Vlsz jegyzet 2004

1. tétel - A gazdasági vállalkozások célja, környezete

A gazdasági vállalkozás fogalma :Gazdasági vállalkozáson olyan egyéni vagy társas

szervezetet értünk, melynek a piaci környezetben önálló célja van, és ennek elérésére folytatja
tevékenységét úgy, hogy környezetéből input tényezőket vesz fel, és erőforrás-átalakító
rendszere segítségével output tényezőket bocsát ki.
A vállalkozások célja : Minden legális keretek között működő gazdasági vállalat célja a
gazdálkodás olyan megszervezése, hogy az a piaci igényekhez, jogi és gazdasági
szabályokhoz igazodva biztosítsa a vállalkozás fennmaradásának és megerősödésének
érdekében a jövedelemszerzést. A jövedelemszerzés útja a termékek ill. szolgáltatások
értékesítése, ahol az árbevételben nyereség realizálódhat.
A vállalkozások környezete :

Gazdaságirányító szervek

Gazdasági szabályozók

Bemenet VÁLLALAT Kimenet

- pénz - késztermék
- anyag, energia - szolgáltatás
- munkaeszköz - árbevétel
- munkaerő - nyereség
- információ - információ

P I A C

A vállalkozások környezetét bővebb bontásban a következő szegmensekre oszthatjuk fel :

1) piaci környezet
 Részei :- beszerzési piac
- értékesítési piac
- tőke- és pénzpiac
- munkaerőpiac

 Jellemzői :- változékonyság
- komplexitás
- korlátozó hatás
2) tudományos-technikai környezet
 Jellemzői :- az új tudományos eredmények megjelenésének gyakorisága
- ezek gyakorlati alkalmazásának üteme
- a fejlődés irányának kiszámíthatósága
- a technika komplexitása

1
Vlsz jegyzet 2004

3) társadalmi-gazdasági környezet
 Hatása :- a szervezet vezetőinek kiválasztása
- a szervezet struktúrája
- a szervezetek mérete
- az irányítás módja, stb...
4) - kulturális környezet
 Például:
Japán: a közösség elsőbbsége az egyénnel szemben, puritán életmód, a
szervezet céljaival való nagyfokú azonosulás
"Nyugat" : individualitás, az egyéni szabadság és függetlenség eszméje

Vannak azonban olyan körülmények, mikor a szervezetek számára nem áll fenn az
alkalmazkodás szükségszerűsége, ill. kényszere.
A piaci környezethez való alkalmazkodás például csak olyan társadalmi-gazdasági
körülmények mellett érvényes, mikor a piac a szervezetek tevékenységének legfőbb
értékmérője.
A tudományos-technikai környezethez való alkalmazkodás feltételei valójában a piaci
viszonyok függvényei. (csak akkor fontosak a szervezet számára, ha azok a szervezet
eredményes működésének feltételét képezik.)
A társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodás pedig voltaképpen attól függ, hogy
a szervezet mennyiben tudja befolyásolni társadalmi környezetét.

2
Vlsz jegyzet 2004

2. tétel A tisztességes piaci magatartás

A vállalkozások célja : Minden gazdasági vállalat célja a gazdálkodás olyan

megszervezése, hogy az biztosítsa a vállalkozás fennmaradásának és megerősödésének
érdekében a jövedelemszerzést.
A szabad piacon való helytállás versenyt jelent, s a verseny lehetőséget ad arra is, hogy a
riválisokat "nemtelen" eszközökkel is le lehessen győzni, kihasználva gyengeségüket.
Vannak vállalkozások, melyek úgy gondolkodnak, hogy "Az üzlet az üzlet", tehát a
sikeresség feltétele, hogy a gazdálkodás során annak minden erkölcsi vonatkozástól el kell
tekinteni, s nem ismerni "sem Istent, sem embert". Ez arról árulkodik, hogy az ilyen
vállalatok rövid távon gondolkodnak és stratégia nélkül próbálják meg a vállalkozást
irányítani.
Beleesnek azonban abba a csapdába, hogy ha egy vállalatról negatív kép alakul ki a piacon,
akkor az hosszú távon szinte minden esetben a gazdálkodás hanyatlásához, s végül
bukásához vezet.
Más cégek azonban felismerték, hogy az eredményes üzleti tevékenység számára nemhogy
nem ártalmas az erkölcsi tényezők figyelembevétele, hanem ellenkezőleg : egyik
alapfeltétele.
A koncepció tengelyében az az elképzelés áll, hogy a vállalat jó hírneve mind a partnerek,
mind a vásárlók körében lényegesen nagyobb érték, mégpedig profitban kifejeződő érték,
mint hogyha ez etikátlan termelés, árak, tisztességtelen verseny miatt elvész. (A japán
gazdaság versenyképességének és üzleti sikereinek egyik kulcsát sokan abban látják, hogy a
vállalatok belülről rendkívül hagyományos erkölcsi értékekre épülnek.) A hiteles és
megnyerő kép kialakítására tehát minden esetben célszerű odafigyelni.

3
Vlsz jegyzet 2004

A HVG 1994. márc. 12-i száma közzétette azt az etikai térképet, melyet a londoni Üzleti
Etikai Intézet állított össze a gazdasági élet erkölcsi buktatóiról.
Ebből a legfontosabbak :
1) kapcsolat a fogyasztókkal
 termékfelelősség (a vállalatnak jó minőségű, megbízható és biztonságos
terméket kell kínálnia)
 reklámozás (hamis, túlzó állítások, ill. lényeges adatok eltitkolása a termékről
vagy a vállalatról tilos nem kapható áru/szolgáltatás reklámozása, megtévesztő
áru-összehasonlítás)
 információk a fogyasztókról ( a vállalatok kötelesek a fogyasztókról kapott
adatokat bizalmasan kezelni)
2) kapcsolat a versenytársakkal
 verseny (a vállalat törekszik a tisztességes verseny betartásának szabályaira)
 hírnévrontás (tartózkodni kell a versenytársak közvetlen, vagy akár csak
közvetett lejáratásától)
 üzleti titok megsértése (Olyan információ, melynek titokban maradásához a
jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.)
 bojkottra felhívás (a gazdasági kapcsolat létrejöttének akadályoztatása, vagy
felbontása)
 összejátszás, manipuláció (pl. árverésen, versenytárgyaláson)
 árukapcsolás (valamely áru értékesítéséhez más áru értékesítését kötik
feltételként)
3) kapcsolat az alkalmazottakkal
 személyiségi jogok (az emberi méltóság tiszteletben tartásával)
 diszkrimináció (a cég foglalkoztatási politikája nem tartalmazhat faji, nemi,
vallási, nemzetiségi, vagy egészségügyi diszkriminációt)
 munkahelyi környezet (megfelelő szinten tiszta, biztonságos és egészséges)
 bérezés és egyéb juttatások (összhangban kell állnia az egyéni erőfeszítésekkel
és az iparág fizetési színvonalával)
4) kapcsolat a természeti környezettel
 környezetvédelem (a vállalat felismeri felelősségét a természeti erőforrások
használata, a környezet megváltoztatása és a káros anyagok kibocsátása terén)
 állatkísérletek (a vállalat csak akkor végezzen állatokon terméktesztelést és
egyéb kísérleteket, ha az elkerülhetetlen; az állatvédelmi előírások betartása
feltétlen parancs)

4
Vlsz jegyzet 2004

3. tétel A piaci verseny szabadsága

A piaci verseny szabadsága elsősorban a következő területeken jelent szabad "mozgást" :

 piaci terület (hazai, nemzetközi)
 beszerzési területek
 értékesítési csatornák
 a műszaki fejlődés áramlása
 új piaci szereplők megjelenése

A piaci verseny szabadságának korlátozására irányulhatnak :

1., Kartell-megállapodások
A kartell több vállalat szerződéses megállapodása a piac elosztására, a beszerzési és eladási
árak közösen történő kialakítására, a termelés esetleges korlátozására. A kartell-
megállapodás lehet - vertikális (pl. minimális árra vonatkozóan)
F
- horizontális (nem beszállítói kapcsolatban lévő vállalkozásoknál)

TILOS az a kartell-megállapodás, amely a piaci verseny szabadságának korlátozására

irányul,
így a fentiek értelmében tiltott a(z) :
 árkartell,
 piaci területek felosztása
 beszerzési források elzárása
 értékesítési csatornák elvágása
 műszaki fejlesztés akadályozása
 új piaci szereplők megjelenésének akadályoztatása
Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hivatott a piaci verseny szabályainak
ellenőrzésére, bírálatára és felügyeletére, esetenként a bíróságok segítsége mellett. A GVH a
tisztességes megállapodásokkal köttetendő egyezményt negatív jelzéssel látja el, ami azt
jelenti, hogy az nem irányul a verseny szabadságának korlátozására. A GVH szerint egy
megállapodás akkor minősül tisztességesnek, ha a kartell-megállapodásban elvárt előnyök
meghaladják a vele járó hátrányokat, és ez igazolható.
2., A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az
 az eladó, akinek az áruját máshonnan nem, vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb
feltételekkel lehet megszerezni
Eladók
Vevők EGY TÖBB SOK

EGY M M M
TÖBB M O O
SOK M O SZ
 a vevő vagy megrendelő, aki által megrendelt árut másnak nem, vagy csak lényegesen
kedvezőtlenebb feltételekkel lehet eladni
 akinek az adott piacon való részesedése meghaladja a 30 %-ot
 az a legfeljebb három vállalkozás, amelynek a piaci részesedése meghaladja az 50 %-ot
 akik között az adott piaci helyzetben nincs verseny
A törvény tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Például :
 szerződéses előny kikényszerítését

5
Vlsz jegyzet 2004

 szerződésektől való indokolatlan elzárkózást, visszautasítást

 hátrányos piaci helyzet előidézését a versenytárs számára
 a másik fél döntésének tisztességtelen befolyásolását

A fentiek értelmében a törvényhozás bizonyos szervezeti egyesüléseket engedélyhez köt.

Engedélyköteles az egyesülés, amennyiben :
 gazdasági erőfölény kialakulása állhat fenn (a piaci részesedés meghaladja a 30 %-ot)
 az éves árbevétel az illető cégeknél az előző évben összesen meghaladja a 10 M. Ft-ot
 a szavazók száma több, mint 50 %
 szerződés alapján szerzett joggal rendelkeznek
 irányítási rendszerben szerzett tulajdonságai alapján a társi szerzőn kívül, vagy amellett
külön jogaik és kötelességeik vannak
 vagy egyéb bizonyítható módon létrejön a döntő befolyásolás

6
Vlsz jegyzet 2004

5. tétel
A vállalkozás folyamata
A vállalkozásszervezés fogalma : A vállalkozásszervezés nyereség, jövedelem, ill. vagyon szerzésére
irányuló olyan üzleti tevékenység, melyben a termék ill. szolgáltatás piaci áron cserél gazdát.
A vállalkozásszervezés lépései :
1) ·ÖTLET Az ötlet a gazdálkodásnak a pénzszerzésre irányuló lehetőségét adja meg. Piaci
környezetben eladható dologról van szó! Az ötlet irányulhat :
 termelő tevékenységre / termék előállítására /
- beruházási javakat
- fogyasztási cikkeket termelhetünk.
 kereskedelmi tevékenységre
nagykereskedelmi
kiskereskedelmi úton.
 szolgáltatásra
anyagot igénylő
a., közületi anyagot nem igénylő
b., lakossági

2) PIAC A piac vizsgálatakor az ötlet megvalósulásának piaci körülményeit elemezzük.

 igény és kereslet felmérése
(igény  kereslet ! Az igények hosszabb távon válnak fizetőképes keresletté.)
 vevőkör meghatározása
- lakóhely szerint (pl. város v. falu)
- életkor szerint, stb.
 mennyiség megállapítása
- térbeli
- időbeli eloszlás szempontjából
 konkurencia behatárolása
 árak (gazdaságossági kérdés)
 innováció ciklusideje
 A piac fő tulajdonságai (igények diverzifikálódása, gyors változás) a vállalkozástól
nagyfokú rugalmasságot igényelnek, vagyis olyan képességet, amely a változásokra történő
gyors reagálást jelenti.
 A rugalmasság "mérése" :- képes-e valaki változtatni egyáltalán
 - s ha igen, mennyi idő alatt

3) TERMÉK a., Vizsgálnunk kell, hogy a vevők miért akarják megvenni a terméket, vagyis a
termék funkcióit.
 (Funkcióanalízis : a termék azon tulajdonságait vizsgálja, melyek alkalmasak a vevők
igényeinek kielégítésére.)

 , Vizsgálnunk kell továbbá, hogy a vállalkozás hogyan tudja ezt a meghatározott

funkciókkal ellátott terméket a vevők ren- delkezésére bocsátani. (beszerzés és saját
gyártás vizsgálata)
 Lehetséges megoldások :
 , a terméket legyártom (saját gyártás)
 , a terméket megvásárolom
 , a fentiek kombinációja
 A beszerzés és a saját gyártás vizsgálatának szempontjai :
 , minőség
 , megbízhatóság
 , rugalmasság ill. ennek megbízhatósága
 , szállítási feltételek
 , költségek vizsgálata (előállítási, beszerzési, elosztási, reklám és marketing, stb...)

7
Vlsz jegyzet 2004

4) HÁTTÉR Elsősorban az eszközökre, valamint az ezek működtetéséhez szükséges

szervezetekre vonatkozik.
 Csoportosításuk :
 , Befektetett eszközök
 Tartósan állnak a vállalkozás rendelkezésére. Pl.: gépek, berendezések
ingatlanok, stb...

 , Forgóeszközök
 Értéküket egy termelési periódusban adják át a terméknek.
 Pl.: anyag- és árukészlet

 , Humán "eszközök"- létszám

 - szervezet, mely az a struktúra, ami a szervezetben lévő embereket összeköti
 - valamint az ezek működtetéséhez szükséges működési szabályzat

5) ISMERETEK A vállalkozáshoz szükséges ismeretek

 - technikai, technológiai, műszaki
 , a termékre
 , és annak előállítására vonatkozóan.
 - kereskedelmi (marketing)
 - pénzügyi-elszámolási, gazd1asági
 - jogi (ügyvitel, adminisztráció)
 - önismeret !

6) ÜZLETI TERV Az üzleti terv voltaképpen egy jövőkép felrajzolása a fentiek

alapján.

7) START Az indítás feltételeinek meghatározása és biztosítása.a., Saját forrás nélkül a

vállalkozást nem szabad beindítani. (Saját forrás az a vagyon melyet a
vállalkozás alapítói bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére.)
 , Külső forrás lehet pénzintézet (hitel), vagy más gazdasági szervezet.

8) MŰKÖDTETÉS Célja a megtérülés és az újraindítás feltételeinek biztosítása.

 Vezetésirányítás :- tervezés (előrelátás)
 - szervezés (stratégiai és operatív)
 - irányítási döntések és utasítások meghozatala, koordinálása
 - ellenőrzés

9) TERMÉK Az új, kialakult terméknek (mely nem biztos, hogy olyan, mint a 3.
pontban) van
 - költsége
 - és piaci ára.

10) PIAC Többé-kevésbé ugyanaz a piac, mint a 2. pontban, ahol Á - K = Ny

rentabilitás
 Be - Ki = P likviditás
Az üzleti terv két fejezete ezek alapján a nyereségterv és a likviditási terv.

8
Vlsz jegyzet 2004

9. tétel
ÜZLETI TERVEZÉS

Az üzleti terv fogalma : Üzleti terven olyan megvalósíthatósági tanulmányt értünk, mely
tartalmazza egy konkrét vállalkozás létrehozásához adott és megteremtett gazdasági,
kereskedelmi, jogi, technikai-technológiai, szakmai és szervezeti háttér pontos elemzését,
valamint a vállalkozás első néhány éves gazdálkodásának várható részletesebb előrejelzését.
Az üzleti terv célja : Egyrészt a hitelezők számára információk biztosítása, másrészt a
vállalkozó számára áttekintő kép a gazdálkodás nyereségéről-veszteségéről, hasznáról, és a
felmerülő egyéb kérdésekről.
Az üzleti terv felépítése :
Bemutatkozó rész  A cég bemutatása
- társasági forma
- alaptőke nagysága és annak összetétele
- tulajdonosok száma, neve, szakmai tapasztalataik, stb...
 A piac bemutatása
- beszerzési piac (árak stabilitása, szállítói kapcsolatok,
kedvezmények, stb...)
- értékesítési piac (potenciális és tényleges piac)
- piaci stratégiánk
- várható piaci részesedésünk
 A termék bemutatása
- funkcióanalízis
- minőségi paraméterek
- egyebek
 A vállalkozó és csapatának bemutatása
- a vállalkozó képzettsége, szakmai múltja, tapasztalatai
- egyéb tapasztalatok és gyakorlatok
- társak és alkalmazottak bemutatása az előbbiek szerint
 A vállalkozás egyéb körülményeinek ismertetése
- helyiség
- telephely ill. székhely
- stb...
Tőkeszükséglet elemzése  Összefoglaljuk, milyen tőkére van szüksége az adott
vállalkozásnak összesen.
 Ezután leírjuk, milyen forrásokkal rendelkezünk mi
magunk, és milyen egyéb, külső forrásokat kell
igénybe vennünk a gazdálkodás megkezdéséhez.
 Kamat- és visszafizetési feltételek ismertetése,
előzetes számítások.

Nyitómérleg Kiindulási időpontnak azt az időpontot tekintjük,

amikortól a hitel felvételét tervezzük. A mérleg bal oldali
oszlopában megnézzük, mink van, jobb oldali oszlopában
megnézzük, mi hiányzik, mik a tartozásaink. A kettő
különbözete adja meg vagyonunkat, eszközeinket, vagy
mínusz előjel esetén, hiányunkat.

9
Vlsz jegyzet 2004

Nyereség - veszteség számítás Ez a számítás arra ad összefoglaló választ, hogy hogyan

alakul a vállalkozás eredménye, dinamikája az éves
termelés során. Arra épül, hogy bizonyos
időszakonként számba vesszük, milyen árbevételre
számíthatunk, milyen egyéb bevételeink lehetnek, és
ebből kivonjuk az adott időszak költségeit. A különbözet
megmondja, hogy az adott időszakban működésünk pozitív
számot eredményezett-e, azaz nyereséges volt-e,
vagy nem.

Cash-flow elemzés A tényleges készpénzforgalom követésére alkalmas

kimutatás, melyet célszerű az óvatosság elve
alapján rátartással elkészíteni. Ajánlott minimális havi
bontásban szerepeltetni tényleges pénzforgalmi adatainkat.
Készítése kétféle lehet :
- bankok számára, amikor is a bankhitelt és
törlesztést nem szerepeltetjük a táblázatban,
csak a kamat-, és egyéb bankköltségeket tüntetjük fel
Ez a kimutatás ezért értelemszerűen tartalmazhat
negatív értékeket is.
- a magunk számára, mikor is mindent számba
veszünk. Ez a kimutatás negatív értéket már
nem tartalmazhat !

Fedezeti pont számítás A fix és változó költségeknek az árbevétellel való

együttes vizsgálata mutatja meg, hogy az adott termék
árbevételének mekkora hányada nyújt fedezetet a
vállalkozás állandó költségeire.
A számítás módja a következő :
x = c/ (p-a) és p = a + c/x
ahol x : a keresett fedezeti pont
p : a darabonkénti egységár
a : változó tőke
c : állandó tőke

Zárómérleg A vállalkozás év égi eredményének összevont kimutatására

szolgál. Felépítése a nyitómérlegéhez hasonló.

10
Vlsz jegyzet 2004

33. tétel
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA

A vállalkozó : Olyan devizabelföldi természetes személy, aki üzletszerű gazdasági

tevékenységet folytat a saját nevében, saját kockázatára, rendszeresen és haszonszerzés
céljából.

Az alapítás feltételei : - cselekvőképesség

- állandó lakhely
- nincs kizáró ok, vagyis
- bűncselekményt nem követett el
- nincs eltiltás vagy tilalom alatt
- nem korlátlanul felelős valamely
más társaságban

A vállalkozói igazolvány megszerzésének lépései:

- be kell meni a helyi önkormányzathoz, ahol a vállalkozás indul
- be kell menni az APEH-hoz és le kell adni az új típusú adatlapot, cserébe az APEH
adószámot ad nekünk, valamint hitelesíti pénztárkönyvünket
- újra be kell menni a helyi önkormányzathoz, és bemutatni, hogy az APEH-hoz
bejelentkeztünk
- az önkormányzat adja a vállalkozói igazolványt (annak számával együtt)
- be kell jelentkeznünk a TB-hez
- és a KSH-hoz

A vállalkozás működésének előírásai : - hatósági engedély (Köjál, Tűzoltóság, stb.)

- megfelelő képesítés
- személyes közreműködési kötelezettség
- korlátlan felelősség
- cégtábla kirakása

11
Vlsz jegyzet 2004

34. tétel
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ELSZÁMOLÁSÁNAK
MÓDJA ÉS ALAPELVEI

Az egyéni vállalkozó az e tevékenységét érintő bevételeiről, költségeiről és vagyonának

változásáról az SZVTelőírásai alapján köteles nyilvántartást vezetni, és évente beszámolót
készíteni. A beszámoló tartalma és formája a könyvvezetési módtól függ.

A kötelezettségeket előíró jogszabályok : 1991. XVIII. törvény a számvitelről

módosítás : 1993. IL., 1993 CVIII trv.

Számvitel: olyan nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszer, amely objektív

információkat szolgáltat a vállalkozások és a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl. Fô részei, területei: a) beszámolás
b) könyvvezetés
c) bizonylati rend
d) könyvvizsgálat
e) közzététel
Könyvvitel: A számvitel része. Rendszeres elszámolás amely az eszközök, források
állományát, ezek változását mennyiségben, értékben, folyamatosan nyilvántartja.
Feladatai: a) Eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár,
mérleg)
b) Eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos
könyvelés)
c) Megfelelô adatok szolgáltatása a termelés költségeinek vizsgálatához
(önköltségszámítás) valamint a gazdasági eredmények megállapítása
(eredmény-kimutatás)
Az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezetheti az ún. egyszeres és a kettős könyvvitel
szabályai szerint is.
A könyvvezetések és a beszámolók rendszere :
Egyszeres könyvvitel Kettős könyvvitel Bevétel nyilvántartás
¯ ¯ ¯
- Egyszerűsített mérleg - Egyszerűsített éves - Nem kell beszámolót
beszámoló készíteni
- Éves beszámoló
- Összevont, konszolidált
beszámoló

12
Vlsz jegyzet 2004

A KETTŐS KÖNYVVITEL

Vezetése kötelező, amennyiben az éves nettó árbevétel két egymást követő évben nagyobb,
mint 50 Mft. Az elismert teljesítés elvéből indul ki, vagyis abból, hogy a vállalkozó
kezelésében ill. tulajdonában lévő E-ről és azok F-ról, valamint a gazdasági műveletekről
olyan nyilvántartást vezet, amely az E-ben és F-ban bekövetkezett változásokat
folyamatosan, áttekinthetően mutatja.
Beszámolási formái :
1) Egyszerűsített éves beszámoló
Két egymást követô évben, a mérleg fordulónapján a három mutató közül kettô
nem haladhatja meg a határértéket:
- a mérleg fôösszege 150 M Ft
- éves nettó árbevétel 300 M Ft
- a tárgyévben az átlagos foglalkoztatotti létszám 100 fô
Rt nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.
Összetétele:
- mérleg ü
- eredmény-kimutatás ý Ez a három dolog alkotja a beszámolót
- kiegészítô melléklet þ Ezeket kell beküldeni

2) Éves beszámoló
Két egymást követô évben, a mérleg fordulónapján a fenti három mutató közül
kettô meghaladja a határértéket.
Összetétele:
- mérleg feltételes, részletes
- eredmény-kimutatás ¾ II ¾
- kiegészítô melléklet
- üzleti jelentés

3) Összevont, konszolidált éves beszámoló

Akkor készítjük, ha a vállalkozó tevékenységébôl eredôen más vállalatnál vagy
többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntô irányítást, ellenôrzést gyakorol
egy vagy több vállalkozó fölött.
Összetétele:
- összevont mérleg
- összevont eredmény-kimutatás
- összevont kiegészítő melléklet

13
Vlsz jegyzet 2004

EGYSZERES KÖNYVVITEL

Gyakorlatilag pénzforgalmi könyvvitelt jelent, mivel csak a pénzeszközökről és azok

forrásairól, változásairól vezet pénzforgalmi nyilvántartást. Az egyszeres könyvvitel a
pénzügyi teljesítés elvébôl indul ki. Ez a pénzügyi realizációs elv. Lényege, hogy bevételnek
csak a ténylegesen befolyt, kiadásnak csak a ténylegesen kiadott
tételek minősíti. Az egyszeres könyvelés idősoros könyvelés.
Fajtái : - naplófőkönyv
Ez a technika a pénzforgalomnak csak meghatározott részletezését teszi
lehetővé.(kevés bankszámla, követelések és kötelezettségek kevés
fajtája és kis száma, bevételek-kiadások elnagyoltabb bontása). Ezeket a
részle- tezéseket vagy a naplófőkönyvhöz kapcsolódóan vezetett analitikus
nyilvántartások útján valósítják meg.
- pénztárkönyv
Ez a lehetséges legegyszerűbb pénzforgalmi könyvviteli technika, ezért
alkalmazása is korlátozott.
1., Mivel a jegyzett tőke és a tőketartalék nyilvántartására nem alkalmas,
ezért csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akiknél ez nem szerepel.
2., Mivel csak a pénztári pénzforgalom nyilvántartására való, elvileg csak
azon vállalkozók alkalmazhatják, akik csak készpénzforgalmat
bonyolítanak le, tehát nincs bankszámlájuk.
3., Nem nyújt lehetőséget követelések és kötelezettségek nyilvántartására,
ezért csak olyanok alkalmazhatják, akiknél erre nincs szükség.
- bevételi- és bevételi költségnyilvántartás
Az önálló tevékenységet végző magánszemély (egyéni vállalkozó) vezeti, aki
- nem alanya az ÁFÁ-nak,
- alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat,
- valamint az SZJA törvény szerint elszámolt ktg-ei az előző évben
nem haladták meg a 36 000 Ft-ot, és az adóévben is csak 36 000 Ft-ig
számol el költséget.
Beszámolási formája : egyszerűsített mérleg

14
Vlsz jegyzet 2004

17. tétel
Az eszközértékelés célja, tartalma és módszerei
/A vállalkozás elszámolásának részletező NYILVÁNTARTÁSAI/

A könyvviteli elszámolások, vagyis a gazdasági műveletek bizonylatokkal alátámasztott

adatainak összesítései általában összevont adatokat tartalmaznak.
A vezetés és irányítás azonban részletes mennyiségi és értékadatokat biztosító
nyilvántartásokat is igényelnek a gazdálkodó szervezetektől,
- egyrészt a pénzügyileg realizált eredmény megállapításához
(tárgyi eszközök értékcsökkenése, immateriális javak)
- másrészt a vállalkozás valós helyzetének felméréséhez.
(vevők követelései, szállítókkal szembeni kötelezettségek)
A könyvviteli technikák közül a kettős könyvelés és annak beszámolói eleget tesznek ennek
a feltételnek, ám a pénzügyi realizációs elven alapuló egyszeres könyvvitel tiszta formában
nem felel meg eme követelménynek :
- a tárgyi eszközök és immateriális javak - melyek jellemzően tartósan több
cikluson keresztül szolgálják a vállalkozás tevékenységét - költség
elszámolását nem lehet ellenértékük kifizetéséhez kötni, hanem értéküket
amortizálni kell. Mivel az egyszeres könyvvitel nem terjed ki ennek
nyilvántartására és értékcsökkenésük elszámolására e feladatot külön
nyilvántartás keretében kell megoldani.
- a pénzügyi teljesítés elve nem alkalmazható a vásárolt készletek vonat-
kozásában sem, hiszen beszerzési értékük kifizetését sem
költségelszámolási, sem vagyoni szempontból nem lehet felhasználásnak
tekinteni. Ennek a megoldása szintén egy külön nyilvántartás feladata.

Annak érdekében, hogy az 1X könyvvitel a SZVT.-ben meghatározott céloknak megfeleljen,

a pénzforgalmi könyvvitelt további kapcsolódó nyilvántartásokkal kell kiegészíteni, hogy
ezek, valamint a leltárak alapján a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről
valós képet adó beszámoló készülhessen.
Ilyen célra alkalmasak a részletező (analitikus) nyilvántartások, melyek nem az eszközök és
források egészéről, hanem azok meghatározott csoportjairól szolgáltatnak mennyiségi
és értékadatokat.

15
Vlsz jegyzet 2004

Az analitikus és szintetikus(összevont) nyilvántartásoknak egyeznie kell egymással, hiszen

ami a szintetikus elszámolásban összevontan jelenik meg, azt tartalmazzák az analitikus
nyilvántartások részletezve. Minden vállalkozónak olyan analitikus nyilvántartást kell
vezetnie, amelyre értelemszerűen szüksége lehet, de általában vezetni kell :
 a vevőkkel szembeni követelésekről
- vevő azonosító adatai ( név, cím, bankszámlaszám,...)
- vevő tartozásai
- vevőktől kapott előlegek
- befolyt összegek
- határidőre ki nem egyenlített tartozások
 szállítókkal szembeni kötelezettségek
- szállító azonosítói
- szállító által benyújtott, vevő által elismert számlák összege
- a számlakiegyenlítés esedékességi időpontja
- adott előlegek
- tartozások kiegyenlítésének módja, dátuma
- határidőig ki nem fizetett tartozások értéke
 tárgyi eszközökről
- beszerzési ár
- beszerzési időpont
- azóta elszámolt értékcsökkenés
- aktuális érték
 immateriális javakról
- nyitó bruttó érték
- bruttó érték növekedése és csökkenése
- értékcsökkenési leírás
- nyitóértéke, növekedése és csökkenése
 személyi jövedelmekről
 gépjármű útnyilvántartásról
 saját készletekről

16
Vlsz jegyzet 2004

34. tétel
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS BEVÉTELEINEK ÉS KTSGEINEK
ELSZÁMOLÁSA

Bevétel : az egyéni vállalkozás bevétele az adóévben megszerzett készpénz,

jóváírás, természetbeni juttatás vagy bármely más vagyoni érték.
(Jóváírás : a bevétel akkor történik, mikor a számlán jóváírják, ill. a
kiadás akkor, amikor a bank lehívja /a tényleges teljesítmény
időpontja/)

Jellemző bevételek : - értékesítés árbevétele (termék/szolgáltatás ellenértéke Áfa nélkül,

felárak, engedmények figyelembevételével)
- tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése esetén kapott
ellenérték
- a vállalkozás tulajdonát képező vagyontárgyaknak a vállalkozás által
természetben történő kivonása (úgy kell elszámolni, mintha azokat
értékesítették volna)
- a pénzforgalmi könyvvitelben nyilvántartott kötelezettségekkel és
követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség
- káreseményekkel kapcsolatos bevételek
- nyilvántartott, hitelezési veszteségként leírt követelésekből befolyt
összeg
- bírság, kötbér, késedelmi kamat címén kapott összeg
- kamatbevételek
- állami költségvetéstől kapott támogatás (nem beruházásokhoz!)
- kapott osztalék, részesedés
- deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége
- értékpapírok, befektetések eladásának árfolyamnyeresége
- az előző évekkel kapcsolatos ktg-ek ill. ráfordítások között elszámolt
adók visszatérített összege
- a GT-ba apportként bevitt vagyontárgyak értéke

Nem bevételnek számító pénzmozgás : - hitel vagy kölcsön (törlesztésre v. felvételre

kerülő)
- a vállalkozásba bevitt vagyon : a vállalkozásba
befektetett vagyoni érték kivonásakor nem
keletkezik bevétel, kivéve akkor, ha a
befektetéskor ezt az összjövedelemből
levonták, valamint, ha a befektetéskor ill. azt
megelőzően nem adózott jövedelemből
vásárolták.
- bűncselekményből származó vagyoni érték
annak tényleges elkobzásakor
- pénzváltásból származó jövedelem
- alkalmazottak elszámolása az előleggel

17
Vlsz jegyzet 2004

Költség : az egyéni vállalkozás bevétele az adóévben felmerült és igazolt költség és

kiadás

A költségelszámolás alapelvei : - a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül

összefüggő, az adóévben felmerült költségek teljes
egészében elszámolhatók
- a tevékenységgel arányosan számolható el olyan ktg.,
mely nem kizárólag a bevételszerző tevékenység
érdekében merült fel
- nem számolhatók el egyáltalán ktg-ként azok a tételek,
melyeket a törvény korlátoz, vagy ténylegesen megtilt.
- költség csak egyszeresen számolható el
- az egyéni vállalkozás megkezdésekor az indítástól
visszaszámítva három évig a vállalkozás érdekében
beszerzett és számlával igazolt eszköz és áru ktg-ként
elszámolható

Jellemző költségek : - anyag- és árubeszerzés ktg-ei

- alkalmazottakkal kapcsolatos ktg-ek (bér, TB-járulék,
kiegészítő fizetések baleseti kártérítés, étkezési hozzájárulás...)
- segítő családtag foglalkoztatásával felmerülő költségek
- szavatossággal jótállással kapcsolatos kiadások
- biztosítási díjak
- pénzintézeti hitel kamata
- bizonyos adók és járulékok, mint pl. helyi adók, import után
fizetett vám és annak illetéke, vagyonszerzési illeték, perktg,
kötbér)
- üzlethelységgel, műhellyel kapcsolatos ktg-ek (bérleti díj,
rezsiktg)
- távközlési eszközök használatának költsége
- közművelődés költségei
- utazás és szállítás költségei
- Tb
- alvállalkozási díjak
- érdekképviseleteknek fizetett összeg
- reprezentációs ktg
- göngyölegek elszámolása
- javítás, karbantartás, felújítás
- eltulajdonított készletek, eszközök
- reklámktg
- közérdekű kötelezettségvállalás

18
Vlsz jegyzet 2004

36. tétel
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A gazdasági társaságok fogalma : Gazdasági társaságon olyan szervezeteket értünk,
melyekre az alábbi négy tulajdonság jellemző :
- üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása,
- az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulás biztosítása,
- a tagok közös kockázatvállalása,
- a saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség.
(Ez azt jelenti, hogy a társaságnak tagjaitól
elkülönülten is lehetnek jogai és kötelezettségei.)
A gazdasági társaságok fajtái : - közkereseti társaság (KKT)
- betéti társaság (BT)
- egyesülés
- közös vállalat (KV)
- korlátolt felelősségű társaság (KFT)
- részvénytársaság (RT)
KKT BT KFT RT E KV
JELLEG személy- személy- személy- tőke- személy- személ
egyesülé egyesülé és tőke- egyesülés egyesülés y- és
s s egyesülé tőke-
s egyesül
és
FELELŐSSÉG korlátlan korlátlan korlátolt korlátolt korlátlan korlátla
+ n
korlátolt
TŐKE --- --- min 1 min10 --- ---
MFt MFt
IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS üzletvezető ügyvezet igazgatós igazgató- igazgat
(ügyvezető) ő ág tanács ó-
tanács
FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ~ ~ ~ + ~ ~
KÖNYVVIZSGÁLÓ ~ ~ ~ + ~ ~
KILÉPÉS - BELÉPÉS egyszerű egyszerű üzletrész részvénye egyszerű egyszer
eladása k adása- ű
bizonyos vétele
szabályo
k szerint

19
Vlsz jegyzet 2004

38. tétel
GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI
A gazdasági társaságok fogalma : Gazdasági társaságon olyan szervezeteket értünk, melyek :
- üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak,
- az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást biztosítják,
- a tagok közösen vállalják a kockázatot,
- a saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség jellemzi.
(Ez azt jelenti, hogy a társaságnak tagjaitól elkülönülten
is lehetnek jogai és kötelezettségei.)

Ahhoz, hogy egy gazdasági társaságot létrehozzunk, jogi szempontból a következő feladataink vannak :
- társasági szerződés megkötése (Rt-nél: alapszabály ; egyszemélyes
Kft-nél alapító okirat)
- cégbírósághoz való bejelentés
- cégbejegyzés és annak közzététele

Alapítók
Lehet egyrészt - belföldi
- külföldi
másrészt - az állam
- természetes személy (jogai és kötelezettségei vannak, perelhet
és perelhető)
- jogi személy (társaság, melynek jogai és kötelezettségei
vannak, perelhet és perelhető -- ám a per általában átszáll
természetes személyre)
- nem jogi szervezettségű gazdasági társaság

Társasági Szerződés
A társasági szerződés a társaság leendő tagjainak azon önkéntes és egybehangzó akaratelhatározása, mely
valamely gazdasági társaság megalapítására irányul.

Alaki érvényességi feltételei : - a szerződés írásbafoglalása

- valamennyi tag által történő aláírása
- cégbejegyzés és annak közzététele
Tartalmi érvényességi feltételek : - a társaság cégneve, székhelye, alakulásának időpontja
- a tagok neve, lakcíme, esetleg munkahelye
- a társaság tevékenységi köre
- a társasági vagyon mértéke és a rendelkezésre bocsátás
módja és időpontja
- egyéb specifikus pontok, melyet a felek a társasági
jogviszony szempontjából fontosnak tartanak
- valamint mindaz, amit a gazdasági törvény az egyes
társasági formáknál kötelezően előír
Cégbejegyzés
Kérelemre történik, melyet a cégformának megfelelő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet
teljesíteni. A kérelemhez mellékelni kell : - Társasági szerződést
- szükséges hatósági engedélyeket
- a cégjegyzésre jogosultak közjegyző
által hitelesített aláírási címpéldányát.
A cégbejegyzés jellemzői : - a TSZ megkötésétől számított 30 napon belül meg kell kérni
- előtte adószámot kell kérni (mivel 1994.jan.1-től beleírják)
- arra az időpontra vonatkozik, melyet a tagok a TSZ-ben
megjelöltek
- ügyvédi ellenjegyzés szükséges hozzá
- a társaság a cégbejegyzés előtt is megkezdheti működését, de
csakis a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett

20
Vlsz jegyzet 2004

43. tétel
A KFT ALAPÍTÁSA

Korlátolt Felelősségű Társaságon olyan gazdasági társaságot értünk, mely előre

meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és a tag felelőssége a
társasággal szemben a törzstőke szolgáltatására és a TSZ-ben megállapított egyéb vagyoni
hozzájárulásra terjed ki. A társaság tevékenysége során keletkezett kötelezettségekért a tag
nem felel.

KFT alapítása : - a tagokat TILOS nyílvános felhívás útján toborozni

- egy tag is alapíthatja : egyszemélyes KFT (TSZ = alapító okirat)
- a törzstőke min. 1mft, ami állhat
- pénzbeni betétekből (min. a törzstőke 30%-a vagy 500 eFt)
- apport betétből
- a törzsbetétek min. 100 eFT értékűek (és 10e-el oszthatók)
- a cégbírósági bejegyzésre akkor kerülhet sor, ha
- a pénzbetétek felét, de legalább összesen 500 eFt-ot
befizettek
- és az apportokat a társaság rendelkezésére bocsátották
- a pénzbetét többi részét 1 éven belül kell befizetni
- a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot a tag
törzsbetétjéhez igazodó üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak
egy üzletrésze lehet.
- a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet nem követelhetik
vissza
- az üzletrész kívülállóra csak akkor ruházható át, ha
- a tag törzsbetétjét maradéktalanul befizette
- és ilyen sorrendben
1. sem a társaság többi tagja
2. sem maga a társaság
3. sem pedig a tTGY által kijelölt személy nem
akarja azt megvásárolni.
- az üzletrész átruházása a TSZ módosítását nem igényli
- a KFT társasági szerződésének tartalmaznia kell
- a társaság nevét és székhelyét
- a tagokat (név, cím)
- a tevékenységi kört
- a törzstőkét és az egyes törzsbetétek nagyságát
- a be nem fizetett pénzbetétek fizetési módját
- a szavazással kapcsolatos kérdéseket
- ügyvezető, képviselet, cégjegyzés módja
- FB és könyvvizsgáló -- amennyiben ilyet alkalmaznak
- a TSZ-t minden tagnak alá kell írnia és ügyvéddel ellenjegyeztetni
kell

21
Vlsz jegyzet 2004

45. tétel
A TAGOK KÖZREMŰKÖDÉSE A KFT GAZDÁLKODÁSÁBAN

Korlátolt Felelősségű Társaságon olyan gazdasági társaságot értünk, mely előre

meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és a tag felelőssége a
társasággal szemben a törzstőke szolgáltatására és a TSZ-ben megállapított egyéb vagyoni
hozzájárulásra terjed ki. A társaság tevékenysége során keletkezett kötelezettségekért a tag
nem felel.

Tagjai : - ők szolgáltatják a törzsbetétet, melyet a társaság

fennállásáig nem követelhetnek vissza
- mellékszolgáltatást is végezhetnek
- részesednek a nyereségből
- a Tagjegyzékben kerülnek nyilvántartásra
- üzletrész-tulajdonjoguk van, mely átruházható.
- a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot a tag
törzsbetétjéhez igazodó üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak
egy üzletrésze lehet.

A kft munkáltató, tehát akár tagjai is lehetnek munkaviszonyban álló dolgozók, megbízás
alapján tevékenykedők, alkalmi fizikai munkát végzók avagy bedolgozók. Döntő szempobt
az, hogy a felek akarata mire irányul, milyen tartalmú és formátumú szerződést kötöttek.
Az SZJA-kötelezettség szempontjából az a meghatározó, hogy a KFT-tag személyes
közreműködése milyen jogviszony keretében történik, illetve bizonyos esetekben az is, hogy
a társasággal kötött szerződés milyen tevékenységre irányul.
Az ügyvezetői teendők ellátása személyes közreműködés nélkül lehetetlen volna, de nem
feltétlenül jelent munkaviszonyt. Az SZJA-kötelezettség szempontjából az ügyvezető tag
társasággal szembeni jogviszonya meghatározó :
- az sem kizárt, hogy a tag a társasággal munkaszerződést köt, de nem az
ügyvezetői teendőkre,és az utóbbit tagi jogviszony keretében látja el
- a mellékszolgáltatás nem jelent viszont mindig személyes közreműködést
természetes személy tagnál sem..

22
Vlsz jegyzet 2004

?? 51. tétel ??
AZ EGYESÜLÉS ÉS A KÖZÖS VÁLLALAT

EGYESÜLÉS

Jellemzői : - jogi személyek alapítják többnyire szakmai érdekképviseletre

- NEM nyereségorientált, inkább összehangoló, koordináló szerepe van
- az alapítók saját nyereségüket kívánják növelni
- felelősségük egyetemleges és korlátlan
- költségvetés-jellegű gazdálkodás
- a tagok kiléphetnek és kizárhatók (a vagyont 1 éven belül kikell adni)
- igazgatótanács irányítja, mely tagonként 1-1 delegáltból áll és évente
legalább egyszer össze kell hívni

KÖZÖS VÁLLALAT

Jellemzői : - jogi személyek alapítják

- nyereségorientált
- önálló gazdasági célja is van
- vagyont bocsátanak rendelkezésre
- a tagok felelőssége korlátlan és vagyonarányos
- a tagok kiléphetnek és kizárhatók
- igazgatótanács irányítja, melynek igazgatója alkalmazott
- a vagyont 3 éven belül kell kiadni

23
Vlsz jegyzet 2004

57. tétel
MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

ALANYAI

A munkavállaló : - tankötelezettségét teljesítette (a 16. életév végéig szól)

- tankötelezettségét nem teljesítette, de a 14. évét betöltötte és
- tankötelezettségét felnőttek iskolájában vagy iskolarendszeren
kívül teljesíti
- vagy alap- és középfokú oktatási intézményben tanul de most
nyári szünet van
- vagy felmentették a tankötelezettség alól
- 14 éven aluli, de szülői hozzájárulást tud felmutatni.
- nők és fiatalkorúak csak meghatározott munkákra alkalmazhatók
- általában szakképesítéssel, gyakorlattal kell rendelkeznie

A munkáltató : - természetes személy

- jogi személy
- egyéb jogképes szervezet

A MUNKASZERZŐDÉS

- a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre

- tartalma : - a munkakör megnevezése annak feladataival együtt
- a munkavégzés helye
- személyi alapbér, vagyis a munka díja
- a munkaviszony kezdete (ha máshogy nem
nyilatkoznak, a szrződéskötés másnapja)
- a munkaviszony időtartama (ha máshogy nem írják,
határozatlan. A határozott időtartam nem lehet több 5
évnél.)
- felmondás feltételei és időtartama (felmondási
idő :min 1 hó ; felmentési idő: min. 2 hét)
- szabadság kérdései
- prbaidő kérdései (max 3 hónap)
- a szerződést 5 napnál hosszabb munkaviszony esetén írásba kell
foglalni
- a munkaszerződés csak a felek közös megegyezésével módosítható
- a felsőbb szinteken hozott, munkavállalóra kedvező módosítást végre
kell hajtani, a kedvezőtlent nem kötelező

24
Vlsz jegyzet 2004

59. tétel
A FELMONDÁS

A munkaviszony megszűnhet : - természetes körülmények között

~ a munkavállaló halálával
~ a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
~ a meghatározott idő lejártával
- mesterséges körülmények között
~ a munkáltató és a munkavállaló között
közös megegyezéssel
~ a próbaidő alatt azonnali hatállyal
~ rendes felmondással
~ rendkívüli felmondással

A RENDES FELMONDÁS

A munkáltató részéről : - köteles az okát megindokolni. Ez lehet :

- a munkavállaló képessége
- a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása
- a munkáltató működése
- vita esetén bizonyítani kell, és lehetőséget adni a
munkavállalónak arra, hogy védekezhessen
- nem lehet felmondani a következő esetekben : (+30 nap)
- betegség miatti keresőképtelenség
- betegápolásra kivett fizetés nélküli szabadság
- szülést követő 6. hónap vége
- katonai szolgálat ideje
- öregségi nyugdíj előtt 5 évvel
- ezekben az esetekben a rendkívüli felmondás jogával lehet
élni
- a felmondási idő min. 30 nap és max. 1 év, de ez a
munkaviszonyban töltött idő növekedésével hosszabbodhat
- a munkáltató köteles a felmondási idő felére mentesíteni a
munkavállalót a munkavégzés alól . Erre az időtartamra
átlagkereset jár.
- ha a munkavállaló min. 3 éve dolgozik az adott vállalatnál,
végkielégítésre jogosult

A munkavállaló részéről : - okát nem köteles megindokolni

- igényt tarthat a végkielégítésre és a felmentési időre

A RENDKÍVÜLI FELMONDÁS

Mindkét fél megteheti, ha a másik : - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget

szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból jelentős
mértékben megszegi
- olyan magatartást tanúsít, mely a munkaviszony
fenntartását ellehetetleníti
25
Vlsz jegyzet 2004

Ebben az esetben a rendes felmondásra vonatkozó szabályok nem érvényesek. Ha a

munkavállaló mond fel rendkívülien, akkor a munkaadó köteles a rendes felmondás
időtartamára járó átlagkeresetet kifizetni, és a végkielégítést is biztosítani.

MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ
Munkaidő : - napi 8 óra (lehet hosszabb, vagy rövidebb, de max napi 12 óra)
- különösen veszélyes munkakörben max. napi 6 óra
- nőt a terhessége kezdetétől a gyermek 1 éves koráig nem lehet
éjszakára alkalmazni
- fiatalkorút nem lehet éjszakai munkára igénybe venni (22-06-ig)
Pihenőidő : - a munkaközi szünet
- a dolgozó étkezésére szolgál
- akkor jár, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja
- min. 20 perc
- a napi pihenőidő
- a napi munka befejezése és a másnapi munka
kezdése közötti idő
- min. 8 óra
- a heti pihenőnap
- min. heti kettő, ezek közül az egyik vasárnap kell, hogy legyen
- eltérő munkarendben dolgozóknál heti egyszer 42 órát
egybefüggően kell biztosítani
- a szabadság
- rendes szabadság
- alapértéke 20 nap, mely mindenkit megillet
- ez az életkor növekedésével 30-ig nő (45. évben)
- rendkívüli fizetett szabadság
- általában akkor, ha a szakszervezeti képviselő
hivatalos képzésen vesz részt
- korlátozva van
- fizetés nélküli szabadság
- max. 30 nap
- bármilyen indokra (tartalékos katonai szolgálatnál is !)
- pótszabadság
- fiatalkorúak esetén
- többgyermekes családoknál
- vakoknak
- ezen kívül :
- szülési szabadság
- betegszabadság (10 nap - az átlagkereset 75% -ával)
- gyermekgondozásra (kisgy., több gy., beteg gy.)
A szabadságot természetben kell kiadni, kivéve, ha erre nincsen mód. (pl. munkaviszony megszűnése
felmondáskor) A természetbeni kiadás időpontja előzetes egyeztetés alapján történik, mind a
munkaadó, mind a munkavállaló érdekeinek figyelembe vételével.

26
Vlsz jegyzet 2004

62. tétel
FOGLALKOZTATOTTAK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSA

Általános jellemzők

1., A TB-ellátások köre

a., betegségi, anyasági ellátások

- táppénz
- anyasági segély
- terhességi segély
- gyermekgondozási segély
- általános egészségügyi ellátások
b., nyugellátás
- öregségi nyugdíj
- rokkantsági nyugdíj
- hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás)
c., baleseti ellátás
- baleseti táppénz
- baleseti egészségügyi ellátás
- baleseti járadék
- baleseti rokkantsági nyugdíj
- hozzátartozói baleseti nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás)

2., A TB-ellátás élvezői

a., A biztosítási kötelezettség automatikusan létrejön :

- munkaviszony
- közalkalmazotti jogviszony
- köztisztviselői jogviszony
b., A biztosítási kötelezettség létrejötte feltételekhez kötött :
- szövetkezetek tagja (~ személyes közreműködéshez kötött)
- bedolgozó, megbízott (~ ha jövedelme elér egy biz. összeget)
- egyéni és társas vállalkozók (~ csak a főfoglalkozásúak)
- kiegészítő tevékenységet folytatók (~ ebben a minőségükben csak baleseti
ellátásra jogosultak)

27
Vlsz jegyzet 2004

3., A díjfizetés

44 % TB-járulék .
bruttó bér--- a., Teljes körű biztosításnál

10 % bal.jár

b., Baleseti biztosításnál

44 % TBJ
c., Nincs biztosítás

4., A járulékfizetés alapja

A TBJ alapja a munkáltató által a munkavégzéssel kapcsolatos minden személyi

jellegű kifizetés. (bér, jutalom, prémium, természetbeni juttatás, tiszteletdíj)
Nem kell TB-t fizetni a következők után : - szerzői jogdíj alá tartozó alkotások
- természetbeni étkezési hozzájárulás
max. 1200 Ft/hó-ig (SZJA sem!)
- MRP alapján juttatott ingyenes
értékpapír és ezek osztalékai után
- tanulmányi ösztöndíj után
- lakástámogatás után
- osztalék után
- költségtérítések után

5., Alapfogalmak

Mellékfoglalkozás : Az a munkavégzés, melynek munkaideje a főfoglalkozású

munkaviszony munkaidején kívül esik.
Másodállás : Az a munka, melynek ideje a főfoglalkozású munkaviszony idejére
esik.
Segítő családtag : Lehet Kft-nek, Bt-nek és egyéni vállalkozónak. Fő jellemzője,
hogy rendszeresen közreműködik a munkában.
Bedolgozó : Formailag ugyan önálló, de eszközeiben és munkájában függ a
munkaadójától.
Megbízott : A megbízó utasításait követve a megbízó érdekében jár el, de konkrét
eredmény létrehozására nem köteles. (pl. ügynöki munka)
Szakmunkástanuló : Az, aki a szakmunkásképzésről szóló jogszabályokban
meghatározott szakmunkásképző iskola tanulója.

28
Vlsz jegyzet 2004

Foglalkoztatottak társadalombiztosítása

a., Munkaviszonyban állók

Teljeskörűen biztosítottak a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig.
44 + 10 % TBJ fizetésére kötelezettek.

b., Szakmunkástanulók
Teljeskörűen biztosítottak, amennyiben ösztöndíjt vagy bért kapnak. Ösztöndíj esetén
havi 450 Ft TBJ fizetésére kötelezettek, bér esetén ennek 44 %-át.

c., Segítő családtagok

Biztosítási kötelezettségük feltétele, hogy - ne álljanak egyidejűleg más biztosítással
járó jogviszonyban
- a vállalkozásban rendszeresen
működjenek közre.

d., Bedolgozók, megbízottak

A bedolgozóra a biztosítási kötelezettség csak akkor terjed ki, ha e tevékenységéből
származó keresete, díjazása eléri a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 %-át,
illetőleg naptári napokra ennek 1/30-ad részét.

29
Vlsz jegyzet 2004

11. tétel
A VAGYONÉRTÉKELÉS CÉLJA, TARTALMA ÉS MÓDSZEREI

A vagyonértékelés fogalma : Vagyonértékelésen olyan eljárások sorozatát értjük, melyek

segítségével feltérképezhető egyrészt a vállalat eszközeinek és
forrásainak másrészt a vállalat egészének értéke.

A vagyonértékelések célja : A vagyonértékelések célját minden esetben az a konkrét

gazdasági esemény határozza meg, amely miatt az értékelés
készül. Ilyen esemény lehet például az egyesülés, szétválás,
végelszámolás vagy hitelfelvétel.

A vagyonértékelés tartalma : a., Az egyes vagyontárgyak értékelése

Az aktívákat egyedileg értékkeljük és ezek értékéből
levonjuk az ugyancsak egyedileg értékelt passzívák
értékét. A vagyontárgyak értékelése az analitikus
nyilvántartásokon, leltárakon nyugszik (~ vagyonleltáron
alapuló értékelés). A vagyontárgyak egyedi értékét azok
állagának (kor, elhasználódás) figyelembevételével
határozzuk meg.

b., Várható hozamok alapján történő értékelés

E módszer abból indul ki, hogy csak a hozadék tekinthető
értékadónak a vállalkozás értékének megállapításánál.
A módszer lényege, hogy a vállalkozás jövőbeni,
feltételezett nyereségét és a prognosztizált amortizációt
viszonyítja az ágazatra jellemző átlagos tőke hozam
(hasznosulás) értékével.
A módszer alkalmazásának feltétele :
- a vállalat huzamosan fennáll, és múltja jól
értékelhető
- a jövőbeni eredmény reálisan tervezhető
- információink kellően részletezettek és
pontosak

Vagyonértékelési eljárások :

 NEM MŰKÖDŐ VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE

Erre az értékelésre akkor kerül sor, ha a vállalkozás végelszámolás (~ a tulajdonosok szabad
elhatározásából) vagy felszámolás (~ külső, általában hitelezői kezdeményezésre) alá kerül.
Ebben az esetben az ún. likvidációs (felszámolási) érték határozandó meg.
A felszámolási érték : A vállalkozás eszközeinek egyszerű, ám kényszer hatására való értékesítése
során realizált összeg. Ezen érték megállapításakor a hasonló eszközök közelmúltban történt nyíltpiaci
értékesítésére vonatkozó információk használhatók fel, feltételezve az alábbiakat : - különleges
indokkal nem rendelkező, komoly szándékú vevő
- megfelelő időszak az eladáshoz
- ez idő alatt az érték állandó marad

30
Vlsz jegyzet 2004

A likvidációs érték számítása : BEVÉTEL

- értékesítés költsége
- a cég tartozásai és egyéb terhei
= likvidációs érték

Ez az érték pontosan azt mutatja, hogy felszámolás alkalmával a legkedvezőtlenebb esetben mennyi
a vállalkozás eszközeiből kiárusítható tisztán megmaradt árrész, mely adott esetben a hitelező
kielégítésére fordítható.
Nyugodt kimentési érték : A likvidációs értéknek az a formája, mely nyugodt, kidolgozott, megfontolt
felszámolás következménye. Előnye: nagyobb bevétel érhető el a legjobb ajánlat kivárásával
Hátránya : tovább nőnek a fenntartási költségek
Gyors kimentési érték : Az eszközöktől való minél hamarabbi "szabadulást" tűzi ki célul.

 MŰKÖDŐ VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE

a., Tételes eszközértékelés

Az eljárás eszköze : ABC-analízis
- "A" csoport : eszközök, melyek felmérése
egyedi és alapos (pl. ingatlanok, TE-k)
- "B" csoport : eszközök, melyek értékelése
összevont és esetenkénti
- "C" csoport : eszközök, melyek értékelése
egyszerűsített és ritka (pl. munkaruhák)
Ki kell térni azokra a vagyontárgyakra is, melyek a vállalkozás főkönyvében nincsenek
feltüntetve. (pl. lízingelt, bérelt eszközök)

b., Működésbeni érték meghatározása

Feltételezi, hogy a vállalat tovább működik. Mivel ehhez eszközök kellenek, ezért azokat
nem eladjuk, hanem ún. újrapótlási értéken (~ újrabeszerzés) számítjuk. Ez az ún. GOING
CONCERN-elv.
Voltaképpen azt az értéket jelenti, melyért a vállalatot meg tudnám venni.
Megállapításakor figyelembe kell venni
- a műszaki állapotnak és az erkölcsi avultságnak/javultságnak
megfelelő beszerzési árat
- valamint az általa elérhető gazdasági eredményt.
c., Műszaki érték meghatározása
Az adott eszköz műszaki értékének megfelelő újraelőállítási értéket jelenti.

d., Forgalmi érték meghatározása

Azt mutatja, hogy nagy valószínűséggel mennyiért lehetne értékesíteni az adott eszközt.
Azt az értéket célozza meg, amennyiért az adás-vétel mindkét fél számára elfogadható.

31
Vlsz jegyzet 2004

e., Üzleti értékelés

Nem a társaság eszközeit vizsgálja, hanem elsősorban a jövőben reálisan várható
eredmények, hozamok alapján határozza meg a cég értékét. Az üzleti érték nem más, mint
amennyiért a vállalatot meg tudnám venni.
Eszköze :
1., hozamszámítás (a vállalkozás jövőbeni, feltételezett nyereségét és a
prognosztizált amortizációt viszonyítja az ágazatra jellemző átlagos tőke
hozam (hasznosulás) értékével.

V=H/i *  V=Me/i * 

nettó értéken) ÉS (bruttó értéken

ahol V : a vállalkozás üzleti eredménye

H : nettó hozam (H=adózott nyereség + écs)
Me : mérleg szerinti eredmény
i : alkalmazott normatív kamatláb (az ágazatra jellemző
átlagos nettó/bruttó tőkehozam)
kockázati tényező

2., diszkontált cash flow módszer (a jövőbeni eredményeket és a felszámolási

értéket a széles időintervallum miatt jelenértékekre számítja.)
"Kellékei" : - üzleti terv (min. 5 évre)
- az elmúlt 3 év mérlege + tárgyév + 4-5 év mérlegei
- minden év cash flow-ja (adózott nyereség + écs) jelenértékben!
Számítása :
d = 1/i ahol : d- diszkonttényező
i- diszkont kamatláb
n- évek száma

A diszkontált cash flow-k összege adja az üzleti érték egy részét, a likvidációs
érték pedig a másikat pedig az a likvidációs érték képezi, amelyet a vállalatnak 5
év múltáni felszámolásánál kapnánk.

32
Vlsz jegyzet 2004

18. tétel
ÜZLETI ÉRTÉKELÉS

Az üzleti értékelés fogalma : Üzleti értékelésen olyan eljárások sorozatát értjük, melyek
segítségével feltérképezhető egyrészt a vállalat eszközeinek és
forrásainak másrészt a vállalat egészének értéke csakúgy,
mint a cég nem számszerűsíthető tulajdonságai. (pl. hírnév, piaci
helyzet, területi adottságok, stb...)

Az üzleti értékelés nem a társaság eszközeit vizsgálja, hanem elsősorban a jövőben reálisan
várható eredmények, hozamok alapján határozza meg a cég értékét. Az üzleti érték nem más,
mint amennyiért a vállalatot meg tudnám venni.
Eszköze :
1., hozamszámítás (a vállalkozás jövőbeni, feltételezett nyereségét és a
prognosztizált amortizációt viszonyítja az ágazatra jellemző átlagos tőke
hozam (hasznosulás) értékével.

V=H/i *  V=Me/i * 

nettó értéken) ÉS (bruttó értéken

ahol V : a vállalkozás üzleti eredménye

H : nettó hozam (H=adózott nyereség + écs)
Me : mérleg szerinti eredmény
i : alkalmazott normatív kamatláb (az ágazatra jellemző
átlagos nettó/bruttó tőkehozam)
kockázati tényező

2., diszkontált cash flow módszer (a jövőbeni eredményeket és a felszámolási

értéket a széles időintervallum miatt jelenértékekre számítja.)
"Kellékei" : - üzleti terv (min. 5 évre)
- az elmúlt 3 év mérlege + tárgyév + 4-5 év mérlegei
- minden év cash flow-ja (adózott nyereség + écs)
jelenértékben! Számítása :
d = 1/i ahol : d- diszkonttényező
i- diszkont kamatláb
n- évek száma

A diszkontált cash flow-k összege adja az üzleti érték egy részét, a likvidációs
érték pedig a másikat pedig az a likvidációs érték képezi, amelyet a vállalatnak
5 év múltáni felszámolásánál kapnánk.

33
Vlsz jegyzet 2004

15. tétel
11, Optimális üzemméret fogalma (7-es, 8-as ábra)

A vállalkozás növekedésének vagy karcsúsodásának és az ezzel járó fejlesztéseknek a

középpontjában álló, a lehetőségeknek minden szempontból megfelelő vállalkozási méret
az optimális üzmméret.
Az üzemméret optimuma több oldalról közelíthető meg. Szokásos optimum
meghatározások a technikai- termelési, valamint a gazdasági optimum.
Technikai-termelési optimum alatt azt az üzemnagyságot értjük, amelyben az eszközök
adott gazdasági- társadalmi környezetben szokásos kihsználtsága mellett előállított termék
mennyiségt a vállalkozás a piacon értékesíteni tud.
Az üzemméret gazdasági optimuma azt jelenti, hogy a vállalkozás gazdasági
tevékenységet leíró valamely célfüggvénye a matematikai optimumon vagy annak
közvetlen környezetében van.
Például a vállalkozás tényleges ÁKN függvénye alapján szerkesztett nyereség függvény
maximum hellyel rendelkezik és a vállalkozás az ehhez tartozó teljesítményt adja l,
értékesíti a piacon. (7. ábra, 45.o.)

Az egységköltség meghatározásába beletartoznak a gyártási és a logisztikai ( pl: elosztási,

szállítási) költségek is.
A költségfüggvény az üzemgazdasági elemzésekből ismert u alaku egységköltg függvény.
Változatlan egységárat feltétlezve, az optimális üzemnagyságot a költségfüggvény
minimum pontjához tarozó gyártási, ill. értékesítési mennyiség jelölö ki a vízszintes
tengelyen. (8. ábra, 47.o.)
23. tétel
A CSŐDELJÁRÁS

Fogalma : A csődeljárás az adós és a hitelezők között olyan nem peres eljárás,melynek célja
az adós fizetőképességének helyreállítása, működőképességének fenntartása. Ennek
érdekében az adós tárgyalásokat folytat a hitalezőkkel annak érdekében, hogy azok adjanak
haladékot fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez. Amennyiben a hitelezők ebbe
beleegyeznek, sor kerülhet a csődegyezség megkötésére.

Jellemzői : - az eljárást a vállalkzás vezetője kezdeményezheti a bíróságnál, amennyiben

- két éven belül lefolytatott eljárás során fizetési
haladékban nem részesült
- a vállalkozás alapítója és tulajdonosi testületi szerve

34
Vlsz jegyzet 2004

a kérelem benyújtásával egyetértett

- mellékeli kérelméhez az arra jogosult szervek egyetértését
igazoló okiratot; a szervezet 3 hónapnál nem régebbi mérlegét
és a hitelezőkkel-adósságokkal kaocsolatos adatok listáját
- valamint tájékoztatta bankját és a szakszervezeteket

- a kérelem benyújtásával egyidejűleg a vállalkozónak meg kell hívnia ismert

hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit hirdetés útján (két országos
napilap)

- a tárgyalást a csődeljárás kezdő időpontjától számított 15 napon belül meg

kell tartani

- a fizetési haladékhoz való hozzájárulást akkor lehet megadottnak tekinteni,

ha - a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések
jogosultjainak több, mint a fele,
- a csődeljárás kezdő időpontjában le nem járt hitelezői követelések
jogosultjainak több, mint negyede beleegyezését adja.

- az adós fizetési haladékot nem kérhet és nem kaphat a következőkre :

- munkabér és bérjellegű juttatások, az ezeket terhelő SZJA-előleg,
TBJ, MVJ és MAJ
- A kezdő időpont után keletkezett követeléseken alapuló ÁFA

- a fizetési haladék ideje alatt a hitelezői követelések kamatoznak !

- a fizetési haladék időtartama 90 nap, melyet a bíróság egyszer és 60 nappal

meghosszabbíthat (ha azt olyan arányban kérik, mint a fenti eset a fizetési
haladéknál)

- a csődeljárás eredményét a bírósággal közölni kell, amit az a Cégközlönyben

tesz közzé

35
Vlsz jegyzet 2004

- a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben vagyonfelügyelőt rendel ki,

aki - betekinthet az adós könyveibe
- felügyeli és ellenőrzi a követelések végrehajtását
- ügyel arra, hogy az adós nehogy "kimentse" értékeit
azok elidegenítésével
- felülbírálja az adós kifizetései és korrekt esetben jóváhagyja azokat

- az adós elkészíti egyezségi javaslatát a fizetési moratórium ideje alatt

- az egyezségi tárgyalás szervezése megegyezik az előzőekben leírtakkal.

Több tárgyalás is tartható ezen idő alatt.

- egyezség csak akkor köthető, ha ugyanazok teljesülnek, mint az elején leírtak

valamint, ha a vagyonfelügyelő is beleegyezését adta.

- az egyezséget írásba kell foglalni

- az egyezség keretében - az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik

személyek átvállalhatják
- a hitelezők az adós vagyonában tulajdont
szerezhetnek
- az adós tartozásában a hitelezők kezességet
vállalhatnak

- amennyiben az adós és hitelezői egyezségetkötöttek, és az egyezség megfelel

a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté
nyílvánítja -- más esetben megszünteti.

36
Vlsz jegyzet 2004

25. tétel
A VÉGELSZÁMOLÁS

Végelszámolásra akkor kerül sor, amikor a gazdálkodó szervezet atulajdonosok döntése

alapján jogutód nélkül szűnik meg. Amennyiben a végelszámoló azt állapítja meg, hogy aa
szervezet vagyonanem elegendő ahitelezők kielégítésére (~vagyis a vállalat fizetésképtelen), a
végelszámolás helyett felszámolási eljárást kell lefolytatni. Végelszámolást tehát csak
fizetésképes szervezetnél lehet lefolytatni.

Jellemzői : - a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a vállalkozás

vezetője köteles legkésőbb 8 napon belül a cégbíróságnak
megküldeni.

- a végelszámolás megindítását a cégbíróság a Cégközlönybenteszi

közzé

- a végelszámolást a végelszámoló végzi, aki

- általában a vállalkozás igazgatója vagy más vezetője
- GT-nál a társaság vezető tisztségviselője
- vagy a cégbíróság által kijelölt személy
- értesíti az érintett cégeket és szervezeteket
- jogosult a vállalkozás nem teljesített szerződéseinek azonnali
hatállyal való felmondására, kivéve a lakásbérleti szerződést,
munkaszerződést, gyakorlati szerződést, kollektív szerződést
- köteles a jövőbeni kártérítési, szavatossági, jótállási,
környezetvédelmi kötelezettségek rendezésére (erre a célra
mást bíz meg - egy külön összeg átadásával)
- végelszámolási nyitómérleget készít, és azt a végelszámolástól
kezdve 45 napon belül a cégbíróság elé terjeszti
- a végén éves beszámolót, végelszámolási zárómérleget készít,
adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot állít
elő

- a vállalkozás vezetőjének feladatai :

- záróleltárt, éves beszámolót, adóbevallást és zárómérleget
készít és ezeket az adóhatóságnak megküldi
- iratjegyzéket készít a nem selejtezhető és a titkos iratokról
- tájékoztatja az eljárásról a munkavállalókat és az érintett
szerveket

- a hitelezők feladatai : A végelszámolás közzétételétől számított 30

napon belül a Cégközlönyben bejelentik követeléseiket.

- a Cégbíróság feladatai : Az eljárás megindítását a Cégközlönyben

közzéteszi, az eljárás végeztével elrendeli a cég törlését a jegyzékből.

37
Vlsz jegyzet 2004

24. tétel
A FELSZÁMOLÁS

Fogalma : A felszámolási eljárás az adós és a hitelezők között olyan nemperes eljárás,

melynek célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése , és ennek az adósnak a
felszámolás keretébe bevonható vagyonából a hitelezők követeléseinek kielégítése.

Jellemzői : - kezdeményezheti az adós (ha fizetésképtelenné vált és nem kíván élni vagy
nem élhet a csődeljárás lehetőségével.
a hitelező (ha az adóst fizetésképtelennek tekinti,
indoklással!)
a végelszámoló (ha a végelszámolásieljárás során azt állapítja
meg, hogy az illető szerv fizetésképtelen.)

- az eljárás indításakor megvizsgálják, hogy a kérelmet

- arra jogosult terjesztette-e elő
- azt nem a moratórium időszakában terjesztették elő
- ha az adós terjesztette elő, rendelkezi-e az alapítók
beleegyezésével
- a felszámolás kezdő időpontja az a nap, amelyen a bíróság által hozott
végzés (az eljárás megindítására) jogerőre emelkedik.

- a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha

- az adós az elismert tartozását 60 napon belül
nem elégítette ki
- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás
eredménytelen volt
- az adós a fizetési kötelezettségét a csődegyezség
ellenére sem teljesítette

- a bíróság értesíti az eljárásról a - Cégbíróságot,

- az illetékes adó- és vámhivatalt
- az adós bankját

- a felszámolandó vállalat feladatai :

- vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot
az eljárás napjától nem tehet
- a kezdő időponttól valamennyi tartozása esedékessé válik
- elkészíti a : záróleltárt, éves beszámolót,
adóbevallást és zárómérleget
- tájékoztatja a felszámolót azokról a szerződésekről, melyek
- az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés
- 3. személy javára feltűnően aránytalan
értékkülönbözettel megkötött szerződés
- tájékoztatja az eljárásról a munkavállalókat és az érintett
szerveket

38
Vlsz jegyzet 2004

- a hitelezők feladatai
- követelését a felszámolás kezdő időpntjától számított
30 napon belül jelenthei be a vállalatnak
- a 30 és 365 nap közötti időtartamban bejelentett követe-
lések kiegyenlítésére akkor kerülhet sor, ha az időben befutott
követelések rendezése után a felszámolandó vagyon erre még
fedezetet nyújt
- az adós ellen a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat
megszüntetik
- a hitelező a felszámolás kezdő időpontjától számított 90
napon belül a bíróság előtt megtámadhatja az adósnak az egy éven
belül kötött olyan szerződését, melynek tartalma :
- az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés
- 3. személy javára feltűnően aránytalan
értékkülönbözettel megkötött szerződés

- a felszámoló feladatai
- ütemtervet készít, megállapítja az eljárás költségeit
- a felszámolás kezdő időpontjától gyakorolja a munkáltatói
jogokat és kötelezettségeket
- nyílvántartásba veszi a hitelezői követeléseket
- jogosult az adós által kötött szerződések felbontására
- hitelezői választmányt szervez a hitelezőkből
- a vagyont a hitelezők egyetértése mellett Kft vagy Rt részére
apportként rendelkezésre bocsáthatja
- a felszámolás várható ktg-eire és a vitatott hitelezői igények
kielégítésére céltartalékot képez
- felszámolási zárómérleget, bevétel-költségalakulást, záró
adóbevallást, vagyonfelosztási javaslatot készít

- a bíróság feledata a befejezéskor

- a felszámoló által megküldött zárómérleget és
vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül megküldi a
hitelezőknek (ezt a hitelezők 30 napon belül kifogásolhatják --
a kifogásra a kifogással nem élő hitelezők 8 napon belül
tehetnek észrevételt)
- a kifogást tárgyaláson tárgyalhatják, melynek ítélete ellen
fellebbezésnek nincs helye
- a tartozások kiegyenlítésének sorrendje :
1., a felszámolás költségei
2., zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések
3., a magánszemély megélhetését biztosító követelések
4., a magánszemély nem gazdasági tevékenységéből
származó követelések (pl. jótállás) Kivéve : kötvény
5., tb, adók
6., egyéb
7., késedelmi kamatok, pótlékok

39
Vlsz jegyzet 2004

- egyezség a felszámolási eljárásban

- az eljárás során az adós és a hitelezők bármikor
egyezséget köthetnek
- a bíróság általkitűzött egyezségi tárgyaláson részt vesz a felszámoló,
az adós és a hitelezők
- nem vehet részt benne a felszámolási ktg-ek jogosultja,és azok,
akiknek a vállalkozással szemben tertásdíj, életjáradék,
kártérítési követelésük van. Az ő követeléseiket kielégítő vagyonrész az
egyezségbe bevonni nem lehet.
- az egyezség keretében megállapodhatnak
- a tartozások mérséklésében, a kielégítések arányában,
módjában
- a kielégítések sorrendjében
- a teljesítés határidejének módosításában
- az egyezség nem sértheti ahitelezők érdekeit
- a bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha
- annak eredményeként a vállalat fizetőképtelensége megszűnik
- valamint ha az egyezség megfelel a ötrvényben foglaltaknak

- egyszerűsített felszámolás
- olyan esetekben használatos, mikor a vagyon a felszámolás várható
költségeit sem fedezi, vagy a könyvvezetés hiányosságai miatt az
eljárást lefolytatni nem lehet
- ilyenkor a bíróság elrendeli
- az adós vagyonának és követeléseinek a hitelezők közötti
felosztását
- az adós megszüntetését, és ennek a Cégközlönyben való
közzétételét
- a bíróság a végzést megküldi a cégbíróságnak, az illetékes adó- és
vámhatóságnak, tb-nek, munkaerőpiaci szerveknek, banknak

40
Vlsz jegyzet 2004

63-68. tétel
AZ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE ÉS PRIVATIZÁCIÓJA

Az állami vagyon felosztása : - TARTÓSAN ÁLLAMI TULAJDONBAN MARADÓ VAGYON

A törvény szerint a közcélok és a fontos nemzeti
érdekek garanciája abban áll, hogy az állam megőrzi
befolyását a stratégiailag fontos cégeknél, üzletágaknál.
(pl. közüzemi szolgáltatások, energiaipar, hovédelem)
Az állami tulajdon ebben az esetben legalább 50 %
plusz egy szavazat, néha 25 % + 1 szavazat is lehet.
Ezen vagyon felügyeletét és kezelését a Kincstári
Vagyonkezelő Szervezet látja el, illetve a vagyon
és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek egy részét
ideiglenesen, hosszabb időre beruházási és üzemeltetési
célból át lehet adni ún. koncessziós gazdasági
társaságok számára.

- IDŐLEGESEN ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VAGYON

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon
értékesítése az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Rt feladata. A privatizációig ez a szervezet
gondoskodik a vagyon hasznosításáról, közben
előkészíti a privatizációt, és gyakorolja az állam
tulajdonosi jogait. Amennyiben a vagyon értékesítési
feltételei átmenetileg kedvezőtlenek, az ÁPV Rt. ún.
vagyonkezelési szerződést köthet, melynek célja a
szerződésben meghatározott vagyonérték megtartása
vagy elérése, illetve a vagyongyarapodás.

Az állami tulajdon privatizációja

A privatizáció célja : - a gazdálkodás hatékonyságának növelése

- a gazdálkodás tőkehiányának enyhítése, a hazai tőkepiac fejlesztése
- a nemzetközileg élenjáró technikák, vezetési és marketing
tapasztalatok megszerzése, s ezáltal a vállalati szervezet és vezetés
megújítása
- a hazai gazdasági társaságok működőképességének megőrzése a
privatizációs bevételek adat lehetőségek által (pü-i stabilitás, termék- és
technológiafejlesztés, stb...)
- munkahelyteremtés, egyéb szociális szempontok javítása

A törvény hatálya : - gazdasági társaságokká alakult állami vállalatok

- állami vállalatok és egyéb szervezetek
- az ÁVÜ és ÁPV-hez tartozó társasági részesedések és az ezeket
megillető vagyoni értékű jogok és kötelezettségek
Kivéve : - Állami Fejlesztési Intézet
- Országos Fordító és Hitelesítő Rt.
- állami tulajdonú erdők és munkaterápiás intézetek
Szóba jöhető magántulajdonosok köre : - természetes személyek
- egyéni vállalkozók
- gazdasági társaságok
- szövetkezetek
- befektetési alap
- MRP-szervezetek
- Víz- és erdőgazdálkodási társulat
- egyesület

A privatizáció szerve : - jogi formája egyszemélyes részvénytársaság, melynek

/ az ÁPV Rt. / részvénye névreszóló és forgalomképtelen.. A részvényesi
jogokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter.

41
Vlsz jegyzet 2004

- alapítását és működését a gazdasági törvény szabályozza

- testületi vezető szerve a 11 tagú igazgatság
- összeférhetetlenség : az igazgatóság tagja nem lehet
országgyűlési, önkormányzati, eg.bizt.-i és ny.bizt.-i képviselő.
- a FB tagjainak száma szintén 11, ezek között nem lehet olyan,
aki az igazgatóság tagja is egyben
- működését az Állami Számvevőszék ellenőrzi
Az állami vagyon értékesítése : - az ÁPV Rt a vagyont közvetlenül, a tőkepiac
intézményein keresztül, befektetéési célú társaságokon
vagy alapokon, illetve a társaságok vezető
tisztségviselői útján értékesíti
- nyílvános vagy zártkörű pályázaton, árverésen,
nyilvános ajánlattétellel értékesíthető
- egyenlő értékű ajánlatok esetén a hazai befektetőt kell
előnyben részesíteni
- a pályázati felhívást az ÁPV Rt. írja ki, tartalmazza
- a pályázat célját
- a vagyon megjelölését, értékét
- fizetési módot
- üzletpolitikát
- kedvezményes privatizációs technikákat
- a pályázat benyújtásának helyét és idejét
- a pályázat mellé részletes tájékoztatót adnak a
társaságról az érdekelt befektetők titoktartási
nyilatkozata után
- az értékelésnek törvényben előírt szempontjai vannak :
- készpénzes privatizáció előnyben
- tőkeemelés
- szerkezetváltás
- munkavállalók jövedelme
Ezen kívül : 1., MRP
2.,az érintett társaság dolgozója mint
egyéni vállalkozó

- az ÁPV Rt. a pályázati kiírás előtt min. 30 nappal

köteles a GT érdek-képviseleti szervét tájékoztatni az
őket érintő körülményekről. A döntés meghozatala
előtt a szervezetk kifejthetik véleményüket, melyre az
ÁPV Rt. 15 napon belül köteles válaszolni.

42
Vlsz jegyzet 2004

67. tétel
A KONCESSZIÓ

Fogalma : A koncesszió tartósan állami tulajdonban lévő vagyontárgyakhoz tartozó

tulajdonosi jogok egy részének ideiglenes átengedése a
vagyontárgyakhoz fűződő beruházási és üzemeltetési célból létrehozott gazdasági
társaság (~koncessziós gazdasági társaság) számára.
A koncessziós társaság az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével
alakult, tagjai belföldi és külföldi természetes és jogi személyek.

Kiemelt tevékenységei : - országos közutak, vasutak, csatornák, kikötők, repterek

- távközlés
- villamosművek és hálózataik
- önkormányzati helyi közutak
- bányászat
- csővezetékes szállítás és tárolás
- hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása
- szerencsejátékok
- kábítószerek
- postai alapszolgáltatás
- menetrend alapján végzett közúti és vasúti személyszállítás

A koncessziós szerződés : - határozott időtatamra köthető (max. 35 év)

- csak a szerződésben előre rögzített feltételek teljesülésekor
lehet felmondani
- a szerződés megkötése a vagyontárgy tulajdonjogában
változást nem eredményez (kivéve : esetenként a kitermelt
temészeti kincs feletti tulajdonjog)
- a tevékenységet folytatónak a koncessziós GT alapító
okiratában a szeződés megkötésekor vállaltakat szerepeltetnie
kell
- koncessziós GT alapítása a koncessziós szerződéstől számított
90 napon belül kötelező
- a koncessziós GT csak a koncessziós szerződésben előírt
tevékenységek végzésére jogosult
- a koncessziós GT a birtokába adott vagyontárgyakat és a
tevékenység gyakorlásának jogát
- nem idegenítheti el (~ ruházhatja át)
- és más GT-ba apportként nem viheti be
- a koncessziós GT megszűnésekor a tagok az őket megillető
vagyont csak akkor kapják meg, ha az állam a
rendeltetésszerű állapotban való átadást igazolja.

2, Fogyasztók érdekvédelmét szolgáló szabályok

A piacgazdaságban a fogyasztók érdekeinek védelmét külön előírások szabályozzák, amelyek

kifejezik a fogyasztók jogát a

43
Vlsz jegyzet 2004

 biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz

 vagyoni érdek védelméhez
 megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz
 jogorvoslathoz
 érdekképviselethez
A fogyasztók életének, egészségének és testi épségének védelme érdekében csak biztonságos
áru és szolgálatatás hozható forgalomba.
Az áru biztonságáról elsősorban a gyártó köteles gondoskodni, a forgalmazó feladata pedig az
áru biztonságosságának megőrzése.
A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét szolgálják a következő intézkedések:
 be kell tartani az áru gyártásával, átvételével, csomagolásával, szállításával,
tárolásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos szabványokat és előírásokat
 tilos a fogyasztók megkárosítása hamis méréssel, számolással, az áru minőségének
rontásával
 tilos az előírt árnál (hatósági ár) magasabb áron értékasíteni
 csak az üzlet profiljába, tevékenységi körébe tartozó árukat és szolgáltatásokat szabad
értékesíteni
 az értékísítés helyén vásárlók könyvét kell vezetni, azt jól látható helyen feltüntetni és
igény szerint a fogyasztók rendelkezésére bocsátani
A fogyasztók tájékoztatása azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztó rendelkezzen megfelelő
ismeretekkel az áru kiválasztásához, az áru vagy szolgáltatás alapvető tulajdonságairól,
minőségéről, áráról, a rendeltetésszerű használatához és a vele járó esetleges kockázatokról
információkat szerezzen, valamint rendelkezzen a jogai érvényesítéséhez szükséges
ismeretekkel.
A tájékoztatás legegyszerűbb modja a címkézés, amelynek a követklező információkat kell
tartalmaznia:
 áru pontos megnevezése
 gyártó, forgalmazó neve és címe
 származási hely
 nettó mennyiség
 mennyiségi, minőségi összetétel
 energiafelhasználás
 környezetkímélő jelleg
 engedélyszám
Bizonyos árukat csak használati és kezelési útmutatóval szabad forgalomba hozni (pl:
háztartási gépek)
Import áruk esetén az áruhoz csatolt idegen nyelvű használati útmutatóval azonos tartalmú
magyar nyelvű használati útmutatót kell a fogyasztó számára rendelkezésre bocsátani.
Az eladási árat, az egységárat illetve a szolgáltatás díját forintban meghatározva,
egyértelműen és jól olvashatóan kell feltüntetni.

44
Vlsz jegyzet 2004

Az ugy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg a
szállítást, n befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy menyiségét, segítse elő a
korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem
követelményeinek.
A fogyasztók oktatását törvény írja elő: meg kell ismertetni az igényie érvényesítéséhez
szükséges jogszabályokkal.
A fogyasztói jogok érvényesítése megvalósul az alábbi intézmények által:
 békéltető testület
 ügyfélszolgálat
 érdekképviseleti, fogyasztóvédelmi intézményi rendszer
 bírósági eljárás
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
és a területi főfelügyelőségek látják el, ennek keretében:
 felügyelik az előírások betartását
 intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszival kapcsolatos ügyeket
 szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezetk tevékenységéhez és fogyasztók oktatásához
 fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg
4, A radiográfia célja és felépítése (9.ábra, 49.o.)

Célja, hogy a vállakozás vezetői, tulajdonosai vagy hitelezői számára sokoldalúan

megvilágított képet kapjanak annak érdkében , hogy a vállalkozás adott helyzetében a
lehetséges gazdálkodási döntési változatok közül a legkedvezőbb megoldás megtalálható
legyen.
Alkalmazására szükség van:
 tulajváltozás elött
 vezetők munkájának értékeléséhez
 hitelfelvételek elött
 krízishelyzetekben
 példul beruházáso elött
A radiográfia tljes keresztmetszetű, analitikus átvilágítás és értékelés.
Komplex jellegébő következik, hogy a vállakozás valamennyi működési területére és
tevékenységére kiterjed.
Alábbi vizsgálatokra terjed ki:
a) Műszaki, termelési terület
 profil (termék, szolgáltatás)
 Termékek ( korszerűség, életciklus, eladhatóság, technológiák szívonala)
 Termelésirányítás és logisztika
 Gyártási rendszer
45
Vlsz jegyzet 2004

 Tömegszerűség
 Innovációs mozgások
 Környezetvédelm
 Minőség és minőségbiztosítás
b) Piaci helyzet
 értékesítés és kereslet
 árak
 konkurencia
 marketing tevékenység
 piaci aktivitás
 tények, lehetőségek, terndek
c) Pénzügyi, gazdasági terület
 árbevételek
 költségek
 rentabilitás
 likviditás
 tőkeellátottság
 hitelek
 termelékenység
 eszközhatékeonyság
d) Szervzet és vezetés
 szervezeti felépítés és működés rendje
 huménerőforrás gazdálkodás
 teljesítmény értékelés
 vezetés, irányítás
 képzés, karriertervezés
e) Vagyonértékelés
 üzleti érték
 vagyonérték
A radiográfia általános felépítése hasonlóságot mutat az üzleti tervezéshez, de it a
kérdések és a válszok a múlt- jelen- jövő teljes folyamatából inkább az első kettőt, míg az
üzleti terv a harmadikat helyezi középpontba.
Módszere három módszr kombinációjával dolgozik.
a) adatok gyűjtése és értékelése
b) helyszíni bejárás és megfigyelés
c) interjúk
5, Vagyonértékelés célja, fogalma

A vagyonértékelés jelnti az egyes vagyontárgyak, azaz eszközök értékelését, valamint

vállakozások egészének értékelését.
Különösen az alábbi esetekben van rá szükség:
 vállalkozás alapításakor
 tulajváltás elött
 hitelfelvételt megelőzően
 hosszbtávú üzleti tervezéskor
46
Vlsz jegyzet 2004

válsághelyztben
felszámolás, végelszámolás során
Az értékelést minden esetben külső szakértőkkel kell végeztetni: a független
könyvvizsgáló ellenjegyzése mellett az erre szakosodott műszaki és gazdasági szakértők
tudnak reális vagyoni értéket megállípítani.
Az értékelés célja különböző lehet és ettől függően ugyanannak az eszköznek, ill.
vállakozásnak eltérő értékei ( működésbeni érték, felszámolási érték) értelmezhetőek.

6, Immateriális javak értékelése

Az immateriális javak körébe tartozó vagyoni értékű jogok, mint pl. a földhsználat, a
haszonélvezet az adott ingatlanhoz és környezetéhez tartozó jellemzők, valamint a hozzá
fűződő jogok és gazdaági előnyök alapján értékelhetők.
A szellemi termékek értékénél a találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői
jogvédelemben részesülő szoftverek és egyes szellemi alkotások, a know- how és más
monoolizált szellemi javak értékléskor az ezek előállítására, ill megszerzésére fordított
költségekből lehet kiindulni.
A vállalat cégértéke ( good- will) a többleteredmény tőkésítésével határozható meg.
Az alapítás, átszervezés aktivált értékének felülvizsgálata, mint eszközérték akkor
jelenthet reális vagyoni értéket, ha annak eredménye a vállalkozás működésében is
lemérhető.

7, Diszkontált cash- flow módszerek, képlet (59.o.)

Alkalmazásakor abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a vállalkozás előre

meghatározott, hosszabb időn át működik, majd ezt követően tevékenységét megszünteti
és felszámolják.
A tervezett időintervallum alatt képződő éves nettó hozamokat, a csh- flowt, majd a végén
jelentekező felszámolási értéket megfelelően megválasztott diszkont tényezővel
jelenértékre kell átszámítani és összegezni: ez az érték a vállalkozás vagyonértéke.

V=

V: vállakozás üzleti értéke

H az i. év cash-flow hozama
D az i. évre számított diszkont tényező

47
Vlsz jegyzet 2004

L a vállalkozás felszámolási értéke az n. évben

D az n. év diszkont tényezője

8, Válság szakaszai

A vállalkozás gazdasági egyensúlyának megbomlását nevezzük válságnak, tehát

vállalkozás alapvető célját veszélyeztető, agzdasági jellegű, kedvezőtlen jelenség vagy
tendencia érvényesülését.
A válság mélység, súlyossága és általános lefolyásának jellege szerint különböző
fokozatokra, szakaszokra bontható.
 Válság kalakulássának szakasza a vállakozás gazdálkodási, gazdasági egyensúlyi
helyzetének megbomlására irányuló események, ill. utaló jelek megjelenésével
jellemezhető (pl: banki hitelfelmondás, dolgozók sztrájkja, kedvezőtlen politikia
esemény)
 Az akut válság szakasza a válság tényleges kirobbanását hozza magával. A
vállalkozást jelentős veszteségek érik, amelyek nem küszöbőlhetők ki és nincs már
visszaút.
 A krónikus szakaszban kerülnek felszínre az akut fázis hosszútávra ható
következményei, lejátszódik az átalakulás, a válság kiforrja magát.
 A válság feloldása a válságciklus befejező szakasza, amelyben a vállalkozás
visszanyeri gazdálkodási egyensúlyát és új fejlődési pályára léphet.

12, A verseny szabadsága

A versenytársak között tilos az olyan összehangolt megállapodás, ill. magatartás (kartell),
amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti.
Ez a tilalom vonatkozik az áru árának meghatározására, a piac felosztására vagy a
fogyasztók körének valamely áru beszerzéséből, értékesítéséből való kizárására.
A versenytársak közötti megállapodás a horizontális, az értékesítési folyamat egymást
követő lépcsőin álló vállalkozók közötti megállapodás pedig a vertikális kartell.
Nem esik tilalom alá viszont a megállapodás, ha az a gazdasági erőfölénnyl való
visszaélés megakdályozására irányul vagy csekély jelentőségű.
A megállapodás akkor csekély jelentőségű, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes
részesedése az érintett piacon a megállapodás tárgyát alkotó áru tekintetében a 10 %- ot
nem haladja meg.
Mentesül a tilalom alól az olyan megállapodás, amelyben a gazdasági verseny velejáró
korlátozása vagy kizárása nem haladja meg a gazdaságilag indokolt közös célok
eléréséhez szükséges mértéket és a velejáró előnyök meghaladják a vele járó hátrányokat!

48
Vlsz jegyzet 2004

A feleknek a megköté elött kérni kell a Gazdasági Versenyhivatal határozatát annak

megállapításáról, hogy a tervezett megállapodásuk nem esik- e tilalom alá.

15, Stratégiai alternatívák 3 dimenzióban (6. ábra, 40.o.)

A stratégiai alternatívák háromdimenziós mezőit a régi- új ellentétpár közötti választási

lehetőségek ábrázolását mutatja be az ábra.
A vállalkozási stratégia kérdései gyakran úgy merülnek fel, mint a lehtséges változók
közül egy- egy pár összevetése és mátrix- szerű ábrázolása. Például a termék- piac mátrix
nem más, mint az ábra x-z tengelyein mérhető régi- új, termék- piac változatokat
összehasonlító síkbeli ábrázolás. Eszerint a vállalkozásoknak négy stratégiája lehet:
 a régi termékeknek a meglévő piacokon való erőtelejes értékesítée a piac
megdolgozásával
 a meglévő termékekenek új piacok keresése és megnyerése, a piac bővítése
 a hagyományos piacokon új termékekkel jelenik meg (termékinnováció)
 új termékek új piacokra történő fejlesztése és értékesítése (diverzifikáció)

49