM (Programmable): programozható, csak olvasható. Gyártása után nem tartalmaz semmit. Adat
nem törölhető, és nem írható felül.
 EPROM (Erasable): Különleges körülmények (ultraibolya fény) között törölhetjük és többször
újraírhatjuk tartalmát.
 EEPROM (Electrically Erasable): A fenti tovább gondolása, elektronikusan újraírható. Jellemző rá, hogy
csak meghatározott számú alkalommal írható felül.

LEBEGŐPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS

PONTOSSÁG PROBLÉMA

Az előjeles vagy előjel nélküli egész és a lebegőpontos számábrázolás esetében is csak fix értékek tárolhatók, de
míg ezek az egészek esetében pontosan megegyeznek a tárolni kívánt egész számokkal, a lebegőpontos
számábrázolás esetében ez nincs így, mivel bárhogy válasszuk is meg a számábrázolás határait, az ezek között
lévő végtelen sok valós szám nyilván nem ábrázolható véges helyen. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a
lebegőpontos tárolás során kényszerű kerekítés történik. Mindezek miatt az ábrázolási határok mellett a
pontosság is jellemez egy-egy konkrét lebegőpontos számábrázolást, ami megadja, hogy egy adott szám tárolása
esetén a tárolni kívánt és a tárolt szám értéke legfeljebb milyen távol lehet egymástól. A lebegőpontos számok
normalizált alakú tárolásából következik, hogy a pontosságot a mantissza tárolási mérete határozza meg, az
ábrázolási határok pedig elsődlegesen a karakterisztika ábrázolási méretéből adódnak.

TÚLCSORDULÁS (OVERFLOW)

Az egész számok véges biten történő ábrázolása miatt mindig van legkisebb és legnagyobb ábrázolható szám.
Amikor műveletet végzünk, elképzelhető, hogy a művelet eredménye már nem ábrázolható az operandusokkal
megegyező méretben. Ezt a jelenséget túlcsordulásnak (overflow) nevezzük. Túlcsordulás tehát lehetséges
pozitív és negatív irányban is! Figyelem, az alulcsordulás nem a negatív irányban történő túlcsordulást jelenti!
Könnyebben megjegyezhető, ha úgy tekintünk a túlcsordulásra, hogy a szám abszolút értéke túl nagy és emiatt
nem ábrázolható.

ALULCSORDULÁS (UNDERFLOW)

A túlcsorduláshoz (ami pozitív vagy negatív irányban túl nagy szám ábrázolásának kísérletét jelenti, azaz a
számábrázolási intervallumból lépünk ki) hasonló az alulcsordulás (underflow): olyan kis abszolút értékű számot
akarunk ábrázolni, ami már nem ábrázolható. A kettes számrendszerben történő normalizált ábrázolásnak
köszönhető megtakarítás (azaz, hogy a mantissza első számjegye fixen 1, így a mantisszának csak az 1-től jobbra
lévő részét tároljuk el, ezzel 1 bitet megtakarítva) hátrányos hatása itt jelentkezik: a legkisebb tárolható mantissza
1.0 ... 0, a legkisebb karakterisztika AK min (ahol A jelenti a számrendszer alapját, K min pedig a legkisebb
ábrázolható karakterisztikát) , a legkisebb tárolható pozitív szám ezek szorzata: 1.0….0 * AK min = AK min