Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint

Javítási-értékelési útmutató 0801

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2009. május 22.

KÖZGAZDASÁGI
ALAPISMERETEK
(ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI
ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell
tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást,
illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített
pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írjuk be! A feladatlap végén szereplő összesítő
táblázatba ezeket a pontszámokat tüntetjük fel, és összesítjük a dolgozat pontszámait.

A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási

útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő módon születik meg a
megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és
helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár.

A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni:

1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg.

Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni.

2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám

felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a
tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi
részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni.

3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont
megadható a fele pontszám.

4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető.

5. Igaz-hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes

indoklásért 1 pont adható.

6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni
csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet.

Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli

vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint
kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit
pedig lefelé kerekítjük).

írásbeli vizsga 0801 2/6 2009. május 22.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató

I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok

Feleletválasztás (10×2 = 20 pont)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
d) d) a) d) c) d) b) b) c) a)

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

1. Igaz-hamis állítások
I-H Válasz Pontszám
H 1) A telítettségi pont ott van, ahol a TU maximális, azaz MU = 0. 1+1 pont
2) Az árrugalmasság azt mutatja meg, hogy az ár 1 százalékos
H 1+1 pont
változásának hatására a kereslet hány százalékkal változik.
3) Az AC – AVC = AFC, és az átlagos fix költség biztosan
I 1+1 pont
pozitív.
4) A GDP abban az esetben kisebb, mint a GNI, ha külföldről
H több elsődleges jövedelem érkezik, mint amennyit a külföldiek 1+1 pont
belföldön megszereztek.
5) A kormányzati vásárlások növelése az adó növelése nélkül is
megvalósítható, de ebben az esetben az intézkedés növeli a
deficitet.
H 1+1 pont
(Az intézkedés hatására bekövetkező jövedelem növekedés
eredményeként a költségvetés bevétele majd növekszik, s így a
deficit csökkenhet. )
6) A potenciális kibocsátás akkor érhető el, ha a munkapiacon
I 1+1 pont
egyensúly van.

2. Definíciók
Betűjel Meghatározás Pontszám
Azt az időtartamot jelenti, amelyen belül a vállalat már nem képes a
A) 2 pont
termelés megváltoztatásával reagálni a piaci eseményekre.
B) Az a költségtípus, amely a termelési volumen függvényében változik. 2 pont
Egy ország adott időszak alatt akár külföldről, akár belföldről realizált
C) 2 pont
összes elsődleges bruttó jövedelme.
D) Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése. 2 pont

írásbeli vizsga 0801 3/6 2009. május 22.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató

3. Kifejtős kérdés
Szempont Válasz Pontszám
Azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó
2 pont
Definíció azonos hasznosságúnak ítél, azaz közömbös számára, hogy
közülük melyiket szerzi meg.
- Egy közömbösségi görbe adott hasznossági szintet fejez
ki.
- Minél magasabban fekszik egy görbe, annál nagyobb
A közömbösségi hasznosságot képvisel.
görbe - Egy görbe mentén haladva az egyik jószág 3 pont
tulajdonságai mennyiségének növelésével a másik termék mennyiségét
csökkenteni kell, hogy az összhaszon ne változzon
(csökkenő helyettesítési ráta).

- A görbék egymáshoz viszonyított helyzete rangsort fejez

ki. 1 pont
- Két görbe nem metszheti egymást.
cipő

Közömbösségi
térkép és ábra
U2

U1
U0
póló 2 pont

4. Párosítás
Intézkedés
Válasz Pontozás
sorszáma
1. B) 1 pont
D) a jegybanki kamat nem eleme a
2. 1 pont
költségvetésnek
3. C) 1 pont
4. A) 1 pont
5. C) 1 pont

5. Elemző, értékelő feladat

Sorszám Válasz Pontozás
5.1.
a) …csökken… 1 pont
b) …növekszik… 1 pont
c) …növekszik… 1 pont
d) …növekszik … 1 pont
e) …csökken… 1 pont
5.2. a) és d) 2 pont

írásbeli vizsga 0801 4/6 2009. május 22.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok

6. feladat
Sorszám Válasz Pontozás
Az ábrán a teljes megoldás látható
A feladat sorszámának megfelelően részletezzük a pontozást

6.1.

MR berajzolása. 1 pont
q* helyes meghatározása. 1 pont
6.2. A profit nagysága a területű téglalappal egyenlő 2 pont
A kínálati függvény az MC függvény megjelölt szakasza
6.3. 2 pont
A változó költségnek megfelelő téglalap területe a KLMN
6.4. négyszög. 2 pont

7. feladat
Sorszám Válasz Pontozás
1. ajánlat
4
Ct 2000 2000 2000 2000
PV = ∑ = + + + =
t =1 (1 + i )
t
(1 + 0,08) (1 + 0,08) 2
(1 + 0,08) 3
(1 + 0,08) 4 2 pont
2000(0,9259 + 0,8573 + 0,7938 + 0,7350)
PV = 1852 + 1715 + 1588 + 1470 = 6625
7.1. NPV = 6625 – 7000 = –375 ezer forint. 2 pont

2. ajánlat
2100 1900 1200 1175 2 pont
PV = + + + = 1944 + 1629 + 953 + 864 = 5390
1,08 1,08 2 1,08 3 1,08 4
NPV = 5390 – 6000 = –610 ezer forint. 2 pont

Egyik beruházást sem érdemes megvalósítani, mert mindkettő nettó

2 pont
jelenértéke negatív.
7.2.
A pénzt a bankban érdemesebb kamatoztatni, mint beruházásba
2 pont
fektetni.

írásbeli vizsga 0801 5/6 2009. május 22.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató

8. feladat
Sorszám Válasz Pontozás
Megnevezések:
a = ? = TH = háztartás által fizetett adó 1 pont
8.1. b = ? = SÁ = állami megtakarítás 1 pont
c = ? = X = export 1 pont
A pontszám megadható a betűjeles válaszokért is.
A számításokat a jövedelemáramlás azonosságai segítségével
végezhetjük el.
IM = X + SK, → 160 + 60 = 220 = IM
I = SV + SK + SH + SÁ, →50 + 60 + 100 - 80 = 130 = I
TV + TH = G + TRH + SÁ→30 + 75 = 85 - 80 + TRH, →TRH = 100 5×1 pont =
Y = C + I + G + X-IM →310 + 130 + 85 + (160-220) = 465 = Y 5 pont
W + TRH = C + TH + SH→W + 100 = 310 + 75 + 100, →W = 385
8.2.
A számítások eredménye táblázatba rendezve:
1 2 3 4 5
IM = 220 I = 130 W = 385 Y = 465 TRH = 100 5×1 pont =
5 pont
Megjegyzés: A táblázat kitöltésére akkor adható meg a
részpontszám, ha az eredmény a helyes oszlopban szerepel!

9. feladat
Sorszám Válasz Pontozás
A megadott adatok alapján felírható egyenletrendszer:
36000 = C 0 + cˆ ⋅ 40000
}, amelynek megoldása
9.1. 2000 = −C 0 + (1 − cˆ) ⋅ 30000
C0 = 4000 és ĉ = 0,8, tehát a fogyasztási függvény egyenlete 1-1 pont
C(Y) = 4000 + 0,8 · Y 1 pont
A fogyasztási függvényt a rendelkezésre álló jövedelem
függvényében írjuk fel, tehát
9.2. C (YdI ) = C 0 + cˆ ⋅ (Y − T ) 2 pont
C(YdI) = 2000 + 0,8 · Y
Az Y = C(YdI ) egyenlettel számolunk, azaz
9.3. Y = 2000 + 0,8 · Y →Y = 10000 2 pont

írásbeli vizsga 0801 6/6 2009. május 22.