Az elektromágneses fékeket elektromechanikus fékeknek vagy EM fékeknek is nevezik.

A
mozgást lassítják vagy leállítják elektromágneses erő alkalmazásával mechanikai ellenállás vagy
súrlódás kifejtésével. Az elektromos áram a fékek tekercsén megy keresztül, hogy olyan
mágneses mezőt hozzon létre, amely elég erős ahhoz, hogy az armatúrát (forgórész,
tekercselés) a mágneses felületen mozgassa. Nem tévesztendő össze az örvényáramú fékekkel,
amelyek a mágneses erő közvetlen alkalmazásával hozzák létre az ellenállást. Amióta a 20.
század közepén elterjedt a használat, különösen a vonatokban és a villamosokban, a különféle
alkalmazások és féktervek drámaian megnőttek, de az alapvető működés változatlan.

Az elektromágneses fék elektromos működtetést alkalmaz, de mechanikusan továbbítja a

nyomatékot. Amikor a fék feszültséget vagy áramot kap, a tekercs feszültség alá kerül,
mágneses mezőt hozva létre. Ez a mező a tekercset elektromágnessé alakítja, amely mágneses
fluxusvonalakat hoz létre. A mágneses fluxus vonzza az armatúrát. Az armatúra és az agy
általában a forgó tengelyre van szerelve. A tekercs vonzása az armatúrához és az agyhoz rövid
idő alatt leállítja a tengelyt.

Amikor a fék már nem kapja meg az áramot, az armatúra a tengely mellett elfordulhat. A legtöbb
elektromágneses fékben a rugók az áram megszűnésekor távol tartják az armatúrát a
fékfelülettől, és kicsi légrést hoznak létre.
Az elektromágneses fékek típusai

Egyfelületű fék

Az egyoldali fékek egyetlen lemezfelület súrlódását használják a tengelykapcsoló bemeneti és

kimeneti tagjaihoz. Az egyfelületű elektromágneses fékek az összes teljesítményfék körülbelül
80% -át teszik ki

Histerézis teljesítményfék

Az elektromos hiszterézis egységek széles nyomatéktartománnyal rendelkeznek. Távirányítással

vezérelhetők, így ideálisak olyan próbapadra, ahol változó nyomaték szükséges. Mivel az
ellenállási nyomaték minimális, az ilyen típusú fékek széles nyomatéktartományt kínálnak.
Amikor elektromosságot juttatnak a mezőre, belső mágneses fluxust hoz létre, amelyet ezután
egy hiszterézis korongba továbbítanak. A hiszterézis tárcsa a féktengelyhez van rögzítve. A
hiszterézis korong mágneses húzódása állandó húzódást vagy esetleges leállást okoz a kimeneti
tengelyen. A hiszterézis tárcsa szabadon foroghat, ha az áramot eltávolítják, és egyik tag sem
mozgat relatív erőt. Ekkor az egyetlen nyomaték a bemenet és a kimenet között a csapágy
ellenállása.

Kikapcsoló fék

A kikapcsoló fékek leállnak vagy megtartják a terhelést, amikor az áramot véletlenül vagy
szándékosan lekapcsolják. Általában elektromos motoron vagy annak közelében használják.
Több tárcsával is növelhetik a nyomatékot a fék átmérőjének növelése nélkül. A főfékeknek két fő
típusa van.

Először is, vannak rugós fékek. Alkalmazott villamos energia nélkül a rugó egy nyomólaphoz
nyomódik, és a belső nyomólemez és a külső fedőlemez között tartja a súrlódástárcsát. A
keletkező súrlódás a kerékagyra kerül, amelyet tengelyre szerelnek. Az ilyen típusú fékeknek
gyakran lesz némi holtjátéka, ezért jobb a kevésbé pontos alkalmazásokhoz, ahol a pontos
válaszidő nem létfontosságú.

A második típusú kikapcsoló fék az állandó mágneses fék. Ez a típus állandó mágneseket
használ, hogy vonzza az armatúrát rugókon keresztül. Amikor a fék be van kapcsolva, az állandó
mágnesek mágneses fluxusvonalakat generálnak, amelyek viszont vonzhatják az armatúrát a
fékházhoz. A tekercsre áramot kapcsolnak a fék kioldásához és légrés kialakításához, amely
alternatív mágneses mezőt hoz létre, amely megszünteti az állandó mágnesek mágneses
fluxusát. Mivel ez a fajta elektromágneses fék nulla holtjátékkal rendelkezik, jobban használható
olyan alkalmazásokhoz, amelyek pontos leállítást igényelnek, például biztonsági funkciókat. A
nulla holtjáték azt jelenti, hogy a fék pontosan leáll, amikor be van kapcsolva.

Részecskefék
A mágneses részecskefékek működési nyomatéktartománya széles. A mágneses
részecskefékkel a nyomaték nagyon pontosan szabályozható (az egység működési fordulatszám
-tartományán belül). Ezáltal ezek az egységek ideálisak feszültségszabályozó alkalmazásokhoz,
például huzaltekercseléshez, fóliához, fóliához és szalagfeszítéshez. Gyors válaszuk nagy
ciklusú alkalmazásokban is használható, például mágneses kártyaolvasókban,
válogatógépekben és címkéző berendezésekben. Ez az elektromágneses fék mágneses
részecskéket tartalmazó porüreget tartalmaz. Amikor áramot juttatnak a tekercsbe, az ezt követő
fluxus megpróbálja összekapcsolni a részecskéket, hogy egyfajta mágneses részecskelepedéket
hozzon létre. A részecskék megkötése erősebbé válik az elektromosság növekedésével. A fék
rotor áthalad ezeken a megkötött részecskéken, amelyek ellenálló erőt hoznak létre, amely
lassítja és végül leállítja a kimenő tengelyt.

Sínfék biztosítja a gyors fékezést a kötöttpályás járműveknél

Az elektromágnes rugó ellenében a sínhez vonzza magát, és a nagy súrlódást kihasználva
fékez. A vasúti kocsik és mozdonyok fékezését a kerekek futófelületéhez szorított féktuskókkal
végzik. Ezek működtetése az első időkben rudazaton és csavarorsón keresztül kézzel történt,
egyes kocsikon külön fékezőbódét szereltek fel, ahol a fékező vasutas figyelte a forgalmat és
szükség esetén beavatkozott. Kezdetben sok vasúti kocsinak egyáltalán nem volt
fékberendezése, ezt a mozdonyra és a többi kocsira bízták. Sok komoly baleset származott
abból, hogy helytelen vontatási műveletek vagy anyaghiba miatt a szerelvény egy része a
mozdonyról leszakadt, és lejtős pályán veszélyesen felgyorsulva ütközött vagy kisiklott. Ezért ma
különböző rendszerű biztonsági fékrendszereket alkalmaznak, ezek elsősorban légfékek.
Villamosokon gyakran alkalmaznak sínféket is, ezek a sín felett alkalmazott acéltuskók,
melyekbe erős elektromágnest szerelnek. Fékezéskor az elektromágnes a tuskót a sínhez
szorítja. Villamos vontatásnál gyakran regeneratív fékezést alkalmaznak, ekkor a hajtó villamos
motorok generátorként dolgoznak és vagy visszatáplálják a felsővezetékbe a fékezési energiát,
vagy ellenállásokon keresztül hővé alakítják. Gőzmozdonyok tolatás közben gyakran ellengőzt
adtak, a gőzgép ellentétes irányba mozgatásával fékezték le magukat.

EKP elektromágneses fék - A fék hajtó részből és szilárd mágnestestből áll. Egy szilárd
mágneses testben egy 24 V-os DC tekercs van beágyazva a feszültség szabályozására. Egyéb
feszültségben igény szerint is legyártható. A rugóban 3 furat található a készülék meghajtó
részéhez történő felszereléshez. A rugó arra szolgál, hogy kikapcsolja a féket, tehát elválasztja a
armatúrát a mágnes testétől, és biztosítja helyzetét kikapcsolt állapotban. A vezérlőfeszültséget a
mágnestest szabad vezetékeire kell csatlakoztatni. Az azbesztmentes súrlódó anyagot a
mágnestest elülső részébe helyezik a súrlódási tulajdonságok javítása érdekében. A karimában 4
furat van a gép helyhez kötött részének tartásához.
A rögzítőelem és a mágnestest közötti légrést a készülék összekötő részeinek felépítésével kell
biztosítani. A féknek szinte nincs maradék nyomatéka. Kikapcsolt állapotban nem kopik és nem
melegszik fel. Ezért határozatlan időre ki lehet kapcsolni.
Fékezési nyomaték: a legnagyobb névleges fékezési nyomaték 500 Nm.
Az EKP fék előnyei: korlátlan kikapcsolt üzemmód túlmelegedés és kopás nélkül, könnyen
beépíthető, működés közben nincs szükség a fék szervizelésére vagy beállítására, a telepítés
nehezen hozzáférhető helyeken is lehetséges
EKP fékek haszálata: élelmiszer-feldolgozó gépek, csomagológépek, egycélú gépek, textilipari
gépek
Működési feltételek: csakis kenés mentes (száraz) környezetben alkalmazható
Az elektromosan működtetett többlamellás fékek az elektromágnes által rögzített és
felszabadított lamellák súrlódása révén továbbítják a névleges nyomatékot.