Professional Documents
Culture Documents
E Finn 18maj Ut
E Finn 18maj Ut
FINN NYELV
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
1 2 3 4
1 0 1 0
Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két
külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot,
a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max. Elért
4 2
Általános útmutató
Részletes útmutató
TEHTÄVÄ 1
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
D K H M G B F A I L E
TEHTÄVÄ 2
TEHTÄVÄ 3
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
O V V V O O O V O V V
II. NYELVHELYESSÉG
Például:
1 2 3 4
1 0 1 0
Általános útmutató
Részletes útmutató
TEHTÄVÄ 1
(1) mielenvirkeyttä
(2) sairauksia
(3) tuttavuuksia
(4) turvallisuuden
(5) vapaina
(6) suljetuilla
(7) liikkeitä
(8) työlästä
(9) ahtaassa
TEHTÄVÄ 2
TEHTÄVÄ 3
TEHTÄVÄ 4
Átszámítási táblázat
1 2 3 4
1 0 1 0
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható,
a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két
külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot,
a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max. Elért
4 2
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket
(az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és az átszámítási táblázat segítségé-
vel megállapított vizsgapontokat.
Általános útmutató
Részletes útmutató
TEHTÄVÄ 1
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
V O V V O O V V V O
Suomenruotsalaiset
Suomenruotsalaiset ovat Suomessa asuva ruotsin kieltä äidinkielenään puhuva väestöryhmä.
Suomenruotsalaisuuteen yhdistetään usein mielikuva suomenruotsalaiseen perheeseen
syntymisestä ja Suomessa kasvamisesta, joten Suomeen siirtyneitä ruotsalaisia
maahanmuuttajia ei pidetä suomenruotsalaisina. Koko Suomen väestöstä oli vuoden 2007
lopussa ilmoitettu ruotsinkielisiksi 289 596 henkeä eli 5,46 %.
Ruotsalaista väestöä siirtyi nykyisen Suomen alueelle viimeistään 1200-luvulta lähtien.
Ruotsalainen asutus levittäytyi keskiajan kuluessa varsinkin Ahvenanmaan ja Turun
saaristoihin sekä Pohjanmaan, Uudenmaan, Satakunnan ja Etelä-Karjalan rannikoille. 1300-
luvun loppuun mennessä monet maan rannikkoalueet saivat lähes kokonaan ruotsalaisen
asutuksen. Maahanmuuttajat tulivat lähinnä Ruotsin itäosista.
Ruotsinkielisen maaseudun kansankulttuuri ei juurikaan eronnut läntisten
suomenkielisten talonpoikaiskulttuurista. Ruotsinkieliset ovat esimerkiksi omaksuneet
suomenkielisen kansankulttuurin erään kulmakiven, suomalaisen saunakulttuurin. Erojakin silti
oli, ja joitakin eroja on yhä.
Esimerkiksi kansanmusiikissa, mytologiassa, kansanviisauksissa, tarinoissa ja
anekdooteissa on kieliryhmien välillä ollut eroja. Ruotsinkieliset ovat usein nopeammin
omaksuneet uudempia kansainvälisiä perinteitä, kun taas suomenkielisten perinteet ovat olleet
vanhakantaisempia.
Ruotsinkielinen maalaisväestö ei tuntenut kalevalamittaa, mutta tunsi joitakin
kertomuksia, jotka kuuluivat myös suomalaiseen kalevalaiseen tarustoon. Tällaisia olivat
varsinkin keskiaikaiset balladit, kuten Inkerin virsi, ja useat kristilliset legendat. Kalevalaisessa
mytologiassa on useita samoja ja samankaltaisia aiheita kuin muinaisskandinaavisessa
mytologiassa. Suomen ruotsinkielisen väestön esivanhemmat kuitenkin olivat kristillistyneet jo
ennen asettumistaan Suomeen, kun taas suomenkielisten uskonnollisuus ja mytologia ovat
olleet pitempään sekoitus kristillisiä ja pakanallisia aiheita.
(Lähde: http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomenruotsalaiset)
TEHTÄVÄ 2
(11) (Budapestin) Suomen suurlähetystön monitoimitilassa / (Budapestin) Suomen
suurlähetystössä / monitoimitilassa.
(12) Tekstiviestiromaanin.
(13) (Hän saapui) kirjansa/romaaninsa/teoksensa julkistamistilaisuuteen.
(14) (Hän on) Väestörekisterikeskuksen ylijohtaja.
(15) Teemu/Hän/Päähenkilö jättää (yhtäkkiä) työnsä ja lähtee (pitkälle) matkalle.
(16) Ei.
(17) (Teoksen myötä) tekstiviesteistä on tullut osa kirjallisuutta.
TEHTÄVÄ 3
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
B B C A A B C C
Ilmastonmuutos on erittäin vakava uhka sekä luonnolle että ihmiselle. Sen vaikutuksia ovat
esimerkiksi myrskyjen ja tulvien sekä vesipulaan johtavien kuivuuskausien yleistyminen. Useat
lajit, kuten jääkarhu ja pingviinit, ovat vaarassa kuolla sukupuuttoon ilmastonmuutoksen takia.
Maapallon ilmasto on vaihdellut planeettamme historian aikana huomattavasti.
Vaihtelua ovat aiheuttaneet muun muassa muutokset Auringon säteilyssä sekä mannerlaattojen
liikkeet. Nykyään planeettamme ilmastoa muuttaa kuitenkin ensimmäistä kertaa historiamme
aikana yksi laji: ihminen.
Ihminen vaikuttaa ilmastoon esimerkiksi käyttäessään fossiilisia polttoaineita, jolloin
ilmakehään vapautuu hiilidioksidia. Myös muutokset metsäpinta-alassa ja maankäytössä
vaikuttavat ilmaston kasvihuonekaasutasapainoon.
Ilmaston lämpeneminen etenee nyt nopeammin kuin ilmastonmuutoksen tutkijat ovat
aikaisemmin ennustaneet. Maapallon keskilämpötila on noussut viimeisen sadan vuoden aikana
0,8 ˚C ja on nyt korkeammalla kuin ainakaan tuhanteen vuoteen. Nyt on ennustettu, että
kesäaikainen jääpeite voi joillakin alueilla kadota kokonaan vuosien 2013 ja 2040 välillä – näin
ei ole tapahtunut yli miljoonaan vuoteen.
Suomessa lämpötila on noussut jo enemmän kuin maapallolla keskimäärin. Sateet
lisääntyvät. Pohjoisimpaan Suomeen ne tuovat talvisin paksun lumipeitteen. Muualla sateet
tulevat pääosin vetenä. Lumien sulamisesta johtuvien kevättulvien sijaan Suomessa saadaan
tottua rankkasateiden aiheuttamiin talvitulviin. Lämpimimpinä talvina ei Etelä-Suomen suurilla
järvillä ole juuri lainkaan jääpeitettä.
Kasvihuonekaasupäästöjen leikkaus on valtava haaste, joka vaatii toimia niin valtioilta
ja yrityksiltä kuin meiltä kaikilta yksityishenkilöinä. Ilmastonmuutoksen torjuntaan ei ole
olemassa yhtä yksinkertaista ratkaisua. Ilmastonmuutosta ei voi pysäyttää yksin uusiutuvalla
energialla, energiatehokkuudella, metsäkadon pysäyttämisellä tai millään muulla yksittäisellä
toimella. Näitä kaikkia tarvitaan. Vastuu ratkaisuista ei myöskään kuulu millekään yksittäiselle
taholle. Jokainen voi olla todellinen ilmastosankari.
(Lähde: www.wwf.fi/ymparisto/ilmastonmuutos; muokattu)
Átszámítási táblázat
IV. ÍRÁSKÉSZSÉG
Max. Elért
4 2
Íráskép
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire
olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.
Szövegalkotás
4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont
A szöveg felépítése, A szöveg felépítése, A mondanivaló A szöveg
az irányító szempon- az irányító szempontok nem mindenütt lo- tagolatlan és
tok elrendezése logi- elrendezése többnyire gikus elrendezésű. áttekinthetetlen,
kus. A gondolati logikus. A vizsgázó A vizsgázó nem összefüggéstelen
tagolás megfelelő, törekszik a gondolati törekszik a gondo- mondatokból áll.
elkülönül a tagolásra, elkülöníti lati tagolásra,
bevezetés és a befe- legalább a bevezetést hiányzik a beve-
jezés. vagy a befejezést (2 zetés és a befeje-
A szöveg a gondolati pont), zés.
tagolást követő be- bekezdéseket alkalmaz A mondatok több
kezdésekből áll. (3 pont). helyen nem kap-
A mondatok szerve- A mondatok általában csolódnak
sen kapcsolódnak szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
egymáshoz. egymáshoz.
Szókincs, kifejezésmód
4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont
A szöveget a témá- A szöveget a témá- A szöveget kevésbé A szövegben fel-
nak és a közlési nak és a közlési változatos, helyenként használt szókincs
szándéknak meg- szándéknak megfe- egyszerű, de még nagyon egyszerű,
felelő gazdag és lelő szókincs jel- a téma és a közlési nem a témának és
változatos szókincs, lemzi. A szókincs szándék szempontjából a közlési szándék-
valamint korlátai miatt elő- elfogadható szókincs nak megfelelő.
a közlési szándéknak fordul ismétlés. jellemzi. Sok a szóis- A nem megfelelő
megfelelő nyelv- Néhol nem meg- métlés. Többször nem szóhasználat több
használat jellemzi. felelő a szóhasználat, megfelelő a szóhaszná- helyen jelentősen
ez azonban nem lat, ami néhány helyen megnehezíti a szö-
vagy csak kis mér- jelentősen megnehezíti veg megértését.
tékben nehezíti a a mondanivaló megér-
megértést. tését.
Nyelvhelyesség, helyesírás
4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont
A szöveget igényes A szöveg több A szövegben sok A szöveg a nyelvi
nyelvhasználat jel- nyelvi (mondattani, olyan nyelvi (mondat- (mondattani, alak-
lemzi, a vizsgázó vál- alaktani, helyes- tani, alaktani, helyes- tani, helyesírási)
tozatos és igényes írási) hibát tartal- írási) hiba van, ame- hibák miatt több
nyelvtani szerkezete- maz, amelyek lyek a megértést jelen- helyen nem
ket használ, mondat- azonban tősen megnehezítik, érthető.
szerkesztése is igé- a megértést nem valamint sok, a meg-
nyes. A szöveg hibát- befolyásolják, értést nem befolyásoló
lan, vagy csak kevés, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani,
a szöveg megértését nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási)
nem nehezítő nyelvi alaktani, helyes- hiba is előfordul
(mondattani, alaktani, írási) hibát tartal- benne.
helyesírási) hiba maz, amelyek azon-
található benne. ban nehezítik a
megértést.
Íráskép
1 pont 0 pont
Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen
és javítások. törlések és javítások.