MK 23 057

MAGYAR KÖZLÖNY
57. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2023. április 18., kedd
Tartalomjegyzék
130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával
kapcsolatos intézkedésekről 2124
131/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet családtámogatásokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról 2127
132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal
összefüggő módosításáról 2128
133/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes
szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosításáról 2138
134/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló
6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról 2139
135/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet az egyes víziközmű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 2140
1142/2023. (IV. 18.) Korm. határozat egyházi személyek jövedelempótlékának emeléséről 2141
1143/2023. (IV. 18.) Korm. határozat a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzatból, a Rezsivédelmi
Alap központi kiadása előirányzatból történő, fejezetek közötti
előirányzat-átcsoportosításról, valamint kormányhatározatok módosításáról 2142
1144/2023. (IV. 18.) Korm. határozat a digitalizációt szolgáló nemzetközi tanulmányi versenyrendszerekben
történő fokozott részvételről szóló 1086/2021. (III. 3.) Korm. határozat
módosításáról 2147
1145/2023. (IV. 18.) Korm. határozat a Bük város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté
nyilvánításáról szóló 1143/2019. (III. 18.) Korm. határozat módosításáról 2147
36/2023. (IV. 18.) ME határozat helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról 2148
2124 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám
III. Kormányrendeletek
A Kormány 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről
Az Európai Unió tagállamai az (EU) 2022/870 rendeletben „szolidaritási folyosó” formájában lehetőséget biztosítottak bizonyos
Ukrajnából származó termékek mennyiségi korlátozás nélküli, vám-, valamint hatósági vizsgálattól mentes formában történő,
az Európai Unió tagállamainak területére történő behozatalára harmadik országok élelmezésbiztonságának, valamint ukrán
mezőgazdasági termelők piaci kapcsolatainak biztosítására. A gyakorlati megvalósítás tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
a termékek jelentős hányada nem harmadik országokba kerül továbbszállításra, hanem dömpingáron a tagállamokban kerül
értékesítésre. Az uniós jog által megkövetelt szigorú termelési szabályoknak való megfelelési kötelezettség hiányában az ukrán
termékek behozhatatlan versenyelőnnyel rendelkeznek, amely súlyos zavarokat okoz a tagállamok belső piacán.
A magyar kormányzat a többi érintett közép-kelet-európai tagállammal összehangoltan és együttesen 2022 ősze óta ad
jelzéseket az Európai Unió különböző fórumain, hogy Ukrajna megsegítését úgy kell megvalósítani, hogy az – a közös
agrárpolitikának az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 39. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt céljának
megfelelően – ne okozzon piaci zavart és készlet-felhalmozódást a belső piacon, 2023 januárjától pedig a kialakult piaci
zavarok okán az érintett tagállamok szintén összehangoltan konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán
import kezelésére, hiszen erre vonatkozó intézkedési lehetőségei az Európai Uniónak vannak. A kormányzat által a magyar
mezőgazdaságot és fogyasztókat védő, korábban megkezdett minőség- és növényegészségügyi ellenőrzések után azonban
– a többi közép-kelet-európai tagállamhoz hasonlóan – új szintre kell lépni a védelem területén.
Az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Unió célja népei jólétének előmozdítása.
Az Európai Bizottság uniós jogban rögzített elsődleges feladata a tagállamok érdekeinek harmadik országok irányában történő
legmesszebb menő képviselete.
A jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy
rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. Tekintettel arra, hogy Szlovákia elkezdte korlátozni az ukrán gabona
felhasználhatóságát, Lengyelország pedig 2023. április 15-én behozatali tilalmat rendelt el bizonyos Ukrajnából származó
termékekre, a magyar piac vonatkozásában kialakuló további zavar megelőzése érdekében a Kormány e rendelet szerinti
intézkedés bevezetéséről döntött a hatékony közös uniós fellépésig terjedő időre. A Magyarországra történő behozatal
korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós
intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi
és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint
ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és
egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt
az 1. mellékletben meghatározott termékek (a továbbiakban: érzékeny termék) – a 2. §-ban foglalt tranzitszállítások
kivételével – nem hozhatóak be Magyarország területére, amennyiben azok Ukrajna területéről származnak.
(2) Az érzékeny termék fuvarozója köteles igazolni, hogy a fuvareszközön szállított termék nem Ukrajna területéről
származik. Ennek során az ügyfél nyilatkozata önmagában nem vehető figyelembe az érzékeny termék
származásának igazolására.
2. § (1) Az 1. § szerinti tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelynek Magyarország területére történő
behozatalára a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítás céljából kerül sor úgy, hogy a behozatal napjától számított
hetedik nap végéig elhagyja Magyarország területét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érzékeny terméket szállító eszközt Magyarország területére történő belépéskor
hatósági zárral kell ellátni olyan módon, hogy a szállítóeszközről való bármilyen mennyiség eltávolítására csak
a hatósági zár roncsolásával kerülhessen sor.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám 2125
(3) Az érzékeny termék fuvarozója felelős a hatósági zár sértetlenségének biztosításáért és a szállítmánynak
az (1) bekezdés szerinti határidőben történő továbbításáért.
(4) A hatósági zárat az állami adó- és vámhatóság helyezi fel.
(5) A hatósági zár felhelyezésekor nyilvántartásba kell venni
a) a szállítmány megnevezését,
b) a szállítmány mennyiségét,
c) a fuvarozó
ca) nevét,
cb) székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét,
cc) adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási
számát, FELIR azonosítóját,
cd) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
ce) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
cf ) fizetési számlaszámát,
d) a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát vagy vasúti szállítóeszköz esetében
pályaszámát,
e) a Magyarország területéről való kilépés tervezett helyét és idejét, a tervezett magyarországi útvonalat.
3. § (1) Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet
[a továbbiakban: 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet] szerinti bejelentési kötelezettség fennáll az Elektronikus Közúti
Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról
szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben felsorolt termékeken kívül az 1. mellékletben foglalt táblázat 10–13.,
18. és 19. sorában meghatározott, Magyarország területére behozni szándékozott termékekre vonatkozóan is,
a 13/2020. (XII. 23.) PM rendeletben foglaltak szerint.
(2) A bejelentési kötelezettség a címzettet terheli.
(3) E rendelet alkalmazásában címzett
a) az (1) bekezdés szerinti terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzését
megvalósító általános forgalmi adóalany,
b) az (1) bekezdés szerinti terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő,
egyéb célból történő behozatala esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek a nevében az áru átvétele
megtörténik.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szerinti biztosítéknyújtási kötelezettséget
alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kötelezett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózónak
minősül.
4. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, amelynek során
az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj bevallását, kivetését,
beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének
támogatását lehetővé tévő elektronikus rendszer és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer adatai is felhasználhatóak.
(2) Az e rendeletben foglaltak megsértése esetén a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság az érzékeny terméket
Magyarország területére beszállító fuvarozónak minősülő természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy vagy
egyéb szervezet terhére a termék általános forgalmi adó nélküli értékének száz százalékáig terjedő közigazgatási
bírságot szab ki.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2023. július 1-jén hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök
1. melléklet a 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelethez
Érzékeny termékek köre
A B
1. Vámtarifaszám Termék megnevezése
2. 0201 Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

3. 0202 Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
4. 0203 Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
5. 0204 Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
Baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen,
6. 0207
hűtve vagy fagyasztva
7. 0407 Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
8. 0409 Természetes méz
9. 0710 Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
10. 1001 Búza és kétszeres
11. 1002 Rozs
12. 1003 Árpa
13. 1005 Kukorica
14. 1008 Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle
15. 1101 Búzaliszt vagy kétszeres liszt
16. 1102 Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
Megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván
17. 1104
darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve
18. 1205 Repce- vagy olajrepcemag, törve is
19. 1206 Napraforgómag, törve is
Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg
20. 1512
nem átalakítva
21. 1514 Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
22. 1701 Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya,
23. 1905
üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termék
Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva
24. 2005
(kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva
25. 2204 Bor friss szőlőből; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet)

családtámogatásokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § (1) A családtámogatásokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról szóló 131/2023. (IV. 18.)
Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 9. § (2) bekezdés c) pontját, 14. § (6) bekezdését,
15. § (9) bekezdését és 19. § (4) bekezdését a Módr5. 1. alcíme hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra
és megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
(2) Azon igénylő, akinek esetében a Módr5. hatálybalépését megelőző napon hatályos 14. § (6) bekezdésében és
19. § (4) bekezdésében foglalt határidő a Módr5. 1. alcíme hatálybalépésekor már letelt, vagy abból kevesebb,
mint 60 nap van hátra, a törlesztés szüneteltetése, illetve a gyermekvállalási támogatás iránti kérelmét
a Módr5. 1. alcíme hatálybalépésének napjától számított 180 napon belül benyújthatja.”
2. §
Az R1.
a) 2. § (2) bekezdésében az „az igénylőével” szövegrész helyébe a „legalább az egyik igénylőével” szöveg,
b) 9. § (2) bekezdés c) pontjában, 14. § (6) bekezdésében, 15. § (9) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében és
22. § (2) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „180” szöveg
lép.
2. A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló

518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosítása
3. §
A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R2.) 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti, a támogatási kérelem elbírálására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb
45 nappal meghosszabbítható.”
4. §
Az R2. a következő 19. §-sal egészül ki:
„19. § (1) A családtámogatásokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról szóló 131/2023. (IV. 18.)
Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4. § (6) bekezdés a) pontját, 10. § (1a) bekezdését,
valamint 13. § (1) és (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban
lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A Kincstár a 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő előtt benyújtott, és ezen határidő után a 4. § (2) bekezdés
b), illetve c) pontja szerinti jogosultsági feltétel teljesítése hiányában a Módr3. hatálybalépését megelőzően
elutasított támogatási kérelmet saját hatáskörben, a Módr3. hatálybalépését követő 60 napon belül újra elbírálja, és
a támogatásra való jogosultságot megállapítja, ha – a 10. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően –
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel legkésőbb a 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő utolsó napján
teljesült,
b) az igénylő – a 9. § (3) bekezdés v) pontjában foglalt kiállítási határidőtől eltérően – a Kincstár erre irányuló
felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül igazolja, hogy a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételt
legkésőbb az igazolás benyújtását megelőző napon teljesítette.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásra a 9. § (1) és (6) bekezdésének rendelkezései is alkalmazandók.
(4) A 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő előtt benyújtott, de a Módr3. hatálybalépésekor még el nem bírált
kérelem esetén a 9. § (3) bekezdés v) pontjában foglalt kiállítási határidőtől, illetve a 10. § (2) bekezdésében
foglaltaktól eltérően
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha e feltétel legkésőbb
a véghatáridő utolsó napján fennállt,
b) a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítése legkésőbb a Kincstár hiánypótlási felhívása kézhezvételétől
számított 15 napon belüli időpontra vonatkozóan igazolható.”
5. §
Az R2.
a) 4. § (6) bekezdés a) pontjában a „született” szövegrész helyébe a „született vagy örökbefogadott” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzés keretében” szövegrész helyébe az „– akár helyszíni ellenőrzés
keretében is –” szöveg, valamint az „A helyszíni ellenőrzésről” szövegrész helyébe az „A vizsgálat eredményéről”
szöveg,
c) 13. § (2) bekezdésében az „a Kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglalt tények alapján”
szövegrész helyébe az „a vizsgálat során” szöveg
lép.
3. Záró rendelkezések
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím az e rendelet kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

miniszterelnök

egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal összefüggő módosításáról
A Kormány
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában
1. áthúzódó ellenőrzés: az éves ellenőrzési tervben szereplő, a tárgyévben megkezdett, de tárgyév december 31-éig
le nem zárt ellenőrzés,
2. belső ellenőr: költségvetési szervnél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott vagy polgári jogi jogviszony
keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy,
3. belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy
megállapításaival és javaslataival az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje,
az ellenőrzött szervezetet annak céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszertani
útmutatások segítségével értékelje, illetve megállapításaival és javaslataival elősegítse az ellenőrzött szervezet
irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát,
4. belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél
egyetlen fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy,
5. belső kontroll felelős: e feladatkörében a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alatt álló, a belső
kontrollrendszer koordinálására kijelölt személy,
6. bizonyosságot adó tevékenység: belső ellenőrzési tevékenység, amelynek során a belső ellenőr objektív
értékelést nyújt egy adott folyamatról, rendszerről, eljárásról, és az ellenőrzési program végrehajtása során tett
megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ellenőrzési jelentésbe foglalja,
7. ellenőrzés lezárása: egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést (vagy annak
kivonatát) az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője megküldte az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
részére, valamint annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz,
8. eredményesség: annak követelménye, hogy a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat és a változó
körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség
a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél,
9. folyamatgazda: a költségvetési szerv folyamataiért általános felelősséget viselő vezető beosztású vagy
a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó személy,
10. gazdaságosság: annak követelménye, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás
az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett,
11. hatékonyság: annak követelménye, hogy az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más
eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált
erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat,
12. integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden
tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek
figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok
szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak
nyomon követését,
13. intézkedési terv: az ellenőrzési javaslatok alapján az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység által készített
intézkedések végrehajtásának ütemezése a végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők
megjelölésével,
14. kockázatelemzés: a belső ellenőrzés által alkalmazott objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására,
amely meghatározza a költségvetési szerv tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat,
15. költségvetési szerv vezetője:
a) központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetési szerv első számú vezetője, minisztérium esetén
a miniszter vagy – a miniszter által a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában történő felhatalmazás
esetén – a minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestületi költségvetési szerv első számú vezetője,
c) helyi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző, társulás esetén a társulási megállapodásban meghatározott
társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szerv vezetője, térségi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési
tanács munkaszervezetének vezetője,
d) helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzati
hivatal jegyzője,
e) helyi önkormányzati költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, a társulás költségvetési
szerve és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szerve esetén annak vezetője,
f ) országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának vezetője,
16. lezárt ellenőrzési jelentés: a belső ellenőr által elkészített, az ellenőrzött szervezettel egyeztetett, az elfogadott
észrevételek átvezetésével véglegezett és aláírt ellenőrzési jelentés,
17. magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok: az államháztartásért felelős miniszter által
kialakított hazai standardok, amelyek a nemzetközi belső ellenőrzési standardokkal összhangban meghatározzák
az államháztartási belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységek és eljárások során alkalmazandó
alapelveket,
18. nemzetközi belső ellenőrzési standardok: a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kiadott és
az államháztartásért felelős miniszter által közzétett iránymutatások, a belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges
tevékenységek és eljárások meghatározása a belső ellenőrzési tevékenység eredményeinek értékelése érdekében,
19. szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely eltér a szervezetre vonatkozó szabályoktól,
valamint a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által – jogszabályi keretek között – meghatározott
szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől,
20. tanácsadó tevékenység: a belső ellenőrzés által a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott, olyan hozzáadott
értéket eredményező szolgáltatás, amely jellegét tekintve konzultációs tevékenység, és amelynek a hatókörét
a költségvetési szerv vezetője írásban vagy szóban határozza meg anélkül, hogy a vezetői felelősséget a belső
ellenőr (ideértve a belső ellenőrzési vezetőt is) magára vállalná,
21. utóellenőrzés: az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt ellenőrzés, amelynek célja, hogy
a belső ellenőrzés bizonyosságot szerezzen az elfogadott intézkedések végrehajtásáról vagy arról a tényről, hogy
az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzött szervezeti egység vezetője nem, vagy nem az elfogadott intézkedésnek
megfelelően hajtja végre az intézkedéseket, továbbá meggyőződjön arról, hogy a végrehajtott intézkedésekkel
a megállapított kockázat ténylegesen megszűnt, vagy a kockázati tűréshatár alá csökkent,
22. vizsgálatvezető: a belső ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott ellenőrzés lebonyolításáért felelős személy.”
2. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, írásban kijelöli a folyamatok
működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatgazdák személyét.”
(2) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A költségvetési szerv vezetője a belső kontrollrendszer koordinálására belső kontroll felelőst jelölhet ki. Belső
ellenőr belső kontroll felelősnek nem jelölhető ki. Ha a költségvetési szervnél van integritás tanácsadó is, akkor
a belső kontroll felelős és az integritás tanácsadó közötti együttműködést és feladatmegosztást a költségvetési
szerv szervezeti és működési szabályzatában egyértelműen meg kell határozni. A belső kontroll felelős feladata
a költségvetési szerv vezetője és a folyamatgazdák támogatása a belső kontrollrendszer kialakításában és
fejlesztésében.”
3. §
„(3) A tárgyév június 30-a után megbízott, az (1)–(2a) bekezdés alapján képzésre kötelezett személy a képzési
kötelezettségét első alkalommal a kinevezését követő évben teljesíti.”
4. §
„(2) Ha nem a belső ellenőrzési vezető látja el az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetését, akkor az ezzel
a feladattal megbízott szervezeti egység vezetője a nyilvántartást a tárgyévet követő év január 15-ig megküldi
a belső ellenőrzési vezető részére.”
5. §
15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott követelmény alól – a fejezetet irányító szerv és a középirányító szerv belső
ellenőrzési vezetője kivételével – a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével és abban az esetben lehet
eltérni, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
6. §
„(4) Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerve, vagy az Áht. 10. § (4a)–(4d) bekezdése szerinti,
önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerv által kijelölt,
vagy megállapodásban rögzített szerv látja el, akkor a belső ellenőrzést ellátó szerv ellenőrzésétől a tervezés során
elkülönítetten kell tervezni az ellátott költségvetési szervnél végzett belső ellenőrzéseket. Az ellátott szerv belső
ellenőrzési tervének elkészítésébe be kell vonni az ellátott szervet. Az ellátott szerv elkészített stratégiai és éves
ellenőrzési tervét az ellátott költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá.”
7. §
„(1a) Az Áht. 3. § (3) bekezdésében meghatározott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó
költségvetési szervnél, társulásnál, valamint a térségi fejlesztési tanácsnál öt évente, a helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését követő öt hónapon belül a belső ellenőrzési
vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít az (1) bekezdés a)–f ) pontjában meghatározott tartalommal, amelyet
a képviselő-testület az alakuló ülést követő év február 28-áig hagy jóvá.”
8. §
31. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az év közben újonnan létrejött vagy az Áht. 11. §-a szerint átalakult költségvetési szerv esetében a tárgyévre
vonatkozó éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét vagy átalakulását követő kilencven napon belül
kell elkészíteni vagy módosítani. A tárgyév szeptember 1-jét követően létrejött vagy átalakult költségvetési szerv
esetében tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervet nem kell készíteni.
(1b) Ha az év közben újonnan létrejött vagy az Áht. 11. §-a szerint átalakult költségvetési szerv olyan időpontban
jön létre, vagy alakul át, ami miatt a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét a 32. §-ban meghatározott
határidőben nem tudja teljesíteni, úgy a következő évre vonatkozó ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét
vagy átalakulását követő kilencven napon belül kell elkészíteni vagy módosítani.”
„(2) Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél
a) az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás,
b) a számviteli rend állapota,
c) a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága vagy
d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogsértő magatartása
az ellenőrzés folytatását akadályozza.”
„(2a) Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető abban az esetben is megszakíthatja vagy felfüggesztheti,
ha az ellenőrzés lefolytatását elháríthatatlan külső körülmény akadályozza.”
38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást egyidejűleg a Hivatal
elnökének is megküldi.”
„(4) Az ellenőrzési jelentést, illetve annak kivonatát a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr
aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá, és megküldi a költségvetési szerv vezetője részére.”
„(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a belső ellenőrzési egység által készített – a 15. § (6)–(8) bekezdése
alapján készített ellenőrzési jelentés kivételével – valamennyi lezárt ellenőrzési jelentést a lezárást követő
8 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatal elnökének.”
11. §
„(1a) Ha az intézkedési tervben szereplő egyes feladatok végrehajtási határideje a tárgyéven túlmutat, a lejárt
határidejű feladatok végrehajtásáról szóló beszámolási kötelezettségnek évenként, az adott évben a legutolsó
határidő lejártát követően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eleget tenni.”
12. §
48. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves
ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:)
„c) az intézkedési tervek megvalósítását
ca) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján és
cb) a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás szerint.”
13. §
„(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentését a tárgyévet követő év
április 30-ig megküldi a Hivatal elnökének. A Hivatal az éves ellenőrzési jelentésekből összefoglalót készít, amelyet
a tárgyévet követő év június 30-ig megküld az államháztartásért felelős miniszternek.”
14. §
„(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) az ellenőrzés azonosítóját,
b) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését,
c) az ellenőrzés típusát,
d) az ellenőrzés tárgyát,
e) az ellenőrzés kezdetének és lezárásának időpontját,
f ) az ellenőrzés lefolytatásában részt vett vizsgálatvezető, a belső ellenőr és a szakértő nevét,
g) a vizsgált időszakot és
h) az intézkedési terv készítésének szükségességét.”
„(2) Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartási belső kontrollrendszer helyzetéről és működéséről
a tárgyévet követő év szeptember 30-ig éves összefoglalót készít, amelyet a szakmai egyeztető fórum a tárgyévet
követő év november 30-ig megtárgyal. Az éves összefoglalót valamennyi fejezetet irányító szerv vezetőjének
a tárgyévet követő év december 31-ig meg kell küldeni.”
„(3) A (2) bekezdés szerinti éves összefoglaló az alábbi adatszolgáltatások alapján készül:
a) a 32. § (5) bekezdése alapján megküldött éves ellenőrzési, valamint összefoglaló éves ellenőrzési tervek,
b) a 49. § (4) bekezdése alapján megküldött éves ellenőrzési, valamint összefoglaló éves ellenőrzési jelentések,
c) az 54. § alapján megküldött, a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tájékoztatói,
d) a 11. § (2) bekezdése alapján a fejezetet irányító szervek vezetői nyilatkozatai és az irányított vagy felügyelt
szervek vezetői nyilatkozatainak másolati példánya,
e) a Hivatal elnöke által a 49. § (5) bekezdésében meghatározott összefoglaló és
f ) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 115/F. § (7) bekezdése
alapján a Kincstár által a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésekről készített összefoglaló.”
16. §
54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54/A. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetre – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
az 1–10. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb
szervezet első számú vezetőjét kell érteni azzal az eltéréssel, hogy
a) alapítvány, közalapítvány esetében annak kezelőjét, illetve kezelő szervének (szervezetének) elnökét, továbbá
– ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
vagy állami szerv – a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetőjét,
b) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap esetében annak vezérigazgatóját,
c) a Magyar Kármentő Alap Kármentő Bizottság esetében annak elnökét,
d) az a)–c) pontban foglaltakon kívüli más jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy a vezető
tisztségviselőkből álló testület vezetőjét
kell érteni.
(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján az államháztartás központi
alrendszerének finanszírozását, valamint adósságkezelését végző szervezet esetében az 1–10. §-t azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a 6. § (3)–(4a) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott követelmények a szervezet működési
sajátosságának megfelelően is kialakíthatóak.”
17. §
1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
18. §
1. 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „7/J. § (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „7/J. §-ában” szöveg, valamint
a „társságok” szövegrész helyébe a „társaságok” szöveg,
2. 12. § (2) bekezdésében a „kontrollrendszerek” szövegrész helyébe a „kontrollrendszer” szöveg,
3. 13. § (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár
(a továbbiakban: Kincstár)” szöveg,
4. 15. § (3) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott, legalább ötéves szakmai gyakorlattal” szövegrész
helyébe a „legalább ötéves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal” szöveg,
5. 15. § (5) bekezdésében az „Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Áht. 10. §
(4a)–(4d) bekezdésében” szöveg,
6. 32. § (2) bekezdésében a „tárgyévre” szövegrész helyébe a „tárgyévet követő évre” szöveg,
7. 32. § (3) bekezdésében a „tárgyévre” szövegrészek helyébe a „tárgyévet követő évre” szöveg,
8. 32. § (3) bekezdésében a „tárgyévet megelőző év” szövegrész helyébe a „tárgyév” szöveg,
9. 32. § (6) bekezdésében a „november 15-éig” szövegrész helyébe a „november 30-ig” szöveg,
10. 33. § (1) bekezdésében a „ , jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési” szöveg,
11. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe a „nyilvántartási számát” szöveg,
12. 35. § (4) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „vezető vagy a vizsgálatvezető” szöveg,
13. 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „költségvetési szerv vezetője” szövegrész helyébe a „költségvetési
szerv vezetője, vagy ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik, a belső ellenőrzési vezető”
szöveg,
14. 45. § (5) bekezdésében az „az intézkedési” szövegrész helyébe az „a költségvetési szerv vezetője által
jóváhagyott intézkedési” szöveg,
15. 49. § (3a) bekezdésében az „éves összefoglaló ellenőrzési” szövegrész helyébe az „összefoglaló éves
ellenőrzési” szöveg és
16. 49. § (4) bekezdésében a „15-ig” szövegrész helyébe a „30-ig” szöveg
lép.
19. § (1) Hatályát veszti a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet
1. 14. § (3) bekezdése,
2. 47. § (3) bekezdése és
3. 52. § (6) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet
1. 13. § (5) bekezdésében a „ , szervezeti egység” szövegrészek,
2. 16. § (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 31. § (7) bekezdésében a „ , valamint
a Miniszterelnöki Kormányiroda” szövegrész,
3. 16. § (2) bekezdésében, 32. § (6) bekezdésében, valamint 47. § (3) bekezdésében a „ , valamint
a Miniszterelnöki Kormányiroda” szövegrészek,
4. 16. § (3) bekezdésében, valamint 31. § (7) bekezdésében a „ , valamint a Miniszterelnöki Kormányirodát”
szövegrész,
5. 16. § (4) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes” szövegrész,
6. 30. § (1) bekezdés f ) pontjában az „és az ellenőrzési gyakoriságot” szövegrész és
7. 45. § (1) bekezdésében a „ , valamint a javaslattal érintett szerv, illetve” szövegrész.
2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló

339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
20. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §
1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„1. belső ellenőrzés: a belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói
tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez, és javítja annak minőségét; módszeres és szabályozott
eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll- és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal
segíti a szervezeti célok megvalósítását azzal, hogy a belső ellenőrzési tevékenység nem tekinthető azonosnak
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló által végzett ellenőrzéssel;”
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet
2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„9. tulajdonosi joggyakorló: a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló.”
21. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §
(3) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(3) A megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének, vagy ha a tevékenységet egy megfelelési tanácsadó
látja el, akkor megfelelési tanácsadónak jogász vagy közgazdász végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű
személy jelölhető ki, a felügyelőbizottság egyetértésével. A megfelelési tanácsadónak vagy megfelelést támogató
szervezeti egység esetében legalább egy megfelelési tanácsadónak legalább kétéves, a végzettségének megfelelő
szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.”
22. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet
„(1a) Belső ellenőrzési vezetőnek az nevezhető ki, aki legalább ötéves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal
rendelkezik. Az ötéves szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményt akkor is alkalmazni kell, ha egy fő látja el
a belső ellenőrzési tevékenységet.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott követelmény alól a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú
vezetője, valamint a felügyelőbizottság és a tulajdonosi joggyakorló szervezet vagy személy engedélyével
el lehet térni abban az esetben, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai
gyakorlattal rendelkezik.”
„(5a) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/A. §-a alapján létrejött közös hivatali szervezet
esetén a szervezethez kapcsolódó köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében az irányító szervi belső
ellenőrzési feladatokat a közös hivatali szervezet, valamint az irányító szerv között létrejött megállapodásban
foglaltak alapján kell ellátni.”
23. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §
(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A belső ellenőrzést végző személy – beleértve a külső szolgáltató által kijelölt személyeket is – a személye
vonatkozásában fennálló összeférhetetlenségre tekintettel nem vehet részt olyan belső ellenőrzési tevékenységben,
amely tekintetében vele szemben az alábbi összeférhetetlenségi okok állnak fenn:
a) a tulajdonos képviselőjének, a köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának, első számú
vezetőjének, az igazgatóság tagjának, a felügyelőbizottság tagjának, valamint a köztulajdonban álló gazdasági
társaság ellenőrzés alá vont szervezeti egysége munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti
hozzátartozója,
b) a tulajdonosnál vagy a tulajdonosi joggyakorlónál belső ellenőrzési tevékenységet végző személy vagy annak
a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
c) ha az adott feladat tárgyilagos végrehajtása tőle egyéb okból nem várható el.”
„(6a) A (6) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi okok nem alkalmazandóak abban az esetben, ha a belső
ellenőr a vállalatcsoport valamely más tagjánál áll alkalmazásban, vagy ha a tulajdonosi jogkörgyakorló maga is
gazdasági társaság.
(6b) A belső ellenőrzést végző személy – beleértve a külső szolgáltató által kijelölt személyeket is – nem végezhet
bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenységet, ha
a) korábban részt vett az ellenőrzött szervezeti egység tevékenységében, a feladatellátásának a megszűnésétől
számított egy évig,
b) az ellenőrzéssel érintett szervezeti egységgel közös, valamint az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó program,
projekt vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a projekt lezárását vagy a feladat elvégzését követő egy évig,
vagy
c) az adott feladat tárgyilagos végrehajtása tőle egyéb okból nem várható el.”
24. §
(1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belső ellenőrzési vezető feladata)
„a) a belső ellenőrzési alapszabály és a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése és rendszeres, de legalább
kétévenkénti felülvizsgálata,”
25. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet
a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A köztulajdonban álló gazdasági társaság ellenőrzött szervezeti egység vezetője felelősséggel tartozik
az általa átadott adatok teljességéért és hitelességéért.”
26. §
19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A belső ellenőrzési vezető kockázatalapú éves ellenőrzési tervet állít össze, melyet a tárgyévet megelőző
évben a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig benyújt
a felügyelőbizottság részére. A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervet a felügyelőbizottság részére
történő benyújtást megelőzően legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig megküldi a köztulajdonban
álló gazdasági társaság első számú vezetője és a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy részére.
A felügyelőbizottság a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője és tulajdonosi jogokat gyakorló
szervezet vagy személy véleményének figyelembevételével a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig
jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet.”
27. §
„(5) Ha az érintett a megállapításokat vitatja, bármelyik fél kezdeményezésére egyeztető megbeszélést
kell tartani. Az egyeztető megbeszélésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megbeszélés eredményét.
Ha az egyeztetések ellenére véleménykülönbség marad fenn a belső ellenőrzés és az ellenőrzött fél között,
úgy az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének különvéleményét a belső ellenőrzés megjeleníti a belső ellenőrzési
jelentésben. Az érintettek észrevételeit, illetve a belső ellenőrzési vezető válaszát csatolni kell az ellenőrzés
dokumentációjához.”
28. §
„(2) A belső ellenőrzési vezető az (1) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentést a köztulajdonban álló gazdasági
társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig benyújtja a felügyelőbizottság részére, és egyidejűleg
tájékoztatásul megküldi a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője részére. A felügyelőbizottság
legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig jóváhagyja az éves ellenőrzési jelentést. A köztulajdonban álló
gazdasági társaság első számú vezetője a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentést a köztulajdonban álló gazdasági
társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig tájékoztatásul megküldi a társaság legfőbb szervének,
alapítójának és a tulajdonosi joggyakorló szervezet vagy a tulajdonosi jogok gyakorlójának munkaszervezete részére.”
29. §
„(3) Ha a társaság az 1. § alapján az egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal összefüggő
módosításáról szóló 132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően nem tartozott e rendelet hatálya
alá, de köztulajdonba kerülésére vagy megváltozott körülményeire tekintettel a Takarékos tv. alapján már belső
kontrollrendszer kialakítására és működtetésére kötelezett, akkor a Takarékos tv. 7/J. § (1) bekezdése hatálya alá
kerülésének hónapját követő hatodik hónap első napjától köteles az e rendeletben meghatározottakat alkalmazni.”
30. §
1. 2. § 8. pontjában a „köztulajdonban álló gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzés által
a köztulajdonban álló gazdasági társaság” szöveg, az „amelynek jellegét és hatókörét” szövegrész helyébe
az „amely jellegét tekintve konzultációs tevékenység, továbbá a hatókörét” szöveg,
2. 4. § (3) bekezdésében a „köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény” szövegrész helyébe a „Takarékos tv.” szöveg,
3. 9. § (1) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlójának” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorlónak”
szöveg,
4. 14. § (4) bekezdésében a „jelentések alapján” szövegrész helyébe a „tevékenységhez kapcsolódóan” szöveg,
5. 14. § (5) bekezdés c) pontjában a „továbbá a teljesítménymenedzsmentre” szövegrész helyébe
az „a kockázatkezelési rendszerek, valamint a teljesítménymenedzsmentre” szöveg és
6. 19. §-ában a „tulajdonosi jogok gyakorlója” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló” szöveg
lép.
3. Záró rendelkezések
31. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

miniszterelnök

„1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez
NYILATKOZAT
A) Alulírott, ……………………………………………, a(z) ……………………………………………… költségvetési

szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően ……… évben/időszakban
az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam
1. a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony
működéséről,
2. olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt,
valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására,
3. a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító
okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
4. a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról,
5. a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság
követelményeinek érvényesítéséről,
6. a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és
hitelességéről,
7. a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
8. az intézményi számviteli rendről,
9. olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és
szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi
szabályoknak,
10. olyan szabályzatok kiadásáról, valamint a szervezeten belül olyan folyamatok kialakításáról, amelyek
biztosítják a rendelkezésre álló források eredményes felhasználását,
11. – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint – a kontrolltevékenység részeként minden
tevékenységre vonatkozóan a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló
kontrollok kiépítéséről a döntések eredményességi szempontú megalapozottsága vonatkozásában,
12. arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését
segítő eszközökkel, annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat, és értékelni
tudják az elért eredményeket; e tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos
információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.
A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az általam vezetett költségvetési
szervnél történő érvényesülését az alábbiak szerint értékelem:
a) Kontrollkörnyezet:
b) Integrált kockázatkezelési rendszer:
c) Kontrolltevékenységek:
d) Információs és kommunikációs rendszer:
e) Nyomonkövetési rendszer (monitoring):
Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan,
teljeskörűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket.
B1) Nyilatkozom, hogy 20… évben részt vettem a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső
ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében előírt továbbképzésen.
vagy
B2) Nyilatkozom, hogy 20… évben az általam írásban kijelölt személy (név, beosztás, munkakör) vett részt
a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
12. § (2) bekezdésében előírt továbbképzésen.
vagy
B3) Nyilatkozom, hogy 20… évben nem voltam képzésre kötelezett a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről
és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében előírtak alapján.
C1) Nyilatkozom, hogy 20… évben az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője (név, beosztás, munkakör)
részt vett a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében előírt továbbképzésen.
vagy
C2) Nyilatkozom, hogy 20… évben az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője (név, beosztás, munkakör)
nem volt képzésre kötelezett a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében előírtak alapján.
vagy
C3) Nyilatkozom, hogy az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik.
Kelt: ……………………………………………
P. H.
……………………………………………
aláírás
D) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:
Kelt: ……………………………………………
P. H.
……………………………………………
aláírás”

a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló
65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 7. § (6) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Tanács a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő szervezet 2. § (1) bekezdése szerinti
szándéknyilatkozatát – a döntéshez szükséges valamennyi tényt, adatot és körülményt – megvizsgálva a 7. §
(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében megállapított módon dönt a szervezeti taggá válásról. A Tanács
döntését indokolni nem kell.”
(2) Az R. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács elnöke azon karitatív tevékenységet végző közhasznú szervezetet, amely nem felel meg
a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az elkobzott dolgok közérdekű felhasználásának lebonyolításával, így
különösen a rászorultak körének és a szétosztás módjának meghatározásával, valamint a Tanács működésével,
illetve a Törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatos javaslatok előterjesztése céljából
a Tanács ülésére meghívhatja.”
2. § (1) Az R. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szándéknyilatkozatukat benyújtó szervezeteket a miniszter jegyzékbe veszi.”
(2) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a Tanács 1. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint meghozott támogató döntése esetén
a szándéknyilatkozatukat benyújtó szervezetek számára megbízólevelet ad át.”
3. §
Az R.
a) 1. § (1) bekezdésében az „azok a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek” szövegrész helyébe
az „a Tanács döntése esetén azok a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében a „Tanács tagja” szövegrész helyébe a „Tanács döntése esetén a Tanács állandó tagja”
szöveg
lép.
4. §
Hatályát veszti az R.
a) 2. § (1) bekezdésében a „vagy javaslattevő szervezet” szövegrész,
b) 3. §-a.
5. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök

a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 6/P. § (6) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásban a piacfelügyeleti hatóság megadja az összes rendelkezésre álló adatot,
különösen a nem megfelelő mérőműszer azonosításához szükséges adatokat, a mérőműszer származási helyét,
a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott piacfelügyeleti intézkedés
jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóság
a tájékoztatásában jelzi, ha a megfelelés hiánya a következő okok valamelyike miatt következett be:
a) a mérőműszer nem felel meg az előírt követelményeknek, vagy
b) a megfelelőség vélelmezését megalapozó, az R8.-ban meghatározott harmonizált szabványok vagy
a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 3. §-ában meghatározott
egyéb normatív dokumentumok hiányosságai.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. §
E rendelet a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló,
2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 42. cikk (5) bekezdésének való megfelelést
szolgálja.

miniszterelnök

az egyes víziközmű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló
323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és

egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az egyes víziközmű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő
15. §-sal egészül ki:
„15. § E rendeletnek az egyes víziközmű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
szóló 135/2023. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr8.) megállapított 2. mellékletében foglalt táblázat
12. sorát a Módr8. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
2. §
Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök
Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 12. sorral egészül ki:
(A B C
A beruházás megvalósítása által
1 A beruházás megnevezése Koordinációra kijelölt főispán)
érintett település
Science Park Szeged Tudományos Csongrád-Csanád Vármegyei

12. Szeged
és Innovációs Park fejlesztése Kormányhivatalt vezető főispán
IX. Határozatok tára
A Kormány 1142/2023. (IV. 18.) Korm. határozata

egyházi személyek jövedelempótlékának emeléséről
A Kormány
1. támogatja a Magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását szolgáló
előirányzat megemelését;
2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a miniszterelnök általános helyettese bevonásával – gondoskodjon
az 1. pontban meghatározott feladat megvalósulása érdekében a 2024. évtől kezdődően beépülő jelleggel évi
61 711 834 forint forrás rendelkezésre állásáról az éves központi költségvetés Magyarországi egyházi személyek
jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását szolgáló előirányzata javára;
Felelős: pénzügyminiszter
a miniszterelnök általános helyettese
Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során
3. felhívja a miniszterelnök általános helyettesét, hogy
a) vizsgálja meg a Magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását
biztosító előirányzat felosztására vonatkozó jogi szabályozást, és
b) készítsen előterjesztést a felosztás új szabályaira vonatkozóan;
Felelős: a miniszterelnök általános helyettese
Határidő: 2023. december 31.
4. felhatalmazza a miniszterelnök általános helyettesét a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint
az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló
231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti megállapodások aláírására.
Felelős: a miniszterelnök általános helyettese
Határidő: 2024. január 31.

miniszterelnök

a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzatból, a Rezsivédelmi Alap központi kiadása előirányzatból
történő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, valamint kormányhatározatok módosításáról
1. A Kormány
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 21. § (1) bekezdésében és 33. §
(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 23 953 354 503 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el
a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Központi Maradványelszámolási
Alap cím terhére, az 1. melléklet szerint;
Határidő: azonnal
b) az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 1 740 645 316 forint egyszeri átcsoportosítását
rendeli el, a 2. melléklet szerint;
Határidő: azonnal
c) az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 117 069 000 000 forint egyszeri
átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet L. Rezsivédelmi Alap fejezet terhére, a 3. melléklet szerint.
Határidő: azonnal
2. A Makovecz Imre életművének gondozásáról szóló 2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 3. pontjában a „kiállítás
támogatására: 2022. december 31.” szövegrész helyébe a „kiállítás megvalósítására: 2025. december 31.”
szöveg és a „kiadvány megjelentetésére 2022. december 31.” szövegrész helyébe a „kiadvány megjelentetésére
2025. december 31.” szöveg lép.
3. A Gazdaság-újraindítási programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékokból
és a Központi Maradványelszámolási Alapból történő előirányzat-átcsoportosításról szóló 1388/2021. (VI. 18.)
Korm. határozat 2. pontjában a „2023. február 15.” szövegrész helyébe a „2024. július 31.” szöveg lép.
4. A Központi Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaság-újraindítási programok előirányzatból, a Járvány Elleni
Védekezés Központi Tartaléka előirányzatból, fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról,
továbbá előirányzat-túllépés és éven túli kötelezettségvállalás engedélyezéséről szóló 1663/2021. (IX. 28.)
Korm. határozat [a továbbiakban: 1663/2021. (IX. 28.) Korm. határozat] 11. pontjában a „2022–2023. évek” szövegrész
helyébe a „2022–2024. évek” szöveg lép.
5. Az 1663/2021. (IX. 28.) Korm. határozat 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„12. az Áht. 36. § (4c) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a több év vagy a költségvetési éven
túli év kiadási előirányzatai terhére a Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan vállalható kötelezettségek
2024. évre vonatkozó felső korlátját 1 647 047 760 forint összegben állapítja meg.”

miniszterelnök
1. melléklet az 1143/2023. (IV. 18.) Korm. határozathoz
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám

XI. Miniszterelnökség
XIV. Belügyminisztérium
XVII. Energiaügyi Minisztérium
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai
LXV. Bethlen Gábor Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2023.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
KIADÁSOK
Államháztartási szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
A módosítást elrendelő jogszabály/
egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre
határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
348351 60 Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok
K3 Dologi kiadások 1 271 388
K5 Egyéb működési célú kiadások 2 118 979 751
351417 8 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
33 Egészségügyi ágazati előirányzatok
386706 1 Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok
K5 Egyéb működési célú kiadások 510 600 000
386995 39 Térségi fejlesztési feladatok
004118 2 Külképviseletek igazgatása
K3 Dologi kiadások 2 652 013 058
9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok
367206 1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások
K3 Dologi kiadások 225 135
296435 51 Fejezeti általános tartalék
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai
42 Alapok támogatása
263478 2 Bethlen Gábor Alap támogatása
374873 45 Központi Maradványelszámolási Alap
K5 Egyéb működési célú kiadások -23 953 354 503
263145 4 Nemzetpolitikai célú támogatások
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 8 441 500 000
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
BEVÉTEL
határozat száma
hatása
2 Költségvetési támogatás
284901 3 Eseti támogatás
B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről 1 798 700 000
B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 8 441 500 000
2143
2144
forintban
TÁMOGATÁS
határozat száma
hatása
348351 60 Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok 2 120 251 139
351417 8 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 131 000 000
33 Egészségügyi ágazati előirányzatok
386706 1 Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 510 600 000
386995 39 Térségi fejlesztési feladatok 2 924 065 306
004118 2 Külképviseletek igazgatása 2 652 013 058
9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok
367206 1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások 375 225 000
296435 51 Fejezeti általános tartalék 5 000 000 000

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 23 953 354 503 23 953 354 503
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.


forintban
KIADÁSOK
határozat száma
hatása
358951 78 Modern Városok Program
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -1 727 547 466
31 Köznevelési feladatok támogatása
244234 1 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás
K5 Egyéb működési célú kiadások -13 097 850
354406 6 Szakképzési Centrumok
K1 Személyi juttatások 8 761 509
K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 138 996
227942 7 Egyetemek, főiskolák
K1 Személyi juttatások 1 030 151
K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 133 919
12 Felsőoktatási feladatok
386340 1 Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása
13 Művészeti tevékenységek
386384 9 Közkönyvtári jogdíjak és művészeti nyugdíjsegélyek támogatása
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 1 727 547 466
forintban
BEVÉTEL
határozat száma
hatása
forintban
TÁMOGATÁS
határozat száma
hatása
358951 78 Modern Városok Program -1 727 547 466
244234 1 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás -13 097 850
354406 6 Szakképzési Centrumok 9 900 505
227942 7 Egyetemek, főiskolák 1 164 070
12 Felsőoktatási feladatok
386340 1 Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 2 033 275
13 Művészeti tevékenységek
386384 9 Közkönyvtári jogdíjak és művészeti nyugdíjsegélyek támogatása 1 727 547 466

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év
időarányos
egyéb: azonnal 1 740 645 316 1 740 645 316
2145
2146
L. Rezsivédelmi Alap
forintban
KIADÁSOK
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre
határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
400262 3 Köznevelés speciális feladatainak támogatása
21 Központi kezelésű előirányzatok
18 Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése
400639 1 Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások
L. Rezsivédelmi Alap
399017 1 Lakossági rezsivédelem
401573 4 Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása
forintban
BEVÉTEL
határozat száma
hatása
forintban
TÁMOGATÁS
határozat száma
hatása
400262 3 Köznevelés speciális feladatainak támogatása 1 700 000 000

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
időarányos
egyéb: azonnal 117 069 000 000 117 069 000 000


a digitalizációt szolgáló nemzetközi tanulmányi versenyrendszerekben történő fokozott részvételről szóló
1086/2021. (III. 3.) Korm. határozat módosításáról
1. A digitalizációt szolgáló nemzetközi tanulmányi versenyrendszerekben történő fokozott részvételről szóló

1086/2021. (III. 3.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„2. felhívja a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy a Neumann János Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
(székhely: 1016 Budapest, Naphegy tér 8., adószám: 18087138-2-41) által vezetett konzorciummal együttműködve,
az 1. pontban foglalt feladat megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, melynek keretében
a) lássa el kézjegyével a pénzügyi felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot, valamint
b) az általa benyújtott pályázat alapján lássa el a Diákolimpia megszervezésének teljes körű előkészítését és
koordinálását;
Felelős: gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal”
2. A Korm. határozat
a) 3., 4., 7. és 8. pontjában
aa) az „az innovációért és technológiáért felelős minisztert” szövegrész helyébe az „a gazdaságfejlesztési
minisztert” szöveg,
ab) az „az innovációért és technológiáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a gazdaságfejlesztési
miniszter” szöveg,
b) 7. pontjában a „XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe a „XXIII. Gazdaságfejlesztési
Minisztérium” szöveg
lép.

miniszterelnök

a Bük város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló
1143/2019. (III. 18.) Korm. határozat módosításáról
A Bük város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló 1143/2019. (III. 18.)
Korm. határozatban a „04/19” szövegrész helyébe a „04/19, 04/40” szöveg lép.

miniszterelnök
A miniszterelnök 36/2023. (IV. 18.) ME határozata

helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 236. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva,
a belügyminiszter előterjesztésére megállapítom, hogy
Zsinka Andrásnak, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának e megbízatása – a kormányzati igazgatásról szóló

2018. évi CXXV. törvény 228. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel –
2023. április 8-ai hatállyal megszűnt.

miniszterelnök
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

MK 23 057

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MK 23 057

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelethez

Érzékeny termékek köre

2. 0201 Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

A Kormány 131/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

1. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása

2. A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

1. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló

2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A) Alulírott, ……………………………………………, a(z) ……………………………………………… költségvetési

D) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:

A Kormány 133/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

2. § (1) Az R. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 134/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 135/2023. (IV. 18.) Korm. rendelete

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 135/2023. (IV. 18.) Korm. rendelethez

Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 12. sorral egészül ki:

Science Park Szeged Tudományos Csongrád-Csanád Vármegyei

IX. Határozatok tára

A Kormány 1142/2023. (IV. 18.) Korm. határozata

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 1143/2023. (IV. 18.) Korm. határozata

Orbán Viktor s. k.,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 57. szám

A Kormány 1144/2023. (IV. 18.) Korm. határozata

1. A digitalizációt szolgáló nemzetközi tanulmányi versenyrendszerekben történő fokozott részvételről szóló

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 1145/2023. (IV. 18.) Korm. határozata

Orbán Viktor s. k.,

A miniszterelnök 36/2023. (IV. 18.) ME határozata

Zsinka Andrásnak, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának e megbízatása – a kormányzati igazgatásról szóló

2023. április 8-ai hatállyal megszűnt.

Orbán Viktor s. k.,

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

You might also like