A torténész mégis végyikré— vajon mir? Hiszen a7 6 szerepe nem okvetlenil pozitf. Mindent viszanylagossé tesz:amikor a megnyilatkozisokat a maguk helyzetében visglj,clisegyengeti 6 egy kalap ali vessi dket, kivon belétile minden clevenséget, clfojtja bennak a wizet ‘A jelenkizponts meghatdrozis értéket teremt: a zenét egy léspont valésigabdl és elevenségébsl defini; ergyshor val6 viszonysban egy saubjektum, exy En nyelvi énmegvaléstessivi vil ~ még ha csak exyetlené is, Lssuk be: a térténész, amiéta viligon van, nem tehet mést, int hogy relatvizél. Amikor a megnylatkozssokat sajt Felte” teleikbsl éri meg, nem onmagit, hanem eaeket a felételeket sminak: annak « mGfogalomnak, amelyben azene végs6 lehetSsé- geil alkotot elképzelés dssopontosult ‘A Kasezikus szondtaforma lenyeges megkilonbéztets jegye az .rchitektonikus” ésa ,logikai” momentum ~a hangnemi kiinds- is és a motivilus Fejlesexes ~ kozott egyenstly vagy gordalékeny 39Stmenet. Mésfel6l 2 19. szadban, mint emltertle elkerilhe- tetlen volt a tematikus-motvikus folyamatok eldtérbe kerilése. Egyrést a7-egyre bonyolultabb harménia ,architektonikus"ére Jemben vett formaképa funkeiss mind cvekelyebbjelent Sage vé vilt. Mésrésct pedig a shalad6 reflektlts4g” foeschreitende Reflektertheit)elve~amelyben eayenesen a szonétaforina torte netének,fel6desitendencia”fedezhetd fel Haydn Beetho- venen é Brahmson it egészen Schonbergig~ « tematieuemo- tivikus falyamatokban, nem pedi arménisi folyamatekban talita meg a neki meglelelétéryat, A kés6i Beethoven-vonés- négyesek tematikus szerkerete egy rellexds folyamat eredmé- nyekéntértelmezhet6, amely meghaladta a korabbi mivek kon- cepcijt. Horménisi szerkezetikrl értclmetlen vol hasonlst Alani A trtenetiség, amelyet sarkleva a harméniatdifferencdlst kényszerként és a zenci formsk halads reflekeltssginak térvé- nycként nevezhets fenti tények jelezek, nem sointeti meg a szonStaforma Kasseist.(E Masszctsra a kiasmer tanktnyy- séma reflela,amely elhangsslyocza a tematic elletet, tehse az architektonikus hangnemi kindulis és a logkai” motivikus fejiesatés kovoti kbzvetiésszeropét.) Beethoven szongtaformsia ‘nem avult el’, éppen ellenkeableg, paradigms é modell maradt Bartékndl éppigy, mint Schénbergnél. Ez mindennél vlégosab- ban mutatkozik meg a fejlédés azon shistusaiban”, amelyek @ Klasszikuselaképtsl vals bess ftggéseg kovetkerményei. Hogy Schonberg egy atondlisseonstaforma megslapozSstho nem tar ‘ottakielégitnek a karakteristikusrtmusok és a dalla korvo- nalak segitségével kilakitot témt,valamine a motivumok fej- leset vars, hanem mindezen kvl ,tonaltsstlckot”kere- sett a Reihékben, amie azok alkalmatlanok: minder nemigen magyardchaté mésképp, mint szzal a feltevéssel, hogy Schonberg, acca Beethoven felé, nem mert megsabaduln egy régsta Ko. lonceé valt ésseetevdtl,chelyettolyan pétlekhor flyamodat, amely nem tolttte be a pétlck szerepét. MM Mi az, hogy ,zenén kivili”? (CARL DAHLRAUS -Akbznapbesotdben,arelyben tadoményosigény neki hozzuk eynistudomisina esta tapestaatsinkat és vEleményin- ie apenas hn enh maven il amelyek ene kepoddményekhex és elyemstekr kota ‘he, de amelyekr jen-lyanokoltot at liu hogy nem tartoanak -magihor « sengher". Ex nega, Kier trmins, camely ki van téve a veszélynek, hogy heterogén, minden dssae- Faget nhs tralia hotegeve va ley ax tsb Gr ec vitibonvisavisestérS rv, hogy ¢ zene taal politika haseonexcrint megiéletGagge enén Kivi, tehit Shem trgysser” kritrimokraépi, ltl seme bess Scefgest nem mtat aval a dita hogy & s2bveg a vols és programzenc ,zenén kiviili" alkot6résve, sot inkabb jérulék Sty Cinhet eh hogy nem indokolt a enén kis” kon tens fogaimrdl bes. (JA sone zenen Kv alkanes {201 poraix ford xy paradox esctikiak el meg, smely S orveget« wokilis ane" kejeaisenhereszl bene 8 zene fogalomkrebe, mig a zenén Kv” kifejerszl Kosi bel6le) Unyanakcor kirnatathats, hogy mind zis sz amelyik 0 Fuki letwe ea, amelie ever alas lea zenet~exy fj ugjanaon extn, sjtosan rene” enetiksen (Eduard Fanlick) alapul. Kmsathatstovdbbs, hogy az zene, arely kendetben résclgesen,késdbh pedi maradékalanl vile & fimkciondieSexreiggtseKbd ~e felerézathatatan flyamst nimi a trtnet saikségersdy yan gondolittébresa {tontendehen ~epptals aovegtl vals fopgetlencdés fee tec. Bra tres empst, ngures ze forms jaban éppigy megmotatkorit, nt spekuatv médon, aogyan 2 rocepeia vols net Arthur Schopeakaueraaratmetah- ‘ska Fl Ford ‘Aza meysyGa6is, hogy 4 nyel a zee dllndé alkotsrészs, a