You are on page 1of 62

Fizika 112

5. és 6. Előadás
Gerjesztett, csillapított oszcillátor: időmérés
F (t ) = Fo cos(ωt )
Fs = −λv r r r
k Fr Fs v r
m F (t )
Fo
Mozgásegyenlet: ma = −kx − λv + Fo cos(ωt ) fo =
m

Megoldás: (
x(t ) = A cos(ωt − ϕ ) + ae − βt sin ωo2 − β 2 t + α )
Kronométer 1750-1850
Tengeri navigáció 1714. 20000 angol font
John Harrison

A legendás Bounty vitorlás 1787-es útján Afrikát,


Ausztráliát, Új-Zélandot délről megkerülve
„túlvitorlázott” Tahiti szélességén, majd
északnyugatra cirkálva ért célba. (Wikipedia)

Kronométer 1750-1850
Kísérletek!!!
Impulzus (erőlökés)
r r
Impulzus: p = mv (tömegpont impulzusa)

r r r
r dv d r dp
Newton 2. törv.: F = ma = m = (mv ) =
dt dt dt
r dpr
Az impulzus megváltozása (erőlökés): F=
dt
t2r
r r r
∆p = p (t2 ) − p (t1 ) = ∫ F (t )dt
t1

r r r
Ha F = 0 ⇒ ∆p = 0 azaz p = const.
Pontrendszer: Tömegközéppont:
z r
r
∑ ii
m r
m1 rtkp = i
m2 ∑ mi
i

r r
r1 r2 Tömegközéppont sebessége:

y r& r
r r
r
drtkp ∑ ii
m r ∑ ii
m v
r3 i i
vtkp = = =
x
dt ∑ mi ∑ mi
i i
m3 Tömegközéppont gyorsulása:
r&
& r
r
r
dvtkp ∑ ii
m r ∑ i i
m a
i i
atkp = = =
dt ∑ mi ∑ mi
i i
Tömegközéppont (súlypont?): példák I.

TKP ???
Tömegközéppont (súlypont?):
példák II.
Pontrendszer - dinamika: rk rk
külső erők: F1 és F2
rk
F2

r m2
F12
r
F21 rk r r
m1 I . F1 + F12 = m1a1
rk r r
rk II . F2 + F21 = m2 a2
F1
rk rk r r r r rk r
I . + II . F1 + F2 + F12 + F21 = m1a1 + m2 a2 Fe = ∑ mi ai
rk i
Fe =0

r&
& r
r
dvtkp ∑ ii
m r ∑ i i
m a rk  r r
Láttuk:
r
atkp = = i
= i Fe =  ∑ mi atkp = Matkp
dt ∑ mi ∑ mi  i 
i i
Pontrendszerek:
rk  r r
Fe =  ∑ mi atkp = Matkp
 i 
Pontrendszer impulzusa:
rk
F2

r m2
F12
r
F21
m1 rk  r r
Fe =  ∑ mi atkp = Matkp
rk  i 
Láttuk: F1
rk rk r r r r rk r
I . + II . F1 + F2 + F12 + F21 = m1a1 + m2 a2 Fe = ∑ mi ai
rk i
Fe =0
rk r r r r r
dv1 dv2 dp1 dp2 d r r r k dpsyst.
Fe = m1 + m2 = + = ( p1 + p2 ) Fe =
dt dt dt dt dt dt
rk r
Ha Fe = 0 ⇒ psyst. = const. Ez az impulzus-megmaradás törvénye.
Rakéta-mozgás:
(rakéta-hajtás)
r
Fk = 0 r
v
m
r r
r r v + dv
Imp. megm. v −u
dm m − dm

mv = (m − dm )(v + dv ) + dm(v − u )

mv = mv + mdv − vdm − dmdv + vdm − udm


m2 v2
1 integrálás 1
udm = mdv u dm = dv u ∫ dm = ∫ dv
m m1 m v1

(dm < 0 !!!) M


u ln = v2 − v1
m
Tökéletesen rugalmatlan ütközés:

m1
r r r
r m1v1 + m2v2 = (m1 + m2 )v ′
v1

r
v′

r m1 + m2
m2 v2

Energiaveszteség:

1 2 1 2 1
∆Ek = m1v1 + m2v2 − (m1 + m2 )v′2
2 2 2
Ballisztikus inga:

Impulzus-megmaradás:

ℓ mvo = (m + M )v′
h

1
Ütközés után: (m + M )v′2 = (m + M )gh
2

h = l(1 − cos Θ ) 1
(m + M )v′2 = (m + M )gl(1 − cos Θ)
2
Tökéletesen rugalmatlan ütközés 2D-ben → autók ütközése

r r r
m1v1 + m 2 v 2 = (m1 + m 2 )v′

r r r
p1 p2 pf

r
pf
r
p2
r
p1
Tökéletesen rugalmas ütközés:
m1
r m1 r
v1 v1′

r r
m2 v2 v2′
m2
r r r r
I. m1v1 + m2v2 = m1v1 + m2v2′

1 2 1 2 1 2 1
II. m1v1 + m2v2 = m1v1 + m2v2′2

2 2 2 2
Példa:
v2 = 0, m1 = m2 = m

r ϕ r
v2′ f v1′ f

ϕ = 90°
r
v1i
Rugalmas ütközés 1D-ban:
”Stress reliever”
Ütközés 2D-ban:
Impulzus-megmaradás:

Példa:

x:
y:

Ha az ütközés rugalmas:
Bolygómozgás:
Centrális erő(k):
r r r r
r r F12 = − F21 és F12 = F21 = Fgr = F (r )
F12 F21
r r r r r r r r
M = r × F = 0 ⇒ L = áll. ⇒ r × mv = áll. F = − Fgr er
r r r r r r r r r r
L = r × m(vt + vr ) = m(r × vt + r × vr ) = m(r × vt ) = áll.
1 1 df 1
r df = rds = rvt dt ⇒ = rvt
vt 2 2 dt 2
r
v
ds = vt dt r
vr

df
= áll.
dt
Kepler törvények:
(Tycho de Brahe mérései alapján)

1. A bolygók ellipszispályán keringenek a Nap


körül és a Nap az ellipszis egyik fókuszpont-
jában van.

2. A Naptól a bolygóhoz húzott sugár egyenlő


idők alatt egyenlő területeket súrol.

T2
3. = áll.
3
a
Ahol a az ellipszis nagytengelyének a fele
és T a keringési idő (periódus idő)

(Kepler: a a bolygó Naptól mért középtávolsága)


Lehetséges bolygópályák
ϕ
a
r=
1 + ε cosϕ

Energiaviszonyok:

ellipszis, kör: E < 0

parabola :E=0

hiperbola :E>0

1 2 Mm
Bolygó energiája: E = mv − G
2 r
1 2 Mm
Bolygó energiája: E = mv − G
2 r
r r r r r r
Síkbeli polárkoord.: v = r&er + (rϕ& )eϕ L = m(r × vt ) ⇒ L = mr 2ϕ&

2
1 2 1 2 Mm 1 2 L Mm
E = mr + m(rϕ ) − G
& & = mr +
& −G
2 2 r 2 2 r
2mr

U (r )
Egy egyszerű példa
Mm
Fgr = G
r2
A Föld pályája csaknem egy "tökéletes" kör.
(A Föld pályájának ellipszicitása kicsi. a≈b) r r
Fgr = Fcp

Mm mv 2
G 2 =
m r r
r
Fgr M
v= G
r
r
2rπ 2rπ 2r 3 / 2π
T= = =
M v GM GM
r

Azaz:
T 2 4π 2
3
=
r GM
U (r )

r1 R r2
Stabilitás? 2D oszcillátor:
r2
Kúpinga:
U

1
r2
r

Bolygómozgás: rmin < r < rmax


Mozgásegyenletek:

Inerciarendszer Gyorsuló koordináta rendszer

Newton törvények
?

Mozgásegyenlet

Mozgásegyenlet

Mozgástörvény

Mozgástörvény
Mozgás gyorsuló koordinátarendszerben 1. példa

A felfüggesztett test súlya a kötélben ébredő T kényszererővel egyenlő


Mozgás gyorsuló koordinátarendszerben 2. példa
y y' r r r
K' r r r Erő a K-ban: Fe = F = ma
F′ = - ma o F
K Erő a K’-ben:
r r r r
ao r r
Fnet ′
= F + F = ma - ma o
x'
r r r
x a K′ = a - a o

r Θ r Θ r
T r T a
r a r
ma - ma
r r
mg mg

Külső megfigyelő Belső megfigyelő


Mozgás gyorsuló koordinátarendszerben

y y' r r r
K' r (t) = r ′(t) + rK' (t)

K rr (t) r r
r ′(t) ao
r x' d2
rK′ (t)
dt 2
x

r r r r r r
a(t) - a 0 = a' (t) a(t) = a' (t) + a 0

r r r r r r
ma(t) - ma 0 = ma' (t) Fe′ = Fe + Ft

r r r r
Fe Fe′ Ft = −ma 0
Mozgás forgó koordinátarendszerben 1.
r
Magyarázat a fellépő erőkre
egy külső megfigyelő szerint:
ω
r
acp

r
Fcp

r r
Fcp = macp
Mozgás forgó koordinátarendszerben 2.

Magyarázat a fellépő erőkre


r
egy belső megfigyelő szerint: ω r
acf

r
Fcf

r r
Fcf = macf
Centrifugális és centripetális gyorsulás vektoriális alakban

r r r
r v =ω×r
ω r r r r r r
acp = ω × v = ω × [ω × r ]
r
acp r
v
r r r r r
r acf
acf = −ω × [ω × r ]
r
Mozgás forgó koordinátarendszerben 3.
2
R R 1 R 1
t= s = RΘ = Rωt = Rω = (2voω )  = act 2
vo s
vo 2  vo  2

Coriolis gyorsulás: ac

vo
R Vektoriális alakban:

r r r
ω ac = 2v × ω
r r r r
Fc = mac = 2m(v × ω)
A Coriolis erő következményei 1.
A Coriolis erő következményei 2.

+ apály és dagály
r
ω
A Coriolis erő következményei 3. r r
ω1 ω2
ϕ
É

egyenlítő

ω1 = ω sin ϕ

ω2 = ω cosϕ
Összegezve az eddigieket:
(gyorsulás és forgómozgás is)

K y y'
K'

r
r (t)
r
r ′(t)
r
ao r r
K-ban: Fe = ma
r x'
rK′ (t)
x

K’-ben:

r r r r r r r r& r
ma ' = F − mao − mω × (ω × r ' ) + 2m(v × ω ) − m(ω × r ' )
Centrifugális erő:

r
Fcf
Centrifugális erő:

Einstein:
A golyó körmozgást végez
Centrifugális erő: K’-ben

Mozgás leírása a belső ?


A golyó nyugalomban van
megfigyelő szerint:
K-ban

r r r r r r r r
Fcf = macf = −mω × [ω × r ] FCor. = 2mv × ω
r r r
r Fe = Fcf + FCor .
FCor . r r
Fcf r v2
r Fcf = m = mrω 2 FCor. = 2mvω = 2mrω 2
ω Fe r
r
v r r r v2
Fe = FCor . − Fcf = m = mrω 2
r
r
Centrifugális erő: N
A külső megfigyelő szerint:
r r
Fcp = Fe r
r mg
r r
Fcp = mg + N
v2 R
N = mg − m
R

És a belső megfigyelő szerint?


Súlytalanság:
Coriolis erő: Gyrocompass
Coriolis erő:
r
−a
a r
tg (α ) =
g α
a
H2O
r
g
A folyó az északi féltekén déli
irányba folyik

r
aCor .

r
g
Coriolis erő: Észak felé, v sebességgel haladó
vasúti szerelvény

r
FCor .
Megoldás: "síncsiszolás"

r r
N2 N1
r
mg
Statika
és rugalmasság
r
K2 r
K1

r
mg

r Az egyensúly feltétele:
K2 r
K1
r r r
mg + K1 + K 2 = 0
r
mg r
Fe = 0
Az egyensúly feltétele:

r
Fe = 0

r r
F1 + F2 = 0

???
STATIKA – Az egyensúly feltétele
r r r r
I. Fe = ma ⇒ ha Fe = 0 ⇒ a = 0
II. M e = Θβ ⇒ ha M e = 0 ⇒ β = 0

Egyensúly feltétele:
r
I. Fe = 0
II. M e = 0
Példa:
r
Me = 0
forgáspont

r r r
m1g M1 + M 2 = 0
r
d1 d2 m 2g

m1gd1 − m 2gd 2 = 0
Erőkar:
d F
r
I. Fnet = 0
r F
II. τ net ≠ 0 → τ net = Fd
forgáspont
r r d d
τ = τ 1 + τ 2 = F + F = Fd
2 2

forgáspont

F r
d M=?
x F
Def.: sűrűség tömeg m  kg 
ρ= =  3
térfogat V m 
r
mg

v
N

r r
Tömegközéppont: r m1r1 + m 2 r2 + ...
rtkp =
m1 + m 2 + ...
r r r r r
Eredő forgatónyomaték: M e = m1g × r1 + m 2g × r2 + ...
r r r r r r
M e = g × (m1r1 + m 2 r2 + ...) = g × ( rcm M )
Rugalmasság:

A (keresztmetszet)

lo ∆l
F
F
l
F stress
Stress = Young modulus = =Y
A strain
l - lo
Az anyag válasza =
lo
F ∆l
=Y
A lo
? ?
Nyírási (shear) modulus:
Térfogati modulus:
Összerogyás (buckling): A fák maximális magassága:

A fák az ”égig nőnek”.


Magastátra
Szél ”nyomás”

You might also like