Gazdasági matematika

8. gyakorlat  megoldások
1. Az alapintegrálok segítségével határozza meg az alábbi határozatlan integrálokat!

R√
(a) xdx =
3 √
R√ R 1 x2 2 x3
megoldás: xdx = x dx =
2
3 +C = +C
2
3
 
R 1
(b) + 4 dx =
x4
x−3
 
R 1 R −4
megoldás: + 4 dx = (x + 4)dx = + 4x + C =
x4 −3
−1
= 3 + 4x + C
R 3x
(c) x · (9x + 4) dx =
megoldás: Szorzat integrálására nincs általános szabály, de itt könnyen el tudjuk végezni

(9x2 + 4x)dx =
R R
a szorzást, ami után már könnyen integrálhatunk. x · (9x + 4) dx =
x3 x2
9 + 4 + C = 3x3 + 2x2 + C
3 2
R √ 6x4 + 5x3 + 7x2 − 8x + 1
 
(d) 2+ x
+ 8e dx =
x3
megoldás: Az összeg második tagja osztás, amire nincs általános szabály, viszont itt a nevez®
egytagú kifejezés, az integrálás el®tt tagonként leoszthatunk vele.
√ 6x4 + 5x3 + 7x2 − 8x + 1 R √
 
+ 8e dx = ( 2 + 6x + 5 + x7 − 8x−2 + x−3 + 8ex )dx =
x
R
2+ 3
x
√ x−1 x−2 √ 8 1
2x + 3x2 + 5x + 7 ln x − 8 + + 8ex + C = 2x + 3x2 + 5x + 7 ln x + − 2 + 8ex + C
−1 −2 x 2x
x 3 7
R

(e) 7 · 9 − 8R · x + e dx =
x
7 · 9x − 8 · x3 + e7 dx = 7 · ln9 9 − 2x4 + e7 x + C


megoldás:

R 3−x + x2
(f ) dx =
x2 3−x
R 3−x + x2
megoldás: Itt is a nevez® egytagú kifejezés, érdemes tagonként osztanunk. dx =
 −x x2 3−x
x2 −1 3x
  
R 3 R 1 1 R −2 x dx = x


+ dx = + dx = x + 3 + +C =
x2 3−x x2 3−x x2 3−x −1 ln 3
−1 3 x
= + +C
x ln 3
hf.: 126/3, 127/190, 191a

1
R
2. Az f (ax + b) dx = aF (ax + b) + c szabály segítségével határozza meg az alábbi határozatlan

integrálokat!

(7x + 4)3 dx
R
(a)

1 (7x + 4)4 (7x + 4)4

(7x + 4)3 dx =
R
megoldás: +C = +C
7 4 28
R√
(b) 11x + 3 dx
R√ R 1
megoldás: 11x + 3 dx = (11x + 3) 2 dx =
3 p
1 (11x + 3) 2 2 (11x + 3)3
= 3 +C = +C
11 2
33
R 8
(c) dx
(5x − 4)9
8
8(5x − 4)−9 dx =
R R
megoldás:
9 dx =
(5x − 4)
1 (5x − 4)−8 −1
=8· +C = +C
5 −8 5(5x − 4)8

1
 R 5
(d) dx
7 − 2x
R 5 R 1 5
megoldás: dx = 5 dx = − ln |7 − 2x| + C
7 − 2x 7 − 2x 2
4e5x+2 dx R
R
(e)

megoldás: 4e5x+2 dx = 54 e5x+2 + C

6−3x dx
R
(f )

6−3x
6−3x dx = −
R
megoldás: +C
3 ln 6
R dx
(g) q
7
(3x + 4)4
3
R dx R − 47 1 (3x + 4) 7 7p
megoldás: q = (3x + 4) dx = 3 + C = 7 (3x + 4)3 + C
3 9
7
(3x + 4)4 7

R 8x
(h) dx
8x + 1
megoldás: Két els®fokú hányadosánál érdemes egészrész leválasztást csinálni.
 
8x R 8x + 1 − 1 1
dx = x − 81 ln |8x + 1| + C
R R
dx = dx = 1−
8x + 1 8x + 1 8x + 1
hf.: 127/4 128/192

f α+1
fα · f′ =
R
3. Az (α ̸= −1) szabály segítségével határozza meg az alábbi határozatlan integ-
α+1
rálokat!

4
5x2 − 7x + 2
R
(a) · (10x − 7) dx
megoldás:
(5x2 − 7x + 2)′ = 10x − 7, ez a tényez® szerepel is az integráljel mögött, így közvetlenül

használhatjuk a fenti szabályt.

5

4 5x2 − 7x + 2
5x2
R
− 7x + 2 · (10x − 7) dx = +C
√ 5
R
(b) (x + 2) 3x2 + 12x − 8dx
megoldás:
(3x2 + 12x − 8)′ = 6x + 12, ezt a tényez®t szeretnénk látni az integrandusban.
√ 1
(x + 2) 3x2 + 12x − 8dx = (x + 2) (3x2 + 12x − 8) 2 dx =
R R
3
1
R 2 1 1 (3x2 + 12x + 8) 2
= 6 (6x + 12) (3x + 12x − 8) dx =
2
3 +C =
6 2
1p 2
= (3x + 12x + 8)3 + C
9

3
(10x + 5) 2x2 + 2x − 9 dx =
R
(c)
2 ′
megoldás: (2x + 2x − 9) = 4x + 2

3
3
(10x + 5) 2x + 2x − 9 dx = 5 (2x + 1) 2x2 + 2x − 9 dx =
2
R R

3 5 (2x2 + 2x − 9)4
= 25 (4x + 2) 2x2 + 2x − 9 dx =
R
+C =
2 4
5
= (2x2 + 2x − 9)4 + C
8
R ln7 x
(d) dx
x
1
R ln7 x
megoldás: Itt azt kell észrevennünk, hogy ln x deriváltja x szerepel szorzótényez®ként. dx =
x
(ln x)8 ln8 x
· (ln x)7 dx =
1
R
x +C = +C
√ 8 8
e4x + 3e4x dx
R 4
(e)

megoldás: (e
4x + 3)′ = 4e4x
5
R √
p
4 4x 4x 1
R 4x
1 4x 1 (e4x + 3) 4 4
(e4x + 3)5
e + 3e dx = 4 e + 3 4e dx =
4
5 + C = +C
4 4
5

2
 R x−3
(f ) dx
− 6x + 2)8
(x2
2 ′
megoldás: (x − 6x + 2) = 2x − 6
x−3 2 −7
1 2 −6x+2)−8 dx = 1 (x − 6x + 2) −1
R R
8 dx = 2 (2x−6)(x +C = +
2
(x − 6x + 2) 2 −7 14(x − 6x + 2)7
2
C
hf.:129/5, 193

R f′
4. Az = ln |f | + c szabály segítségével határozza meg az alábbi határozatlan integrálokat!
f
R 2x + 3
(a) dx
x2+ 3x − 7
2 ′
megoldás: (x + 3x − 7) = 2x + 3. Most közvetlenül tudjuk használni a fenti szabályt, mert
2x + 3
dx = ln |x2 + 3x − 7| + C
R
pont ez áll a számlálóban.
2
x + 3x − 7
R 6x + 18
(b)
2
dx
x + 6x − 17
2 ′
megoldás: (x + 6x − 17) = 2x + 6, ennek pont a háromszorosa áll a számlálóban.
6x + 18 2x + 6
dx = 3 ln |x2 + 6x − 17| + C
R R
2
dx = 3 2
x + 6x − 17 x + 6x − 17
R x+4
(c)
2
dx
x + 8x − 3
2 ′
megoldás: (x + 8x − 3) = 2x + 8, itt most a számláló kétszerese kell.
x+4 2x + 8
dx = 12 dx = 21 ln |x2 + 8x − 3| + C
R R
x2 + 8x − 3 x2 + 8x − 3
R 9x − 6
(d) dx
7 + 8x − 6x2
2 ′
megoldás:(7 + 8x − 6x ) = 8 − 12x, ennek kéne a számlálóban állnia.
R 9x − 6 R 3x − 2 3
R 8 − 12x
dx = 3 dx = − 4 dx =
7 + 8x − 6x2 7 + 8x − 6x2 7 + 8x − 6x2
= − 43 ln |7 + 8x − 6x2 | + C
R 7 · 5x
(e) dx
5x − 8
x ′
megoldás: (5 − 8) = 5 ln 5
x
R 7 · 5x R 5x 7
R 5x ln 5
dx = 7 dx = ln 5 dx = ln75 ln |5x − 8| + C
5x − 8 5x − 8 5x − 8
R dx
(f )
x · log3 x
′ 1
megoldás: Itt azt kell észrevenni, hogy (log3 x) =
x ln 3 , ami csak konstans szorzóban tér el
1
x -t®l.
dx R x1 1
dx = ln 3 x·ln 3 dx = ln 3 · ln | log3 x| + C
R R
=
x · log3 x log3 x log3 x
R e2x + 6
(g) dx
12x + e2x
2x ′ 2x
megoldás: (12x + e ) = 12 + 2e , ami kétszerese a számlálónak.
2x
R e +6 2x
R 2e + 12
2x
dx = 21 dx = 21 ln |12x + e2x | + C
12x + e 12x + e2x
hf.:130/6, 131/194a-g

5. Döntse el, hogy az el®z® 2 feladatban használt szabályok közül, melyik alkalmazható a következ®

integrálások kiszámításánál?
Z Z
x x
dx dx
2
x +1 (x2 + 1)2
f′
(x2 +
R
megoldás: Mindkét feladatban osztást kell integrálni. Az els® alakúvá írható át, mert
f
1)′ = 2x. fα · f′
R
A második alakúvá írható át, mert ott a nevez® még valamilyen hatványon van,
√
ezt el®ször átírjuk negatív kitev®re. (Hasonlóan csinálnánk, ha a nevez® például x2 + 1 volna. )

3
 x 1
R 2x
dx = 21 ln |x2 + 1| + C
R
dx = 2
x2 + 1 x2 + 1
x 2 −1
1 2 + 1)−2 dx = 1 (x + 1)
R R
dx = 2 2x(x +C =
(x2 + 1)2 2 −1
−1
= +C
2(x2 + 1)

af (x)
ef (x) · f ′ (x) dx = ef (x) + c af (x) · f ′ (x) dx =
R R
6. Az és +c szabályok segítségével határozza
ln a
meg az alábbi határozatlan integrálokat!

3
x2 · ex dx
R
(a)

megoldás: (x3 )R′ = 3x2

3 3 3
x2 ex dx = 13 3x2 · ex dx = 31 ex + C
R
·
R 2ln x
(b) dx
x
megoldás: (ln x)′ = x1
R 2ln x 2ln x
dx = 2ln x · x1 dx =
R
+C
x ln 2
hf.:131/7, 132/195 a-d, f