4.

Az állami vizsgák rendszere

6. § (1) *  Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények

(a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga
központi vizsgakövetelményeit az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet, valamint az általános
és részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. * 

(1a) *  Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit a köznevelésért felelős miniszter az

iskolák által kötelezően alkalmazandó hivatalos kiadványként a Kormány által a köznevelésért
felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a
továbbiakban: hivatal) honlapján teszi közzé. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei a
honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra az elektronikus archiválásról szóló jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érettségi vizsga közzétett részletes vizsgakövetelményeit a
köznevelésért felelős miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott
időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. Az érettségi
vizsga részletes vizsgakövetelményeiben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel
kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári
nap. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak
és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.

(1b) *  Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak

szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) történelem,
c) matematika,
d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,

e) *  kötelezően választandó vizsgatárgy, szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának

megfelelő szakmai vizsgatárgy.

(2a) *  Szakgimnáziumban a kötelezően választandó vizsgatárgy képesítő vizsgával kiváltható.

(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi
vizsga.

(4) *  A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve
a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a
közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

(4a) *  Új érettségi vizsgatárgyat, vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének

vizsgakövetelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi vizsgatárgy
vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára
jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni.

(5) * 

(6) * 

(7) *  Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti

záróvizsga is szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való
továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit,
vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola a köznevelésért felelős miniszter által kiadott és
közzétett alapprogramban foglalt keretek között határozza meg.

5. A köznevelési rendszer intézményei

7. § (1) *  Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,

k) *  a pedagógiai szakszolgálati intézmény,

l) *  a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és

m) *  a kiegészítő nemzetiségi óvoda.

(1a) *  Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)-j), valamint m) pontja szerinti köznevelési
intézmény.

(1b) *  Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény.

(1c) *  Középfokú iskola a középiskola és az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési

intézmény.

(1d) *  Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési

intézmény.

(2) *  A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is

elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben
meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).
Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai
szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény
formájában működne.
(3) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként,
gyakorló iskolaként, gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként
közreműködhet a pedagógusképzés, -továbbképzés feladataiban. A gyakorló nevelési-oktatási
intézményekben, a gyakorló szakszolgálati intézményben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját
vezetőpedagógus irányítja.

(4) *  A köznevelésért felelős miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más

köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a
szakképzésről szóló törvény előírásainak. Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján
nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek
nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a
köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat,
tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az
engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.

(5) *  Köznevelési alapfeladatot - a hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatás

kivételével és a szakképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Szkt.) meghatározott kivétellel -
köznevelési intézmény láthat el. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, jogi személyiséggel
rendelkező köznevelési intézmény - a köznevelési intézményre meghatározott szakmai szabályok
szerint - az Szkt. szerinti szakképzési centrum részeként is működhet, amely önálló költségvetéssel
nem rendelkezik és kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek
alanya lehet. Az ilyen köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére, nyilvántartásba vett
adatainak módosítására és nyilvántartásból való törlésére a szakképző intézményre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt iskola - külön jogszabályban meghatározottak
szerint - elláthatja a sportiskola feladatait is.