Kislexikon A setitheben erp ll es ied ara tal, “gy ode alr ld cmc e s2rpe kvakultira (ytmvlés Halk, kagyl, alk és mis szervezetek termésctes vai 6desvii vagy tenger) krnyezetben val tens Ase ltermativfehérj Gy ttgalom, amelybe a ila erik lei svertechnogii mszerckkel elliott elyetesiti: a gabonalé- ‘eka, olde, csomthjasokbst,magvakbil gb, ‘varokbtkivont vagy mikroorgmnizmusok segiségvelKtrebazot ‘hi, ilktve a sta hiv tartoenak,Ellitsukawirakossok ‘erin hagyominyos médszerckndl jelentsen kisebbktemyezet- ‘ereldsel jr ma, hiszen nem igénel nagyardnyidlattenyész- Ast let halszatot vagy halgaadélkodést Eze a ipariggal _scemben llatjog dla kitogisok sem merbetnek el aantropocén Javasolt megneves a jelen foktieénet korseak, amelyben az ember tevekenystg eyakoroj a lezmeghatironiip hast a koryecetre 6s az palate its flynak ae, hogy mi korea egy az antropoctn kor kezdet sokak serint az 1980-68 ‘vtized lnne a megfele hatirvona,mertonnantljelennek meg a kibzettteekben ngy bisépge a mianyagdarabkik, iletve a nke leis egy verkinretek sori a szabadbo jute adioaktiotipok ‘tillenés pont Aza kuszbbérték, amelynck ilépése hirtelen,nagy- arinyd,eyakran Gers és vsszafordithataan vltozsokat lb a Fold-rendscer kids, biodiverzités A Foldin 6 fjok, inden lat, nvén,gomba- de ‘mikroorganizmus ij, iletve ezek egyedscdmsinakkifjezése, Eh ‘vontabban fogatmazva: a bolyg® biodiveritisa nemesak a ijk milli és az egyedek mild jeleni, haem ezeknek az eye ekki billie tuljdonsgitjllegretessédt is. Min -nagyobb a biodverztis, anil alkalmasabb a bose arr, bony lj a vihozSsokat,fetarsa az cgyensily é az leet boeneruia A 6 trmészetbl sirmazé nyagokbinyert meg cenergia. A bioenergia-jlesrtésher fit, iletve gyorsan n0v8 hie szonnovényeket,példiul gabonaflcket, sj, virdgosndat ds ccukornidathasanlnak fl, A biomasszaegetésvel elektromon framot jlesztenck vagy biodzemanyagot dlitanak eb, Dloszén Szerveshulladckok exigszapény vagy telesen oxigdnments| ‘enyezethen vléhevitéstvel elliot, s2énserl anya. elenleg 28 esto folynak ar, hogy mennyire alkali sda meg- exisér is trlsira, Absa hasnt épiSanyaght, 1701 anyagkdn, vali vizmepub pestis oko taljavisé. blokkléne Digits nyvintarts, amelyben egy kitntetett esomd= ‘ont nei, deynevezet peer to per (P2P) liza Sb ponjin is megbizhatdan,ahiba vagy beflyisolis Ihetséget minimal ‘a catlckentve rigitik az dretktésck,gyértsiflyamatok th rset, redetieg a kriptovalutk, ped a itcoinhatkony és ‘ionsdgos forgalménak bztoskisirafjlesztetdk ki, dea techno ogi alkalis ellis lincokon dram éru ayomon kovetésére is jay pelddul koanyen ellendrizhet, hogy az Gzletbenvisérot tonal enmartha fordsbol slemazihe. bolygétirdképessége A Foldrendszer Kuta, ohan Rockstrdm és Wil See tal kidolgozot elmélet az emberis sir bizton- signs 6 tartés miki tartomny meghatérozisra. Az ismert tao smo forrsbil srmanadatokat doit fel s veg kien, a Fald-rendicersabilitisitbefolyisol6tényeabthatroz- tak meg. Kiseimiotik, hogy az emberiagslnletevkenysége rilyon merken karostjaezcket a tényezbket, & mindegyikre rmegillaptotikazokat «kaszbértkeket, amelyek tllépése ese- ‘én katasonofis kimeneteldvltozsok indulhatnak meg. A kit lenetéle kirosodds: a biouercitdsesokkenése, a kllmaviltozss, a vegyi sennyerés, az 6zoaréteg elvékonyodiss, «Mgkixbe juts scroszolok a deedinok eleavasodiea, a nitrogen é a fseforta 29oy HLET 4 notya6xxon (al tlajavit zerek tlhaszndat, a2 Gdesvi elfogys, vale ‘mint foidhasznlat (a ermeszetes Skosrsetémkelpsztisa de a terblet begpitése vagy mezigazdaségi mavelésbe vtele) A kis Jenebit ett —biodiverztiscsdkenésnt és a klimavilos _2hsrbl— megillaptotik, hogy a tabbi héthassal van ru, 6 ‘aymagukban i legenddck ahr, hogy a kisetbérkettilépye az epész Folderendcert insabill egysk, A kutatok az it, ogy az emberség mir most pet ngy kisetbrtcet; Fd ‘rendszer a klimaviltozis,abidiverzitisbanbekdvetkeztt vezi: Sg, aermészetesOkoszisztémék pusztiisaésa aaj teat ‘nasznilta nyomin mari nsabilllaptba keral, ‘rut hazai terme (GDP) A termelékenység mérbszima, ami cay emzet vagy ey guaasig szcktor dtl egy aot iaakban els lito java és szogathsk cic aja meg. Mi epy-egy nem ot termeldképessige, dm gyakran brik azér, mer minds, let vagy az okozotktrnyezetitalmakkifejeatsrealkalmat Jan. A seémitis rendszerének kdolgozdja, Simon Kuznets elev figyelmectett ara, hogy a GDP nagységAbd nem sabad eey-egy nema jsétnck mértékérekovetkeztetn demogrifiai itmenet Az a jelensty, hogy a echnoligia a gazdasig az oktatis tens elmaradot trsadalmakban igen magasa ste letsek s alilodsok scima, a fejlbdés Soria magasabb technos ‘ogi, gazdasig és iskolizotsgisvintre éve pedi esdkkemnck mind a halslozisok, mind a sebetések arinyszamai lmozda viszonyitisi pont A nemzedékek egymésra rtegzbd6 ti pscaltatnyomén megvslhozhat a7, hogy mittekintOnk norms lisnak,természstesnek, Kényv ken 2 fogalom abban az 3ssze~ figatsben szerepel, hogy néhiny emberOd sorén eleetetOk, rilyen elkpesctien gazdag biodiver=tjllemzi az epéscsdpes terméseati kmyezetet cltartképességEay-o4y fj popula lenagyob mérete, amit cay att koenyezt tal nyt tpl, let, viz és mis erd- forrsok dssesstyelehetivé tes erdédtalakuls forest transition) Az ember irsadalom stl kale- ‘tot fldhasenlat doi talakulisa egy adoterleten. Aker ialisiesény; hia legutls a dinoszaurusok urlménak eet vet Klbell 65 mili Evel east trofikus kaszkid Egy Okoszisztémiban atplieklne egy szinjén (a trofkus sinten)érvényesl ats sokszoro, egymis ivi ‘eivethezményekhez vere tplilékine mis sini, Amikor a ber evo epy Skosisaémibsl a esisragadandkat, a Bek -vetkez rofikus kasck slapyetienviltoztaja meg. az eps Oko seistémit s magit a adr vagy tengei ats. Ha ped egy ast Skosislémabl eine frkasok, szarvasok sma mogemeledi 5 ililkazisukkal mepakadalyozzak a természtes erdSalést. Ha vissavadtds Sorin jbl betelepiak a farkasokat, akalkul trou kasok visi az ert, termésactes bo alverzitist ahogy a Yellowstone Nemzeti Pak pli is muta) ‘ithaldszds Eey-egy ball olyan mértkt lebalészsavalamely vie tesbS amit fj termszelesseaporodis empjval mr nem tad cllensilyorni, (gy veszedelmesen megritkul, Az ENSZ Eel zdsgyi és Medqazdasigi Szervezetnek 2020-ban kel lentése szerin a alfajok egybarmadit mri thalisat jracrdésiés, jraerdsblés Az erddk és ligtektermészetes ton ‘vagy ember beavatkozs révén tend vsszatérése valamely f= roleire. A fogalom haszdlhat6 fog értelemben, de szikebben mazokraaterbletckre is, amelyeketcsak a kzelmlban fosctetunk meg a természetes erdStakaritl, Az er jlentssadn-dioxid- meghtt és trol kipessége miata raerdstés a Klimavilaris ‘megilitisnakepyiklehetsées,termeészetes médszere, Aveghizhatisd gizok, iveghizghzok Azok a gizok, amelyekegy- fata takard képeznck az atmoszérlban, és emelik a bolygs de laghomérséklett. fold légkrben ev legfotosabb Gveghés sizok a soén-doxid, a metin, a dinitrogén-oxd és az 0m, Az ember tevékenysége nyomn nit a Kgkiriseén-dioxd, metin és “initrogén-oxid mennyisége, ami a hmersékletemelkedéschez 54 (di klima mepvatorishozvezet. vadisz6-gyiitOgotd Ezokben a kulirkban az mberck a tering stb szererték meg az ennivalt. Az emberiségtrténelmének ‘ban vasa gytjige letmdet flyatt, sak holoodn ideal keadetén sleet meg a mezBgazdlkodts virosigazlilkodis Eleimiszer és mis mezdgazdasig ermékek ter melése vrosi Kirnyeztben iletve virosok KBevetlen szomsnéd- sigibun, A virsi gxadlkodis gyakran nagyméctékben fmmart- ‘hab is, mennyiben a tiple eliisthoe ax ember al ako ‘ertleteket haszndl ea slits igénye rendkivilcskdly,iltve ‘megKjul enerpaforsisokt és lyn tchnoligikat alkalmar, mint * hidroponia ‘védett tengeridvezet Olyantenger: vagy dceinteretek, sol val milyen meértkben korltozzAk az ember tevékenységet, példiul m bizonys hliscati midszerck alkalis, indent haliscatt azév valamelyscakascban vagy bizoayos ijok kif. Vannak tees halt tislommal védet vezeek is. Jeleneg ie 45 eer négyzetkilométernyiviterlet,vagys a viligtengerekvalamivel tab mint 7% ll vlamilyen védelem alt visszavadités Magasbiodiorziis lettre, detkdzdssége és rend serek helyrilitsa és kiteresztése. Gyakran hatalmasarinyok than végik anna édekdben, hogy a természetes folyamatokat ‘indi, 6 aol ehetséges, ja meghonossikakordbban ot fajkat Byes escckben helyettes fj alkalmaznak, amelyek aeredelekhez hasonlsscerepettltenek bea megijul letkzts- séghen. Kényvnken a vissavadiis fgalmat szeseb ételem- ben hasenijuk int trmésztes llapotk & a bioiveritisgl- bis heyrealitist annak érdkéhen, hogy az emberiség Ktezése _fentarthaé egyen. Ekképpen a klimavaozis assist, illetve megilitaiavisscavadits ork sek egyiketontossg le- mének kell ckintenink 81d novekedés A grasp nvekedésnek az az a, amelyk fn tarthats mvidon banda fl az erifocrisokat; alternativaj x hae _syominyos gazdasg ndvekedésnk, amely em vesz fgyelembe ‘a kbeayezetnok okazott talmakat.