2022.09.29.

Az élőlények rendszerezése
 A legjobb csoportosítás, amelynek a csoportjain belül a legtöbb a hasonlóság
o Csoportjellemzők
 5 ország (eukarióták, prokarióták, gombák, növények, állatok)
 3 domén (bacteria, archea, eucrya)
 Élőlények filogenetikai leszármazása (Carl Woese nyomán)
o Taxon: az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott
csoportja

 Törzsfejlődés, törzsfa
 Törzseken belül kisebb kategóriák (ember, oroszlán)
o Törzs: gerincesek, gerinchúrosok
o Osztály: emlősök, emlősök
o Rend: főemlősök, ragadozók
o Család: emberfélék, macskafélék
o Nemzetség: ember, panthera
o Faj: Homo sapiens, P.leo

 Faj
o A rendszerezés alapegysége
o Két latin név: nemzetségnév és nemzetségen belüli elkülönítő név
o Hasonló alak
o Közös származás
o Termékeny utódok
o Állandóak rendszerezés szempontjából, de közben folytonosan változnak
o Fajon belül: alfaj, változat, forma, fajta
A törzsfejlődés bizonyítékai

 Őslénytani
o Mikor jelent meg először, ma élő formák közötti kapcsolat
 Kövületek
 Lenyomatok
 Lerakódások
 Összehasonlító morfológia
o Csoportok közötti kapcsolat, rokonság, leszármazás
 Biokémiai bizonyítékok
o DNS
o Színanyag
o Illatanyag

Humboldt

 Fajok
o Humboldt pingvin
o Humboldt liliom
o Humboldt bűzösborz
o Amazonasi folyami delfin
o Cukoralma
 Földrajzi nevek
o Humboldt-öböl (Kalifornia)
o Humboldt-áramlás
o Humboldt-folyó (USA)
o Humboldt-csúcs (Colorado)
o Pico Humboldt (Venezuela)
o Humboldt-süllyedék (Nevada)
o + Sok sok hegy
o Humboldt-vízesés (Új-Zéland)
o Humboldt Redwoods State Park (Karolina)

Darwin

 Evolúciós elmélet (Galapagosi pintyek)

o A Fajok eredete

Diószegi Sámuel, Fazeka Mihály - Füvész könyv

Ökológia
Természettel való kapcsolatok (Vikingek is kiirtották az északi fél, fa termést)

Első globális problémák megjelenése: ipari forradalmak

 Az ember megfigyel és hasznosít

o Kutya (terelés)
o Sólyom/Vándorsólyom (vadászat)
o Szövőhangyák (biológiai védekezés)
 Ökológia jelentősége
 o Fontos alaptudomány a természet- és környezetvédelemben
o Szupraindividuális (egyed feletti) szerveződési szinteken vizsgálódó ágának egy
részterülete
o Élőlények csoportjainak elhelyezkedési mintázatával, környezetükhöz való
viszonyával foglalkozik
 Ökológia Haeckel szerint (Ernst Haeckel darwinista, az ökológia szó megalkotója)
o Ökológia (oekologie) = oikos (lakóhely) + logos (tudomány)
 Az ökológia definíciója (MTA szerint)
 Ökológia központi alapkérdése: milyen élőlényre, milyen mértékben és miért nem igaz?
o Okok feltárása
 Háttérjelenségek és folyamatok kutatás
 Központi hipotézis (Juhász-Nagy Pál, 1970)
o Bárhol, bármikor, bármilyen mennyiségben
 Tény=CT (centrális tézis): a CH mindhárom állítása hamis!
 Mi az oka annak, hogy az élőlények, rendszeresen együtt élnek
 A biológiai szerveződés szintjei (Kárász, 1989)
o Molekuláris (infraindividuális)
o Sejtek (inf.)
o Szövetek (inf.)
o Szervek (inf.)
o Szervezetek/orgazmusok (individuális)
o Populációk (szupraindividuális jelenségek alapegysége: közös tulajdonság,
kölcsönhatások, nagy számú egyed)
o Életközösségek (szup.)
o Bioszféra (szup.)
 Variabilítás
o Populáción belüli különbségek
 Biotóp: hatások, visszahatások és kölcsönhatások az élőlény és az élőhely között,
életfeltételeket nyújt
 Biocönózis: n faj, n x y populációja
 Környék és környezet értelmezése
o Környék
 Egy adott helyen a külső, lehetséges tényezők összessége
o Környezet
 Az adott helyen és időben egymásra ténylegesen ható tényezők halmaza,
mindig az adott populációt alkotó élőlények valamelyik tulajdonságára hat
o Populáris környezet-elve
 Ahány objektum, annyi környezet
o Környezet állandóan változik
 Tűrőképesség szerinti reagálás
 Forrás- és kondicionáló tényezők
 Tűrőképesség ábrák
  Generalisták és specialisták
 Limitáló tényező
o Környezeti rész
 Limitált tényező
o Tűrőképességi rész
 Limitáltság
o Populációknál megfigyelt változásjelenség
o Extrémum
 Kis számú környezeti tényező korlátozása érvényesül (pionír társulások)
o Relatív
 Több/sok környezeti tényező együttes hatása érvényesül (klimaxtársulás)

2022.10.13.

Populációk

 Populációk jellemzése
o A populációk csoporttulajdonságai
 Méret (N)
 Sűrűség (D)
 Korcsoport-szerkezet
 Születés-halálozás (natalitás-mortalitás, b-d)
 Térbeli eloszlás
 Populációk növekedésének típusai
o Sűrűségtől független
o Sűrűségfüggő
 Gradáció
o Invázió
 Logisztikus növekedés
o Korlátai vannak
 Stratégiák
o R stratégista
o K stratégista
o Grime-féle stratégiák (növények)

Populációk térszerkezete

 Diszpergáltság: a populáció términtázata (minőségi)

 Denzítás: mennyiségi karakterisztika
 Véletlen, Szegregált, Aggregált (mintázatok)

Egyedek közötti kölcsönhatások-Specifikus

Fajok közötti kölcsönhatások-Interspecifikus

 Mutualizmus (+, +)
o Laza: megporzás, termésterjesztés
o Tartós, szoros:
 szimbiózis (kéredző gyomor és bélbaktériumai)
 alliancia (szavanna)
  szimfília (egyik faj a másik testnedvét fogyasztja)
 mikkorhiza (növények gyökere gombával él együtt)
 Amenzalizmus (O, -)
o Allelopátia (egyik növénypopuláció a másikat kémiailag gátolja,
méreganyagtermelés, bomlástermékek gátlók)
o Antibiózis (gombák baktériumölő anyagokat termelnek)
 Kommenzalizmus (O, +)
 Neutralizmus (O, O)
 Predáció (+, -)
o Ragadozók
 Valódi ragadozók
 Legelők
 Paraziták
o Növényevők
o Mindenevők
 Kompetíció (-, -)