FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK

ZTÉS

ROVATVEZETŐ:
E S ZT

Dr. Szalay László egyetemi docens

TE
Ö LC S T ME
ERM

A körte károsítói és az ellenük történő

Ü M ÖLC

védekezés lehetőségei
GYÜ
GY

Dr. Gyulainé Garai Adrienne

BAZ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Miskolc

A körte (Pyrus communis) ter- 1. táblázat

mesztésének jelentősebb körzetei Körte fajták fogékonysága
a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Ma- Kártevő Kevésbé Közepesen Nagyon
gyarországon vannak, de kisebb te- megnevezése fogékony
rületeken országszerte előfordul. Árpával érő körte Clapp kedveltje Arabitka
A körtének számos károsítója is- Baki bosc Dr. Guyot Gyula Avranchesi jó Lujza
Conference Giffard vajkörte Aromata de Bistrica
mert, ezek jelentősége helyenként, Concord Napoca Beurre d’Anjou
évjáratonként, fajtánként változik. Fétel apát* Seres Olivér Bosc kobak
Nem szabad elfelejtkeznünk az ég- General Leclerc Társulati esperes Diel vajkörte
Hardy vajkörte Verdi Erdei vajkörte
hajlatváltozás (felmelegedés) károsí- Ventúriás
Ilonka Vilmos Gifford vajkörte
varasodás
tókra gyakorolt hatásáról (a károsítás (Venturia pyrina)
Kornélia Hardenpont téli vajkörte
időszaka megnyúlik, előtérbe kerül- Kieffer Nemes Krasszán
Meridino Rosso Nyári Kálmán körte
nek a melegkedvelő fajok, eseten- Mirandino rosso Pap körte
ként a nemzedékszám nő stb.) sem. Nagy szegfű körte Téli esperes
Előfordulásukat és kártételük mér- Packham’s Triumph
Tongre
tékét a környezeti tényezők mellett Zöld Magdolna
jelentősen befolyásolja az is, hogy Alexander Lucas Avranchesi jó Lujza Aromata de Bistrica
milyen növényvédelmi technológiát Giffard vajkörte Baki bosc Clapp kedveltje
alkalmaznak az adott területen és a Ilonka Beurre d’Anjou Diel vajkörte
Kieffer Bosc kobak Dr. Guyot Gyula
termesztett fajta milyen érzékeny- Nagy szegfű körte Concord Erdei vajkörte
séggel bír a károsítókkal szemben. A Nyári Kálmán körte Conference Gifford vajkörte
fajtatulajdonságok meghatározzák, Tűzelhalás Pierre Corneille Fétel apát Kornélia
(Erwinia Trevoux General Leclerc Napoca
hogy mely károsítók szaporodhat- amylovora) Zöld Magdolna Hardenpont téli vajkörte Nemes Krasszán
nak el káros mértékben és melyek Hardy vajkörte Packham’s Triumph
ellen szükséges rendszeresen vagy Meridino Rosso Társulati esperes
esetenként védekezni. Mirandino rosso Téli esperes
Seres Olivér Tongre
Vilmos Pap körte
Fajtafogékonyság az irodalmi Verdi
adatok és saját megfigyelések Dr. Guyot Gyula Arabitka Baki bosc
Ilonka Avranchesijó Lujza Bosc kobak
szerint Nagy szegfű körte Aromata de Bistrica Diel vajkörte
Napoca Clapp kedveltje Erdei vajkörte
A körte-levélbolha fajok kártétele Körte-levélbolha
Nyári Kálmán körte Concord Esperen bergamott
minden fajtán előfordulhat, a leg- Pap körte Conference Hardy vajkörte
fajok
Téli esperes Kornélia General Leclerc
érzékenyebb fajták a Baki boscspur, (Cacopsylla spp.)
Téli Kálmán körte Nemes Krasszán Gifford vajkörte
a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Zöld Magdolna Packham’s Triumph Madame Favre
Esperen bergamott az Erdei vajkörte, Seres Olivér Meridino Rosso
Tongre Vilmos
a Hardy vajkörte, a General Leclerc, Verdi
a Gifford vajkörte, a Madame Favre, Megjegyzés: *: A Fétel apát egyéb gombabetegségekre, mint pl. az almástermésűek sztemfíliumos gyü-
a Meridino Rosso és a Vilmos. A ki- mölcsrothadása (Stemphylium spp.) nagyon fogékony!

114 2013. március

 FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
Mely károsítók jelentik a
sebb növekedési erélyű fajtákon ál- adatok szerint legfogékonyabbak a
legnagyobb problémát?
talában kisebb az okozott kár, mint a Juniperus chinensis faj Pfitzeriana,
nagyobb növekedési erélyű fajtákon Pfitzeriana Aurea, és Robusta Green A körtén a kártevők közül a legna-
(pl. Hardy vajkörte és Diel vajkörte). fajtái, valamint J. sabina faj Bla- gyobb jelentőségű a füstösszárnyú
A Dr. Guyot Gyula, az Ilonka, a ue Donau, és Tamariscifolia fajtái. körte-levélbolha (Cacopsylla pyri)
Nagy szegfű körte, a Napoca, a Nyá- Kis fogékonyságúnak, ill. ellenálló- és a közönséges körte-levélbolha
ri Kálmán körte, a Pap körte, a Téli nak tekinthető a J. communis, a J. (Cacopsylla pyricola) kártétele.
esperes és a Zöld Magdolna körték conferta, J. horizontalis, a J. nana, a A szelektív hatású rovarölő szerek
a kevésbé érzékeny fajták közé tar- J. procumbens, a J. squamata és a J. alkalmazása mellett és az átlagos-
toznak. virginiana fajok fajtái. nál melegebb évjáratok hatására
Minden olyan beavatkozást ke- Az 1. táblázatban a körtefajták fo- újból felszaporodhatnak és megje-
rülni kell, ami az intenzív hajtás- gékonyságuk alapján történő beso- lenhetnek azok a kártevők, amelyek
növekedést elősegíti, mint pl. az in- rolása található kevésbé, közepesen korábban minimális egyedszámban
dokolatlanul erős metszés, a túlzott és nagyon fogékony kategóriákba, voltak jelen. Számítani lehet az alma-
tápanyag-, főleg nitrogénadagolás, figyelembe véve a körtevarasodás, a moly (Cydia pomonella), a körte-
az erős öntözés. tűzelhalás és a körte-levélbolha fertő- moly (Cydia pyrivora), az almailonca
A tűzelhalás esetében kevésbé fo- zésre vonatkozó érzékenységüket. (Adoxophies orana), a poloskaszagú
gékony az Alexander Lucas, a Giffard körtedarázs (Hoplocampa brevis)
vajkörte, az Ilonka, a Kieffer, a Nagy (1. kép), a hajtáshervasztó darázs
szegfű körte, a Nyári Kálmán körte, a
Pierre Corneille, a Trevoux és a Zöld
Magdolna, míg nagyon fogékonyak
a fertőzésre az Aromata de Bistrica,
a Clapp kedveltje, a Diel vajkörte, a
Dr. Guyot Gyula, az Erdei vajkörte, a
Gifford vajkörte, a HigWand, a Kor-
nélia, a Napoca, a Nemes Krasszán,
a Packham’s Triumph, a Társulati es-
peres, a Téli esperes, a Tongre, a Pap
körte és a Verdi fajták.
A körte ventúriás varasodásá-
ra igen fogékony az Arabitika, az
Avranchesi jó Lujza, az Aromata de
Bistrica, a Beurre d’Anjou, a Bosc ko-
bak, a Diel vajkörte, az Erdei vajkörte,
a Gifford vajkörte, a Hardenpont téli
vajkörte, a Nemes Krasszán, a Nyári
Kálmán körte, a Pap körte és a Téli
esperes. Kevésbé fogékony fajták-
1. kép Poloskaszagú körtedarázs a virágon
nak tekinthető az Árpával érő kör-
te, a Baki boscspur, a Conference, a
Concord, a Fétel apát (csapadékos
időjárás esetén ez a fajta azonban na-
gyon fogékony a sztemfíliumos fertő-
zésre), a General Leclerc, a Hardy vaj-
körte, az Ilonka, a Kornélia, a Kieffer,
a Meridino Rosso, a Mirandino rosso,
a Nagy szegfű körte, a Packham’s
Triumph, a Tongre és a Zöld Magdol-
na.
A körterozsda esetében a körte-
fajták között nincs fogékonyságbeli
különbség. A fertőzés alapvetően at-
tól függ, hogy a közelben (100-500
méteren belül) megtalálható-e a kór-
okozó fő gazdanövénye, a boróka,
ill. 4-5 kilométer távolságon belül
van-e összefüggő területű borókás.
A borókák (Juniperus fajok és fajtá-
ik) eltérő fogékonyságúak. Irodalmi 2. kép Hajtás hervasztó darázs a levélen

2013. március 115

FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK

4. kép Körtelevél-gubcsatka
3. kép Körte-levélatka kártétele
kártétele levélen

5. kép Körtelevél-gubacsszúnyog kártétele 6. kép Erviniás tűzelhalás

(Janus compressus) (2. kép), a kali-

forniai pajzstetű (Quadraspidiotus
perniciosus), a bimbólikasztó-
ormányos (Anthonomus pomorum),
a levélbarkók (Phyllobius spp.), a
körtelevél-atka (Eriophyes pyri)
(3. kép) és a körtelevél-gubacsatka
(Epitrimerus pyri) (4. kép) helyen-
kénti kártételére. Csapadékos időjá-
rás esetén növekedhet a körtelevél-
gubacsszúnyog (Dasyneura pyri)
(5. kép) lárvái által fertőzött hajtások
aránya.
A kórokozók közül leggyakrab-
ban az erviniás tűzelhalás (Erwinia
amylovora) (6. kép), a körte varasodá-
sa (Venturia pyrina) okozza a legtöbb
problémát, de a körte mikoszferellás
levélfoltossága (Mycosphaerella 7. kép Körte mikoszferellás levélfoltossága

116 2013. március


8. kép Körterozsda által okozott tünetek
10. kép A körterozsda köztes gazdája
11. kép Kifejlett körte-levélbolhák
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
9. kép Moniliniás termésfertőzés
sentina) (7. kép), a körterozsda
(Gymnosporangium sabinae) (8.
kép), valamint a monilíniás termés-
fertőzés (Monilinia spp.) (9. kép) for-
dulnak elő.
A körterozsda (Gymnosporangium
sabinae) fertőzés gyakorisága az
utóbbi 10 évben növekedett, ko-
rábban csak szórványosan és egyes
érzékeny fajtákon fordult elő. A kör-
terozsda kórokozója két gazdanö-
vényt igényel kifejlődéséhez, a köz-
tes gazdája a körte, a főgazdái pedig
a boróka fajok (Juniperus spp.) (10.
kép). Egyre több helyen telepítenek
örökzöldeket, közöttük borókákat
is, ami elősegíti a betegség terjedését.
Mivel az alkalmazott növényvé-
delmi technológia gerincét a kör-
te-levélbolhák (Cacopsylla spp.),
12. kép Feketepenész a termésen
117
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK

13. kép Körte-levélbolha tojások az 14. kép Körte-levélbolha tojások a 15. kép Körte-levélboha lárvák
ágon levélen hajtásvégi kártétele

az ervíniás tűzelhalás (Erwinia tív hatással van, valamint a gyümölcs kéregrepedésekben, lehullott levelek
amylovora) és a körte ventúriás va- kereskedelmi értékét jelentősen alatt. Tavasszal viszonylag korán, már
rasodása (Venturia pyrina) elleni csökkenti (12. kép). Továbbá a körte- az első napsütéses télvégi napokon
védekezés adja, ezért ezekkel a ká- levél-bolhák vírus- és a körte lerom- megjelennek, és 5 °C feletti hőmér-
rosítókkal részletesebben kell foglal- lását és elhalását okozó mikoplazma- sékleten megkezdődik a párosodás
kozni. vektorok is, sőt testükre tapadva is. Általában március elején megin-
terjesztik az Erwinia amylovora bak- dul a peterakás; a tojásokat eleinte a
Körte-levélbolha fajok tériumot is. vesszőkre, az ágakra (13. kép), a rü-
(Cacopsylla pyricola, C. pyri) A kártevő tömeges szaporodását gyekre vagy ezek közelébe, a lomb-
segíti elő továbbá, hogy a korán érő fakadás után a hajtásokra, a fiatal le-
Azokban az ültetvényekben a leg- körtefajták miatt a kémiai védekezést velekre (14. kép), majd a bimbókra
nagyobb a számuk, ahol intenzív legkésőbb augusztus közepétől szü- helyezik. A lárvák kelése a körte ún.
tápanyag-utánpótlást végeznek és a neteltetni kell, és ilyenkor a nyárvégi egérfül állapotban kezdődik el. A lár-
vegetációs időszakban rendszeresen nemzedékek egyedeinek szaporo- vák eleinte a hajtásokon (15. kép), a
alkalmaznak széles hatásspektru- dását sem természetes ellenségei, fiatal leveleken (16. kép) és a virágo-
mú – elsősorban – piretroid ható- sem az inszekticidek hatása nem kon – elsősorban a porzók tövében –
anyag csoportba tartozó rovarölő akadályozza. Gyakori a rovarölőszer- szívogatnak. Az első nyári nemzedék
szereket, ami a természetes ellensé- rezisztens populációk kialakulása. imágói nem sokkal a virágzás után
geik egyedszám-csökkenését vonja Életmódjuk: Az imágók telelnek át (május elején-közepén) fejlődnek
maga után.
Kártételük: A kifejlett bolhák (11.
kép) és a lárváik is jelentős kártételt
okoznak. Az imágó a körtehajtást
kismértékben a pete lerakásával,
nagymértékben a táplálkozásával
károsítja, a fiatal levelek a tömeges
petézést követően nem képesek nor-
málisan fejlődni, kissé besodródnak,
deformálódnak, kisebbek marad-
nak. A lárvák szívogatásának hatá-
sára a levelek szintén torzulnak, egy
részük lehullik, a hajtás növekedése
lelassul, korán befejeződik, a vesszők
rövid ízközűek maradnak. A lárvák
által bőségesen termelt mézharma-
ton megtelepszenek a feketepenészt
okozó gombák (Cladosporium,
Capnodium, Antennariella stb.), ami
az asszimilációs tevékenységre nega- 16. kép Körte-levélbolhák a levélen

118 2013. március


ki; évente 4-6 nemzedéke is lehet. Az
áttelelő nemzedék imágói többnyire
szeptemberben jelennek meg.
Az eredményes védekezés
szabályai
Rendkívül fontos a szellős, világos,
a permetlé számára hozzáférhető
korona kialakítása. Metszéskor a sű-
rűsítő részeket el kell távolítani, nyá-
ron el kell végezni a hajtásválogatást,
a fákat az előtörő vízhajtásoktól meg
kell tisztítani. Kerülni kell a nitrogén-
túladagolást, mivel ezzel megelőzhe-
tő a vegetatív túlsúly.
A körte-levélbolha populációk a
rendszeresen alkalmazott rovarölő
szerekkel szemben viszonylag rövid
idő, 2-3 év alatt ellenállóvá válnak,
ezért a védekezésnél igen fontos az
eltérő hatásmechanizmusú készít-
mények váltogatása, a szerrotáció. A
körte-levélbolha elleni védekezésre
rendelkezésre álló készítmények ha-
tásmód alapján nyolc csoportba so-
rolhatók, a 2. táblázatban a hatás ki-
fejtés módjait eltérő színnel jelöltük.
A hasznos élő szervezetek védelme
érdekében a piretroidok felhaszná-
lását teljes mértékben mellőzni kell,
mivel ezek elpusztítják a ragadozó
poloskákat (Anthocoris- és Orius-
fajok), a katicabogarakat és lárváikat,
melyek az egyedsűrűségét minimális
szinten képesek tartani.
A permetezéseket a fák méretét fi-
gyelembe véve nagy lémennyiséggel
(1000-1500 l/ha) kell végezni, a
megfelelő hatékonyság elérése és
szerrezisztencia elkerülése érdeké-
ben. Természetesen kora tavasszal
kisebb permetlémennyiség is elegen-
dő.
Javasolt paraffinolaj tartalmú
vagy egyéb adalékanyagok hasz-
nálata hatásnövelés céljából (v.ö. 2.
táblázat).
Az első nemzedék elleni sikeres
védekezés alapozza meg az egész
évi fertőzési helyzetet, ezért a véde-
kezéseket az áttelelő nemzedék tojá-
saiból kelő fiatal lárvák ellen el kell
kezdeni.
A védekezések eredményességét
elősegíti a lemosó permetezés, mert
az alkalmazható olajtartalmú készít-
mények a petéket és a lárvákat gyé-
rítik.
A kitinszintézis-gátló készítményt
(diflubenzuron) akkor kell kijut-
2013. március
tatni, amikor a populáció nagy há-
nyada még tojás állapotban van,
a permetezéshez itt is szükséges az
adalékanyagok használata.
A spinozad hatóanyagú rovarölő
szerrel (+adalékanyag) a kezelést a
körtebolhák fiatal lárváinak megje-
lenésekor kell elvégezni.
Az acetamiprid, a klotianidin és
az abamektin + klórantraniliprol
hatóanyagú rovarölő szereknek (+
olaj, vagy egyéb adalékanyag) a tö-
meges lárvakelés időszakában a nö-
vény felületén kell lenni.
A vegetációs időszak későbbi
részében már vegyes populáció
(tojás, lárva és imágó) fordul elő,
ekkor jó biológiai hatékonyságot
csak az abamektin, spirodiklofen,
spirotetramat, tebufenpirad ható-
anyagok + olaj kombinációitól lehet
várni, melyeket a rezisztencia elkerü-
lése érdekében váltogatva (rotáció-
ban) érdemes használni.
A káliszappan és paraffinolaj ké-
szítmények egy része a vegetációs
időszakban önállóan, nem adalék-
anyagként is használható a levél-
bolhák egyedszámának gyérítésére.
Csak gyenge fertőzés esetén alkal-
mazzuk, a tojások és a lárvák ellen
hatékonyak, környezetkímélők, de
óvatosan kell dozírozni és körülte-
kintéssel kell kijuttatni ezeket, mivel
nagy melegben, tűző napon nem
csak a rézérzékeny fajtákon okozhat-
nak perzselést. A vegetációs időszak
elején vagy a kartevők megjelenése-
kor javasolt először kijuttatni. Továb-
bi kezeléseket 5-7 naponként kell el-
vegezni, legfeljebb 3 alkalommal.
A felsorolt hatóanyagok a méhek-
re kifejezetten veszélyesek, ezért a
kezeléseket csak a virágzás után
lehet elvégezni, továbbá a fák alatt
és a sorközben esetlegesen előfordu-
ló nagy mennyiségű virágzó gyom
(Lamium sp., Taraxacum sp., stb.)
méhek általi látogatottságára is fi-
gyelemmel kell lenni.
Erviniás tűzelhalás
(Erwinia amylovora)
Az almástermésűek egyik legve-
szedelmesebb betegsége a tűzelha-
lás, 1997-től a szórványkertekben és
ültetvényekben rendszeresen előfor-
dul ez a baktériumos megbetegedés.
Gazdanövényköréhez tartoznak az
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
almatermésűek alma, körte, birs, de
galagonya, berkenye, madárbirs, tűz-
tövis stb. és a rózsafélék családjába
tarozó 129 növényfaj is.
A fertőzés forrásai, a betegség ki-
alakulása: A baktérium a fekélyes,
rákos sebekben, vagy epifita formá-
ban a fa felületén, rügypikkelyek alatt
telel át. Tavasszal a virágzás idejére
aktivizálódik és indul szaporodás-
nak. Fertőzésveszélyre akkor számít-
hatunk, ha a környezeti tényezők
optimálisak (három egymást követő
napon a hőmérséklet 18 °C felett van
és az átlagos napi középhőmérséklet
elérte a 15,6 °C-ot, a lehullott csapa-
dék mennyisége 0,25 mm-t megha-
ladó, ill. harmatképződés, erős köd
miatt nedves a növények felülete és
a levegő páratartalma 75 % feletti) és
fogékony növényi felület (kinyílt vi-
rág, fiatal hajtás) van.
A betegség tünetei: A virágzás ide-
jén a csészeleveleken, a kocsányon
vízzel átitatott foltok jelennek meg,
a virágok megbarnulnak, de nem
hullnak le. A terméskezdemények
fonnyadnak, megfeketedve mumifi-
kálódnak és mindig az ágon marad-
nak (17. kép). Később a még nem
fásodott hajtásvégek pásztorbotsze-
rűen meghajlanak (18. kép), a meg-
barnult levelek a hajtáson maradnak.
Meleg, párás időben a fertőzött nö-
vényi felületen bárhol megjelenhet a
piszkosfehér, majd rozsdabarna bak-
tériumnyálka csepp (19. kép). A ve-
getáció második felében a gallyakon,
ágakon, törzsön a kórokozó bejutási
helyén besüppedt, lilás kéregelhalás,
fekélyes seb keletkezik, a kéreg az
egészséges és a beteg rész határán
felreped.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a
hajtáshervasztó darázs (Janus
compressus) által okozott kártétel
összetéveszthető a tűzelhalás bakté-
riumos megbetegedés tüneteivel. A
darázskártétel esetén a fiatal hajtások
arasznyi vége hirtelen (néhány óra-
egy nap) elhervad (20. kép), feketén
elszárad, ez esetben a hajtás elher-
vadt és ép része határán spirálvo-
nalban mindig megtalálhatók a szú-
rásnyomok, a tojásrakás helyei (21.
és 22. kép). Ez a jelenség leginkább
száraz, meleg tavaszokon – főleg házi
kertekben, és szórvány gyümölcsö-
sökben – észlelhető tömegesen. A
szélverés okozta tünetek is hasonló-
119
 2. táblázat
Körte-levélbolha ellen alkalmazható készítmények

120
Sor- Forgalmi kate-
Hatóanyag Készítmény Kártevő Dózis Hatás kifejtés módja
szám gória
1. abamektin Vertimec 1,8 EC, Safran körtelevélbolha 0,5-1,0 l/ha II. kloridcsatorna aktivátor
abamektin + körtelevélbolha, almamoly, keleti gyümölcsmoly, kloridcsatorna aktivátor és
2. Voliam Targo 0,75-1,0 l/ha II.
klorantraniliprol levélatkák, almailonca, levélaknázó molyok, takácsatkák kálciumion-csatorna módosító
körtelevélbolha 0,5 kg/ha,
4. acetamiprid Gazelle 20SP III. nikotin acetilkolin receptor agonista
cserebogarak 0,2-0,4 kg/ha
5. acetamiprid Mospilan 20 SG körtelevélbolha 0,5 kg/ha III. nikotin acetilkolin receptor agonista
körtelevélbolha , 0,5 kg/ha
6. acetamiprid Mospilan 20 SP III. nikotin acetilkolin receptor agonista
cserebogarak 0,2-0,4 kg/ha
7. acetamiprid Spilan 20SG körtelevélbolha 0,5 kg/ha III. nikotin acetilkolin receptor agonista
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK

cipermetrin + körtelevélbolha, acetilkolin észteráz gátló és nátri-

8. Nurelle –D 50/500 EC 1,25-1,5 l/ha I.
klórpirifosz gyümölcsmolyok, levéltetvek umion-csatorna módosító
körtelevélbolha, 0,3-0,5 kg/ha
9. diflubenzuron Dimilin 25WP lombrágó hernyók, gyümölcs-, III. kitinszintézis gátló
aknázó és sodrómolyok 0,5 kg/ha
etoxilált heptametil-
10. Spur tapadás és terülőképességfokozó 0,05-0,1 % II. csoportba nem sorolt hatóanyag
trisziloxán
Biosect koncentrátum, 1-2 %
11. káliszappan kártevők gyérítése III. csoportba nem sorolt hatóanyag
Biosol- káliszappan 1-2,5 %
körtelevélbolha, vértetű, 300 g/ha
12. klotianidin Apacs 50 WG III. nikotin acetilkolin agonista
levéltetvek 100-150 g/ha
körtelevélbolha , almamoly, sodrómolyok, levél-
13. kórpirifosz Cyren EC 1,5 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló
tetvek, levélaknázómolyok
14. kórpirifosz Pyrifosz 25 CS körtelevélbolha 3,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló
15. kórpirifosz Pyrinex 25 CS körtelevélbolha 3,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló
16. kórpirifosz Pyrinex 48 EC körtelevélbolha, gyümölcsmolyok 2,0 l/ha I. acetilkolin észteráz gátló
pajzstetvek, piros gyümölcsfa-takácsatka, levél- nyugalmi időszakban 1-2,5 %, vegetáció-
17. paraffinolaj Catane III. csoportba nem sorolt hatóanyag
tetvek ban adalékanyagként 0,25 l/ha
nyugalmi időszakban 30-60 l/ha, vegetáci-
18. paraffinolaj Agrol plus atkák, levéltetvek III. csoportba nem sorolt hatóanyag
óban adalékanyagként 0,25 l/ha
Niral nyugalmi időszakban 4 %, vegetációban
19. paraffinolaj körtelevélbolha III. csoportba nem sorolt hatóanyag
Dirp Plusz adalék-anyagként 0,25 l/ha
paraffinolaj + lisztharmat, pazstetvek, levéltetű, tojások,
20. Nevikén Extra nyugalmi időszakban 25-50 l/ha III. csoportba nem sorolt hatóanyag
poliszulfid kén körtelevélbolha, atka gyérítésre
paraffinolaj + levéltetvek, pajzstetvek, atkák, vértetű, levélbol- nyugalmi időszakban 2-3 %, vegetációban 0,5-
21. Vektafid R III. csoportba nem sorolt hatóanyag
rézoleat ha gyérítésre 1 % (fajtaérzékenység figyelembe vételével)
polialkilénoxid +
22. Silwet L-77, Silwet Star tapadás és terülőképességfokozó 0,2-0,4 l/ha III. csoportba nem sorolt hatóanyag
polipropénizomer
körtelevélbolha, 0,6-0,9 l/ha nikotin acetilkolin receptor antagonista
24. spinozad Laser II.
almamoly, aknázómolyok, 0,5 l/ha és ingerületszállítás gátló
25. spirodiklofen Envidor 240 SC körtelevélbolha 0,6 l/ha II. lipid szintézis gátló
*2013-ban vár-
0,5-0,7 l/ha 1 méter lombfal magasságra
26. spirotetramat* Movento 100 SC* körtelevélbolha ható az enge- lipid szintézis gátló
számolva
délyezése
körtelevélbolha,
27. tebufenpirad Pyranica 20 WP 0,75 kg/ha 0,25 kg/ha I. elektron transzport gátló
takácsatkák, levéltetvek

2013. március
 FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK

ak lehetnek, de ekkor nem találunk

sem szúrásnyomokat, sem baktérium
cseppeket.

A hatékony védekezés
lehetőségei
A betegség ellen leghatékonyab-
ban megelőzéssel lehet védekezni.
Ennek egyik feltétele, hogy a met-
szésre használt eszközöket (minden
egyes fa után) fertőtleníteni kell
(hypo, alkohol, denaturált szesz stb.
felhasználásával). A megmetszett al-
matermésűeken – rügypattanáskor,
majd a piros bimbós állapotig – bő
lémennyiséggel, áztatás-szerűen kell
elvégezni réztartalmú szerrel a per-
metezéseket, amelyek gyérítik a felü-
leten található kórokozót és gátolják 17. kép Erwinia a termésen, a terméskezdemények fonnyadnak
annak behatolását. Az Aliette 80 WG,
a Blossom Protect (az Erwiphage)
virágzásban használható, méhekre
nem veszélyes és a termékenyülést
sem zavarja.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az
Aliette 80 WG egyszeri, a csak vi-
rágzásban történő kipermetezése
nem hatékony; a kezelést már a
piros bimbós állapotban meg kell
kezdeni és 2-3 alkalommal megis-
mételni, hogy a hatóanyag (fosetil-Al)
felhalmozódhasson a növényekben.
A kezelések megismétlése a későb-
bi hajtásfertőzések megelőzésére
is alkalmas. A sziromhullás után a
nem rézérzékeny fajtákon rézhidr-
oxid hatóanyagú gombaölő szerek
kijuttatására van lehetőség. Ha az in-
tenzív hajtásnövekedési időszakban 18. kép Erwinia fertőzés hatására a hajtásvég pásztorbotszerűen meghajlik
a fákat mechanikai sérülés éri (pl.
jégverés, szélverés), a kezeléseket 24
órán belül indokolt megismételni.
A termésviaszosodását követően a
készítményt célszerű réz hatóanya-
gú növényvédő szerrel kombinálni,
továbbá nem szabad elfelejtkezni a
fertőzött részek mechanikai eltávolí-
tásáról sem. A betegség megfékezése
érdekében az almatermésű ültetvé-
nyeket, kerteket rendszeresen java-
solt szemlézni. A tüneteket mutató
növényi részek (pásztorbotszerűen
visszahajló, elbarnuló hajtásvégek,
barnuló levelek, termések stb.) hala-
déktalan eltávolításáról – az egész-
ségesnek látszó 40-60 cm-es résszel
együtt – és a metszőollók fertőtlení-
téséről (hypo, alkohol stb.) gondos-
kodni kell. Kiemelt jelentősége van 19. kép Erwinia fertőzés piszkosfehér, majd rozsdabarna baktérium csepp
az agrotechnikai módszereknek is. jelenik meg

2013. március 121

FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK

A fogékony növények kondícióját

kiegyensúlyozott tápanyagellátással
kell biztosítani, kerülni kell a túlzott
nitrogén-adagolást. Metszéssel a per-
metlé egyenletes eloszlását segítő
koronaformát és optimális hajtás-sű-
rűséget kell kialakítani.

A körte ventúriás varasodása

(Venturia pyrina)

A ventúriás varasodás a körte egyik

leggyakoribb betegsége, de csak
azokon a területeken okoz károkat,
ahol az évi csapadék mennyisége
eléri, illetve meghaladja a 700 mm-t.
500 mm-es évi csapadék esetében a
fertőzés veszélye lényegesen kisebb.
Fertőzés csak akkor következhet be, 20. kép A hajtáshervasztó darázs által okozott kárkép, hervadó hajtásvégek
ha a fogékony leveleket adott hőmér-
sékleten meghatározott ideig borítja
nedvesség. A fajták fogékonysága el-
térő, ezért a gomba terjedése szem-
pontjából fontos ismerni az egyes
körtefajták varasodásra való hajla-
mosságát (1. táblázat).
Körtefa-varasodás tünetei: A leve-
let, a hajtást és a vesszőt, a virágot
és a gyümölcsöt egyaránt fertőzi. A
levél színén 5-10 mm átmérőjű, eny-
hén kidomborodó, sárgászöld foltok
jelennek meg, amelyeken később sö-
tétbarna, bársonyos konídiumtartó
gyep fejlődik, majd a gyep lekopik,
a levélfolt beszárad. A levél fonákán
látható tünetek a levél színén lévők-
höz hasonlítanak (23. kép). Gyakori
a levelek deformálódása. A hajtáson
kerek vagy ovális sárgászöld folt,
21. kép Hajtáshervasztó darázs spirálvonalban elhelyezkedő szúrásnyomai
majd sötétbarna konídiumtartó gyep
figyelhető meg, a folt később felhó-
lyagosodik, felszakad. A vesszőn lévő
foltok varszerűek, repedezettek, az
epidermisz foszlányok felemelked-
nek, alattuk található a sötétbarna
konídiumtartó gyep. A virágon kör
alakú vagy sugarasan szétterülő bar-
na, bársonyos konídiumtartó gyep
látható. A kórokozó súlyosan fertőzi a
gyümölcsöt (24. kép). A jellegzetes va-
ras foltok egy idő után elparásodnak,
a gyümölcs deformálódik, féloldalas
lesz, rajta repedések keletkeznek,
melyek a magházig hatolnak, a re-
pedéseken másodlagos rothadások
(Monilinia spp., Fusarium spp.)
indulnak meg. A varas foltok alatt a
gyümölcshús kövecsessé válik.
A fertőzés forrásai, a betegség ki-
alakulása: A Venturia pyrina az alma- 22. kép Hajtáshervasztó darázs szúrásnyomai

122 2013. március

 FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK

fa varasodáshoz hasonlóan, a fertő-

zött leveleken (peritéciumokkal) és a
hajtásokban, a rügyekben (micélium
alakjában) telel át. A micéliumban a
konídiumképződés és lefűződés
rendszerint kb. 8-10 nappal meg-
előzi a peritéciumokban képződő
aszkospórák érését és kiszóródá-
sát. Ezért fennáll annak a veszélye,
hogy a gyümölcsös a micéliumok-
ról lefűződő konídiumoktól már
jóval az aszkospórák megjelenése
előtt fertőződik. A körte esetében
az aszkospóra-érés megfigyelésé-
vel párhuzamosan a primer fer-
tőzés meghatározásához a varas
vesszőkből származó konídiumok
megjelenését is figyelemmel lehet
kísérni. 23. kép Körtefa-varasodás tünete levélen

Védekezés lehetősége
Az áttelelő fertőző anyag mennyi-
ségét csökkenti a metszés során az
előző évben fertőződött hajtások el-
távolítása, a fertőzött lomb összegyűj-
tése, megsemmisítése.
A kórokozó elleni védekezést
rügypattanás előtt javasolt elkez-
deni: réztartalmú (rézhidroxid,
rézoxiklorid, rézszulfát) készít-
ményekkel lemosásszerűen kell
permetezni (3. táblázat), mellyel a
hajtásokon áttelelő szaporító képle-
tek száma csökkenthető. A fertőzés
már rügypattanás után bekövet-
kezhet, az időszak kezdetén még a
réztartalmú fungicidek is felhasz-
nálhatók. Fehérbimbós állapot kez-
detétől csak a szerves fungicidek 24. kép Körtefa-varasodás súlyos fertőzés termésen
ajánlottak – ezek a 4. táblázatban
vannak részletezve. Mivel ebben az
időszakban a legnagyobb a fertő-
zésveszély, javasolt felszívódó és
kontakt hatású gombaölő szerek
kombinációban történő kijutta-
tása a megfelelő hatékonyság és a
fungicidrezisztencia kialakulásá-
nak megelőzésére. A 4. táblázatban
K (=kontakt) betűvel és kék színnel
jelöltük a kontakt, nem felszívódó
készítményeket; F (= felszívódó)
betűvel a szisztemikus, felszívódó
gombaölő szereket.
A virágzás alatti körtepermetezés
akkor válhat szükségessé, ha ebben
az időszakban csapadékos az időjá-
rás. Nyáron, az aszkospóra szóródás
időszaka után elegendő a kontakt
gombaölő szerek használata, meg-
előző jelleggel. 25. kép Körte-levélbolha fiatal (L1-L2) lárvái

2013. március 123

FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
3. táblázat
Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek
Sor- Forgalmi
Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis
szám kategória
1. kén Eurokén 2000 80 WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha III.
2. kén Micro Special lisztharmat, atkák gyérítése 5-7 kg/ha III.
3. kén Microthiol Special almafalisztharmat 3-7 kg/ha III.
4. kén Necator 80 WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha III.
5. réz Bordói extra monília, varasodás 1% III.
6. Bordeaux-i keverék Bordóilé Nano tűzelhalás, varasodás 5 l/ha III.
Bordeaux-i keve-
7. Bordóilé + Kén Nano varasodás, lisztharmat 6,5-8 l/ha III.
rék + kén
8. réz Bordói por monilia, varasodás 1% III.
9. réz Bordómix DG baktériumos ágelhalás, tűzelhalás, gombás betegségek 5 kg/ha III.
rézszulfát alapú baktériumos és gombás ágelhalások, tűzelhalás,
10. Linzi bordói por 1% III.
bordói keverék varasodás
baktériumos, gombás eredetű ágelhalás, egyéb 3-4 kg/ha
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),
11. réz Cuprosan 50 WP III.
tűzelhalás 5-7 kg/ha
varasodás 2-3 kg/ha
tűzelhalás, varasodás,
1,2-1,6 kg/ha
12. réz(I)oxid Nordox 75 WG baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, egyéb III.
2,0-2,6 kg/ha
gombabetegségek (kivéve lisztharmat)
13. réz+folpet Cupertine F gombabetegségek (kivéve lisztharmat) 4-5 kg/ha III.
baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás, 4-5 kg/ha
14. réz+mankoceb Cupertine M III.
tűzelhalás 5 kg/ha
baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás,
15. réz+mankoceb Cuprofix 30 DG 4,0 kg/ha III.
tűzelhalás
őszi-tavaszi lemosó, baktériumos ágelhalás, gombás 3-4 kg/ha
16. rézhidroxid Champ DP ágelhalások, tűzelhalás, III.
varasodás 2-3 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2-3 kg/ha
17. rézhidroxid Champion WG gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 1,75-2,0 l/ha
18. rézhidroxid Champion 2 FL gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 2,25-3,0 l/ha
gombabetegségek (kivéve lisztharmat), 2-3 kg/ha
19. rézhidroxid Champion 50WP III.
tűzelhalás 3-4 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 1,75-2,0 l/ha,
20. rézhidroxid Copac Flow gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 2,25-3,0 l/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 l/ha,
21. rézhidroxid Funguran OH 50 Wp gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3,0-4,0 l/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2-3 kg/ha
22. rézhidroxid Hydrostar III.
gombabetegségek (kivéve lisztharmat)
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha,
23. rézhidroxid Joker 77 WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3,0-4,0 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha,
24. rézhidroxid JOLLY 77WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3,0-4,0 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 1,75-2,0 kg/ha,
25. rézhidroxid Kocide 2000 gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 2,25-3,0 kg/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha,
26. rézhidroxid Pomuran Réz gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3,0-4,0 kg/ha
varasodás, lisztharmat, baktériumos és gombás
27. rézhidroxid + kén Vegesol eReS 4,0 l/ha III.
eredetű ágelhalás, tűzelhalás
rézhidroxid + varasodás, baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, 2,0-3,0 l/ha,
28. Vegesol R III.
napraforgóolaj tűzelhalás 3,0 l/ha
baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb 2,0-3,0 kg/ha,
29. rézhidroxid Vitra rézhidroxid gombabetegségek (kivéve lisztharmat), III.
tűzelhalás 3,0-4,0 kg/ha

124 2013. március

 FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
3. táblázat folytatása
Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek
Sor- Forgalmi
Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis
szám kategória
3,0-4,0 kg/ha,
tűzelhalás, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalá-
30. rézoxiklorid Astra rézoxiklorid varasodás: 2,0-3,0 III.
sok, varasodás
kg/ha
3,0-4,0 kg/ha,
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
31. rézoxiklorid Cuprocaffaro Micro varasodás: 2,0-2,5 III.
sodás
kg/ha
3,0-4,0 kg/ha,
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
32. rézoxiklorid Meteor varasodás: 2,0-3,0 III.
sodás
kg/ha
3,0-4,0 l/ha,
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
33. rézoxiklorid Montaflow varasodás: 2,0-2,5 l/ III.
sodás
ha
3,0-4,0 l/ha,
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
34. rézoxiklorid Neoram 37,5 WG varasodás: 2,0-2,5 l/ III.
sodás
ha
3,0 kg/ha,
rézoxiklorid+ Miltox special extra baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
35. varasodás: 2,0-3,0 III.
mankoceb WP sodás
kg/ha
3,0-4,0 kg/ha,
Pluto 50 WP tűzelhalás, baktériumos- és gombás eredetű ágelha- egyéb
36. rézoxiklorid III.
rézoxiklorid lás egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) gombabetetegségek:
2,0-3,0 kg/ha
3,0-4,0 l/ha,
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
37. rézoxiklorid Rézmax varasodás: 2,0-2,5 l/ III.
sodás
ha
tűzelhalás, 5,0-7,0 kg/ha
baktériumos- és gombás eredetű ágelhalás egyéb 3,0-4,0 kg/ha
38. rézoxiklorid Rézoxiklorid 50 WP III.
gombabetegségek (kivéve lisztharmat)
varasodás 2,0-3,0 kg/ha
varasodás, 4,0-5,0 l/ha,
39. rézszulfát Cuproxat FW III.
tűzelhalás 5,0 l/ha

A körte növényvédelme készítményekkel (v.ö. 3. táblázat) kezdve perzselhetik a generatív ré-

Nyugalmi állapotban
A tél végén, a nyugalmi időszakban
a metszés alkalmával törekedni kell a
levegős, szellős korona kialakítására
vagy annak megtartására. Ezzel csök-
kenthető a kórokozók, elsősorban a
körtevarasodás fertőzésének mérté-
ke, a kaliforniai pajzstetű elszaporo-
dásának lehetősége.
Kerülni kell a vesszők, gallyak
nagymértékű eltávolítását, mert ez a
korona sűrűsödését okozza és a nyár
folyamán nagyszámú vízhajtás kép-
ződik, ami a körte-levélbolhák elsza-
porodását teszi lehetővé.
A körte-levélbolha ellen hatásos
módszer a nyugalmi időszak végén,
közvetlenül rügyfakadás előtt, gon-
dosan, nagy permetlémennyiség-
gel elvégzett paraffinolajos, vagy
poliszulfid kén + vazelinolaj kombi-
nációjával történő lemosó permete-
zés (2. táblázat).
Az ervínia és a ventúriás varaso-
dás kórokozók ellen réztartalmú
lemosásszerűen kell permetezni,
melynek célja a hajtásokon áttelelő
szaporító képletek csökkentése.
Mindhárom károsító ellen hat a
rézoleát + paraffinolaj (2. táblázat)
hatóanyag-tartalmú készítmény.
A rügyfakadás és a
zöldbimbós állapot között
A rügyfakadás és a zöldbimbós
állapot közötti időszakban a varaso-
dás, a körte-levélbolha, esetleg a sod-
rómolyok, az araszolóhernyók elleni
védekezésre kell számítani.
A rügyfakadást követően a
ventúriás varasodás fertőzés ve-
szélyével kell számolni. A vesszők-
ben áttelelt micéliumon képződő
konídiumok már fertőző képesek.
Ebben az időszakban felhasználha-
tók a réztartalmú készítmények,
amelyek a tűzelhalás fertőzést is
csökkentik.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a réztar-
talmú készítmények – fajtától függő
mértékben – zöldbimbós állapottól
szeket.
A körte-levélbolha tojások megje-
lenése vagy a lárvakelés kezdetén a
diflubenzuron + paraffinolaj, vagy
a spinozad + paraffinolaj tartalmú
készítmények (v. ö. 2. táblázat) alkal-
mazása előnyös, mivel ezek a levél-
bolha tojásait és fiatal (L1-L2) lárváit,
továbbá a levéltetveket is elpusztítják,
viszont a ragadozókat kevésbé veszé-
lyeztetik. Amennyiben sodrómoly
vagy araszolólepke hernyók fordul-
nak elő, a fenti védekezés ezek ellen
is hatékony.
Fehérbimbós állapotban
Fehérbimbós állapotban a
ventúriás varasodás kórokozójá-
nak konídiumos és aszkospórás
alakja egyaránt fertőzőképes, ezért
fokozott a terméskezdemény fertő-
ződésének veszélye. A réztartalmú
készítmények a terméskezdeményt
már perzselhetik, alkalmazásuk nem
célszerű, a szerves hatóanyagú gom-
baölő szerek közül a kontakt + felszí-

2013. március 125

FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
4. táblázat
Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek
Sor- Hatásmód szerin- Forgalmi
Hatóanyag Készítmény neve Károsító Dózis
szám ti csoportosítás kategória
1. Aureobasidium pullulans Blossom Protect - tűzelhalás 1,25 kg/ha III.
2. boszkalid+piraklostrobin Bellis F tárolási betegségek 0,8 kg/ha I.
ventúrás varasodás,
3. ciprodinil Chorus 50 WG F 0,4-0,45 kg/ha III.
monília
lisztharmat, varasodás,
4. ciprodinil Chorus 75 WG F 0,25-0,3 kg/ha III.
monília
varasodás, lisztharmat,
5. difenokonazol Difcor 250 EC F 0,2-0,25 l/ha III.
körterozsda
varasodás, lisztharmat,
6. difenokonazol Difo 25 EC F 0,15 l/ha III.
körterozsda
7. difenokonazol Score 250 EC F körterozsda, varasodás 0,2-0,25 l/ha III.
8. ditianon Delan 700 WG K varasodás 0,35-0,5 kg/ha II.
9. ditianon + piraklostrobin Tercel F lisztharmat, varasodás 2,0-2,5 kg/ha II.
10. dodin Syllit 400 SC K varasodás 1,7 l/ha II.
11. dodin Efuzin 500 FW K varasodás 1,0-1,3 l/ha II.
gombabetegségek,
12. folpet Folpan 48 SC K 2,0-3,0 l/ha I.
(kivéve lisztharmat)
gombabetegségek,
13. folpet Folpan 50 WP K 3,0 kg/ha I.
(kivéve lisztharmat)
gombabetegségek,
14. folpet Folpan 80 WDG K 1,25-2,0 kg/ha I.
(kivéve lisztharmat)
15. folpet Shavit F K gombabetegségek 2,0 kg/ha I.
16. fosetil-AL Aliette 80 WG F tűzelhalás 4 kg/ha III.
moníliás, szürkepenészes,
17. iprodion Rovral Aqua Flow F alternáriás és tárolási 1 l/ha I.
betegségek
Merpan 48 SC, 2,0-3,2 l/ha
18. kaptán K varasodás, monília I.
Merpan 50 WP 2,0-3,2 kg/ha
19. kaptán Merpan 80 WDG K varasodás, monília 1,25-2 kg/ha I.
varasodás, monilia,
20. kaptán Buvicid K 370 SC K 2,2-3,0 l/ha I
tárolási betegségek
21. kaptán Captan 50 WP K varasodás, monília 2-3,2 kg/ha I.
22. kaptán Orthocid 50 WP K varasodás, monília 2,0-3,2 kg/ha I.
varasodás, monília, táro-
23. kaptán Orthocid 80 WDG K 1,25-2,0 kg/ha I.
lási betegségek
24. klórtalonil Bravo 500 K varasodás 2,5-3,0 l/ha II.
25. klórtalonil Mycostar K varasodás 2,5-3 l/ha II.
varasodás, egyéb gom-
26. mankoceb Dithane DG Neo-Tec K babetegségek, (kivéve 2,0 kg/ha III.
lisztharmat)
varasodás, egyéb gom-
27. mankoceb Dithane M-45 K babetegségek, (kivéve 0,20% III.
lisztharmat)
gombabetegség (kivéve
28. mankoceb Indofil M-45 K 2,0-3,2 kg/ha II.
lisztharmat), varasodás
gombabetegség (kivéve
29. mankoceb Manco 80 WP K 0,20% III.
lisztharmat), varasodás
30. mankoceb Manzate 75 DF K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
varasodás, egyéb gom-
31. mankoceb Manfil 75 WG K babetegségek, (kivéve 2,1 kg/ha II.
lisztharmat)
varasodás, egyéb gom-
32. mankoceb Manfil 80 WP K babetegségek, (kivéve 2 kg/ha II.
lisztharmat)
33. mankoceb Penncozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
34. mankoceb Penncozeb Plus K monília, varasodás 2,0-3,2 kg/ha III.
35. mankoceb Vondozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
varasodás, monília, levél-
36. mankoceb Vondozeb Plus K 2,0-3,2 kg/ha III.
betegségek

126 2013. március

 FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
4. táblázat folytatása
Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek
Sor- Hatásmód szerinti Forgalmi
Hatóanyag Készítmény neve Károsító Dózis
szám csoportosítás kategória
37. mankoceb Poliram DF K varasodás, monília 2,0-2,5 kg/ha III.
38. miclobutanil Systhane Duplo F varasodás, lisztharmat 0,3 l/ha II.
39. penkonazol Topas 100 EC F varasodás, lisztharmat 0,5 l/ha III.
40. pirimetanil Mythos 30 SC F almafavarasodás 1,0-1,5 l/ha II.
41. pirimetanil Scala F varasodás 0,8-1,1 l/ha II.
almafavarasodás, liszt-
42. pirimetanil + fluqinkonazol Clarinet F 1,0-1,5 l/ha II.
harmat
varasodás, gombás
43. propineb Antracol 70 WG K betegségek (kivéve liszt- 1,5-2,25 kg/ha II.
harmat)
44. tebukonazol Folicur 25 WG F varasodás, lisztharmat 0,5 kg/ha II
45. tebukonazol Riza 250 EW F lisztharmat varasodás 0,5 l/ha I.
tebukonazol + lisztharmat, varasodás,
46. Flint Max F 0,2-0,3 kg/ha I.
trifloxistrobin tárolási betegségek
lisztharmat, varasodás
47. tiofonát-metil Cercobin WDG F (kontakt készítménnyel 0,8-1,0 kg/ha II.
kombinálva)
lisztharmat, varasodás
48. tiofonát-metil Topsin-M 70 WDG F (kontakt készítménnyel 0,8-1,0 kg/ha II.
kombinálva)
49. TMTD Tiuram granuflow K varasodás 2,0-3,0 kg/ha II.
varasodás, lisztharmat,
50. trifloxistrobin Zato 50 WG F 0,1 -0,15 kg/ha II
monilinia
0,1 l/ha „A” és 1
tűzelhalás (eseti engedé-
l/ha „B” kompo-
51. vírus szuszpenzió + alginat Erwiphage - lye volt 2012-ben és vár- II.
nens 1000 l víz-
hatóan lesz 2013-ban is)
ben oldva
Megjegyzés: F = felszívódó, K= kontakt

vódó hatású kombinációk alkalma-
zása javasolt (v. ö. 4. táblázat).
A körte-levélbolhák áttelelt nős-
tényei a fehérbimbós állapotig a
tojások többségét lerakják, a kikelt
lárvák zöme L1, L2 stádiumban van
(25. kép), ezért ebben az időpont-
ban acetamipriddel, klotianidinnel,
abamektin + klórantraniliprol + ada-
lékanyaggal (2. táblázat) történő vé-
dekezéstől várható jó eredmény.
Virágzás idején
A virágzás alatt a körte rovarölő
szeres permetezése rendszerint nem
indokolt és a méhek védelme miatt
nem javasolt, vagy csak a nem méh-
veszélyes készítmények használha-
tók (pl. tiakloprid hatóanyagú szerek,
lásd 2. táblázat).
A gombaölő szeres védekezés csak
akkor válhat szükségessé, ha ebben
az időszakban csapadékos időjárá-
si viszonyok uralkodnak, amelyek
kedveznek a varasodás és az ervíniás
fertőzéseknek.
A tűzelhalás kórokozója a virág-
zás idején fertőzheti a legnagyobb
mértékben a körtét, különösen ak-
kor, ha a virágok felületén vízcsep-
pek vannak. A fertőzés megelőzésre
a foszetil-Al vagy Aureobasidium
pullulans hatóanyagú készítmények
ajánlottak (v.ö. 4. táblázat).
A ventúriás varasodás ellen pl.
mankoceb + difenokonazol, metiram
+ miclobutanil stb. használható (v.ö.
4. táblázat).
Csapadékos időjárási viszonyok
között a virágzás elhúzódik, ennek
következményeként a fertőzés lehe-
tősége fokozódik; egy vagy két per-
metezés is indokolt lehet.
Sziromhullás után
A körte védelmének legkritikusabb
szakasza közvetlenül a sziromhullás
utáni időszakban van. A ventúriás
varasodás aszkospóráinak szóródása
a legtöbb évben ebben a fenológiai
stádiumban is intenzív. A szirom-
hullás utáni időszakban a termés
fokozottan érzékeny a növényvédő
szerek fitotoxikus hatására, ezért
védekezésre a 4. táblázatban feltün-
tetett szerves hatóanyagú készítmé-
nyek jöhetnek számításba.
A körte ventúriás varasodása el-
len ható nem felszívódó fungicid
hatóanyagok közül a klórtalonil, a
mankoceb, a felszívódó hatásúak kö-
zül a difenokonazol, a tebukonazol
hatásos a körterozsda ellen is (4.
táblázat).
A sziromhullás után feltűnővé
válnak a tűzelhalással fertőzött haj-
tások. A fertőzés mértéke a kóroko-
zónál részletezett mechanikai mód-
szerekkel és a foszetil-Al hatóanyagú
készítmény ismételt felhasználásával
csökkenthető.
Azokban az ültetvényekben, ahol a
kártevők elleni védekezésre túlnyo-
mó részben szelektív hatású rovarölő
szereket alkalmaznak, előfordulhat a
poloskaszagú körtedarázs is. Nősté-
nyei a fehérbimbós állapot kezdetén
már a fakadó virágokon tartózkod-
nak. A körtefajták virágzásának idő-
pontjában jelentős időbeli eltérés
van, ezért előfordul, hogy a később
virágzó fajták sziromhullásának idő-
pontjában végzett permetezés a ko-
rai virágzású fajták ellen már nem

2013. március 127

FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
5. táblázat
Körtében egyéb kártevők ellen engedélyezett rovarölő szerek
Sor- Forgalmi
Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis
szám kategória
levéltetvek, 18-20 g/100 l
1. tiametoxam Actara 25 WG aknázómolyok, 25-30 g/100 l III.
vértetvek 30 g/100 l
aknázómolyok,
2. emamektin-benzoát Affrim gyümölcsmolyok, 2,5-3,0 kg/ha II.
sodrómolyok
almalevél-aknázómoly, almailonca 0,3 l/h
3. tiakloprid Calypso 480 SC II.
vértetű 0,3-0,45 l/ha
0,125-0,2 l/ha,
4. klorantraliniprol Coragen 20 SC almamoly,sodrómolyok, aknázómolyok II.
0,16-0,2 l/ha
Decis, III.
5. deltametrin molykártevők 0,15 l/ha
Decis Mega II.
6. Bacillus thuringiensis Dipel ES aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok 2 l/ha III.
aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok,
7. fenoxikarb Insegar 25WG 0,3-0,6 kg/ha II.
körtemoly
sodrómolyok, 0,6 kg/ha
8. fenoxikarb Insegar 25 WP III.
almamoly, körtemoly 0,3 kg/ha
almamoly, levélaknázómolyok, levél-
9. lambda-cihalotrin Kaiso EG 0,2-0,3 kg/ha II.
tetvek, sodrómolyok
gyümölcsmolyok, levélaknázómolyok,
10. lambda-cihalotrin Karate 2,5 WG 0,3-0,6 kg/ha III.
levéltetvek, sodrómolyok
almamoly, aknázó- és sodrómolyok,
11. lambda-cihalotrin Karate Zeon 5 CS 0,2-0,3 l/ha III.
levéltetvek
12. alfametrin King 10 F gyümölcsmolyok 0,12 l/ha II.
K1, almamoly, levélaknázómolyok, levél-
13. lambda-cihalotrin 2-3 g/10 l III.
Kaiso Garden tetvek, sodrómolyok
Cydia pomonella
14. Madex almamoly 0,075-0,1 l/ha II.
granulosis vírus
15. klórpirifosz-metil Megatox almamoly, sodrómolyok 1,9 l/ha II.
16. hexitiazox Nissorun 10 WP takácsatka 0,3-0,5 kg/ha III.
17. fenpiroximát Ortus 5 SC takácsatka és levélatka 0,7-1,0 l/ha II.
18. pirimikarb Pirimor 50 WG levéltetvek 0,35-0,5 kg/ha III.
almamoly, sodrómolyok, körtelevélbolha,
19. klórpirifosz Pycrolex Neo 1,5 l/ha I.
levélaknázó molyok, levéltetvek
almamoly, levélaknázómolyok, levéltet-
20. klórpirifosz-metil Reldan 22 EC 2,7 l/ha I.
vek
piros gyümölcsfa- és kétfoltos
21. piridaben Sanmite 20 WP 0,5-0,75 kg/ha III.
takácstaka, levélatkák
22. indoxakarb Steward 30 DF almamoly, almailonca 170 g/ha II.
lombrágó hernyók, gyümölcsmolyok,
23. eszfenvalerát Sumi-Alfa 5 EC 0,1-0,3 l/ha II.
levéltetvek
24. flonikamid Teppeki levéltetvek 0,14 kg/ha III.
25. etofenprox Trebon 30 EC almamoly, aknázómolyok 0,5 l/ha II.

nyújthat kielégítő védelmet. Ezért
indokolt a színcsapdás megfigyelés
és az előző évek helyi tapasztalatai
alapján időzíteni a védekezést ez
ellen a kártevő ellen, amennyiben
szükséges.
A poloskaszagú körtedarázs el-
sődlegesen a Nyári Kálmán, Erdei
Vajkörte, Seres Olivér és a Kieffer
fajtákat veszélyezteti. Az optimális
permetezési időpont sziromhullás
után (mielőtt a lárva fiatal gyü-
mölcs belsejébe hatol) van (26. és
27. kép); a széles hatásspektrumú
felszívódó csoportba tartozó, a kör-
tében más kártevők ellen engedé-
lyezett pl. tiametoxam, tiakloprid,
klórpirifosz-metil stb. (5. táblázat)
hatóanyagú készítmények egyike le-
het hatásos; fontos, hogy a permetlé
a korona belsejéből kifelé és alulról
is érje az elvirágzott ágakat, vagyis a
csészelevelek fonákára jusson. Ez a
permetezés egyúttal a levéltetvek és
a körte-levélbolhák egyedszámát is
csökkenti.
A sziromhullást követően a kör-
te-levélbolhák vegyes populációja
(tojás, lárva és imágó) fordul elő,
ekkor jó biológiai hatékonyságot
csak az abamektin, spirodiklofen,
spirotetramat, tebufenpirad ható-
anyagok + olaj kombinációitól lehet
várni, melyeket a rezisztencia elke-
rülése érdekében váltogatva (rotá-
cióban) érdemes használni (v. ö. 2.
táblázat).
A nyári időszakban
A varasodás esetében az
aszkospórák kiszóródásának
mértéke csökken, viszont csapadé-
kos időjárás esetén és akkor, ha az
aszkospórás fertőzéseket nem sike-

128 2013. március


26. kép Poloskaszagú körtedarázs
kártétele
rült blokkolni, valamint a leveleken
és a gyümölcsön nagy számú konídi-
umos telep van, úgy a nyár folyamán
is szükség lehet még kémiai véde-
lemre.
A sziromhullást követően a szüret
előtti időszakig a kártevő fajok elsza-
porodásának mértékétől függően
2013. március
27. kép Poloskaszagú körtedarázs
kártétele
kell a védekezésről dönteni (v. ö. 5.
táblázat).
A körte-levélbolha egyedszámá-
nak változását a hajtások rend-
szeres vizsgálatával lehet megál-
lapítani, szükség esetén az előző
fejezetben felsorolt készítmények
közül kell választani.
A termés monilíniás fertőzé-
FI GYELMÉB E A JÁN L JUK
se ellen a pl. ciprodinil, iprodion,
trifloxistrobin hatóanyagú gombaölő
szerekkel történő permetezés haté-
kony (4. táblázat).
A szüret előtt
A szüret előtti időszak kémiai vé-
delmét a körte esetében megnehezíti
a fajták eltérő érési ideje. A permete-
zéseket az élelmezés-egészségügyi
várakozási időnek megfelelően szük-
séges abbahagyni. A késői érésű faj-
ták védelmében célszerű a fajtákat
úgy telepíteni, hogy azok külön me-
netben is permetezhetők legyenek.
A szüret után
A lombhullás időpontjában réztar-
talmú (v.ö. 3. táblázat) hatóanyagú
készítménnyel a még a fán lévő és a
már lehullott lombot lemosásszerűen
kezelve a körte ventúriás varasodása
és az ervíniás tűzelhalás kórokozó-
jának áttelelése jelentős mértékben
gátolható, ezzel a következő évi fertő-
zés mértéke csökkenthető.
■
129