A 2013/14-es tanév

LÓCZY LAJOS
ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY
2. írásbeli fordulójának feladatai a 9. évfolyam számára

Figyelem!
A feladatok megoldásához segédeszközök NEM használhatók!
Könyvet a versenyre bevinni tilos!
A megoldólap adatait kék tollal, nyomtatott nagybetűkkel töltse ki!
Az egybetűs válaszoknál ügyeljen a betű pontos azonosíthatóságára!
A megoldólapon javítani, átírni, radírozni, stb. NEM szabad!
A számításait a megoldólap hátoldalán végezze el!

Az elérhető maximális pontszám 120.

A feladatok megoldására
180 perc áll rendelkezésre!
I. „Képzavar” 10 pont

Sára a Naprendszert szerette volna bemutatni, de az internetről gyűjtögetett képeit elfelejtette

megfelelően feliratozni. Segítsen neki, és a fogalmakhoz párosítsa a megfelelő képet!

1. Aszteroida 5. Nagy Vörös Folt 9. Fler

2. Üstökös 6. Gyűrű 10. Sarki fény
3. Üstökös mag 7. Napfolt
4. Meteor 8. Protuberancia
A) B)

C) D)

E) F)

2
 G) H)

I) J)

II. „Hamisítás?” 10 pont

Döntse el, hogy igazak, vagy hamisak az alábbi állítások!

1. 300 millió éve, a karbonban a légkör oxigénszintje meghaladta a mai értéket.

2. A passzát szél a déli félgömbön délnyugatról fúj.

3. A Kongó-medence 300 millió éves kőzetei közt jégből lerakódott üledékeket is találtak.

4. A szórópalackok hajtógázai erős üvegházhatásukkal veszélyeztetik az emberiséget.

5. A levegő felmelegedése közvetetten a talajról történik.

6. A hegységekben minél magasabbra megyünk, annál magasabb légnyomás uralkodik.

7. A Föld egy normál évben 366 fordulatot tesz meg a tengelye körül.

8. Kiribatiban a 2015-ös újévet kétszer is meg lehet ünnepelni.

9. Légkörünk mai összetételében az élővilágnak jelentős szerepe volt.

10. Az emberiség széndioxid kibocsátása következtében emelkedhet a tengerek szintje.

3
III. „Kakukktojás” 10 pont

A négy fogalom közül valamelyik

NEM illik a többi közé.
Döntse el melyik!
A szempontokat körvonalaztuk.

1. Kora
A) Lengyel-középhegység
B) Francia-középhegység
C) Dunántúli-középhegység
D) Német-középhegység
2. Geológiai nagyszerkezet
A) Ibériai-hegység
B) Sárkány-hegység
C) Jemeni-hegység
D) Érchegység
3. Tektonikai típus
A) Alpok B) Andok C) Atlasz D) Appenninek
4. Kőzetminőség
A) Pilis B) Bakony C) Gerecse D) Visegrádi-hegység
5. Égitest
A) Ganymedes B) Callisto C) Titán D) Europa
6. Légkör
A) Merkúr B) Vénusz C) Föld D) Mars
7. Kráter
A) Manicouagan B) Chiaxculub C) Copernicus D) Arizona
8. Tótípus
A) Bajkál-tó B) Balaton C) Tanganyika-tó D) Tisza-tó
9. Szélvihar
A) tornádó B) tájfun C) trópusi ciklon D) hurrikán
10. Csapadék
A) jégeső B) hó C) dér D) jégdara

4
IV. „Vonatkoztatási rendszer” 10 pont

Melyikre vonatkozik az állítás? Netán mindkettőre vagy egyikre sem?

Írja a betűjelét a megoldólapra!
A Külső bolygók C Mindkettő
B Belső bolygók D Egyik sem
1. Ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül.
2. Alacsony sűrűségű gázokból épülnek fel, csak nagyon kicsi szilárd magjuk van.
3. Napközelben lassabban, naptávolban gyorsabban haladnak pályájukon.
4. Több a mesterséges, mint a természetes holdjuk.
5. Nagy sűrűségű anyagokból épülnek fel és szilárd felszínnel rendelkeznek.
6. 3 milliárd évnél fiatalabbak.
7. Tengely körüli forgást végeznek.
8. Nagy számú holddal és törmelékgyűrűkkel is rendelkeznek.
9. Mind a 4 tagja szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető az égen.
10. Egyikük körül kering a nitrogén légkörrel rendelkező Titán hold.

V. „Rendezgető” 10 pont

Tegye emelkedő vagy időrendi sorrendbe az alábbiakat! A teljes sorrend ér 1 pontot.

1. Szélsebesség a(z) … 6. …
A. hurrikánban A. devon
B. orkánban B. ordovícium
C. tornádóban C. karbon
2. Átlagos vízhőmérséklet … 7. …
A. Szaúd-Arábia partjainál A. Würm
B. Mozambik partjainál B. Riss
C. Namíbia partjain C. Günz
3. Vízfelszín sótartalma a … 8. …
A. Vörös-tengeren A. vulkáni bombák szórása
B. Karib-tengeren B. lávaömlés
C. Fekete-tengeren C. fumarola-tevékenység erősödése
4. Az átlag dagálymagasság … 9. Az élőlények megjelenése:
A. Maldív-szigeteknél A. madarak
B. Azovi-tengeren B. emlősök
C. Északi-tengeren C. halak
5. Az áldozatok várható száma 10. Kőzetanyaguk keletkezése:
a vulkán heves kitörésekor: A. Mátra
A. Popocatapetl B. Velencei-hegység
B. Kljucsevszkaja Szopka C. Vértes
C. Etna

5
VI. „A nagy vonatozás” 40 pont

Szergej Poljakov, a Szentpétervári

Állami Egyetem geográfus
hallgatója az Orosz Vasútbarátok
Egyesülete segítségével szervezett
utazás során a nyári szünetben
bejárta Oroszország nyugati részét,
és a tőle délre eső közép-ázsiai
területeket. Visszaérkezése után
élménybeszámolót írt egy online
földrajzi portál számára, kollé-
giumi szobatársai azonban tréfából
számos kifejezést töröltek, néhány
helyen pedig beleírtak a számító-
gépén nyitva felejtett szöveges
dokumentumba.

Segítsen Szergejnek kipótolni a hiányzó részeket, hogy a másnapi lapzártáig beküldhesse az

írását! A 24. és 39. kérdéseknél a beírt több lehetőség közül kell választania.

Június 20-án indultunk útnak Szentpétervárról keleti irányba. Éjjel 11-kor még közel nappali világosság
volt. Ez a híres (1.)_________________ éjszakák jelensége. Észak felé kb. 100 kilométeren át láttuk a(z)
(2.)____________________-tó víztükrét, amelynek medencéjét a(z) (3.)____________ alakította ki.
Volhov után kissé délre tértünk el a (4.) ____0° szélességi körtől, de ezután nagyjából vele párhuzamosan
haladtunk. A tűlevelű és lombhullató fákból álló kevert növényzetből arra következtettem, hogy az
északra elterülő (5.)__________________ öv (6.)__________________ növényzetének, és a délre
található (7.)__________________ öv lombhullató erdeinek határán járunk. Cserepovecnél elértük a
Ribinszki-víztározó északi részét, amely nemzeti folyónk, a(z) (8.)______________ és a Szuhona között
segít megteremteni a mesterséges kapcsolatot.
A következő nagyobb város, Vologda után észak felé mentünk Konosa elágazásig. Itt elköszöntem két
csoporttársamtól, akik a(z) (9.)_____________-tenger partján fekvő Arhangelszk városába utaztak, hogy
a tenger északi partján túl levő (10.)____________-félsziget ősidei kőzeteivel kapcsolatos kutatási
projekthez gyűjtsenek anyagot.
Mi ismét kelet felé fordultunk, majd a Vicsegda-völgyétől hosszan északkeleti irányba vonatoztunk. A
növényzet egyre gyérebb lett, a fás szárú növényeket már csak a(z) (11.)__________-fenyők elszórt
egyedei képviselték. A Tyimán-hátság elhagyása után átkeltünk a(z) (12.)__________ folyón, és
megérkeztünk az azonos nevű városba, ami az ország legészakabbra fekvő (13.)____________-
mezőjének bejárata.

6
Június 22-én délben értük el az Usza folyót, amelyet a vasút pontosan az Északi-sarkkör vonalában
keresztez. A napsugarak (14.)______ fokos szögben érkeztek a felszínre. Vorkuta elérése előtt azonban
kelet-délkelet felé fordultunk, és átszeltük a(z) (15.)______________-Urál vonulatát. Átkelés után
megérkeztünk a zsákvasútvonal végállomására, Szalehardba.
Este tizenegykor helikopterre szálltunk, és a sarkkör mentén kelet felé haladva elértük Urengoj települést.
Repülés közben észak felé megfigyelhettük a hosszan elnyúló (16.)________-öböl jégtábláit bearanyozó,
a horizontot éppen súroló (17.)______________ jelenségét. Az 570 km-es repülés 2 óra 30 percig tartott,
így az átlagsebességünk (18.) ______ km/h volt. Nem gondoltam, hogy ilyen fürge ez a régi Mi-8-as!
A gázmezők meglátogatása után ismét vasúton haladtunk immár dél felé. A hosszú és monoton tundrai
utazásban csak néhány rénszarvas-csoport jelentett némi változatosságot, melyek a fő táplálékukat jelentő
zuzmót legelték. A rövid nyár még nem érkezett igazán meg erre a területre, így a talaj felső része fagyott
volt, hasonlóan az 1-1,5 méteres szint alatt tapasztalható (19.)________________ (állandóan fagyott
altalaj). A dél felé tartva egyre sötétebb éjszakában számtalan lángot láttunk világítani, amelyek a(z)
(20.)______________-kitermelés során felszabaduló felesleges illékony anyagok elégetéséből
származnak. Szurgutnál ismét elértük a(z) (21.)_____________ folyót, majd Tobolszknál a Tobol és a(z)
(22.)____________________ összefolyását. Még pár száz kilométer, és ismét megérkeztünk az Európát
és Ázsiát elválasztó Urál hegységhez, Jekatyerinburg állomásra. A(z) (23.)________________
időszakban kialakult hegység (24.) kőolajban / ércekben / foszfátban nagyon gazdag, mert a hosszú
lepusztulási folyamat eredményeképpen felszín közelébe kerültek ezek az ásványkincsek. Nem véletlenül
ez az orosz bányászat és nehézipar egyik legfontosabb körzete.
Cseljabinszkban felszállt néhány sérült arcú utas, akik elmeséték, hogy a 2013. februárban felrobbant
(25.)________________ által kitört ablokok szilánkjai sebesítették meg őket. A mintegy 30 km-es
magasságban megsemmisült égitest olyan lökéshullámokat váltott ki, hogy az utcán ledöntött embereket a
lábukról, és a rendkívül erős (26.)____________ sugárzás azonnali bőrégést okozott sokaknál. A
robbanás energiája harmincszorosan meghaladta a hiroshimai atombomba erejét.
A Traszszibériai vasútvonalon keletnek tartva az Om folyó völgye után áthaladtunk Novoszibirszken,
majd dél, aztán Barnaul után DNy-ra haladva a kazah határ felé közeledtünk. DK felé – a(z)
(27.)_____________________ okozta tiszta idő lévén – halványan láttuk a(z) (28.)_________________
hegység lealacsonyodó vonulatait. Szemejnél léptünk át Kazahsztánba, majd dél felé vonatoztunk a(z)
(29.)______________-hegységrendszerhez tartozó Kazah-hátság élénkebb domborzatú területén. A táj
képe egyértelműen a(z) (30.)____________________ éghajlat arid viszonyaira utalt. Rövid időre
megálltunk a közép-ázsiai lefolyástalan terület egyik nagy tavánál, a(z) (31.)________________-tónál.
Ezután utazásunk legdélebbi része következett. Almatitól dél felé újra nagy hegyeket láttam. Ez a közel
2500 km hosszú, 6000-7000 m magasságig emelkedett röghegység a(z) (32.)____________________.
Almatiból egynapos kirándulást tettünk Kirgiziába, a Stein Aurél által feltérképezett csodálatos
környezetben fekvő (33.)________________ tóhoz, mely a hegység egyik árkos vetődésében keletkezett.
Nyugat felé elhagyva a hegyvidéket a(z) (34.)__________________ folyó völgyében ÉNy felé vonatozva
jutottunk el a szinte teljesen kiszáradt (35.)____________________-tóig. Ugyanebben az irányban
haladtunk tovább Oktyabrszkig, ahol viszont a Föld legnagyobb tava, a mérete miatt Kaszpi-tengernek
nevezett állóvíz felé indultunk. Északi partja mentén a tenger szintje alatti (36.)__________________-n
futott a vonat. A(z) (37.)_______________ folyó torkolatában fekvő Atirau elhagyása után ismét
„Európában” érezhettük magunkat. Oroszországba visszaérkezve a Volga folyó (38.)____________-
torkolatában, Asztrahán városában pihentünk meg, s megkóstoltuk a híres kaviárt.
Innen egy darabig észak felé haladtunk unalmas síkságon, majd nyugat felé fordulva Szaratovnál elértük a
(39.) Dél-orosz- / Közép-orosz- / Volgamenti-hátságot. A továbbiakban a Szizrany-Szimbirszk útvonalon
jutottunk el a(z) (40.)________________ folyó torkolatához közeli tatár fővárosba, Kazánba. A Volgán
kevés természetes szakaszt láttunk, a nagy folyó az energiatermelés szolgálatába állt.
A hosszúra nyúlt kirándulás vége felé innen még mindig 1500 km vonatút várt rám Moszkván át
Szentpétervárig. A fővárosban álltam csak meg pár napra meglátogatni a nagyszüleimet. Ők nem igen
értették, hogy miért „vonatoztam el” az egész nyári szünetemet.
Miért is? – tettem fel a kérdést magamnak. Mert imádok utazni. Nem véletlenül tanulok geográfiát.
Megpróbáltam közvetlenül megélni e hatalmas terület hihetetlen sokféleségét. Egy tanulságos nagy
kalandnak gondoltam, és az is lett, mert a vonaton rengeteg embert is megismerhettem.

7
VII. „Hegyek fura ura” 10 pont

San-shin, a hegyek istene szeretné végiglátogatni

nyáját a világban, de az utazó varázsigékhez
elfelejtette a hegyekhez vezető neveiket.
A térképvázlat alapján segítsen neki!

1. ________________________________

2. ________________________________

3. ________________________________

4. ________________________________

5. ________________________________

6. ________________________________

7. ________________________________

8. ________________________________

9. ________________________________

10. ________________________________

8
VIII. „A fifikás geofizikás” 10 pont

Válaszoljon a 100 éve született Egyed Lászlóval és

tudományterületével kapcsolatos kérdésekre!
1. Milyen tanári diplomát szerzett?
A) földrajz-matematika szakos
B) matematika-fizika szakos
C) földrajz-fizika szakos

2. Ő alkotta meg …
A) a Föld vasmagos modelljét B) a Föld vasmag nélküli modelljét C) egyiket sem.

3. Melyik egyetemi tanszék megalapítása fűződik Egyed László nevéhez?

A) ELTE Geofizikai Tanszék B) ELTE Geológiai Tanszék
C) ELTE Geostatisztikai Tanszék D) ELTE Geokémiai Tanszék

4. Egyed Lászlót beválasztották a … héttagú elnökségébe.

A) Nemzetközi Űrkutatási Bizottság B) Nemzetközi Geofizikai Unió
5. Az Egyed-féle modellben a Föld magját … alkotja.
A) vas helyett nikkel B) elfajult plazmaállapotú anyag C) neutronfelhő

6. … mérőhálózat kiépítésével próbált elegendő adathoz jutni elméletéhez.

A) GPS alapú földmérő B) Lézeres távmérő C) Szeizmikus alapmérő

7. Melyik határfelület választja el a Föld magját a köpenytől?

A) Guttemberg-Wiechert B) Mohorovicic C) Conrad-felület

8. Körülbelül mekkora a Föld belső magjának sűrűsége?

A) 1,5 g/cm3 B) 15 g/cm3 C) 150 g/cm3

9. Egyed László a Föld tágulásának híve volt. Mi bizonyíthatná elméletét?

A) Jóval több a szubdukciós zóna, mint a riftesedő zóna.
B) Jóval több a riftesedő zóna, mint a szubdukciós zóna.
C) A riftesedő zónák és a szubdukciós zónák aránya megegyezik a Földön.
10. Melyik kép ábrázolja Egyed Lászlót?
A) B) C) D)

9
IX. „Az igazság relatív” 10 pont

Az összetett mondatok első része egy állítás, a második része egy indoklás. Az állítások és
indoklások igazak vagy hamisak. Az igaz állítások és indoklások között lehet ok-okozati
összefüggés. A variációk betűjelével értékelje a mondatok igazságtartalmát!
Állítás Indoklás Összefüggés
A igaz igaz van
B igaz igaz nincs
C igaz hamis nincs
D hamis igaz (önmagában) nincs
E hamis hamis nincs

1. A zenitdagály magassága újholdkor nagyobb, mint a teliholdkor, MERT ilyenkor a Föld Hold
felőli oldalán a Nap is segít a dagálykeltő erőknek.
2. A Himalája még napjainkban is emelkedő fiatal lánchegység, MERT az Arábiai-lemez
közeledik az Afrikai-lemezhez.
3. A hóhatár az Egyenlítő mentén a legmagasabb, MERT ez annál magasabban van, minél
nagyobb az évi átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség.
4. A kőzetburok felszíne a szárazföldeken magasabb helyzetben van, MERT az óceánok alatti
bazaltos réteg fémekben gazdagabb.
5. 200 km-nél mélyebb fészkű földrengések nem fordulhatnak elő, MERT a képlékeny
asztenoszféra anyagában mechanikai feszültségek, és így földrengések sem keletkezhetnek.
6. Földünk 600 millió évnél idősebb hegységei alkotják a szárazföldek ősmasszívum területeit,
MERT a hegységképző erők itt már nagyrészt nyugalomra jutottak.
7. Az időjárási jelenségek zömmel a troposzférában fordulnak elő, MERT ez a réteg tartalmazza
a légkör vízgőztartamának 90%-át.
8. A Duna magyarországi szakaszán találhatunk felsőszakasz-jelleget, MERT képes volt nagy
energiával hegységet átvágni, szorost létrehozni.
9. A Nagy-Vízválasztó-hegység szerkezetében hasonlít az Appalache-hez, MERT mindkettő déli
része kaledon, északi része pedig variszkuszi eredetű.
10. Lenn délen télen délben a déli lejtőkön melegednek a pingvinek, MERT az alacsonyan
érkező napsugarak beesési szögét a déli lejtő megnöveli.

10