Jótékonysági est

2022. 06. 03. 18 óra

Mogyorós Mária: Köszönti a vendégeket, elmondja, hogy ma milyen célból jöttünk össze, és hogy
Mudi Bese Botond lesz az est házigazdája.

Üres tándtér, csak a zongora van bent.

CD-ről bejátszva:

Koncz Zsuzsa: Ha én rózsa volnék… 1-3 versszak

…és, ha egyszer rajtam lánckerék taposna,

alattam a föld is sírva beomolna. (…)

Bese az utolsó mondat alatt bejön, és elmondja a konferálószöveget:

(Bese)
Háborúban úgy vagy egyik pillanatról a másikra földön futó és nincstelen,
hogy nem a te tetteidnek a következménye. Rajtad esik. Áldozat vagy. Este
békében fekszel le, reggel az egész világod összeomlott. Semmi nem ugyan az.
És félsz. Nagyon félsz. Megérzed milyen fontos hálásnak lenni azért, hogy a
másik melletted van. Mi nem értékeljük. Természetes. Ott mindenki tudja:
ajándék, de ezt nagy áron tudják meg. Családok szakadnak szét és az, aki ma a
legfontosabb holnaptól soha többé nem látod.
Mi békében élünk, de bármikor lehet ez máshogy. És tartozunk magunknak,
egymásnak, Istennek azzal, hogy aki erős tegyen az erőtlenért. Akinek van
adjon annak, akitől mások - beleegyezése nélkül - elvettek mindent!
Mi ma este a zenével, a tánccal és néhány verssel szeretnénk adni. Hisszük és
reméljük, ha mi békét és erőt adunk egymásnak, az a művészet közvetítésével
messzire jut. Legyünk most hálásak és adjunk erőt egymásnak!

A közelünkben zajló háborúról és a béke vágyáról szóló felfokozott érzelmek

tolmácsolásához ismert költők, zenszerzők műveit hívják segítségül a mai est
fellépői.
Elsőként Szilágyiné Kárpáti Éva előadásában Juhász Gyula versét hallhatják,
azt követően Haydn G-dúr szonátáját (Minden tétel?) játssza zongorán Mudi
Bese Botond. (Vagy csak …játszom.)

1
SZILÁGYINÉ KÁRPÁTI ÉVA

Juhász Gyula: Szikratávirat

Testvérek! Emberek!
Közös veszélyben fogjatok kezet!

Bajtársak! Szenvedők!
Boruljatok le a Jóság előtt!

Bukottak! Győztesek!
Az Igazságban egyesüljetek!

Hívők! Kételkedők!
Az Ember vérzik: Szeressétek őt!

Harcosok! Álmodók!
Mindnyájatokban egy bús szív dobog!

Testvérek! Emberek!
Ne öljetek már! Ölelkezzetek!

MUDI BESE BOTOND : Haydn G-dúr szonáta

HROZIK KATALIN

Radnóti Miklós

Nem tudhatom...
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,

2
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

BESE:
Radnóti Miklós versét Hrozik Katalin mondta el. Ismeretlen szerző Szép
csillag című kánonját halhatják most a Fontana Női Kar előadásában.

FONTANA NŐI KAR

Ismeretlen szerző: Szép csillag – kánon

BESE:
Faludy György megrázó víziójával csontig hatoló nyersességgel óv a pusztítás
értelmetlenségétől. Jámbor Benedek idézi gondolatait.

JÁMBOR BENEDEK

hogy sárgul, törik, elszakad,

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
Tanuld meg ezt a versemet,
és mit gondolsz, milyen meleg
mert meddig lesz e könyv veled?
egy nagyváros, mikor leég?
Ha a tied, kölcsönveszik,
Tanuld meg ezt a versemet.
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,

3
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacillusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó –
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed –
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.
 
(Toronto, 1980)
4
BESE:
A Fontana Női Kartól az Alta Trinita című dal hangzik el, amit Ács Bálint verse
követ Klamerusz Ilona Mária előadásában.

FONTANA NŐI KAR

Ismeretlen szerző: Alta Trinita

KLAMERUSZ ILONA MÁRIA

Ács Bálint

Kinek fáj

Mondd, Uram! Az kinek fáj,

ha nevet a sok gyerekszáj,
mint féktelen csikók, szaladnak,
örülnek csak a pillanatnak?

Mondd, Uram! Az kinek fáj,

ha kéz a kézre rátalál,
várják a biztos holnapot,
s a szív alatt új élet dobog?

Mondd, Uram! Az kinek fáj,

ha öreg kéz mankóra vár,
fejet simít, adni kész még,
de sorsával már kibékült rég?

Mondd, Uram! Az kinek jó,

ha madár helyett ágyúgolyó
repül füstös égen át,
s halál bűzét okádja rád?

A gonosz, bűnös, gyilkos szó

lelkünket megnyomorító
pusztít, rombol, megöl mindent,
nem ismer sem embert, sem istent,

s az ember az embertől elidegenül,

mint almáról a héj, ha férges belül,
a humánum kérge könnyen lemállik,
mikor az ember állattá válik.

Uram! Én tényleg nem értelek,

hová fordítottad óvó tekinteted,
hová lett a minket védő pajzsod,

5
s az ígéret, hogy a jókat megtartod.
Vagy mi mind bűnösök vagyunk? Talán
a jók is odavesznek a bűnösök asztalán?

Nem kérlek, de követellek,

hogy legalább a jókat mentsd meg,
ha akarod, szép szóval, imával,
mert neked dolgod van ezzel a világgal.

BESE:
Schubert Májusi dalával elköszön önöktől a Fontana Női Kar. Azt követően
Ladányi Gábor versét Iski Katalin mondja el.

FONTANA NŐI KAR

Schubert: Májusi Dal

ISKI KATALIN:

Ladányi Gábor Kinek már nincs foga,

Az éhes gyermekszáj,
Legyen újra béke
Mely éhségtől tátva
Hol a szellő keltett Támadók gaztettét
Szunnyadó virágot, Az égbe kiáltja.
Az is kívánt néki
Este édes álmot, Világ embersége
Most rakéták zaja A rászorulókat
Töri meg a csendet, Keblére ölelte,
Félelem, aggódás A biztonságukért
Tölt be házat, teret. Szavát felemelte.
Ha majd újra szellő
Nincsen rá érvrendszer, Ébreszt kis virágot,
Mi jogossá tenné, Fegyverzaj nem veri
Ártatlan emberek Fel a hajnali álmot,
Vérét elvehetné. Félelem nélküli
Földönfutók lettek Lesz újra az élet,
Menekült milliók, Az emberek lassan
A négy égtáj felé Újra hazatérnek,
Sírva elindulók.
Addig mit tehetünk?
A riadtan szoptató Nézzünk fel az égre,
Fiatal anya, Együtt esedezzünk,
A görnyedt aggastyán, Legyen máris vége,
Legyen újra béke!

6
BESE:
Legyen béke! Vajon honnét, mitől legyen béke?! Megtalálhatjuk sok
dologban: a hajnali madárfüttyben, a reggeli kalács ízében, a másik ember
mosolyában, a hasznos tevékenységek eredményében, a felhőket csodálva és
egy kis virágban - de legelőször önmagunkban kell rálelnünk, miután
lelkünkben megteremtettük azt.

Hallgassák meg szeretettel Gida Csobokától a Petite Fleur, Kis virág című
francia dzsezz darabot!

GIDA CSOBOKA: PETITE FLEUR

SZÁNTÓNÉ CSONKA BEÁTA

Aranyosi Ervin: A szeretet gyógyít

A szeretet gyógyít, felemel, támogat,

ezzel szolgálhatunk lelkesen másokat.
Olyan energia, ami sosem fogy el,
s ha kapom, úgy érzem, nekem is adnom kell!
Szeretettől a szív, mind örömre lelne,
boldogtalan, beteg, többé sosem lenne!
Tovább kell hát adnunk a szeretet-lángot,
és jobbá szeretni az egész nagyvilágot.

Jó lenne hát tudni, hogy mi célból lettél,

utad megtaláltad, amikor szerettél,
és ha másoknak is mutatod az utat,
jó érzéssel tölt el, boldogít a tudat.
Gyógyíts szeretettel, s taníts másokat is,
mert gyógyul a lélek, mikor másokban hisz!
Hiszem, ha örömöd másokban megleled,
lelked is gyógyítja majd a szereteted.

7
Ami kiáramlik, az visszatér hozzád,
ha az szeretet volt, szeretetet hoz rád!
Ezzel a tudattal sokkal könnyebb élni:
ahol szeretet van, nincsen okunk félni!
A szeretet ezért képes gyógyításra,
szórjuk hát szívünkből, a lelkünkből másra!
Gyógyuljon a világ, éljen a szeretet,
váljon gazdagabbá a hétköznap veled!

Aranyosi Ervin © 2019-10-12.

BESE:
Aranyosi Ervin versét Szántóné Csonka Beától hallhatták.
Következzen Brahmstól az V. Magyar Tánc klarinétátirata, melyet duóban
Komlósi Grétától és Gida Csobokától ad elő.

GIDA CSOBOKA – KOMLÓSI GRÉTA – Brahms – V. Magyar tánc

BESE:
Az imént hallott duó már átvezetett bennünket a tánc világába. Mai utolsó
fellépőink a Nagyvenyimi Táncegyüttes tagjai műsorukban …………….-t
láthatnak.
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A táncosokat megkérem, hogy segítsenek kitolni a zongorát, tehát zongoratolással kezdődik a

produkciójuk 😊

Táncegyüttes műsora

BESE:
Köszönjük minden közreműködőnek, hogy ajándék műsorukkal lehetővé
tették a mai jótékonysági est létrejöttét:
 Gida Csobokának
 Hrozik Katalinnak
 Iski Katalinnak
 Jámbor Benedeknek
 Klamerusz Ilona Máriának
 Komlósi Grétának
 Szántóné Csonka Beának

8
  Szilágyiné Kárpáti Évának
 A Fontana Női Kar Tagjainak és Karvezetőjüknek, Péter Katának
 A Nagyvenyimi Táncegyüttes tagjainak és szakmai vezetőiknek, Kuminka Zsuzsának és
Czuppon Péternek

Minden résztvevő nevében köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kérem, hallgassák meg Vargáné Kaiser Katalin, Nagyvenyim Nagyközség
polgármesterének gondolatait.

Polgármester asszony záró gondolatai (Ő köszön el utoljára a közönségtől.)