A KÖZGAZDASÁG GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE

ARISZTOTELÉSZ: (Kr.e. 384-322)

- Platón tanítványa volt
- Az ókori görög fejlődés klasszikus korában járunk, különböző területeit rendszerezte a krisztus előtti 5-4.
században.
- Az egyik az elméleti filozófia volt - metafizika és természetfilozófia tartozott ide
- A másik a gyakorlati filozófia, ahova az etika és a politika tartozott
- Mindkettőnél a jót kutatta
- A gyakorlati filozófia arra keresi a választ, hogy milyen a legjobb emberi élet
- Az etika az egyént állítja középpontba
- A politika a városállam berendezkedését állítja a középpontba
- A gazdasági gondolkodás a két gyakorlati filozófiai terület keretében jelent meg
- Az ember szükségleteinek kielégítéséhez gazdasági tevékenységet kell folytatnia
- Politika című művében a háztartási gazdaságról ír, és hogy mellette kifejlődik a piac, a cseregazdaság
- A szükségletkielégítésre irányuló cserekereskedés elfogadható, mert nem természetellenes
- A vagyonszerzés egyik fajtája, amit Arisztotelész pénzkeresésnek nevez, már nem természetes, mert az
ily módon szerzett gazdagság nem ismer határt
- Az ember végső célja az erkölcsi jó és a boldogság, ezek által jut el az elégedettséghez
- Bevezetett egy fogalompárt: a használati érték és a csereérték fogalmát
- A jószágoknak két használati módja van, vagy fel lehet őket használni valamire, vagy el lehet őket
cserélni
- A pénzt csak csereeszközként ismeri el, a kamatot, mint uzsorát emlegeti
- Az uzsora esetében a pénz nem a cserére szolgál, hanem önmagát szaporítja
- A Politika második könyvének fő témája a magántulajdon
- Platónnal vitatkozva fejti ki nézeteit, a magántulajdon előnyeit hangsúlyozza "a magáéval mindenki a
legjobban törődik, a közössel már kevésbé"
- A magántulajdon örömet okoz, és elkerülhető a vádaskodás
- Ha a közös tulajdon jó lenne, akkor elterjedt volna, de nem jó
- A társadalmi státuszt a vagyoni helyezt határozza meg
- Az állam stabilitását az erős, széles középosztály adja, a vagyoni szélsőségekben egyetért Platónnal,
veszélyt jelentenek a városállamra

XENOPHON:
- Szókratész tanítványa volt
- A háztartás, birtokkezelés gyakorlati teendői
- Az erkölcsös viselkedés szabályainak összefoglalása
- Erről írta Oikonomikosz című művét - a mű címében találkozunk azzal a szóval, amelyre a
közgazdaságtudomány elenevezése sok mai nyelvben visszavezethető
- Oikosz jelenti a házat, némein pedig elosztani vagy megosztani
- A görög gondolkodás szerint egy háztartás és a polisz irányításában ugyanazokat a szempontokat kell
követni

1.2. Az egyházatyáktól a skolasztikáig

• Római Birodalom
• jogtudomány
• egyházatyák gondolkodásai
• milánói ediktum → vége a keresztény üldözésnek
• teológia fejlődése
• Kr. u. 1 század végétől – 7.század végéig → patrisztika kora
• Egyházatyák gondolkodásában kettősség: az erkölcsi ideál továbbra is közösségi tulajdon
• az egyént akarták megváltoztatni
• 4. században kereszténység államvallássá alakulása
• Római Birodalom felbomlik → 8.századtól Frank Birodalom
• iszlám világ a tudomány élén
• 12.-13. század szellemi fejlődés → egyetemek
• újra fogalmazták a skolasztika kérdéseit (tulajdon, erkölcsi érték)
• Skolasztika forrása pl. Szentírás, római jog, görög filozófusok

Aquinói Szent Tamás:

- magántulajdon- Summa Theologiae
- cserét céljától függően ítélte meg
- profitszerzés (önfenntartás, haszon jótékonykodásra, közszolgálat)
- igazságos ár: az ár megegyezik a dolog értékével
- kölcsönös igazságosság és osztó igazságosság
- pénz és kamat: kamatszedés tilalma
- elfogyasztható és el nem fogyasztható jószág (kölcsön és bérlet)
- kivétel: felmerült kár, késve visszafizetett kölcsön, kockázatvállalás, elmaradt haszon, alternatív
használat elvesztéséből származó kár

2. A kapitalizmus erkölcsi igazolódása

• piacgazdaság alapját jelentő profitszerzés
• felhalmozás erkölcsileg elitélendő
• Kettő vonulat: vallási, teológiai – társadalom, politikafilozófiai
• a kapitalizmus erkölcsi legitimálódása nem céltudatos szellemi munkálatokeredményének tartja
hanem vallási, teológiai, illetve filozófiai elgondolásnak nem szándékolt következményének

Max Weber:
- A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme tanulmánya volt a legnagyobb hatású mű a
témakörben
- Nyilvánvalónak tartotta, hogy a pénzsóvárság mindig is jelen volt az emberi történelemben
- A kisebbségek fogékonyak a pénzfelhalmozásra, számukra ez az egyetlen lehetőség a
befolyásszerzésre
- Alapkérdése az volt, hogy hogyan magyarázható, hogy a pénzszerzés, ami a tőkés fejlődés
középpontjában (14-15. századi Firenze) megtűrtnek számított, az a 18. századi Pennsylvaniában
erkölcsileg dicséretes életvitel - pedig nyoma sem volt nagyobb ipari vállalkozásnak, a bankok is
kezdetlegesen működtek
- A protestantizmus hatásával igazolja ezt a változást
- A protestáns felekezetek prédikátorai nem tartották erkölcsi értéknek a világi javakra való
törekvést, de tanításuknak volt egy nem szándékos mellékhatása
- A kálvinizmus egyik dogmája a kiválasztás tana
 - Ez azt jelentette, hogy Isten eleve eldöntötte, melyik ember üdvözül és melyik nem, függetlenül
az illető hitétől és tetteitől
- Ez bizonytalanságot váltott ki a hívekből
- A lelkipásztorok jó tanácsokkal látták el híveiket: tartsák magukat kiválasztottnak, mert a
kételkedés rossz jel, másrészt végezzék hivatásukat fáradhatatlanul, tevékenykedjenek
rendszeresen
- Ebben az életvitelben látta Weber a kapitalista magatartás megalapozását
o Természetesen Weber nem azt állította, hogy ez volt az egyetlen kiváltó ok, hanem hogy
a protestantizmus részesedett a kapitalista szellem létrejöttében

Albert O. Hirchman
- 17.-18. század társadalom érveinek a tanulmányozása
Niccoló Machiavelli:
- Az ember romboló természetét el kell nyomni → ha nem sikerül az államnak be kell avatkoznia

• Azokat a szenvedélyeket amelyeknek az ellensúly a szerepét szánták érdeknek kezdték nevezni.

• 17. század végére az érdekforgalom gazdasági tartalommal telítődött meg

MONTESQUIEU:
- A törvények szelleme című mű
- Az érdekfogalom a 17. század végére gazdasági tartalommal telítődött meg
- Azok a szenvedélyek kerültek a megzabolázó érdek helyzetébe, amelyeket addig a legkártékonyabbnak,
legmegvetendőbbeknek tartottak, a fösvénység, a kapzsiság vagy a nyereségvágy
- A kérdés az volt, hogy az érdek hogyan redukálódhatott a pénzszeretetre
- Feltehetően a gazdálkodásban rejlő racionális kalkuláció csábíthatott erre
- A kortársak szemében a pénzcsinálás, a kereskedelem ártatlan, szelíd foglalatosság volt
- Montesquieu művében már úgy fogalmaz, hogy ott, ahol szelídek az erkölcsök, kereskedelem is van, ahol
kereskednek, ott szelídek az erkölcsök
- Az eredeti tőkefelhalmozás folyamatát ismerve ez furcsa lehet, de az akkori háborús öldöklésekkel
összevetve már jobban megérthető ez az álláspont
- A 16-18. század között lezajlott egy olyan szemlélet változás, amely lehetővé tette a kapitalizmus erkölcsi
igazolódását és ezzel a gazdaság új típusú vizsgálatát

3. A merkantilista és klasszikus politikai gazdaságtan előfutárjai:

• Merkantilizmus: magában hordozza a kereskedő szót (16-18. század)
• Bullonizmus a merkantilizmus korai szakasza (17.századtól)
• nemzetállamok kialakulása
• háborúskodás 1600-67 között
• infláció folyamata a pénzrontás és az Amerikából beáramló arany miatt
• Anglia: mezőgazdaság kapitalizálódása → nincstelen réteg kialakulása
• Francia o.: jobbágyok növekvő megsarcolása
• hajlamosak a gazdaságot a felhatalmazott arannyal, nemesfémekkel azonosítani
• Thomas Greshman (1519-1579): Gresham törvény: a rossz pénz kiszorítja jó pénzt
• merkantilisták szerint a gazdasági gyarapodás külkereskedelme révén és hogy az egyik nemzet csak a másik
kárára növelheti vagyonát
• fontos. népességnövekedés, a bérek alacsonyan tartása → exporttermékek versenyképessége
 Merkantilizmus, Bullionizmus, Kameralizmus
Thomas Mun (1571-1641):
- Az angol merkantilizmus legnagyobb hatású képviselője
- Nagyon gazdag kereskedő, a Brit Kelet-India Társaság igazgatója volt
- A Társaságot támadások érték, hogy kereskedelme káros a kereszténységre, mert a nemesfém kiáramlik
Európából, főleg Angliából
- Mun elutasította, hogy az állam gazdagságát, a nemesfém készletek magas szintjét a kereskedelem
korlátozásával érjék el
- A kedvező kereskedelmi mérleg mellett érvelt, amit a kormányzat beavatkozásával lehet elérni
- Véleménye szerint a kormányzatnak az olcsó nyersanyagok behozatalát, az ipari termékek kivitelét kell
támogatnia kereskedelempolitikájával
- A külkereskedelmi mérlegtöbbletet nem minden egyes országgal kell elérni, hanem összességében
- Az angol monarchiában az állam erőteljesen beavatkozott a gazdaságba, szabályozták a
külkereskedelmet, a vállalkozások működése engedélyhez kötött volt, a versenyt szigorúan korlátozták
- A szabályozások a középkori céhrendszerre épültek
- A 17. században a monopoljogok adományozása az uralkodótól fokozatosan a parlamenthez került,
- ami nem jelentett jót a gazdaság működésébe beavatkozó jogi szabályok megalkotásának
- tekintetében

JEAN BAPTIST COLBERT: (1619-1683)

- 14. Lajos pénzügyminisztere
- A merkantilista gazdaságpolitika nagyon erőteljes bevezetése
- A francia ipart állami támogatásokkal, adókedvezményekkel, monopoljogok adományozásával támogatták
- Állami tulajdonú manufaktúrákat állítottak fel
- Szabályozták az ipari és a mezőgazdasági termékek árát és minőségét, ehhez iparfelügyelőket alkalmaztak
- Ennek eredményeképp egyes iparágak valóban fellendültek, de a túlzott bürokrácia gátolta is a kézműipar
fejlődését
- A colbertizmus nagy vesztese a mezőgazdaság volt

JEAN BODIN: (1530-1596)

- Az ő megfogalmazásában lett közismert a mennyiségi pénzelmélet
- Vizsgálta az áremelkedések okát, öt kiváltó okot fedett fel:
o arany és az ezüst bősége, a monopóliumok léte, a javak ritkasága - amelyet az export okoz, a királyok
és a nemesek luxusa, valamint a pénzrontás
- Az alapvető ok az arany és az ezüst bősége
- Bodin mennyiségi elméletét átvették a merkantilisták, azonban a 17. század közepére már új kihívásokkal
néztek szembe
- A nemesfémek beáramlása lelassult, a kereskedelemhez szükséges pénz szűkös lett
- Úgy gondolták, hogy a pénz ösztönzi a kereskedelmet, ezért protekcionista politikát folytattak a nemesfémek
országban tartása érdekében

• Kereskedők érdeklődése a termelés iránt

• Individualista filozófia gazdaságra való következménye: a kapitalista vállalkozót már sem kötelék, sem az állami
adminisztratív akadályok nem gátolták a profitszerzésben.
Politikai gazdaságtan Gyökerei:
SIR WILLIAM PETTY: (17.század)

- Nevéhez a politikai aritmetikát szokták kötni, ami a mennyiségi módszerek bevezetését jelenti a társadalmi
jelenségek vizsgálatába
- Francis Bacon nagy csodálója volt
- Az empirizmusra és racionalizmusra építő indukció híve volt
- A fizikában a mennyiségi mérések vették át a fizikai objektumok érzékelhető jellegzetességeinek korábbi
leírását
- Nagyhatású támogatója volt Thomas Hobbes, anatómiát tanult tőle
- Statisztika atyjának is nevezik, leírásai durva becslések és kísérletek alapján íródtak, kevés adat állt a
rendelkezésére
- Bevezette a pénz forgási sebességének fogalmát, ami azt jelentette, hogy egy pénzegység évente hány
tranzakcióban vesz részt
- Adózással kapcsolatos véleményeit is kifejtette: az adókat gazdaságosan kell beszedni, az adókban
érvényesüljön az arányosság, az adó jogszabályok világosak legyenek, könnyen befizethető legyen
- Az érték és az elosztás kérdéseiről is véleményt mondott, egy olyan mértékegységet keresett, amellyel a föld
és a munka használatából származó költségek közös nevezőre hozhatók
- A föld értékét fejezte ki munkában, amelynek a mértékegységét egy munkás önfenntartásához átlagosan
szükséges élelmiszer mennyiségében vélte megadni
- Foglalkozott az értéktöbblet magyarázatával is, amelynek alapvető formája a földjáradék, ezt
gabonamennyiségben fejezte ki
- Végül az értéktöbblet egyik formája a munka terméke, a másik formája a kamat, amit a följáradék
származékos formájaként ábrázol
- A kamat nem lehet kevesebb a kölcsönadott összegért vásárolható földnél, ekkor a kölcsönadó inkább földet
vásárolna

JOHN LOCKE: (1632-1704)

- Angol filozófus, orvos, az empirizmus egyik meghatározó alakja

- A liberalizmus politikai eszméinek egyik első összefoglalója
- A korai brit felvilágosodás legnagyobb alakja
- Közgazdasági szempontból a legérdekesebb nézeteit a pénzelmélet terén fejtette ki
- A korban arról folyt a vita, hogy az állam jogi úton leszorítsa-e a kamatlábat, valamint arról, hogy a pénz
névértékének törvényben deklarált felértékelésével mérsékelhetné-e a pénzhiányt Angliában
- Locke fontosnak tartotta a kereskedelmi mérlegtöbbletet
- Ugyanakkor elutasította, hogy a kamatlábat törvénnyel próbálják a piacon kialakuló szint alá szorítani
- Megkülönböztette a természetes és a törvényes kamatlábat, a természetes kamatot a kereslet-kínálat
alakulása határozza meg
- Az lenne ideális, ha a kettő között jelentéktelen lenne az eltérés
- Elvetette a pénz névértékének felértékelését, ami azt jelentette, hogy a tényleges nemesfém tartalom feletti
névérték jogi előírásával próbálták növelni a pénzmennyiséget
- Ez szerinte a társadalom becsapását jelentette, de a piac úgyis a tényleges nemesfémtartalom szerint
értékelné a pénzt
- A pénz vásárlóerejét és a termékek árát szerinte egyedül a pénzmennyiség és az adott termékből
rendelkezésre álló mennyiség hányadosa határozza meg, nem pedig a kamatláb
- Locke munkássága újabb adalék a mennyiségi pénzelmélet fejlődéséhez, nála az árszínvonal mindig arányos
a pénzmennyiséggel
4. A 18.századi közgazdasági gondolkodás szellemi háttere:
• önálló tudomány lett
• különbség a természetjog és az ember alkotta jog, azaz a pozitív törvények között
• sztoikusok szerint az anyagi világot áthatja a szellemi alapelv
• isteni logosz megjelenik az emberi értelemben is
• az embernek összhangban kell élnie az ész által uralt és vezérelt természetével
• a természeti törvény állandó és egyetemes törvény minden nép számára minden írott törvény felett áll.
• az egyetemes emberi jogok elismerése

RENÉ DESCARTES: (1596-1650)

- Szembefordult a skolasztikus filozófiával, minden addig igaznak tartott ismeretet kételkedéssel fogadott, és
csak a racionális érveléssel megerősíthető ismeretek érvényességét ismerte el
- Az észnek és az értelemnek a középkori skolasztikában is fontos szerepe van
- Descartestól kezdve a megismerő ész szubjektivizálódik a megismerendő objektív világgal szemben
- Descartes a biztos, egyértelmű megismerést kereste, ezért a matematika, a megismerés tisztán deduktív
tudománya vált példaképévé
- A középkori természetjogi gondolkodás másik jellegzetessége volt az emberi természet teológikus
értelmezése
- Minden véges létező valamilyen célra irányul, ezeknek a céloknak a követése egy beléjük oltott hajlam (pl
állatoknál fajfenntartás)
- Az újkorban a teleologikus mozzanat elhalványul vagy el is tűnik a világképből, helyét egyre inkább
kizárólagosan a természettudományokból átvett oksági, kauzális összefüggések veszik át
- Descartes-ot a tudománymódszertan területén sem tudjuk megkerülni
- Az abszolút, kétségbevonhatatlan igazságot kereste
- A geometriában találta meg azt a deduktív logikát, ami szerinte a tudomány általános megismerési módszere
lehet
- A megismerés módszerét univerzálisnak gondolta, ennek az okát az egységességében látta
-A dedukciót szokták hozzákapcsolni, a tévedéstől mentes, biztos ismeretet csak ettől a megismerési módtól
várt, de azzal tisztában volt, hogy a tapasztalat vagy a dedukció szükséges a dolgok megismeréséhez
THOMAS HOBBES: (16.sz. vége-17.sz. második fele)
- természetjogi munkássága nagy hatású volt
- Az ember aszociális lény (másoknak ártó)
- A természetes állapot a mindenki harca mindenki ellen
- Ezen az állapoton társadalmi szerződés által jutnak túl, amiben a hatalom nyújtotta biztonságért cserébe
lemondanak a természetes jogaikról
- A mindenható állam jön létre, amit egy Bibliai szörnyhöz, Leviatánhoz hasonlít
- A természetjogot racionális érveléssel határozza meg

FRANCIS BACON: (1561-1626) - Empirizmus

- Tőle szokták eredeztetni az angol empirizmust

- El akarta választani egymástól a teológiát és a természettudományt
- Osztályozta a tudományokat – legnagyobb jelentőséget a természettudományoknak tulajdonított
- A tudós és az államférfi összemosódik
- Az ember az új ismeretekkel, tudással jobban tudja irányítani a társadalmat szerinte a megismerésnek
tapasztalatból kell kiindulnia, innen lehet eljutni az általános következtetésekig, azaz a megismerés induktív útja
mellett érvelt
- Az ember- és a természettudományokra ugyanazok a megismerési módszerek alkalmazhatóak
ISAAC NEWTON: (1642-1727) - RACIONALIZMUS

- angol fizikus, matematikus

- Optika című művében leírja az analízis és szintézis folyamatát, ami az indukció és a dedukció mozzanatát is
tartalmazza
- Egy jelenséget részekre, tényezőkre bontunk, megvizsgáljuk a részek és tényezők közötti összefüggéseket,
amelyeket általánosítunk a hasonló helyzetekre, végül felhasználjuk az általános törvényt más jelenségek
magyarázatára vagy előrejelzésére
- A természet rejtett mechanizmusait matematikai eszközökkel akarta megragadni, ezeket a matematikai
összefüggéseket kísérletekkel ellenőrizni, és ezek alapján előrejelzéseket adni
- Utalt arra, hogy a természetfilozófia tökéletesítése a morálfilozófia határait is tágíthatja. Ez a meglátás a 18.
századi skót filozófusok jelszavává vált.

JOHN LOCKE: (a természetjogban)

- Az emberek természetes állapota a tökéletes szabadságé és az egyenlőségé

- Az emberek között nincs alárendeltség, kötelesek megvédeni magukat és a többi embert is, amennyire tudják
- Isten az embernek adta a földet, hogy munkájával kényelmesebbé tegye az életét
- Ezért munkájával mindenki tulajdonhoz juthat, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magántulajdon Istentől
származik
- Az ember hajlamai, ösztönei nem teszik lehetővé a természeti állapot fenntartását, a szabadság és a tulajdon
élvezete bizonytalanná válik
- Az embernek ki kell lépnie a természetes állapotból, és így politikai vagy polgári társadalmat alkot
- Az ember tulajdonába beletartozik az élete és a szabadsága is a vagyonán kívül
- A polgári államban a tulajdon-, és szabadságjogok játszanak központi szerepet
- Az ember azért adja fel az önvédelem korlátlan jogát, hogy az állam védje meg azokat
- A kormányzat feladata a béke, a biztonság és a közjó szolgálata
- A természeti törvény megvalósulásaként előttünk állnak a piacgazdaság és annak alapvető kellékei, a
jogbiztonságban élő, egymással szerződéses kapcsolatban álló, korlátlan vagyongyarapításra erkölcsileg igazolt
módon törekvő egyének
- Már nemcsak a megismerés, hanem a társadalmi, gazdasági folyamatok középpontja is az egyén

5. A felvilágosodás és a közgazdasági gondolkodás

FRANCOIS QUESNAY: (1694-1774)- Fiziokrata

- Egy csoportot szervezett Franciaországban, akik magukat "a közgazdászoknak" hívták

- Ezzel megszületett az első közgazdasági iskola, ami nagy hatással volt a politikai gazdaságtan fejlődésére
- A fiziokrata elnevezés a görög természet és uralkodni szavakból ered, a fiziokrácia mint irányzat a természet
uralmát jelenti
- A merkantilista gazdaságpolitika nem hozta meg Franciaország felvirágzását
- Az államadósság az egekbe szökött, Franciaország a hétéves háborúban (1756-63) súlyos veszteségeket
szenvedett
- A francia felvilágosodás az állam és a társadalom krízisére akart gazdasági és politikai megoldásokat találni
- A gondolkodók figyelme Anglia felé fordult, Voltaire-t és Montegquieu-t a politikai berendezkedés is elbűvölte,
de a többség csodálatának és irigységének tárgya a gazdasági virágzás, mindenekelőtt a fejlett mezőgazdaság
volt
- A fiziokraták a francia gazdaság fejlesztésének forrását a mezőgazdaságban találták meg
- Szerintük egyedül a mezőgazdaságban keletkezik tiszta többlet, ami a természet ajándéka
- Quesnay más érveléssel, de hasonló eredményt ért el: a jobb technikát használó gazdálkodók el tudnak érni a
piacon olyan árat, ami meghaladja a termelési költséget, míg a kézművesek csak a költségeiket tudják
érvényesíteni az árakban
- A mezőgazdasági termelőket nevezte termelő osztálynak, a kézműveseket terméketlen, meddő osztálynak
- A kézműipari termékeket sem tartotta haszontalannak, csak azt akarta kifejezni, hogy ott nem keletkezik
többlettermék
- Úgy gondolta, hogy a gazdaságpolitika feladata a mezőgazdaság felszabadítása a Colbert-féle merkantilista
- politika korlátaitól
- A fiziokratát a keresekedelem felszabadításától és a belső kereslet növekedésétől várták, hogy olyan magas árak
alakuljanak ki a mezőgazdaságban, ami bőséget teremt és fedezetet a mezőgazdasági beruházásokhoz
- Adóreformot követeltek, ami az elméleti alapállásuknak megfelelt
- Többlettermék egyedül a mezőgazdaságban keletkezik, egyedül itt kell adóztatni
- A többlet a gazdálkodótól a földbirtokoshoz jut, tehát neki kell adót fizetnie
- Quesnay tudatában volt a tőkefelhalmozás fontosságának
- Különbséget tett eredeti és évi előleg között, ami nagyjából a fix és a működő tőke közötti különbségnek felelt
meg
- A legnagyobb alkotása a Gazdasági Táblázat volt (Tableau économique)
- A táblázat a termékek és jövedelmek áramlását matematikai számpélda alapján mutatta be a társadalmi
osztályok között
- Három társadalmi osztályt tüntetett fel, a termelők (parasztok vagy bérlők), a tulajdonosok (földbirtokosok,
papság, uralkodó) és a meddők (kézművesek) osztályát
- Itt is azt feltételezte, hogy a többlettermék csak a mezőgazdaságban jön létre
- A táblázat újdonsága abban volt, hogy kifejezte a szektorok, a társadalmi osztályok közötti kölcsönös kapcsolatot,
a termelés egész rendszerét leírta
- Orvosként a vérkeringés szakértője volt, ez adhatta az ötletet, hogy a modelljében a termékek, jövedelmek úgy
áramlanak a gazdaságban, mint vér a testben
- A gazdasági rendszer képes állami beavatkozás nélkül fenntartani magát, egyensúlyba jutni
- Az államnak hagyni kell a dolgokat a maguk útján, az önszabályozó gazdaság nem igényli az állam beavatkozását
- Ehhez hozzátartozik a gazdasági individualizmus, az önérdekkövető egyén, magántulajdon szabadsága
- A fiziokraták különbséget tettek a természetes és a pozitív rend között
- Érvelésük a természetjogra, a newtoni mechanikára, és a descartesi racionalizmusra épült
- Quesnay gyakran írta le az univerzumot egy gigantikus gépezetként, amely isteni eredetű törvények
- szerint működik
- Ennek a gépezetnek a részei – állam, társadalom, gazdaság – csak akkor működnek jól, ha megfelelnek a
természetes rend törvényeinek
- Ha a kormányzatot a felvilágosodott ész vezeti, a pozitív, általa hozott törvények jótékonyak a társadalomra
nézve
- A természetjognak megfelelő társadalmi és gazdasági rendet az ész képes felismerni, a társadalmi törvények
elsősorban gazdasági jellegűek
- A stabil és harmonikus társadalom a jólét folyamatos újratermelésén nyugszik
- A társadalmi rend biztosítja azt a jogi és intézményi keretet, ami lehetővé teszi a gzadasági gépezet
önfenntartását és önszabályozását
- A laiisez-faire gazdaságpolitika akkor működhet megfelelően, ha a társadalmi rend a természetjogra épül, a
természetes rendre
- A fiziokraták hatása végül Franciaországban nagyon rövid
SKÓT FELVILÁGOSODÁS:
• A 18.század 2.felétől a 19.század elejéig
• erős volta francia orientáció a skót egyetemeken, legrangosabb iskolák közé tartozott
• 1707.ben az angol és skót parlament eggyesül
• kapitalizálták a mezőgazdaságot
• a kapitalizálódás és iparosodás árnyoldalai foglalkoztatták a gondolkodókat
• a tudomány értékekhez kapcsolódik
• Az emberi intézmények magyarázatához a skót tudósok kidolgozták a történelmi fejlődés szakaszainak
stádiumainak elméletét
• A tudomány kiindulópontja is empirikus, az érzékelés és az érzelmek

DAVID HUME: (1711-1776)

- A skót felvilágosodás meghatározó alakja volt

- Értekezés az emberi természetről című mű
- A 18. századi brit empirizmus meghatározó alakjává vált
- Úttörő szerepe volt abban, hogy létrejöjjön a közgazdaságtudomány mint a társadalomtudományok része
- Az ember tudományát' akarta megalkotni, azaz a társadalomtudományt, amiben az embert mint erkölcs lényt és
a társadalom tagját tanulmányozzák
- Éles különbséget tett aközött, ami van, és aközött, aminek lennie kellene, tehát a pozitív és a normatív
tudomány között
- Megfigyelésre és tapasztalatra épített, ami élesen szemben állt a fiziokraták racionalista megközelítésével
- Tisztában volt azzal, hogy a társadalomtudományban a közvetlen tapasztalatszerzésnek szűk korlátai vannak
- Nagy jelentőséget tulajdonított az introspekciónak és a törénelmi ismereteknek
- Az emberek cselekedeteikben az önérdeket és a hasznosságot követik, de emellett van bennük természetes
emberszeretet
- Mivel az emberek érdekei konfliktusba kerülnek, szükség van kormányzatra
- Ennek hasznosságát felismerték, és így jöhetett létre a politikai társadalom, a kormányzat, a jogi szabályozás
- A külkereskedelem azért volt fontos, hogy egy tanulási folyamat révén mozdította elő egy ország fejlődését
- Hume beállítottságát a gazdasági individualizmus és liberalizmus jellemzi
- Azt bizonyította, hogy a kereskedelemben létrejön egy egyensúly, és nem kell félni az arany kiáramlásától, az
állami beavatkozás szükségtelen
- Ha egy országnak pozitív a külkereskedelmi mérlege, akkor oda beáramlik az arany, ami viszont áremelkedést
idéz elő
- Ez rontja az ország termékeinek versenyképességét, csökken az ország exportja
- Ha a külkereskedelmi mérleg negatív, akkor egy ellentétes folyamat zajlik le
- Hume érvelése a mennyiségi pénzelméletre épült, amit továbbfejlesztett, a pénzmennyiség változásával
arányosan változnak az árak
- Elsőként választotta szét a pénzmennyiség növekedésének rövid és hosszútávú hatását
- Az áremelkedés csak egy idő után következik be, az átmeneti időszakban a pénzmennyiség növekedése élénkíti
a gazdasági tevékenységet az iparban és a kereskedelemben éppúgy, mint a földművelésben
- Az árak közül legutoljára a munka ára emelkedik
- Hosszú távon a pénzmennyiség változásának már nincs hatása a reálgazdaságra, tehát a pénz semleges
- Hume szerint a kamatláb a reáltőke iránti kereslettől és kínálattól függ, amit az emberek szokásai és az
életmódjuk befolyásolnak
6.A KLASSZIKUS POLITIKAI GAZDASÁGTAN
ADAM SMITH: (1723-1790)- racionalizmus és empirizmus

- Az utókor nagy közgazdászai Quesnay-vel szemben Adam Smith-t (18. század) tekintik az első közgazdásznak.
- Fontos megjegyezni, hogy Smith nem közgazdász volt, hanem akadémiai filozófus, aki számára a politikai
gazdaságtan az erkölcsfilozófia egy ága volt.
- Első nagy műve: Az erkölcsi érzelmek elmélete (1759)
o alapvetően a társadalomelméletét fejti ki gondolatmenete alapján a társadalom istenimű, amely
bizonyos erkölcsi érzelmek összjátéka alapján úgy működik, hogy az emberi boldogság maximumát
nyújtja
- Világszemléletében megtaláljuk a skót felvilágosodás szerzőire jellemző elemeket, azaz Newton és a
természetjog befolyását.
- Meg volt győződve arról, hogy amint Newton rendet és harmóniát talált a fizikai világban, ugyanúgy
megtalálhatók azok a törvényszerűségek, amelyek a társadalmat irányítják.
- Newtoni módszer lényegének azt tartotta, hogy néhány alapelv lefektetése után ezekből magyarázzunk meg
jelenségeket, összekapcsolva azokat egy természetes rend láncolatával.
- Smith etikája és közgazdaságtana is arra a feltételezésre épül, hogy az isteni gondviselés, az „Első Ok” úgy
rendezte el a világot, hogy a természetes rend törvényeit követve az emberiség boldogsága megvalósuljon.
- A gazdaságban Smith feltételezte az egyének önérdekkövetését, de ebből itt sem keletkezik káosz.
- Láthatatlan kéz: Smith mindkét alapművében megjelenik ez a metafora. A köztudatban az ő nevéhez fűződik,
holott már a 17. században használatos volt.
- A nemzetek gazdagsága (1776)
o A merkantilizmus óta a fő kérdés az volt, hogy mitől függ az állam gazdasági ereje, és az hogyan
erősíthető szerinte az évről évre kifejtett munka szolgáltatja a nép számára a szükségleti és kényelmi
cikkeket, amit két tényező szabályozza munka kifejtése során megnyilvánuló gyakorlottság,
szakszerűség (termelékenység) produktív munkát végzők és az ilyet nem végzők aránya
- A munka termelékenysége a munkamegosztáson múlik – gombostű készítő manufaktúra példája
- Ha minden műveletet egy ember végez, akkor lehet, hogy naponta csak egyet tud elkészíteni, de ha a gyártást 18
műveletre szétosztják a munkások között, akkor fejenként 480-at is képesek előállítani.
- A munkamegosztás szülő oka az ember cserére, cserekereskedelemre való hajlama.
- A cserekereskedelem és a munkamegosztás fejlődésével együtt jár, hogy az emberek készletet halmoznak fel,
megtakarítanak, ebből képződik a tőke
- Smith felismerte, hogy a tőkefelhalmozás szükséges a „nemzet gazdagsághoz”, azaz a gazdasági növekedéshez.
- A fiziokraták kritikája kapcsán kifejtette, hogy a kézművesek és az iparosok jobban hozzájárulnak a gazdasági
növekedéshez, mert a munkájukat könnyebben lehet egyszerűbb műveletekre bontani, mint a földművesekét,
illetve hajlamosabbak a megtakarításra, és termékeik iránt a kereslet kevésbé telítődik, mint az élelmiszerek
iránt.
- Smith is használta a produktív és improduktív megkülönböztetést, de nem osztályokhoz kötve, mint a fiziokraták,
hanem a munkához.
o produktív munka: ami megfogható, eladható jószágot állít elő – pl.: ipari munkásé
o improduktív munka: semminek nem növeli az értékét – pl.: házicseléd, orvos, jogász, államfő, stb. –
azaz a szolgáltatások nem értéktermelők
- A tőke produktív munkaerőt halmoz fel, tehát minél nagyobb a tőkefelhalmozás, annál nagyobb a produktív
termelésben dolgozók aránya.
- Szerinte a munka az egyetlen általános és pontos értékmérő, mellyel különböző áruk értékét egymással
összehasonlíthatjuk. Egy áru értéke lebontható 3 termelési tényezőre: földre, munkára, és tőkére.
- A cserekereskedelem során megjelent a pénz
- Smith tanulmányozni akarta azokat a szabályokat, amelyeket az emberek áruk cseréje során követnek, és
amelyek a javak csereértékét meghatározzák.
- átvette a használati és csereértéket
- megfogalmazta az értékparadoxont: ezek ellentétesen mozognak – semmi sem olyan hasznos, mint a víz, de
vásárolni rajtasemmit sem lehet
- Részletesen leírta a piac működését, a kereslet és kínálat összefüggéseit.
- Megfogalmazta a természetes ár és a piaci ár különbségeket, és azok kapcsolatát.
o A piaci ár (tényleges ár) a természetes ár (jószág értéke) körül ingadozik.
- Ha a piaci ár nagyobb a természetes árnál, akkor ott profitszerzési lehetőség van, és nőni fog a kínálat, így
túltermelés lesz, és csökkeni fog az ár; ellenkező esetben a termelés visszaesik, a tőke kimenekül az ágazatból, és
nőni fog az ár.
- Szerinte a piaci ár 3 tényezőtől függ
o kereslet vagy az áru szükségessége – olyan dolognak, aminek kicsi a haszna nincs rá kereslet
o áru bősége vagy szűkössége – ha egy áru szűkös, akkor az ára emelkedni fog, ellenkező esetben
csökken
o jövedelem – azok gazdagsága vagy szegénysége, akik az árukat keresik
- Smith elemzései a belföldi piacokra összpontosultak, de foglalkozott a nemzetközi kereskedelemmel is, ennek
oka, hogy vitába akart szállni a merkantilizmussal, nézeteiket akarta cáfolni.
- A kereskedelmi kapcsolatokat az abszolút előnyökre vezeti vissza üvegházzal, és fűtéssel Skóciában is lehetne
bort termelni, de háromszor annyiba kerülne, mint külföldről behozni.
- Eszmefuttatásai az állami beavatkozástól mentes piaci mechanizmus előnyeinek a bemutatását szolgálják.
- Az államnak olyan lényeges feladatokat szánt, mint a honvédelem, az igazságszolgáltatás, iskolák és utak építése,
fenntartása, papírpénz kibocsájtásának szabályozása.
- Smith elődei az általa használt fogalmakat, összefüggéseket már többnyire leírták, mégis őt tartjuk a
közgazdaságtan atyjának, mivel előtte senki sem tudta a gazdasági alapfogalmakat, összefüggéseket egy
rendszerbe foglalni.

THOMAS ROBERT MALTHUS: (1766-1834)

- angol nemesi családból származott

- Anglia első közgazdász professzorának tekintik
- a városiasodással együtt jár a növekvő szegénység és az élelmiszerárak növekedése ez ösztönözte, hogy a
népességnövekedés következményeivel foglalkozzon
- első jelentős műve: Tanulmány a népesedés törvényéről című műve (1798)
- a népesség – ha nem korlátozzák – mértani (1,2,4,8,16…), az élelmiszerkínálat számtani (1,2,3,4,5,6…) haladvány
szerint nő, ezért a szegénység és a nyomorúság a népesség többsége számára elkerülhetetlen – fontos, hogy a
technikai fejlődés lehetőségét nem vette számításba ezt statisztikai átdolgozás után 1803-ban adták ki
- szerinte a népességet a pozitív (tényleges) és preventív (előzetes) korlátok tarthatják az élelmiszerkínálatnak
megfelelő szinten
o pozitív: háborúk éhínség, járványok
o preventív: csökkenő születési ráta
- ellenezte a szegényeknek nyújtott szociális támogatásokat, mert a munkabérekből vonják le, ami tovább növeli a
nyomort
- a szegénytörvényekről lesújtó véleménnyel volt, szaporítják a lakosságot anélkül, hogy szaporítanák az ellátáshoz
szükséges táplálékot

DAVID RICARDO: (1772-1823)

- teljesen más társadalmi környezetből érkezett, zsidó családban született – már 14 évesen az üzleti életben
dolgozott
- fő műve: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei
- az előszóban leszögezi, hogy a politikai gazdaságtan fő feladata, hogy megmagyarázza a jövedelmek elosztásának
törvényszerűségeit a föld, a tőke tulajdonosai és a munkások között
- tisztán elméleti modelleket határozott meg elvontan, tértől és időtől függetlenül
- érték-, és elosztás elméletének 4 eleme volt:
o Földjáradék-elmélet: Abból indult ki, hogy a földek eltérő minőségűek, korlátozott mennyiségűek, de
nincsenek teljesen hasznosítva. Ahogy a népesség nő, úgy egyre több földet vonnak művelés alá. Ahogy
távolodunk a piactól – és ahogy romlik a föld minősége – úgy a gabonatermelés költségei nőnek
▪ rossz földeken a termelési költségek épphogy megtérülnek
▪ a jó földeken többlet keletkezik, amit a jobb földekért versengő bérlők fizetnek ki a
tulajdonosoknak.
▪ Tehát a földjáradék az ár által meghatározott tényező – „a gabona ára magas ezért fizetnek
földjáradékot, és nem fordítva”
o Csökkenő hozadék és csökkenő profitráta: Mivel a népesség növekedése során egyre rosszabb földeket
vonnak be, vagy pótlólagos munkaerőt alkalmaznak, ezért a bérek részaránya nőni fog, míg a profitoké
csökken. Mikor a bérek részaránya eléri azt a szintet, ahol a profit nullára süllyed, akkor a gazdaság
eljutott a stacionárius állapotba. A profit természetes iránya tehát csökkenő.
o A bérek létminimum-elmélete: Elfogadta azt a nézetet, miszerint a bér, mint munka ára ugyanúgy
határozódik meg, mint a többi áru ára. A munka természetes ára az az ár, amely szükséges ahhoz, hogy a
munkások ellássák magukat a létfenntartáshoz és fajfenntartáshoz szükséges javakkal anélkül, hogy
számuk csökkenne, vagy növekedne. Álláspontja továbbá, hogy a munka piaci ára a létminimum szint
felé tart. Míg Malthus fizikai létminimumról beszélt, addig Ricardo számításba vette az életmódot és a
szokásokat.
o Munkán alapuló értékmérő: Az áruk relatív értékmérőjét az előállításuk során felhasznált
munkamennyiséggel (munkaórákkal) mérte. A profitot úgy tekinti, mint a bérek, és a járadékok levonása
után fennmaradt jövedelmet
- Nassau Senior szerint a profit a kockázatvállalás, ás önmegtartóztatás jutalma. Ezzel önálló termelési
tényezőként bevezette az önmegtartóztatást. Pénzelmélete szerint a stabil pénzforgalom a legfontosabb
feltétele a gazdasági növekedésnek, ami az aranyon alapuló pénzrendszer alapján lehetséges.
- A mennyiségi pénzelmélet híve volt, és szerinte a pénzmennyiség változása nincs hatással a gazdaságra.
- A közgazdaságtanban mai napig nyitott kérdés, hogy Malthus vagy Ricardo módszertanának elismerése volt-e a
helyes.
- Malthus szerint a történelemből kell tanulnunk, a politikai gazdaságtan jobban hasonlít a
társadalomtudományokra, mint a természettudományokra, ezért kell az empíria (tapasztalat).
- Malthus eszköze elsősorban az indukció (egyéni esetből általánosra) volt, a rövid és hosszú távnak egyenlő
jelentőséget adott.
- Ricardo módszertana lesz az irányadó. A priori, vagyis a tényezőket megelőző tudásból, alapfeltételezésekből
indult ki, ezek mentén vizsgálta a változókat.
- Eszköze a dedukció volt, fontos szerepe volt nála az introspekciónak (önmagunkba tekintésnek). A
logikaimatematikai gondolatokhoz állt közel, de nem matematizált.
- Ricardo absztrakt (bullonista), Malthus empirikus megközelítés
7.LÁZADÁS A KAPITALIZMUSSAL SZEMBEN – Klasszikus politikai gazdaságtan
HENRY THORNTON: (1760-1815)
- Szerinte a pénzmennyiség változása a kamatlábon keresztül hat az árszínvonalraátmeneti zavarok (pl. rossz
termés) is vezethetnek a pénz leértékelődéséhez
- A pénzmennyiség változása nemcsak az árakra, hanem a reálgazdaságra is hathat
- Ezzel Thorton a mennyiségi pénzelmélettel szemben egy olyan elméletet állított fel, amelyet majd Keynes folytat
több mint egy évszázad múlva
- Mégis Ricardo absztrakt, megnyugtatóan leegyszerűsítő mennyiségi pénzelmélete lett a legnagyobb hatású, az
angol pénzelméleti viták következő fordulóját is az ő gondolatai befolyásolták leginkább

NASSAU SENIOR:
- szerinte a közgazdaságtan pozitív, azaz értékmentes és nem normatív tudomány
- különbséget tett vagyon, gazdagság és jólét között – leszögezte, hogy a politikai gazdaságtannak csak az előbbi
vizsgálata a tárgya, a konkrét problémák megoldása már nem tartozik a feladatai köz
- Négy olyan posztulátumot állított fel, amelyekből deduktív logikával tudományosan megalapozott elméleti és
gyakorlati következtetések vonhatók le
- A négyből hármat megfigyelésre, egyet, a jövedelemmaximalizálásra vonatkozót introspekcióra vezette vissza
- Introspekció alatt azt értette, hogy a figyelmünket a saját elménk működésére irányítjuk, tudatunk segítségével
kutatunk premisszák után

JOHN STUART MILL: (1806-1873)

- klasszikus iskolába tartozott
- Smith után ő is egy sokoldalú társadalomtudós volt képes volt arra, hogy a „Nemzetek gazdagsága” óta eltelt
több, mint fél évszázad változásait figyelembe véve megújítsa a klasszikus politikai gazdaságtant a
ricardoikeretekben
- átmenetet képezett egy új korszak, a marginalista forradalom felé
- két szempontból járult hozzá jelentősen a közgazdasági gondolkodás fejlődéséhez
o kutatás módszertanához
o „A politikai gazdaságtan alapelvei” című tankönyvével (1848)
- Mill főbb módszertani, és közgazdaságtudományi nézetei:
o a tudományokat két csoportba osztotta
▪ természettudományok
▪ morál- vagy pszichológiai tudományok (a politikai gazdaságtan ide tartozik)
- a politikai gazdaságtan az a tudomány, amely a gazdagság termelésével és elosztásával annyiban foglalkozik,
amennyiben az függ az emberi természet törvényeitől.
- elméletében sarkalatos pont a természeti törvény feltételezése: az emberi cselekedeteket épp úgy természeti
törvények határozzák meg, mint a természeti eseményeket
- azzal egyetértett, hogy a laisser fair doktrína nem tudományosan bizonyított, Smith nyelvén kifejezve nem a
természetes rend megnyilvánulása, de „húsz esetből tizenkilencszer közelebb van az igazsághoz, mint akik
tagadják”
- A fordított dedukció alatt azt értette, hogy hipotézisekből kiindulva, a priori érveléssel, dedukcióval lehet
következtetésekhez eljutni, amelyeket azután a posteriori megfigyelésekkel, történeti tényekkel lehet igazolni.
- politikai gazdaságtan emberképe a haszonmaximalizáló ember – tudta, hogy nem adja vissza az ember valóságát
szerinte éppúgy jogos feltételezés ez az önkényes emberkép, mint a geometriában a vonal definíciója, amelyik
szintén nem létezik a valóságban.
- Különbséget tett a termelés törvényei között, amelyeket a természeti törvények határoznak meg, emberi
akarattal, intézményekkel nem változtathatóak meg, és az elosztás törvényei között, amelyeket nagyban
befolyásolnak a szokások, a társadalmi és intézményi berendezkedés
- a megkülönböztetés lehetővé tette, hogy bízzon a társadalmi reformok lehetőségében
- „ A szabadságról” írt esszéje a klasszikus liberalizmus egyik óriási hatású írása (1859)
- elkötelezett híve volt az egyéni szabadságnak
- Szerinte az általános szabály a laissez fair politika, amitől minden eltávolodás bizonyosan rossz, kivéve, ha valami
nagy jót szolgál
- szegények, munkások támogatásának csak olyan formáját tartotta kívánatosnak, amely nem tesz függővé az
államtól, hanem képessé teszi az önerőből való boldogulásra – a korabeli szegénytörvényeket ő is kritizálta
- kevésbé radikális, szocialista elképzeléseknek megadta volna az önkéntes részvételen alapuló kísérletezés jogát.
- Az érték vizsgálata azután háttérbe szorult nála, az abszolút értékmérő helyett a relatív érték-, illetve
árarányokat vizsgálta. - Rövidtávon a kereslet és a kínálat határozza meg az árat, hosszú távon a termelési
költségek, ami megadja természetes árat.
- A termelési költségek közé tartozik a munkabér és a tőkejövedelem. A tőkéért járó kamat – Seniorhoz hasonlóan
– az önmegtartóztatásért jár, de a tőkejövedelemnek nem csak ez a forrása. Tehát a vállalkozó kockázatvállalása,
munkája szintén jövedelemre jogosítja
- A kereslet-kínálat elemzésében már felvetette a matematikai egyenletet, mint analógiát, de nem ment tovább
ezen az úton.
- szerinte a tőke és a népesség stagnálása egyáltalán nem jelenti, hogy emberi javulás ne következhetne be – lelki
kultúra fejlődhet, erkölcsi és társadalmi haladás lehetséges ↔ Ricardo, Malthus
- kora társadalomkritikája: hiába történt ipari fejlődés, technikai haladás, ez csak kevesek vagyonának
növekedését szolgálta, a tömegek számára a munka keserves gürcölés, robotolás maradt.
- Mill hatása paradox, egyfelől a 19. század végéig ő határozta meg a közgazdasági gondolkodás fő áramát, de a
közgazdaságtan új irányait kijelölő utódai már nem voltak a követői, ők már a marginalista forradalmat
képviselték

KAPITALIZMUS ELLENESEK, KOMMUNISTA:

KARL MARX: (1818-1883)
- A kommunista világforradalom harcos prófétája
- Marx munkásságának legkidogozottabb része a politikai gazdaságtani elmélete, de inkább volt társadalomtudós,
aki filozófiai, szociológiai, és közgazdasági műveket írt.
- Marx átvette Ricardotól az osztályelméletet, a csökkenő profitrátát, és a munkaértékelméletet. Azért volt
szüksége a politikai gazdaságtanra, mert társadalomideológiai céljaihoz bizonyítékot keresett, be akarta
bizonyítani, hogy a kapitalizmus helyett valami más kell.
- Először a hegeli filozófia kritikáját dolgozta ki, és vezette el a politikai gazdaságtan tanulmányozásához, áttért az
idealizmusról a dialektikus materializmusra; a polgári szabadság eszményéről a kommunizmusra.
- A történelem menetének magyarázatát gazdasági tényezőkre vezette vissza. Szerinte az anyagi viszonyoknak két
oldala van
o termelőerők – konkrét termelés eszközök, technikai fejletség
o termelési viszonyok – munkamegosztási struktúrák, társadalmi kapcsolatok
- A két oldal közötti dialektikus kapcsolatot fejezi ki a termelési mód, ami meghatározza az adott társadalmi
formációt.
- A termelési viszonyok képezik az alapot, amely a felépítményben, azaz politikában, jogban, filozófiában,
vallásban, irodalomban, művészetben tükröződik vissza. Nála nincs természetes rend, a fejlődés konfliktusok
következtében jön létre; a társadalom története osztályharcok története, ez a társadalom mozgatórugója.
Szerinte a fejlődés a modern termelőerők teljes kibontakozása révén halad az osztálynélküli kommunista
társadalom felé.
- A Tőke című (1867) művében összegezte a kapitalista társadalmat.
- A kapitalizmust egy pusztulásra ítélt rendszernek festette le. A tőke-munka viszonya volt az a tézis, amin az
egész elmélet nyugodott – a termelési eszközöket a tőkések kisajátítják, és szabadon rendelkeznek vele, míg a
személyükben szabad, de a termelési eszközöktől megfosztott proletárok kénytelenek munkabér fejében
előállítani a terméket.
- A közgazdasági elméletével a proletároknak akart egy ideológiai fegyvert adni a kezébe – kizsákmányolásukat a
munkaérték-elméletével fejtette ki.
- Munkaérték-elméletében kifejti, hogy a tőkés rendszer sajátossága, hogy a munkaerő is áruvá
- válik. Az áru értéke 3 részből tevődik össze: C+V+m
o C: konstans tőke
o V: változó tőke (munkabér)
o m: értéktöbblet
- Új értéket a munkás hoz létre, de az új értéknek csak egy részét kapja meg (V), míg a béren felüli értéktöbbletet a
tőkés elsajátítja ebben nyilvánul meg a kizsákmányolás
- Gondolatmenetének fontos eleme volt a csökkenő profitráta feltételezése, csakhogy ő ebből a kapitalizmus
összeomlását rajzolta meg. A vállalatok mérete nőtt, a tőke koncentrációjának és centralizációjának erősödésére
következtetett.
- Azt állította, hogy a munkásosztály elnyomorodik abszolút (reáljövedelme csökken), és relatív (nemzeti
jövedelemből történő részesedési aránya csökken) értelemben is.
- Marxnak sose volt jelentős hatása a nyugti társadalmak gazdaságára, de a maga korában valós problémákra
reflektált. Nyugaton marxista közgazdasági iskola nem jött létre, de más tudományterületeken - szociológia –
nagy jelentősége volt Marxnak

Marxista modernizáció:
• Az egységes cári Oroszország autoriter monarchiaként jött létre és létezésére négy évszázada alatt az maradt.
• Oroszországban az állam maga alá gyűrte társadalmat
• Bolsevik hatalomátvételt kettős tolerancia jellemezte:
• Egyrészt újabb és újabb modernizációs kísérletekkel próbált felzárkózni a nyugati országok gazdasági
fejlettségéhez,
• Másrészt katonai ereje révén mindig rivalizált a nyugati hatalmakkal
• Lenin hatalomátvétele
• Bolsevik forradalom a marxizmus nevében → cél a kommunizmus megvalósítása
• Az új rendszert azokkal a vonásokkal ruházták fel amelyekkel a kapitalizmusban rossznak tartott jelenségeket
akarták meghaladni és összhangban volt a marxi megegyezéssel.
• Egyenletes fejlődést akartak ennek előfeltétele a magántulajdon és a piaci, a verseny megszüntetése volt
• Marx gondolatrendszere azért is volt vonzó kiindulópont mert nemcsak fejletteb de humnusabb rendszert igért.
• A szocialista politikai gazdaságtan ideológiává vált
• Lenin és Sztálin voltak az iránymutatóak

KORNAI JÁNOS: (1928-)

- A klasszikus szociális rendszer elemzését végezte el
- Az ő munkái adtak átfogó rendszerértelmezést
- A szocialista rendszer meghatározó jellemzője volt, hogy a politika teljes egészében maga alá rendelte a
gazdaságot
- Az egypártrendszer uralmát a marxista-leninista ideológia támogatta
- A magántulajdon szinte teljesen megszűnt, ellenszolgáltatás nélküli államosítás lett jellemző
- A bürokratikus koordináció túlsúlyba került
- Az erőforrásokat az országos tervek munkapadig történő lebontásával osztották szét, naturális mutatók írták elő
miből mit termeljenek
- A vállalatok eltitkolták az erőforrásaikat, hogy könnyebben túlteljesítsék a tervet
- A tervezés egy alkufolyamattá változott a vállalatok vezetői és a bürokratikus irányítók között
- A puha költségvetési korlát és az erőltetett növekedés következményeként a hiány krónikussá vált az egész
gazdaságban
- Egyszerre létezett a munkaerőhiány és a kapun belüli munkanélküliség
- A vállalatok külföldi partnerekkel közvetlenül nem kerülhettek kapcsolatba, a rendszer önellátásra törekedett, a
külkereskedelmet speciális állami szervek, vállalatok bonyolították

8. A NEOKLASSZIKUS KÖZGAZDASÁGTAN
Utilitarizmus: az ember racionálisan mérlegeli hogy egy cselekedet következményei segítik-e az élvezetszerzést és
eszerint ítéli hasznosnak.

JEREMY BENTHAM: (1748-1832)- Utilitarizmus

- „Bevezetés az erkölcsök és törvényhozás alapelveibe” ennek központi gondolata a jó és rossz mértéke a
legnagyobb boldogság és legtöbb ember számára.
- Az ember keresi az élvezetet és kerüli a fájdalmat
- Erkölcsi princípiumát az emberi természetből vezette le, noha a természetes jogok a társadalmi szerződés 18.
századi gondolát elutasította.
- A gondolkodók ahhoz csoportjához tartozott akik univerzális törvényeket kerestek
- az egyének élvezetkeresése nem vezet harmóniához az embereket a kormányzatnak kell olyan szabályozó és
szankciórendszerbe helyeznie, hogy a lehető legtöbb ember a legnagyobb boldogsága megvalósuljon.
- élvezet és fájdalom mérhető jelenségek
- a neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai hátterének megalapozója
- egyes cselekedet jó vagy rossz következményei, aszerint jó vagy rossz hogy megfelel-e annak a szabálynak amit
hasonló körülmények között mindenkinek követnie kell.

HARSÁNYI JÁNOS: (1920-2000)

- A preferencia utilitarizmus bevezetése
- Annak az eldöntésében, mi a jó az egyénnek, csak a saját preferenciái számítanak
- Különbséget tett kinyilvánított és valódi preferencia között
- Ha a tévedés vagy erős érzelem eltérít a racionális választástól, akkor a kinyilvánított és a valódi preferencia nem
esik egybe
- Az utilitarizmus az általános jóakaratot és az emberi együtt érzést feltételezi, az antiszociális preferenciákat eleve
kizárta
- Nála is előkerült az utilitarizmus örökzöld problémája, ami a közgazdaságtanban egy társadalmi jóléti függvény
felállításához szintén szükséges, a hasznosság személyek közötti összehasonlítása
- Felállította a hasonlósági posztulátumot, azaz, hogy az alapvető pszichológiai reakcióink hasonlóak
MARGINALISTA FORRADALOM
WILLIAM STANLEY JEVONS: (1835-1882)
- A klasszikus politikai gazdaságtannal való szakítás Angliában az ő nevéhez fűződik
- Értékelméletét az utilitarizmusra építette
- Bevezette a módszertani individualizmust és matematikai eszközök használatával a tudományos szigort akarta
erősíteni
- Kiindulópontja a hasznosság elmélete volt, amiben Benthamre támaszkodott
- Az érték teljes egészében a hasznosságtól függ
- Az utilitarista megközelítést összeegyeztethetőnek tartotta a matematikai módszerek bevezetésével
- Előítéletnek nevezte, hogy a matematika módszere, nyelve ne lenne alkalmazható a morális tudományok
bármely területén
- A közgazdasági elmélet és a statikus mechanika között látott analógiát, a csere egyensúlyát az emelő
egyensúlyának törvényeihez hasonlította
- Mindkét egyensúlyt végtelenül kis mennyiségek változásával írják le, előbbit az öröm és a fájdalom, utóbbit az
energiák változásával
- A jószágoknak nem tulajdonított belső értéket, és azt sem gondolta, hogy az öröm és a fájdalom közvetlenül
mérhető
- Különbséget tett az összes hasznosság és a hasznosság foka között, ezt ma határhaszonnak nevezzük
- A hasznosság foka a jószág mennyiségének növekedésével csökken, amit differenciálszámítás segítségével is
kifejezett
- A hasznosság foka az u x szerinti differenciálhányadosa
- Szerinte a munka értéke az általa termelt jószág értéke által határozódik meg, és nem a munka határozza meg a
jószág értékét
- A munka közvetve hat a jószág értékére, amennyiben a termelési költség meghatározza a kínálatot, a kínálat (a
jószág mennyisége) a határhasznot, utóbbi pedig az értékét
- Statisztikai adatgyűjtéssel akarta feltárni a gazdasági ciklusok okait

CARL MENGER: (1840-1921)

- Az osztrák iskola megalapítója
- A határhaszontól tette függővé az értéket
- A gazdálkodás egész folyamatát, mint logikai, oksági összefüggések sorozatát határozta meg
- Arra vezette vissza a jószágok értékét, hogy a gazdasági szereplők hasznosságot tulajdonítanak nekik, a
hasznosság kifejezést keveset használta
- A gazdaság, a jószágok, a csere, az áralakulás leírásánál sokkal gyakrabban emlegetett fogalmak nála a szükséglet
és szükséglet-kielégítés
- A javakat aszerint csoportosította, hogy a fogyasztói szükségletet közvetlenül vagy közvetve elégítették ki
- Az elsőrendű javak elégítik ki a fogyasztói szükségletet, mint például a kenyér, és az ennek előállításához
szükséges javak a magasabb rendűek; minél távolabb vannak az elsőrendű javaktól, annál magasabb rendűek.
Végső soron a termelési tényezők értékét az adja meg, hogy hozzájárulnak az elsőrendű javak előállításához
- a piaci folyamatok elemzésében számolt az emberi tudás korlátaival és a gazdasági döntéshozatal
bizonytalanságával
- bemutatta, hogy a birtokolt jószágok egységének változásával változik a szükséglet kielégítettségének mértéke,
- és az utóbbi növekedésével a fogyasztó számára csökken a szükségletkielégítettség jelentősége
- Menger megközelítése logikusan vezetett a módszertani individualizmushoz, a gazdálkodó egyén vizsgálatához
- Szerinte az olyan társadalmi intézmények, mint a pénz, a piac, a város az egyének önérdekkövetésének nem
szándékolt eredménye
LÉON WALRAS: (1839-1910)
- A lausanne-i iskola alapítója
- Az ő nevét mindig a gazdasági egyensúlyelmélet megalkotásához szokás kapcsolni, ami valóban elméletének a
legnagyobb hatású teljesítménye
- A közgazdászok feladatának tekintette azt, hogy a tökéletes verseny ideális világától, a tiszta közgazdaságtantól
eljussanak az alkalmazott gazdaságtanig, valamint a társadalmi gazdaságtan keretében foglalkozzanak tulajdon,
az elosztás és az igazságosság kérdéseivel
- analógiát talált a közgazdaságtan a fizika között, valamint matematikai módszertalkalmazott
- vannak egyetemes érvényességű törvények, amelyek a gazdaságban is megjelennek
- A közgazdaságtan tiszta elméletének tárgya a csere és csereérték, ennek a kutatása tekinthető tudománynak,
ebben nyilvánul meg a természeti törvény. Amiben emberi akarat is jelen van, az már nem a tiszta tudomány
kutatási területe
- Kiindulópontja az volt, hogy a tiszta közgazdaságtan az árak meghatározásának elmélete a tökéletesen szabad
verseny elméleti feltételei között.
- A társadalmi gazdagságot azok az anyagi és nem anyagi javak képezik, amelyek szűkösek, azaz egyfelől
hasznosak, másfelől korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre
- a tiszta közgazdaságtan hasonlít a fizikai-matematikai tudományokhoz
- Walras először két áru cseréjén keresztül mutatta be a kereslet-kínálat törvényszerűségének működését
- A piaci egyensúly feltétele, hogy az áruk hatékony kereslete és hatékony kínálata megegyezzen egymással, ami
- akkor valósul meg, amikor az áruk birtokosai elérik a maximális hasznosságot, azazamikor az utolsó szükséglet-
kielégítések intenzitásának aránya vagy szűkösségük aránya megegyezik az árral
- Az áruk és a termelési tényezők (ahogy Walras nevezte, a termelési szolgáltatások) piacán akkor lesz egyensúly,
ha kereslet és a kínálat minden részpiacon megegyezik, és minden áru ára megegyezik a termelési költségével,
- tehát a profit nulla
- Az egyensúly az egymással kölcsönös függésben lévő részpiacokon szimultán határozódik meg
- Az erőforrások, azaz a föld, a munka, a tőke termelési szolgáltatásai iránti kereslet a fogyasztási cikkek
keresletéből származtatott kereslet
- Egyensúlyi ár a termelési szolgáltatások piacán is a kereslet és kínálat megegyezése esetén jön létre
- Walras modelljében a háztartásokat úgy tekintette, mint amelyek egyrészt vásárlók a termékek piacán, másrészt
a termelési szolgáltatások (termelési tényezők) tulajdonosai, azaz eladói.
- Fogyasztási kiadásaik megegyeznek a termelési szolgáltatásaikból származó jövedelmeikkel

Marginalisták:
- optimális hasznosítás a középpontban
- az értéket nem ráfordításra, hanem a fogyasztók szubjektív értékítéletére a hasznosságra vezették vissza
- az elosztás nem volt a közgazdaságtan önálló területe, hanem az ár elmélet egyik speciális területe
- elméletépítés az egyénből indult ki megközelítése makroökonómiai jellegű
- korszak névadója a marginális, azaz határelemzés
- keresték a végső okot, de ez csak akkor érthető meg ha vizsgáljuk a hatóokot
- az univerzális igazságokat, a természeti törvényt akarták megtalálni

NEOKLASSZIKUS
ALFRED MARSHALL: (19. sz. közepe-20. sz. eleje)
- A neoklasszikus iskola vezéralakja, cambridge-i iskola alapítója
- fő műve a „Közgazdaságtan alapelvei”
- gyakorlati problémák megoldását kereste
- az élvezet keresése a pénzszerzés vágyában jelenik meg
- nem zár ki más motivumokat (eggyütérzés, altruizmus)
- szerinte a felelős vezetésnek számolnia kellene az emberi természet tökéletlenségével
- Véleményében a fizikai analógiák a statikus állapotok elemzésére alakalmasak, a vizsgálatoknak magasabb
szintjén már biológiai analógiák felé kell fordulni
- A matematikai gondolkodásmódot nem zérta ki
- parciális elemzés technikáját bevezette, amellyel az egyensúlyt egy-egy részpiacon vizsgálta
- A gazdasági szabadság kifejezést ajánlotta azért nehéz tanulmányozni a gazdasági életet mert minden mindennel
összefügg, – az ok nem azonnal hozza létre az okozatot
- ceteris paribus változások: egy kivételével minden tényezőt konstans szinten tart
- Marshall kereszt: a kereslet és kínálat mennyiség és ár függvényében ábrázolja.
- reál és pénzköltségek között tett különbséget
- időtényező bevezetése: - 4 időhorizontot különböztetett meg:
o nagyon rövidtáv – piaci periódus – a kínálat adott
o rövid táv – a kínálat változhat, de csak a tőkekapacitásnak megfelelően
o hosszú táv – bővíteni lehet a tőkeállományt
o nagyon hosszú táv – szekuláris periódus – már minden tényező tud változni
- minél rövidebb az idő, annál inkább a keresletnek van ármeghatározó szerepe, minél hosszabb az idő, annál
fontosabb a kínálati oldal.
- a kínált és keresett mennyiségek azon a ponton egyenlítődnek ki, ahol a határpreferenciák és a határköltségek
egybeesnek a piaci árral, Ezzel Marshall olyan szintézist hozott, amellyel gyakorlatilag érdektelenné tette a
további vizsgálódásokat ezen a téren
- mennyiségi pénzelmélet fejlődött tovább: a relatív árak (vagyis árarányok) a határköltségtől és a határhaszontól
függenek, míg az abszolút árak (vagyis az árszínvonal) a pénzmennyiségtől.
- hosszú távú kölcsönök kamatlába a tőke áraként jelenik meg
- Rövid távú kölcsönök kamatlába a kölcsönözhető alapok keresletének és kínálatának függvénye.
- a tökéletes verseny feltételezése nem fér össze a növekvő hozadékkal, ezt az ellentmondást a reprezentatív
vállalat bevezetésével próbálta megoldani, feltételezte hogy különböző vállalatok hozadékai kiegyenlítik
egymást.
- Pénz, Hitel és kereskedelem
- klasszikus pénzelméletből indult ki: aranynak és ezüstnek nincs természetes értéke
- hiteleszközök használata növeli a forgalomban lévő pénzmennyiséget
- azt tartotta meghatározónak hogy mekkora a pénz iránti kereslet
- Cambridge-i pénztári elmélet: A szereplők a jövedelmük milyen hányadár akarják pénzben tartani és nem
tranzakciókra elkölteni ehhez a döntésük során összevetik a jövedelmük alternatív formákban tartásának
költségeit
- hitelciklusok alakulását összekapcsolta a reálváltozók alakulásával
- áremelkedés sebessége nem egyenletes tehát a pénzbérek ragadósak

Neoklasszikus pénzelmélet:
• pénzfolyamatokat úgy tekintettek, hogy azok csupán fátyolként borulnak a reálgazdaságra
• pénznek van természetes értéke
• kamatláb hosszú távú egyensúlyi értékét a termelékenység és a takarékosság határozza meg
• rövid távon a pénzt nem tartják semlegesnek

KNUT WICKSELL:(19. sz. közepe-20. sz. eleje)

- svéd közgazdász, a kamatelméletet fejleszti tovább
- Pénzelmélete: Aggregált keresletet és kínálatot alkalmazta. Növekvő árakat növekvő kamatláb kíséri, csökkenő
árakat csökkenő kamatláb. Piaci kamatláb mellett figyelembe vette a természetes kamatlábat (újonnan
előállított tőke természetes kamatlába).
- Árszínvonal változása nem jár ár arány (relatív árak) változással. Monetáris egyensúly akkor van, ha a
megtakarítás = beruházás, piaci = természetes kamatláb, és az árszínvonal állandó.
IRVING FISHER: (19. sz. vége-20. sz. eleje)
- amerikai származású
- Kamat - tőkeelmélete: A tőke folyó jövedelmet termel, és amelynek értékét a leszámítolt jövőbeli jövedelmek
jelenértéke adja. A kamatlábakat 2 erő befolyásolja, a gazdasági szereplők preferenciái, és a beruházási
lehetőségek
- Általános egyesúly elméletét kiterjesztette időbeli allokáció kérdésére
- Jelenbeli fogyasztás a jövőbeli jövedelmi kilátásoktól függ.
- Csereegyenlete:
- MV+M'V'=PT
- M=arany és készpénz - V'= ennek forgási sebessége
- V=ennek forgási sebessége - P= árak súlyozott átlaga
- M'= bankbetét - T= kereskedelem volumenének nagysága
- feltételezte a pénz forgási sebességének és a tranzakcióknak az állandóságát
- A nem egyensúlyi helyzeteket be tudta építeni, és ezzel a gazdaság ciklikus ingadozására magyarázatot adott

LIONEL ROBBINS: (1898-1984)

- „ A tanulmány a közgazdaságtudomány természetéről és jelentőségéről.”
- A közgazdaságtudomány mint tiszta tudományt pozitív tudománnyal azonosította
- A hasznosságok csak ordinális koncepcióját fogadta el
- a közgazdaságtan a célokat illetően semleges
- egy olyan elemzési rendszert kell amely logikai következtetéseken alapul és általánosan alkalmazható

JOAN ROBINSON: (1903 – 1983)

Tökéletlen verseny esetén a vállalat csökkenő kereslettel néz szembe, eladásait inkább ez korlátozza, mint a növekvő
költségek
Határbevétel fogalma: A profit maximalizáló árakat és mennyiségeket a hosszútávú határköltség (MC) és a
határbevételi (MR) görbék metszéspontja határozza meg, és ekkor az ár magasabb, mint az átlagköltség.
Foglalkozott a monopszóniával is (egyetlen vevő uralja a piacot)

Chamberlin: (1899 – 1967)

Valóságban a legtöbb árat a monopolisztikus és a versenyző erők együttesen formálják
Foglalkozott a duopóliummal és oligopóliummal is
Keresletet tudja befolyásolni reklámmal, promóciós tevékenységgel (monopolisztikus verseny)

Robinson és Chamberlin: Reprezentatív vállalat helyett egyes vállalatokat vizsgáltak, amelyek gyakran csökkenő
keresleti görbével találkoznak, és nem-ár versenyt folytatnak.

JÓLÉTI KÖZGAZDASÁGTAN:
- VILFREDO PARETO: (1848-1923)
- a lausannei iskolához tartozott- új jóléti iskola
- Pareto szerint a gazdasági szereplők között a javak eloszlása akkor (Pareto-) hatékony, ha senki helyzetén nem
lehet javítani valaki más helyzetének romlása nélkül.
- Pareto-elv, amely 80-20 szabályként közismert. Ez kimondja, hogy különböző jelenségek következményeinek
80%-a az okok 20%-ra vezethetőek vissza – például egy vállalat bevételének 80%-át a általában a vevők 20%-a
termeli meg; vagy a vevők 20%-a hozza a bevételeink 80%-át.
- Egyensúly elmélete: Általános egyensúlyi állapotot írt le, foglalkozott a monopóliummal (monopolista verseny). A
tökéletes verseny jótékony hatású, maximális hasznosságot eredményez.
- Pareto-törvény: A jövedelmi egyenlőtlenségek történelmi és társadalmi körülményektől függetlenül stabilak.
logN=logA -αlogx N=családok száma, ahol a jövedelem >= mint x A=népesség nagysága α= becsült paraméter

ARTHUR CECIL PIGOU: (1877-1959)

- cambridgei iskolához tartozott
- Marshall utódja, és Keynes elődje volt, ő írta A jóléti közgazdaságtan című művet
- externália: társadalmi és egyéni határköltség
- pozitív externália: egyéni határhaszon kisebb a társadalmi határhaszonnál (pl.:méhek poroznak, nö a
gyümölcstermelés)
- negatív externália: egyéni határköltség kisebb a társadalmi határköltségnél (pl.: vízszennyezés miatt az élőlények
veszélybe kerülnek.)
- Pigou szerint a negatív externáliákat adóztatni kell, a pozitívokat pedig támogatni (pigou-adó: cigi vásárlás)

9.A FŐÁRAMÚ KÖZGAZDASÁGTAN KIHÍVÓI

NÉMET TÖRTÉNETI ISKOLA
• Elvetették az univerzális természeti törvény létét, hangsúly a fejlődés folyamatán volt, amelyet a történetiség
segítségével lehet megragadni, örök érvényű törvények létezése nélkül.
• Indukció és statisztikai adatgyűjtés
• Társadalmat mint élő szervezet (Társadalom több mint egyének összessége, nem lehet az egyes
• egyének döntéseiből, cselekvéseiből kiindulni, az egyént a történelmi és kulturális kontextusban lehet
megérteni)
• Nem fogadták el a szabad versenyt, az önérdekkövetést. Anyagi gazdagság nem öncél. Fenn akarták
• tartani a jog- és államtudomány, a közgazdaságtan és az etika szoros kapcsolatát.
• Szocialista törekvések ellen fordult. Klasszikusok és Kameralizmus elméleteit felhasználva, gazdaságpolitikai
irányultságú, gyakorlatias, reális elméletet akartak létrehozni.

GUSTAV VON SCHMOLLER (1838-1917)

- Az új német történeti iskola vezető alakja
- Szerinte a közgazdaságtudományt megnehezíti, hogy a gazdasági élet vizsgálata a legkülönbözőbb
tudományágak ismeretét és módszerét igényli
- Szerinte a természetjog nem képes bonyolult helyzeteket megmagyarázni
- Interdiszciplinaritás híve volt
- Szociálpolitikai egyesület: historizmus képviselői, akik az államtól várták a szociális problémák megoldását.
"katedraszocialisták"
- Schmoller két módszertani vitába is belekavarodott:
- Schmoller ↔ Carl Menger (~1890-es évek)
- Úgynevezett „első módszertani vita”, kérdés: a gazdasági életet el kell-e különíteni a társadalmi élet egyéb
területeitől?
- Menger szerint a gazdasági motívumokat el kell különíteni a gazdaságban ható egyéb motívumoktól, és csak
a gazdaságiakat kell vizsgálni, de az absztrakciós módszer alkalmazását nem tudta a történelmiséggel
összeegyeztetni
- Scmoller a történelmiség és a gazdálkodó alany teljes motívumainak ábrázolás érdekében elvetette az
absztrakciós módszert  ennek következtében nem juthatott el a gazdasági törvényszerűségek felismeréséig
- Schmolelr ↔ max weber (~1910-es évek)
- Második módszertani vita
- A vita lujo brentano (1844-1931) felvetése nyomán alakult ki: különböző gazdaságpolitikai kérdésekben
(védővám, szabad kereskedelem) nagy ellentétek vannak közgazdák között az ellentétes nézetek
tudományos megalapozása aláássa a közgazdaságtudomány tekintélyét
 - Ezért szerinte a gazdaságpolitikai intézkedések megítélését ki kell zárni a közgazdaságtudomány területéről
- Weber egyetértett brentanoval – a tudomány hatásköre csak addig terjedhet, ameddig tapasztalati tudásunk
- Schmoller nem értett egyet velük
- Munkásvédelemmel is foglalkozott

Régi intézményi közgazdaságtan:

THORSTEIN VEBLEN: (1857-1929)
- Magányosan élt, Fő műve A dologtalan osztály elmélete (1899): evolúció és természetes kiválasztódás az
intézményekre
- Nála a társadalom fejlődése azonos az intézmények fejlődésével
- Veblen hatás: ha csökken az ár, a kereslet is csökken
- A modern társadalom intézményeit két kategóriába osztotta
- 1.Ipari intézmények: termeléssel kapcsolja össze, becsület és szorgalom jellemző
- 2.Pénzügyi intézmények: dologtalan osztálynak nevezi az ide tartozókat – felső tízezernem vesznek részt a
termelés folyamatában csak hasznot húznak
- Pszichológia jelentőségét fontosnak tartotta: egy Veblen-jószág árának emelkedése a kereslet csökkenése
helyett annak növekedését idézi elő, a valóságban általában ezt úgy tudjuk tetten érni, hogy bizonyos termékek
árának csökkenése esetén a kereslet is csökken, mert az emberek úgy gondolják, hogy megszűnik az exkluzív
jellegük, már nem státuszszimbólum
- Írásaiból kiderül, hogy az ipari rendszer győzelmét tartja kívánatosnak az üzleti rendszerrel szemben.
- Útfüggőség: Olykor haszontalanná válnak azok a vonások, amelyek korábbi életszokásoknak megfeleltek, de ezek
megváltoztatása erőfeszítést követel és érdeket sért.
- Ipari tevékenység passzív anyagból új dolgot teremt
- Fogyasztást a rivalizálás, kérkedés, irigység motiválja, és nem a haszonmaximalizálás
- Modern gazdaság intézményeit ipari (termelés, mesterségbeli tudás) és pénzügyi (tulajdonlás, szerzés) csoportra
bontja. Közérdek az ipari hatékonyság (becsület, szorgalom, békesség mozdítja elő)
- Pénzügyi foglalkozásokban a család általános kategóriája alá foglalt tevékenységek terén lehet jártasságot
szerezni.
- Üzleti ciklusokat pszichológiai jelenségnek tartotta
- Feloldhatatlan konfliktus az üzleti és ipari intézmények között (megoldás: forradalmi átalakulás, melynek kulcsa a
"műszaki szakember céhe", azaz a pénzügyi emberek kezéből a tapasztalt szakemberek kezébe kellene hogy
kerüljön az iparágak irányítása, a hatalom és a felelősség)

10. A MAKROÖKONÓMIAI DIADALMAS SZÍNRE LÉPÉSE

JOHN MAYNARD KEYNES: (1883-1946)
- hatása legalább akkora volt, mint Smith-é vagy Ricardo-é
- cambridge-i egyetemen professzor volt, munkássága a két világháború közötti időszakra tehető
- a reál bér megegyezik a munka határtermékével (W/P=MRP) ezt elfogadta de a kényszerű munkanélküliséggel
vitába szállt: szerinte a kényszerű munkanélküliség oka az elégtelen keresletben keresendő, és nem abban, hogy
valaki nem fogadja el a bére csökkenését
- A másik bírálata a Say-dogmára irányult, mely szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét, keynes
szerint egyetlen pont van ahol az aggregált kereslet megfelel az aggregált kínálatnak és ez a hatékony kereslet
- Y=C+I, vagyis a jövedelem=fogyassztás+beruházás, megtakarítás=jövedelem-fogyasztás tehát a
megtakarítás=beruházás
- keresletet 2 elemre kell bontani: fogyasztási és beruházási kereslet
- Színrelépése az I.vh utáni angliai gazdasági problémákhoz köthető
- Úgy gondolta, hogy hosszú távon valószínűleg helytálló összefüggések nem igazítanak el a rövid távú problémák
kezelésében.
- Általános elmélete: Szerinte az egyensúlyi állapot és teljes foglalkoztatottság csak különleges esetben fordul elő.
- Klasszikus foglalkoztatás elmélete: Két feltételezésen nyugszik
o 1. A munkabér egyenlő a munka határtermékével (ezt elfogadta)
o 2. A munkabér egyenlő a foglalkoztatás határáldozatával (ezt nem fogadta el)
o Talált egy 3. feltételezést is, a Say-törvényt (nem az eredeti feltételezés, de a keresleti árak összege a
termelés és foglalkoztatottság minden fokán egyenlő a kínálati árak összegével)
- Szerinte (Say törvénnyel szemben) összes kínálat függvénye nem esik egybe az összes kereslet függvényével
minden szinten, csak egyetlen ilyen kitüntetett pont van, ezt pedig Hatékony keresletnek nevezi. Kívételes eset,
ha ez a pont a teljes foglalkoztatottság szintjén van.
- Makrogazdasági összefüggések Jövedelem = Termelés értéke = Fogyasztás + Beruházás Megtakarítás =
Jövedelem - Fogyasztás Megtakarítás = Beruházás
- Foglalkozott az Aggregált kereslettel is. Két összetevője a Fogyasztási és a Beruházási keresleti függvény.
Fogyasztást befolyásolja a fogyasztási hajlandóság (állandónak tekintett). Fogyasztási határhajlandóságot (dC/dY)
pozitívnak, de egynél kisebbnek tekintette.
- Következtetése: A foglalkoztatás csak a beruházás növekedésével lépést tartva növekedhet.
- Fogyasztás és Beruházás a multiplikátor hatáson keresztül kapcsolódik össze (a multiplikátor nagysága
fogyasztási határhajlandóságtól függ)
- Multiplikátor: 1/(1-fogyasztási határhajlandóság)
- Beruházási fgv.: beruházás nagyságát a tőke határhatékonysága és a kamatláb határozza meg (addig ruháznak
be, amíg a határhatékonyság nagyobb, mint a kamatláb)
- Tőke határhatékonysága: az a diszkontláb, amely a tőke élettartama alatt várható hozadékok jelenbeli értékét
egyenlővé teszi a tőke jelenbeli kínálati árával.
- Pénzelmélete: 3 pénztartási módot különböztetett meg: ügyleti (szokásos kiadások), óvatossági pénztartás (előre
nem látott kiadások) és spekuláció (pénzpiaci nyereségszerzés céljára)
- Kamatelmélete: Megtakarítás és kamatláb kapcsolatát kifejező görbe és a beruházási keresleti görbe változása
csak adott jövedelemszint mellett határozza meg egyértelműen a kamatlábat. Ha bármelyik görbe eltolódik, az
jövedelem változásával jár (ami megváltoztatja a másik görbét), így már nem lehet meghatározni egyetlen
egyensúlyi kamatlábat. A kamatláb pénzpiaci folyamatokban határozódik meg.
- Likviditási függvény: A kamatláb nagysága és a spekulációs pénzkereslet közötti összefüggést fejezi ki. (A
pénzkereslet a különböző vagyontartási formák közötti választás függvénye. A kamat nála a likviditás egy
meghatározott időre való feladásának a jutalma)
- Költségvetési és monetáris politika: Ha a rendzser huzamos időn át a normálisnál alacsonyabb szintű gazdasági
tevékenység krónikus állapotában marad, akkor állami beavatkozásra van szükség.
- Likviditási csapda: A kamatláb befolyásolása szélsőséges helyzetet is előállíthat. Ha a kamatláb egy bizonyos
szintre süllyed, a likviditási igény csaknem 0 lesz, azaz mindenki a készpénzt részesíti majd előnyben, ezáltal a
pénzügyi hatóság elveszíti azt a lehetőséget, hogy hatékonyan irányítsa a kamatlábat.

STOCKHOLMI ISKOLA - SVÉD JÓLÉTI ÁLLAM

GUNNAR MYRDAL: (1898-1987)
- a svéd jóléti modell egyik megalapozója, felesége és ő is nobel díjas
- Vállalatok döntéseiből indul ki, de beépítette a várakozások szerepét az áralakulásra, a profitra és a
tőkeértékelésre Változás tényezőjét akarta beemelni az árelméletbe
- Jövőbeli kockázat megítélése kihat a jelenbeli termelési és beruházási döntésekre, a várt és tényleges profitra
- Ex ante (periódus kezdetén tervezett, szándékolt mennyiség) - Ex post (periódus végén mért, megvalósult
mennyiség)
- Nem stacionárius körülmények között monetáris egyensúly csak akkor alakul ki, ha az Ex ante és Ex post
mennyiségek egybeesnek
- Körkörös, kumulatív okozati hatás elmélete: Alapja, hogy a változókban történő elmozdulás önerősítő, kumulatív
folyamatot indíthat el. Elméletét társadalmi folyamatok értelmezésénél és a területi egyenlőtlenségek
elemzzésénél használta fel.
- Kamatelmélete: A kamatlábat a beruházásoktól várt hozamként lehet értelmezni (ex ante).
- Az árstabilitást nem tartotta a monetáris egyensúly feltételének, mert az árak rugalmatlanok, nem reagálnak az
összkereslet változására (csökkenésére) ezáltal változatlan árszínvonal mellett is bekövetkezhet a visszaeséshez
vezető folyamat. Ennek velejáróra, hogy monetáris egyensúly mellett munkanélküliség állhat fenn.
- Gazdaságösztönző integrált monetáris és fiskális politika kidolgozását tervezte, illetve szerepet vállalt a jóléti
reformpolitika kialakításában

FRIEDRICH AUGUST VON HAYEK: (1899-1992)

- Keynes - kalkulációs vita - piaci szocializmusról szóló vita
- Olajválság után a stagnálás és infláció (stagfláció) együttesével kellett megküzdenie
- Az egyensúlyelmélet és a valóságban tapasztalt ciklikus jelenségek közötti ellentmondást akarja feloldani
- Magyarázatába beépítette a pénzfolyamatokat és a banki hitelteremtést
- Szerinte a gazdasági szereplők döntéseire nem az árszínvonal, hanem az árarányok és a kamatlábváltozás hat
- Kényszermegtakarítás: A beruházási javak megnövekedett termeléséhez erőforrásokat a fogyasztási javak
termeléséből tudnak elvenni, tehát a fogyasztási javak kínálata csökken, ami áremelkedéshez vezet, ezáltal a
reálfogyasztás csökkenéséhez. Ekkor következik be a ciklus fellendülés utáni fordulópontja, amit válság követ.
- Tervezés kivitelezhetősége: gyakorlatilag kivitelezhetetlennek tartotta.
- Kalkulációs vitával megnyitotta az utat az intézményi elemzés felé (kérdések: köz- és magántulajdon, gazdasági
ösztönzők, jog- és jogállamiság szerepe)
- Tudásmegosztás: Egyensúly akkor valósul meg, ha minden szereplő terve azokat a cselekvéseket várja,
amelyeket mások szándékoznak megvalósítani, és mindenkinek a várakozása ugyanazokra a külső tényezőkre
épül.
- Tudást az árrendszer közvetíti
- A piaci árakban kifejeződő tudás rendszerű, több mint az egyes egyének tudásának összessége
- hallgatólagos tudás és kifejezett tudás
- Spontán rend eszméje: Egyének töredékes tudása egy spontán evolúcióban hasznosul, ami a versengő tradíciók
természetes kiválasztódására épül.

OSKAR LANGE (1904 – 1965):

- A szocialista gazdaság mod elljét walrasi egyensúlyból vezette le
- Szerinte a szocialista rendszerben is megmaradna a fogyasztási cikkek piaca
- Egyensúlyi ár úgy tekinthető, mint a megtermeléshez szükséges termelési tényezők árának az összege. - > Ár
alapján meg lehet határozni a termelési tényezők árát egy próba-tévedésre alapuló, fokozatos közelítési
eljárással, ami az egyensúlyi árhoz vezet
- Szerinte a kisvállalatoknak és a mezőgazdasági üzemeknek meg lehetne hagyni a magántulajdont
- A gazdaság többi részében a tervezés ugyanazt a racionális viselkedést ki tudja kényszeríteni, mint a kapitalista
piacgazdaság, azzal a különbséggel, hogy csak a szocialista gazdaság képes elosztani a javakat úgy, hogy elérjék a
társadalmi jólét maximumát.

11. A MATEMATIKA A KÖZKÖZGAZDASÁGTANBAN

- Neumann János
- 28évesen már egyetemen tanított
- játékelmélet: minden játékban van legjobb stratégia (minimax elv)
- Oscar Morgensternnel készítette el a játékelméletet: A játékelmélet és a gazdasági viselkedés című könyv(1939),
ezt a két világháborúban használták
- Neumann az atombomba miatt az USA fontos tudósa lett, CIA-nál 50 jelentős közgazdász dolgozott
- Minimax Teoréma: Minden ilyen játékban van egy matematikailag meghatározott legjobb stratégia, ami
biztosítja a játékos legnagyobb nyereségét. Ez a nyereség lehet a maximális veszteség minimalizálása.
- Játékelmélet: A haszonmaximalizáló racionális viselkedést a gazdaságelméletet matematikai axiómák alapjáán
fogalmazták meg, és ebből vezették le a gazdasági viselkedés jellemzőit. Kétszemélyes nulla végösszegű
játszmából kiindulva (pl.sakk) lépésről lépésre terjesztették ki a modellt általános, nem nulla végösszegű
játszmákra. A játékelmélet a 2.vh során a hadászati stratégiákban lett ismert.

LEONTIEF
input - output elemzés: gazdaság kölcsönös összefüggéseit egy sakktáblaszerű adathalmazban fejezik ki. Minden sor
és oszlop egy-egy ágazathoz tartozik, egy-egy cella azt a számértéket, mennyiséget tartalmazza, amit az adott sorban
szereplő ágazat az oszlopban szereplő ágazat számára teljesít.

Arrow - Debreu modell:

Összefüggő rendszert ad a termelésre és fogyasztásra, figyelembe veszi a jövedelmek körkörös áramlását, bizonyítja,
hogy létezik a piac olyan állapota, amelyben a gazdasági szereplők kölcsönösen egymáshoz igazítják keresletüket és
kínálatukat, létezik olyan árrendszer, amely ezt a koordinációt szabályozza, és ez az egyensúly Pareto-optimális

12. A NÉMET SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG

ORDOLIBERALIZMUS
WALTER EUCKEN:(1891-1950)
- Szembefordultak a történeti iskolával
- Integrált megközelítést akart használni, amely elméleti megalapozást és egy társadalmi-gazdasági rendet formáló
politikát egyaránt magában foglal.
- Közgazdasági érvelés 2 útja: Racionális-elméleti és Empirikus-történeti érvelés
- Gazdasági rendszerek 2 formája: központilag irányított vagy forgalmi gazdaság
- Piacgazdaságokban 5 piaci forma: verseny, részleges oligopólium, oligopólium, részleges monopólium,
monopólium
- Konkrét gazdaságok ezek kombinációja
- A rend központi kategória. Gazdaságok játékszabályokon alapulnak. Gazdasági rendszer nem fejlődik spontán.
Szabad vállalkozás és a verseny rendszere nem természetes jelenség, fenntartása nem képzelhető el keretrend
nélkül.
- Ordoliberalizmus nem öncél, hanem eszköz az emberhez méltó életfeltételek megteremtéséhez, az egyéni
szabadság biztosításához.

LUDWIG ERHARD: (1897-1977)

- Nagyobb hangsúlyt tett a szociális szempontokra. Mint az ordoliberalizmus, támogatás csak rászorulási alapon,
állam erős de nem befolyásolják az érdekcsoportok
- Szociális piacgazdaság: elnevezés alfred müller-armacktól származik, 1950-60-as évek modellje
- Nagyobb hangsúlyt tett a szociális szempontokra. Mint az ordoliberalizmus, támogatás csak rászorulási alapon,
állam erős de nem befolyásolják az érdekcsoportok
- Szociális piacgazdaság: elnevezés alfred müller-armacktól származik, 1950-60-as évek modellje
- Új gazdasági rendszert épített fel (szociális piacgazdaság modellje) -> düsseldorfi irányelvek
- Vízióját a versenybe vetett hit, az állam szabályozó szerepe, a pénz értékállósága jellemezte
- "gazdasági csoda"
- A modell a versenyszabályozáson, az árstabilitás elsődlegességén túl magában foglalta a rászorultsági alapú
szociális ellátást, amelyért az állam felelősséggel tartozik. (támogatásnak az egyént az önállósághoz kell
visszasegítenie)
- Kisegítés elve: a kompetenciákat azon a legalacsonyabb szinten kell meghagyni, ahol még képesek egy feladat
megoldására.
13. A KÖZGAZDASÁGI ELMÉLET KEYNES UTÁN
NEOKLASSZIKUS
SIR JOHN R. HICKS: (20. század)
- „klasszikusok” cikk
- Három egyenlet a makroökonómiai összefüggésekről
- Cambridge-i mennyiségi egyenlet (pénzmennyiség és jövedelem kapcsolata): M = kI
- Beruházásokat mint a tőke iránti kereslet a kamatláb függvényében határozta meg: Ix = C(i)
- Kifejezte a beruházások és a megtakarítások (kamatláb és a jövedelem függvénye) azonosságát: Ix = S(i,I)
- Általános elmélet összefüggései: M = L(I,i) Ix = C(i) Ix = S(I)
- Szerinte az általános elméletet úgy kell felírni, hogy a makrogazdasági egyensúlyt, azaz az áru- és a pénzpiaci
egyensúlyt a jövedelem és a kamatláb függvényében szimultán lehet meghatározni. (M = L(I,i) Ix = C(I,i) Ix = S(I,i))
- Feltételezte, hogy van egy olyan minimális szint, ami alá a kamatláb nem esik, és van egy olyan maximális
jövedelem, ami az adott mennyiségű pénzből finanszírozható
- pénzkereseti fg. magyarázhatóvá tette hogy a beruházás úgyis növekedhessen hogy azt csak a
jövedelemnövekedés kövesse a kamatláb növekedése nélkül.
- IS - LL görbe: Az egyensúlyi állapotban megegyezik a Beruházási kamatláb és a pénzpiaci monetáris kamatláb
- Ha az IS görbe azon a szakaszon mozdul el jobbra, ahol az LL görbe majdnem vízszintes, akkor a beruházás úgyis
növekedhet, hogy csak jövedelemnövekedés követi, kamatláb növekedés nélkül

Hansen
- IS-LM görbe ábrázolása: IS görbét a jövedelem és a kamatláb függvényében határozta meg, az LM görbét pedig a
pénzkeresleti és kínálati görbék egyensúlyi pontjainak a jövedelem és kamatláb függvényében
- IS-LM diagramja lett a keynesista makroökonómia fejlődésének, és oktatásának elméleti kerete

Phillips
- A pénzbérek változása és a munkanélküliség közötti kapcsolatot vizsgálta
- Kiindulópontja, hogyha az árupiacon a kereslet nagy a kínálathoz képest, áremelkedésre számítunk.
- Feltételezte, hogy egy termelési tényező esetén is hasonló kapcsolat működik, és alacsony munkanélküliség
mellett nagyobb a pénzbérek növekedése.
- Vizsgálata során arra jutott, hogy a pénzbérek növekedése valóban a munkanélküliségi ráta csökkenő függvénye.

Solow (1924- ) és Samuelson ( 1915-2009):

- Tanulmányozták az infláció ellenes politika elemzési aspektusait. Áttekintették az infláció rendelkezésre álló
magyarázatait, azaz a mennyiségi pénzelméletet, a kereslet húzta inflácót, és a költség tolta inflációt is. Nem
találtak olyan megoldást, amely támpontot adna az árszínvonal stabilizálásához.

- Átalakították Phillips-görbét, a pénzbérek helyére az inflációt tették, így a diagram azt mutatja meg, hogy
árszínvonal változás különböző szintjei mekkora munkanélküliségi ráták mellett állnak fenn. A munkanélküliség és
az infláció között cserehatás érvényesül, a gazdaságpolitikának választania kell közöttük.

AMARTYA SEN:(1933-tól (India))

- közösségi dontés és társadalmi jólét
- Jóléti közgazdaságtant próbálta megújítani, a pareto optimum nem adott támpontot az optimális helyzetek
közötti választáshoz
- Szerinte a közgazdaságtan kettős, mérnöki és etikai megközelítésű. Ő különböztette meg a negatív és pozitív
szabadságot egymástól.
- lehetőségek és képességek fogalma, személyek közötti részleges összehasonlítás a nevéhez köthető
- szabadságfelfogása: az egyéni szabadságot központi értéknek tekintette
14. VISSZATÉRÉS A NEOKLASSZIKUS GYÖKEREKHEZ
A Chicagói Egyetem a monetarizmus zászlós hajója

MILTON FRIEDMAN: (1912-2006)

- A monetaristák legnagyobb alakja, chicagói iskolához tartozott

- Keynes nézeteit elutasítja → empirikus vizsgálatok fontossága
- pénzkeresletet stabilnak tekintette
- A vagyon 5 formáját különböztette meg: a pénzt, a kötvényt, a dologi javakat és a humán tőkét
- sarokpont a pénzkínálat, ami közvetlen hatást gyakorol a pénzkínálatra, a pénzkínálat elemzése a monetáris
politika jelentőségét felértékelte.
- hosszú távon semlegesnek tartotta a pénzt
- Phillips-görbe átértelmezése: Rövid és hosszú távú Phillip-görbét különböztetett meg. Rövid távon van átváltás a
munkanélküliség és az infláció között, hosszú távon viszont a munkanélküliség természetes rátája számít
- Adaptív várakozások: A gazdasági szereplők tanulnak a múltbéli tapasztalataikból és ez alapján hozzák meg jövőbeli
döntéseiket. (A változó múltbeli értékeit használja)
- A monetaristák a munkanélküliséget nem tekintik a gazdaság alapvető problémájának, szerintük a magánszektor
stabil – ha az egyensúly megbomlik, akkor a flexibilis árak helyreállítják a megbomlott egyensúlyt.
- A munkanélküliség természetes rátája: Önkéntesen vállalt munkanélküliség
- Teljeskörűen elvetik a keynesi stabilizációs politikát
- Friedman megkülönböztette a monetáris politikát a hitelpolitikától. A monetáris politika a
- pénzmennyiséget – és így a nominális őszkeresletet - szabályozza. A hitelpolitika pedig a hitelpiaci feltételeket.
- Kiszorítási hatás: Ha az állam versenyez a háztartások megtakarításáért (kötvényt bocsát ki), akkor ez felnyomja a
kamatlábat, ami visszaveti a beruházásokat
- A pénz ugyan semleges, de nem anticipált infláció esetén átmenetileg tud hatni a reálgazdaságra. A nem anticipált
infláció annyit takar, hogy a gazdasági szereplők nem számítanak az inflációra, ha számítanak rá az anticipált
- Friedman szerint a célszerű monetáris politika az, ha a pénzkibocsátásnak van egy időben állandó üteme, monetáris
politika fénykora 1980-as évekre tehető

ÚJKLASSZIKUS MAKROÖKONÓMIA
• Korlátozottnak látja az állami gazdaságpolitika mozgásterét
• Középpontban a racionális várakozás
• Racionális várakozás: a rendelkezésre álló valamennyi releváns információt felhasználja, bonyolult matematikai
eszköztárat igényel.
John muth: (1930-2005)
- Felvezette azt a problémát hogy a gazdasági ciklikusságot magyarázó elméletek megközelítése korlátozott, ha a
várakozások alakulásáak módját nem tárják fel a jövőre nem lehet előrejelzéseket adni
- Bevezette a racionális várakozások hipotézisét
- Arra jutott hogy a vállalatok aggregált várakozásai megegyeznek a gazdaságelmélet előrejelzéseivel
- A szereplők minden rendelkezésre álló információt felhasználnak

ROBERT LUCAS:(1937-)

- Racionális várakozások egyensúlyai egy fokotatos tapasztalatszerzésre alapozott tanulás eredményei

- Szerinte a felületes szemlélés adja a közgazdaságtan erejét
- A keynesi makromodellekből indult ki, célja a mikroökonómiával megalapozott makroökonómia – bonyolult
matematikai eszközrendszerrel próbálta elérni
- Ciklusokat monetáris instabilitásra vezette vissza, foglalkozott a phillips-görbével is, mely a nominálbérek
növekedési üteme, és a munkanélküliség szintje közötti kapcsolatot írja le
- Együttélő nemzedékek modellje: nominális árváltozások rátája a reálkibocsátás szintjének változása között
fennálló szisztematikus kapcsolat tanulmányozása
- A gazdaságban mindig van valami változás, így az ökonometriai modellek, melyeket az előrejelzésekre használtak
korlátozottak, hiszen mire a változásokat be tudjuk vinni a modellbe, addigra a változás már lezajlott
- Lucas sziget modellje: tegyük fel, hogy létezik két sziget: az egyiken öregek laknak, akik fogyasztanak, a másikon
fiatalok, akik fogyasztanak és termelnek is. A két sziget között cserékre nincs lehetőség, nem tudnak
informálódni a másik szigetről. A két sziget felett áll egy kormány, melynek van egy monetáris hatósága. Ha ez a
hatóság megnöveli a pénzkínálatot, akkor a fiatalok feltételezik, hogy az árak növekedtek, de nem tudják mire
vélni az áremelkedés okát: az árszínvonal változott-e meg, vagy az ő termékük értékelődött fel így sérül a
tökéletes informáltság, csak a lokális árakat tudják megvizsgálni, illetve a globális árak történelmi átlagát. Egy
ideig elkezdenek többet termelni, de ez csak átmeneti jellegű, akárcsak a monetaristáknál.
- "Lucas kritika": meglepetés modellek (külső sokk éri a rendszert, a gazdaságnak a struktúrája nem változik, a
modellek képesek lesznek előrejelzést adni) rezsim váltó modellek ( szereplők tökéletesen informáltak,
racionálisan döntenek, felismerik a változások szándékait, beépítik saját várakozásaikba)

THMAS SARGENT (1943-) és NEIL WALLACE (1939-)

- a monetáris politikát vizsgálták

- hozzájuk köthető a tehetetlenségi tétel: IS-LM görbékből indulva arra a következtetésre jutottak, hogy az állam
gazdasági beavatkozása reménytelen. A tökéletes informáltság miatt az állam, csak váratlan döntésekkel tud
machinálni, de ha ezeket is rendszeresen használja az állam, akkor be fog épülni a köztudatba, tehát a
szisztematikus stabilizációs politika hatástalan
- a pénz rövid távon is semleges

ROBERT BARRO:(1944-)

- Ő is a stabilizációs célú költségvetési politika hatástalanságát akarta bizonyítani

- A költségvetési deficit sztenderd elmélete:a jelen adóbevétel elcserélése költségvetési deficitre megnöveli az
aggregált keresletet
- Ezzel szemben a ricardói ekvivalencia: a gazdasági szereplők döntéseire nincs hatással, hogy az állam a kiadásait
a jelenleg beszedett adókból finanszírozza vagy kölcsönt vesz fel, amit a jövőbeni adóbevételéből fizet vissza
- Ha az állam kötvényeket bocsát ki, akkor arra a háztartások növekvő megtakarítással reagálnak, tekintettel a
később várható adóemelésre, amit szintúgy feltételeznek. Így a magánberuházások ugyan nem csökkennek, de a
fogyasztás igen.

15. A FŐÁRAMU KÖZGAZDASÁGTAN

1. VISELKEDÉSI KÖZGAZDASÁGTAN
Herbert Simon: korlátozott racionalitás fogalma

KAHNEMAN(1934-) és TVERSKY(1937-1996)

- pszichológusok, a tökéletes racionalizmust kérdőjelezték meg

- az ítéletalkotás nem racionális számításon, hanem heurisztikus eljáráson alapul
- Kilátáselmélet: Az emberek általában a biztos eredményeket preferálják a bizonytalannal szemben nem követik
a várható hasznosság hipotézisnek megfelelő előrejelzéseket, akkor is, ha azok várható értéke egyértelműen
kisebb.
- 3 heurisztika: Reprezentativitás, hozzáférhetőségi, lehorgonyzási és igazítási heurisztika
- A reprezentativitásheurisztika szerint a valószínűségeket az alapján becsüljük meg, hogy egy eset mennyire
hasonlít egy osztályhoz, így a szerencsejátékos torzítása is ezzel az elvvel magyarázható
- A lehorgonyzási és igazítási heurisztika: a végeredmény függ az első operandus értékétől, amelyhez
lehorgonyozzuk a számításainkat, míg az igazítás, amellyel az eredményt korrigáljuk, gyakran elégtelen.
- A hozzáférhetőségi heurisztika szerint tehát az esélyek és a hasznosság súlyozását az elérhetőség kedvezőtlenül
befolyásolhatja.
- Csomagolási/keretezési hatás: pozitív keretben, nyereségként beállított lehetőséget választják
- Tükrözési hatás: hasznok esetén kockázatkerülők, veszteség esetén kockázatkeresők

RICHARD THALER (1945-)

- USA-ban szuletett
- mentális nyilvántartás: ezzel azt akarta bizonyítani, hogy az egyének és háztartások a pénzt az egyes bevételi,
kiadási kategóriákban egymástól elkülönülten kezelik
- önuralom, akaraterő, métányosság
- ösztökélés (nudge): az embereket olyan választásokra kell sarkallni a viselkedésgazdaságtan segítségével,
amelyek saját megítélésük szerint is jobb helyzetbe hozza őket

2. Új intézményi közgazdaságtan

OLIVER WILLIAMSON:(1932-)

• Gazdasági jelenségek értelmezésére 4 szintet különböztet meg:

• társadalmi beágyazottság ( szokások, normák, hagyományok)
• intézményi környezett, formális szabályok (tulajdon)
• kormányzás (szerződések)
• erőforrás-elosztás, foglalkoztatás, árak- mennyiségek vizsgálata
• az újintézményi kzgt.a 2. és 3. szinten helyezkedik el

o műve: A tranzakciós költségek gazdaságtana

o A tranzakciós kölcségek döntik el hogy milyen irányítási forma a hatékony amelyekhez eltérő szerződés típusok
tartoznak
o tranzakciókat elemzi a szerződéseken keresztül: a tranzakciókat 3 dimenzió alapján különböztetett meg:
➢ bizonytalanság
➢ a visszatérés gyakorisága
➢ specifikus fizikai vagy
➢ emberi tőke felhasználása
o Ezen tulajdonságok határozzák meg az intézményi kereteket, melyek lehetnek:
➢ piaciverseny
➢ kétoldalú monopólium
➢ egységes tulajdonban lévő vállalatok
o vertikális integráció: egységes tulajdon, illetve irányítás keretében szervezik meg a termelést
o Herbert Simontól átvette a korlátozott racionalitás feltételezését. Ezt kiegészítette azzal, hogy az
önérdekkövetésnek létezik olyan szintje, az opportunizmus, erős eszközöket alkalmaz, durva formájában
hazugságot, lopást és csalást, szolidabb esetben az információ torzított közlését
o Elméletének magyarázó tényezője hogy a beruházási eszközök specifikussága mennyire használható fel alternatív
területeken értékcsökkenés nélkül

RONALD H. COASE (1910-2013)

- az új intézményi iskola egyik kiemelkedő brit alakja

- fő műve a vállalat természete (1937)
- Coase azt mutatja meg, hogy a piac használata nem ingyenes, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben
kifejezhető költsége van, mindezt tranzakciós költségnek nevezte, a keresési és információs költségek, a
tárgyalási, alku- és szerződéskötési költségek, a szerződések betartásának ellenőrzési és kikényszerítési költségei.
- A társadalmi költségek kérdése a Coase-tétel: tökéletes verseny esetén az egyéni és a társadalmi költségek
egyenlők, akkor áll fenn, ha nincsenek tranzakciós költségek

DOUGLAS CECIL NORTH:(1920-2015)

- Intézményi elemzés
- A gazdasági teljesítmény meghatározásában a tulajdonjogok és a szerződésérvényesítés módszerei alkotják az
intézményrendszer döntő elemeit.
- A gazdasági változás sebessége a tanulási képességtől függ
- Útfüggőség jelensége: a jelenség lényege az, hogy az ilyen rendszerek működésének kezdeti szakaszaiban,
alapvetően lényegtelen és véletlenszerű események történnek, amelyek döntő módon befolyásolják a rendszer
végső állapotát annak ellenére, hogy a kezdetekben az összes lehetséges végső állapot azonos valószínűséggel
következhetett volna be.
- Szerint a tranzakciós költségek a föld, a munka, a tőke és a vállalkozói ügyesség költségei, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy a tulajdonjogokat egyik személyről a másikra vigyék át. Tulajdonképpen a gazdasági rendszer
működésének költsége.