HÁROM KÖR delta Környezetgazdálkodási KFT.

 3530 Miskolc, Földes F. u. 6.

Tel.: 46/505-506, Fax: 46/505-508
E-mail: info@haromkor.t-online.hu

„Sajókaza IV. – szén és kavics” I. bányaüzem -vadnai- területén

tervezett külfejtéses bányászati tevékenység hatása
az érintett SAJÓ-VÖLGY /HUAN20006/
kiemelt jelent ség természetmeg rzési területre

Natura 2000 területekre vonatkozó előzetes hatásbecslés

Készült a 27ő/200Ő. (X. 8.) Kormányrendelet 1Ő. számú melléklete szerint

KÉSZÍTETTE:

…………………………
Koscsó János természetvédelmi szakért

Három Kör Delta Környezetgazdálkodási Kft.

-2015. december-
 1. PROJEKTADATOK

PROJECT MEGNEVEZÉS „Sajókaza IV. – szén és kavics” I. bányaüzem -vadnai-

területén tervezett külfejtéses bányászati tevékenység hatása az
érintett SAJÓ-VÖLGY /HUAN20006/ kiemelt jelent ségű
természetmeg rzési területre

MEGBÍZÓ ORMOSSZÉN Zrt. (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. I./104)

A HATÁSBECSLÉS KÉSZÍT JE Koscsó János – okl. környezetkutató, természetvédelmi szakért

A KÖZVETLENÜL ÉRINTETT NATURA 2000-ES TERÜLETEK

(a) A terület neve: Sajó-völgy [Területkód: HUAN20006]

Jóváhagyott Kiemelt Jelent ségű Természetmeg rzési Terület

(b) Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén.

(c) Érintett település külterület: Vadna, külterület 0ő9/10, 0ő9/11, 0ő9/13

(d) Tengerszint feletti magassága: 137-140 m.

(e) A terület kiterjedése: 207Ő.77 ha, amelynek egy apró szegletét érinti a tervezett
bányászati tevékenység. A vizsgált terület teljes egészében Natura 2000-es
területen fekszik.

(g) Illetékes természetvédelmi hatóság:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és
Természetvédelmi F osztály (Miskolc).

(h) A jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezel megnevezése:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – BNPI (Eger).

MELLÉKLET

1. Él helytérkép

2
 2. AZ ÉRINTETT NATURA 2000-ES TERÜLETEK ŰEMUTATÁSA
A vizsgált terület – Vadna község Sajó folyótól déli irányban elhelyezked külterületi részei –
környezetének természetvédelmi alapadatai:
1. táblázat
Védett természeti területek
1. Nemzeti parki törzsterület -
2. Tájvédelmi körzet -
3. Természetvédelmi terület (országos) -
Ő. Természeti emlék (országos) -

Ex lege természetvédelmi terület – országos

ő. Szikes tó -
6. Láp -

Ex lege természeti emlék – országos

7. Kunhalom -
8. Forrás -
9. Víznyel -
10. Földvár -
11. Hangyaboly -

Természetvédelmi terület – helyi jelent ség

12. Természetvédelmi terület (helyi) -
13. Természeti emlék (helyi) -

14. Erd rezervátum -

A Sajó és a Hernád köze Tervezett ÉTT
15. Érzékeny természeti terület
Településkód /Vadna/: 07223
Ökológiai folyosó a Sajó bal parti, Sajógalgóc és
16. Nemzeti Ökológiai Hálózat
Sajókaza települések külterületén
17. Natura 2000 site
Különleges madárvédelmi terület -
Különleges természetmeg rzési terület -
Kiemelt jelent ség temészetmeg rzési terület Sajó-völgy (HUAN20006)

További, Natura 2000 védelem alatt álló területek a vizsgált terület ő km-es körzetében:
Sajó folyótól északra az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
 SZUHA-VÖLGY [HUAN 2000ő] Kiemelt jelent ségű természetmeg rzési terület
 PUTNOKI-DOMBSÁG [HUAN10002] Különleges Madárvédelmi Terület
Sajó folyótól délre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
 NAGYBARCAI LIGET-HEGY ÉS SAJÓVELEZDI ÉGETT-HEGY [HUBN20025]
Jóváhagyott Kiemelt jelent ségű természetmeg rzési terület
 BÜKK-HEGYSÉG ÉS PEREMTERÜLETEI [HUBN10003] Különleges Madárvédelmi Terület

3
 Sajó-völgy
Jóváhagyott Kiemelt Jelent ség Természet-meg rzési Terület
Területazonosító: HUAN20006 Kiterjedés: 2074,77 hektár

2. táblázat: A terület jelöl él helyei

Kód Natura 2000 él hely Az él hely %-os A megfelel
aránya (el fordulása) ÁNÉR 2011 él hely
a Natura 2000
területen
3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion 5 Ac – Álló és lassan áramló
vagy Hydrocharition növényzettel vizek hínárnövényzete
3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion 6 OB – jellegtelen üde gyepek
rubri, és részben Bidention növényzettel - egy kis része
6430 Síkságok és a hegyvidékt l a magashegységig 1 D6 – ártéri és mocsári
tartó szintek hidrofil magaskórós magaskórósok, árnyas-
szegélytársulásai nyirkos szegélynövényzet,
illetve Dő egy része
(patakparti magaskórósok)
6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó 10 D34 – mocsárrétek - nagy
mocsárrétjei része
6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus 25 E1 – franciaperjés rétek nagy
pratensis, Sanguisorba officinalis) része, E2 és D3Ő kis része
91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris 8 J1a, J2, J3 (folyómenti
(Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (Alno- bokorfüzesek), JŐ (fűz-nyár
Padion, Alnion incanae, Salicion albae) ártéri erd k), Jő

3. táblázat: A terület kijelölése alapjául szolgáló fajok

NÖVÉNYEK
Fajnév Tudományos név Populáció Természetvédelmi érték
(Ft/db)
Janka-tarsóka Thlaspi jankae C 10.000

GERINCTELENEK
Fajnév Tudományos név Populáció Természetvédelmi érték
(Ft/db)
díszes légivadász Coenagrion ornatum C 10.000
erdei szitaköt Ophiogomphus cecilia C 50.000
harántfogú törpecsiga Vertigo angustior D 5.000
lápi szitaköt Leucorrhinia pectoralis C 100.000
nagy tűzlepke Lycaena dispar C 50.000
tompa folyamkagyló Unio crassus C 10.000
vérfű-hangyaboglárka Maculinea teleius C 50.000

KÉTÉLT EK, HÜLL K

Fajnév Tudományos név Populáció Természetvédelmi érték
(Ft/db)
mocsári tekn s Emys orbicularis D 50.000
vöröshasú unka Bombina bombina C 10.000

A kritériumrendszer magyarázata:
A megadott populációméretek az Él helyvédelmi Irányelvben szerepl – területek kijelölésekor kötelez en
figyelembe vett – fajok állományméretét az országos állományhoz viszonyítva (p) jelzik. Az egyes kódok
jelentései ennek értelmében: A – 100 > p > 15%, B – 15 > p > 2%, C – 2 > p > 0%, D – nem jelent s.

4
 HALAK
Fajnév Tudományos név Populáció Természetvédelmi érték
(Ft/db)
balin Aspius aspius D
magyar bucó Zingel zingel D 100.000
német bucó Zingel streber C 100.000
halványfoltú küll Gobio albipinnatus C 10.000
homoki küll Gobio kesslerii C 100.000
Petényi-márna Barbus meridionalis C
réti csík Misgurnus fossilis D 10.000
selymes durbincs Gymnocephalus C 50.000
schraetzer
szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus C 5.000
törpecsík Sabanejewia aurata C 10.000
vágócsík Cobitis taenia C 10.000

EML SÖK
Fajnév Tudományos név Populáció Természetvédelmi érték
(Ft/db)
hegyesorrú denevér Myotis blythii C 50.000
kis patkósdenevér Rhinolophus C 50.000
hipposideros
közönséges denevér Myotis myotis C 50.000
vidra Lutra lutra C 250.000

A kritériumrendszer magyarázata:
A megadott populációméretek az Él helyvédelmi Irányelvben szerepl – területek kijelölésekor kötelez en
figyelembe vett – fajok állományméretét az országos állományhoz viszonyítva (p) jelzik. Az egyes kódok
jelentései ennek értelmében: A – 100 > p > 15%, B – 15 > p > 2%, C – 2 > p > 0%, D – nem jelent s.

A pénzben kifejezett természetvédelmi értéket a vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.)

VM rendelete a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett
barlangok körér l, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelent s
növény- és állatfajok közzétételér l szóló módosított 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján
adtuk meg. /Magyar Közlöny 2012. évi 128. szám/

A vizsgált terület környezetében elhelyezked Natura 2000 területeket az 1. ÁBRA szemlélteti.

Kék szín jelzi az Él hely-, zöld szín a Madárvédelmi Irányelv alapján kijelölt majd elfogadott
Kiemelt jelent ségű Természetmeg rzési-, illetve Különleges Madárvédelmi Területeket.
El bbi alatt a Sajó-völgy [HUAN20006], utóbbinál a Bükk-hegység és peremterületei
[HUBN10003] európai közösségi jelent ségű területek értend ek.

A 2003. évi Országos Területrendezési Tervr l szóló XXVI. törvény ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI
HÁLÓZAT övezetére vonatkozó 3/1. számú melléklete szerint a művelésre tervezett területek
sem magterületet, sem ökológiai folyosót nem érintenek. (Lásd 2. ábra).

5
 1. ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése
a tervezett bányászati tevékenységgel érintett területek környezetében
/Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer – http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm/

2. ábra: Az országos jelent ség Ökológiai Hálózat övezetébe tartozó területek elhelyezkedése
a tervezett bányászati tevékenységgel érintett területek környezetében
/Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer – http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm)

6
 3. A ŰERUHÁZÁS

3.1. A Natura 2000 területre hatással lév terv vagy beruházás bemutatása, céljának
meghatározása:

Az Ormosszén Zrt. (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11.) a „Sajókaza IV. szén és kavics”
védnevű bányatelkének Sajó folyótól délre, Vadna község közigazgatási területére es részén
barnaszén külszíni fejtéssel történ kitermelését tervezi. A tervezett fejtések a folyó két
kanyarulata, illetve a Bánréve felé tartó vasútvonal által közrefogott területet – Galgóc-szög
és Sziget dűl k – érintik. Mindkét területen már korábban is folyt bányászati tevékenység,
erre a fejtésekb l visszamaradt tavak, valamint a korábban letermelt humuszos rétegekb l
felmagasított zajvédelmi töltések utalnak.

Jelenleg két lehatárolt tömb - őB2 és 7C1 - területén tervezik újraindítani a termelést, ezek
elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti:

3. ábra: Szén ásványi nyersanyag tervezett, évekre lebontott fejtési ütemezés

A kitermelhet ásványi nyersanyag barnaszén.

A kitermelt szén nagyrészt (kb. 6ő%-ban) lakossági szén, de a fels padi szén osztályozása
során és az alsópadból történ jövesztésb l közel 3ő%-os nagyságban energetikai
szénkihozatallal is számolni lehet.

3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelent sége, tervezett id tartama:

A bányatelek teljes – sajókazai részekkel együtt értend – területe ~190 ha.

Az I. számú „vadnai” bányaüzem területe megközelít leg 11 ha.

Ide sorolhatóak a fejtésekkel közvetlenül, illetve a szállítási útvonalak által érintett területek.

7
A bányászattal érintett teljes terület kiterjedése:

 a 7C1 mez esetében 3,ő ha,

 az őB2 mez esetében 7,2 ha.

A „vadnai” bányaüzem területén folytatott tevékenység korábban a 2032-ő6/2002. számú

környezetvédelmi működési engedély birtokában folyt, ez 2012. év novemberben lejárt. Az I.
bányaüzemben a tevékenység 2003-ban kezd dött. A 7C1 tömb korábbi műszaki üzemi
tervekben engedélyezett részeit lefejtették, a tájrendezés a véd sávon belüli területen, a
jelenlegi tó partvonaláig medd visszatöltéssel, humuszterítéssel és növénytelepítéssel
befejez dött. A 7C1 mez területén eddig egy ~3 ha nagyságú területet műveltek le, a fejtést
követ en visszamaradt bányató kiterjedése ~2,6 ha. A korábbi Műszaki Üzemi Tervben
szintén fejtésre ütemezett őB tömb leművelése alig kezd dött meg, humuszletermelés és
kavicskitermelés indult meg közel 1 hektáros területen.

A jelenlegi tervid szakban bányászattal közvetlenül érintett területek a Vadna község

külterületére es 059/10, 059/11, 059/13 helyrajzi számú ingatlanok. A bányavállalkozó a
következ tervid szakban a fentebbi területeken lév 5B2 és 7C1 tömbök területén kíván
szenet bányászni az aktuális igényeknek megfelel en. A területen a borsodi
szénel fordulásból az V. telep található meg, ennek fejtését tervezik.

A hatályos Műszaki Üzemi Terv határozza meg az elkövetkez évekre az egyes években
kitermelhet átlagos mennyiségeket. A termelés tényleges volumene azonban nagymértékben
függ a piaci kereslett l, egyes években jócskán elmaradhat a tervezett maximális kapacitástól.

A tervezett maximális kapacitás: 60 000 t/év.

A terület megközelítése a 26. számú f útról Vadna belterületén keresztül a Polgármesteri

Hivatal el tt észak felé fordulva egy vasúti keresztez désen áthaladva, vagy Kazincbarcika
fel l közeledve Vadna el tt a vasút irányába lekanyarodó aszfaltborítású úton, a vasúton
áthaladva javított földúton lehetséges.

3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az
okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása:

A tervezett külszíni bányászat a Sajó két kanyarulata illetve a Miskolc-Bánréve vasútvonal

által közrefogott területen valósulna meg. A Sajó árterén az árvízi duzzasztás elkerülése
végett csak korlátozott szélességben nyitható bányatérség, amely a fejtések id beli
sorrendjének tervezésénél meghatározó szempont volt. A termelés során el ször a humuszos
feltalajt, majd a fed rétegeket végül magát a széntelepet termelnék le.

Az el bbi pontban már írtunk a bányászat által közvetlenül érintett terület nagyságáról, amely
az 5B2 és 7C1 tömb egyesített területét tekintve közel 11 hektár. A műveletekkel érintett
területek többsége kivett (külfejtés) művelési ágba tartozik. Kis területen szántó művelési ágú
ingatlanokat találhatunk, amelyeknek kivonását a területek igénybevétele el tt elvégzik.
A fejtési területek közvetlen szomszédságában els sorban mez - és erd gazdasági,
vízgazdálkodási területek találhatók. A bányatelek déli határa kb. 80 m-re közelíti meg Vadna
község belterületi lakóépületeit, közöttük egy vasúti töltés húzódik.

8
A területr l a humuszt a korábbi bányászati műveletek során részben összegyűjtötték, majd
zajvéd töltésekben elkülönítve helyezték el. A töltéseket a 7C1 mez , illetve az őB2 terület
bányagödrének Vadna fel li (déli) oldalán építették meg, magasságuk 5-7 m között változik.
A tervezett fejtési területen található humuszt a továbbiakban is – a korábbi humuszmentési
tervnek megfelel en – összegyűjtenék, és tájrendezést követ en a lebányászott területen
újbóli term réteg kialakítására használnák fel.

A külfejtés el rehaladtával a medd k zetet a már kitermelt területre az eredeti

szintviszonyoknak megfelel en (a humuszréteget is figyelembe véve) helyeznék el. A
tömedékelésre használt anyag „vegyes keverék”, amely tartalmazza mindazon k zeteket,
amelyek a letakarás során el fordultak, azonban a visszatöltés során nem kerülnek
„rétegz désre” k zetfajtánként külön-külön, hanem egymással keveredve kerülnének vissza a
bányagödörbe. A 7C1 tömb területén a medd anyag visszatöltését az eredeti
terepviszonyoknak megfelel en tervezik, így ott bányató nem maradna vissza. Az őB2 tömb
területén már meglév bányató területe a fejtési tevékenység következtében kismértékben
módosulna, a fejtés felhagyása után ezt korlátozott terheléssel járó szabadid s célokra (esetleg
horgászat) hasznosítanák. A term réteg visszahelyezését követ en az újbóli művelésbe állítást
és növényzettelepítést az Ormosszén Zrt. végezné.

A tervezett bányászati tevékenységgel járó közvetlen hatások az őB2 és 7C1 tömbök területén
a Sajó által közrefogott „vadnai területen” belül érvényesülnének. A hatások er sségét és
kiterjedését a Natura 2000 hatásbecsléssel párhuzamosan készül Környezetvédelmi
Felülvizsgálat Függelékében található HATÁSTERÜLET-TÉRKÉP tartalmazza. Eszerint a
bányászati műveletek során alkalmazott víztelenítés hatásterülete átnyúlik a Sajó bal parti,
lakott területen kívül es részeire is, amelyek els dlegesen a közvetett, zavaró hatások által
érintettek, hasonlóan Vadna község belterületéhez.

A felszín alatti vizekre megállapított hatásterületen – leszámítva a bányagödrök területét – a

jelenlegi „eredeti” területhasználatok nem változnak. A tervezett vízemelés hatására kialakuló
depressziók, az alászálló talajvízszint érdemben nem befolyásolja az e területeken folyó
területhasználatokat, hiszen amint azt a felülvizsgálat földtani felépítés tárgyalását részletesen
bemutató fejezete leírja, a felszínt 1-2 m vastagságban agyagos jellegű öntéstalajok fedik. E
talajok vízmegtartó képessége jelent s, emiatt – a leszálló talajvízszint ellenére – a felszínre
hulló csapadékvizek kell része tározódik bennük, így el reláthatólag a bánya környezetében
– a felszín alatti vizek hatásterületén – lév területeken a jelenlegi vegetációs környezet (rét,
nyárfaültetvények) még elegend mennyiségű vízhez juthat.

3.Ő. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható id tartama, valamint a kivitelezés

során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyer helyek, a
szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.):

A bányászati tevékenység kezdete (folytatása) a környezetvédelmi engedély megszerzésének

id pontjához köthet , ennek érdekében készül a Natura 2000 hatásbecslés, illetve a vele
párhuzamosan készített környezetvédelmi felülvizsgálat. Az elkövetkez években kitermelni
kívánt szén mennyiségeket éves lebontásban az aktuális Műszaki Üzemi Terv tartalmazza.

A bányászat megkezdését követ en felvonulási létesítményekr l csak részben beszélhetünk.

Ide sorolhatóak a tervezett művelések helyén, a bels illetve küls szállítási útvonalakon
mozgó kotró-rakodógépek, teherszállító járművek.

9
További anyag-nyer helyek kialakulása az aktuálisan fejtett bányagödröt leszámítva nem
várható, mivel a letermelt részeken folyamatos zajlik a tájrendezés a korábban kitermelt
medd anyagok visszatömedékelésével, majd a term réteg elrendezésével.

Új küls depóniák kialakulása a bányaüzem területén szintén nem várható, a jövesztett

medd k zet lerakása csak ideiglenes az aktuálisan művelt rész mellett, a letermelt humuszos
réteget pedig a most is meglév zajvédelmi töltéseken helyezik el.

A fejtésekkel, szállítással járó egyéb tevékenységek – zavaró hatások – nemcsak a felvonulás

id szakában, hanem a bányászati tevékenység megszűnéséig kifejtik majd hatásukat, egészen
az utolsó tájrendezési munkák befejezéséig.

3.ő. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése

A termelés módja külszíni fejtés, melynek során el ször a humuszos feltalajt, majd a
fed rétegeket és a széntelepet termelik le. A művelésbe vonás lépései:

- jelenlegi – els ként a 7C1 területen fekv – bányató víztelenítése,

- a jelenlegi zajvéd töltés elbontása, a töltés humuszos anyagát a víztelenített
bányagödör feltöltésére fordítják /medd k zetekkel történ feltöltést követ en/
- a letakarás megkezdése,
- szén kitermelése.

A kutatófúrások során feltárt tulajdonságok alapján a rendelkezésre álló jöveszt - és

rakodógépekkel a fed k zetek (agyag, agyagos homok, homokos- és kavicsos agyag, szürke
márga, agyagos márga, homok és homokk pad stb.) és a fejtésre tervezett széntelep jól
jöveszthet k. A keményebb rétegekben (V. telep fed rétegében id nként el forduló
kovásodott k zet) szükség lehet a k zetréteg el zetes lazítására, amelyhez rendelkezésre áll
egy dózerre szerelhet hasítókés.

A fed réteg letakarítás és a szén kitermelése teljes egészében gépi technológia alkalmazásával
megy végbe. E munkákat nagy teljesítményű kotró-rakodógépek végzik. A jövesztett anyagot
négytengelyes, önürít s tehergépkocsikkal szállítják el a medd - és humuszdepóniára, illetve
a szénosztályozó berendezéshez.

A bels hányó és humuszdepónia kialakításához, karbantartásához, a bels szállítási

útvonalak kiképzéséhez és azok rendszeres karbantartásához buldózerek állnak rendelkezésre.
Az utak locsolásához locsológépjárművet használnak.

A letakarítandó munkaszintek magassága az alkalmazott jöveszt gépek jövesztési

magasságától függ en 1,ő-3 m között változik. A művelend telep mélységét l függ en – az
el bbiekt l következ en – megfelel számú munkaszint kialakítása szükséges. Az egyes
munkaszintek között legalább 10 m széles közleked utak lesznek kialakítva, az el írt
véd töltésekkel együtt. Az egyes munkaszinteket úgy képzik ki, hogy azok legkisebb
szélessége is legalább 20 m legyen. A művelés alatt álló széntelep feltárását, a fed rétegek
letakarását folyamatosan tervezik végezni.

10
A bánya mindenkori mélypontján kialakított, úgynevezett vándorzsompban egy odahelyezett
szivattyú emeli ki az összegyűl vizeket majd vezeti a Sajóba. A külszíni vizek elvezetését a
Sajóba csatlakoztatott övárok biztosítja.

Az ásványi nyersanyag kitermelését és bels szállítását ugyanazokkal a munkagépekkel

végzik, mint a letakarítást. A nyers szenet a Sajókazán található saját osztályozóra szállítják
feladásra, ahol elvégzik a szemnagyság szerinti elválasztását és értékesítését.

A bányászati tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellen rzése érdekében –
a vízjogi engedély el írásainak megfelel en – évekkel ezel tt egy 9 db megfigyel kútból álló
monitoring rendszert építettek ki. A kutakban havi rendszerességgel mérik a felszín alatti
vízszinteket, negyedévente történ gyakorisággal vizsgálják a felszín alatti víz min ségét.

3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lév természeti állapot ismertetése

A vizsgált terület tájföldrajzi értelemben az

 Észak-magyarországi középhegység Nagytáj,

 Észak-magyarországi medencék Középtáj
 Sajó-völgy Kistájhoz tartozik.

A vizsgált terület régiója a Sajó-völgy, emberi beavatkozással már régóta és jelent s

kiterjedésben átalakított táj. A régió hajdani természetes él helyeit a folyószabályozás, illetve
az ártéri területek (magasabb teraszok) mez gazdasági művelésbe vonása túlnyomórészt
átalakította. A völgytalpi ártéri erd k nagy részét kiirtották, helyükön nemrég még
gyepgazdálkodás (legeltetés, rétgazdálkodás), manapság inkább szántóföldi termelés folyik.
A hajdani kiterjedt „féltermészetes” ártéri gyepek jelent s részét az elmúlt évtizedekben
feltörték. Az utóbbi években tapasztalható változások miatt a szántók egy része parlaggá vált,
másodlagos visszagyepesedési folyamatok zajlanak.

Az említett átalakítások, területhasználatok részben megváltoztatták, elszegényítették a régió

él világát. E „tájromboló” hatások mellett a tényleges hatásterület közelében, részben
másodlagosan jelentek meg olyan féltermészetes él helyek (mocsárrétek, üde gyepek,
magassásosok, ligeterd k, másodlagos gyepek, holt-medrek, bányatavak) amelyek – fajaikkal
egyetemben – természeti értéket képviselnek. A Sajó-völgy jelenleg is ökológia folyosóként
működik, jó és rossz (pl. adventív fajok terjedése) oldalait is figyelembe véve.

A tágabb régióban jelent s ipari centrum is található, illetve megemlítend még a barnaszén-
és kavicsbányászat (bányák, medd hányók, bányatavak) is. Emellett – f leg a Sajó mellett –
az ártéri erd k kis maradványai, a vizes él helyek, holt-medrek, az üde-mezofil gyepek még
rzik az eredeti él helyek és él világ maradványait.

A kistáj – a benne elhelyezked vizsgált területtel – növényföldrajzi értelemben a

Magyar flóratartomány (PANNONICUM)
Északi-középhegység (MATRICUM) flóravidékének
bükki (BORSODENSE) és tornai (TORNENSE) flórajárásainak határán fekszik.

11
A kistáj potenciális vegetációja folyómenti ligeterd és mocsárrét. Néhány nevezetes
növényel fordulása a békaliliom (Hottonia palustris) és vízitök (Nuphar lutea) Bánrévénél, a
Tisza-parti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) Edelénynél, a nyári t zike (Leucojum
aestivum) Dubicsánynál. Sajnos az inváziós növények akadály nélkül terjednek a völgyben,
állományaik igen nagy kiterjedésben találhatók meg a folyóparton. A kistájon él
növényfajok száma kevesebb, mint Ő00, ebb l a védett fajok száma <20.
Legfontosabb özönfajok a tájidegen szirózsa- (Aster spp.), a japánkeserűfű- (Fallopia spp.)
valamint az aranyvessz -fajok (Solidago spp.), nagyobb területeket borít még a gyalogakác
(Amorpha fruticosa), szórványosan jellemz továbbá a zöld juhar (Acer negundo), az akác
(Robinia pseudoacacia), az amerikai alkörmös (Phytolacca americana), a bálványfa
(Ailanthus altissima) és a selyemkóró (Asclepias syriaca) megjelenése. (VOJTKÓ 2008)

A vizsgált terület és környezetér l

A „Sajókaza IV. szén és kavics” véd nevű bányatelek I. bányaüzem területe Vadna
települést l északra, a Sajó folyó kanyargós, kevéssé szabályozott szakaszának jobb partján
fekszik. Déli részén a vasútvonal halad át, egy helyen híddal keresztezve a Sajót.

A vizsgált területen 15-20 évvel ezel tt még mez gazdasági művelés folyt. Ma a területek
jelent s részén gazdálkodás már nem folyik, a parlagokon megindultak a visszagyepesedési
folyamatok, jelenleg még a jellegtelen, gyomos gyepek dominanciája érezhet . Még művelés
alatt álló területekkel – intenzív szántók (f leg kukorica) – a 7C1 tömbt l kelet felé, a
bányatérségb l kivezet szállítási út mentén találkozhatunk.

Az el z ekben említett parlag eredetű gyepek mellett kisebb részben régóta bolygatatlan,
féltermészetes ártéri gyepek is találhatóak a területen, jellemz en az őB2 tömb Ny-i felén,
amelyek a Sajóra megállapított véd távolság miatt továbbra is – legalábbis a közvetlen
bányászati célú igénybevétel tekintetében – megmaradnak. E gyepek egy részét napjainkban
is kaszálják, a legeltetés már nem jellemz . Kis kiterjedésben a zajvédelmi töltés Ny-DNy-i
szélén a Sajón átível vasúti híd irányába magassásos állományok is jelen vannak, egy
holtmeder maradványában kialakult száradó, zavartabb képet mutató mocsári növényzettel
egyetemben.

A Sajó mellett még jelent sebb kiterjedésűek a puhafa ligeterd k kicsi, de összefügg
állományai, illetve a hagyásfás, ligetes területek, néhol spontán erd södéssel. A területen
tervszerű erd gazdálkodásról nem, vagy csak kis mértékben beszélhetünk, jellemz a spontán
erd sülés és felújulás, illetve az illegális fahasználat. Jellemz ek még az ártéri adventív fajok
(Helianthus, Solidago) egyre kiterjedtebb, egyel re még mindig foltszerű állományai.

A vizsgált területen fellelhet , korábbi bányászati tevékenységb l visszamaradt, tehát

mesterséges eredetű tavakon – részben a Sajón – jelentéktelen horgászati tevékenység folyik.

A TEREPI FELVÉTELEZÉSEKR L ÉS A VIZSGÁLT TERÜLET FLÓRÁJÁRÓL

A természeti állapot felvételezéshez az adatokat a korábbi évek /2010-2014/ különböz

id szakaiban – március és november hónapok között – a felszín alatti víz monitoring kapcsán
végzett terepbejárási tapasztalatok, valamint a 2014-201ő. években történt kiszállások
eredményei biztosították. Felhasználtuk a 2000-es évek elején a bányanyitáshoz készült
Sajóvölgy-Nyugat szénkülfejtés El zetes környezeti hatástanulmány él világra vonatkozó
részeit is.

12
A terület bejárása során külön figyelemmel kísértük a védett és fokozottan védett
növényfajok, a helyileg ritka fajok, speciális fajösszetételű, illetve értékes növénytársulások
esetleges el fordulását. A terepi bejárások alapján összeállított fajlistákat táblázatba
rendeztük, és az egyes növényfajokhoz ökológiailag is megalapozott min sít
értékkategóriákat rendeltünk. A fajnevek után az els oszlopban a természetvédelmi
értékkategóriákat (TVK) /SIMON et al., 2000/, a második oszlopban a szociális magatartási
típusokat (SzMT) /BORHIDI, 1993/ tüntettük fel.

Az általánosan elfogadott min sítési rendszerek alkalmazásával olyan, szakbiológiai

ismereteket nem igényl információk nyerhet ek, amelyek lehet vé teszik a döntéshozók
részére a tervezett beruházás létesítési helyének természeti szempontú értékelését.
Ugyanakkor figyelembe veend , hogy önmagában a flóralistára épül értékkategóriás
módszer csak részeredményeket ad.

A SIMON-féle természetvédelmi értékkategória (TVK) rövidítések jelentése:

TERMÉSZETES ÁLLAPOTOKRA UTALÓ DEGRADÁCIÓRA UTALÓ

unikális fajok: U zavarástűr fajok: TZ

fokozottan védett fajok: KV adventív fajok: A
védett fajok: V gazdasági növények: G
társulásalkotó fajok: E gyomfajok: GY
kísér fajok: K
pionír fajok: TP

A BORHIDI-féle szociális magatartás típusok (SzMT) a növényfajoknak a társulásokban

betöltött szerepén alapul. Az adott él helyen el forduló típusok arányaiból - többek között -
következtethetünk annak természetességi állapotára, az átalakítottságra, a természetes
állapottól való eltérés mértékére. A rövidítések jelentése a következ :

S – Specialista faj: a term hely min ségében, zavartalanságában beálló változásokat legérzékenyebben indukáló
fajok, amelyek hiánya vagy eltűnése a társulás leromlásának egyértelmű jele.
C – Kompetítor faj: A természetes társulások vagy azok valamely szintjének domináns vagy uralkodó fajai,
amelyek a társulás összetételében meghatározóak, a zavaró behatásokkal szemben viszonylag ellenállóak.
G – Generalista faj: A természetes növénytársulások széles ökológiai tűr képességű fajai, amelyek sokféle
term helyen és növénytársulásban megélnek, de az antropogén zavarást rosszul tűrik.
NP – Természetes pionír növények: A különböz természetes zavaró tényez k által kialakított konkurencia
mentes, „csupasz” szubsztrátumon els ként megteleped növények, a természetes szukcesszió iniciális fajai.
DT – Zavarást r természetes fajok: A tartós vagy esetleges behatás alatt álló féltermészetes növénytársulások
bolygatást jól tűr növényfajai.
W – Természetes gyomfajok: Sűrűn ismétl d , tartós emberi behatás alatt álló, mesterséges term helyek
növénytársulásának növényei.
I – Meghonosodott idegen fajok: Táj és flóraidegen növények, amelyeket valamilyen gazdasági cél érdekében,
mint potenciális haszonnövényt szándékosan hoztak be és honosítottak meg. Ezek a fajok többnyire nem
viselkednek kultúrszökevényként, hanem azon a területen maradnak, ahová gazdasági célból telepítették ket.
A – Űehurcolódott gyomok: Idegen származású, rendszerint behurcolt, emberi tevékenység kapcsán elterjedt,
nagyrészt gyomfajok, melyek els sorban a másodlagos term helyek növényzetébe illeszkednek, a természetes
term helyek növénytársulásaiba nem hatolnak be.
RC – Ruderális kompetítorok: A természetes flóra domináns vagy típusképz gyomjai, amelyek hatékony
terjedési stratégiájuk miatt uralkodóvá válhatnak és a term hely átalakítására, a szukcesszió irányának
megváltoztatására képesek.
AC – Agresszív tájidegen inváziós fajok: Táj és flóraidegen növények, amelyek képesek arra, hogy a
természetes és féltermészetes társulásokba behatoljanak, ott uralkodóvá váljanak. A term helyek átalakítására és
tartós elfoglalására is képesek, a konkurencia kizárásával a természetes szukcesszió gátjaivá válnak.

13
A vizsgált I. –vadnai- bányaüzem flóralistája:

Tudományos név Magyar név Természet-védelmi Szociális Magatartás

érték-kategória (TVK) Típus (SzMT)
Acer negundo k rislevel juhar TZ AC
Achillea millefolium közönséges cickafark TZ DT
Agrimonia eupatoria közönséges párlóf TZ DT
Alnus glutinosa enyves éger E C
Alopecurus pratensis réti ecsetpázsit E C
Althaea officinalis orvosi ziliz TZ DT
Amaranthus retroflexus sz rös disznóparéj GY RC
Ambrosia artemisiifolia ürömlevel parlagf GY AC
Arctium lappa közönséges bojtorján GY W
Arctium tomentosum pókhálós bojtorján GY W
Aristolochia clematitis farkasalma GY W
Arrhenatherum elatius franciaperje TZ DT
Artemisia vulgaris fekete üröm GY W
Asparagus officinalis közönséges spárga K G
Bidens frondosa feketéll farkasfog A A
Bidens tripartita subás farkasfog TZ W
Butomus umbellatus erny s virágkáka K G
Calamagrostis epigeios siska-nádtippan TZ RC
Calystegia sepium sövényszulák K DT
Carduus crispus fodros bogáncs K DT
Carex acutiformis mocsári sás E C
Carex gracilis éles sás K C
Carex hirta borzas sás GY DT
Centaurea jacea réti imola TZ G
Centaurium pulchellum csinos ezerjóf K DT
Cichorium intybus mezei katáng GY W
Cirsium arvense mezei aszat GY RC
Cirsium canum szürke aszat K G
Conium maculatum bürök GY RC
Coronilla varia tarka koronafürt K DT
Cucubalus baccifer szegf bogyó K G
Dactylis glomerata csomós ebír TZ DT
Datura stramonium maszlag GY W
Daucus carota vadmurok TZ DT
Dipsacus laciniatus héjakút-mácsonya GY W
Echinochloa crus-galli közönséges kakaslábf GY AC
Echinocystis lobata süntök A A
Elymus repens közönséges tarackbúza GY RC
Epilobium hirsutum borzas füzike K DT
Equisetum arvense mezei zsurló GY DT
Erigeron canadensis betyárkóró GY AC
Erigeron annuus seprence GY W
Eupatorium cannabinum sédkender TZ DT
Fallopia x bohemica cseh óriáskeser f A A
Fallopia convolvulus szulákkeser f GY W

14
Tudományos név Magyar név Természet-védelmi Szociális Magatartás
érték-kategória (TVK) Típus (SzMT)
Fallopia dumetorum sövénykeser f GY DT
Festuca gigantea óriás csenkesz K G
Festuca pratensis réti csenkesz E C
Festuca pseudovina veresnadrág csenkesz TZ C
Ficaria verna salátaboglárka K C
Fraxinus pennsylvanica amerikai k ris G I
Galeopsis speciosa sz rös kenderkef TZ G
Galium aparine ragadós galaj GY W
Galium rivale kapaszkodó galaj TZ G
Galium verum tejoltó galaj K DT
Glechoma hederacea kerek repkény K DT
Glyceria maxima vízi harmatkása E C
Helianthus decapetalus sokvirágú napraforgó A AC
Heracleum sphondylium közönséges medvetalp K G
Humulus lupulus felfutó komló TZ DT
Humulus scandens japán komló A A
Hypericum perforatum közönséges orbáncf TZ DT
Inula britannica réti peremizs GY DT
Iris pseudacorus sárga n szirom K G
Knautia arvensis mezei varf K DT
Lamium album fehér árvacsalán GY DT
Lathyrus tuberosus gumós lednek GY W
Lemna minor apró békalencse E NP
Linaria vulgaris közönséges gyújtoványf TZ W
Lotus corniculatus szarvas kerep TZ DT
Lychnis flos-cuculi réti kakukkszegf TZ G
Lycopus europaeus vízi peszérce K DT
Lysimachia nummularia pénzlevel lizinka K DT
Lysimachia vulgaris közönséges lizinka K DT
Lythrum salicaria réti füzény K G
Medicago falcata sárkerep lucerna TZ DT
Melandrium album fehér mécsvirág G W
Mentha aquatica vízi menta K G
Mentha longifolia lómenta K DT
Morus alba fehér eperfa G I
Myosoton aquaticum vízicsillaghúr GY DT
Oenothera sp. ligetszépe faj A A
Papaver rhoeas pipacs GY W
Pastinaca sativa pasztinák TZ DT
Phalaris arundinacea pántlikaf K G
Phragmites australis nád E C
Plantago lanceolata lándzsás útif TZ DT
Plantago major nagy útif GY W
Polygonum aviculare madárkeser f GY RC
Polygonum lapathifolium lapulevel keser f GY DT
Populus alba fehér nyár E C
Populus x canescens szürke nyár E C

15
Tudományos név Magyar név Természet-védelmi Szociális Magatartás
érték-kategória (TVK) Típus (SzMT)
Populus nigra fekete nyár E C
Populus x euramericana nemesnyár ? ?
Potamogeton crispus bodros békasz l K NP
Potentilla anserina libapimpó GY W
Potentilla argentea ezüst pimpó TZ DT
Potentilla reptans indás pimpó TZ DT
Potentilla supina henye pimpó GY NP
Prunus spinosa kökény TZ C
Pyrus pyraster vadkörte K G
Ranunculus sokvirágú boglárka TZ G
polyanthemos
Ranunculus repens kúszó boglárka TZ DT
Rhamnus catharticus varjútövis K G
Robinia pseudo-acacia akác GY AC
Rosa canina agg. gyep rózsa faj TZ DT
Rubus caesius hamvas szeder TZ DT
Rumex acetosa mezei sóska TZ DT
Rumex confertus tömött lórom TZ DT
Rumex crispus fodros lórom TZ W
Rumex palustris mocsári lórom TP DT
Rumex obtusifolius réti lórom TZ DT
Salix alba fehér f z E C
Salix cinerea hamvas f z E C
Salix fragilis törékeny f z K G
Salix purpurea csigolyaf z E C
Salix viminalis kosárfonó f z E G
Salvia nemorosa ligeti zsálya K DT
Sambucus ebulus földi bodza GY W
Sambucus nigra fekete bodza GY DT
Saponaria officinalis szappanf TZ DT
Senecio jacobaea Jakabnapi aggóf K DT
Setaria pumila fakó muhar GY W
Sinapis arvensis vadrepce GY W
Solidago canadensis kanadai aranyvessz A AC
Sonchus arvensis mezei csorbóka GY W
Sonchus asper szúrós csorboka GY W
Sparganium erectum ágas békabuzogány K C
Stachys palustris mocsári tisztesf K DT
Stellaria graminea pázsitos csillaghúr TZ DT
Stellaria media tyúkhúr GY DT
Symphytum officinale fekete nadályt K G
Tanacetum vulgare giliszta z varádics K W
Taraxacum officinale pongyola pitypang GY RC
Tragopogon pratensis közönséges bakszakáll TZ DT
subsp. orientalis
Trifolium arvense tarló here GY DT
Trifolium pratense réti here TZ DT

16
Tudományos név Magyar név Természet-védelmi Szociális Magatartás
érték-kategória (TVK) Típus (SzMT)
Trifolium repens fehér here TZ DT
Tussilago farfara martilapu TZ DT
Typha latifolia bodnározó gyékény E C
Ulmus laevis vénic szil K S
Urtica dioica nagy csalán TZ(K DT
Verbascum phlomoides szöszös ökörfarkkóró TZ W
Veronica polita fényes veronika GY W
Vicia angustifolia vetési bükköny GY DT
Vicia cracca kaszany g bükköny TZ DT
Xanthium strumarium bojtorjánszerbtövis GY W
Zea mays kukorica G I

A vizsgált területen 1Ő8 növényfaj jelenlétét regisztráltuk, ez megközelít leg 80 %-a a

területen fellelhet , valószínűsíthet teljes fajlistának.

A SIMON-féle Természetvédelmi értékkategória (TVK) besorolás alapján:

- Természetes állapotokra utaló fajok száma 50 (E:15, K:34, TP:1),
- Degradációra utaló fajok száma 95 (TZ:42, GY:43, A:7, G:3),
Fennmaradó 3 faj besorolása nem egyértelmű.

A BORHIDI-féle Szociális magatartás típusok (SzMT) besorolás szerint:

- Természetes term helyekre jellemz fajok száma 42 (S:1, C:18, G:20, NP:3)
- Bolygatott, másodlagos és mesterséges term helyekre jellemz fajszám 104
(DZ:ő6, W:26, I:3, A:ő, RC:7, AC:7) a fennmaradó 2 faj besorolása nem egyértelmű.

Mind a Simon-, mind a Borhidi-féle min sítés alapján az eredmény, hogy a degradációra
utaló, bolygatott, másodlagos és mesterséges él helyekre jellemz fajok körülbelül 2x akkora
fajszámban képviseltetik magukat, mint ami a természetes-féltermészetes term helyekre
jellemz fajok esetében tapasztalható, azaz a természetes, illetve zavarástűr fajok aránya 1:2.

Mindkét min sítés eredménye – a kapott számok – a terület ZAVART állapotára utal!
Védett és/vagy Natura 2000 védelem alatt álló növénnyel a területen nem találkoztunk.

A terepbejárások tapasztalatai, valamint a fajlisták alapján tehát féltermészetes, és

bolygatott, emberi hatás alatt álló él helyek, illetve növényközösségek egyaránt jelen
vannak a vizsgált területen. A két f kategória viszonylag magas fajszámai utalnak a
terület változatos él helyi tagolódása mellett a degradált él helyek jelent s arányára.

A VIZSGÁLT TERÜLET ÉL HELYEIR L

A vegetációtípusokat az Általános Nemzeti Él hely-osztályozási Rendszer napjainkban széles

körben alkalmazott legfrissebb változata /ÁNÉR 2011/ alapján adtuk meg, szükség esetén
kevert kategóriákat is alkalmazva a pontosabb vegetáció-leírás érdekében. A terepbejárások
tapasztalatai alapján elkészítettük a vizsgált terület Él helytérképét /lásd Melléklet/

17
J4 x S6 – F z-nyár ártéri erd k nem shonos fafajok spontán felver dött állományaival
Natura 2000 kód: 91E0 – Éger- és k risligetek, puhafás ligeterd k, láperd k (MOLNÁR 2014)

A Sajó-völgy kistáj közepesen gyakori vegetációtípusa (VOJTKÓ 2008)

A vizsgált I. bányaüzem „vadnai” bányatérség legértékesebb él helye!

A vizsgált terület potenciális növényzete a puhafás (fűz-nyár) ligeterd lehetett, amelynek hol
elszórt, hol összefügg , változó szélességben kialakult állományai még napjainkban is jelen
vannak a folyó vizsgált szakasza mentén.

A puhafaligetek egy része „természetközeli”, más részük bolygatott területen (anyaggödör,

hagyásfás gyep) spontán felver dött, már ligetes erd nek nevezhet állomány. A vizsgált
terület nyugati szélén inkább a ritkás hagyásfákból, újulataikból és adventív fajokból álló
spontán kialakult, jellegtelen formák dominálnak. A f állományalkotó fafaj a fehér fűz (Salix
alba), kis arányban a törékeny fűz (Salix fragilis), helyenként fehér és szürke nyárral (Populus
alba, P. canescens), néhány feketenyárral (Populus nigra) elegyesen. Jelent s arányban van
jelen az adventív zöld juhar (Acer negundo), mely er teljesen újul és terjed. Szálanként
el fordul a vénic szil (Ulmus laevis), f leg id sebb faegyedek képében.
A cserjeszint általában közepesen vagy gyengén fejlett, benne meghatározóak az el z ben
felsorolt társulásalkotó fák újulatai, legtöbb a zöld juhar. Kis számban el fordul még a
varjútövis (Rhamnus catharticus).
A lombkoronaszint sűrűségét l függ en az aljnövényzet borítása változó. Jellemz és gyakori
a hamvas szeder (Rubus caesius), helyenként sok a foltos árvacsalán (Lamium maculatum),
pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), fodros bogáncs (Carduus crispus). Jellemz
még a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), illetve magaskórós erny s fajok egyedei
(Angelica sylvestris, Aegopodium podagraria) is feltűnhetnek.

Fátyoltársulásként kiterjedt foltokat képez a vad és/vagy japánkomló (Humulus lupulus, H.

scandens), valamint a süntök (Echynocystis lobata). Helyi bolygatást, tápanyagfeldúsulást
jeleznek a foltos bürök (Conium maculatum), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán
(Urtica dioica), uralta foltok. Ritka lombkoronájú részeken gyakran a sokvirágú napraforgó
(Helianthus decapetalus) alkot homogén állományt.

A megmaradt puhafás ligeterd foltok természetes-féltermészetesnek mondható

állományait a tervezett bányászati m veletek közvetlenül nem érintik. Védelmüket a
Sajóra megállapított 60 m-es véd pillér is szolgálja. Kisebb-nagyobb, egymástól területileg
elkülönül facsoportok képében a vasúti töltés közelében is el fordulnak (szintén az őB2
tömb területén, annak Ny-i szélén). Ezek valahol félúton vannak a zavart és féltermészetes
állapot között. Spontán kialakult facsoportok vagy hagyásfák és azok újulatai.

D34 x RA – Jellegtelenebb mocsárrétek shonos fajú facsoportokkal

Natura 2000 kód: -

A Sajó-völgy kistáj közepesen gyakori vegetációtípusa (VOJTKÓ 2008).

A terület hosszabb id óta bolygatatlan, üde-mezofil gyepjei tartoznak ide. Itt a ritkásan álló
fűz- és nyárfák (Salix sp., Populus sp.) között a sokvirágú napraforgó (Helianthus
decapetalus) alkot állományt, kiszorítva egyéb lágyszárúakat. A további erd södést a
nagytermetű Helianthus faj sűrű állománya gátolja.

18
Az egész területen jellemz ek a kisebb-nagyobb facsoportok /részben az el z él helyhez is
soroltuk/. Ezek nagyobb része természetes-féltermészetes, spontán kialakult facsoport vagy
hagyásfákból és újulatukból áll, több helyen sekély anyaggödrökben. Jellemz fafajok a
természetesen is jelen lév fűz- és nyárfajok (Salix sp., Populus sp.), ezen kívül zöld juhar
(Acer negundo), nemesnyarak (Populus x euramericana), amerikai k ris (Fraxinus
pennsylvanica). Érdekesebb színez elem 1-2 közepes, ritkán nagyobb méretű éger (Alnus
glutinosa), vénic szil (Ulmus laevis) és vackor (Pyrus pyraster) el fordulása.

U8a – Sajó folyó

A régióban jellemz ek a folyóvízi él helyek, maga a Sajó, illetve mellékvizei.

A Sajó keresztülfolyik a bányatelken, így a folyó medre, illetve folyóvízi felszíne a terület
nem elhanyagolandó részét képezi. A Sajó ezen a szakaszon viszonylag szabályozatlan,
medren zegzugosan kanyarog, partját szakadópartok alkotják. Halbiológiai szempontból a
márna szinttájba sorolható. Hínár vagy mocsári vízinövényzet a vizsgált szakaszon
gyakorlatilag nincs. Medrében zátonyok, bed lt fák találhatóak, amelyek növelik az él hely
értékét. A Sajó vize az utóbbi 10-1ő évben számottev en tisztult (kevésbé szennyezett), így
él világában is állapotjavulás figyelhet meg.

A Sajó mentén, els sorban a folyó bal parti, Sajókaza-Sajógalgóc felé es oldalán
bokorfüzeseket találunk /Él helykód: J3/. E vegetációtípus a Sajó-völgy kistáj ritkább
él helyei közé tartozik. Jelenleg Salix fragilis, Salix triandra bokorfüzesek húzódnak a part
mentén, amit a szárazföld felé mocsárréti, magaskórós és zavarástűr fajok alkotta gyepszint
kísér, több helyen a Calystegia sepium, Echinocystis lobata áthatolhatatlan szövevényével.
Hasonlóak a Sajó zátonyain a pionír jellegű, gyorsan növ , f leg füzek újulatából álló sűrű
cserjések is, amelyek túlnyomó része azonban az áradások során ismételten elpusztul.

A folyó mellett jellemz , hogy rendkívül gyorsak a szukcessziós folyamatok, a kavicsos part
helyén már a 2. évben megjelenhetnek a bokorfüzesek. (VIZSLÁN-SZENTGYÖRGYI, 1992)

U9m – Mesterséges, bányászatból visszamaradt tavak

Mind a 7C1, mind az őB2 tömb területén található 1-1 kisebb, korábbi bányászati
tevékenységb l visszamaradt kis tó. A 7C1 tömb kis tava „fiatalabb” tó benyomását kelti,
hínártársulások, gyékényes-nádas él helyek még nem jellemz ek, azonban bokros
növekedésű füzek egyedei már megjelentek, els sorban a nyugati part menti részeken.

Az őB2 tó már természetességben el rehaladottabb képet mutat, jól fejlett bokorfüzes

állományok /P2a felé tart/ húzódnak a part mentén, foltokban gyékényesekkel. Szálanként
már érdekesebb fajok is jelentkeznek, mint a Butomus umbellatus. Itt már a rögzült hínaras
él helyek is kezdenek megjelenni, de még nem jellemz ek. A tó déli szélén néhány m 2-es
kiterjedésű anyaggödrökben Potamogeton crispus, Persicaria amphibia, Rumex palustris
tenyészik, a korábbi szárazabb években Potentilla supina jelenlétét tapasztaltuk a kiszáradó,
iszapos felszíneken.

Évekkel kés bb e kis tó bár természetközeli állapotokat sugallna, rajta egy Natura 2000
él hely a 3150 Természetes jelleg eutróf tavak és hínárnövényzetük (MOLNÁR 2014a)
kialakulására lehetne számítani, azonban a „bányászat vagy melioráció során keletkezett
él helyek (bányatavak, csatornák, víztározók) a term hely jelent sen eltér tulajdonságai
miatt nem sorolhatók a természetes eutróf tavak közé.” (MOLNÁR 2014b)

19
S2 x OC – Telepített nyarasok jellegtelen száraz, félszáraz gyep aljnövényzettel

A 7C1 tömb területén, a tótól északra a Sajó irányába. valamint délre a vasút közelében
jellemz él hely. Az északi nyártelepítés id sebb, a fák magassága már 3-ő m között mozog,
a déli telepítés még fiatal 1-2 éves. Mindkett re jellemz azonban, hogy a lágyszárú szintet
id szakosan kaszálják, évente 1-2 alkalommal. A szeptemberi terepbejárás alkalmával a déli
területet tisztán találtuk, nemrég végezték el az aljnövényzet tisztítását.

Maga az él hely zavart fajkészlettel rendelkezhet, természetes él helyek fajai csak szálanként
fordulnak el bennük, így a vegetációtípus csekély természetességgel bír.

OB x OD – Jellegtelen üde gyepek lágyszárú özönfajok állományaival

A vizsgált területen els dlegesen az őB2 tömb területén fordul el , fajkészletét tekintve némi
átmenetet mutat a D3Ő Mocsárrétek ÁNÉR 2011 él hely felé. Foltszerűen az Bő Nem
zsombékoló magassásrétek is el fordul az őB2 tömb Ny-i, DNy-i sarkában, a mocsári sás
alkotta magassásos foltok azonban fajszegények, a körülölel zavart él helyek miatt maga
is zavart képet mutat, köszönhet en például a lágyszárú özönfajok (els sorban Helianthus)
el retör állományának. Egy érdekesebb fajjal itt találkoztunk, a még felszakadozó
magaskórós növényzet lékeiben a Centaurium pulchellum kisebb populációja él.

OC x OD – Jellegtelen száraz, félszáraz gyepek lágyszárú özönfajok állományaival

A vizsgált területen a 7C1 tömb területén ott jellemz , ahol nem történt nyárfa telepítés.
Fajokban szegény, zavart állományok, alacsony természetességi fokkal.

A terület déli oldalán futó vasúti töltés néhány méter széles jellegtelen, gyomos gyepje is
idetartozik. Domináns a közönséges tarackbúza (Elymus repens), mezei zsurló (Equisetum
arvense), foltokban siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), hamvas szeder (Rubus caesius)
és gyalogbodza (Sambucus ebulus).

T10 – Fiatal parlag

Az őB2 tömb DK-i szélén, a meglév zajvédelmi töltést l délre a vasút rézsűjéig húzódik.
Majdnem minden terepbejárás alkalmával kezelt állapotban – lekaszálva – találtuk, 2-3 éve
még kukoricát is vetettek a területen.

ÉL HELYEK ÉRTÉKELÉSE

A bányatelek Vadna felé es – I. bányaüzem – részén különböz típusú él helyeknek otthont

adó, viszonylag változatos terület húzódik. Az él helyek jórészt másodlagosak vagy
leromlottak, sokszor gyomosak, ugyanakkor féltermészetes állapotú foltok – els sorban az
5B2 tömb nyugati felén – is fellelhet ek a tájban.

Természeti értéket a Sajó folyó mentén fekv él helyek a fennmaradt ligeterd sávval, a
féltermészetes gyepmozaikok, valamint – részben – az őB2 területén található korábbi
bányászati tevékenységb l visszamaradt bányató képvisel. A puhafás ligeterd k védelmét a
folyó partélét l számított/kijelölt 60 méteres véd sáv biztosítja.

20
Az őB2 és 7C1 tömbök területén alapvet en másodlagos növényzettel találkozhatunk,
számottev részt visszagyepesedett parlagföldek borítanak. Az évek során jellegtelen,
közönséges és gyomfajokból álló másodlagos gyep alakult ki a felszíneken. Természetesebb
képet sugalló foltok csak az elöntéseket követ id szakokban alakulhatnak ki (2010-ben
tapasztaltuk), ám a környez él helyi adottságok miatt ezek a néhány 10 m2 kiterjedésű,
zömében magassásos foltok jobban megvizsgálva fajszegény, zavart él helyi képet mutatnak.
A Sajó mentén és a vasúthoz közelebb a csicsóka (Helianthus sp.) vad (özön)faja foglal el
egyre nagyobb területeket, jelen van még a Solidago canadensis, Fallopia x bohemica is,
valamint az Echinocystis lobata, Humulus scandens is feltűnik a gyepfoltok között.
A tavaly szi valamint 201ő. októberi terepbejárás során a műveléssel érintett területek nagy
részén a gyepeket lekaszálva, rendezett állapotban találtuk, a 7C1 tömb vasút felé es oldalán
fiatalabb, a Sajó felé es részen pedig már id sebb, kaszált aljnövényzetű telepített nyáras
fejl dik.

A TERÜLET ZOOLÓGIAI BEMUTATÁSA

PISCES

A halak esetében (tekintettel arra, hogy a tényleges bányászat a folyót és parti sávját egyéb
el írások miatt amúgy sem érintheti) az adott szakaszra vonatkozó, rendelkezésre álló
szakirodalom (HARKA Á. 1992, HOITSY GY. 1992) adatait tüntettük fel.
4. táblázat
Latin név Magyar név Megjegyzés
Alburnoides bipunctatus sujtásos küsz Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db.
HARKA (1992) a Sajóban Vadnánál
találta.
Alburnus alburnus küsz
Barbus barbus márna
Cobitis taenia vágócsík Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
Gobio gobio fenékjáró küll Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
Gobio kesslerii homoki küll Fokozottan Védett!!
Eszmei értéke: 100 000 Ft/db
Leucaspius delineatus kurta baing Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
HARKA (1992) említi a Sajóból
Leuciscus cephalus domolykó
Leuciscus leuciscus nyúldomolykó Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
VIZSLÁN–SZENTGYÖRGYI (199ő) több
helyen találta a Sajónál.
Misgurnus fossilis réti csík Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
VIZSLÁN–SZENTGYÖRGYI (1995)
Sajókazánál kiöntésben találta.
Rhodeus sericeus amarus szivárványos ökle Védett! Eszmei értéke: ő 000 Ft/db

AMPHIBIA

Kétéltű fajok el fordulása els sorban a Sajó mentén fekv puhafás ligeterd foltokhoz,
részben a bányászatból visszamaradt tavakhoz, kisebb részben a terület facsoportokat
tartalmazó füves él helyeihez köthet k.

21
 5. táblázat
Latin név Magyar név Megjegyzés
Bombina bombina vöröshasú unka Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
VIZSLÁN–SZENTGYÖRGYI (1992) szerint tavakban,
holtágakban, kubikgödrökben el fordulhat, mi
nem találtuk.
Bufo viridis zöld varangy Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
A terület déli, település felé es részein.
Hyla arborea zöld levelibéka Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
A ligeterd k mentén találtuk több alkalommal
Rana dalmatina erdei béka Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
A ligeterd kben jellemz .
Rana esculenta kecskebéka Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft/db
VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1992) szerint a
területen el fordul
Rana temporaria gyepi béka Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
VIZSLÁN, T. - BELENCSÁK, L. - ZOMBOR,
B. (1992) Sajókazánál találta a Sajó-parton.

REPTILIA

Az ide tartozó fajok a Sajó folyó mentén fekv él helyeken, a bányászatból visszamaradt kis
tavak környékén és a vasúti töltés szárazabb rézsűin egyaránt – ökológiai igényeiknek
megfelel en természetesen – el fordulhatnak.
6. táblázat
Latin név Magyar név Megjegyzés
Lacerta agilis fürge gyík Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Több megfigyelt példány, f leg gyepeken,
parlagon, vasúti töltésen.
Natrix natrix vízisikló Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1992) szerint
el fordul a területen. Valószínűleg stabil
populációja él a területen.

AVES

7. táblázat
Latin név Magyar név Megjegyzés
Accipiter gentilis héja Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Egy átrepül , vadászó példány
Acrocephalus foltos nádiposzáta Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
schoenobaenus Korábbi vizsgálat szerint jellemz .
Alauda arvensis mezei pacsirta Védett! Több énekl hím, fészkelése biztos.
Alcedo atthis jégmadár Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
A Sajó mellett bizonyára jelen van. Védett!
Anax platyrhynchos t kés réce Gyakori.
Ardea cinerea szürke gém Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Többször megfigyeltük 2011-2013 között a Sajó
bal partján, sajókazai határrészbe tartozó
területen.

22
Asio otus erdei fülesbagoly Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
A ligeterd foltokban el fordulhat.
Buteo buteo egerészölyv Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Gyakran láttuk a terület fölött körözni.
Charadrius dubius kis lile Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
A Sajó kavics zátonyain megjelenhet.
Columba palumbus örvös galamb Gyakran látható.
Corvus corax holló Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Átrepül példányok.
Coturnix coturnix fürj Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Hang alapján korábban észlelték, nem találtuk.
Crex crex haris Fokozottan védett!!
Eszmei értéke: ő00 000 Ft/db. Korábban
jelezték a Sajó túlpartjáról, sajókazai
határrészben állítólag költött.
Cuculus canorus kakukk Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Ligeterd k fel l hallottuk hangját.
Delichon urbica molnárfecske Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Átrepül , táplálkozó példányok.
Dendrocopos közép fakopáncs Natura 2000 jelöl faj!
medius Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1995) szerint ritka
téli vendég a Sajó mentén.
Dryocopus martius fekete harkály Natura 2000 jelöl faj!
Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Többször hallottuk, de fészkelését nem sikerült
bizonyítani.
Egretta alba nagy kócsag Fokozottan Védett!!
Eszmei értéke: 100 000 Ft/db
Többször megfigyeltük 2011-2013 között a Sajó
bal partján, sajókazai határrészbe tartozó
területen.
Falco tinnunculus vörös vércse Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Átrepül példány.
Fringilla coelebs erdei pinty Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db Jellemz .
Fulica atra szárcsa Tavak környékén felbukkanhat.
Gallinula chloropus vízityúk Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
VIZSLÁN– SZENTGYÖRGYI (1992) szerint
el fordult a területen.
Garrulus glandarius szajkó Hangját hallottuk.
Lanius collurio töviszúró gébics Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db Bokros
területeken valószínű jelenléte.
Locustella fluviatilis berki tücsökmadár Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Hangját hallottuk az őB2 területen.
Locustella naevia réti tücsökmadár Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
VIZSLÁN– SZENTGYÖRGYI (199ő) a sajókazai
Alsó-réten észlelte költését.
Luscinia fülemüle Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
megarhynchos El fordul, fészkelése valószínűsíthet .

23
Merops apiaster gyurgyalag Fokozottan védett!!
Eszmei értéke: 100 000 Ft/db
Magasan vadászó példányok, régebbi fészkel
üregeit találtuk a területen.
Motacilla alba barázdabilleget Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Tavak part menti területein felbukkanhat.
Oriolus oriolus sárgarigó Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Hang alapján beazonosítottuk.
Otus scops füleskuvik Fokozottan védett!!
Eszmei értéke: 100 000 Ft/db
VIZSLÁN– BELENCSÁK (1993) a Kazincbarcika,
Sajókaza közötti szakaszon több helyen
megfigyelte költését.
Phasianus colchicus fácán Fészkel .
Saxicola rubetra rozsdás csuk Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
VIZSLÁN-SZENTGYÖRGYI (1992) szerint
mocsárréteken jelen lehet
Saxicola torquata cigánycsuk Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
VIZSLÁN-SZENTGYÖRGYI (1992) szerint
magaskórós gyomtársulásokban el fordulhat
Streptopelia turtur vadgerle Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Láttuk a területen.
Sturnus vulgaris seregély A terület fölött átrepül csapatát láttuk 2013
szén
Sylvia atricapilla barátposzáta Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Jellemz , gyakori fészkel a ligeterd kben.
Turdus merula feketerigó Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db Fészkel .
Turdus viscivorus léprigó Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
VIZSLÁN– SZENTGYÖRGYI (1992) szerint ritka
téli vendég a területen.
Tyto alba gyöngybagoly Fokozottan védett!!
Eszmei értéke: 100 000 Ft/db
VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1992) korábban
Sajóvelezd templomából jelezte költését
Vanellus vanellus bíbic Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
Megjelenhet, mi nem láttuk.

MAMMALIA

8. táblázat
Latin név Magyar név Megjegyzés
Capreolus capreolus z Gyakran látható.
Cervus elaphus gímszarvas VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1995) szerint a
környez dombokról a Sajó mellé
lehúzódhatnak egyedei
Erinaceus concolor keleti sün Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Bizonyára el fordul.
Lutra lutra európai vidra Fokozott védett!! Eszmei ért.: 250 000Ft/db
GERA (2012) a Sajó sajókazai szakaszáról jelzi
(tájékoztató jellegű adat)

24
Micromys minutus törpeegér Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Egy fészekre rátaláltunk
Microtus arvalis mezei pocok Gyakori.
Mustela erminea hermelin Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (1995) egy
alkalommal a sajókazai Szelesi-tónál észlelte
Mustela nivalis menyét Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Bizonyára el fordul
Neomys anomalus Miller-vízicickány Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
milleri VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (199ő) vizsgálatai
alapján gyöngybagoly köpetb l került el a
közeli Sajóvelezdr l
Neomys fodiens közönséges Védett! Eszmei értéke: ő0 000 Ft/db
vízicickány VIZSLÁN – SZENTGYÖRGYI (199ő) vizsgálatai
alapján gyöngybagoly köpetb l került el a
közeli Sajóvelezdr l
Sorex araneus erdei cickány Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
Egy elpusztult példány ligeterd szélén,
valószínűleg gyakoribb.
Sus scrofa vaddisznó Túrásnyomok nagy számban, els sorban
táplákozni jár a területre.
A gyepet bolygatja, gyomosodást idéz el .
Talpa europaea vakond Védett! Eszmei értéke: 2ő 000 Ft/db
A település felé es , már szárazabb részeken
találtuk néhány túrását.

A vizsgált terület zoológiai értékelése

A vizsgálati területen az él helyi változatosság miatt viszonylag nagy az el forduló állatfajok

száma. A természetvédelmi szempontból jelent s fajok túlnyomó része a régióban általában
nem ritka. Kiemelend a kétéltűek és hüll k fajai, valamint a gazdag madárvilág.

A természetvédelmi szempontból jelent s, nem alkalomszerűen megjelen állatfajok

els sorban a ligeterd khöz (énekesmadarak, kétéltűek) és a Sajóhoz köt dnek.

A sajókazai határrészbe tartozó területeken korábban jelezték a fokozottan védett, Natura

2000 jelöl faj a haris (Crex crex) revírt jelz hangját. A faj fészkelésér l a bányatelek
környezetében jelenleg nincs tudomásunk.

Természetvédelmi szempontból az énekesmadarak, közülük f leg az odúlakók (széncinege,

kékcinege, barátcinege, csuszka, nagy fakopáncs, mezei veréb) jelenléte, esetleges költése
jellemz . A lombkoronában fészkel k közül a zöldike, a tengelic, az erdei pinty, a
meggyvágó, az szapó vagy a szajkó említhet .

A jelöl halfajokat a tervezett művelések nem érintik.

Jelöl szitaköt fajok szintén a Sajóhoz, illetve annak bal partján fellelhet
medermaradványokhoz köthet ek els sorban, a vizsgált részeken alkalomszerű megjelenésük
azonban nem zárható ki.

25
A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) egyedei feltűnhetnek a bányatelek vizsgált területén, a faj
számára alkalmas él helyek azonban jobbára a folyó túloldalán, a sajókazai határban
fordulnak el , ezzel együtt a sajó-völgyi populációt a bányászati tevékenység nem
veszélyezteti.

A vöröshasú unka (Bombina bombina) jelenlétét a meglév tavak környezetében nem

tapasztaltuk, a Sajó érintett ártéri öblözetében nem tartjuk el fordulását jellemz nek.

A terület igazi értéke az innen nem messze, 0,ő-1 km távolságra D-DNy-i irányban, a 26.
számú f közlekedési út Bükk hegység felé es oldalán elhelyezked Bükk-hegység és
peremterületei (területkód: HUBN10003) különleges madárvédelmi terület néhány
jelöl fajának felbukkanásában mutatható ki. Az értékesebb fajok a Sajó mentén még
fellelhet puhafás (fűz-nyár) ligeterd k foltokban els sorban táplálkozási, kisebb
valószínűséggel fészkelési céllal lehetnek jelen. Ide sorolhatóak a különböz harkályfajok,
mint a fekete harkály (Dryocopus martius), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), balkáni
fakopáncs (Dendrocopos syriacus), ritkább esetben a hamvas küll (Picus canus). A vizsgált
terület bár nem érint madárvédelmi területet, az id sebb nyárfa egyedek potenciális
költ helyül szolgálhatnak némely faj egyedeinek, mint a harkályok, így nem kizárható a
fekete harkály (Dryocopus martius) jelöl faj potenciális fészkelése a területen, mi azonban
ilyen irányú jelenlétét nem tapasztaltuk a Sajó menti ligeterd kben. A folyó part menti részein
a jégmadár (Alcedo atthis) is feltűnhet.

Vadna és a folyó közötti, id szakosan kaszált, jellegtelenebb gyepes részeken, els sorban
csapadékosabb években a víz visszahúzódását követ en a fehér gólya (Ciconia ciconia), nagy
kócsag (Egretta alba) táplálkozó egyedei is feltűnhetnek, mint ahogy ezt tapasztaltuk a folyó
túloldalán a sajókazai határban, ahol 2013. július második felében Ő nagy kócsag és 2 szürke
gém (Ardea cinerea) repült fel egy még teljesen nem kiszáradó medermaradvány területér l!

Az id s faegyedek potenciális szaporodó helyei lehetnek egyes denevéreknek is.

A jelöl faj csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) és nagy patkósdenevér (Rhinolophus
ferrumequinum) épületlakó fajok, míg a közönséges és hegyesorrú denevéreknek (Myotis
myotis, M. blythii) a szomszédos Bükkben találhatóak jelent s kolóniái. Állóvizek általánosan
elterjedt fajai a vízi denevér (Myotis daubentonii) és a jelöl faj tavi denevér (Myotis
dasycneme). A vízi denevér valamennyi természetszerű erd kkel kísért víz mell l el kerülhet.
Odúlakó faj, így elképzelhet a part menti id sebb fákban történ megtelepedése. A tavi
denevér jóval szórványosabb, s t, ritkának nevezhet faj.

Els sorban a vasúti töltés mentén fellelhet bokrosokban, facsoportokban a tövisszúró gébics
(Lanius collurio), és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) jelenlétét sem lehet kizárni, számukra
azonban megfelel bb él helyek fordulnak el a folyóvölgy hegyláb felé es lejt inek száraz
gyepes-cserjés részein.

A fokozottan védett, jelöl faj vidra (Lutra lutra) nyomait, becsusszanó helyeit f leg télen
figyelhetjük meg.

26
 Természetvédelmi értékelés

A tervezett bányászati tevékenység a Natura 2000 jelöl él helyekre közvetlenül NINCS

jelent s hatással. A vizsgált területen el forduló egyetlen jelöl él hely a Puhafás
ligeterd k /91E0/, amelyek zömmel a Sajó part menti részein fordulnak el , véd pillérbe
vonásuk miatt fennmaradásuk KÖZVETLENÜL NEM VESZÉLYEZTETETT.

A tevékenység a lehet ségekhez képest természetvédelmi szempontból megfelel

helyszínen valósul meg, ugyanis a Natura 2000 területek esetében jelent s értékeket rz
részeket NEM érint.

Habár jelöl fajok – els sorban madárfajok – egyedei el fordulhatnak a vizsgált terület
környezetében (f leg a Sajó mentén és a ligeterd k közelében) a tevékenység a Natura
2000 jelöl állatfajokra NINűS jelent s hatással. A jelöl állatfajok többsége
(gerinctelenek, halak, kétélt ek) a Sajóhoz, mint vízi él helyhez köthet , amit a
bányászattal járó tevékenységek nem érintenek. Kivételt képez a nagy t zlepke
(Lycaena dispar), amely a terület magas termet , lósóskában gazdag gyepjein nagy
valószín séggel el fordul, mi azonban nem tudtuk meger síteni jelenlétét a területen.

Jelöl növényfaj a vizsgált területen és környezetében nem fordul el , így a tevékenység

a Natura 2000 jelöl növényfajra NINCS hatással.

A tervezett tevékenység a hazai jogszabályokban szerepl kiemelt jelent ség állat- és

növényfajokra NINűS jelent s hatással.

A területet kirándulók nem látogatják, tájképi értéket a folyó menti gyepek, ligeterd k,
facsoportok, illetve ezek összessége, magával a kevésbé szabályozott mederben kanyargó
Sajóval együtt jelentenek.

3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása

A terv megvalósulása kevés, de legalább biztos munkahely mellett, a lakosság, valamint

vállalkozások, esetleg ipari létesítmények szénnel és sóderrel történ ellátását szolgálná,
amelyre változó intenzitású, de folyamatos igény mindig jelentkezik. A fokozódó
energiafügg ség hazánkban is jelentkezik, amelynek kiváltására egy kicsi, regionális
léptékben mégis jelent s lépés lehet a bánya újranyitása, a széntelepek kitermelése

27
 4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG KEDVEZ TLEN HATÁSA

A bányászati tevékenység természetvédelmi szempontból vett kedvez tlen hatásai a

következ ekben foglalható össze:

 id sebb fűz, nyár valamint vénic szil, esetleg éger, vackor tervezett művelések által
érintett egyedeinek kivágása

 az el bb felsorolt fák, facsoportok kivágása a terület potenciális odúlakó madár-

(Dryocopus martius) és/vagy denevérfajainak (Myotis dasycneme?) életlehet ségeire
lehet – helyi szinten – negatív hatással a potenciális fészkel helyek megszűnése
következtében, regionális értelemben vett állományaikat azonban a tervezett
bányászati tevékenység nem veszélyezteti.

 A mesterséges, korábbi bányászati tevékenységb l visszamaradt bányatavak

felszámolása – els sorban az őB2 tömb területén – természeti érték csökkenéssel jár,
azonban mint a tapasztalatok mutatják, a majdan kialakuló új bányató mentén hasonló
típusú él helyek kialakulására lehet számítani. Ezt el segíthetik a tervszerű
tereprendezési munkák.

5. ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK
ő.1. A tervez , illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások
bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából):

A tervezett bányászati tevékenység meglév bányatelken, a lehet ségekhez képest lehatárolt –

őB2 és 7C1 művelési tömbök – területén valósulna meg, további területek igénybevételére
nincs mód, így a bányászati műveletek helyét illet en nincs más alternatíva.

ő.2. A szóba jöhet alternatív megoldások megvalósítását megnehezít vagy kizáró

okok leírása:

Az el z pontban leírtak miatt nem értelmezhet .

6. A MEGVALÓSÍTÁS INDOKAI
6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése:

A megvalósítás szükségszerűségér l természetesen nem beszélhetünk. Azonban minden

településnek (Vadna), vállalkozásnak stb. érdeke, hogy kihasználja jelen esetben a földrajzi –
geológiai környezet nyújtotta lehet ségeket és ehhez hozzárendelve olyan, természetvédelmi
szempontból bár vitatható tevékenységet végezzen, amely mind egy adott vállalkozás
számára, mind egy település társadalmi-gazdasági életére pozitív hatással lehet.

28
Az Ormosszén Zrt. igyekezett a lehet ségekhez képest olyan területeken bányászati
tevékenységet folytatni, amely gazdasági szempontból is megfelel , illetve ahol
természetvédelmi szempontból legkisebb a potenciális és/vagy valós természetkárosítás
lehet ségének bekövetkezte.

7. A KEDVEZ TLEN HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE

A természetvédelmi szempontból káros hatások, hatásfolyamatok megel zéséhez,
mérsékléséhez – tehát a kedvez tlen hatások mérséklése érdekében – a következ javaslatokat
fogalmazzuk meg:

 A fakitermelések minimalizálása. A folyó érintett szakasza mentén meglév ,

véd sávba nem es – a bányászat által potenciálisan érintett – fákat, facsoportokat
csak olyan mértékben termeljék le, amely feltétlenül szükséges.

 Amennyiben a fakivágás elkerülhetetlen, abban az esetben az vegetációs/szaporodási

id szakon kívül történjen. A potenciálisan fészkel fajoknak, azok egyedei
zavarásának elkerülése érdekében a fák kivágásának javasolt id pontja október 1. és
március 1. közötti id pontban lenne a legkedvez bb. Azon, többnyire id sebb
faegyedek, amelyeken az elmúlt 1-2 évben odukat helyeztek el, kímélend ek.
 A tervezett bányászati tevékenység közben, illetve befejezése után érdemes a puhafás
él helytípusnak megfelel , shonos fajokból (fehér és vagy fekete nyár, fűzfajok,
kocsányos tölgy, magyar k ris, vénic szil, éger) végezni a fatelepítést mind a korábban
erd vel borított, mind a településhez közelebb es területeken.

 Az őB2 tömb területén létrejöv új bányató létesítése majd part- és tereprendezése

során érdemes lehet odafigyelni a változatos mederfenék, sekély öblök, alacsony
rézsűszöggel rendelkez parti sávok kialakítására. A szárazföld fel l a tó irányába
nyúló sekélyebb rész lehet séghez képest minél hosszabb legyen.

A vizes él helyek él világának regenerálódó képessége –eddigi tapasztalatok alapján–

a szárazabb él helyekénél jelent sen nagyobb. Ezt számos vizesél hely-rekonstrukció
igazolja. Mesterséges bányatavak létesítése sok esetben természeti értékek
pusztulásával jár, de pozitívumként érdemes megemlíteni, hogy hosszú távon gyakran
az el z él helynél változatosabb életközösség alakul ki. Mesterséges víztestekben
számos védett vagy fokozottan védett faj telepedett meg, ezek meg rzését gyakran
nehéz összeegyeztetni a gazdasági érdekekkel. Bányatavak esetében a rekultiváció
utáni használat formája nagymértékben meghatározza, hogy ott milyen jellegű
életközösségek tudnak kialakulni. Általában apró praktikákkal (változatos mederfenék
létesítése, sekély öblök, alacsony d lésszögű partok kialakítása) ezeknek a
víztesteknek az él hely-kínálatát jelent sen meg lehet növelni. (MOLNÁR 2014)

29
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábbi el írásai:

 A Sajó folyó partvonalától számított jobb parti 60 méteres sávban mindennemű

bányászati és azzal összefügg tevékenység (bányászat, medd elhelyezés, közlekedés,
véd töltések kiépítése, létesítmények elhelyezése stb.) tilos, azt véd pillérbe kell
helyezni és teljes mértékben érintetlenül kell hagyni.
 A véd pillért a helyszínen maradandóan ki kell jelölni
 A rekultiváció során tájbaill , enyhe d lésű rézsűk kialakítása szükséges, meredek,
lépcs s formák kialakítása nem kívánatos
 A biológiai rekultiváció során csak shonos és a tájra jellemz növényfajok
telepíthet ek
 A rekultiváció során a kialakuló bányatavak partvonala kövesse a tájra jellemz
természetes formákat, a maradó partvonal kialakításakor létre kell hozni tavanként
minimum 4 db 20-2ő m hosszú ő-6 m széles, enyhe lejt t oly módon, hogy a tó
partjától számított 6 méterig befelé terjed en a víz maximális mélysége ne haladja
meg a 0,ő métert

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 201Ő. június 26-án kelt É201Ő-1094-004/2014.

számú, Sajókaza IV szén és kavics bánya I. bányaüzem környezetvédelmi hatásvizsgálat
engedélyezéséhez nagyvízi mederkezel i hozzájárulás tárgyú levelében hozzájárulását az
alábbi feltételekkel adta meg:

 A bányaművelési tevékenység során a Sajó folyó mindenkori partéle és a bányagödör

közötti 60 m-es véd távolságot meg kell tartani

8. KIEGYENLÍT (KOMPENZÁűIÓS) INTÉZKEDÉSEK

Az el z pontban részletezett indok(ok) alapján nincs szükség kiegyenlít (kompenzációs)
intézkedések bevezetésére.

30
Felhasznált Irodalom
1. Vojtkó A. (szerk.) 2008: Sajó-völgy. In: Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország
kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és b vített kiadás – MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 832.
2. Simon et al. (2000): A magyar edényes flóra értékel táblázata. In: SIMON T.: A
magyarországi edényes flóra határozója – Harasztok-virágos növények. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 837-955
3. Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és
relatív ökológiai értékszámai, KTM-OTVH és JPTE, Pécs, p. 95
4. Bölöni J. és Molnár Zs. (2011): A hazai Natura 2000 él helyek és az ÁNÉR 2011
megfeleltetése. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország
Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és
Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 16-17.
5. Botta-Dukát Z., Kovács J. A., Bagi I., Molnár Zs., Lájer K., Óvári M., Tímár G. és
Nagy J. (2011): D34 – Mocsárrétek. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András
(szerk.): Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011.
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 8ő-89.
6. Bagi I., Molnár Zs., Nagy J. és Biró M. (2011): D6 – Ártéri és mocsári magaskórósok,
árnyas-nyirkos szegélynövényzet. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András
(szerk.): Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011.
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 93-97.
7. Molnár Zs., Bagi I., Bölöni J., Kun A., Lájer K. és Fogarasi P. (2011): OB – Jellegtelen
üde gyepek. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország
Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és
Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 201-204.
8. Molnár Zs., Bagi I., Bölöni J., Kun A., Lájer K. és Fogarasi P. (2011): OC – Jellegtelen
száraz-félszáraz gyepek. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.):
Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA
Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 20Ő-207.
9. Bíró M., Bölöni J. és Molnár Zs. (2011): OD – Lágyszárú özönfajok állományai. In:
Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország Él helyei.
Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai
Kutatóintézete, Vácrátót, p. 207.
10. Bölöni J., Molnár Zs. és Biró M. (2011): RA – shonos fajú facsoportok, fasorok,
erd sávok. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország
Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és
Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 366-368.
11. Bíró M., Bölöni J., Molnár Zs. (2011): Egyéb él helyek. In: Bölöni J., Molnár Zs. és
Kun A. (szerk.): Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója,
ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 386-387.
12. Bíró M., Bölöni J. és Molnár Zs. (2011): Vizek. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun
András (szerk.): Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója,
ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, p. 38ő.
13. Bíró M., Bölöni J. és Molnár Zs. (2011): Agrár él helyek. In: Bölöni J., Molnár Zs. és
Kun A. (szerk.): Magyarország Él helyei. Vegetációtípusok leírása és határozója,
ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 383-384.

31
14. Harka Á. (1992): Adatok a Sajó és Hernád vízrendszerének halfaunájáról.
Állattani Közlemények 78: 33-39.
15. Vizslán T. - Belencsák L. - Zombor B. (1992): Gyepi béka (Rana temporaria)
el fordulása a Sajó-völgyben. Calandrella 6(2): őŐ.
16. Vizslán T. - Belencsák L. (1993): Füleskuvik (Otus scops) megfigyelések (1991-93).
Calandrella 7(1-2): 155.
17. Vizslán T. - Belencsák L. (199Ő): Füleskuvik (Otus scops) megfigyelések 199Ő-ben.
Calandrella. 8(1-2): 183.
18. Vizslán T., Szentgyörgyi P. (1992): A Sajó-Hernád–sík és a Sajó-völgy gerinces
faunájáról. Fol. Hist. Nat. Musei Matr. 17: 199-208
19. Vizslán T., Szentgyörgyi P. (199ő): Újabb adatok a Sajó-Hernád–sík és a Sajó-völgy
gerinces faunájához. Fol. Hist. Nat. Musei Matr. 20: 219-221
20. Molnár Zs. (szerk.) 201Őa: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy
Hydrocharition növényzettel. In: HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és
él helyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 7ő6-757.
21. Gera Pál (szerk.) 2012: Összefoglaló adatok a hermelin (Mustela erminea Linnaeus,
17ő8) és a közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 17ő8) magyarországi elterjedésér l
22. Molnár Zs. (szerk.) 2014b. A vizes él helyek természetvédelmi szempontú kezelése. In:
HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és él helyek Magyarországon. Pro Vértes
Közalapítvány, Csákvár: 7ő6-757.

32