You are on page 1of 7

encephalon = agyvelő (csontos ürege a koponya/ cranium)

cerebrum = nagyagy
cerebellum = kisagy
diencephalon =köztiagy
truncus cerebri = agytörzs
 mesencephalon = középagy (a nyúltvelő legfölső része)
 pons = híd
 medulla oblongata = nyúltvelő (a gerincvelő folytatásában)

truncus cerebri = agytörzs


mesencephalon = középagy (a nyúltvelő legfölső része)
pons = híd
medulla oblongata = nyúltvelő (a gerincvelő folytatásában)

belső elválasztású mirigy: gastrointestinalis mirigy


hepar = máj:
vesica fellea / cholecysta= epehólyag:
pancreas =hasnyálmirigy:

intestinum tenue (=vékonybél) részei:


patkóbél (duodenum): kb.: 12 cm hosszú szakasz
 pars horizontalis superior (felső vízszintes szakasz): az L1-es csigolya magasságában
horizontálisan húzódik
 pars descendens (leszálló szakasz): a L1-L3-as csigolya szintjéig lefele halad
 pars horizontalis inferior (alsó vízszintes szakasz): az L3-as csigolya szintjében húzódik
horizontálisan
 pars ascendens (felszálló szakasz): a L3-L1-es csigolya szintjéig felfelé halad
éhbél (jejunum)
csípőbél (ileum)

intestinum crassum (=vastagbél) szakaszai:


vakbél (cecum):
remesebél (colon):
végbél (rectum)

a gyomor vérellátása:
a friss vért az arteria coeliaca (= truncus coeliacus) fogja szállítani, a hasi aorta első páratlan zsigeri ága
 az arteria gastrica látja el a gyormot

lobus occipitalis:
látó központ: (Br. 17, 18, 19)
 fissura calcarina alsó és felső ajka (=fissura calcarina felett és alatt)

efferens pálya:
tractus corticospinalis cruciatus:
tractus rubrospinalis = Monakow- pálya:

kisagymagok
nucleus dentatus = fogazott mag
nucleus emboliformis = dugómag
nucleus globosus = golyómag
nucleus fastigii = tetőmag
epehólyag részei:
fundus =alap/fenék: kiszélesedő része (egészséges esetben a margó inferiorig ér, vagy éppen csak
meghaladja)
corpus =test
collum =nyak: elkeskenyedő része, amely egy vezetékben folytatódik =ductus cysticus

nephron részei:
vesetestecske = corpusculum renis (=Malpighi-test)
 részei:
 artériás kapillárishálózat = érgomolyag = glomerulus
 artériás vér van benne
 fenesztrált falú (rések vannak, amelyen keresztül végbemegy az anyag
vándorlás)
 odavezető artéria = vas afferens (vastagabb)
 elvezető artéria = vas efferens (vékonyabb)
 hozzáfekszik: Bowman-tok belső lemezének podocytái → 2 rétegű
szűrőréteg jön létre (filtráció)
 Bowman-tok
 a csatornarendszer hólyagszerű végéből alakul ki
 a fejlődő érgomolyag betüremíti → kettős falú kehely jön létre
 belső lemez =visceralis lemez =glomerularis epithel: érgomolyagra tapad,
jellegzetes sejtje: podocyta (nyúlványosak, ezek körbefonják a glomerulust)
 külső lemez =parietalis lemez = capsularis epithel: a Malpighi-test fala
 ürege: a két lemez között van, ide jut az elsődleges vizelet = glomerulus
filtrátum

gerincvelő szakaszai:
8 pár: cervicalis = nyaki szelvény
12 pár: thorachalis = háti szelvény
5 pár: lumbalis = ágyéki szelvény
5 pár: sacralis = keresztcsonti szelvény
1 pár: coccygealis = farokcsonti szelvény

méh részei
corpus: felső széles része
 fundus:
 a tuba uterinák szintje feletti terület
 a hasfal mögött tapintható
cervix:
 alsó keskeny része
 a hüvelyfal boltozat-szerűen vissza kanyarodva rögzül rajta
 a hüvelyhez való helyzetéhez viszonyítva 2 része van:
 portio supravaginalis: a hüvely feletti része
 portio vaginalis: a hüvelybe lógó része (a klinikum csak ezt használja):
 a canais cervicis hengerhámja átvált a hüvely el nem szarusodó laphámjává
méhfal: 3 rétegű
 endometrium: méhnyélkahártya, ez a lebelső réteg
 cavum / isthmus uteri
 canalis cervicis
 myometrium: simaizom
 perimetrium: hashártya borítéka = azonos a ligamentum latum uterivel (=LLU)

A menstruációs ciklus
4 szakasza van: nem történt megtermékenyítés
 regenerációs stádium: 3-4 napig tart
 proliferációs stádium: 8-10 napig tart
 szekréciós stádium: 10-12 napig tart
 deszkvamációs stádium: 3-4 napig tart

urethra masculina:
részei/ szakaszai:
 pars prostatica: (3-4 cm) átfúrja a prosztatát
 ide nyílik:
 ductus ejaculatorius (a spermiumokat és az ondót szállítja)
 prostata kivezetőcsöve
 pars membranacea: (2 cm) átfúrja a diaphragma urogenitale-t (gát)
 itt a legszűkebb a húgycső lumene
 itt van a külső záróizom a musculus sphincter urethrae (harántcsíkolt izomból áll)
 pars spongiosa: (12-14 cm) a corpus spongiosum penis tengelyében halad
 makknál nyílik (=ostium urethrae externum)
 ide nyílik: Cowper-mirigyek
medulla spinalis:
kisujjnyi vastagságú, 2 helyen vastagabb:
 intumescentia cervicalis: a felső végtaghoz futó gerincvelői idegek lépnek ki
 intumescentia lumbalis: az alsó végtaghoz futó gerincvelői idegek lépnek ki

gyomor részei
cardia = gyomorszáj: itt szájadzik be a nyelőcső a gyomorba
fundus: a cardia szintje fölé magasodó vak tasak, levegővel telt, feladata „fölfele szállva” rögzíti a
gyomrot a bal rekesz kupola alá
corpus: a függőleges része a gyomornak, a lapított alakja miatt 2 felszín alakulat ki (elülső, hátsó),
amik egy élben találkoznak és 2 két ívelt lefutású élt hoznak létre
 curvatura minor =kisgörbület: homorú és jobbra néz
 curvatura maior = nagygöbület: domború és balra néz
pars pylorica: az alsó hurok-szerűen visszakunkorodó rész, 2 része van:
 antrum: tölcsér-szerűen szűkülő szakasz
 canalis pyloricus: egyenletesen tág, nagyjából vízszintes szakasz, ennek megfelelően
körkörös simaizom alakul ki, amely egy záróizmot hoz létre = musculus sphincter pylori
fogtípusok:
dens incisivus = metsző fogak
dens caninus = szemfog
dens premolaris = kis-örlő
dens molaris = nagy-örlő

szájüreg =cavum oris proprium


határai:
 ventrálisan: arcus dentalis superior, arcus dentalis inferior, gingiva:
 felső:
 palatum durum =kemény szájpad: csontváz és nyálkahártya alkotja, nyálmirigyek
és… vannak itt
 palatum molle =lágy szájpad: az izmok elzárja a garatot az orr felé, nyálhartya
borítja, található itt is nyálmirigy és nyiroktüsző
 alsó: diaphragma oris: ide rögzül a nyelv (=lingua) és a nyálkahártya, amin vannak
nyálmirigyek és nyirok tüszők
 hátsó: torok szoros: garatívek + tonsilla palatina
hormon termelés szabályzás hatások alultermelés,
helye hiány túlterm.
növekedési agyalapi +GHRH fehérjeszintézis, arányos óriásnövés
hormon GH mirigy --somatostatin növekedés (csontok, törpeség akromegalia
(ST) izmok, stb),
vércukorszint,
zsírbontás
TSH, FSH, LH, agyalapi +TRH,GnRH, hatások a célszerveken,
ACTH mirigy CRH, érzelmi hormonok szintézise,
prolaktin, MSH hatások stb. növekedés
--dopamin, ST
vena portae: a páratlan hasűri szervek vérét viszi a májba
3 vena összeömléséből alakul ki:

vena lienalis: a lépből viszi a vért vena mesenterica superior: a hasnyál- vena mesenterica inferior: a
a májba, a felszabaduló mirigyből, a vékonybélből és a vastagbél vénás vérét viszi a
haemoglobint viszi a májba gyomorból viszi a vénás vért a májba májba, kivéve a végbél legalsó
(a felszívott tápanyagot) 2/3-ad részét

agyidegek:
I. nervus olfactorius = szagló ideg
II. nervus opticus = látóideg:
III. nervus oculomotorius = szemmozgató ideg:
IV. n. trochlearis = sodor ideg: felső ferde szemizom
V. n. trigeminus = 3osztatú ideg
 V/1. n. ophthalmicus: látáshoz
 V/2. n. maxillaris: felső állkapocs
 V/3. n. mandibularis: alsó állkapocs
VI. n. abducens = távolító ideg: oldalsó egyenes szemizom
VII. n. facialis = arcideg
VIII. n. vestibulocochlearis = halló és egyensúlyozó ideg
IX. n. glossopharyngeus = nyelv-garat ideg
X. n. vagus = bolygó ideg: bőr: fülkagyló, MAE, nyak / gégeizmok / nyak-mellüreg-hasüreg szervei
XI. n. accessorius = járulékos ideg: gégeizmok / m. trapezius / SCOM
XII. n. hypoglossus = nyelv alatti ideg

hepar = máj:
2 felszíne van:
 facies diaphragmatica: a rekesz és a hasfal felé tekintő domború felszín
 intraperitonealis szerv =a hashártya körbeveszi a májat kivéve a pars nuda területét, ami
egy tenyérnyi hashártya mentes rész, ez közvetlenül érintkezik a rekesszel
 facies visceralis: az alsó hasűri szervek felé tekintő felszín

medulla oblongata: (=nyúltvelő)


 dorsalis felszín:
 zárt rész: alsó része
nucleus gracilis Golli =Goll mag: a megfelelő pályák átkapcsolódási helye
nucleus cuneatus Burdachi = Burdach mag: -//-
thalamus:
szürkemag komplexum, amit egy Y alakú fehérállomány (=lamina edullaris) magcsoportokra oszt
 anatómiai felosztás
 elülső magok – Limbikus rendszer központjai
 aff: fasciculus mamillothalamicus
 eff: gyrus cinguli
 lateralis magok – testérző pályák kapcsolódnak át (nem érzékszervvel érzékelünk,
pl.: izom, bőr)
 VPL = nucleus ventralis posterolateralis
- lemniscus medialis: átkapcsolódik, innen indul ki a folytatása
=tractus thalamocorticalis
a kérgi érző központba szállít a testről
testről: tapintás; tudatosuló helyzet-, mozgásérzés
(törzs, végtatok)
- tr. spinothalamicus: átkapcsolódik, innen indul a tractus
thalamocorticalis
testről: fájdalom, hő érzés szállítása
 VPM = nucleus ventralis posteromedialis
- lemniscus trigeminalis: bejön és átkapcsol, innen is indul a
tractus thalamocorticalis
arcról: ua., mint VPL (nyaktól felfelé)
 medialis magok – fájdalomérző pályákat fogadnak be
 CM = centrum medianum: befogadja a pályákat (tractus spinothalamicus:
fájdalom) majd a tudatosuló kérgi központba = cortex
 DM = nucleus dorsomedialis: hypothalamusból jövő fájdalom a polus
frontalisba küldi az információt
 hátsó magok (metathalamus) – érzékszervi pályák átkapcsolása
 CGM = corpus geniculatum mediale: az itt átkapcsoló pálya a
hallóközpontba megy (=colliculus inferiorból jön a pálya)
 CGL = corpus geniculatum laterale: az itt átkapcsoló pálya a látóközpontba
jut az információ (= colliculus superiorból)
 5. intralamináris magok: az Y alakú fehérállományban lévő magok
 fájdalom érző információt fogadnak
 funkcionális felosztás
 specifikus magok:
 definiálható afferentáció → definiálható efferentáció
 nem specifikus magok:
 kéreggel diffúz kapcsolat
- VPL, VPM, elülső, CGL, CGM, DM, CM
szürkemagkomplexum
 kissejtű magok
 nucl. arcuatus: hormont termel, amelyek az adenohypophysist fogják befolyásolni
 nagysejtű magok: neurohypophysisbe jutnak és itt tárolódnak
 nucleus supraopticus: ADHt termel (= vasopressin)
 nucleus paraventricularis: oxitocin
 efferens pályák útján van kapcsolatban a hypothalamus és a neurohypophisis:
neurális kapcsolat az infundibulum útján
Törzsdúcok:
törzsdúcok: a féltekék fehérállományába ágyazott, szimmetrikusan elhelyezkedő szürke magok (4 pár)
 nucleus caudatus: farkos mag
 nucleus lentiformis: lencse mag (lencse alakú)
 claustrum: zár mag
 amygdala: mandula mag (mandula alakú)
capsula: a thalamus és a törzsdúcok szintjében, nagyon sűrűn, összezsúfolva húzódnak és a dúcokat tokszerűen
körbeveszik
capsula interna: a nucleus lentiformis a nucleus claudatus és a thalamus által közrefogott
fehérállomány
 részei: a fektetett V alakjából adódik
 crus anterior =elülső szára
 genu capsulae internae =térde
 crus posterior =hátsó szára
 pályái: (elölről - hátrafelé haladva)
 tractus thalamofrontalis: fájdalmat szállít a thalamus medialis magjaiból a

{
frontális kéregbe
 Arnold- pálya: a tr. thalamofrontalis mögött, mozgástervet szállít a kérgi
mozgató központból a hídba, majd a kisagyba
 tractus corticomesencephalicus: mozgástervet = akaratlagos mozgást
szállít szomatomotors agyideg magohoz (a III., IV-es agyidegmagonak
szállít)
Crus anteriorban  tractus corticopontinus: mozgástervet = akaratlagos mozgást szállít
szomatomotors agyideg magohoz (az V., VI., VII. agyidegmagoknak szállít)
- VII. agyideg: mimikai izmokat idegzi be
 tractus corticobulbaris: mozgástervet = akaratlagos mozgást szállít
szomatomotors agyideg magokhoz (a IX., X., XI., XII. agyidegmagokhoz
szállít)
- XII. agyideg: nyelvizmokat idegzi be
 tractus corticospinalis (pyramis- pálya): akaratlagos mozgató információt
genu capsulae internae - szállít a kérgi motoros központból egész az α- sejtekig
 tractus thalamocorticalis: érző infót szállít a thalamusból a kérgi érző

{
központba (a thalamus VPLből, VPMből)
 radiatio optica: látó információt szállít a thalamusból a kérgi látóközpontba
crus posterior  radiatio acustica: halló információt szállít a thalamusból a kérgi halló
központba
 Türk- pálya: ua., mint Arnold- pálya
szem burkai:
Rostos burok = tunica fibrosa bulbi
érhártya = choroidea
ideghártya = retina
képek:
agy: részeinek felismerése
vese, húgycső, húgyhólyag, nephron
belső szervek: gyomor, vese, máj, tüdő, stb. felismerése
méh, petefészek (belső női nemi szervek

You might also like