Az önálló Magyar Királyság bukása

I. A királyi hatalom összeomlása

 Mátyás halála után számos jelentkező a trónra, végül II. (Jagelló) Ulászlót választották meg – már cseh király
 II. (Jagelló) Ulászló (1490-1516)
- Mátyás halála után senkinek sem volt érdeke egy hasonlóan erős uralkodót választani
- a rendek feltételeket szabtak, II. Ulászló pedig a királyi címért cserébe ezeket el is fogadta
o nem vezet be újításokat
o az uralkodó nem szedhetett rendkívüli hadiadót
o megfogadta, hogy saját költségén védi meg az országot
o a rendekkel és a királyi tanáccsal együtt kormányoz
- királyi hatalmát nem tudta megerősíteni, az előbbi feltételek következményei súlyosak, a központi
kormányzat hamarosan összeomlott
o a jövedelmek hamarosan 200.000 aranyforintra csökkentek
o még a végvári rendszer fenntartásához is kevés
o királyi birtokok területe tovább csökkent
o fekete sereget nem tudták eltartani, lezüllött
o a zsoldos haderő felbomlott
 elvileg olyan szegény volt király, hogy konyháját az utcai kifőzdékből látták el: „Laci konyha” kifejezés
elterjedése (legenda)
 Dobzse László gúnynév, szavajárása volt: „dobzse, dobzse” – „jól van, jól van”: nem véletlenül ragasztották
rá, hisz nem volt képes a határozott fellépésre
- az irányítás a főurak és főpapok kezében volt (+adók, vámok, bányák haszna)

II. A rendi kormányzás

 a bárók a királyi tanácson keresztül irányították az országot
- kedvező helyzetüket kihasználva olyan jogokat szereztek maguknak, amelyek nemcsak a köznemesi, de a
nagybirtokos köznemességtől is elválasztották őket
- megszerezték a rendkívüli hadiadó beszedésének jogát
- jelentős bandériumokat állítottak fel
 a vármegyékben és jórészt Rákos-mezején tartott országgyűléseken próbálta a köznemesség ellensúlyozni a
bárók hatalmát
- DE az ogy-kre összesereglett köznemesség jobbára már csak szentesítette a királyi tanács döntéseit,
beleszólása nem igen volt
 Werbőczy István
- a köznemesség egyik vezetője
- Tripartitum (Hármaskönyv, 1514) jogi munkájában összefoglalta a szokásjogot és korának rendi
jogfelfogását
o alapvető jogforrásként szolgál egészen 1848-ig
o a nemesi szabadságjogokat az Aranybulla és az 1351-es törvények alapján fogalmazta meg
o szerinte: az országot a Szent Korona testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó közösen
alkotnak (Szent Korona-tan)
o a rendek lemondtak jogaik egy részéről a király javára
o DE joguk megmarad a törvényalkotásra és a szabad királyválasztásra
 Szapolyai János
- a rendi küzdelemben a köznemesség Szapolyai János mögött sorakozott fel,
- nem tetszik nekik, hogy a külföldi uralkodót úgy ugráltatják a bárók, ahogyan akarják
- rákosi végzés (1505) kiadása
o csak magyar születésű királyt emelnek a trónra ezentúl
 II. (Jagelló) Ulászló és a báról ezzel szemben a Habsburgokhoz közeledtek
- válaszul a rákosi végzésre megkötik a Habsburg-Jagelló házassági szerződést
o Jagelló Anna (Ulászló lánya) + Habsburg Ferdinánd
o Habsburg Mária + Jagelló Lajos (Ulászló fia, II. Lajos, a későbbi magyar király)
III. A Dózsa-féle parasztháború, 1514

Háttér:
 az ország kormányzása egyre nehezebb a bárók és köznemesek viszályai miatt
 a köznemesség egyedül a jobbágyság kárára tudott eredményeket elérni
 az európai szinten növekvő élelmiszerkereslet kedvező lehetőséget biztosított a meggazdagodásra
- a jómódú árutermelő parasztság jövedelmét kívánták megcsapolni
o bevezették a mezővárosokban is a fejenkénti adózást
- parasztoknak előírt halászati és vadászati tilalom
o a jobbágyság legszegényebb rétegeit sújtotta
- kísérletet tettek a szabad költözés korlátozására is
 a nemesek korlátozó törekvései gyorsították a jobbágyság helyzetének romlását
- a Mátyás által bevezetett magas adók nem csökkentek, csak már nem a királyi udvarba folytak be

A parasztháború:
 ilyen viszonyok között hirdette ki Bakócz Tamás esztergomi érsek a pápai felhívást keresztes hadjáratra
 a rendek ellenezték a tervet
- féltek a parasztság felfegyverzésétől
- nem látták időszerűnek a török megtámadását
 a rendek érdekellentéteik miatt azonban nem tudtak hatékonyan fellépni a kereszted had toborzása ellen
 Dózsa Györgyöt nevezték ki a keresztesek vezérének
- gyorsan növekszik létszámuk
- egyre elégedetlenebb tömeg
- ---- ezek miatt a nemesek le akarják állítani a szervezést, de már késő
- az Alföld mezővárosaiban a hangulat egyre inkább a nemesség ellen fordult
 a keresztes hadjáratból jobbágyfelkelés lett
- a parasztok nemesi udvarházakra törtek
 Báthori István (a főúri párt vezére) verte le a jobbágyok főseregét Temesvárnál
- Szapolyai János segítségével
- a felkelés vezetőit kínhalálra ítélték
 megtorló törvényekkel sújtották az egész jobbágyságot
- elvették a szabad költözési és fegyverkezési jogukat
- heti egy nap robotra kötelezték őket
 A Dózsa-féle parasztháború

IV. A végvári vonal összeomlása

 a törökök közel-keleti térnyerése +
- amíg a Török Birodalmat a keleti terjeszkedés kötötte le, portyákon kívül nem érte támadás az országot
- a Mátyás idejében kötött békét többször megújították
 a magyar királyi hatalom meggyengülése
- végvárak állapota romlott
- fizetetlen katonák szétszéledtek
 II. (Jagelló) Lajos (1516-1526)
- állandósult politikai zűrzavar
- udvara nem fordít kellő figyelmet a török veszélyre (a békét sem újította meg)
 I. Szulejmán hadai 1521. augusztus 29-én elfoglalták Nándorfehérvárt
- az ország nyitva állt immár a török előtt
 egyetlen hatásos védelmi intézkedés: Tomori Pál kalocsai érsek kisebb sikerei
- kinevezték a Délvidék főkapitányává
- a katonai helyzetet azonban nem tudta megfordítani
 1526-ban I. Szulejmán 60ezer katonával ismét támadást indított
- a király harcba hívta az ország nemeseit,
- DE a bárók és köznemesség csak lassan gyülekezett
- a mohácsi síkon Tomori Pál vezetésével a 20-25 ezer fős magyar sereg megpróbálta megállítani a törököt
o nem várta be a horvátországi és cseh segédhadakat és
o Szapolyai Szegednél állomásozó seregét
- 1526. augusztus 29-én a csata a magyarok teljes vereségével végződött
o katonai veszteségek
o a magyar bárók és főpapok jelentős része is elesett
o a király menekülés közben a Csele-patakba veszett
 I. Szulejmán a csatát követően bevonult a védtelenül hagyott Budára
- csapatai kirabolták a várat
- felégették a várost
- az útjukba kerülő nép fejvesztve menekült
- DE kivonult még ebben az évben, mert:
o Buda megtartása költséges
o katonai szempontból pedig veszélyes lett volna megtartani (pl.: Szapolyai serege megvan)
o foglyok tízezreit vitte magával
 az ország király és végvári vonal nélkül kiszolgáltatottan állt a török hódítással szemben

A végvári vonal összeomlása, I. Szulejmán 1526-os hadjárata

 A kiszolgáltatott ország

I. Az ország kettészakadása
 II. (Jagelló) Lajos utód nélkül hal meg, több jelentkező a magyar trónra
- először Szapolyai János szerzi meg a koronát (1526-1540)
o rákosi végzésre hivatkozva
o a köznemességre, saját hadára és birtokaira támaszkodva
- a bárók I. (Habsburg) Ferdinándot (1526-1564) választották meg
o a Habsburg uralkodótól külső segítséget reméltek a török ellen
 Két király, kikhez fordulnak segítségért?
- I. Ferdinánd
o bátyja, V. Károly – német-római császár
o tőle kap segélyt, melyen zsoldosokat toborzott
o Szapolyai Lengyelországba űzte
o DE: a pénz elfogyott
a zsoldosok szétszéledtek
Szapolyai visszatért Erdélybe
- Szapolyai János
o a töröktől kért és kapott támogatást
o az ország ketté szakad, a szultán beavatkozása a magyar belügyekbe ezt csak erősítette

II. A hatalmi egyensúly terhe alatt

 I. Szulejmán 1529-ben hadjáratot indított Ferdinánd ellen
- a hűbéresévé vált Szapolyainak átadta Buda várát
- ezután: sikertelen kísérletet tett Bécs bevételére
 a következő hadjárat ismét Bécs bevételére irányult 1532-ben
- V. Károly ekkor Ferdinánd segítségére sietett
- 100ezer zsoldos gyűlt össze Bécs alatt
- Szulejmán nem mert megütközni a császári haddal
- egy hónapon át ostromolta Kőszeget
o Jurisics Miklós és kevés katonája védte hősiesen

- az 1532-es hadjárat egyértelművé tette, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással
o nem képesek kiszorítani egymást Magyarországról
o a harc állandósult
 a bárók és a köznemesség alkalmazkodott az új helyzethez
- hol az egyik, hol a másik fél pártjára álltak – attól függ, hogy hol látták biztosítva jövőjüket
 1538: a két király – Szapolyai, I. Ferdinánd – Váradon megállapodást kötött
- elismerték egymás királyságát
- DE Szapolyai az utódai nevében lemondott a hatalomról, hogy az ország egyesülhessen a Habsburgok
jogara alatt
- a megállapodás titkos
o a szultán nem fogadta volna el, hogy a Habsburgok egyesítsék Magyarországot
 Magyarország 1526 és 1540 között

III. Az ország három részre szakadása

 Szapolyai János halála: 1540
- halálát követően hívei (Fráter György, Török Bálint) a fiát megválasztják királlyá
- János Zsigmond, még csecsemő
- DE Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva magának követelte az egész országot
- fellángolnak a harcok
 Ferdinánd hadvezére megostromolta Budát, de a török segítség közeledtére elvonult (1541)
 Szulejmán nem bízott abban, hogy a csecsemő király és hívei meg tudják tartani az országot, ezért:
- 1541. augusztus 29.: a szultán serege megszállta Budát
- az ország középső része közvetlen török uralom alá kerül
- a szultán János Zsigmondnak átengedte a Tiszától keletre eső országrészeket
 Magyarország 3 részre szakadt

IV. Kísérletek az ország egyesítésére – a várháborúk

 a „törökös” politikát folytató magyar vezetők kudarca: ország három részre van szakadva
- legjelentősebb képviselőjük: Fráter György
o menteni próbálta a helyzetet
o remélte, hogy a Habsburgokra támaszkodva helyreállíthatja az ország egységét
- 1541: gyulai egyezmény
o megállapodott a nyugati és északi területeket birtokló Ferdinánddal a keleti országrész átadásáról
o feltétel: Ferdinánd foglalja vissza Budát, ha erre képes, az övé a keleti rész
o Ferdinánd hadai vereséget szenvednek, sőt:
o a török elfoglalt egy sor várat: Esztergom, Székesfehérvárat
- egy évtized múlva feltételét feladva Fráter megkezdte a keleti országrész átadását
o DE Ferdinánd ekkor sem tud megfelelő erőt felvonultatni, hogy megtartsa azt
o Fráter ezért megpróbálja leplezni tervét a török előtt
o Ferdinánd zsoldosai ezt árulásnak vélték, meggyilkolták Fráter Györgyöt
 Fráter György halála után rövid időre Ferdinánd kezébe kerül a keleti országrész
 - a szultán ebbe nem nyugodott bele, hadjáratot indít
 1552-ben a török haderő a Tiszántúlt kívánja elfoglalni
- hogy elválasztja egymástól a nyugati és keleti területeket
- a hadjárat elérte célját, török kézbe került:
o Nógrád megye (pl. a Szondi György védte Drégely)
o a Temesköz (a Losonczy István védte Temesvár)
o a Tisza középső vidéke (Szolnok)
- csak Eger hős védői tudták Dobó István vezetésével a török sereg támadását visszaverni

V. Az állandósult egyensúly
 Az 1552-es hadjárat után 1566-ban indított újra hadjáratot a török Magyarországon
- az egyik sereg Gyula ellen vonult
- a fősereggel Szulejmán a mocsarakkal védett Szigetvárat zárta ostromgyűrűbe
o Zrínyi Miklós horvát bán hősiesen védte
o csak hosszú ostrom után került török kézbe
o Zrínyi hősi halált halt
o az ostrom ideje alatt az idős szultán is elhunyt
 I. Szulejmán szultán halálával lezárult az Oszmán Birodalom nagy hódításainak kora
- utóda belátta: nem képes kiszorítani az országból a Habsburgokat, ezért:
 1568: a két nagyhatalom (Habsburgok és az OB) megkötik a drinápolyi békét
- szentesítette Magyarország megosztottságát és a fennálló katonai erőviszonyokat
- DE a Habsburg uralkodónak a békességért évi adót kellett fizetnie a szultánnak
 A várháborúk

A három részre szakadt ország

I. A hódoltság
 az ország középső, törökök által megszállt területe
- kiterjesztették saját törvényeiket és közigazgatásukat (vilajetek, szandzsákok)
- élén: a budai vilajet vezetője, a budai pasa
- a hódoltságot a török végvári vonal 30-40 ezer katonája védte
- a török számára óriási megterhelés, a magyarországi bevételek (pl.: adók) nem fedezték
 az elfoglalt területen szpáhi szolgálati birtokokat hoztak létre
- a magyar nemességet elűzték
- az Alföld gazdag mezővárosai (Kecskemét, Nagykőrös, stb.) khász birtokként a szultán tulajdonába
kerültek
o ez védelmet, kiszámíthatóbb adózást jelentett
 a Balkánnal ellentétben Mo-t a török nem tudta a saját képére formálni, oka:
- a hódoltság háborús terület maradt: állandók voltak a kisebb nagyobb összecsapások
- a magyar lakosság nem tért át tömegesen az iszlám vallásra
- peres ügyeiket a magyar parasztok nem a török bíróságoknál, hanem a magyar végvárakba húzódó
vármegyéknél intézték
- kettős adózás: az elűzött magyar nemesség tovább is beszedette a végvári vitézekkel a korábbi
járandóságaik egy részét – csak kevesen álltak török szolgálatba
- a várak és városok váltak csak törökké a birodalomból idetelepülő vegyes lakosság révén
o a török lakosság jelenlétét fürdők, dzsámik és minaretek jelezték
 A hódoltság területe

A jobbágyság terhei a hódoltságban

II. Az Erdélyi Fejedelemség
 Erdély messze az ország központjától, ezért:
- már a középkori magyar királyságban különálló tartomány volt
- a király által kinevezett báró, a vajda irányította
- 1437-től sajátos rendi szerkezettel bírt:
o magyar megyék
o székely és szász székek
 az országrész nem esett a török hódítás fő irányába
- a török megelégedett a hűbéres viszonnyal
- helyzete hasonlít Havasalföldéhez és Moldváéhoz, de Erdély nagyobb önállósággal bírt
o az erdélyi fejedelmeket nem a szultán választotta, csak megerősítette méltóságukat
- a szultán évi adót rótt ki a tartományra
 kezdetben János Zsigmond állt az élén, aki rendezte viszonyát a Habsburgokkal
- speyeri szerződés, 1570
o lemondott választott magyar királyi címéről
o cserébe elismerték Erdély fejedelmének
- halála után Báthori István (1571-1586) már fejedelemként uralkodott Erdélyben
 az erdélyi fejedelmek jelentős hatalommal bírtak
- az erdélyi főnemesség birtokai kisebbek voltak a magyarországi főúri birtokoknál
- az egyházi birtokok is a fejedelem kezébe kerültek a reformációt követően
- növelte erejét, hogy az erdélyi rendek megosztottak voltak (három nemzet)

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

 Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete

III. A Királyi Magyarország

 a 16-17. században az Adriától Erdélyig félkörben húzódó, a magyar királyok fennhatósága alatt álló terület
 a Habsburgok dunai monarchiájában Magyarország szerepe egyre inkább a török támadások visszaverése lett
- új végvári vonalat építettek ki a hosszú határ mentén
o Kanizsa, Győr, Eger
- a védelem központját az egy-egy nagyobb várra támaszkodó főkapitányságok jelentették
 a Habsburg uralkodók nagy birodalmat irányítottak
- a magyar királyság hivatalai elvben függetlenül működtek
- DE a királyok a döntéseiket a központi hivatalok közreműködésével hozták
o pl.: magyar pénzügyek irányítása: Pozsony központtal létrehozott Magyar Kamara
o jogilag nem volt alárendelve az Udvari Kamarának, gyakorlatilag mégis így működött
- egyedül a hadügyek központi irányítására tudtak az egész birodalomra kiterjedő hatáskörű hivatalt
felállítani (Udvari Haditanács)
 a magyar rendek a törökkel szemben rászorultak a birodalom más országaiból származó pénzsegélyekre
- így hajlottak az együttműködésre
- DE ragaszkodtak a Jagelló-korban kivívott rendi jogaikhoz
 a királyi Magyarországon érvényesült a rendi dualizmus rendszere
- a rendek és a király együttesen kormányoztak
 A királyi Magyarország államszervezete

A Bocskai-szabadságharc

I. A tizenöt éves háború (1591-1606)

 1568: drinápolyi béke
- a végvári vonal mentén állandósultak a kisebb összecsapások
- a portyák egyre gyakoribbá váltak – háború kirobbanásához vezetett
 az ún. tizenöt éves háború a török támadásával kezdődött
- mire Habsburg Rudolf (1576-1608) kísérletet tett a török kiűzésére Magyarországról
- a keresztény erők első sikereket a magyar végvári katonaság érte el
- felszabadították a nógrádi várakat
o Fülek, Drégely, Nógrád
- a rég nem látott győzelem óriási lelkesedést váltott ki
- belépett a háborúba Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem is
o az erdélyi rendek, félve a török bosszújától, csak a fejedelmi kényszer hatására egyeztek bele a
döntésbe
o Bocskai István legyőzte a fejedelemség megbüntetésére érkező török sereget (Gyurgyevó, 1595)
 fordulat:
- a törökök rövid ostromot követően bevették a jól felszerelt és német zsoldosokkal is megerősített Eger
várát (1596)
- majd az egyesített királyi és erdélyi haderő Mezőkeresztesnél összecsapott a török főerőkkel
o a véres csatában először a keresztény had megfutamította a törököt
o de a visszatérő törökök győzelmet arattak
o a vereséggel a török kiűzésének terve kudarcot vallott
 a váltakozó szerencsével folyó, sokáig elhúzódó háború iszonyatos pusztítással járt
- egész vidékek néptelenedtek el
- a földönfutóvá váló nép egy része zsákmányért harcoló, rabló, pusztító zsoldosnak, hajdúnak állt
 A tizenöt éves háború első szakasza

A tizenöt éves háború második szakasza

II. A szabadságharc kirobbanása

 elhúzódó háború – a Habsburg kormányzat minden anyagi forrása kimerült
- az Udvari Kamara a magyar főurak vagyonának megszerzésével próbált enyhíteni anyagi gondjain
o több magyar főút ellen indítottak felségárulási pert
o ez fő- és jószágvesztéssel fenyegette a perbe fogottat (kinyírnak + vagyonod elveszik)
  ezzel párhuzamosan az udvar erőszakos ellenreformációba kezdett
- sorra vették el a protestánsok templomait
- a rendek tiltakoztak,
- mire Rudolf meg akarta akadályozni a vallási kérdések országgyűlési tárgyalását
- e lépésével pedig szembe állította az egész magyar rendiséget a politikájával
 1604: fegyveres felkelés kirobban – amikor a Tiszántúl legnagyobb birtokosát, Bocskai Istvánt is le akarták fogni
- hajdúkat küldtek az elfogására, de a kálvinista zsoldosok átálltak a főúr oldalára
- Bocskai Álmosdnál váratlanul döntő győzelmet aratott a császáriak fölött
o néhány hét múlva sorra megnyitották előtte kapuikat a Felvidéki várak és városok
- következő év nyarán már Bécs körül portyáztak Bocskai hajdúi

A Bocskai-szabadságharc
III. Bocskai fejedelemsége és a békék
 rövidesen Bocskai ellenőrzése alá került Erdély és a Királyi Magyarország jelentős része
- a rendek mindkét országban fejedelmükké választották
 Bocskai hozzálátott az ország égető problémáinak megoldásához
- véget kell vetni a pusztító háborúnak (tizenöt éves háború)
o ehhez a két nagyhatalmat rá kell bírnia a békére
- a török kezdettől Bocskai mellé állt
o kedvező volt számára, hogy korábbi ellenfelei egymásra támadtak
o Bocskainak is szüksége volt a török támogatására
o DE tartott attól, hogy ennek fejében területeket kell majd átadnia a töröknek
o ezért: elutasította a szultán által küldött koronát Rákos mezején
o hűbéri függést jelentett volna
o + a Habsburgok sosem nyugodtak volna bele magyarországi fejedelemségébe
o ez állandósította volna a háborút (a Habsburg Birodalom is kimerült)
 1606: bécsi béke
- Bocskai és Mátyás főherceg köti
- kölcsönös engedményeken alapul (kompromisszumos)
- a felkelés lezárult
o Bocskai lemondott magyar fejedelmi címéről
o az udvar pedig garantálja a büntetlenséget
+ a rendi jogok tiszteletben tartását
+ Erdély korábbi helyzetének visszaállítását
+ a nemesség, polgárság és a végvári katonák szabad vallásgyakorlását
 ezután Bocskai közvetítésével megszületett a Habsburgok és a törökök közötti béke is
- zsitvatoroki béke, 1606
- a fennálló viszonyokat (status quo) szentesítette
- fontos: a Habsburgok ezentúl nem fizettek évi adót a szultánnak
 a hajdúk ügyét viszont még meg kellett oldani
- pusztításaik miatt a nemesség már a kiirtásukat követelte
- Bocskainak viszont szüksége volt katonai erejükre
 - Bocskainak sikerült hosszú távú megoldást találni
o a békés mindennapokból kiszakadt, elűzött embereknek lehetőséget adott a társadalomba való
visszailleszkedésre
o e katonaréteget felszabadította együttesen a jobbágyi állapotból
o kollektív (közös) nemességet adományozott nekik (székelyeknek is hasonló van)
o jelentős részüket letelepítette a pusztává vált birtokain
o így csökkentette a fosztogató elemek számát
+ a kollektív szabadságjogokért cserébe katonáskodniuk kellett
+ tehát jelentős haderőt biztosított Bocskai magának

IV. A rendiség fénykora

 Bocskai halála után: trónviszály robbant ki a Habsburg-udvarban (szokatlan)
- Rudolf ismét a török ellen készülődött
+ a protestánsok jogainak csorbítására törekedett
o veszélyeztetve ezekkel a békék eredményeit
 1608: Mátyás főherceg a magyar hajdúk fegyveres erejét felhasználva arra kényszerítette bátyját, Rudolfot,
hogy lemondjon a magyar és az osztrák trónról
 II. Mátyás (1608-1619)
- a magyar nemesség megnyerése érdekében az országgyűlésen megerősítette a rendek jogait
o bécsi béke megújítása
o az országgyűlés ismét nádort választhatott az uralkodó jelöltjei közül
 két katolikus, két protestáns főúr közül
- a magyar rendiség fénykorát élte, az uralkodó a rendek jóváhagyásával kormányozta az országot
 a nemesi társadalom átalakulóban volt
- a 17. század elejére megszűnt a familiaritás
- a főnemesség ügyeit intéző nemesek már fizetséget kaptak
- lazultak a köznemességet a főurakhoz kapcsoló kötelékek
- ebben jelentős szerepe volt a köznemesség gazdasági megerősödésének

Erdély aranykora és bukása

I. Bethlen Gábor fejedelemsége

 1606: bécsi béke
- ezt követően Báthori Gábor a fejedelem
o nem vett tudomást az ország és a nagyhatalmak békevágyáról
o hódításba kezdett (Havasalföldön)
o nem kímélte főemberei vagyonát, feleségeit
o ezért: Bethlen Gábor török segítséggel félreállította
 Bethlen Gábor (1613-1629)
- trónját a szultánnak köszönhette
- részben engedett a török követelésnek:
o visszaadta a tizenöt éves háborúban felszabadított két vár egyikét: Lippát
o ez Erdélyben ellenállást váltott ki
o DE megszerezte a török feltétlen támogatását
- szilárd kormányzatot, erős fejedelmi hatalmat hozott létre, biztosította a belső nyugalmat
o visszaadta a szászoknak a Báthori Gábor által elfoglalt Szeben városát
o visszavette az eladományozott fejedelmi birtokok egy részét
o növelte az adókat (fejedelmi hatalom erősítése)
o igyekezett segíteni a gazdaság fejlődését
 bányászokat hívott be a Felvidékről
 habán mestereket fogadott be Csehországból (sajátos protestáns csoport, iparosok)
 vámokkal védte a hazai termelést
  a legjelentősebb termékek kivitelére állami monopóliumot vezetett be (szarvasmarha,
méz, stb.)
- Gyulafehérvárott fényes udvart alakított ki, jelentős építkezésekkel
o palotájában művészeket és tudósokat gyűjtött maga köré
o pompa: fejedelmi hatalmát és gazdagságát jelképezte

II. Bethlen a harmincéves háborúban

 a magyar és cseh rendek kérésére bekapcsolódott a harmincéves háborúba
- a szultán feltétlen hívének tekintette, ezért engedélyezte a hadjáratot
 gyorsan meghódította a Felvidéket – a várak magyar őrsége csatlakozott hozzá
- a magyar rendek királyukká választották (Besztercebánya 1620)
- B. azonban tisztában volt azzal, h nem egyesítheti Erdélyt a királyi Magyarországgal
o sem a török, sem a Habsburgok nem engedték volna
 a csehek fehérhegyi vereségét követően B. békét kötött a Habsburgokkal (Nikolsburg, 1621)
- lemondott a magyar királyi címről
- cserébe megerősítették a bécsi békét
- s élete végéig megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét
 B. még kétszer kapcsolódott be a harmincéves háborúba, s a harcok lezárásaként mindannyiszor
megerősítették a bécsi békét
- hadjáratai biztosították a magyar rendek jogait
o ez nagy eredmény, mert:
o a harmincéves háború során az abszolutizmus kiépítésére törekvő Habsburgok dunai
monarchiájuk más tartományaiban visszaszorították a rendeket

Erdély a 17. század első felében

III. I. Rákóczi György

 Bethlen Gábor halála után: I. Rákóczi György (1630-1648)
- a Partium legnagyobb földbirtokosa
 - buzgó kálvinista
- folytatta Bethlen politikáját
- békés viszonyok, a fejedelemség tovább erősödött
 Rákóczi kapcsolata a törökkel hűvösebbé vált
- többször kitért a szultán hadba hívó parancsa elől
- óvatos fejedelem: a harmincéves háborúba is csak a protestáns uralkodók kérésére
a török jóváhagyásával lépett be
- hadi sikereit látva a török az engedélyt visszavonta, így Rákóczi megkötötte a linzi békét (1645)
o ebben ismét megerősítették a bécsi békét
o DE kiterjesztették a vallásszabadságot a jobbágyokra is
(mindeközben a HB nyugati felén már kiépült az abszolutizmus)
(+ az ellenreformáció felszámolta a protestantizmust)
 a Rákócziak Magyarország legnagyobb birtokosaivá váltak
- vásárlással, házasságkötésével, linzi béke által - megkétszerezte a birtokait
 udvara külsőségeiben szerényebb volt, mint Bethlené
- de a kálvinista iskolák fejlesztésére nagy gondot fordított
 Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralkodása Erdély aranykora volt
- virágzó gazdaságú és kultúrájú fejedelemség
- a külpolitikában is mind nagyobb önállóságra törekedett

I. Rákóczi György hadjáratai

IV. A fejedelemség bukása

 I. Rákóczi György halála után, fia: II. Rákóczi György (1648-1660)
- zökkenőmentesen vette át a hatalmat
- úgy érezte, a töröktől független, önálló politikát folytathat
- szultáni engedély nélkül tett kísérletet a lengyel trón megszerzésére (1657)
o hadjárata kudarccal végződött
o sőt: az erdélyi hadsereg tatár fogságba került
o Erdély katonai erő nélkül maradt
 A Köprülü nagyvezérek idején átmenetileg megerősödő OB bosszúhadjáratot indított
- nem ismerte fel, hogy a fejedelmi címről való lemondása megbékíthette volna a törököt
- emiatt: évekig tartó háború kezdődött – romba döntötte Erdélyt
 elesett Várad (1660)
 - ezzel a Partium jelentős részét is a hódoltsághoz csatolták
 a török kegyelméből végül Apafi Mihály (1661-1690) került a fejedelemség élére
- Apafi csak szűk mozgástérrel rendelkezett
- tartózkodott a külpolitikai bonyodalmaktól
 Erdély nem lehetett tovább az erős támasza a magyarországi rendeknek és nem válhatott Magyarország
jövőbeni egyesülésének kiindulópontjává

II.Rákóczi György hadjáratai

A királyi Magyarország a XVII. században

I. Pázmány Péter – a katolikus megújulás

 a 16. század végére Magyarországon a katolikus vallás nagymértékben visszaszorult
- Habsburg-dinasztia: támogatta a katolikus egyházat
- a nemesség a katolicizmusban a rendiség ellenségét és a bécsi abszolutizmus támogatóját látta
- a csehek veresége után azonban a magyar főurak egy része megrettent
o birtokadományok, hivatalok reményében visszatért a katolikus hitre
 a 17. század első fele: Magyarországot elérte a katolikus megújulási mozgalom - ennek sikerében nagy szerepe:
Pázmány Péternek (1570-1637)
- erdélyi kálvinista családból származott
- de ifjúként áttért a katolikus hitre, belépett a jezsuita rendbe
- 1616: esztergomi érsek lett – az ország egyik főméltósága
- kiállt a magyar rendi jogokért
- ezzel bebizonyítva, hogy katolikus is képviselheti a birodalmon belüli sajátos magyar érdekeket
- tudta, hogy a térítőmunkában fontos szerepe van a színvonalat oktatásnak, a vitáknak és az emberekre
ható külsőségeknek

II. Zrínyi Miklós pályája

 Zrínyi Miklós (1620-1664): a katolikus főnemesség kiemelkedő alakja, a szigetvári hős dédunokája
  Felismerte az Oszmán Birodalom gyengülését, s elérkezettnek látta az időt a török kiűzésére
- kezdetben a háború indítását a Habsburg-dinasztiától várta – de ebben csalódott
- ezután: II. Rákóczi Györgyöt tekintette a török elleni harc lehetséges vezérének
de Erdély bukása után csalódnia kellett
 a török elleni harcot szolgálta költői-írói tehetségével is (ezekben a politikai programja is kibontakozott)
- Szigeti veszedelem
- Mátyás király életéről való elmélkedések
- A török áfium ellen való orvosság
 műveiben felvázolta az önálló nemzeti hadsereg megteremtésének szükségességét
 horvát bánként mindennapos küzdelemben állt a törökkel, felismerte, hogy az OB meggyengülésével eljött az
idő a törökök kiűzésére
- látta, hogy amennyiben ezt kizárólag a Habsburg-dinasztia hajtja végre, annak a rendi jogokról való
lemondás lesz az ára
- ezért: amellett érvelt, hogy a magyar rendeknek is ki kell venniük a részüket a törökellenes harcból
o magyar nemzeti sereget kell felállítani
o példaképeket állított műveiben kortársai elé: Mátyás király, dédapját Zrinyít
 a Habsburgok a harmincéves háború után sem akartak háborúzni a törökökkel
- erőiket Franciaország kötötte le (XIV. Lajos hódító politikája miatt),
- ezért Zrínyit nem jelölték nádornak, pedig sokan támogatták.
- a Habsburg uralkodó ekkor I. Lipót (1657-1705) volt,
o az egyik leghosszabb ideig uralkodó magyar király
- eközben az OB a Köprülük reformjainak köszönhetően átmenetileg megerősödött
 Erdély török elpusztítása azonban felborította az addigi egyensúlyt. Emiatt 1663-ban mégiscsak kitört
egy Habsburg-török háború:
- 1663: török támadás indult, elesett Érsekújvár, miközben a császári csapatok passzívak maradtak
- 1664 február: Zrínyi téli hadjárata, melynek során betört a hódoltságba és felégette az eszéki hidat (ezen
érkezett a török utánpótlás a Balkánról);
o célja Kanizsa visszafoglalása volt,
o de ehhez nem kapott segítséget a császáriaktól,
o így abba kellett hagynia Kanizsa ostromát
 nyáron a törökök újabb hadsereggel érkeztek,
- ekkor Lipót új fővezért nevezett ki, az olasz Raimondo Montecuccolit 
- augusztusban Montecuccoli a szentgotthárdi csatában legyőzte a törököket
- az udvar azonban a siker ellenére pár nappal később Vasváron békét kötött a törökökkel, a török kezén
hagyva a várakat
o azért, hogy folytathassa a háborút a franciákkal

III. Sikertelen főnemesi összeesküvés

 a vasvári béke miatt óriási felháborodás tört ki Magyarországon

- főúri szervezkedés kezdődött a Habsburgok ellen,
- ennek vezére Zrínyi volt
- Zrínyi azonban váratlanul még abban az évben meghalt (vadászbalesetben, noha a kortársak merényletre
gyanakodtak)
 a császáriak fölényes szentgotthárdi győzelme már mutatta azt, hogy a nyugat-európai harcászat a XVII. század
második felére megelőzte a török hadsereg fejlettségét
- a korszerű, jól felszerelt, fegyelmezett nyugati reguláris seregek
- amennyiben jól vezették őket, képesek voltak legyőzni a török janicsárokat és szpáhikat
 Zrínyi halála: a rendek elvesztették legtekintélyesebb, a hadvezetéshez is értő vezetőjüket
- a birodalom nyugati felén kiépülő abszolutizmus + török meggyengülése
- teret adott a Habsburgok megerősödésének
- több összeesküvés Lipót ellen
 egy újabb összeesküvéskor: váratlan fordulat
- az uralkodó békét kötött a franciákkal, lefogatta az összeesküvőket (1670)
- több főnemest kivégeztetett (Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc)
o a legnagyobb birtokkal I. Rákóczi Ferenc rendelkezett
 o az ő életét édesanyja 400ezer arannyal váltotta meg

IV. I. Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére

 Lipót az összeesküvésre hivatkozva megpróbált abszolutizmust bevezetni
- szerinte "a magyar nemesség eljátszotta jogait", így felfüggesztették a magyar rendi alkotmányt:
o nem nevezett ki új nádort
o elbocsátotta a magyar végvári katonaságot
o az adókat többszörösére emelte
o protestánsok üldözése
 az elnyomás a magyar társadalom minden rétegét sújtotta, ezért megindult az ellenállás
- az elbocsátott végvári katonákból, elszökött parasztokból, elégedetlen nemesekből megszerveződött
a kuruc mozgalom 
o (kuruc = "crux" szóból, keresztes)
o Thököly Imre vezetésével
- Apafi Mihály erdélyi fejedelem és a törökök is támogatták őket
- 1678-ban Thököly elfoglalta a Felvidék keleti felét
 Lipót a kurucok sikerei miatt megegyezésre kényszerült + a franciákkal ismét háborúba keveredik
- 1681-ben a soproni országgyűlés visszaállította a rendi alkotmányt
o új nádort választottak (Esterházy Pál) és
o részleges vallásszabadságot biztosítottak (megyénként két helyen)
 a kurucok azonban elutasították a megegyezést, és a kuruc ellenállás folytatódott
- az ő sérelmeiket csak részben orvosolták
- Thököly az általa elfoglalt területen 1682-ben török vazallus fejedelemséget hozott létre (központja
Kassa)
o ezzel Magyarország négy részre szakadt
 az abszolutizmus bevezetésének kísérlete azonban Magyarországon kudarcot vallott

A török kiűzése Magyarországról

I. A törökök téves helyzetmegítélése

 Thököly sikereit a Porta a Habsburg Birodalom gyengeségeként értékelte
- az OB a belső válságát katonai sikerrel kívánta ellensúlyozni
- 1683: hatalmas sereget indított Bécs ostromára
o gyengeség jele: függő viszonyban lévő államok hadereje teszi a sereg lényegi részét
o tatárok, erdélyiek, kurucok, románok
- Lotharingiai Károly fővezérletével döntő vereséget mértek a törökre
o segítség: lengyel királytól, számos német fejedelemtől
- a török hadat néhány hónappal később ismét legyőzték
o visszafoglalták Esztergom várát

II. Buda visszavétele

 győzelmek: óriási lelkesedés a keresztény világban
 I. Lipót a háború folytatása mellett döntött
- ebben segítette XI. Ince pápa
o 10 millió forint + XIV. Lajost (a franciákat) fegyverszünetre vette rá
 a pápa támogatásával megalakult a törökellenes Szent Liga – 1684
- Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence
 ellentmondás: a magyarság, aki évszázadok óta harcolt a török ellen, a felszabadító háború kezdetén a török
oldalán állt
- a nádor és néhány nemes kivételével
- Thököly és a kurucok a császáriak ellen harcoltak, de a kurucok átálltak
- a harcok folyamán a magyarok részvétele egyre nőtt
o de nem önálló, rendi vezetésű katonai erőként csatlakoztak – politikailag kedvezőtlen volt
 1686: a felszabadító háború döntő fordulata – Buda visszafoglalása
- Lotharingiai Károly vezetésével, két hónapos véres ostrom – visszafoglalták a töröktől
  a keresztény hadak ezentúl ellenállhatatlanul törtek előre
- a mohácsi sík közelében legyőzték a szultáni főerőket
o 1687: Nagyharsány ("második mohácsi csata”)
- majd visszafoglalták Nándorfehérvárt
- a következő években mélyen benyomultak a Balkánra
 felcsillant a török Európából való kiűzésének reménye

III. A francia támadás – a háború elhúzódása

 XIV. Lajos (fr. király) megrettent a Habsburgok túlzott megerősödésétől
- hátba támadta a dunai monarchiát (a pápának tett ígéret ellenére)
- ezért: a császár jelentős erőket csoportosított át nyugatra
- ez lehetővé tette a török ellentámadását
- közel egy évtizeddel meghosszabbította a háborút
- a harcok ismét Magyarországon folytak – mérhetetlen szenvedés, pusztítás
 a Habsburg Birodalom kiállta a kétfrontos háborút
- nyugaton megvédte határait
- eredményesen folytatta a küzdelmet a törökkel
 1697: Savoyai Jenő (tehetséges hadvezér) Zentánál döntő győzelmet aratott a török főerők felett
- OB: súlyos vereség + kimerült erőforrások – békét kért
- a dunai monarchia szintén felélte tartalékait
- így:
 1699-ben megkötötték a karlócai békét
- Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult
- Erdély is Habsburg fennhatóság alá került

Magyarország fölszabadítása
IV. Erdély betagozódása a birodalomba
 a felszabadító háborúba a meggyengült Erdélyt nem vonták be (nem úgy, mint a tizenöt éves háborúba)
- az önálló fejedelemség sorsa megpecsételődött, ahogyan a két nagyhatalom erőegyensúlya felborult
- Buda bevételét követően Lotharingiai Károly csapatai megszállták
 Apafi Mihály halála után I. Lipót lett Erdély fejedelme
- 1691, Diploma Leopoldium: oklevélben biztosította, hogy tiszteletben tartja:
o a fejedelemség hagyományait
o felekezeti, rendi berendezkedését
o a birtokviszonyokat
 Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal
- a jövőben az erdélyi főnemesek közül kinevezett kormányzó (gubernátor) irányította a király nevében

V. A rendek és az uralkodó
 a törököt I. Lipót csapatai űzték ki az országból
- emiatt: a rendek és az uralkodó közötti egyensúly tovább romlott a rendek rovására
- 1687: Buda visszafoglalása után tartott országgyűlés
o a rendek lemondtak a szabad királyválasztási jogukról
o és az Aranybulla ellenállási záradékáról (ha a király nem megfelelő, le lehet mondatni)
 az udvar a következőkben volt érdekelt:
- a magyar rendiség visszaszorítása
- a katolicizmus terjesztése
- a birodalom anyagi csődjének elhárítása
 a korábbi hódoltság területét ezért nem kapcsolta vissza a magyar vármegyékhez
- hanem új szerzeménynek minősítette
- s az Udvari Kamara irányítása alá helyezte
 a magyar birtokosok csak akkor kaphatták vissza földjeiket, ha az Újszerzeményi Bizottság előtt hitelesen,
okmányokkal igazolták tulajdonukat, s megfizették a birtok értékének 10%-át kitevő fegyverváltságot
 a magyar nemesség érdekeit sértették az intézkedések
- csorbították a rendi jogokat
- anyagilag is hátrányosak
- olaj a tűzre:
o a katolikus egyház fegyverváltság megfizetése nélkül kapta vissza birtokait
 a török háború végeztével a kurucokat és a volt végvári katonákat szélnek eresztették
- jobbágyi sorba kívánták őket taszítani (korábban kiváltságaik voltak katonai szolgálatuk miatt)
- ezt a sorsot szánták a kunoknak és jászoknak is
 megemelték az adókat a háború által megnyomorított országban
 az intézkedések az ország egész lakosságát szembeállították a dinasztiával

A török kor mérlege

I. A népesedési helyzet
 hatalmas emberveszteségek
- gyilkolás. rabságba hurcolás, járványok, éhínségek
- a Mátyás korabeli 3,5-4 millió főre becsült lakosság – néhány százezerrel csökkent
- mindeközben: Európa lakossága átlagosan 50-60%-kal nőtt
- a tényleges veszteség tehát óriási
 a nagyobb hadjáratok idején következett be visszaesés
- békésebb időkben lassú növekedés
- az első jóvátehetetlen veszteségeket a tizenöt éves háború okozta
- majd az Erdély összeomlása körüli harcok (1558-1664)
+ az elhúzódó felszabadító háborúk jártak súlyos népességcsökkenéssel
 a népesség pusztulásának aránya területenként nagyon eltérő
- egyes vidékek teljesen elnéptelenedtek, másutt akár nőhetett is a lélekszám
- nagyobb károk:
o Duna mentén, alföldi területek
o ezeket a területeket alapvetően a magyarság lakta, így a veszteségek elsősorban őket érték
o a hegyekben élő ruszinokat, szlovákokat, románokat kevésbé érintette a népességcsökkenés
 két évszázad alatt az elnéptelenedett területekre bevándorlók is érkeztek
- Erdélybe a románok
- Délvidékre a szerbek
- mindez a magyarság arányának csökkenéséhez és az etnikai (a népek közötti) határok megváltozásához
vezetett
 a magyarság aránya
- a pontos viszonyokat nem lehet megállapítani
- a Mátyás-kori 80%-ról a 18. század elejére 70-60%-ra csökkenhetett
- de a korban a nemzeti kötődésnél még fontosabb a társadalmi és a vallási hovatartozás

Népességi és etnikai változások a 16-17. században

II. A település és a táj pusztulása
 a népességgel együtt a települések is elpusztultak
- a végvári vonalon és attól délre a virágzó városokból végvárak lettek
o Esztergom, Buda, Veszprém
- a templomokat bástyákká alakították
 a török dúlta területeken eltűnt az Árpád-korban kialakult aprófalvas településszerkezet
- az Alföld középső részein a lakosság betelepült a nagyobb mezővárosokba
o Szeged, Kecskemét, Debrecen
- jobb védelmet biztosítottak a portyákkal szemben
 ahol a települések eltűntek, ott felhagytak a földműveléssel is
- szántók helyén legelők
- az egykori erdők nem települtek újjá, a hadak kiirtották az Alföld maradék erdőit is

III. Társadalmi változások

 a városok pusztulásával gyengült az amúgy is erőtlen magyarországi polgárság
- Mo-n nem jelentek meg a manufaktúrák
- a korszak végére Közép Eu nyugati felén (Ausztria, Csehország) már működtek ilyen üzemek
- a céhes keretek érintetlenül tovább éltek
- a pénzt nem forgatták vissza a termelésbe, hanem földet vettek rajta
- a vagyont csak föld formájában, esetleg nemesfém tárgyakban lehetett megőrizni az utódok számára
- a nem nemesi származásúak, ha valamilyen vállalkozás révén meggazdagodtak (pl. kereskedelem), így
váltak a magyar arisztokrácia tagjaivá (pl.: Thökölyek, Thurzók)
 a nemesi társadalom erőviszonyaiban jelentős változások történtek
- megnőtt a magánhadseregekkel és várakkal rendelkező főnemesek súlya
- a Habsburg uralkodók, mint császári birodalmi rangokat: hercegi, grófi, bárói címeket adományoztak
híveiknek.
o így a báró már nem az országos tisztségeket viselő nagyurakat jelentette, hanem a főnemességen
belül a legalacsonyabb rangot (előtte: herceg, gróf)
- a nemesség aránya megnőtt a társadalmon belül
o a köznemesség renddé szervezésével megszűnt a familiaritás
o a köznemesség egyre nagyobb szerephez jutott a vármegyékben
 a 17. századra érzékelhető a kelet- és nyugat-magyarországi nemesség közötti különbségek
- nyugatiak: katolikusok, szemben áll a törökkel
- keletiek: protestánok, együttműködésre hajlottak a törökkel
 a háborús viszonyok megnövelték a kollektív nemességgel bíró, katonáskodó rétegek szerepét
- a székelyek mellett megjelent a hajdúság, a végvári katonák vitézlő rendje
 a jobbágyság helyzete területenként változott
- a háború miatt a nemesek nem tudtak érvényt szerezni az 1514-ben érvénybe foglalt röghöz kötésnek
 - jobbágyköltözés emiatt a vármegyék hatásköre

IV. Gazdasági változások

 nagy földrajzi felfedezések kora – árrobbanás – Magyarországot kedvezően érintette
- a magyarországi termékek kivitele nagyobb haszonnal járt
- mezőgazdasági kivitel növekedése ellensúlyozza a nemesfémbányászat csökkenését
- a 16. században közvetlen szomszédaival kereskedett:
o Lengyelország, Csehország, Ausztria, Bajorország, Észak-Itália
- a korabeli közlekedés nem tette lehetővé a Nyugat-Európával történő nagyobb méretű árucserét
 nyugati szomszédságban népességnövekedés – kedvezően hat a magyar élelmiszerexportra
- legjelentősebb magyar kiviteli termék:
o szarvasmarha (szürke marha) – lábon kihajtható
o a korszak sikerágazata: a közeledő ellenség elől másik legelőre lehetett hajtani (rideg tartás)
+ a földművelés visszaszorulása növelte a legelőterületek nagyságát
o 16. sz. második fele: ekkor élte virágkorát, 200ezer marhát szállítottak külpiacra
o 17. sz.: „kis jégkorszak”, háborúk: a felvevőpiacok népességének csökkenése – a kivitel
mennyisége visszaesik