A Linux története

A Linux - ugyanúgy, mint a Windows -, operációs rendszer. Olyan program, amely egyszerűen
csak működteti a gépet. A kettő között mégis óriási különbség van, és ez a különbség főleg
„származásukból” ered. Bill Gates és csapata a Windows-t üzleti céllal, a PC vásárlók piacát
megcélozva, és az Apple Lisa nevű programját „nézegetve” fejlesztette ki.
Linus Torvalds a Minix nevű ingyenes, szabad forrású operációs rendszerből indult ki, és
diákos lendülettel nekilátott, hogy jobbat csináljon.
Az első Windows lassú volt, drága, és tele volt hibával. Az első Linux, ami felkerült a netre,
épphogy működött, egy lemezmeghajtót kezelt, tele volt hibával, de ingyen volt, és az írója
felkért mindenkit, hogy ha akarja, fejlessze tovább, persze továbbra is ingyen. Ma a Windows
még mindig drága, de jól használható, és csak a Linux hívei szerint van tele hibával. A Linux
szervereken verhetetlen, stabil, még mindig ingyenes, szabadon felhasználható és
fejleszthető.

Érdekességek a Linux világából

A születés körülményei

A Minix-et Andrew Tanenbaum professzor oktatási célokkal

fejlesztette ki, ezért bárki megnézhette a forráskódot, hogy
tanulhasson belőle. Ennél akart jobbat készíteni Linus.
Tőle távol, Amerikában a Massachusetts Institute of
Technology-nél dolgozott Richard M. Stalmann (jobbra), aki
ugyancsak a szabad szoftverek híve volt. Véletlenül úgy alakult,
hogy Linus egy rendszermagot készített, Richard pedig egy
héjat (ami a rendszermag kiegészítője), amit ő GNU-nak nevezett. Linus a kettőből hozta
létre a Linuxot, amit így helyesen GNU/Linux-nak kellene hívni. 1991-ben tette fel az
Internetre, hogy mások is dolgozhassanak rajta, és ilyenek az idő múlásával egyre többen
akadtak.
A fontosabb állomások

Bár a program viharosan fejlődött, 1994 előtt Linus nem engedte egyik új változatot sem 1.0-
nak hívni, mert úgy látta, hogy még nem teljesítik a POSIX (UNIX szabvány) elvárásait. 1994-
ben jött ki az 1.0.0-ás verzió, és ettől kezdve minden verziót 3 szám jelöl. Az első a nagyobb
fejlesztéseket takarja, a második, ha páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztés alatt
álló rendszert jelöl, a harmadik az apróbb változásokat jelenti. Így elérték, hogy mindenki a
neki megfelelő verzióhoz jusson: aki használni akarta, az páros, aki fejleszteni, az páratlan
középső számút töltött le.
1996-tól a Linux modul rendszerűvé vált. Ennek az volt a lényege, hogy a rendszer kis
terjedelmű modulokra volt szétdarabolva, és mindig csak az a rész töltődött be a
memóriába, amelyikre szükség volt. Így, bár a Linux egyre terebélyesedett, mégis gyorsabb
lett, és kisebb memória igényű, mint az előző verziók.

Az ekkor szárnyait bontogató internetes ipar hamar felfedezte magának a Linuxot: ez pedig
jelentős részben az Apache webkiszolgáló alkalmazásnak köszönhető. Az Apache első
publikus kiadása 1995. áprilisában jelent meg, és egy év sem kellett ahhoz, hogy piacvezető
szerepet szerezzen, amelyet azóta is őriz. Szintén 1995-ben indult el a MySQL fejlesztése,
amely a legkedveltebb adatbázis-kezelő alkalmazás a webes felhasználás területén. A Linux,
Apache és MySQL alkotta kombináció (LAMP) pedig hamarosan fogalommá vált.
A 90-es évek második felétől a szervereken szinte kizárólag UNIX, ezen belül is főleg Linux
futott. A kérdés az volt, hogy a személyi számítógépek területén lesz-e kihívója a
Microsoftnak?

Ekkoriban indult el talán a két legfontosabb projekt, ami közelebb hozta ezt a célt: a Gnome
és KDE fejlesztése Ezek sok-sok kényelmi, és esztétikai elemmel gazdagították a Linuxot.
1996. februárjában megjelent a Gnome-hoz sok szálon kötődő Gimp grafikai program első
kiadása, 1998 januárjában megnyitották a Netscape forráskódját (ami a mai Firefox alapjául
szolgált), 2000-ben kiadták a StarOffice forráskódját (amiből később az OpenOffice.org lett),
a korábban vezető szerepet betöltő, magyar gyökerekkel rendelkező MPlayer multimédia
lejátszó fejlesztése szintén 2000-ben kezdődött meg.

A Linux ekkoriban (2000-2004) a kísérletező kedvű, lelkes felhasználók operációs rendszere

volt. Már nem igényelt különösebb előképzettséget, az azonban elkerülhetetlen volt, hogy a
felhasználó időnként elmerüljön a konzol (A DOS ablakhoz hasonló parancssoros felület.
Brrrr) rejtelmeiben. Így menet közben rengeteget lehetett tanulni - aki azonban nem volt
erre hajlandó, az nem igazán boldogult a rendszerrel.

2004. októberében jelent meg az Ubuntu első kiadása. Az

Ubuntu így fogalmazta meg célját: "Linux emberi lények
számára". Vagyis a cél az volt, hogy egy olyan operációs
rendszert alkossanak, amivel azok is boldogulnak, akik
egyszerűen csak használni szeretnék a számítógépet, de
egyáltalán nem áll szándékukban különösebben elmélyedni
a működésének rejtelmeiben.
Linusra visszatérve még annyit, hogy máig ő fogja össze és
koordinálja a fejlesztéseket. Amikor a 0.01-et megírta, biztosan nem gondolta, hogy a
programozási munka eltörpül majd a lelkes programozók munkái tömegének
feldolgozásához képest.

Disztribúciók

Ez a szó tulajdonképpen szétosztást jelent magyarra fordítva, itt a Linuxban pedig talán a
fajta a legkifejezőbb. Mindegyik Linux, mindegyik stabil, de mindegyik kicsit más.
A legismertebb disztribúciók: SuSe, Red Hat, Debian, Slackware. Akit érdekel, kimerítő leírást
talál róluk a következő címen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux-disztribúciók

Itt tart ma a Linux, a Windowsról valószínűleg mindenki tud, (még sok az XP, de már terjed a
Vista), ezek alapján talán érdemes összehasonlítani őket.

Linux kontra Windows

1. A fő különbség a licensz. A Windows kiköti, hogy hány gépre lehet telepíteni a
megvásárolt terméket, és visszafejteni még hibajavítás címén is tilos. Ezzel szemben a Linux
szabadon letölthető, korlátlanul telepíthető és fejleszthető.

2. Telepítés és használat. A Windows minden szempontból a nem szakértő felhasználók

tömegeit célozta meg. A telepítéskor mindent fölismer, beállít, az ember már unja a sok
„Tovább” gombot nyomogatni. A felhasználás hasonlóképpen egyszerű, és a Vista ebben
még felül is múlja az XP-t. A Linux sokáig a számítógép guruk területe volt, akik rangon
alulinak tartották Windows-on dolgozni. A kevésbé szakértők egy telepítésnél bizony sokszor
megakadtak, és a használat közben is széttárták a karjukat egy ilyen tanácstól: „megy az a CD
meghajtó, csak föl kell mountolni!”.

3. Stabilitás: Ez a Linux-hívők vesszőparipája. Kb. a Windows98-ig teljesen igazuk volt. A

Linux sokkal stabilabb volt a Windows-nál. Saját tapasztalatból mondom, azóta nem sok
különbséget látok a kettő között. Nekem az XP is megbízható, és a feleségem a SuSe 9.0-át is
le tudta fagyasztani (fogalmam sincs, hogy csinálta!).

4. Szerverek, és munkaállomások: Tény, hogy a Linux szervereken nagyon erős, és az is

tény, hogy a Windows a kliens gépeken egyeduralkodó. Manapság a kettő konvergál: A Linux
megpróbál PC-n is kényelmes és jó lenni, a Windows pedig szeretne minél nagyobbat
szakítani a szerverek tortájából is. Mai szemmel, ez utóbbira nem sok esélyt látok. Az, hogy a
Linux ingyenes, és tökéletesen működik, a legjobb szerver operációs rendszerré teszi. Az
Internet gerincét adó webszerverek túlnyomó többsége Linuxos, de a munkahelyeken,
irodákban is a legtöbb kiszolgáló, (amiről a dolgozók sokszor nem is tudnak) Linuxot használ.

5. Biztonság: A programhibák javítása terén a Linux sokkal jobb, és ez a szisztémából

következik. Ahogy fölmerül egy hiba, a nyílt forráskód és a rengeteg fejlesztő biztosítja a hiba
gyors kijavítását (maximum hetek alatt). A Windows nehézkesebb és a programozói csapat
sem akkora, mint a Linuxnál. Ők 6-12 havonta adnak ki egy-egy szerviz packot, közben néha
egy-egy frissítést.
A fájlrendszer sem egyforma, a Linux védettebb. Ott minden fájlnak van létrehozója,
tulajdonosa, csoportja, és persze vannak a többiek. Be lehet állítani, hogy ki mire kap
jogosultságot. A Windowsnál ilyen nincs. Amit látok, azt akár törölhetem is, legfeljebb
figyelmeztet, hogy írásvédett, de a végén megcsinálja. Kevesen tudják, hogy a Linux éppen
ezért védettebb a vírusok ellen is, mivel a vírusnak egyáltalán nincs írási joga a fájlokhoz.

6. Frissítés: A fő különbség, hogy a Windows az Update funkcióval csak a Microsoft-os

programokat frissíti, míg a Linux az összes telepített programot is. (Mennyivel
kényelmesebb!)
Végül szeretnék néhány igazán fontos Linux felhasználást említeni, hogy a kitartó olvasó, aki
megemésztette az eddigieket, egy kis desszerthez is hozzájusson. (Persze lehetne a
Windows-ról is hasonlót csinálni, de ez a cikk a Linuxról szól).

Végül szeretnék néhány igazán fontos Linux felhasználást említeni, hogy a kitartó olvasó, aki
megemésztette az eddigieket, egy kis desszerthez is hozzájusson. (Persze lehetne a
Windows-ról is hasonlót csinálni, de ez a cikk a Linuxról szól).

Google

Az egyik legnagyobb és legismertebb Internetes keresőoldal technikai hátterét Linux alapú

szerverek tízezrei adják. Egy komoly és jól működő Internetes keresőrendszer kiépítése
hatalmas technikai kihívás, és ilyen mennyiségű szerver esetében egyrészt szükség van arra,
hogy a használt operációs rendszer kiemelkedő stabilitású legyen, másrészt arra, hogy
szükség esetén bármely része módosítható, testreszabható legyen. Természetesen ilyen
nagyságrendben már a licenszdíj is igen komoly faktor, amiben a Linuxnál olcsóbb alternatíva
nehezen képzelhető el.
CERN

A világ legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma a Svájcban, Genf városában

található CERN. A hatalmas épületkomplexumban (mely alatt többek közt egy 27
kilométeres, óriási részecskegyorsító is található) alapvető jelentőségű kutatások zajlanak, és
számos ma használatos technológiát itt fejlesztettek ki - többek közt a World Wide Webet. A
részecskefizikai kutatások során hatalmas mennyiségű adat keletkezik (nagyságrendileg
percenként 10 DVD lemez kapacitásának megfelelő), melyeket tárolni és kezelni igen komoly
információtechnológiai kihívás. A hetvenes és nyolcvanas években erre a munkára CDC, IBM
és Cray majd DEC szuperszámítógépeket alkalmaztak. Azonban a szuperszámítógépek esetén
mind a beszerzési, mind az üzemeltetési költség igen magas, ezért a CERN-ben folyamatosan
keresték az új megoldásokat, ez vezetett oda, hogy a kilencvenes évek elején UNIX rendszert
futtató HP munkaállomásokból álló fürtöt helyeztek üzembe. A következő, és máig
alkalmazott megoldás pedig az volt, hogy "hétköznapi" (bár igen jó minőségű) PC-kből
építették a fürtöket - és egyben lecserélték az operációs rendszert Linuxra. A váltást
természetesen hosszas tanulmányok előzték meg a megfelelő platform kiválasztásához, és
meg kell jegyezzük, a Windows mint reális alternatíva (mint a tudományos világban
általában) a magas költségek és a stabilitási problémák, valamint a zárt forráskód miatt szóba
sem került.
Industrial Light & Magic

A közismert animációs stúdió (mely többek közt a Star Wars 2, a Terminator 2, a Jurassic
Park, a Harry Potter 2 és számos más film speciális effektusait készítette) 2001-ben állította
át számítógépes parkját IRIX rendszerről Linuxra (az IRIX a Silicon Graphics nevű cég
kereskedelmi Unix rendszere). Jelenleg több ezer processzoros szerverfarmmal rendelkezik a
cég, és nem csak ezen, de a munkaállomásokon is Linux fut. A cég az eddigi tapasztalatok
alapján elégedett a váltással, hiszen nem csak a szoftverlicenszek révén sikerült a költségeket
csökkenteni, de lehetővé vált a drága SGI hardverek lecserélése lényegesen olcsóbb és
hasonló teljesítményt nyújtó PC alapú rendszerekre.

NASA Mars Spirit expedícó

A 2004-es Mars expedícióban (MER: Mars Exploration Rover), mely során a Spirit és
Opportunity nevű Mars járművek három hónapos felfedezőutat tettek a vörös bolygón,
szintén fontos szerep jutott a Linuxnak. Korábban is használtak már Linuxot az űrkutatási
programokban, a MER során azonban gyakorlatilag minden fázisban, a magas szintű
tudományos tervezésről az alacsonyszintű parancs-előállítási műveletekig, valamint
megjelenítésre és szimulációra egyaránt alkalmaztak Linuxos gépeket. Az ILM-hez hasonlóan
egyébként itt is az IRIX platformról váltottak Linuxra. Feltételezhetően ez esetben nem
annyira az alacsonyabb költség volt a döntő tényező, hanem hogy a nyílt forráskód
segítségével a kutatók igen gyorsan tudták rendszerüket adaptálni és fejleszteni a munka
során felmerülő újabb igényeknek megfelelően.

Ez a cikk nem azért született, hogy beleavatkozzon a Linux-Windows párharcba. Egyéni

véleményem az, hogy mindegyiknek megvan a maga helye, ahol jobb, mint a másik, és ott
kell alkalmazni. Ennek a cikknek is, mint a többinek az ismeretterjesztés, és a szórakoztatás
volt az elsődleges célja. Remélem, sikerült.
Forrás: rentit.hu