eee oak Pod | Ca ALAA ‘Mit neveztk az lbéayehet yi anyag ender? Mia anyageserehrnas ese? Mi sekséges az anyageer lezalsthor, ami az Wlenyek Oko sere sein ‘Sopot is eet esi? Sellemezzeakalbabaddkolipat seep llényesoportoat, maj nevezzen mee ‘nnyat a egyesesoporiokbabesorolnt liknyesoportok Kz! ilyen tyke Bist art, hogy az anyagesere-folyamatokszaalyonotak le- spenek ‘ict sikséges folyamatcksabllyozosiga? atirozea meg a sosrpatolyamat foal! ‘Mic nevectnk kes anyagesorénel? Vane basonaig a klnbéed skola seep lonyek anyagesere-flyamatal eat? cers 1. Azéllayek abt yi rendserek, met KSeyezotkkel land anyag- és neria~ ‘er flask post ‘Reanyagenere a6 rence &kimgezete kt a6 anya, anyagitala- ‘ls anyon. 3 pont Notaucirther energie stkséges. fetbsenlt eneria use szerintesoporo- stat az oleayek pont ‘Rtenyeoersit hasenositdk a fooastotfok vagy ftosintetiziak, Mil exck az ‘hotenek serveten anyagoKbil (CO, 6 HO) aitaak eo szerves vegoletcke, ‘Skolt telemben temelOk producensek. 2 pont Fotwesittziohsbskienumok nebiny fj, a kkbakiriumok, a nivényszen al ‘sonab ren cok 6 a novenyek a parzitk ivcéve) 1 pont Reeves, anyagokoxidlésival -nyernck enepiit a hele allények. /Abetermifok Skoog Grekemben fayasak 6s Iebootk ebetek. 2 pont Fonyasrtk taliban a llatok, melyek kal a 6 gndaszervezetbdlpsos- at parciiknacskoasknek nevezzk 22 pont ‘Raucenektebontdk is heterotrfok, deez dn ol serves anyago ogyesea~ ‘ak, Nekklabetelenek a biogeoksmai anyagktriogisban 2 pont Redaoensck pa gombik a bakériumok bbsége sndhinyféepfj. 1 pot Ihr ayageereolyamatok eitr6dise szaalyozott foyamat. A szabityois fnfeeisramidson lap (a DNS a eberjken eres, Az informa shor sakes enegia ltlaban az anyagsersbl nye. 1 poat wD Avaltoz Koilmények kita szalyogot anyagesereZlyamatok tak enn 8 feitek— call z opin szervezct~egyensilyivhomeoszizisi. po "Tansepotolyaratak nevezzk a sjck membrdnjnethiyajn Kees 2} yagflvtl ds anyaleadist folyamatokat 1 pont ‘A Kies (ntermedies) anyagesere a setekben 26 anyaitlakits folyamatok ‘Siszessége. Olyan biokimiai oaks, meek szabilyozotan jitsasnak pont ‘A. anyagesereutae minden 16 rendseiben ezonosk, szntekivte nk avimatiks eakeidk (ESI kivetkeie a enzmek~ evolicdkuats dal ignzolt ngylokeayezts is) Tpont eer 1 Ismerese a floscintisfenyseakasinakrésvevbité folyamatat! 2 Mike zdck a nvenyek? 3. Hogyankeletherk a feayszakaseban ATP-molekul? 4 Mia sors szintestkten keltkert plikézzolekulknak? 5. Mijellemeny dot ett fnyvisconyai? | |. A feayszakascba tréaik»feyenerga Kemal enegivaaakitis. 1 pont ‘A pigmentsk i, pigmentrendzerekbe csoportosuinak,amelyekeeniumiban a fe inapcher kate Klorfil-a molkolitlthatok. A nOvény pigmentek: Kortil- rofl einden srt nbdnyen, roi (ek pigmented), anol (saa pigmentrendszerben), 5 pont 1 folyamatban a fetoszintetkuspigmentc dlokliztclektrosiatgrjestbdnsk, a feet enepitegymianl dad. A Keponti Malye eherihez KO Klo- refills molekularl hiltkddet egy elkton,amaly a grinunban tala elekt- ‘onsets rendszere kell, Az elektonszli render agai Kb poririnvzas esiont araimaa6 redaxinzimeket itokrmokat is talaunk 2 pont ‘A enyelnyeld pint fnyelnyelee(Enyabszorpija) $00 nm Kral minimis en ld sail ny trtominys, (chat a 201d fnyt a ndvenyek kev Geb ud ase- rosin. pont 1h féay basa a 1, ftorendszer elekronjal az elektrnslitsrendszeren ke- resale NADP Kerlin. leszakadt elektronok aI. pgmenrendserb pt- Todnak Az tbh rendszer a ftlizsfoymatal kapja a hiny26 eekronokat. [AL fotorendsaor ezine és any hathsira a Via oxigene, H'ionokra és eekto- okra bom, 3 pontBere Lk > »Ansetelek ‘A griaum belsen H'ionok halmozidnak fla flyamat Kivetkerhen, amie leat tltékdlonbsegtokoza membrin Kt oldsla kat. AH -ionok ety specs sverkeztinlegrinsfehrje tal Kilaiotestorsin jute ketlnck @ NADP" ‘molkuldra, mikScbenenegijuk ATP scntsée fori pont | fényszakaschan tet ATP, reukalt Koeazim (NADPH), és molekuliris oxigen Ketek 1 pont A fényt nem igény8 szakasrban keetkezetglUkizbélkeményitskondencilik a ‘inst artim sejteben,hszen a Kelethsrt glk jelentsen novel et ‘Amdvény ziti glkic egy réai hincarsrscilitelemeibe, a fooseine terst nem vga nécekb pla eytkebe sz, 1 pont Ansvenyeloe is jllemzh boldpa oxides flyamata son a nivény az else lk egy rst flail. pont Egy tlt fenyviszonyait elles a mepilgis idStartama, az evisége 6s ake ‘vel illest ny arya. 3 pont ‘Ase fenybonnagyobb a foszinti szempontst opin, nagyobb hla ssi, vrs sugurak arya pont (OUR wa 1. Hasonlitsa ase a gerincesck ering rendszerit 2 Az illnd testhimersklet mien screondszerck wWkélteodsét vonta maga ‘i? (Legalab kt sarrendszertemlisen mes) [Eiitet 1. A gerncesek Kring endserénck kizosjellemae, hogy’ vera rt exirend ‘zetbenkerng cdl az aravilk 6 a vén Kiet kapllishiloat rem me kapesolat pont ‘A hemoglobin italios oxgéowlitisé flee pigment a gerinesck kines ‘soponjtbon amcly Kezvetve rs vesz a srén dion slitstban is. T pont A vstesik a vorsvérsete 2rva lat. A wrsitck az emliodkcateben eet Allsptban mag nk vorsvertesteket jlentenek, 1 pont ‘A zit kerngsirendszerkcgesiie «npsoringésirendsze, A etek teat ‘woveinadvt sail vissaakeingésiendszerbe a vakon kerb cere nagyob fim nyirokérendser. bene ral flyadék nyioknak nevecztk. 2 pont Ala sive egy pitvabol deny kamrabil ll Egy\érktrs kenge rendsze el lemz rjuk A Sze a kopoliyiireg mogst, a hast oldlon, scvburoban hele Ace A pitvar és az ete v8 vénds Ob, vlamit az sorta mes, hagyme sla jell a halak sive, 2 pont ‘A sziven sng dis ve ai keestd, 1 pont A Actdlre mi akétveksrsKerngé elena, amelyet a sz hiromaregté visa et leet pont Ais vera sly 6a Iegadszerv, a nay vktra sv 6s atest Kot icons testfolyad amis, " pon Akt pitvar 6 kara bel flee, vali egy kalnleges billy mit she fel saci ver hevesbekevereai A tbdobeszen-dtoxatbn garda, a f)be ‘oxigen, a et egy ésccibe Keer vér ju. Aielgpns potln a oxi 1 pont A halk brings rendsertben az dons» kam ks visa (septum) megieledse 1 pont A krokodiok esetten ea vias mr jes, gy a ve keverse hit A "eke jell silat sivforma a kt aorta jellegrte set maj bse let sa mint alk 1 pont ‘Armadarakviszonyag nag’ sive reps nagy munkaigénye magyazza.1 pont ‘Amadara é emlstk négyregi seven a ver nem keveredik 1 pont ‘Azemisdk sive szitin ngytrea apart kari mind oldlon billet ‘Kank e bal olson a ketheys,jbb olden hitom egy, vit ile 1 pont Ar land tethdmeséklet fei az gy hiposlamuse resents ft > itapont, amely trmoszithént makbdve bits a egyeletes esthdménck let fenatartisi, ‘Ac lland6testhdmeénéklt fanart kata sige rtegck Felelec Ez vastagesimetoget,& set lee tlle lent 1 pont Aitermelshez mig) meanyisd plik is seks sana atony eld ist sak egy mii tipestoesképes bits. Eva magyarizata anak, hoy feleovel6 bébolploat sak a madarakban saz emlskben alain 2 pomt Hasicozs meg a prolarda 6s az enkaritafogalmaht,nevezze mig az idetartozs lényesopotkt! ashe eck» Sjepuso feayenhrosckopal? Vala indoklj is! ‘Milyen mikrscképpa visuals a seen bei stud? “Melyek a mindktsjspusban mogsatht ele setlkok? hz oka anna hogy az eukarda sick difereniabbak?” Soro fl azoat a saotskat, amelek esak az cukarita sere jellemvek!ere i Pe 7. Miyen kas édelmirendszere, és mozgis apparitss Iehet mind sejtipasnk? 8. Melyikaza képlet, ame cok bizonyes protaritkjllemztj? Pedi isemlitsen! Bes 1, Prokritinaknevezak at zexyszer itis, amelyben gyi sla DNS rmolekula nem elkalonlten,hanem szabadondifizan alta a seiplazmibn, pont Prokaritik a barium ea kekbaktraok, 2 ont -Azealaitasejekben a DNS -moleklka ey sjmaghinya vlasja ela spe mil, e2t val sejtmagvas llenyek pont ‘Az eukaridtka zalibb birodalmak éélénye ele ukardaegystekegy- ‘suri eakanak,gombk, nbvények lsc. “4 pont Mivel mingkat sejtipus a mikrometeres meretatoménybs tartozik, minke ih 16 feaymilroseppl is ‘pont A sejck felpitses,bizonyossetalkotkat ck eletronmikroszkdppal vies hata. ‘post Kets sits: 7 Mindi sjtpust a kéenyezt8 biologi membrin, a ssithry hati el relynek Flic alpjaiban ugyanae ‘sete bes rere a Sejplzma tlt Ki (kent fhéjekb, ved és ook aly © Mindktébentltkorhatuk szabad sitexbmdhal,amelyck a transi jest sont 3 pont ‘A sejmaphirya mepéehal kovetkezik (Lfi2ds), hogy az ekarta sejtken ‘nemesak + DNS.molekulé hatirolédak el, hanem a7 egyes bike reich? reakciosrok is elkoaltek és in. reais jk Ke, Ezake a reakeiterskst Sejtlhosslonk never pont (Ck az eakariukra jolemad sett (a sejtmagon kv © enoplazmatiusretkulumok (DER, SER, © Gol appar, © mitokondrium, psatszoe sree (sak noveny setkben), ® Giocenrumiosrskzpontsejkazpon, * lizoszima, © vakvolumisjtreg (0véayisetekben). Blzonyoseukaitasjtebhen 5 prokarictktan is elSfrdulatnak als védelem cli: etal (a prokaitkalalalinos, de a nbvény & goon bast is hepa alapanyoguk er), ° mozgis appara: stor agellam vagy cil Spat 2pont 8, Csakbiznyos baktviumokrajllemz a tokképns. Pela tdigyulladist kets Streptococcus pcumoniae S-arinss. Megemiietk még splanidok, melyek prokaritik ge lak DNS-molekuli, 1 pont ox ta aso ossr bilo xiao esa eodesFolyamatt! Réscletezer a glikolizisenyes epee! Osszezze a cimben enter Folyamatokanyag-é eneriamérlegét! Milyensitek- bens pontosin hol alana lea emlitet folyamatak? Melk az Oxb folyama,& mig? Mia jelenisdge a taktrumoknak? ‘A biolgit oidicd és az eredésbiokéniatflyamatinak clo energa nyerése ATP fora, Mindket ebons felyamat,& kezdeiepsek meweryernck Az reds ~eleniében a bili oxidicival~ nem ignyel moekulirs oxigen. Az "Ubi Ylyamat terme a szervetlen saéa-ond vz, Az ees sori viszont mig viszonlagnagy enerpntartalm szervesveay et, pl teat vagy etal eke Teter, ‘4 pont A lkiz ATP felhasistval aktivaléik, majd Keashasad, és 2 db gern ldchid-3-forotind ala, A molekulkbl oidiédva lcerinay-1,-ioszit képatikenyfoszorsvbl seamaz fostitesopertFelvételevel. A molekula ATP keetkezise mello glcerinsa- foe lak, pont Agliolizsreakcsoroatinak wegen exy Wbrdi rendez sorin ATPtnle- ula képdese mele kt piroslinay eletkeik pont ‘A citoplazmiban zl folyamatban a NAD -koenzimek edukilnak, A glikolizis melee: ke puos2b0s4, ATR, 2 NADH +H" egy gldkizmoleulira sonata 2 oat Haa sete mezfelel6 mennyiseat oxigén al rendlkersre, ako a pirszaleay eharboilezbdve cetlesoports lak, & kon KOzvetistvelbelep & ‘nitokondsamban (matex) za ctkbe(citomsaveiKusb). A sén-dioxid mo- leklkfelscabodolisskorkeletkezshidrogénatomk NADH Hként selina 8 teindlis oxida, ahol a viz Képasdétt aay mennyadgdenergiafelseaba ulisa Kiri, Fz bi flyamat a mutokondrumok besS mombvinjor kishse ‘alka eka sjtekben 2 pont ‘A sejckbenexiaenhiayahan a redsklt koenzimekrdl a hidrogéa a pirsztseyra ‘el A folyamatatanezoblbontisak, miskeppen ejedsnck vagy foment ak nevezz. ‘ponev Suis sala 325444) ‘Az ember haraiesiklt zomszavetekhenannerob kriménys ivi Jes megy véabe. pont ‘Az dlsztbgomba 65 a nivények (a cseiré maga, te oxigen elt gydkerek) 7 oxigénmentes kirmezetben alkobolos eds sorin nyemck az lth esth- bozATP-, ‘pont 4 Azerjedés az 6sbb olyamat, mivel em igdayel moleuliris igen. Az sgh jelen smereteink zeit nem tarlmazo mollis oxigen eae ck iy mehe, tet vege a dssimiiie. pont 5. Abakteciumok az anyagokkovforusiban a biogookémiai ikl fmtos seep és ‘4 szervesamyago lent jtszanakszrepet ‘pout ‘Tejsavas erodes! keslnc a kvetkecd cleimiseripartermékek: jghur, kf savant poset, kwisaoeubork 3, ‘pont eesa-baktrmok alah az tno ects 1 pont | A aaltrigysban lv0 lucerna a gyokérgbmsiben€6 nivogingyt6 (Rhodium) bakusnumoknak kiseDohetden jeletésen nel aalsjk nitogentrialmst. 1 pont ‘Auktrumok eszennyvitivtiisban, a seemetfeldlgoassian, a pyogysceipe bun, 6s GMO-bitechaogihan is nlkleeheetleek, pont | CQ aa |. Melyek az endossimbiontasealkot5k? Hogyan magyariza a cimben finest clmdlt ak sejalkos Keletkeréd? Fete i rviden et a elmelete! 2. Mayen bizonyitcainkvannaka vizoltelmele heiességée? Elise legalib hie | rom bony! 3. Melek a kt seks flgpiisénck hasonlsgai & 5 kuliabste? | 4. Meljeke sjtlkotk feladatal?, 5. Nevezzen meg egy oljan emberi scerveusvereésrt, mely kismelkeden sok rilokonérmot aims! 6, Nevezze megazta nbvény satvee,mely a lpi 2d srinestt tatalnaza! (Bios 1. Aitken & a 2 sins Klee ar endovintoats endl ma foarte Ar end et xen pla vy eget eka {Seine roars Kee be, sel am eevee mes Bue ‘not kaso hi LNA mokondramok tency bebe ‘et seb tran mig nthe Keble 2, Az endosimbionta elméltbzonylai pl 4 DNS molekulikserveziése a sealkotskhanprokarita ele (gyi ala ki, eposek ost, ‘nil ehjeszntzitk van, ami a prokavieikéval megesyeaten megy végbe, boszémaik epee’ lind a prokariotkval epyeri ‘ests membein pti f mindkett, aol abs membrinprokrita lle mdr ia prokarikevaleqyecike “3 pont 3. Adsl fleptsénck hasonlsigai: Kets membrinnalrndekeznsk ind: kestben a els6 menbrin felletejoval nggyoby a els membre elt rol eet ciopiazmaszertalpillomsny max (itokondram), ete a stn ‘sciotes otk; ket membrin koait members ist tllha 3 poat AA mitokondriumokban belsO membein jllegzotsen betiremkodik (cists. ‘ubulisos llega sziestekber a blab membringrimumokat laid mem kat lai pont 44 A mitokonium a lebons enyageseresjalkotj,benne zak cttomsaveltus (Sceni-Gyirgy-Kreb-cikus) é 2 termindlis oxidiis. Az lob enzimei a mati ban 7 ub a tbulusok membeindba gy zt tll (e sls) A set ben elton ATP legalibh80%amitokondriamokbankeethezik 2 pont (C\mitokondsmok rst veszekasejszinh zmorepulciban (vesk szabiyo- zis), ext inkdntpombszerikke vlaak a veel mist (konto), nom ‘setben inenziv oxic) inka ona jelegek ito). Ald szinestechloroplsatszok a felts folyamatok silk, kziolag a vényekben és a ostorosmoszatokan fordlnak el, hizen a ftosinis zak bean. A grinumokoz eine a froszirts pgmentek é 26st erie tek, tit a enysakasz kota bls membrinakhoz, A strmaban alhtk rodukeis ik enn 4 pont 5. Kaldndsen sok mitokondsiumot tartalmaznak a mbjstek, az idegsetk és a Seve iaom, 1 pont 6. Sok Kloroplasaise van a novdayehassimiicidsalupsvelében, pl. alvelekben 1 pont Ya ‘Soria fel a esjesrntxshersitsgesanyagokat! ovide smersse az mRNS Képrbdsenck oly! Hogyantrténk ae informseistads? “ely sealotsban tik a Fhiresingis? amertesse flys lefontosabb lepései! 5. Mia setae a sreszehérchnek (jatejknek)? GiPere Lk Boo al 6. Inmertese a sekretions fej sj val ker! yj, naanizmusit saz rine seats zest! A fehresainéises scthséges anyago: a2 mRNS-molekulie drt DNS-ben til informéei gn), hse mRNS-molekul, {RNS molekuldk bossa, min savak, ATP. GTP, enn, 4 pont ‘Az miNS képzbdesettnsclspcinak ever, A folyamat a sjmagban pk, th DNS-roolekula av sina az ado edt Kodo gear tlk ag ‘informs sis dg, hogy a DNS ekzben nem nik fel ese, sek ee ‘ekeredik a génnyiterletn (Az ineonok nem marodnak a7 Get RNS. den harem ivagdak, ez splicing folyamata) pont ‘Az infos bizhhiemasok (plete formilibanWrténik. A DNS Heer bhirmasait kioknak, az mRNS-te rddot triplecketKodonoknak, mig a tN odonokh7ilesakeddhimassitantikodonckaakneverzik RewataaKepeolot biziskomplementités bos. 2 pont ‘A kése mRNS kijut a sejimaghitya pérsuin keresil a ctolazmib, abol ee a endoplazms retkulur (DER) membrane kot ribos2dmthos kel june (Saad nibosciman esk sehen bennmarade fire kepabdhet) tpt A rboszimik segiségével meytrénk a hie sins: a ak amidere, kat bozd dn, aminoai sRNS-molekuldk a2 mMRNS.kodonjsinaksorendten bozaik az aminosavakat,relyekepymissl pepikinis képeodese kOsbenLapcos, ‘dak A kes plipepdlnct els a riboszdma hordozzn, mak eosrook ‘scaltégével az endoplazmiseiulum beseehe ania, 4 pont Atioe, hogy a febéremolsalk stabil (aa) sretkezete Kalan, lb ees Polipetidlincnak senteiinia kel. A plipeptidline mogfllo konformacrs ‘oak Ksakuléssban mollis djafchexjcknek (MisolK: vagy xeseefehence) ‘tevez fbi veszack dst, A megtleldkonfomicis Knaus seen vad cok fend belo fnkcijukat pont Hala sockzetiland hj dessa, or jllegztes punch csopotot fat apni. leiobhesetben . glokopotidck eseteben) cra flyamat i DEM-han sad de ks esomgneskikban (munszportverkulil) idea keine a Golgappardisba, 1 pont ‘A Golgl-appritsna kets funkisa van: egyré it alakul kia Fhe veges negyedlegesszvkczete, mri az appari raya a Tees a eadcheres Iyere 2 pont A miigysiehben olan fei srnetiziidoak,melyek rendeletés lye ee ‘en kvl van, ext gondoslon ella kiss at a Golgi apprais ses ola meg, houya és febrthet in szelréiés granulumokba ez wansrpey Délyagocsisk)csomagolj. Amiga granlum a ssthinyihor er, tdi tarana oe ssi, eta set seinte cs x sckzetlandsanyagot fog tray, post A secketlandsanyagok kitts a sett exocitéisal week: a szehréviés ‘ranula membrnj fziond a sativa, mikéchen a bene slot ay 2 Seiten kal be jt, poat Denna Va dllemezze a setcikussakaszait Mitjlet a ciklosszempontibl a Gy fis? Milyen kovetkezmeény!leotek a setikus felbrusénak? Inmetesse a daganataktipusai Mise apopizis? ‘ellemezze a kzomoszimi! ny kromoszémtartalmaz egy osc ember tes sie? ‘ily komoszimis klonbséy van eny fer & egy 9 kat? ‘Layeare tien nmercesse a etsctSdisok pasa Mien seek képédemek melissa? Biases Asejtitus: © Amici un «st Gris ker Ehben a szakaszhen siti sit jllema6 fehriinck nay re. (A seks hoses alitonennek sca Aasonak a hosszahatirozea mee) © A klvethead fis az Sis, ami a DNS sens jlet. A DNS dupiicdja nase felkésral az os, A G,fiisban a set chit az ostS8sra késel hiscen tor mie kétseres DNS- ‘ornannyalrenelkeik. 1 Azutls6 vagy Mfc itis vogy a meen sakasza, tet sj ost 4 pont ‘A scitskisstgorian sabalyoot flyamat. Ha set Gy fiish ker kkor et fog osadn, vison a difereailsiginak megflelb mdktdést vege" 1 port Ha. zabiiyoni flyamata valamiyen hte esa, Koll nl xcs op {ek (daganateie) lle sivostnkiosodot sie oheack le pe ‘A dnganatokleetaek 6-6 rosszindulaiak, A joinulet daganaok az eee ont ‘ai Seeks! morfolgiilag nagyhan hasonlssejtkbalslnak, melyok ore tj viszont magasabb, Az gy hislakut dapat alban tok vec ie oc lethozs sven jl eitonithet (viszonylag Linnyen Kindle) Acer ln daganatok(p.cacinoma) sje szabalyaan alah nines kaztok mune, Drs su Betxjednek a Skt Mirehozbszbvtbe, eet zal konyen kino ek tet kezels homely gonot len. 2 pontnim 54531) 730 fea wh'itételek oy 5. A silyosan kirosodot sick exyik sors chet, hogy ngyiossigr”, popes ‘etek el. Et folyamatot~ mive genet trv zai neni progremazet Seihlinak is neverzik pont ‘Az osztshoz a dupliklt DNS-melekula hatiogotformit ves fl gy, hoy 4 Feldaabolidott DNS fehirére csavardik, tmnt (seperpicalizi illo, rok jl fesiodo tesesktketnevezOk kromosaimékaak. Av ember diploid (2) ‘induld sei osidiskr 23 pir kromoszimithoanak te, az az ost, tekben 46 db kromeoszéma Figyelhe meg 2 pont ‘fei & and ktomoszimaképletében 223. kromosimapérban/ vai krone ‘mapivban van ets. frfiaban a2, Xo ¥ (vada nem ples, hacen nem bomelgo).Andkiben viszot az vai 23) krmoszdnk vale para: 2X pont A mics vagy sland oss: bomolig” kromoszémdk nem dla pi ‘haem egyesével readezbdoek a7 ostsika, Axel” kromossidet 8 ‘hiabfoniizategykromaidés kzomosvémkrahizza sc, moj a plan ster lik A kelekeztt utddsstek (2 db) DNS taralmukDao a eedetiveleayezne (16. ok ht ner treat mati. 3 pont A meidzs vagy rodukciés osaédis: a diploid ston kslakul kiomoszbm ho ‘mola pb dna, ASzben tkereszteries(e)(erossing over tiene, ely allteserlidésckez veztht, majd az od cst forduld vegen a oly Piro tg véleenszeren vilnak sad, Ertazonnal kiveti a mésodik actSdé, fondu, amely olyan, mint egy mitzs, és amelyben most mira rekombindas kro ‘moszimak vlak sé egyromatidis Kromosedmskra. Az eredméay 4d heplosd (nase pont 9. Anavényvilighan a sprdk, 7 laviighan az ivarjtk Keletheenck meicisel, pont | | LT am 1h smenese a vrusok eps! 2 Mie nem helyezheok el Ween? 3. Milyen llapothan vannak a vinsok a gazdasejeken kvl, és amikorhozzikapeso Nedak? 44 Hogyan soportoitatca vinsok? (Lepalib kétle mid megaisasetkséges!) 5. Hogyan magyarihat a vrusok keltkeese? 6. Iumartesse a bakteviofigoksokszoozédisinak Knyegét 7. Soroljon fl legulib négy humn page vrs! 8 Miajeviny? 8. Vesckezhettnk-e gyouyszerchke! vias ellen? (Vélascit indo ist) 10. Mika legfonosabheondk, ha érvinyosisaak kaze? 1 2. ogyan védckezhet a szervezetink a vrwsok ell? (Mind a gy mcr ismere reset) Melyek az ismer saubviris elemek,matassa be rvidenereet! oles ‘A vias nanométeresnagysigrendl ukleopotidek za tkitSanyaghol (DNS ‘vagy RNS) és fesjcburokbdl(kapszidbarok) slink Ign sok vive endelicn ‘melt eny kul burokkal, a peplonal, myst a virsok gadasjek membean, {ib crabolnak” 1 pont ‘A tczfin az nem beyezbetOk el, mertdnln dljcenségekt nec mune [Nem rendelezoek energnszolgitats&(ehéresinetizalo endnect, ect cok 8 sstbenképesek a reprodukeire (azo paar) pont ‘A wirasoknak kt etn fom kalo mega vsion, amely kiki, sia, vrlens fer forma, semmilyen dejelenstct nem matt, és vegeta ‘rst amely a neki mepflelouazasetben éppen ,zapori aja enol ‘aia agit set anyapaiakflbasnalsival ‘pont Aviiwsok sports: © A fens pandas pasa sev: nin, lai bs hums patogének, bake fig. A felptésak serio: doktanyagtipusa (DNS vagy RNS), egy vagy kes lise, vane peplon ® Alakok sero: ellis, ihozaddors, ember, binds (fg). 2pont Ereetthre vonathor6eimeletck: setckbilkiszakad realetch, melyok a evlooe Sorin bizonyosOnlésigr etek szer, vagy sadsbsgesen redid wlaha ct sete. pont Sokszoroziuk Knyege: a Grokianyagokat butik gadasste, maf a ‘rowamozzik anak mikey, hogy a sjben az ij vienemsedck feet ‘molelal Képetcjenek A AUlbabtz8 virsok mésamds seaports sete lal mmarmak. pont umn paogénck pedi influenza (6b vposa i va), Drinyhinis (vail, ‘Szsahimlo (rabeoa), HIV, kanya (mori, muntpse. herpes, HPV’ Choma Papilloms), sol st, 2 pont ‘Az onkogén vito daganstsodist indthatnak ol a szerveztbe, mely alee ‘setben rossindulat,Hyen virus pedal a HPV Gs sheen, pont vinyl akkorbeséthetink, amikor egy kokovdtlexyidSbea WSmegeoes be, lepszenck mee az embeck Tpon Virusok ellen nines syoeyszthisen @vewsgenombeépl a gardasiekbe te {stzdasiteket kee elpusttan. A virus Olan nem flyatsemmayen aaees sere, tet koléaz6 O1- vagy merepanyagolat nem ven . Estee te ‘lel a heresrvrusok ds a varicella zoster vis DNS-polimerke enn gto a