Nimród

Amint azt az írás felvezetőjében bemutattuk, a New Age mozgalom égisze alá tartozó kü lö nbö ző
ú jpogá ny kultuszok egyre nö vekvő népszerű ségnek ö rvendenek. Ezzel egyenes ará nyban egyre tö bb
kihívá s és egyre nyíltabb tá madá sok érik a a bibliai kereszténységet, illetve annak szent kö nyvét, a
Bibliá t. Ebben az írá sban a Nimró d személyével kapcsolatos tényeket vizsgá ljuk meg, aki a
keresztény kultú rkö rben hosszú évszá zadokon á t egy Isten ellen lá zadó negatív hő sként volt
elkö nyvelve. Az ú jpogá ny, az okkult és a titkos tá rsasá gok kö reiben viszont példaként tekintenek rá .
A pogá ny legendá k és mítoszok Nimró dja egy korá t megelő ző szabadsá gharcos hő s, aki
"szembeszá llt a zsidó k gonosz Istenének zsarnoksá gával" és egy nagy cél érdekében képes volt
egyesíteni az egész emberiséget. Ez okná l fogva az ö zö nvíz utá ni vilá g első istenellenes szereplő je a
New Age egy szimbolikus hő sévé, kultuszfigurá jává lett.

Isten Egyházának Gyülekezetei

Church of God

Copyright © 2010, Póli Pál, Isten Egyházának Gyülekezetei

Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, amennyiben a teljes szöveg,
változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem
számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog
megsértése nélkül.
http://www.churchofgod.hu

Az ősi Közel-Kelet kulturális összefonódásai

Az ö zö nvíz egykor Isten ítéleteként jö tt a fö ldre az

emberek mérhetetlen gonoszsá gai miatt (1Móz. 6:5-
7). A Noé csalá djá bó l á lló tú lélő knek kö szö nhető en
az emberiség egy ú j esélyt kapott, és teljesen tiszta
lapot kezdhetett. A bű n és a romlá s azonban hamar
felü tö tte a fejét, má r a má sodik, harmadik
nemzetségben csaknem egyetemessé vá lt. A
Szentírá s ismerteti velü nk, hogy az ú jra fellá zadó
emberiség első nagy kirá lya Nimró d volt. De vannak
má s forrá sok is, amelyek viszont má sképpen
mutatjá k be, má s szempontbó l nézve adjá k elő a bibliai vonatkozá sú tö rténeteket. A legkorá bbi
írá sos tö rténelmi forrá sok sumér eredetű ek, s tény, hogy ezek való ban teljesen má s szemszö gbő l
vá zoljá k fel azokat az eseményeket, amelyekrő l a Bibliá ban is talá lhatunk feljegyzéseket. Tartsuk
tehá t szem elő tt, hogy nem maguk az adott események vitatottak, hanem az események
értelmezései, feldolgozá sai. Van tehá t a bibliai verzió , s van egy ezzel ellenkező , a pogá ny
mitoló giá kon alapuló verzió . Mindkettő természetfeletti eredetű , á m nem azonos a forrá suk.
Természetesen valamelyik á llá spont vagy verzió hamisan vá zolja az eseményeket, és ebbő l
kö vetkező en az egyik oldal á ltal á tadott informá ció k hiteltelenné teszik a má sikat. Az olvasó nak
magá nak kell eldö ntenie (ha ezt eddig még nem tette meg), hogy melyik verzió ba veti hitét, melyiket
tarja a maga szá má ra hitelesnek és kö vetendő nek. Azt, amely az egy igaz Isten kinyilatkozott
szavaként forog kö zkézen, vagy azokat, amelyeket istenek sokasá gá t kö vető emberek írtak meg? Ez
utó bbi sajá tos á llá spontot kö zvetít az isteneik harcairó l, cselekedeteirő l és emberekkel való
keveredéseikrő l, valamint egy “nagy és gonosz Isten” ellenes szabadsá gharcukró l. Természetesen a
két kü lö nbö ző eredetű leírá s kö zö tt vannak á tfedések és tö rténelmileg is azonosítható események.

A judaizmusban, valamint a keresztény és az iszlá m vallá sokban Nimró d neve az Isten ellenes
lá zadá s és a keménykezű ö nkényuralom szinonimá ja. Az "á brahá mi vallá sok" Nimró djával bizonyos
népek szintén e névhez fű ző dő hagyomá nyai és mítoszai á llnak szemben, az afrikai zuluktó l az
euró pai magyarokig. Ez utó bbiaknak szintén megvannak a maguk sajá tos motívumai. Ebben az
írá sban gó rcső alá kerü lnek a kü lö nbö ző nimró di hagyomá nyok, leírá sok és legendá k. Az pedig,
hogy ki melyik Nimró dot fogja hitelesnek tartani, az minden bizonnyal má r eldö ntö tt magá nü gy,
legyen az a lá zadó zsarnok, vagy a nemeslelkű hő s és bö lcs ő satya képe. Mindenesetre lá ssuk azt,
hogy ki is volt való já ban ez a Nimró d.

Az 1Mó zes 10:6 verse szerin "Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán" voltak. Ezek az eredeti
nemzetségek tö rténelmileg is kö nnyen beazonosítható népek. Ebben nincs ellentmondá s a
tö rténelmi tények, a korai forrá sok és a bibliai leírá s kö zö tt. A nemzetek szétvá lasztá sá t kö vető en
Micrajim nemzetsége hozta létre a korai Egyiptomot. Ká naá n természetesen a Ká naá nként ismert
terü letet népesítette be, Put tö bbek kö zö tt Indiá t és bizonyos afrikai terü leteket. A nevezetes Kus
pedig eredetileg Shíná r fö ldjén telepedett meg. A késő bbiekben azonban az itteni kushitá k
elvá ndoroltak és Etió piá ban, valamint fekete Afrika és India bizonyos terü letein leltek végleges
hazá ra. A nyelvek ö sszezavará sa elő tt élő emberiséget, vagyis a sumér kultú rá t a Khá mtó l szá rmazó
kusitá k dominá ltá k, majd a szintén kusita Nimró d lett az egységesített nemzetségek első nagy
kirá lya, uralkodó ja. Az ö zö nvíz utá ni legelső vá rosok egyikének neve Kis volt, Kus utá n.

A kusita hegemó nia Bá bel tornyá nak elpusztítá sa utá n tö rt meg, a nyelvek és nemzetségek
elkü lö nü lésével. Maga Nimró d nem pusztult el a bá beli nyelvzavart kö vető en, ső t, még uralmá t is
megtartotta egy ideig, de az innentő l má r csak a síná ri kusitá kra, s az akkor még kö zvetlen
kö zelü kben élő bizonyos szemita népelemekre terjedt ki. Így tehá t kö zvetlen a szétszó ró dá st
kö vető en egy rö vid ideig még tová bbra is a kusitá k birtokoltá k és dominá ltá k azt a terü letet,
amelyen a noéi nemzetségek korá bban együ tt éltek. Vannak akik ezt sumér utó kornak nevezik, vagy
neo-sumér kultú rá nak. Nem sokkal késő bb az egykori Sumér a szemitá k uralma alá kerü lt, és a
gyorsan fejlő dő akká dok, majd asszírok vették á t a vezető szerepet ú gy a terü letek fö lö tt, mint a
kultú rá t illető en is. Ekkor az izraelita nép még nem is létezett. Az akká dok és asszírok uralmá t
késő bb a szintén szemita ká ld, azaz a babiloni birodalom kö vette. A sumér írá sok tartalmi
mondanivaló já t az asszírok és babiloniak is megő rizték, illetve lefordítottá k sajá t nyelvü kre, s
tulajdonképpen csak a megnevezéseket vá ltoztattá k meg a maguk nyelve szerint. Az asszírok
atyjuknak tekintették (!) Nimró dot, rendkívü l nagy tisztelettel néztek rá a harci és szervező i
képességei, illetve keménykezű uralmi stílusa miatt, hiszen ezek a voná sok az asszír karakterisztiká t
tü krö zték. Az asszír kirá lyok kö vették is a példaképü k á ltal meghatá rozott harcos életvitelt és
keménykezű , kegyetlen uralkodá st. Az ő si sumér vallá si hiedelmek szellemiségét pedig leginká bb a
ká ld babiloniak kö vették, ő k vá ltak letéteseivé s ő k adtá k tová bb az utó kor szá má ra a "babiloni
misztériumok" formá já ban.

A kanonizá lt szentírá s (s a szintén héber eredetű , de nem kanonikus Jubileumok kö nyve, valamint a
Já sher kö nyve) szerint elő szö r a kusitá k, és a kusita Nimró d uralta az emberiséget. A kushita
dominanciá t tü krö zi egy, a suméroktó l fennmaradt írá s, az ú n. Sumér kirá lylista is, bá r a két
forrá scsoport korá nt sem azonos szempontból vá zolja az eseményeket. Azt azonban kijelenthetjü k,
hogy a sumérokként ismert, egy nyelvet beszélő , és a kusitá k á ltal dominá lt nép azonos a nemzetek
szétvá lasztá sá t megelő ző , tehá t még együ tt lakozó , noéi emberiséggel!

A sumér kirá lylista, mitoló giai és egyéb leírá sok burkolatlanul a bukott angyalok szemszö gébő l
á brá zoljá k a tö rténelmi eseményeket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ez a kirá lylista tö bb
mint kétszá zezer évre megy vissza, s rö viddel a nemzetek elvá lasztá sa utá n végző dik. A kirá lylista
tehá t messze megelő zi az á dá mi ember teremtését és tö rténelmét, majd az ö zö nvíz utá n
egybefonó dik azzal egy rö vid idő re, mielő tt megszű nik, vagy legalá bbis nyoma veszik ennek az
egyedi vérvonalnak. A kirá lylista egy rö vid, idevonatkozó részlete:

"A királyság az égből szállt alá, Eridu vált a királyság székhelyévé. Eriduban Aululim uralkodott királyként
28800 éven át. Alagalgar 36000 évig uralkodott. E két király uralma 64800 év. Eridut elhagyták, a királyság
Bad-tabirába került. [Az özönvíz előtt] "Összesen öt városban nyolc király uralkodott 241200 évet."
"Ezután jött a vízáradat. Az özönvíz után a királyság az égből ereszkedett alá, Kish [Kus] vált az uralom
székhelyévé.

A sumér kirá lylista évei elképesztő hosszú nak tű nnek, s ennek matematikai egyeztetése a
Genezisben vá zolt eseményekkel itt nem célunk. Az ugyanis teljesen bizonyos, hogy a sumér
kirá lylista ö zö nvíz elő tti része ö sszeegyeztethetetlen a biblia teremtéstö rténettel és annak
szereplő ivel. Amíg a Genezis 10 pá triá rká t sorol fel, a kirá lytá bla 8 uralkodó t említ és ö t vá rost.
Arró l má r nem is beszélve, hogy a Genezisben talá lható ü dvtö rténeti jelentő ségű erkö lcsi és szellemi
leckéknek egyá ltalá n nincs megfelelő je a kirá lylistá ban, az pusztá n az égi eredetű uralkodó k neveit
és uralmuk rendkívü l hosszú idő tartamá t sorolja fel. Talá n azt megjegyezhetjü k, hogy sokan
hozzá juk vezetik vissza az illuminá tus elit vérvonalá t, amire az utolsó fejezetben még kitérü nk majd.

A sumér kirá lylista szerint az ott felsorolt uralkodó k az "egekbő l”, vagyis az istenektő l kaptá k a fö ldi
uralkodá sukat hosszú -hosszú évezredekkel az á dá mi ember megteremtése elő tt, ami azt jelenti,
hogy egy má s fajt képviselnek. Hogy ez milyen teremtés volt és ezek mi mó don élték tú l az á dá mi
ember teremtését megelő ző kataklizmá kat arró l nincs említés, csak arró l, hogy ezek a kirá lyok aztá n
uraltá k az á dá mi embereket. A tö rténészek, de a bibliai utalá sok is elá ruljá k, hogy a sumérok és a
korai nemzetek isteneknek tekintették uralkodó ikat. A vérvonalnak tehá t ó riá si szerepe volt,
ahogyan az bibliai szempontbó l is rendkívü l fontos. Nem mellékesen, Uruk vá rosá t egy ö zö nvíz elő tt
is létező telepü lés helyén építették fö l.

A sumér kultú ra maradandó an nagy hatá ssal volt az első olyan nemzetiségi á llamokra, illetve
birodalmakra is, mint Akká d/Asszíria, Babilon, Egyiptom és Perzsia. A késő bbiekben aztá n ezek a
kultú rá k vá ltak a gö rö g és ró mai kultú rá k alapjaivá . A nyugati kultú rkö r pedig ennek a gö rö g és
ró mai hagyomá nynak az ö rö kö se. Így, bá r a sumérok hitvilá ga és a nimró di uralom felépítésébő l
szinte minden nép megtartott valamennyi elemet, a nyugati vilá g feltétlenü l az egyik egyenes á gú
ö rö kö snek mondható . A sumér hit és annak vallá selemei pedig még a kereszténységet is tú lélték,
illetve képesek voltak sajá t kultuszaikkal á titatni a kereszténynek nevezett vallá st. Politikai
tekintetben pedig a szemü nk elő tt megvaló suló globalizá ció szintén visszavisz bennü nket a nimró di
"egy emberi kö zö sség" korszaká hoz.

Mivel a nemzetek elvá lasztá sa utá n létrejö tt nemzetségi á llamoknak vagy birodalmaknak kivétel
nélkü l sumér volt a kulturá lis bö lcső je, má r emiatt is érdemes ezt a kultú rá t jobban megismerni. A
sumérok egy rendkívü l kö tö tt vallá si és politikai kö rnyezetben éltek, a rendszert mindenkinek
szigorú an kö vetnie kellett, kivéve a félisteneknek szá mító helyi uralkodó kat, akik ö nmaguk tö rvénye
szerint éltek. Nimró d pedig még ezen uralkodó kat is felü lmú lta keménységével és
á llamszervezésével.
A kirá lylistá ban felsorolt személyek egy része az á dá mi teremtést messze megelő ző idő kben élt,
voltak, akik mai szemmel nézve hihetetlen hosszú idő tartamokon á t éltek és uralkodtak. Az á dá mi,
pontosabban az ö zö nvíz utá ni kirá lyok uralma má r jó val inká bb emberi léptékű volt. Habá r a
kirá lylistá n említett kirá lyok nagy része tö rténelmileg [eddig] nem hitelesített személy, de
természetesen ez nem zá rja ki azt, hogy ezek az uralkodó k való ban léteztek. A lista egyetlen nő i
tagja Ku-Bau, "a kocsmá rosné" a Kis-i harmadik dinasztia egyetlen uralkodó ja.

A legkorá bbi olyan uralkodó , aki tö rténelmileg is beazonosított személy, az i.e. 2600-ban uralkodó
Kis-i En-me-barage-si. Ő a Gilgames eposzban is meg van említve. A kirá lylista azonban nem tesz
említést néhá ny dinasztiá ró l; egyikü k a Larsa dinasztia (amely a listá n szereplő Isin csalá ddal
vetélkedett az Isin-Larsa perió dus alatt); a má sik pedig a Lagash, ami kö zvetlenü l az akká d
birodalom létrejö ttének elő zménye volt.

Mivel ezen a listá n kívü l nem maradt fenn megbízható , illetve pontosabb forrá s, a kirá lylista egy
rendkívü l fontos dokumentum az i.e. 3. évezred kronoló giá já nak szempontjá bó l, amit tényként kell
kezelni. Némi problémá t okoz azonban az, hogy tö bb említett dinasztia egyazon idő ben uralkodott a
kü lö nbö ző lokalitá sokon belü l, így a lista alapjá n nehéz lenne egy való s, egyenesvonalú kronoló giá t
meghatá rozni.

Egyes nyelvészek véleménye szerint a Mezopotá miá t jelö lő héber Sínár (1Móz. 10:10) kifejezés az
akká d shúmer szó egy vá ltozata. Így a Síná r és Sumér kifejezések ugyanazt jelentik, a kü lö nbség
csupá n a nyelvek alakulá sával já ró dialektusok eltérésének eredménye (a héber nyelv az akká d
nyelv egyik alá ga, lá sd még Smith: A káldeus teremtéstörténet, 20. fej.). Mindenesetre a szaktudó sok
szerint a Síná r=Sumér megalapozottabb nyelvi kapcsolatot nyú jt, mint az a korá bbi elmélet,
miszerint Sumér a "shene nahar", azaz "két folyó" megnevezés utá n kapta volna a nevét.

A Biblia és bibliai vonatkozású irodalom Nimródja

Kezdjü k az apró lékosabb elemzést a bibliai Nimró ddal. A bibliai vá ltozat meglehető sen szű kszavú ,
á m anná l hatá rozottabb képet fest Nimró dró l. Az ó szö vetségi és egyéb héber irodalom (Apokrif,
Pszeudoepigrá f, Targumok stb.), valamint a kereszténység, és az iszlá m hagyomá nyok egy
hatá rozott szemszö gbő l kezelik Nimró dot. Maga a kanonizá lt Biblia nem tér ki részletesen
Nimró dra, neve mindö ssze ö t alkalommal fordul elő a kanonizá lt írá sokban. Nimró d Khá m fiá nak,
Kusnak egy leszá rmazottja volt:

1Mózes 10:7-8 7 Kus fiai: Szeba, Havila, Szabata, Ráma és Szabteka. Ráma fiai: Szeba és Dedán. 8 Kus
nemzette Nimródot.
Egy dolog azonnal szembetű nik: Kus fiainak és unoká inak felsorolá sa utá n Nimró d tő lü k teljesen
kü lö n van megemlítve. Ennek oká ra talá n a Szefer HaJasher (az Igazak kö nyve) vet tö bb fényt, ami
kitér arra, hogy Kus má r idő s korá ban ú jrahá zasodva nemzette Nimró dot, akit ő a leginká bb
szeretett ö sszes fiai kö zü l. Kü lö nö s mó don a Szentírá s nem tesz említést Nimró d gyermekeirő l, vagy
leszá rmazottairó l. Pedig neve az 1Mó zes 10. fejezetében fordul elő elő szö r, ez a fejezet pedig a
"nemzetek tá blá ja" is egyben, ahol fel vannak sorolva a fö ld nemzeteinek pá triá rká i, illetve
ő snemzetségei. A nemzetek tá blá já ban tehá t nincs említve Nimró dtó l szá rmazó utó d, így
értelemszerű en tő le szá rmazott nemzetség sem! É s mivel a Szentírá sban kü lö n van sorolva kusita
(fél)testvéreitő l, ez is azt érzékelteti, hogy ő való ban má s anyá tó l szá rmazott, mint a korá bban
felsorolt kusitá k (az Igazak kö nyvében leírtaknak megfelelő en). Ez egyben vá laszt adhat arra is,
hogy Nimró d miként soroltathatott az ó riá sok kö zé, ugyanis egy annunaki, vagy nefilim vérvonalbó l
szá rmazó anya ezt lehető vé tette. A Já sher kö nyve szerint:

Jásher 7:23 És Kus, Noé fiának, Khámnak fia feleséget vett magához az időben*, öregsége korában, és az fiút szült
neki, és Nimródnak nevezték el, mondván: Ez időben kezdtek az emberek fellázadni és áthágásokat elkövetni Isten
ellen, és a fiú felnőtt, és az apja nagyon szerette őt, mert öregkorának fiúgyermeke volt.

Megjegyzés* Péleg idejében (Jás. 7:22), azaz jóval az eredeti négy fiának születése után, ami azt jelenti, hogy ez az
asszony Kus második felesége volt. Ennek szerepe lehet Nimród óriás termetét illetően.

Tény, Nimró d hatalmas (gibbor, azaz: nagy, hírneves, v.ö . 1Móz. 6:4) vadá sz volt JHVH elő tt, amit ú gy
is lehet fordítani, hogy "JHVH ellenében". Ő volt az akkor Mezopotá miá ban lakó egységes emberiség
első nagy uralkodó ja:

1Mózes 10:8-9 8 Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. 9 Nagy (héb, gibbor) vadász
volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród. 10 Uralma kezdetben kiterjedt
Bábelre, Erekre, Akkádra és Sineár földjén minden városra.

A bibliai Nimró d neve a héber “ma radh” igébő l szá rmazik, aminek jelentése "lázadó." A név kezdő -
betű je, vagyis az "m" elé helyezett "n" á ltal igenévvé alakul: Nimrod, vagyis A Lázadó. Amikor
Nimró d uralkodott, még nem létezett a héber nyelv, így ez a bibliai héber megnevezés kétségtelenü l
nem a név á ltal jelö lt személy való di neve (lá sd Kautzsch 1910, 137 2b, és BDb 1963-597). Nimró d
hatalmas vadá sz volt JHVH elő tt, amit tehá t ú gy is fordíthatunk, hogy JHVH-nak ellenében, ellene
szegü lve (ezt az értelmezést kö vette Josephus és a Targumok is). A gibbor szó haszná lat szintén az
Isten fiainak és az emberek leá nyainak keveredésébő l létrejö tt hírneves harcosokra emlékeztet
bennü nket, akiket a Szentírá s (1Móz. 6:4) tö bbesszá mban gibborim-ként említ (az LXX-ben gigantes,
azaz gigá szok). Ez a tény és bizonyos néphagyomá nyok is arra utalnak, hogy Nimró d ó riá s volt, s így
valami mó don a nefilim-mel vagy ahogyan a sumérok nevezték ő ket, az annunaki-kal keveredett
vérvonalbó l szá rmazott.

A bá beli nyelvzavart kö vető en Nimró d hatalma megtö rt, s birodalma ezzel erő sen korlá tozó dott. A
nemzetek elkü lö nü lése utá n ezen a terü leten elő szö r a szemita akká dok, illetve asszírok vették á t a
vezető szerepet a tö rténelem porondjá n. Megjegyezzü k, az asszír név eredete Asshú rhoz, Noé
unoká já hoz, Shém má sodik fiá hoz vezethető  vissza (1Móz.10: 22 és lá sd még Asszíria – Isten
haragjának eszköze című írá st). 

Meg kell említeni, hogy az 1Mózes 10:8-12 verseinek mondanivaló já t tö bb fordítá s helytelenü l adja
vissza, amikor azt érzékeltetik, hogy Nimró d (Khá m fia, Khú s fia) volt Ninive, Rekhobot, Kalá ht és
Reszen felépítő je. Ez egy fordítá si hiba, ugyanis az eredeti héber szö veg szerint: "E földről ment
aztán ki Ashúr, és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kaláht. 12 És Reszent Ninivé között és Kaláh
között..." (KJV. Alapján). (héb. min haaretcz haviv yatsza ashúr vajjiven eth nijneveh) Tehá t nem
Nimró d, hanem Ashú r hagyta el a nimró di birodalmat, és építette fel az említett vá rosokat. A
Szeptuaginta fordítá s szintén ezt a mondanivaló t adja vissza. Maga az esemény kö zvetlenü l a népek
szétvá lasztá sa utá n tö rtént, és lényegében ezzel jö tt létre Akká d.

Az 1Mó zes 10. fejezetével kapcsolatban még egy rendkívü l fontos dolgot ki kell hangsú lyozni:

1Mózes 10:32 Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak
szét a népek a földön az özönvíz után.

A Szentírá s ebben a fejezetben vá zolja az emberiség nemzetségekre tagoló dá sá t. Ezek a

nemzetségek aztá n nagy népekké, majd nemzetekké vá ltak. Az 1Mó zes 10-ben felsorolt pá triá rká k
alapjá n a Biblia hetven nemzetséget tart szá mon, ő sapá ik utá n nevezve meg mindegyiket. Kú s
nemzetségeinek felsorolá sakor talá lkozunk elő szö r Nimró d nevével, akinek tettein ugyan kiemelt
hangsú ly van, de mint má r azt lá ttuk, nincs említés az utó dairó l. A Biblia alapjá n tehá t nem
szá rmaztathatunk tő le egyetlen nemzetet sem! A bibliai pró féciá kban á ltalá ban a pá triá rká ik utá n
vannak megnevezve a nemzetségek, és szá mos pró fécia szó l a kü lö nbö ző , gyakran aká r apró
nemzetekhez is, de egyetlen utalá st sem talá lunk nimró di nemzetségre. Annak ellenére sem, hogy ő
volt korá nak legismertebb és egyik legjelentő sebb egyénisége. Mivel a Nimró d nevet kizá ró lag a
héber nyelvű Szentírá s haszná lja, s mivel ennek a Nimró dnak nincsenek utó dok tulajdonítva, így
azok a magyar mondaelemek, amelyek Nimró dtó l eredeztetik a magyarsá got, bibliailag nem
megalapozottak. Tegyü k hozzá , szerencsénkre, s tegyü k hozzá , szá mos nemzet nevezi "apjá nak"
Nimró dot, a korá bban má r vá zolt okok miatt. Mivel Khá m, valamint Kus leszá rmazottjá ró l van szó ,
széles kö rben elfogadott tény, hogy Nimró d ha nem is fekete, de mindenképpen sö tétbő rű ember
volt.

Szefer Hajasher – Az igazak könyve

Az Igazak Könyvében (Szefer HaJásher vö . Józsué 10:13 és 2Sámuel 1:18) alaposnak mondható

informá ció halmazt talá lhatunk Nimró dró l, birodalmá ró l és Isten ellenes magatartá sá ró l, ami
bő vebb és apró lékosabb magyará zatot ad az 1Móz. 10:8-12 mondanivaló já ra is:

Tö mö ren ö sszegezve, a bibliai Nimród egy JHVH-val szembeszálló kegyetlen, zsarnoki uralkodó
volt. Az ő nevéhez fűződik az özönvíz utáni emberiség első Isten ellenes társadalmi
szervezkedése, egy korabeli világállam létrehozatala, valamint számos pogány kultusz életre
keltése. Bibliai megnevezése is pontosan ezekre a jellemző ire utal. Diktató rikus hatalmat
gyakorolva mindent megtett annak érdekében, aká r az erő szak szigorú alkalmazá sával, hogy
elfordítsa a népet Istentő l! E tulajdonsá gai révén Nimró d tulajdonképpen az antikrisztus
prototípusa volt, és az első nevezetes építő mestere (a torony mellett) annak a szimbolikus
piramisnak (titkos munká nak), amire az okkult titkos tá rsasá gok elvá rá sai szerint az Antikrisztus
teszi majd fel a zá ró kö vet, amivel befejező dik a munka. Tudnunk kell, hogy a Szentírá sban gyakran
említett babiloni rendszer, vagyis az Isten ellenes, lá zadó és pogá ny babiloni vallá s és politikai
rendszer a nimró di Bá belben gyö kerezik.

Mivel az idézetek tú l terjedelmesek, így csak a lényegesebbeket idézzü k be, egyébként pedig a
mondanivaló fő bb pontjait fogaljuk ö ssze tö mö ren:
Kus vénségében nemzette Nimródot, aki más anyától származott, mint Kus első négy fia
(Jáser 7:23). Khá m ellopja Noétó l azokat a bő rkö tényeket, amelyeket Isten maga készített Á dá m és
É va szá má ra a bű nbeesésü k utá n, hogy befedje velü k meztelen testü ket (vö. 1Móz. 3:21). Az
ö ltö zékeket Szet utó dai ő rizték nemzedékeken á t, ami így kerü lt Noéhoz (Jás. 7:24-26). Amikor az
ö zö nvíz utá n a tú lélő k elhagytá k a bá rká t, Khá m ellopta és elrejtette az ö ltö zékeket, majd mikor Kus
nevű fia felnő tt, titokban neki adta azokat (Jás. 7:27-29). Kus szintén rejtegette a bő rkö tényeket, és
amikor Nimró d huszadik évébe lépett, neki adta azokat. Nimró d hatalmas erő re tett szert, amikor
magá ra ö ltö tte a ruhá kat, nagy vadá sszá lett, és még JHVH oltá rá nak is á ldozott (Jás. 7:30).
 
Jásher 7:44- 45 44 És Nimród Sínárban lakozott, biztonságban uralkodott, és az ellenségeivel való
harcokban legyőzte azokat, és minden csatájában sikerrel járt, és birodalma igen naggyá lett. 45 “És
minden nép és nyelv hallotta [Nimród] hírnevét és atyjuknak tekintették őt, és a földig meghajoltak előtte
és ajándékokat hoztak neki, ő pedig urukká és királyukká lett, és mindannyian uralma alatt éltek Sínárban
[Sumérban]. Nimród uralkodott a földön Noé minden fia fölött és azok mindannyian alattvalói és követői
voltak. És az egész föld egy egységes nyelvet beszélt, de Nimród nem követte az Úr útjait, és gonoszabb
volt, mint bármely ember őelőtte az özönvíztől kezdve az ő idejéig.

Megjegyzések: Az állatok és emberek meglapultak Nimród előtt, a ruházatok miatt, amelyek hatalmas erőt
kölcsönöztek neki (Encyclopaedia Judaica). Az okkult kultuszokban maradandóan fellelhető ezeknek a
kötényeknek a jelentősége, így a szabadkőművesek rítusos kötényviselete is ezzel kapcsolatos. Ugyancsak a
torony építéséhez vezethető vissza a magasba emelt ököl, mint a hatalom elleni lázadás, ellenszegülés és
kihívás jele. A felemelt ököl a szabadkőművesek egy kézjele is volt, ami aztán a politikai baloldallal
kapcsolatos mozgalmak által vált egy elfogadott és közismert jelképpé.

Nimró d uralma tehá t az egész akkori emberiséget magá ban foglaló "vilá gkormá ny" volt, az első a
tö rténelem folyamá n, ahol nem mellékesen ú jra le lettek fektetve a pogá ny vilá g (Istentő l elfordult)
vallá si, politikai és ideoló giai alapjai is. Zá ró jelben talá n tegyü k hozzá , hogy Noé, Shem, s az akkor
mű kö dő melkisédeki papi rend tagjai kivételt képeztek ez aló l. Ez az egységes, egynyelvű emberiség
tette ki a sumér kultú rá t. Ehhez az egységhez kívá n maximá lisan visszatérni a szemü nk elő tt
kibontakozó vilá gkormá ny a kö zeljö vő ben. Mint azt má r kiemeltü k, Nimródot atyjuknak tartották
a népek, s ez a motívum szá mos néphagyomá nyban a mai napig fennmaradt. Kétségtelen, hogy az
idő k folyamá n esetenként eltorzult Nimró dnak ez az "atyai" szerepe, és bizonyos nemzetek egy idő
utá n való s, vér szerinti ő sü knek tekintették ő t. Ennek fényében kell értékelni az idevonatkozó
magyar legendá kat is.

A nevezetes bá beli torony tö rténetét szinte mindenki ismeri, de a Já sher kö nyvében olyan részletes
leírá st olvashatunk ezzel kapcsolatban (Jásher 9:23-31), ami rá mutat a torony építő inek
szellemiségére is:

Jásher 9:23 23 És minden nemzetség - együttesen valami hatszázezer ember -, egy megfelelő helyet
keresett a város és a torony megépítéséhez. Az egész föld felszínén nem találtak különbet, mint egy a
Sinártól keletre fekvő völgyet, ahová valami kétnapos gyalogút vezetett, és odavándoroltak és ott
megtelepedtek. 24 És téglákat kezdtek verni és tüzeket gyújtottak, hogy hozzákezdjenek a város és a torony
építéséhez amit elterveztek. 25 És a torony építésével áthágást és bűnt követtek el … S miközben a tornyot
építették a mennyek Ura és Istene ellen, szívükbe vették, hogy harcoljanak ellene és a mennybe
emelkedjenek. 26 És az egész nép, és az összes család három részre osztotta fel magát; az első részük azt
mondta, felemelkedünk a mennybe és harcolni fogunk ellene; a második részük ezt mondta,
felemelkedünk a mennybe és a mi isteneinket helyezzük oda, akiket szolgálni fogunk; a harmadik részük
 pedig azt mondta, felemelkedünk a mennybe és lecsapunk rá nyilakkal és lándzsákkal; és Isten tudta
minden gonosz gondolataikat és látta a várost és a tornyot, amit építettek.

Tö mö rítve az eseményeket: A tornyot olyan, hosszú -hosszú éveken á t tartó emberfeletti

erő feszítéssel építették, hogy "ha egy tégla leesett, azt megsiratták, de ha egy ember leesett és
meghalt, arra oda sem figyeltek". Amikor az épü let elért egy bizonyos magassá got, akkor nyilakat
lő ttek az ég felé, s amikor azok véresen estek vissza (ez az Ú rtó l volt), azt hitték sikerrel já rtak és
teljessé lett a bű nü k (27-31 versek).

Jásher 9:32 És Isten szólt a hetven angyalhoz, azokhoz, akik legközelebb álltak hozzá, akik mellette
tartózkodtak, mondván: Ereszkedjünk alá és zavarjuk össze a nyelveiket, hogy egyetlen ember sem értse
meg szomszédjának beszédét, s ezt meg is tették velük [az emberekkel].

A nyelvek ö sszezavará sával lehetetlenné vá lt a munka befejezése, ká osz alakult ki és az Ú r szerte

szó rta a nemzetségeket a fö ld színén. A Já sher kö nyvének 10. fejezete má r a nemzetek szétszó rá sá t
vá zolja, amelyek nemzetségeik szerint szétterjedtek az egész fö ldö n. A fejezet tö bbek kö zö tt leírja pl.
azt is, hogy miként hagytá k el ekkor az asszírok a nimró di birodalmat, s alapítottá k meg Asszíriá t:

Jásher 10:32-33 És abban az időben [a szétszórattatáskor] Ashúr, Shém fia, minden gyermekével és
házanépével, nagyon nagyszámú népességgel elindult és egy távolabbi földre vándorolt, addig, amíg
elértek egy nagy kiterjedésű völgyet azon a földön, ahová elvándoroltak, és négy várost építettek
maguknak ott, amelyeket saját neveikről és a velük történt eseményekről neveztek el. És ezek a nevei
azoknak a városoknak, melyet Ashúr felépített: Niniveh, Reszen, Kalah és Rekhobot; és Ashúr gyermekei ott
laknak egészen a mai napig.

A fentiek némileg rávilá gítanak a sumér kultú ra, a nimró di birodalom és a kusitá k hanyatlá sá nak
kö rü lményeire is, valamint a szemita akká d kultú ra kezdeti felvirá gzá sá nak idő szaká ra. Pontosítva a
kanonizá lt Genezis azon, nyelvészetileg félreérthető részét is, ami vá zolja, hogy milyen kö rü lmények
kö zö tt épü ltek meg az asszír vá rosok és jö tt létre a birodalmuk.

A 11. fejezet pedig rá mutat arra, hogy a nemzetek szétszó ratá sa utá n Nimró d ugyan tová bbra is
Siná r fö ldjének kirá lya maradt, de ereje alaposan megtö rt és ekkor inká bb má r csak egyféle hadú r
volt, akit a torony elpusztítá sa utá n má r Amfrafel (Ampraphel)-ként neveztek:

Jásher 11:1 És Nimród, Kus fia még mindig Sinár földjén élt, ott lakott és uralkodott és városokat épített
Sinár földjén [Bábel, Erek, Ekhed és Kalna, (11:2-4 versek)] .

Jásher 11:5-6 5 És amikor Nimród felépítette ezeket a városokat Sinár földjén, a megmaradt népét
beköltöztette azokba, hercegeit és hatalmasait, akik megmaradtak birodalmában. 6 Nimród maga
Bábelben lakozott, s ott megújította uralmát megmaradt alattvalói fölött, és biztonságban uralta őket,
Nimród alattvalói és nemesei pedig Amfráfelnek nevezték őt, mondván, hogy a toronynál általa [miatta]
estek alá a nemesei és az emberei.

Nimró d azonban mindezek ellenére sem tért meg az Ú rhoz, “gonoszságban élt továbbra is,
gonoszságot tanítva az emberek fiainak" (11:7). Egyetlen fia, Mardon még ná lá ná l is gonoszabb
volt, ami a kö vetkező szá lló igét szü lte: "A gonosztól gonosz ered" (11:8). Ez a fia késő bb az
alá bbiakban vá zolt kirá lyok harcaiban pusztult el (utó d nélkü l, ami azt jelenti, hogy nem létezik
nimró di nemzetség).
Az 1Mó zes 14-ben talá lható leírá s a szö vetséges kirá lyok és Á brahá m harcá ró l a Já sher
kö nyvében szintén sokkal részletesebben tá rul elénk. Az Á brahá m ellen harcoló kirá lyok vezére a
szemita Kedorloamer Elá m kirá lya volt, aki szintén elhagyta Nimró dot, akinek korá bban
hadvezérként szolgá lt:

Jásher 11:10 És Kedorloamer, Élám királya elhagyta Khám gyermekeinek nemzetségeit, és harcolt
ellenük, és diadalmaskodott fölöttük, és felvonult a síkság öt városa ellen, harcot indított ellenük és
győzedelmeskedett fölöttük, s azok mind az ő uralma alá kerültek.

Az egykor dicső séges Nimró d innentő l má r a puszta létéért kü zdö tt, a kö rü lö tte felemelkedő
nemzetek ö sszeü tkö zéseiben má r csupá n az egyik oldalt szolgá ló vazallus kirá lyként
uralkodhatott Amfrá fel néven.

Jásher 13:12-13 12 És Ábrahámnak a Kánaánba költözése utáni tizedik évében háború tört ki Nimród,
Sinár királya és Kedorloamer, Élám királya között, és Nimród felvonult ellene, hogy legyőzze őt. 13 Mert
korábban Kedorloamer Nimród seregeinek egyik vezére volt, és amikor a toronynál minden nép
szétszórattatott, és akik megmaradtak [Sinárban], azok is szerte szóródtak a föld színén, és Kedorloamer
Élám földjére költözött, uralta azt, és lázadásban állt [egykori] ura ellen.

Nimró d/Amfrá fel birodalmá nak ö sszes harcosával, mintegy hétszá zezer emberrel vonult fö l
Kedorloamer ellen, hogy megbü ntesse lá zadó hadvezérét, aki ö tezer harcosa élén Bá bel vá rosa
mellett hihetetlen győ zelmet aratott korá bbi kirá lya fö lö tt. A harcban elesett a gonosz Mardon,
Nimró d fia is (13:14-15). A vereség utá n Nimró d Kedorloamer vazallusává lett, aki késő bb tö bbi
szö vetségese mellett bevonta ő t a Szodoma és Gomorra elleni hadjá ratá ba is:

Jásher 16:1 Abban az időben Kedorloamer, Élám királya üzenetet küldött a szomszédos királyoknak,
Nimródnak [Amfrafelnek], Sinár királyának, aki ekkor az ő uralma alatt állt, és Tidálnak, a goyim [népek]
királyának, és Áriókak, Elaszár királyának, akivel szövetségre lépett, ezt üzenve: tartsatok velem, hogy
lecsapjunk Szodoma minden városára és lakosaira, mert fellázadtak ellenem az utóbbi tizenhárom évben.

1Mózes 14:13, 8-9 1Amráfelnek, Sineár királyának, Arjochnak, Ellaszár királyának, Kedor-Laomernak, Elám
királyának és Tidálnak, Gojim királyának idejében 2ezek háborút viseltek Berával, Szodoma királyával,
Birsával, Gomorra királyával, Sineábbal, Adma királyával, Semeberrel, Cebojim királyával és Bela (azaz Coár)
királyával. 3Ezek mind Sziddim völgyében gyűltek össze (ez a Sós-tenger). … 8Ekkor kivonult a szodomai
király, a gomorrai király, az admai király, a cebojimi király és a belai (azaz coári) király, s a Sziddim völgyében
szembeszálltak velük: 9Kedor-Laomerrel, Elám királyával, Tidallal, Gojim királyával, Amráfellel, Sineár
királyával és Arjochkal, Ellaszár királyával; négy király öt ellen.

Ennek a hadjá ratnak a végkimenetelét má r jó l ismerjü k az 1Mó zes 14-bő l is: Kedorloamér
legyő zi a lá zadó kirá lyokat, és fogsá gba viszi Ló tot is. Ezért Á brahá m seregével a kirá lyok utá n
ered és kemény vereséget mér rá juk, kiszabadítja unokaö ccsét, Ló tot és rengeteg zsá kmá nyt
szerezve tér vissza (16:2-10). Ezutá n Á brahá m á ldá st kap Melkizedektő l, akit a Jásher Semmel
Noé fiával azonosít (16:11-12). Írá sunk témá já t illető en a tö rténet fő érdekessége az, hogy
Nimró d azonos Amfrá fellel.

Nimród a Liber antiquitatum biblicarum (Pseudo Philo) -ban

A Liber Antiquitatum Biblicarum (innentő l LAB) szerző jérő l (Pseudo Philo) szinte semmit nem
tudunk, csak annyit, hogy az első szá zad kö zepén á llította ö ssze a bibliai ő stö rténelmet egybefogó
munká já t, ma má r elérhetetlen forrá sokbó l. Ennek a munká nak egy ará nylag terjedelmes része
foglalkozik Nimró ddal.

A LAB 4:7 verse pá rhuzamos az 1Mó zes 10:9-el: "ő [Nimród] kevéllyé vált az Úr előtt." Ahogy a
Já sher-ben, itt is említést kap az, hogy Khá m fiai Nimró dot tették meg vezérü knek (LAB. 5:1), s az
első népszá mlá lá s alkalmával Khá m minden fia az ő vezetése alatt vonult fö l (LAB. 5:5).

A 6. fejezetben bontakozik ki Nimró d és Abram (a késő bbi Á brahá m) konfrontá ció ja, amikor Sem,
Khá m és Já fet nemzetségeinek kijelö lt vezérei elhatá rozzá k, hogy mozgó sítva az egész népet,
felépítenek egy hatalmas tornyot (Bá bel tornyá t). Á m az ebben való részvételt megtagadta tizenkét
Arpaksá d nemzetségébő l való férfi, kö ztü k Abram is, akik mindannyian az igaz Isten imá dó i voltak.
Joktá n a semitá k kijelö lt vezére bö rtö nbe zá ratja a férfiakat, bá r ezt fenntartá sokkal teszi, mert az ő
nemzetségébő l való k, és titokban maga is az Ú r imá dó ja. Joktá n felajá nlja nekik a szö kés lehető ségét,
amivel tizenegy ember él is, de Á brá m nem kívá n elmenekü lni. Nimró d ó riá si haragra gerjed, amikor
meghallja, hogy mi tö rtént, s a még bö rtö nben lévő Á brá mon tö lti ki minden dü hét, elrendelve, hogy
vessék ő t a tü zes kemencébe. Ezt meg is teszik, de Isten megoltalmazza Á brá mot a tű ztő l, majd egy
fö ldrengést okoz olyan tű zorká nnal, ami eléget 83500 embert.

Amikor Isten elhívja Á brá mot és így szó l hozzá : "Én vagyok az Úr, aki kihozott téged Ur Kasdím-ból"
(1Móz. 15:7) a midrá sokban ezt szó szerint veszik, s mivel az ur szó jelentése tű z, lá ng, fény, így a
kijelentés pontos értelme: "Én vagyok az Úr, aki kihozott a káldeusok tüzéből."

Az mindenesetre logikus, hogy ha Á brá m Istent szolgá lta, az Isten ellen lá zadó Nimró d pedig uralta
azt a fö ldet, ahol Á brá m élt, akkor elkerü lhetetlen volt a konfrontá ció a hit hő se és a sá tá ni diktá tor
kö zö tt. Nimró d bá lvá nyimá datban tartotta az uralma alatt á lló emberiséget, amire a kanonizá lt
Jó zsué 24:2 is utalá st tesz:

Józsué 24:2 S Józsue szólt az egész néphez. "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A folyón túl éltek egykor
ősatyáitok, Terach, Ábrahám és Nachor atyja, s más isteneknek szolgáltak.

Josephus Flavius

Jospehus tö mö ren az alá bbiakban foglalja ö ssze Nimró d munká ssá gá t:

Ez a Nimród szította fel őket az Isten gyalázására és megvetésére. Ő Noé fiának, Khámnak az unokája volt,
egy nagy erejű, merész ember. Meggyőzte őket afelől, hogy ne Istennek tulajdonítsák, s ne általa várják a
boldogságot, hanem higgyenek abban, hogy a saját bátorságuk által nyernek boldogulást. Fokozatosan
addig változtatta a kormányzati módszert, amíg az zsarnoksággá vált, mert nem látott más módot arra,
hogy elfordítsa az embereket az Isten félelmétől és azok teljesen az ő hatalmától függjenek. -
(Antquitates 1.113-14)

Még azt is kijelentette, hogy bosszút áll Istenen, ha [Isten] újra a világ vízbefojtását tervezné; mert olyan
magas tornyot épít, amelyet a vizek nem lennének képesek elfedni, és bosszút áll Istenen önmagáért,
amiért elpusztította az őseit.  (Ant. I: iv: 2)

Amit itt Nimró dró l olvasunk az lényegében ugyan az a receptet tá lalja fel, amit a titkos tá rsasá gok
a “felvilá gosulá s” eszmeiségével hirdetni kezdtek, majd a vilá gkormá ny célkitű zésével folytattak,
folytatnak. Az ember ö nmegvaló sítá sa és boldogulá sa Isten, s a velejá ró vallá si kö telékek nélkü l,
 és a kormá nyzatok, illetve majd az egy kézbő l irá nyított globalista vilá gkormá ny szerepe
mindezek megvaló sítá sá ban. É s való ban, a há ttérbő l irá nyított kormá nyzatok ma szintén ugyan
ezt a nimró di mó dszert alkalmazzá k: Az embereket a hatalmi struktú ra fü ggő ivé, rá utaltjaivá s
lehető leg a rendszer teljes és jó l manipulá lható kiszolgá ltatottjaivá teszik. Az adott idő ben aztá n
visszaá llítjá k a globá lis (bá beli) vilá grendet, a diktató rikus Nimró ddal (Antikrisztussal) az élen,
aki az igaz Isten ellen emeli hangjá t, s magá t nyilvá nítja ki istennek.

A Targumok
A Pseudo-Eupolemus és Pseudo-Jonathan névvel jelö lt targumok szintén említik Á brá m Nimró d
á ltali tű zbevetését. A Pseudo-Jonathan 1Mó zes 11:28-al kapcsolatos targumá ban ez á ll:

És az történt, hogy amikor Nimród a tüzes kemencébe vetette Ábrámot, mert az nem imádta az ő bálványát
és a tűznek nem volt hatalmában megégetni őt, akkor Hárán [Ábrahám testvére] szíve kételkedni kezdett és
így szólt: "Ha Nimród diadalmaskodik, akkor melléje állok, ha pedig Ábrahám diadalmaskodik, akkor meg
őmellé fogok állni.” És amikor az összes ott lévő ember látta, hogy a tűz nem hatott Ábrámra, ezt mondták
szívükben: "Nem-e Hárán, Ábrám fivére az, aki teljes a varázslatokban és bűvöletben és varázsigével
állította meg a tüzet, nehogy megégesse fivérét?" Ekkor azonnal tűz szállt alá az égből és elégette őt
[Háránt], és Hárán atyjának jelenlétében halt meg születésének földjén, amikor a kasdai által Ábrámnak,
testvérének szánt tüzes kemencében elégett. (Bowker, Targums, 183, 187-188).

A kanonizá lt Szentírá s való ban utalá st tesz Há rá n korai halá lá ra:

1Mózes 11:28 Hárán meghalt még apja Tera életében a szülőföldjén, Úr-Kaszdimban.

Bá r ez a szö vegrész nem ad konkrét magyará zatot Há rá n halá lá nak oká ra, de alá tá masztja azt, hogy
Há rá n fiatalon, a fenti leírá soknak megfelelő en a Nimró d á ltali tű zbevetéskor pusztulhatott el. Ez
egyben azt is jelenti, hogy Á brahá m testvérének gyilkosa Nimró d volt. Á brá m tű zbevetésének és
Há rá n halá lá nak okait, illetve kö rü lményeit az Igazak kö nyvének 8-9, 11-12 fejezetei is
meglehető sen részletesen és hosszadalmasan vá zoljá k, amire itt nem térü nk ki kü lö n, mert a
targum remekü l ö sszegzi annak lényegét.

A Pseudo Jonathan Targum egy tová bbi érdekes eleme az, hogy Nimró dot szintén Ampraphellel
azonosítja, aki az 1Mó zes 14-ben azon kirá lyok kö zé soroltatott, akik ellen Á brahá m há ború ba
vonult, hogy kiszabadítsa Ló tot a fogsá gukbó l. Ez a Targum 1Mó zes 14-1 versel kapcsolatban
ugyanis azt a megjegyzést teszi, hogy Ampraphel azonos volt azzal a Nimró ddal, aki Á brahá mot a
tű zbe vettette.

Ennek egyik oka való színű leg a név amar és hippil vagy pil szavakhoz való etimoló giai kapcsolata
(amar pil, vagyis, "ő mondta azt, dobjá tok"). Az azonosítá s a fő oka azonban az lehet, hogy
Amprhaphelt Shíná r kirá lyaként nevezi meg a szó ban forgó bibliai idézet. Mint tudjuk, a nemzetek
szétszó ró dá sá t kö vető en Síná r fö lö tt tová bbra is Nimró d maradt meg uralkodó ként. Á brahá m
erejének és hatalmá nak teljében volt akkor, amikor a má r megö regedett és korá bbi nagy hatalmá t
elvesztett Nimró dnak, Síná r uralkodó já nak valaki má s vazallusaként kellett szolgá lnia há ború
esetén. A fentebb elemzett Szefer HaJasher szintén rá mutatott, hogy Nimró d Kedorloamer
vazallusává vá lt, és részt vett vele a Szodoma és Gomorra kirá lyai ellen indított hadjá ratban, majd
vereséget szenvedtek Á brahá mtó l.
A targumok és Rashi szerint Nimró d a nyelvével (csalá rd szavaival) csalta csapdá ba az embereket,
mondvá n: "Hagyjátok el Sém törvényeit, s helyette ragaszkodjatok Nimród törvényeihez." Ez esetben a
"vadá sz" szó egy metafora is, mivel Nimró d mesteri mó don volt képes csapdá ba vinni az embereket;
ezért nevezték ő t “bű nben hatalmas”-nak, vagy a "bű n hő se"-ként. Ez a kifejezés ismétlő dik az
1Kró nika 1:10-el kapcsolatos targumban, s ugyan ennek a kö nyvnek a 28-3-as verséhez azt a
megjegyzést fű zik, hogy Isten megmentette Á brahá mot a tü zes kemencébő l, amelybe Nimró d
betaszította, mivel nem volt hajlandó a bá lvá nyt imá dni.

Itt meg kell jegyezni, hogy Sém a Felséges Isten papjaként, a melkisédeki rend fő papi tisztjét tö ltö tte
be az ö zö nvíz utá ni idő kben, s mint ilyen, az egy igaz Isten tö rvényzetét képviselte. Sém volt az a
Melkizedek, aki megá ldotta Á brahá mot (1Móz. 14:18-20), miutá n az legyő zte a szö vetséges
kirá lyokat, kö ztü k Ampraphellel.

Idézzü k fel a Qoh 4:13-ként jelö lt targumot:

"Jobb Ábrahámnak a szegény ifjúnak, akiben a prófécia szelleme élt az Úrtól, és aki ismerte az Urat három
éves kora óta, és akit nem lehetett bálványimádatba vinni, mint a gonosz Nimródnak, a vén és ostoba
királynak. És mivel Ábrahám nem borult le egy bálvány előtt, ő tüzes kemencébe vette, és a világ Ura
csodát vitt véghez érte, és megmentette őt [a tűztől]. De Nimród még ezután sem tért belátásra a bálvány
imádatával kapcsolatban, amit az előtt imádott. Mert Ábrahám kiment a bálványimádók nemzetségei közül
és Kánaán földjét vette birtokába, és Ábrahám uralmának idején Nimród elvesztette méltóságát a
világban."

A Talmud

A Talmudot itt csupá n érintő legesen említjü k, ugyanis nem nyú jt a fentieknél bő vebb informá ció t
Nimró dró l, és való já ban elkö dö síti a lényeget. Egy rendkívü l fontos talmudi értelmezést azonban
mindenképpen ki kell emelni. A talmudi "bö lcsek" minden olyan tö rténelmi személyt, aki a
rabbinikus judaizmus szemszögéből ká rosnak minő sü lt a zsidó sá gra nézve, szimbolikusan
Nimró d fiaként, utó daként jelö lnek meg. Így Nimró d utó daként van elkö nyvelve É zsau, Já kob fivére,
Nebukaddnezá r, Babilon kirá lya, de még Jézus is. Ugyanígy Nimró ddal, illetve É zsauval
azonosítottá k a ró mai birodalmat is. Ezt természetesen allegorikusan kell értelmezni:

Hogy Kushita volt-e Ézsau? [Így mondatik] hiszen ő aként viselkedett, mint Nimród. Ezért van megírva: Mint
Nimród, a hatalmas vadász az Úr előtt (10:9): Nem e nagy vadászként van említve? Nem az van megírva,
hogy Nimród [a nagy vadász], hanem mint Nimród; és ahogyan az egyik szavaival vitte csapdába a népet,
úgy a másik is [Ézsau, illetve Róma] szavaival vitte csapdába a népet, mondván; '[Igaz, hogy] nem loptál [de
mond meg nekünk] ki volt a tettestársad a lopásban; nem gyilkoltál, de ki volt tettestársad a gyilkolásban."
(Midrash Rabbah - Bereishit 37:2)

A talmudizmusban tehá t ilyen á tvitt értelemben bá rkit Nimró dnak nevezhetnek, aki a szélső séges
judaizmus sajá tos szemszö gébő l nézve kiérdemli ezt a nevet, még ha az illető nyilvá nvaló an nem is
lehet Nimró d genetikai leszá rmazottja.

Az egyházatyák és krónikások:

A Szalamiszi Epiphanus Panarion című munká já ban így ír.

 Epiphanus Panrarion-ja 1:3,3 Ekkor terjedt el a földön minden áthágás, mert Nimródtól származtak a
hamis tanítások, az asztrológia és mágia – amit egyesek zoroaszterizmusnak neveznek. Valójában azonban
ez Nimródnak, az óriásnak az ideje volt, Zoroaszter egy messze más korban élt.

Az i.sz. 4. szá zadi szír teoló gus, Ephraem az 1Mó zes 10:9-hez fű zö tt kommentá rjá ban Nimró dot az
Isten akaratá nak kivitelező jeként tekintette, amikor így fogalmazott: "Nimród erős óriás volt az Ú r
elő tt, mert Isten akaratá nak megfelelő en há ború zott a népek ellen, a célbó l, hogy szétterjessze ő ket
az Isten á ltal nekik szá nt terü letekre. Így amikor valaki á ldá st mond egy kirá lyra, vagy vezérre a
kö vetkező szavakkal teszi:'Légy olyan, mint Nimró d, az erő s ó riá s az Ú r elő tt, aki győ zedelmes az Ú r
há ború iban.'”
A szintén szír szá rmazá sú Isho’dad (Hedatha pü spö ke i.sz. 9.sz) ugyan ennek a versnek a
kommentá rjaként így ír: "'A légy olyan, mint Nimród, a bátor vadász az Úr előtt' mondást a korábbi
időkben gyakran használták a hadvezérek üdvözléseként.” Ishodad Epraemhez hasonló an ú gy vá zolja
Nimró dot, mint aki az Ú r akaratá t tö ltö tte be azzal, hogy a nemzetek ellen harcolt a torony
elpusztulá sa utá n, hogy azok szétszó ró djanak a fö ldö n.

Az V. szá zadban élő ö rmény Choreni Mó zes az Arménia története című kró niká já ban szintén
megemlíti azt, hogy Nimró d a titá noktó l szá rmazott, vagyis ó riá s termetű volt.

A sumér Nimród - Etana, vagy Gilgames?

A Biblia és az ahhoz kapcsoló dó héber/keresztény irodalom szerint Nimró d volt az első nagy kirá ly,
s mint ilyen, nyomá t kellene talá lnunk a korabeli és a korhoz kö zel á lló szekulá ris forrá sokban. Ez
első sorban a sumér és akká d irodalmat jelenti. Azonban a suméroktó l fennmaradt, egyébként
meglehető sen terjedelmes irodalom sehol egy szó val nem említi meg a Nimró d nevet. Még a
nevezetes kirá lylista sem (ami egyébként az ö zö nvizet kö vető néhá ny évszá zadot is magá ban
foglalja), holott a Biblia szerint Nimró d volt a fö ld első való s uralkodó ja, a kor talá n legismertebb
embere. Amint erre má r korá bban kitéretü nk, a Nimró d megnevezés a bibliai héber ma radh szó bó l
szá rmazik, jelentése lá zadó . Mivel azonban Nimró d az egységes és még egynyelvű sumér kultú ra
tető foká n kezdte meg uralmá t - amikor a héber nyelv még nem létezett - így nem feltételezhetjü k,
hogy kortá rsai ezen a néven ismerték ő t. Legfeljebb azt, hogy nevének jelentése a sumér nyelven is
kapcsolatban lehetett a lá zadá s vagy lá zadó szavakkal. Fü ggetlenü l a névtő l, mindenképpen nyomá t
kellene talá lnunk a sumér irodalomban egy olyan személynek, akire pontosan rá illenek Nimró d
tulajdonsá gai és jellemző i, hiszen ennek a korszaknak a messze legkiemelkedő bb személyérő l van
szó .

Má s szó val, amennyiben a sumér forrá sokbó l pró bá ljuk azonosítani Nimró dot, illetve az ő sumér
nyelvű megnevezését, azt csak a szó ban forgó sumér leírá sok szereplő inek jellemző i, tulajdonsá gai
és tö rténetei alapjá n rekonstruá lhatjuk, ö sszevetve azokat a bibliai irodalom reá vonatkozó
jellemző ivel. Ne feledjü k, a Noé és Á brahá m kö zö tti idő ben Nimró d a legismertebb bibliai egyéniség,
s ha a Biblia ilyen rendkívü li személyiségnek tartotta, akkor ennek az embernek nyomá t kell
talá lnunk a korabeli leírá sokban is. Nos, a sumér forrá sok alapjá n csupá n néhá ny személy jö het
szó ba, s a két legvaló színű bb kandidá tus Gilgamesh és Etana. Kezdjü k ez utó bbival.

Nimród/Etana és a Kus/Kish királyság

Ahhoz, hogy beazonosíthassuk a bibliai Nimró dot az ismert sumér uralkodó k valamelyikével, meg
kell vizsgá lnunk az olyan rendelkezésre á lló forrá sokat, amelyek leírá sai alapjá n pontosan
egyeztethetjü k a leírt eseményeket a bibliai Genezisben vá zolt eseményekkel. Mindent figyelembe
véve a kö r leszű kü l a Kis-i [kusita] kirá lysá gra, ami a leírá sok alapjá n az első olyan uradalom, amely
egy á llamba tö mö rítette a régió ban kialakuló vá rosá llamokat. Ú gy a bibliai és az azzal kapcsolatos
irodalom, mint a sumér kirá lylista szerint a kisi/kusita dinasztia nem sokkal az ö zö nvíz utá n alakult
meg, amely Kis vá rosá ban székelt. Ezt a perió dust még az egységes emberiség, az egy kézben
ö sszpontosult uralom, valamint az egy nyelv jellemezte. Vagyis, ez a perió dus megfelel a bibliai
Nimró d korszaká nak, ellenben a bá beli szétszó ró dá s utá n kialakult helyzettel, amit má r a gyakran
má s má s nyelvet beszélő vá ros és nemzetá llamok kö zö tti viszá lyok, há ború k jellemeztek.

Khá m leszá rmazottai az 1Mó zes 10:5 versében vannak felsorolva, s az ott felsorolt nevek kö zü l
Nimró d neve a tizenharmadik név. Tö rténetesen, a sumér kirá lylistá ban a Kish-i kirá lysá g
tizenharmadik uralkodó ja egy bizonyos Etana volt, aki "egyesítette a népeket és konszolidá lta a
hatalmat." Amíg a Szentírá s szerint Nimró d hatalmas vadá sz volt, addig a sumér Etaná t a “vadá llatok
kirá lyá nak” nevezték. A sumér leírá sokban Etana egy sas há tá n ü lve szá llt az egekbe, majd egyes
forrá sok szerint alá esett és meghalt, má s forrá sok szerint pedig feljutott az egekbe. Ez az eset
pá rhuzamos a Korá n egy Nimró dra vonatkozó kommentá rjával, miszerint Nimró d a torony
lerombolá sa utá n egy má sik mó dszert keresve kívá nt a mennybe jutni. Egy erre a célra elkészített
lá dá t négy hatalmas sasra kö tö ztek, s amikor így a felhő k fö lé szá llt, fellő tte nyilá t a menybe azzal a
szá ndékkal, hogy megö lje az Istent, aki romba dö ntö tte tervét. A bibliai Nimró d neve
elvá laszthatatlan Bá bel vá rosá nak és annak a nevezetes toronynak a felépítésétő l, amely az egekbe
nyú lt. A sumér Etaná t szintén építő nek nevezik:

„[A hatalmas istenek, az Igigi-k] megterveztek egy várost,

[Az igigi-k] lefektették annak alapjait,
[Az annunakik] tervezték meg Kish városát
[Az annunakik] vetették le annak alapjait,
Az Igigi-ik szilárddá tették a téglasorokat.
[...]
Legyen [ ] nekik pásztoruk
Legyen Etana az ő építőmesterük (?) [ ]
A nagy annunakik pálcája, akik eldöntik a sorsokat [ ]
Egybegyűltek és tanácsot tartottak a földön
Az Iggigi [] neveket adott mindegyiküknek.
Nem alapoztak meg királyt a hemzsegő nép fölé ….
Ezennel királyságot biztosítottak a földnek, és Kish [városa megalapozódott?]
Ő hozta el a királyságot …” (kiemelések hozzá adva)

Ezek szerint Etana volt az a kirá ly, aki szá má ra a “kirá lysá g Kisbe ereszkedett alá a mennybő l” és
nagy építő mester volt, s mindemellett a fö ld első nagy kirá lya! Kétségtelen, hogy ezek alapjá n szoros
pá rhuzamot vonhatunk Etana és a bibliai Nimró d kö zö tt. A sumér Ziusudra leírá sban egy ezzel
pá rhuzamos tö rténet lá thatunk, ami megemlíti a vízö zö n elő tti idő ket is:

„Miután a királyság a földre ereszkedett a menyből,

S miután [az annunakik] a fönséges diadémet és a királyi trónust a földre hozták a menyből,
Ő tökéletessé tette a szertartásokat [ritusokat] és magasztossá az isteni [annunaki] törvényt …
Megalapozta az öt várost …. tiszta helyeket,
megnevezete azokat, s kijelölte vallási központokká.
Az első ilyen város Eridu, amit Nudimmud-nak adott, a vezérnek,
A második Badtibira, amit … adott
A harmadik Larak, amit Endurbilhursag-nak adott,
A negyedik Sippár, amit Utu-nak, a hősnek adott,
Az ötödik Suruppak, ezt Sud-nak adta.
Amikor megnevezte ezeket a városokat, az imádat központjaiként jelölte ki ezeket …”
(Kramer, History Begins at Sumer, 149-150 o.)

Itt má r annak a vallá srendszernek a létrehozá sa is Etana nevéhez fű ző dik, ami nem lehet má s, mint
a késő bbi misztérium kultuszok ő sforrá sa. Azok, akik Nimró dot Etanával azonosítjá k, részben e fenti
forrá sokra alapozzá k feltevésü ket. A fenti listá n szereplő ö t vá ros, amelyek a kirá lysá g fö ldre
ereszkedésével lettek megalapítva, tö bb kutató t a Nimró d korá ban (ha nem is Nirmó d á ltal)
megalapított vá rosokra, Bá belre, Erekre, Akká dra és Ká lnéra emlékeztetnek, habá r ezek egyeztetése
nem feltétlenü l megalapozott.

Roy L. Hales az "Etana és az emberiség első királysága" cimű munká já ban megemlíti, hogy jó néhá ny
generá ció val Etana uralkodá sa utá n, valamikor i.e. 2040 kö rü l Ur vá rosá nak akkori kirá lya feltá rt
egy leírá st a kö vetkező tartalommal:

Ennek a toronynak a felépítése erősen sértette az isteneket. Egy éjjelen ledöntötték azt, amit az emberek
felépítettek, megakadályozva annak befejezését. Szerte szóródtak és a nyelvük különössé vált.

Hales megemlíti még, hogy a legkorá bbi egyiptomi és kínai kerá miá k rendkívü l nagy hasonló sá got
mutatnak a sumér kerá miá kkal. Ez azt jelenti, hogy a szétszó ró dá s utá n a nemzetségek egy ideig
még megő rizték ő si kultú rá juk formá lis elemeit, s csak valamivel késő bb fejlesztették ki sajá tosabb
kultú rá ikat.

A sumér forrá sok tartalmi mondanivaló já bó l megalapozottnak lá tszik Etaná t a bibliai Nimró ddal
azonosítani, ha nem is dogmatikusan. A kirá lylista tizenharmadik uralkodó ja "az egész világ királya
és uralkodója lett, a nagy építő, aki egyesítette az emberiség nemzetségeit".

Hales így folytatja: "Etana/Nimród sumériájának szétesése a kései Uruk és korai Jemdet Nasr periódus
alatt következett be, s innentől a sumér kultúra hatása Egyiptomban mutatkozik meg.” Ekkoriban
tö rtént meg a népek szétszó ró dá sa, aminek alkalmával a kü lö nbö ző nemzetségek magukkal vitték
Suméria kulturá lis motívumait és vallá si hagyomá nyait.

Az Etana név jelentése: "aki felment a mennybe". Az Etana tö rténet egy nagyon ő si tö rténet, és a sas
há tá n mennybe szá lló hő s motívum az ó akká d irodalomban is megtalá lható (Glassner,
Mesopotamian Chronicles, 91), ahogy az iszlá m is megő rizte ezt a tö rténeti elemet éppenséggel
Nimró ddal kapcsolatban.

Gilgamesh
Egy má sik személy, akit lejegyzett tettei alapjá n egyesek Nimró ddal azonosítanak be, Gilgamesh, a
ró la elnevezett eposz hő se. Az eposzt leíró első agyagtá blá kat Nabu (a bibliai Nebo) isten
templomkö nyvtá rá ban és Ashurbanipal ninivei kö nyvtá rá nak romjai alatt fedezték fel. A Bibliá n
kívü l nem gyakran fordul elő JHVH neve az ő si Kö zel Kelet irodalmá ban és senki nem vá rhatja el,
hogy a Gilgamesh eposz említést tegyen ró la. A Biblia viszont szá mos pogá ny istenség nevét
megemlíti, s tudjuk, hogy JHVH neve ismert volt a korai Kö zel Keleten, annak ellenére is, hogy errő l
kevés említést talá lhatunk.

Az is érthető és normá lis dolog, hogy azok, akik lá zadá sban á llnak JHVH uralma ellen, azok nem
fogjá k ő t az igazsá g szerint reprezentá lni, és logikus, hogy inká bb a maguk lá zadó , ellenszegü lő
szempontjá bó l viszonyulnak hozzá , egy rossz szá ndékú istenségként mutatva be ő t, ami késő bb a
gnoszticizmus egy fő motívumává vá lt. Ahogyan a Szentírá s pró fétá i és a hit hő sei is gyakran
megvetéssel, lenézéssel kezelték a lá zadó pogá nyokat és azok isteneit, ú gy a pogá nyok á ltal
fennmaradt néhá ny referencia is lekezelő en ír JHVH-ró l.

A Gilgamesh eposz eddig feltá rt legrégebbi példá nya i.e. 2000-bő l szá rmazik, de eredete és a
tartalmi mondanivaló ja természetesen ennél régebbre visz bennü nket vissza. A tö rténet rö viden
ecsetelve:

Uruk lakó i szá má ra komoly gondot jelentett a fejedelmü k arrogá ns, kegyetlen
és gonosz természete. Vele kapcsolatos panaszaikat a nagy Anu isten elé
vitték, aki pedig Aruru istennő t arra utasította, hogy teremtsen meg egy vad
ö krö t, ami Gilgamesh má sa lesz, s ami kihívá st jelent majd szá má ra és eltereli
figyelmét egyik harcosá nak lá nyá ró l, egy nemes ember jegyesérő l, akinek ú gy
tű nik, nem hagyott nyugtot. (Roux 1966: 114).

A Gilgames tö rténetben vannak igencsak megbotrá nkoztató nak mondható

részek. Alexander Heidel, az eposz első fordító ja latin fordítá sban adta meg a
piká nsabb leírá sokat, de a késő bbi fordító k má r nem finomkodtak és nyersen
adtá k vissza ezeket a részleteket is.

Az azonban sokat elá rul, hogy a kétharmad rész isten és egyharmad ember Gilgames korá nt sem a
bibliai Isten erényeit tü krö zte, mint inká bb a bukott istenfiak és azok leszá rmazottainak, a nefilim-
nek a kicsapongá sait.

A Biblia és a tö rténész Josephus Nimró dró l adott leírá sa igencsak pá rhuzamos a Gilgamesh tö rténet
mondanivaló jával. Ú gy Gilgamesh, mint Nimró d szembeszá llt JHVH-val, zsarnoki uralmat hozott
létre és mindent megtettek annak érdekében, aká r erő szakkal is, hogy elfordítsá k a népet Istentő l!

Az ö zö nvizet tú lélő nyolc ember leszá rmazottai egy adott ponton letértek az Isten imá datá ró l, ami a
jelek szerint sok tekintetben egy befolyá sos, Isten ellen lá zadó személy hatá sá ra tö rtént meg. Ez a
személy kétségtelenü l csak Nimró d lehetett, s ahogyan ő , ú gy Gilgamesh is a maga ereje á ltal
sajá tította ki a hatalmat.

Gilgames szembeszáll JHVH-val

A Gilgames eposz való já ban az ö zö nvíz utá ni emberi tö rténelem első istenellenes mozgalmá t
vá zolja. Hő se - legalá bbis a bibliai erkö lcs alapjá n - egy szó szerint perverz, gonosz és alattomos
személynek mondható , akit mindennek ellenére az eposz a korszak legerő sebb és legkivá ló bb
hő seként mutat be. Gilgames eltö kélte magá ban, hogy végez azzal, aki az ö zö nvizet hozta a fö ldre.
Tervének kivitelezésében segítő tá rsra talá l, egy Enkidu nevű fél ember fél vadá llat hibrid lény
személyében, ami egyö ntetű en egy nefilim kapcsolatot érzékeltet. Együ tt indulnak ú tra a szakrá lis
Cédrusok Hegyéhez, hogy elpusztítsá k a szö rnyet, aki az ö zö nvizet okozta. A tö rténet szerint
Gilgamesh sikeresen végez a szö rnnyel, s fejét veszi annak. A lény neve Huwawa (az asszír verzió ban
Humbaba). Azok, akik szerint Nimró d azonos lehet Gilgamessel, az alá bbi érvekkel szolgá lnak.

A tö rténet szerint Gilgames ezt mondja az ő t kísérő hibrid bará tjá nak, mielő tt megkü zd Huwawá -
val: “Ha pedig elesek, nevet szereztem magamnak, mert azt mondjá k majd: Gilgamesh elesett a
rettenetes Huwawával folytatott kü zdelemben."

A leírá s kö vetkező ö t sora azonban érdekes mó don minden eddig feltá rt tá blá bó l hiá nyzik. Mit
tartalmazhatott ez az ö t sor? Feltehető en Gilgames valami ilyesmit mondhatott: “Ha pedig én
győ zö k, azt mondjá k majd az emberek: A hatalmas Gilgamesh legyő zte Huwawá t!"

A Nimró dot Gilgames-al azonosító vélemények szerint az eposz hiá nyzó sorait az 1Mó zes 10:9
rö gzíti, amikor is azt mondja az írá s: "Nimró d [Gilgames] JHVH nagy legyő ző je" (má r ha ezt a
fordítá st korrektnek tartjuk). Az ezt osztó vélemények szerint a tö rténetben megnevezett Huwawa a
JHVH név egy formá ja volt.

Ezt az értelmezést azonban hitelteleníti az, hogy az eposzban Gilgames és Enkidu sikerrel já rt és
megö lte Huwawá t, fejét vették neki és diadalmasan tértek vissza Uruk vá rosá ba, ahol nyilvá nossá
tették, hogy Huwawa halott, tová bb nem kell tő le tartani.

Mindenesetre sokan talá lnak annyi pá rhuzamot Nimró d és Gilgamesh kö zö tt, hogy a két személyt
azonosítsá k.

Egyéb teóriák Nimród beazonosításával kapcsolatban

David Rohl sumeroló gus a szintén sumér Enmakarban lá tja a bibliai Nimró d megfelelő jét. Enmakar
volt Uruk megalapító ja és egyesek szerint az ő nevéhez fű ző dik az ékírá s bevezetése is. Enmakar
leginká bb a sumér Enmakar és Aratta Ura című tö rténetbő l ismert. Ez a sumér kirá ly való ban
kiterjesztette uralmá t a kö rnyező terü letekre, azonban ezt első sorban diplomá cia á ltal tette, nem
há ború val és erő szakkal. Mindent ö sszevetve a Nimró d és Enmakar kö zö tti hasonló sá g meg sem
kö zelíti a Nimró d és Etana kö zö tti pá rhuzamokat.

Má s teó riá k szerint Nimró d azonos Ninurtával vagy Ninus-al, asszíria kirá lyával, a fö níciaiak és
egyiptomiak Reshep, illetve Reshpu nevet viselő alakjaival, valamint a gö rö g Orion-nal.

Nimród és a pogány kultuszok kapcsolata

Nimró d személyével és halá lával kapcsolatban legendá k és hagyomá nyok hosszú sora alakult ki.
Bizonyos antikatolikus keresztény kö rö kben Nimró d személyéhez kö tik a pogá ny
misztériumkultuszok kialakulá sá t. Így egy gyakran ismételt, de tö rténelmileg egyá ltalá n nem
 hitelesíthető teó ria szerint Nimró d felesége sajá t anyja, Szemiramisz volt.
Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a tö rténelemben beazonosítható
Szemiramisz (Sammuramat) nem volt Nimró d kortá rsa, ő a késő bbi asszír és
babiloni perió dusban élt, aki assziria kormá nyzó ja volt i.e. 810 és 805 kö zö tt.
A tö rténelmi leírá sok (pl. Siculus Diodorus leírá sai) is azt mutatjá k, hogy
Szemiramisz Asszíria kirá lyá nak, a Ninivét megalapító Ninusz-nak (Ninua vagy
Ninurta) volt felesége. Akik Nimró dot Ninusszal azonosítjá k feltehető en az
1Mó zes 10:10-12 nem egészen pontosan fordított verseire alapozzá k a
nézetü ket (néhá ny fordítá s azt érzékelteti, hogy Nimró d építette fel az asszír
vá rosokat, holott, amint azt má rt korá bban lá ttuk, e versek pontosabb
fordítá sai arra mutatnak rá , hogy az asszírok hagytá k el Nimró d birodalmá t és
építették fel ezeket a vá rosokat). A teó ria azzal folytató dik, hogy Nimró d, má s néven Marduk és
Szemiramisz, vagy Aserá t (Easter) személyesen hoztá k létre azt a pogá ny vallá srendszert, ami aztá n
a Babiloni Misztériumok néven vá lt ismerté és terjedt el szerte a fö ldö n. Ennek a tö rténetnek tö bb
verzió ja is van, a legismertebb szerint Szemiramisz Nimró d halá la utá n fiú t szü lt, akit Tammuznak
nevezett el. Mivel Nimró d má r halott volt, Szemiramisz kijelentette, hogy a gyermek csoda á ltal
fogant meg a méhében és Marduk ú jjá szü letése volt. Ez az esemény adta meg az alapjait a pogá ny
vallá sokban elterjedt anya és szent gyermeke kultusznak, illetve imá datá nak. Ugyancsak ehhez
vezethető vissza a pogá ny elemeket magá ba szívó kereszténység á ltal is vallott szenthá romsá gtan.
Ez a nézet első sorban Alexander Hislop, A két Babilon című munkája által került a köztudatba, de
történelmileg nem hitelesíthető.

Az igaz, hogy a bukott szellemi rend á ltal az embereknek á tadott „szent anya és gyermeke” kultuszá t
a legő sibb idő ktő l kezdő dő en a fö ld csaknem minden nemzete a magá évá tette a germá noktó l az
indiaiakig, a skandinávoktó l az egyiptomiakig. Egyiptomban az Iszisz és Hó rusz nevet viselték,
Indiá ban Devaki és Krishna, a germá nok szű zanyafigurá ja pedig Hertha volt. A gyermekét az ö lében
tartó anya képe mélyen beivó dott a pogá ny hitvilá g hagyomá nyaiba, és tudvalévő en még a
kereszténységbe is sikeresen beszivá rgott Szű z Má ria imá datá nak formá já ban. Némely Nimró ddal
asszociá lt mitoló giai elem való já ban sokkal korá bbi idő kre, az istenek há ború inak idejére vezethető
vissza. Így pl. a szű zkultusz kialakulá sá t nem kö thetjü k kö zvetlenü l Nimró d nevéhez, hiszen ennek
az eredete is messze ő sibb korszakra megy vissza, és kapcsolatban á ll a Zodiá kus csillagjegyeinek
ü zenetével, ami pedig az ember megteremtése elő ttre
vezethető vissza. Vannak, akik Nimró dot Hó russzal
azonosítjá k, ami Hó rusz tö rténetének elemzésekor (amibe
itt most nem megyü nk bele) szintén alaptalannak
mondható , hiszen ez a tö rténet sokkal korá bbra, az istenek
harcainak idejéhez vezethető vissza. Mindemellett,
Nimró d kétségtelenü l egy kiemelkedő közvetítője volt
annak a bukott angyalok á ltal á tadott vallá si rendszernek,
ami a pogá ny misztérium kultuszok és okkult iskolá k
alapjait képezi, de nem ő volt maga a forrá suk. Mivel a
korabeli kirá lyok az istenek kirendeltjei voltak, így egyféle
papi funkció t is végeztek, de nem ő k voltak annak
létrehozó i. Mindezek való di forrá sa a magá t Luciferként
istenítő bukott arkangyal és az ő t kö vető angyalok, a
nefilim és annunaki. Nimró d az ő vá lasztott eszkö zü k, a
kor Isten ellenes globalista rendszerének uralkodó ja, az
antikrisztus prototípusa volt. Természetesen mint ilyen,
aká r szerző je is lehetett néhá ny luciferiá nus gyakorlatnak
és rítusnak, de végü l nem istenné emelkedve érte utol a vég, hanem egy megvetett, bolond, vén
kirá lyként.

Az okkultizmus és titkos társaságok Nimródja

Nimró dra talá n érdemes még egy fontos szempontbó l is kitérni, hiszen ő érthető okokná l fogva az
okkult kö vető i szá má ra is egy jelentő s kultusz személy. Így pl. a szabadkő mű vesek azt valljá k, hogy ő
volt az első mestere annak az építő jellegű munká nak, amelyet maguk is végeznek (nevet csiná lni
maguknak és sajá t erő bő l, sajá t elképzeléseik á ltal feljutni a mennybe, halhatatlansá got nyerni). Így
a szabadkő mű vesek való já ban Nimró dban, Bá bel tornyá nak építő jében lá ttá k az első mesteri
"építő t," nem a salamoni templomot felépítő Hiram Abiff-ban! É ppen emiatt a kezdő
szabadkő mű veseket az ú n. Nimró di Eskü -vel avattá k be a szakmá ba. Ezzel az eskü vel az inas a
halá lig tartó titoktartá sra kö telezte el magá t.

A Szabadkőművesség Szimbólumai című munká ban a mű író ja, Daniel Beresniak a kö vetkező
megjegyzést teszi:

Salamon király templomának elkészülése nem mindig volt kulcsfontosságú dátum a szabadkőműves
kozmológiában. Eredetileg a központi szerep Bábel tornyának jutott. Az ősi Regius kézirat, amely húsz
évvel megelőzi Cook [1410-ben kiadott] munkáját, Nimródot, a hírneves torony felépítőjét nevezte meg
a "legelső és legkiválóbb [építő] mesterként". Ő [Nimród], nem pedig Salamon volt az, aki kiadta a
Kőműveseknek az első nagy feladatot, lefektette számukra a viselkedésmód szabályait és a
hivatástudatot ….

Az 1756-bó l szá rmazó ú n. "Thistle" szabadkő mű ves kézirat hasonló an Nimró dot nevezi meg a
tá rsasá g alapító ő seként:

Nimród "szervezte meg a [szabad] Kőműveseket" és ő adta meg nekik a jeleiket és szakkifejezéseiket,
amelyek megkülönböztették őket a többi embertől … ez volt az első alkalom, amikor a Kőművesek
mesterségük alapján szerveződtek meg."

Bá rhogyan is nézzü k, Nimró ddal kapcsolatban kö vetkezetesen egy olyan kép bontakozik ki elő ttü nk,
hogy ő volt az első olyan emberi eszkö z, aki a bukott sá tá ni rendet szolgá lva és a bibliai JHVH-t
ellenezve az antikrisztus elő típusaként lépett fel. Ő volt a megalapozó ja és az első építő je annak a
piramisnak (munká nak), amire az Antikrisztus teszi fel majd az utolsó kö vet. Ő fektette le azt a
pogá ny, istenellenes vallá si és politikai struktú rá t, ami a végidő k Nagy Babilonjá ban vá lik majd
teljessé. Mint ilyen, nem véletlenü l vá llaljá k ő t fel méltá nyos ő sként az olyan okkult luciferiá nus
szervezetek, mint a szabadkő mű vesek és a New Age égisze alatt funkcioná ló neo-pogá ny kö rö k.

Nimró d kegyetlen, diktató rikus hatalmat gyakorolva mindent megtett annak érdekében, ha kellett
erő szak alkalmazá sával is, hogy elfordítsa az á ltala uralt népet Istentő l! Ne feledjü k, ez akkor az
egész emberiséget jelentette. Ezzel Nimró d az eljö vendő , globá lis hatalmat birtokló antikrisztus
prototípusa, akit a luciferiá nusok kirá lyként vá rnak, s akinek eljö veteléért dolgoznak.

Nimród és hagyományai a magyar és egyéb nemzeti mondákban

A kö zépkorban lejegyzett magyar gestá k [Gesta Hungarorum] és eredetmondá k szerint a hunok és
magyarok egy Ménró t nevű kirá ly két fiá tó l Hunortó l és Magortó l szá rmaztak. E legendá ban a
szó ban forgó Ménró t Tana fia volt, feleségét pedig Enéh nek hívtá k. A tö rténetnek tö bb vá ltozata van
és bizonyos vá ltozatokban ezt a Ménró tot Kú s fiával, Nimró ddal, a nagy vadá sszal, Taná t pedig a
sumér Etanával azonosítjá k. Tény, hogy a nimró di szá rmazá snak erő s hagyomá nyai alakultak ki, de
bibliai szempontbó l tö bb okná l fogva sem felelnek meg a való sá gnak. Nimró d kusita szá rmazá sa,
valamint a kusita népek fö ldrajzi elrendezései és rasszjegyei eleve kizá rjá k azt, hogy a hunok és
magyarok ehhez a nemzettséghez tartozná nak. E két nép eredete sokkal inká bb a bibliai Já fet fiá hoz,
Magó ghoz, illetve a magó gitá k egy alá gá t kitevő Gó ghoz kö thető . A Nimró dhoz való ragaszkodá s ez
esetben is ahhoz a korá bban má r említett tényhez vezethető vissza, hogy ő t, mint az egységes
emberiség első nagy kirá lyá t, szá mos nemzet vallotta és vallja a mai napig az ő satyjá nak. Má s szó val
ez a gondolat a bá beli berö gző dés egyik maradvá nya. Mindemellett tény, hogy a magyarok tö bb,
Nimró dhoz fű zhető hagyomá nyt megő riztek. Ahogyan a szemita asszírok szintén atyjuknak
tekintették ő t és megő rizték roppantul jó l szervezett militarista hagyomá nyait, s ahogyan a szintén
szemita babiloniak megő rizték az ő uralma alatt lefektetett vallá si hagyomá nyokat, ú gy a já feti, vagy
a pusztai népek is megő riztek egy sajá tos nimró di tulajdonsá got. Mégpedig a nagy vadá sznak a
vadá szattal kapcsolatos erényeit, hagyomá nyait, ami fellelhető Á zsiá tó l az amerikai indiá nokig.

Egy Nimró dhoz visszavezethető , és vilá gszerte elterjedt hagyomá ny a

pá rducbő rbő l készü lt viselet haszná lata, mint a vitézség, a hő siesség és méltó sá g
szimbó luma. Ez a hagyomá ny a magyar olvasó k szá má ra való színű leg ismerő s,
hiszen hagyomá nyainkban a pá rducbő r kacagá ny viselete szintén a nagy vezérek,
vitézek és hő sö k viselete volt. Ez azonban korá nt sem egy egyedien magyar
vonatkozá sú jelenség, ugyanis a pá rducbő r ilyen jellegű ö ltö zete ismert volt az
egyiptomi papoktó l kezdve a maja indiá nokig, s a pusztai népeken á t a dél afrikai
zulu tö rzs harcosaiig. Itt talá n adjunk egy néhá ny soros ö sszefoglaló t Alexander
Hislop, The two Babilons című munká já nak (44. o.) idevonatkozó részébő l:
Nimró d a nagy vadá sz egy leopá rd szelídítő vagy ["Pá rduc Urasá g"] volt, akinek
leopá rdok hú ztá k a szekerét, és ő maga is foltos leopá rdbő r viseletet hordott,
ahogyan papjainak ö ltö zéke is ez volt. Ezt a leopá rdbő rt mintegy
vadá sztró feaként viselte, hő siességének jeleként. Késő bb vitézei is kö vették ezt a
példá t és a pá rducbő r kacagá ny a hő siesség, a vitézség és méltó sá g egy
stá tusszimbó luma lett, amely szoká st lá tható an a nemzetek szétszó ró dá sa utá n magukkal vittek a
kü lö nbö ző népek, akiknek vezérei és jeles harcosai ezzel a viselettel tü ntetté k ki magukat. A magyar
nép csupá n egyike volt azon nemzetségeknek, amelyek tová bb ő rizté k ezt a hagyomá nyt, s nem
mellékesen Nimró dig vezetik vissza. Ez a hagyomá ny nem jelent vérségi kapcsolatot Nimró ddal,
hiszen mint lá ttuk, megtalá lható a legkü lö nbö ző bb fö ldrészeken a legkü lö nbö ző bb rasszok harci
viseleteként és mitoló giai motívumaiként.

Nimród halála
Nimró d halá lá nak pontos kö rü lményeit egyetlen forrá s ö rö kítette meg, ez pedig szintén a korabban
má r idézett “Igazak kö nyve”:

Szefer HaJasher 27:1-16 1 És Ézsau, Ábarahám halálát követen gyakran kiment a pusztába vadászni. 2
És Nimród, Bábel királya, aki nem volt más, mint Ampraphel, szintén gyakran eljárt vadászni a vitézeivel
a mezőre, és körüljárni [a terepet] az embereivel a nap hűvösében. 3 És Nimród minden ilyen
alkalommal figyelemmel követte Ézsaut, mert féltékenység támadt szívében Ézsau iránt minden egyes
 napon. 4 És egy alkalommal, amikor Ézsau kiment a mezőre vadászni, meglátta Nimródot, amint két
vitézével poroszkált a mezőn. 5 És bár vele indult minden vitéze és embere, akik kisérni szokták őt a
pusztába, de azok hátramaradtak a távolban, messze tőle, lévén, hogy más irányba keresték a vadakat,
és Ézsau elrejtőzködött Nimród ellől, hogy becserkéssze őt a csalitban. 7 És amikor Nimród és a két vele
lévő vitéze a közelébe értek, Ézsau hirtelen elugrott a rejtekhelyéről, kardot rántott és Nimródva rontva
levágta annak fejét. 8 És Ézsau elkeseredett küzdelmet vívott a Nimródot kisérő két vitézzel, amikor
azok kihívták, rájuk rontott és megölte őket a kardjával. 9 És Nimród vitézei, akik hátramaradtak, a
távolbol meghallották és felismerték a két vitéz kiáltozásait és futni kezdtek, hogy megtudják az okát,
de a királyukat a két emberével már holtan találták a földön. 10 És amikor Ézsau meglátta, hogy Nimród
vitézei közelednek a távolból, elfutott, s így menekült meg; És Ézsau magával vitte Nimród értékes
ruházatát, amit apja [Kus] hagyott rá, s amely által Nimród győzedelmeskedett az egész földön. És
miután elmenekült, elrejtette azokat a saját házában. 11 És Ézsau fogta a ruhákat és tovább futott a
városba Nimród emberei elől, és apja házába tért, aggódva és a harctól kimerülten, és bánatában a
halált kívánta, amikor Jákobhoz, testvéréhez tért, s leült mellé. 12. És ezt mondta testvérének,
Jákobnak: Íme, meghalok a mai napon, mi hasznomra van a születési jog? És Jákob okosan kezelte ezt a
dolgot Ézsauval kapcsolatban, és Ézsau eladta a születési jogát Jákobnak, ugyanis mindez az Úr keze
által történt. 13 És vele [eladta] a machpelahi barlangban lévő sírhelyét is, amit Ábrahám vásárolt meg
Heth fiaitól, mint [családi] temetkezéshelyet, ezt Ézsau eladta Jákobnak, és Jákob mindent megvett
testvérétől, Ézsautól, azok adott értéke szerint. 14 És Jákob mindezt migírta [a szerződést] egy könyvbe,
tanúk szeme láttára, majd lepecsételte és a könyv Jákob kezében maradt. 15 És amikor Kús fia Nimród
meghalt, az emberei lesúlytva felemelték őt és hazavitték, és eltemették őt a [saját] városában, és
Nimród teljes életének napjai kétszáz és tizenöt év volt, és akkor meghalt. 16 És Nimród uralkodásának
napjai a föld népe fölött egyszáz és nyolcvanöt év volt; és Nimród Ézsau kardja által halt meg,
szégyenben és megvetésben, és Ábrahám magja okozta halálát, ahogyan azt egykor az álmában
meglátta.

Lá tható , hogy a hevesvérű É zsau bizonyítani kívá nta ö nmagá t és érdemeit, s mivel lehet nagyobb
dicső séget elérni, mint annak a Nimró dnak a megö lésével, aki az akkor ismert vilá g
negnevezetesebb harcosa és uralkodó ja volt, aki erejének teljében még Istennel is szembe mert
szá llni Bá bel tornyá nak felépítésekor. Ki tudja - gondolhatta -, talá n egyszer még ő t is kikiá ltjá k
majd a vilá g egyedü li kirá lyaként. É zsau tehá t Nimró d mó djá ra, a sajá t érdemei alapjá n kívá nt
naggyá vá lni, ami talá n a legjellemző bb sá tá ni szellemiség. Egy tová bbi igen érdekes kiegészítése a
Szentírá snak a szü letésijog eladá sával kapcsolatos. Amikor É zsau eladja a szü letésijogá t Já kobnak,
ott a bibliai leírá s nem vá zolja a vadá szatbó l hazatérő É zsau "rettenetes fáradságának" az oká t
(1Móz. 25:29-30), és emiatt a kö vetkező mondata pedig egyenesen rejtelmesnek, vagy
érthetetlennek mondható : "Íme úgy is meghalok, mit számít nekem az elsszülöttség?" A Szentírá s
nem tér ki a halá lfélelem oká ra, erre a Já sher kö nyvében talá lható tö rténet adja meg a magyará zatot:
A Nimró dot megö lő É zsaut ü ldö ző be vették annak vitézei és halá lra keresték! É zsau menekü lt
elő lü k és ennek a halá lfélelemnek az á llapotá ban adta el a szü letési jogá t. Nem is csoda, hogy akkor
és abban az á llapotban ezt "semmibe vette" (1Móz. 25:34). Ezzel beteljesedett egy lá tomá s, illetve
jó slat, miszerint Nimró d vesztét Á brahá m egy utó da fogja okozni.

Záradék
Manapsá g Nimró d egy ú jra felfedezett hő s, akinek felelevenedett kultusza ö sszekö ti a korai ó kor
Isten ellenes pogá ny lá zadó it a New Age neopogá ny Isten ellenes lá zadó ival. Nimró d szelleme
kapcsolja ö ssze a korai építő ket a modern építő kkel. Az á ltala megkezdett munká t az ú j Nimró d, az
antikrisztus fejezi be, aki egyesíti az egykor szétszó rt népeket és uralkodik rajtuk, mint a JHVH
uralma ellen fellá zadó hő s. Mert JHVH az ellenség! - mondjá k. Ez a gyarló , haragos Isten és hívei, a
gonosz, maradi gondolkodá sú zsidó k és keresztények á llnak ú tjá ban az emberi felvilá gosulá snak és
az ú j Aranykorszak eljö vetelének! Ez a há borgá s az idő k jele:

Zsoltárok 2:1-12 1 Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket? 2 A föld királyai
fölkelnek, nagyjai összeesküsznek JHVH ellen és Fölkentje ellen: 3 "Törjük össze bilincsüket, tépjük szét
rabláncukat!" 4 Aki az égben lakik, az mosolyog rajtuk, kineveti őket JHVH. 5 De egyszer majd haraggal
fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk: 6 "Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen." 7
JHVH végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: "A Fiam vagy, ma adtam neked életet. 8 Kérd tőlem, és
örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait. 9 Vasvesszővel verheted őket, és mint a
cserépedényt, összetörheted." 10 Nos, királyok, térjetek észre, föld urai, hadd intselek benneteket! 11
Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, 12 csókoljátok meg a lábát rettegéssel! Nehogy fölgerjedjen ellenetek, és
elvesszetek az úton, ha hirtelen fellobban haragja. De boldogok mind, akik hozzá menekülnek.

Á ldott az, aki az Ú rban talá l menekü lést.

