Professional Documents
Culture Documents
A Didaktika Fogalma (I), És A Tudományterületet Ért Főbb Elméleti Hatások (Rogers, Freire, Mezirow, Knowles)
A Didaktika Fogalma (I), És A Tudományterületet Ért Főbb Elméleti Hatások (Rogers, Freire, Mezirow, Knowles)
Az oktatás
Az oktatás a tanítást és a tanulást egységben, kölcsönhatásban foglalja magában: a
pedagógus és a tanuló közös munkája a pedagógiai folyamatban.
Az oktatás a nevelés része: tudás elsajátítás által történő személyiségfejlesztés.
Az andragógiai didaktika
Az oktatáselmélet része, amely tekintettel van a felnőttkori tanulás sajátosságaira.
A didaktika 4 fő kérdése:
Mit?
Kinek?
Ki? (pedagógus versus andragógus) → más-más eszközöket használnak
Hogyan? („dulce et utile, prodesse et delectare” Horatius) → Kellemeset a hasznossal.
1
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
STRATÉGIÁK
MÓDSZEREK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
2
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
3
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
tanuló választja
Idő
Célok
Tanár választja
tanuló választja
4
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
5
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A módszertani egyensúlyi-mérlege
Az egyes befolyásoló tényezők miatt a fókusz folyamatosan változik.
6
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
7
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Az öntudat
Az ember képessége, hogy absztrakt gondolatokat és eszméket formáljon meg
önmagáról, és arról, hogy hogyan látszik mások szemében.
YOHARI ablak
ÉN
Ismerem Nem ismerem
MÁSOK
Ismerik NYÍLT VAK
Nem ismerik REJTETT SÖTÉT
Az öntudat elemei
− A kognitív elem: az ÉN, az egyén saját meghatározásában.
− Az érzelmi elem: a mód, ahogy az egyén önmagával szemben érez, ez az önbecsülés.
8
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Az érzelem
Általában mentális állapot, melyet időnként testi változások és cselekvések, kifejezések
kísérnek. Az érzelem az egyén viszonyulásai a külvilág jelenségeihez, személyeihez,
eseményeihez. Az érzelmek lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek.
9
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Az érzelmek csoportosítása
A csoportosításban lehetnek alapérzelmek és magasabb rendű érzelmek. A magasabb
rendű érzelmek csoportját az olyan érzelmek alkotják, melyek tanulás és tapasztalás
útján alakulnak ki az emberben. Az intellektuális érzelmek az ismeretszerzés
folyamatába nyilvánulnak meg. Az érzelmi vagy áramlatélmény azt jelenti, hogy az
egyén képes elmélyülni, teljes figyelemmel összpontosítani a tevékenységre.
A stressz
Énünk, vagy szervezetünk ellen irányuló valóságos, vagy vélt fenyegetésre adott nem
specifikus válaszok, emeli az érzéki észlelést, a szellemi működés szintjét, és növeli a
küzdőképességet. A tanulási helyzettel összefüggő izgalom motiválhat, de védekezővé
is válhat tőle a felnőtt. A felnőtt a tanulás magas izgalmi állapotban kezdi, így azt már
nem kell fokozni, sőt, ha hosszú ideig stressz állapotban van a kommunikációs
képessége csökken. Ha túl sok információ érkezik hozzá torzítva, abban az esetben túl
egyszerűsítve vagy túl általánosítva dolgozza fel.
Ha hosszú ideig stressz állapotban van egy felnőtt, kommunikációs képessége csökken.
Egy feszült, vagy dühös emberrel, lehet kommunikálni, de egy apatikus, szorongó
személlyel szinte egyáltalán nem.
A szorongás
Egy meg nem nevezett félelemre, fenyegetésre, egy nem azonosított veszélyforrásra
adott, nem specifikus stressz válasz. Oka lehet külső, de belső kép is pl. iskolához,
vizsgához, tanuláshoz fűződő rossz tapasztalat. A tanulás folyamatában a szorongást
kiválthatja az is, hogy a tanulás által a felnőtt az addig érthető világát felülvizsgálja.
10
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
11
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A felnőttség
Az érés, a fejlődés befejezése, a személyiség kiegyensúlyozottsága hivatás,
családalapítás, közösségbe való beilleszkedés.
12
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Szolon szerint a felnőtt „klasszikus” életkori szakaszolása (Kr.e. 638 k. − Kr.e. 558 k.)
Évtizedes szakaszokra osztotta fel az emberi életet (anatómiai felosztás)
− 20. évvel véget ér a gyermekkor és kezdődik az adoleszencia (ifjúkor).
− 30. év a fizikai érettség lehetővé teszi a házasságkötést, családalapítást.
− 40. évvel befejeződik az általában vett formálódás.
− 50. év a gondolkodás, beszéd csúcspontjára jutás periódusának kezdete.
− 60. évtől hanyatlanak az erők.
13
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
14
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Munka
helyetti melletti
tanulás
A tartós, kötött és teljes tanulási folyamatok leggyakoribb, tömeges időszerkezeti
helye a munkán kívüli idő és a szabadidő együttese.
15
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Az időszerkezet részei
A legmerevebb része a munkaidő – van belső dinamikája, határai változhatnak ami
kihat a munkán kívüli időre. A munkaidővel az egyén nem vagy csak korlátozottan
rendelkezhet, nem szabad időszféra.
A munkán kívüli idő – szabadabb, munka jellegű tennivalók ideje, amelynek
elvégzését kisebb-nagyobb mértékben az egyén maga határozza meg, vagy változtatja
meg. pl.: a közlekedésre fordított idő, egyéni vagy a környezet rekreációjára fordított
idők (alvás, háziállat gondozás), fiziológiai szükségletekre használt idő.
A szabadidő – a főfoglalkozzású munka és a munkán kívüli tevékenység elvégzése
után maradt idő, olyan tevékenyégre fordítható, amelynek nincs szabályozása.
A tanulás időmérleg-vizsgálatok
Időmérleg-vizsgálatokat végeznek hazai és nemzetközi összehasonlítással. Az
időszerkezetek és a felnőttkori tanulás összefüggései nagyon sokrétűek, ezért a
vizsgálat célja dönti el a vizsgálatot. Az időmérlegeket gyakori idő-, és
tevékenységszerkezete szerint különböztetik meg egymástól:
− A társadalmilag kötött tevékenységre fordított idő (összes munka: kereső, termelő
tevékenység, főfoglalkozás, háztartási munka, tanulás, önképzés, közlekedés).
− A fiziológiai szükségletekre fordított idő (testi és környezeti rekreáció: alvás).
− A szabadon végzett tevékenységekre fordított idő: tévénézés, videózás; TV-mentes
szabadidő; Extenzív (kifelé irányuló) társas szabadidő, kulturális rendezvények, séta,
sport, testedzés; Intenzív (befelé irányuló) olvasás, hobbi, zenehallgatás tekintetében.
16
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
17
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
18
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
19
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A motiváció
A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják a tevékenységet. A
motiváció eltérő erejű és irányú motívumok összessége. A motívum maga a
cselekvésre késztető belső erő.
A szükséglet
A szükséglet az a hiányállapot, amely kiváltja a cselekvésre késztető hajtóerőt, a drive-
ot.
20
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
21
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
22
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Igen
1. A jutalom 2. A jutalom
legyen: dicséret és hasznos
Lehet-e tenni azért,
hogy a feladat visszajelzés Ne információkkal
nagyobb kihívást legyen konkrét szolgál és nem akar
jelentsen, vagy egy tárgy vagy pénz. manipulálni.
nagyobb cél elérését
szolgálja?
23
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
24
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
25
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Eredményes tanulás,
Tanulás öröme
sikerérzet
Magasabb igénynívó
26
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
27
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Tanulási stílus
Az egyénre jellemző mód, hogyan viselkedik a tanulási helyzetekben, mit érzékel és
hogyan dolgozza fel az információt. A felnőttek eltérő tanulási módjai függ az
életkortól a szociális eltérésektől, a tanulástörténeti különbségektől, az egyénre
jellemző és egyedi biográfiai meghatározottságtól.
28
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Konkrét
tapasztalatszerzés
Aktív gondolkokó
kísérletezés, megfigyelés
cselekvés, és
ellenőrzés reflexió
Absztrakt (elvont)
fogalom alkotás /
következtetés
Kolb és Fry tanulási stílus
29
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
30
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Witkin (1977)
Witkin tanulmánya indította el a „területtől való függés” és „területtől való
függetlenség” kutatási programját. Megfigyelés: Egyszerű érzékszervi döntések
meghozatalakor milyen egyéni összefüggések mutatkoznak az egyes összefüggések
hatásának felismerésében?
− Egyes embereket befolyásolnak az összefüggések − területtől függőek.
− Másokat nem befolyásolnak az összefüggéske − területtől függetlenek.
Vizsgálat: sötét szobában világító rúd + körülötte világító keret.
Feladat: függőlegesen kell állítani a rudat az elmozdított keretben. Az ábra és az
összefüggések elkülönítésének képességét vizsgálja.
Akinek sikerült – független, akinek nem – függő.
31
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A felnőttoktatói szerepek
Az andragógus tevékenységének esszenciája − a szerepek alapja.
A tanulási környezet teremtése − motiváció.
A hallgató önirányításához támogatás nyújtás tanácsadás − a tanulási folyamatra
vonatkozó élmények feltárása (metakogníció).
Résztvevő-központú módszerek (az oktatás kereteinek függvényében).
A felnőttek tapasztalatainak bevonása.
32
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
33
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
34
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A csoport meghatározás
A csoport olyan egyének összessége, akik közös cél, feladat, együttműködés kapcsán
összetartoznak, interaktív kommunikációban vannak egymással.
A csoport típusai
− Alaptípus szerint: elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) csoport.
− Belső szerkezet szerint: informális (spontán) és formális (intézményes) csoport.
− Létszám szerint: kiscsoport (3-12 fő) és nagycsoport (20-25 fő felett).
− Speciális jellemző szerint: vonatkozási (referencia) csoport.
35
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Csoportdinamika: a csoportkohézió
Amikor a csoportfenntartóerők (norma, szerep, struktúra) összegződnek, akkor
beszélünk csoportkohézióról, csoportösszetartó erőről.
− A személyközi kohézió a csoporttagok jó kapcsolatából adódik, a tagok kedvelik
egymást, nagy az érzelmi elfogadás, probléma esetén nem keresnek bűnbakot.
− A feladatalapú kohézióban a csoportcél fontossága eredményezi az összetartást, a
munka/feladat elvégzéséért történik az együttműködés.
A kettő által alakul ki a hatékonyság és a mitudat.
36
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A csoport fejlődése
− Az alakulás (első szakasz):
Mindenki az előnyösebb oldalát mutatja, bizonytalanság, feszültség, szerepek
keresése, szorongás, függőség a vezetőtől. Feladatok, szabályok meghatározása.
− Viharzás:
Az egyéni különbségek kibontakozása, konfliktusok, érzelmi viharok, interakciók,
vezető megkérdőjelezése, harc a pozícióért. A követelményekkel szembeni
ellenállás.
− Normázás:
A csoport összetartozása kialakul, a nézetek és érzések nyílt cseréje, létrejönnek a
normák és közös érzések. Kialakul az együttműködés, a kölcsönös támogatás.
− Működés:
Megoldják a személyközi problémákat, kialakul a munkamegosztás, az energia a
hatékony munkavégzést szolgálja, kialakul a csoportot összetartó erő − a kohézió.
Csoportdinamika: interakciók
37
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A felnőttoktató feladata
− A magatartási formák és a metakommunikatív affektív jelek észlelése.
− Az egyének közötti interakció gyümölcsözővé tegye a csoport munkája
szempontjából.
− A résztvevők magatartását indirekt módon megváltoztassa anélkül, hogy érzelmi
interakcióba bonyolódna, vagy az öntudat provokálásra hamisan reagálna.
38
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
39
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A résztvevő-központúság alapelvei
− A tanulók teljesítménye fontosabb, mint a tanároké.
− A tanulókat felelőssé teszik önmaguk fejlődéséért.
A tapasztalatok kritikus elemzése fontos, mert a tanulás folyamatában az új
ismeretek hatására a múlt tapasztalatait a felnőtt átértékelheti, önreflexiót
gyakorolhat, és e két dolog adja a tanulói aktivitás és a problémamegoldás alapját.
A résztvevő-központúság nehézségei
A csoport tagjai a csoportvezetőre akarják hárítani a vezetés felelősségét, hiszen ő a
szakértő, a tanár. Emiatt nagy az infantilis függőség veszélye és problémás a gátlások
leküzdése az egyirányú kommunikációhoz szokott csoportban.
A nem összeszokott csoport esetén nem alakulnak ki dialógusok, hanem monológok
hangzanak el vagy önmagukba zárkózó, más véleményére nem reflektáló
hozzászólások.
A résztvevő-központúság kritikája
− Nehéz átültetni a gyakorlatba.
− Nincs igazán „követelmény”.
− Új ismeretek szerzése bizonytalan a tanár koordinátori szerepével (mivel ő „csak”
segítő, nem pedig a „szakértő”).
− Tapasztalat = nem a tanulás célja, hanem illusztráció vagy kiindulópont (De: Kinek a
tapasztalata a kiindulópont?).
− Ha az oktató nem segít továbblátni a tanuló saját elképzelésein, akkor csak időtöltés
lesz, nem fejlődés.
− A csoportmunka az előítéletek megerősítésének eszköze lesz.
− A módszerek és célok meghatározása nehezebb.
40
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A csoportmunkában:
− részfeladatok, kiegészítő feladatok megoldása időigényesebb, de hatékonyabb.
− rugalmasan kell tervezni, az előrehaladás tapasztalatai szerint kell konkretizálni a
következő lépéseket.
− a tapasztalatra kell építeni az új ismeretet ami ezáltal jobban rögzül.
− a csoportos kommunikáció nem öncél, hanem a tapasztalatok kritikai elemzésére, a
belőlük levonható következtetések kidolgozására való.
− nem monológok sorára, hanem párbeszédre kell törekedni.
− szintézist kell létrehozni, az egymásnak ellentmondó nézeteket össze kell kapcsolni,
rendszerezni.
− meg kell osztani a feladatokat alternatív lehetőségek választásával vagy ún. modulos
tananyag-feldolgozással.
− mindenkinek folyamatosan és öntevékenyen kell dolgoznia hiszen ez a csoportmunka
előnye.
Az oktatás „cserefolyamata”
Leland Bradford nevéhez fűződik aki a tanulás tranzakciós modelljére épít. Az
elméletének fókuszában a tanítás-tanulás, mint emberi viszonyprobléma áll. A fejlődés
fő mechanizmusa a tanulás, amely az a folyamat ahol az ember viselkedése a
tapasztalatok által állandóan módosul, változik.
A nevelés/tanulás célja
Változás, növekedés következzen az egyénben és a magatartásában.
41
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Autopoézis
Az embernek folyamatosan újra kell alkotnia, újra kell szerveznie a világát, és a
változó környezethez kell igazítania.
A puszta ismeretszerzéssel párosuló tanulás nem válik a tanuló „belső és külső”
rendszerének a részévé −„toldalék” marad.
42
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Csereviszony és kölcsönhatás
Erősen függ a csoportmagatartás dinamikájától és a csoportkohéziótól, indulati
vetülettől. A csoporterők és az egyéni szándékok ütközhetnek, szemben állhatnak
egymással.
A kudarc bekövetkezése
A csoporterők gyakran a tanító és a tanítás ellen dolgoznak. Az osztálycsoport bandává
lesz a tanító ellen:
− alacsony erkölcsi szint,
− a konstruktív együttműködés nem valósul meg,
− nem csak ismeretszerző, hanem érzelmi folyamatok is lejátszódnak, s ezek
kölcsönösen befolyásolják egymást → eredményes ismeretszerzés csak jó légkörben
lehetséges.
43
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Kölcsönhatások hálózata
− A tanári visszacsatolás (dicséret, jutalom, büntetés, szarkazmus, „beszólás”)
befolyásolja a csoporterőt. A büntetés vagy jutalom valódi értéke a csoportkohéziótól
függ.
− A tanuló számára a csoportjától eredő kölcsönhatás, támogatás vagy visszahatás
értékesebb lehet (vagy könnyebben elfogadható), mint az, amit a tanítójától kap.
A csoportmunka legjobb ösztönzője, ha a csoporttagok egymás gondolatait és
képzeteit fejlesztik tovább: alkotó gondolkodás. (Ez fejleszthető.)
44
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
45
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
7. CURRICULUM AZ ANDRAGÓGIÁBAN
A curriculum fogalma
A curriculum – olyan tanterv, tanulásfejlesztő program, amely magában foglalja a
tanulási-tanítási tevékenység tervezését, annak a folyamatát és programját. A korábban
elterjedt „előíró típusú tantervet” váltotta fel a 20. sz. végén.
A curriculum típusú tanterv térhódításával a helyi szinten kialakított tantervek válnak
hangsúlyossá.
Kérdések a tanagyagtervezéskor
Kinek?
Mit?
Miért?
Hogyan?
A tanterv feladata
− A tanítás tartalmi szabályozása.
− Átfogni a közoktatás egészét.
− Részletes kidolgozottság a központi, alap, keret- vagy helyi tantervekben.
Tantervek felnőtteknek
Nem elégséges a felnővekvő nemzedékek ún. nappali iskoláinak éppen érvényben levő
tananyagából kiindulni. Sorra kell venni mindazokat a tényezőket, amelyek a felnőttek
iskoláit meghatározzák.
46
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A viszonyítási háló
A viszonyítási rendszerben a viszonyítás tagjai egymáshoz viszonyulnak: mindegyikük
mindegyikükhöz. A háló szálai különböző erősségűek, s ez határozza meg a tananyag
minőségét.
A didaktika szerepe
A viszonyítási rendszer ötödik tagjaként értelmezhető.
47
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
48
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A képzési program
A képzés átfogó terve, amely tartalmazza a képzés során megszerezhető képzés
megnevezését, részletes leírását, a részvétel feltételeit, a képzési időt, a képzés
módszereit és tematikáját.
A tematika
A tananyag készítésével kapcsolatos írott formájú tervezet. Tartalmazza a tananyag
témaköreinek címeit, belső logikai rendjét, összefüggéseit, és a foglalkozások fajtáinak
megjelölését.
A követelményrendszer
Az egyes tanulási feladatok, tanulási szakaszok és tanulási folyamatvégi záró
követelményekből és célokból kialakuló összefüggő rendszer. (= Az elvárt tanulási
eredmények.)
A tananyag
A tanulásra, illetve feldolgozásra szánt ismeretrendszer, amely tartalmazza a kötelező
és a fakultatív elemeket is.
A tartalomtervezés
Olyan alkotó jellegű folyamat, amelyben a komplex képzési cél elérése érdekében
kiválasztjuk a műveltségi területeket/ismeretköröket, majd meghatározzuk a tananyag
szerkezeti rendjét, figyelembe véve a tanulmányi időt. A kiválasztott és rendezett
tudásanyag komplex rendszere a tananyag.
Az óravázlat
A tematika egy adott kurzus egységnyi elemére (tanóra, foglalkozás) lebontott terve.
49
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
50
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
A probléma
megoldás
szintje
A szabálytalan tanulás
szintje
Megkülönböztetés szintje
diszkriminációs tanulás
51
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Bloom taxonómiája
Bloom a kognitív területen hat magatartási szintet különböztet meg:
− Ismeret szintje (az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények ismerete).
− Megértés szintje (összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírása).
− Alkalmazás szintje (a probléma felismerése, a megoldás keresése és végrehajtása).
− Analízis szintje (az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát
összehasonlító és értékelő részei is vannak).
− Szintézis szintje (új eredmény létrehozása).
− Értékelés szintje (a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló
véleményalkotás és ítélkezés).
52
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Módszerkompetenciák
Gondolkodás absztrakt (elméleti) gondolkodás,
áttekintőképesség, logikus gondolkodás, kritikus gondolkodás,
rendszerező képesség,
kreativitás, ötletgazdagság
ismeretek helyükön való alkalmazása, új ötletek, megoldások kipróbálása,
általános tanulóképesség,
emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), felfogóképesség,
numerikus gondolkodás/matematikai készség,
információgyűjtés és következtetési képesség
Problémamegoldás hibakeresés (diagnosztizálás),
problémaelemzés és feltárás,problémamegoldás, hibaelhárítás
tervezés, értékelés, kontroll (ellenőrzés),
lényegfelismerés (lényeglátás),
okok feltárása helyzetfelismerés,
érvelési képesség
Munkamódszer, rendszerben való gondolkodás (rendszerszemlélet),
munkastílus módszeres munkavégzés,
gyakorlatias feladatértelmezés, intenzív munkavégzés,
körültekintés, elővigyázatosság,
figyelem összpontosítás, figyelem megosztás,
utasítások megértésének képessége,
céltudatosság, állhatatosság,
nyitott hozzáállás,
eredményorientáltság,
kritikus szemlélet
a környezet tisztán tartása
53
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Társas kompetenciák
Együttműködési Kommunikációs Konfliktuskezelési
kompetenciák kompetenciák kompetenciák
kapcsolatteremtő és fogalmazó készség, kompromisszumkészség,
fenntartó készség, nyelvhelyesség, konfliktuskerülő készség,
udvariasság, tömör fogalmazás készsége, rivalizáló készség,
interperszonális rugalmasság, kommunikációs rugalmasság, konfliktusmegoldó készség,
kezdeményező készség, közérthetőség, engedékenység
határozottság, prezentációs készség,
meggyőző készség, hatékony kérdezés készsége,
konszenzus készség, meghallgatási készség,
empatikus készség, adekvát metakommunikációs
segítőkészség, készség
motiválhatóság,
motiváló készség,
visszacsatolási készség,
irányíthatóság és irányítási
készség,
tolerancia
Személyes kompetenciák
Adottságok
Fizikai Fiziológiai Pszichológiai Jellemvonások
állóképesség, érzékszervi adottságok, érzelmi stabilitás, elhivatottság,
erős fizikum, térlátás, kiegyensúlyozottság, elkötelezettség,
külső megjelenés térbeli tájékozódási tűrőképesség fejlődőképesség,
képesség, önfejlesztés,
kézügyesség, felelősségtudat, kitartás,
stabil kéztartás, kockázatvállalás,
mozgáskoordináció megbízhatóság,
monotónia-tűrés,
önállóság,
döntésképesség,
önfegyelem,
pontosság, precizitás,
rugalmasság,
stressztűrő-képesség,
szervezőkészség,
szorgalom,
igyekezet,
terhelhetőség,
türelmesség
54
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
8.Előzetes
tudás
4.Tanári 4.Tanulói
5. Következő 11.Következő
értékelés értékelés lépés
lépés
55
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
8. Értékelés az andragógiában
Az értékelés definíciója
Az oktatás során az a tevékenység, amelynek a segítségével egy adott tárgyra, modulra,
ismeretkörre vonatkozó értékítéletet fogalmazunk meg.
Azt vizsgálja, hogy egy adott érték/minőség milyen mértékben található meg
valamiben.
Az értékeléshez szükség van a komplex valóság bizonyos szempontok szerinti
strukturálására, egy olyan kép létrehozására, amely már alkalmas arra, hogy az
értékelési tevékenység alapjául szolgáljon.
(Az oktatás során szükséges, hogy egy adott szintű interiorizált tudás (tudás belsővé
tétele, ösztönössé válása) létre jöjjön, az értékelőnek ennek a megismerésére kell
törekednie.)
Az értékelés céljai
− Elérték-e a résztvevők a kitűzött tanulási célokat?
− Sikerült-e megfelelni a tanulók előzetes elvárásainak?
− Milyen mértékben volt hatékony a felnőttoktató?
− A tanuló értékelése mellett a szervezeteknek is visszacsatolást nyújt az andragógiai
folyamat hatékonyságáról.
56
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
57
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Az értékelés alaptípusai
− Minőségi (kvalitatív) értékelés: az eredmény elemzését teszi lehetővé, viszonylagos
kötöttség nélküli, az értékelés szöveges. A teljesítményről szavakban kifejtett
megítélést adnak. Ez feltételezi az értékelttel való közös nyelvet és a megítélés
normáinak, a viszonyítás alapjának a kölcsönös bizalmon alapuló elfogadását.
Hátránya, hogy kevés a támpont az ítéletalkotáshoz, sok a szubjektivitás, az
eredmények nehezen hasonlíthatóak össze (pl. irodalmi témájú fogalmazás javítása).
− Mennyiségi (kvantitatív) értékelés: számszerű adatokon alapul, egy előre
meghatározott skálához viszonyít, számokat rendel a teljesítmény (érdemjegy,
százalék, pontérték), gyakran tesztelméleti alapokon nyugszik. Hátránya, hogy nem
személyes, és csak a beprogramozott tudást méri (pl. nyelvvizsga).
58
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
másikéval, így ad jobb, vagy rosszabb jegyet (pl. szóbeli nyelvvizsga) − Pygmalion-
effektus. A mindennapi életünk egyik leggyakoribb tevékenysége. Egy elképzelt skálán
helyezzük el a teljesítményt. Torzítja az észlelés bizonytalansága.
például a Müller-Lyer illúzió:
Megítélés: Csak két minősítési osztályt ismer, megfelelt- nem felelt meg (pl. szakmai
alkalmasság).
59
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Mérési eszközök
− Teszt: alapvető követelmény, hogy a teszt legyen objektív, megbízható és érvényes.
A teszt feladat típusok lehetnek feleletválasztós (alternatív, többszörös választás,
válaszok illesztése), feleletalkotós (kiegészítés, rövid-, hosszú válasz, esszé).
− Szóbeli vizsga.
− Gyakorlati vizsga: szakma specifikus jellegű, amelyen a kompetenciák gyakorlati
működését vizsgálják. Előnye, hogy az alkalmazott tudást vizsgálja, hátránya, hogy
költséges és időigényes.
− Portfolió módszer – Magyarországon kísérleteztek vele.
− Deklaratív mértékelés : a jelölt tapasztalatainak írott formájú bemutatásán alapul. A
jelölt pontos részletekkel bemutatja a szakmai tapasztalatai során felhasznált tudását,
jártasságokat és attitűdöket, valamint az alkalmazott eljárásokat, módszereket és
eszközöket. Magyarországon nem elfogadott.
− Múltbeli szakmai tevékenység bizonyítékainak bemutatása (cikkek, IKT-termékek
stb.).
− Prezentáció tartása.
− Esettanulmány vagy kutatás készítése.
Alternatív választás
− Egy állítás igaz vagy hamis voltának eldöntése. Pl.: Minden vízbe mártott test, a
súlyából annyit veszt, amennyi az általa, kiszorított víz súlya. Igaz Hamis
− A feladatról el kell dönteni, hogy megoldása jó-e? Pl.: The boy have a book
− Eldöntendő kérdést tartalmazó kérdő mondat. Pl.: Voltak-e Mátyás híres
könyvtárában Amerikáról szóló útleírások?
60
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
Válaszok illesztése
A) Egy az egyben hozzárendelés.
Kapcsoljuk össze a szerzőket és az általuk megalkotott fogalmakat!
a) Freire a) Kettős tudat
b) Mezirow b) Informális tanulás
c) Knowles c) Bank-koncepciójú oktatás
B) Egy a többhöz hozzárendelés (osztályozás). Melyik szó, milyen szófajú?
a) ige •Petőfi •szépség
b) főnév •alszik •írás
c) melléknév •magas •kellemes
d) számnév •sok • figyel
Kiegészítés
Ez a feladattípus többnyire egy kijelentő mondat, amelyből bizonyos fogalmat vagy
fogalmakat kihagytunk.
Egy kihagyott fogalom:
Az ………. cselekvést, történést, létezést kifejező szó. (ige)
Több kihagyott fogalom:
A forgatónyomaték megegyezik az ………. és az ………….. szorzatával. (erő, erőkar).
A viszonyítás problémája
Normaorientált tesztelés: a tanuló valamilyen tudását egy adott populáció jellemzőihez
viszonyítjuk (=norma).
− Az elsajátítás mértéke kerül előtérbe és a társakhoz való viszonyítás.
− FORMATÍV és SZUMMATÍV alkalmazható.
Kritériumorientált tesztelés: azt vizsgáljuk, hogy a tanuló elérte-e a kitűzött célokat.
Külső, a méréstől és a többi résztvevő független szemponthoz történik a viszonyítás.
Önértékelés.
A vizsgázó típusai
− A sikertelen vizsgázó hangyaszorgalmú, a kudarc oka a görcsös igyekezet.
− A „szemfényvesztő” vizsgázó: fölényes fellépés, felületes tudás, csak akkor nyerő,
ha a vizsgáztató is figyelmetlen.
− Az eszményi vizsgázó szorgalmasan tanul, ellenállhatatlanul fejezi ki magát, és
legyőzi a vizsga drukkot.
61
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
62
ANDB-791L A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 1
63