Március 24.

(Előadás)

Fizetési módok a külkereskedelemben

Az eladó és a vevő között létrejövő külkereskedelmi szerződésnek egyik lényeges pontja a

fizetési módjának meghatározása.

A fizetési folyamat rendben történő lezajlása alapvető érdeke a vevőnek és az eladónak.

A fizetési feltétel mindkét fél számára fontos, mert:

 kikényszerítheti a szerződés teljesítését, szállítását és a fizetésit is

 befolyásolja a likviditást
 a fizetési feltétel költségeket eredményez, amit nem mindegy, hogy ki és milyen
mértékben fizet ki
 befolyásolja az ügylet árát

Az áruszállítás és a pénztovábbítás térben és időben elválik egymástól, így ez mindkét fél

számára kockázatot jelent.

Ezt a kockázatot birtokon kívül kerülés kockázatának nevezzük:

a. az eladó már feladta az árut, de a pénz még nincs a birtokában
b. a vevő már kifizette az árut, de az még nincs is birtokában

Mindkét fél szeretné elkerülni a birtokon kívül kerülés kockázatát!!!

Export fizetési feltételek:

a kockázat alakulása

magasabb  exportőr kockázat  alacsonyabb

bank- akkreditív vinkulált okmányos csekk váltó simaokmányos előrefizetés

garancia inkasszó inkasszó bankátutalás

alacsonyabbimportőr kockázatmagasabb

1. Bankátutalás

 A vevő megbízza bankját, hogy utalja át az eladó számlájára a pénzt

 Csak a vevő fizetési morálján múlik, hogy a pénz kifizetésre kerül-e vagy sem
 A fizetés nem túl magas költségeit a vevő fizeti

1
 Bank átutalás
Nyitva szállítás

Vevő(importőr) Eladó(exportőr)

Importőr bankja Exportőr bankja

2. Okmányos inkasszó

Beszedési megbízás: amelyben az eladó azzal bízza meg a bankját, hogy a vevőtől a neki járó
ellenértéket az áruszállítást igazoló okmányok ellenében szedje be.

A beszedvények lehetnek:

Sima beszedvény: a beszedési megbízások nem kereskedelmi okmányok, hanem a

pénzkövetelésre szóló értékpapírok, váltó és csekk összegének beszedésére szól.

Okmányos beszedvény: az eladó az árut feladja a vevő, egy speditőr vagy egy bank címére
vagy rendelkezésére, és az okmányokat átadja bankjának azzal a megbízással, hogy azok
értékét a vevőtől szedje be.

Az eladó bankja a megbízást nem közvetlenül teljesíti, hanem a vevő országában lévő,
levelező bankkapcsolatán keresztül küldi meg az okmányokat, azzal az utasítással, hogy a
megbízásban rögzített feltételekkel a vevőnek szolgáltassa ki.

Az okmányos beszedvény résztvevői:

 a megbízó (eladó)
 a megbízott vagy a küldő bank (eladó bankja)
 beszedési bank (vevő bankja)
 címzett/intézvényezett (a vevő)
Az okmányos beszedvény fajtái:

a. A fizetési időpontja szerint:

Látra szóló inkasszó: (D/P) a beszedő bankja csak a vevő készpénzfizetése ellenében
szolgáltatja ki az okmányokat, tehát a vevőnek okmánybemutatáskor kell fizetnie.

2
 Halasztott fizetési inkasszó (D/A) mögötte hitelben történő szállítás áll. Ebben az esetben
az eladó hitelnyújtásának fedezete, azaz a fizetés biztosítéka lehet

 az eladó által kiállított idegen váltó elfogadása

 a vevő saját váltója

b. A fizetés biztonsága szerint:

Egyszerű, nyitott okmányos inkasszó: semmiféle biztonságot nem nyújt az eladónak

abban a tekintetben, hogy a vevő az árut valóban kifizeti.

Vinkulált okmányos inkasszó: a vevő csak akkor kapja meg az árut, ha fizetett

Nyitott okmányos inkasszó (ábra)

Vevő (importőr) Eladó (exportőr)

Beszedő bank Küldő bank

A vinkulált okmányos inkasszó fajtái:

1. Indirekt vinkulált okmányos inkasszó: az eladó az árut a speditőr címére és a beszedő

bank rendelkezésére adja fel
2. Direkt vinkulált okmányos inkasszó: az eladó az árut a beszerző bank címére és a
beszedő bank rendelkezésére adja fel
3. Speditőr vinkulált okmányos inkasszó: az eladó az árt a speditőr címére és a speditőr
rendelkezésére adja fel

3
Indirekt vinkulált okmányos inkasszó (ábra)

Vevő (importőr) Eladó(exportőr)

Speditőr

Beszedő bank Küldő bank

Speditőr vinkulált okmányos inkasszó (ábra)

Vevő(importőr) Eladó(exportőr)

Speditőr

Beszedő bank Küldő bank

4
Március 24. (Gyakorlat)

KOMBINÁLT FUVAROZÁS

 a kombinált fuvarozás kifejezés azon árutovábbítási megoldásokat jeleni, amikor legalább

két szállítóeszköz egy komplex fuvarozási láncot alkot, és ahol az egységrakomány, és
nem maga az áru kerül átrakásra

 előnyei:
 folyamatos és jól szabályozható az anyagáramlás (gyártástól-gyártásig továbbítható az
egység)
 a be és kirakodási és állásidők tervezhetőek, minimalizálhatók
 a küldeménydarabok védelmét szolgáló drágább csomagolóanyag megtakarítható
 az árukezelése száma lecsökken
 a rakodások gépesíthetők, az árukárok csökkennek

 hátrányai:
 az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást
jelent
 az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként
kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó árutérfogat

 konténer méretek:
 20’ és 40’

 Kombinált szállítási rendszerek csoportosítása: ábra

5
 Speditőr

 a speditőr olyan fuvarbizományos, aki saját földrajzim piaci és gazdasági ismereteit

hasznosítja és ezen ismeretek birtokában elvállalja az áru továbbításával kapcsolatos
feladatok megszervezését.

 speditőr alkalmazásának előnyei:

 speciális ismeretei birtokában gazdaságosan tudja megszervezni az árutovábbítás
folyamatát
 földrajzi ismeretei birtokában ki tudja választani a legoptimálisabb fuvarozási
útvonalat
 az árutovábbítás során gondoskodni tud a szállítójárműn belüli gazdaságos
áruelhelyezésről
 képes meghatározni az áru jellegének megfelelő legoptimálisabb fuvarozási módot és
fuvarozási útvonalat
 a fuvarozóktól kapott kedvezményt (refakcia) továbbíthatja megbízójának.

SZÁLLÍTMÁNYOZÓ JOGÁLLÁSA

 kötelezettségek:
 fuvarozási és egyéb szerződések megkötése
 feladót terhelő fuvarozási feladatok ellátása
 küldemény gyors és gazdaságos továbbítása
 megbízó utasításainak megtartása

 jogok:
 önszerződés
 díj és költségek megtérítése
 törvényes privilegizált zálogjog (fuvarozót követően)
 refakciához való jog

 szállítmányozó felelőssége
 a szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben
bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más kárért az általános szabályok szerint felel
 a fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, és pedig
fuvarozó módjára, ha
 a.) maga fuvarozóként fuvarozta a küldeményt, vagy
 b.) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el
nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbította és a kár ennek során keletkezett

 a fuvarozó felelőssége
 a) Eredményfelelősség: csak akkor jár neki a fizetés, ah valójában megérkezeik za áru
olyan mennyiségben és minőségben a telephelyig, ahogyan azt az eladótól átvette.

6
 Felelőssé tehető árukárért (teljesen vagy részlegesen megsemmisült áru)

 b) Fuvarozási határidő betartása

 c) Tárgyi felelősség: a keletkezett kárt kell megtérítenie, azt az értékcsökkenést, amely
pl. az áru megrongálódása által következett be.
 d) fokozott felelősség: az átvétel és a kiszolgáltatás közötti károkért akkor is felel, ha
nem a fuvartársaság követ el hibát. A vétlen károkért is felel a fuvarozó.