Petőfi népies költészete

Petőfiről
1823-ban született, Kiskőrösön
Tanulmányainak nagy részét vidéken folytatta
Ennek köszönhetően jött létre Petőfi ezen korszaka, hiszen találkozott
a vidék népiességével
Népdal, népies helyzetdal, bordal
Első ilyen verse a Borozó volt
A borozó
bordal, első népies verse Petőfinek
Petőfi valóságban nem szerette a bortnem önreflexió
Klasszikus 4 soros keresztrímekből áll
Címe kétértelmű  lehet maga a hely vagy a személy
Van benne költői kérdés stb.
Fa leszek ha
Népies műdal, első két sora egy-egy versmondat
Címe megegyezik az első sorával
Lírai én párhuzamba állítja az „én” és a „te” szerepét
Te virág, én harmat
én fa, te harmat
te pokol, én kárhozat  ez nagyon drámai hatást kelt, még meg is
halnék érted
Meny pokol ellentét
A meny a szerelmi boldogságot
A pokol a szerelem elvesztését szimbolizálja
A virágnak megtiltani nem lehet
Cím megegyezik az első sorral
Népies dal, belső érzelmek párban állnak a külső képekkel
virág a szerelem
elbujdosás motívuma, ütemhangsúlyos verselés
közismert motívumokat új formában mutat be
„kikelet a lány”
Tavaszébredő szerelem
Őszviszonzatlan szerelem
Helység kalapácsa
Tudatos eposzparódia
Kisszerű téma, patetikus előadásmódjával komikumot hozz létre
címe egy főszereplő neve, témája egy szerelmi versengés, majd verekedés
Eposzi kellékek pl. mindenkinek van egy kisérő neve „szemérmetes Erzsók”
Fejenagy versenyzik a „lágyszívű” kántorral Erzsók kegyéért
Csodák és Istenek helyett falu bírája és amazontermészetű Márta tesz rendet
Petőfi direkt el is rontja időmértékes verselését, körülírást használ kis
dolgokra is, illetve kifigurázza a dagályos költői beszédet
A hortobágyi kocsmárosné
Petőfi vigadozó vándor fiúként szólal meg, népies helyzetdal
Lírai én egy szabadlegény
népies szavak galambom, angyalom
Hétköznapi nyelvhasználat
Utal Horatius „élvezzük a pillanatot” elméletére

Ady Endre
Istenes költészete
A vallás Ady életében
Kálvinista neveltetést kapott  később azonban eltávolodott a hittől
Vágyik a hitre lelki bizonytalanság
Az istenes versek jól mutatják ezt a vergődést
Illés szekerén
Ebben a kötetben jelennek meg az első versek
innentől kezdve beszélünk „Istenes versekről”
Álmom az Isten
A címben szereplő álom utal az elérhetetlenségre
Sok költői eszközt használ
Nyomatékosítást  menni, menni, menni
Oximoron legsúlyosabb nincsen
Kilátástalan hangvételű
Krisztus kereszt az erdőn
A vers egy visszaemlékezés
Az lírai én ifjúkorába térünk vissza
A lírai én felnőttkorára átértékelődik Igen/Nem  Igen/Igen
kamaszos dac Felnőttkori tisztelet
Megfigyelhető itt is Ady Endre apjának vallásossága
Az úr érkezése
Van amikor úgy érzi a beszélő, hogy sikerült a találkozás
De nem a beszélő találja meg Istent, hanem fordítva
Akkor érkezik mikor a legnagyobb szükség van rá „Mikor elhagytak”
 Utal a Bibliára, mikor Isten megjelent Illésnek
A Sion-hegy alatt
A hegy Isten és Ember találkozásának helye
Egyik legmeghatározóbb Istenes vers
Egy sikertelen találkozást ír le Istennel, de a beszélő nem szerzi vissza,
gyerekkori hitét
Az „Illés szekerén” kötetben található
Ellentét jelenik meg benne
Profán
Isten-szag, öreg Úr, ráncos, vén kéz, bús kopott
Szent
Kegyes, gyermeki ima, Sion-hegy, Az én uram
Egy mondaton belül akár mindkettő
Jó volt, kegyes volt az öreg
Párhuzamot lehet állítani a tékozló fiú történetével
„Életben kárhozott”
A lírai én nem bűnei miatt marad a Sion-hegy alatt, hanem hitetlensége okán
Ézsaiás könyvének margójára
Parafrázis  nehezen megfogható szöveg újra dolgozva
Cím: Ézsaiás bibliai könyvére utal, aminek a margójára írták az eredetit
Egy folyamatos értékpusztulást és hiábavalóságot kell megélniük az
„vigyázóknak”
Rengeteg bibliai motívum

József Attila szerelmi költészete

József Attila
1905-37
Nyugat II. nemzedékének tagja
2 Testvére van, apja: József Áron
Szegeden, Bécsben majd Budán jár egyetemre
Szerelmei
Vágó Márta  Korai szerelme
Szántó Judit  Élettársa
Gyömrői Edit pszichoanalitikusa
Kozmutza Flóra Egy felmérés során került kapcsolatba vele
Április 11. születésnapja Költészet napja
 Szerelmi költészete
Klárisok
Vágó Mártához írta
cím gyöngysort jelent
Pozitív negatív képek állnak egymással szemben
A szerelem jó, de egyben szenvedés
Nominális stílusú
utolsó kép: „néma lombok hullása”
Elválást jelenti, a szerelem hatását
Óda
Cím felidézi a műfajt
Rövid szerelmi fellángolás Marton Mártát látta meg, Lillafüreden
A vers helyzetképpel indul
Mozdulatlanság, lassú tempó, de amit lát, az mozgalmas
2. részben megvallja szerelmét, de
Távol eső rímek, jól mutatják a köztük lévő távolságot
3. részben
A rímek közelítenek egymáshoz, mintha csökkenteni szeretné a
távolságot
A lány beépül a beszélő személyiségébe
A tudat és az ösztön, összeolvad
4. A női testben bemutatja az univerzum harmóniáját
5. A szerelem harmóniája elmarad
Szerelembe való megsemmisülést és újjászületést mutatja be
Újra létrejön mégis a harmónia
Viszonzatlan szerelem
6. Mellékdal
Feloldódik minden
egyszerűség
talánminden bizonytalan
Gyermekké tettél
Gyömrői Edit, pszichoanalitikusához írta
„Egy pszichoanalitikus nőhöz”
Egyoldalú szerelem
A vers megjelenése után, határozott visszautasítást kapott
Szerelmi fohász
Férfi gyermek, nő felnőtt
Az udvarlás a nő anyai ösztöneire épít
A gyermek szókimondóbb, merészebb, anyjával szemben
Kiaknázza ezt a vers, de illedelmes
Nagyon fáj
Legjelentősebb vers Gyömrői Edithez
Kétarcú vers
 Központi gondolat: csak az asszony ölelése nyújt menedéket a halál
elől
De jellemző rá a groteszk is
A költő a poklot akarta megírni ebben a versben
Flóra
Kozmutza Flóra az ihletője
Flórába kapaszkodik a lírai én, vágyik rá
Benne van a félelem is
A beszélő fél, hogy múltját nem tudja megbocsátani Flóra

Mikszáth Jó palócok és a Tót atyafiak

Mikszáthról 1847-1910
Győrön és Pécsen jogot hallgatott
joggyakornokként dolgozott
Szülői tiltakozás ellenére elveszi Mauks Ilonát
De szegények, ezért hazaküldi
Szegedi Napló majd Pesti Hírlap munkatársa lesz
1881 Tót atyafiak
1882 A Jó palócok
Meghozza a sikerét, lesz pénze, újra elveszi Mauksot
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő karcolatok
Karcolat: Kritizáló stílus, rövid vicces műfaj
Kisfaludy Társaság és az Akadémia levelező tagja
Tót atyafiak
4 közepesen hosszú történetből áll
Az aranykisasszony
A fekete folt
Lapaj, a híre dudás
Jasztrabék pusztulása
Realizmus és a romantika jellemző rá
Lassan indul, majd felgyorsulnak a történetek
Balladai homály a végén
Legtöbbször tragikus történet
Időtlenség, állóképszerűség
Hely: Selmecbánya  „görbeország”
Szereplők természeti lények
Olej Tamás érti az erdőt
Látszólag rideg szívűek
 Babonások
A fekete folt
Cím Tragikus hangulatot áraszt, keretes szerkezet
Hosszú bevezetés, tájleírás
Olej Tamást is jellemzi
minden állatát egyenként ismeri
Kisbárányt a lánya mellé fekteti Egyiknek sincs anyja
mély érzésű ember (feleség hangja a természetben)
csak látszólag rideg (nem sírt a felesége temetésén)
Büszke: 3 ura van
 Isten, A herceg (munkaadója), a Vármegye
Babonás (48-as forradalom hősei csak mesehősök)
Élőszóbeli előadásmód
Egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd
A szereplő és az elbeszélő szólama összecsúszik
Bonyodalom
Herceg megjelenik, és beleszeret a lányába
Olej vendégszerető
Herceg sértegető
Olej tisztességes
Félti lánya becsületét
A herceg felajánlja a nyájat érte
Olej meginog
Herceg megszökteti a lányt
Olej tudja, hogy bűnös, felégeti a nyájat
A fekete folt utal a leégett akolra
A jó palócok
15 rövidebb novellakevesebb részlettel, tájleírással
Balladai homály pl.: Péri lányok szép hajáról
Tisztesség, Erkölcsi normák, Bűn és bűnhődés jelenik meg bennük
Sokszor nyitott a befejezés (Szegény Gélyi János lovai  nem tudni, hogy
belehajt e a szakadékba)
A szereplők jobban kifejezik érzéseiket mint a Tót atyafiakban
A szereplők több novellában is megegyeznek
Az elbeszélő mindig valakinek a szemszögéből mondja el a dolgokat
Népiesség + Romantika+ realizmus
Élőbeszéd szerű előadásmód
A bágyi csoda
jellegzetes népi helyzet
Elbeszélés sok nézőpontból történik
Külső nézőpontból, de van E/3 is
egyes szereplők szempontjából
Balladai homály + kétértelműség
Pletyka fontos szerepet kap (+ Vér Klára beszélő név)
 Csattanó: Visszafele folyik a bágyi patak
Csak UTAL arra, hogy megtörtént a megcsalás
Szegény Gélyi János lovai
Címet többféleképpen lehet értelmezni
Az alaphelyzet Idilli ünnepi készülődés /lakodalom
Vér Klára már korábban feltűnik, tudjuk, hogy nem hűséges típus
Balladaszerű előadásmód  Fehér és piros mályvarózsa motívuma
Az elbeszélő és a szereplő szólamai összefonódnak
A mű végén többféle nézőpont jelenik meg (Vér Klára, Gélyi János)
Befejezés nyitott!

Szabó Lőrinc Tücsökzene

Szabó Lőrinc (1900-1957)
Nyugat II. nemzedékének tagja
Debrecenben és Budapesten tanult
Összebarátkozik Babitssal meghatározó
Felesége Mikes Klára
1925-től 50-ig tart kapcsolata Erzsébettel, aki öngyilkos lesz
3x Baumgartnerdíj
Fordításokból élt
Kötetei
Te meg a világ
Tücsökzene
Különbéke (fiáról, Lóci-versek találhatóak benne)
Tücsökzene
1947: 362 Formai vers
1957 +18 vers „Utójáték”
Alcím „Rajzok az élet tájairól”Az életen való elmélkedéssel foglalkozik
Fejezetek
1-4: A világ és az én harmóniája
5: Az idill megszűnik
6: Újrateremti az idillt a lírai én
A nyugodt csoda (1)
A ciklus kezdőverse
A nyári éjszakában ciripelő tücskök harmóniája fedezhető fel
Tücsök motívum (tücsök = költő)
Több helyen megjelennek a tücskök
Szinesztéziás képek
Egy volt a világ (9) és Széthullott a világ (229)
 Szempont Egy volt a világ Széthullott a világ
Az én harmóniában áll a
lírai én és a világ viszonya Nincs harmónia
világgal
A harmónia miben Természet körforgása,
Nők, költészet
fedezhető fel természeti jelenségek
Az élet működtetése,
a természet szerepe Robotmunka
rendszer, idill
Az emberi környezet Az ember csodálkozik, Tükrözi a lírai én negatív
szerepe vidám életképét
költői eszközök ismétlés, megszemélyesítés ellentét, megszemélyesítés

Babits
Mesterének és barátjának állít ezzel emléket
Megjelenik a „Te” és az „Én” párhuzama

Te Én
Szent torzonborz állat
gyász, magány, titok dac és szitok
Isten Pokol

Egymás ellentétei mégis kiegészítik egymást

„nincs senkim kívüled”
Babits ekkor már nem élt
…a nagy kék réten…
A ciklus utolsó verseiben az idill megpróbálja újra teremteni
Feloldódnak az ellentétek
A tücsökzene már a tapasztalaton túli világból jön
Páros rímek helyett keresztrímek  hangsúlyozza a föld és ég egybeolvadását

Radnóti Miklós kései költészete

Radnóti Miklós 1909-44
Nyugat III. nemzedékének tagja
Zsidó származású
Szegeden járt egyetemre
Felesége Gyarmati Fanni
 Baumgartner díj
3x is behívták munkaszolgálatra
Utolsó 1944 Szerbia
Erőltetett menet Győr környékén fejbelőtték
1946 Exhumálták
Kabátja zsebéből előkerült notesza, (bori notesz)
A noteszben megtalálható volt utolsó versei + egy cím
Kerepesi temetőben lett újra temetve
Hetedik Ecloga
Első költemény, amit a Lager Heidenauban írt, Vergiliusra utal
Otthon  Munkatábor
Verselése feszültséget okoz (ellentétek, párhuzamok)
Először környezet bemutatása, majd szépen halad az álom felé
Ellentétek  itt és ott / élet halál
Önreflexió
A költészet és a szerelem összekapcsolódik
Nyolcadik ekloga
Lager Heidenauban keletkezett, Vergiliusra utal
hexameteres verselés, pásztori idill
Beszédmódja a Bibliára utal és tiltakozik az erőszak ellen
formálisan: Náhum beszélget a költővel
valójában egyszólamú beszéd
Náhum: próféta, aki megjósolta Ninive bukását
Archaizáló beszédmód
1. vsz. utal a világ bűnösségére
2. vsz. a próféta bemutatkozása
Megjelenik az Ószövetség bosszúálló Istene
3-4 vsz. A próféta írása fentmaradt  de az emberiség nem tanul belőle
5-7 vsz. korának Ninivéjéről panaszkodik a költő (Babits utalás), „az ember az
állatok alja” + felidézi a bibliai bűnesetet
Ószövetségi pusztulásképek
8. vsz. Ézsaiás prófétának elhívása
Utolsó vsz. a próféta és a költő rokon  a lírai én formailag két szólama egy
lesz
Náhum utal Jézusra
Hirdetni kell az apokalipszist, valamint az utána lévő béke eljövetellét

A la recherche
Proust idézi a cím
Egy visszaemlékezés történik meg benne
Lager Heidenau
Hexameter
1-2vsz. felidézi a szelíd estéket mindez már visszahozhatatlan
 3-4vsz. a háború áldozataira gondol a beszélő
5.-7.vsz nosztalgia és a tragédia összefonódnak
7. vsz. visszatérnek az idill nyomai, de nem olyan, mint elején
Erőltetett menet
Radnóti utolsó versei közé sorolják
A Lager Heidenau foglyait elindították egy menetben bori Lager felé
Téma: Életösztön és halálvágy között küszködő ember
Szerkezet: 2 db 10 soros rész
Első 6+4 sor
Első 6 sormenetelő, de életükhöz ragaszkodó rabok, vágyuk, hogy
otthon, szebben haljanak meg, de reménytelenek
Az első a halál mellett érvel
Erős ellentétek, alliterációk, szürreális képek
Második 10 sor
Ez is egy érvelés
Feltételez egy idillt, amit a lírai én még elérhet (egykori otthon képe)
Az érvsor végén egy teljesen szürrealisztikus képpel találkozhatunk
Megszületik a döntés: „mégis felkelek”
A nem méltó halált mindenképpen el akarja kerülni
A versben egy törés található  a kígyózó országutat jelképezheti
Razglednicák
Az „erőltetett menet” és halála előttiig írta, 4 kis részből áll
Rövid helyzetképek a tájról, emberekről, sorsokról
Szerbül képeslapokat jelent
1. háború ijesztő valósága, szerelem állandósága, belső biztonság
Ágyúszófélelmetes hangulat
Vágtató paripa is megjelenik
2. a valóság és az idill képei
Az első és a második vers hasonló szerkezetű

Valóság Idill
égő házak vizet fodrozó pásztorlány
riadt parasztok felhőt ívó bikanyáj
3. legművészibb valóság, de megtörik az első két sor ríme + félelemérzet
4. A Tarkólövés jelenete
saját halála is felvillan, meghalt barátja láttára
Szabálytalan vers, 7 sor + 5 gondolatjel szaggatottá teszi a szöveget
Radnóti ismert költő volt, de csak utolsó pár évében lett igazán sikeres
 Örkény István és a groteszk
Örkény István
Próza / drámaíró
Vegyészmérnöknek majd gyógyszerésznek tanult
A Szép Szóban jött le az első novellája (Tengertánc)
Megjövendölte a NÁCI uralmat + elhagyta M.O-t
1940-ben visszatért, diplomát szerzett
1942-ben Doni fronton fogságba esik, csak 46-ban térhet haza
47. Lágerek népe
50-es években dicsőíti a kommunista rendszert, de 56-ban felismeri annak
hibáit 56-után cenzúrázták
Ezekután kisebb regényeket, egyperceseket ír (Macskajáték)
1967 Tóték első komolyabb sikere (dráma)
Tóték
Groteszk látásmód
Alaphelyzet
Tótékhoz megérkezik gyermekük őrmestere és úgy gondolják, hogy ha
jól bánnak vele, magához veszi fiújukat (nagyobb esély az életben
maradásra) de az őr egy idióta, Tót aggódik az állapota miatt
Ez előrevetíti a konfliktust  Tót vs Őrnagy
Tót elveszti nevét, és megalázva lesz, amíg rá nem jön, hogy ellen kell állnia
Az Őrnagy a hatalmat jelképezi Tót (aki egy nagyon tisztelt ember) szerepét
akarja átvenni  Oszd meg és uralkodj
Sokszor nem ő mondja ki a vádat, hanem a család hiszi el, hogy bűnös
Groteszkcsak az olvasó tudja, hogy a fiú már halott, és így teljesen
felesleges Tóték „áldozata”
A hatalom ráveszi az egyént, hogy meghamisítsa a múltat
A család kedvezni akar annak, akitől függenek, ezért mindent elhisznek
Tót sokáig menekül
De az Őrnagy eléri, hogy ne gondolkodjanak (dobozolás)
Fordulat
Őrnagy visszajön
Tetőpont
a család nem bírja már őt elviselni
Tót négy darabja vágja őt (Balladai homály)
Groteszk befejezés, nem hagyja nyugodni Tótot
Mellékszereplők
A postás párban áll az őrnaggyal  mindketten manipulálnak
A rezonőr párban áll Tóttalleleplezi az őrnagyot. csak azért
cselekszik, mert alacsony, és kissebségi érzete van
Egypercesek
Minimalizáló elbeszélés
Több kis novellát tartalmaz, ami általában tragikus végű
 Arról, hogy mi a groteszk
Egy temetést ír le, amit nem megszokott módon zajlik
keretes szerkezet
Sajátos nézőpont
tornatermi helyzet kérem / köszönöm
Tragikus téma vs komikus látószög = Groteszk
Örkény szerint ez a nézőpont egy hitelesebb képet add rólunk, és
világunkról

Varró Dániel Szívdesszert

Varró Dániel
Korunk költője, 12 éves kora óta ír
12 évesen: Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje (Toldi utalás)
3 önálló kötetet írt (pl.: Bögre)
Szívdesszert  felnőtteknek
Drámákat fordított, verseket írt
Intertextualitás  többféle kort és műfajt kever össze
Merész, őszinte szóhasználata van + humor fontos szerepet kap
Főleg profán történetek (néha túl profán)
Rengeteg műfajban írt: Ballada, szonett, elbeszélés stb.
Szívdesszert
Alcím: „Kis 21. századi temegén”
Utalás
21. századi szerelmi történetet foglal magába
3 mottó
Játékosságot szolgál, saját magát értelmezi
Tiszteli a hagyományt
Klasszikus műfajokat használ (óda, dal)
Feketeversek
Túl hétköznapi témájúak (pl. popcorn)
Lényege, bemutatni, hogy milyen is a két szerelmes
A lírai én esetlen
Feketével vannak írva
SMS versek is idetartoznak
rövid, elküldésre szánt gyorsműfaj
Rengeteg rövidítés, gyakran nem helyes nyelvileg
de szerelmes versek
#4 SMS: gondolkodom tehát vagyok utalás
#5 SMS: Petőfi utalás
 #6 SMS: Nagyon sűrű, A telefon mellett megjelenik az e-mail, TV stb.
Aranybetűs versek
Arannyal vannak írva
15 szonett  egy szonettkoszorút alkotnak
Csak a legutolsó a tökéletes szonett: „Mesterszonett”
Mindegyik szonett, az előző zárósorával kezdődik
A Mesterszonett pedig az előző 14 vers kezdősoraiból áll
4/4/3/3 soros szonett
A szerelem Lényegét foglalja össze
Nem illenek össze, de mégis
összetalálkoznakpatakszimbólum
az aranyszonettek utolsó két sora, egy egyszerű szerelmi
vallomás, és mégis szép

Biblia
A Bibliáról
a világ legismertebb könyve, az európai kultúra alappillére
Kanonizáltákkiszűrték azon könyveket, amik nem illettek bele ebbe

2 részből áll, 72 könyv

Ótestamentum (héber)
Kr.e. 12-2.sz.
Zsidóknak ígért kegyelemről, valamint jövendölésekről szól
Mózes 5 könyve Zsidók mai napig alaptörvényként
tekintenek rá
Erkölcsi normák alapját fekteti le
Újtestamentum (görög)
Zsidók nem fogadják el
Kr.u. I. sz.
Jézusról, Jézus tanításairól, a bűnök bocsánatáról szól
A Biblia jelentése eredetileg „Könyvecske” Könyvek könyve, Szentírás
Fordítások
Septuaginta: HéberGörög 72 bölcs, 72 nap alatt fordította le
Vulgata: Latinra való fordítás
Luther: első német nyelvű fordítás
Huszita Biblia: első magyar fordítás
Károli Gáspár: 1590 Vizsoly nyomtatott magyar Biblia
 Ószövetség Újszövetség
Tóra (Mózes I-V) Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma
Próféták könyve (pl. Ezékiel) Apostolok cselekedetei
Tanító könyvek (pl. Zsoltárok) Levelek
Jelenések könyve

Műfajilag sokszínű
Epika
Evangélium, Példázat, Elbeszélés
Líra
Zsoltárok, Szerelmi és sirató énekek
Egyéb
Levelek, parancsolatok, próféciák, apokaliptikus birodalomkép
Szállóigék
Szemet szemért, fogat fogért
Aki másnak vermet ás, maga esik bele
Ki mint vet, úgy arat

Az avantgárd
Előzményei
1905-10-ig induló új művészeti hitvallás
Jelentése: Előőrs
Szakítottak minden korábbi hagyománnyal
Megpróbáltak széles tömegeket elérni, de csak növelték a távolságot
Képzőművészetben és irodalomban jelent meg
Főbb irányzatai
kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus,
konstruktivizmus
1960-as évektől már neoavantgárd
A kubizmus
„kocka” latinul
Picasso: Avignoni kisasszonyok
Geometrikus ábrázolás
Szimultanizmus
különböző helyeken, időben történő eseményeket egy helyen
foglalt össze
Magyar kubista: Uitz Béla
Futurizmus
„jövő”
Irodalmi irányzat
Marinetti volt a vezéregyénisége
Óda egy verseny-automobilhoz
Fontos képviselője még: Majovszkij
Célja a társadalom és a politika megváltoztatása volt
Tüntetéseket is szerveztek
Szabadvers
próza versformában, lehet rímtelen, ritmustalan
Az expresszionizmus
„kifejezés”  impresszionizmus ellentéte
Belső élményeket, személyességet hangsúlyozza
Főleg folyóiratokban jelentkezett pl.: Die Brücke
Tiltakoztak a gépiesedés ellen
Ellentétes fogalompárokban gondolkodtak (Szegény-gazdag)
Főleg Líra
lázadó, kétségbeesett hang
szimbólum helyett látomás
Verbális stílus
Film is nevükhöz kapcsolódik
A dadaizmus
(rövid életű mozgalom)
Tristan Tzara a vezéralakja
minden hagyomány lerombolását hirdették
Esztétikumellenesség
Kassák Lajos is volt benne
Szürrealizmus
Legnagyobb hatású irányzat
Apollinaire
Összekapcsolódik a látható világ az irreálissal
Önműködő írás
Nem tudatos, gyakran nincs logikai kapcsolat benne
Dráma Álomszerű
Próza Naplóforma
Képviselői
 Kassák Lajos és köré gyűlt költők (pl.: fiatal József Attila)
Guillaume Apollinaire
Szürrealista művész
Kassák Lajos fordította
A megsebzett galamb és a szökőkút
Sok képvers
Képvers: a mű sorai egy képet alkotnak
Rengeteg féleképpen lehet olvasni
3 rész
Galamb: elhagyott lányok
szökőkút sugarai: emlékek
Szem: a lírai tudat
Konstruktivizmus
„Összeszerkesztés”
Építészetre és iparművészetre jellemző
Esztétikum helyett hasznosság
Kassál Lajos
A magyar avantgárd kiemelkedő alakja, de kevesen olvasták
Önszorgalomból tanulta a magyar irodalmat
1915 Tett 1916 Ma folyóiratok majd további folyóiratokban írt
Főműve: A ló meghal, a madarak kirepülnek
Mesteremberek
Korai szabadvers, de nem közölték le először
Szerkezete
1-5. sor „nem vagyunk”  elhatárolódik
6-10. új eszményt állít elutasított értékek helyére
11-20. sor  teremtés építés
Szélsőséges ellentétek, Bibliai hangvétel

Puskin Anyegin
Puskin
Orosz költő, író a XIX. században
Orosz modern irodalom megteremtője, romantika képviselője
Lázitó hangvételű könyvei miatt száműzték egészen a Krím félszigetre
1824-ben visszatérhetett, Moszkvában és Szentpéterváron élt
Felesége hírnevét védve, egy párbaj után, belehalt sérüléseibe
Művei
Politikai szabadságot hirdetett, nemzeti szabadság elvét vallotta
Romantikában alkotott a legnagyobbat (Anyegin)
Először romantika, majd később a realizmus felé vette az utat
Anyegin
száműzetése idején írta, verses regény, romantikus műfaj
fontos szerepe van benne a lírai elemeknek, érzelmeknek, véleményeknek
Elvágyódás, barátok, szerelem, emlékek
Az elbeszélő egy speciális helyzetben vannem szereplő, de egyszer mégis
megemlíti, hogy találkozott Anyeginnal
Anyegin
orosz, alapműveltséggel rendelkező nemes
életében nincsen cél divat, bulik, nők lesznek helyette
azonban idővel kiég, és nagy lehetőségét (Tatjánát) eldobja, legjobb
barátját is megöli, életét tönkreteszi
Miután ledobja magáról a felvett álarcot, rájön Tatjána a szerelme, de
már késő
Tatjána férjnél van, szereti Anyegint, de nem lesz hűtlen sosem
férjéhez
Puskin ezzel a XIX. századi orosz nemesség ürességét mutatja be
Lenszkij
ugyanaz a helyzet nála, csak ő rajong az eszmékért, nincs kiégve
Tragikus halála egy üzenet is lehet, hogy az álmodozás
életképtelenséghez vezet
Olga
egyszerű, jellemtelen, csak házasodni akar. Lenszkij halála után egy
katona felesége lesz, és kilép a regényből
Tatjana
Nagyon érzelmes, befelé forduló lány, nem szokványos nő, tanult,
tiszta erkölcsileg és ez Anyegin fölé emeli értékrendben
Rengeteg utalás található benne, kortársakra és klasszikusokra is
A mű értéke: Romantika formanyelvén íródott, de kritizálja a romantikus
életet
Realizmus megjelenését mutatja a valósághű ábrázolása
 Madács Imre: Az ember tragédiája
Madács Imre
Mai Szlovákia területén, vagyonos családba születettmegkönnyítette az
írást
Jogot végzett, majd joggyakornokként dolgozott
Felesége: Fráter Erzsébet nem illettek össze, ellenezték a szülők a
házasságotde 3 gyermekük is születik
48-49-es szabadságharcban hadsereget élelmez
Testvérei meghalnak
Majd Kossuth titkárát rejtegetiRákóczy Jánost
Feljelentik, börtönbe megy, majd rendőri felügyelet
Házassága megromlik, válás, majd újra közszerepet vállal
Művei
16 éves kora óta ír, nem kiemelkedő alkotásokat
Lantvirágok  Egyetlen verseskötete
1862: Az ember tragédiája
Kisfaludy társaság tagja, + MTA levelező tagja
Mózes dráma
Az ember tragédiája
1859-60 körül írta
Elküldte Arany Jánosnak, aki elején nem értékelte, majd végig olvasása után
javításokat ajánlott
1862-ben megjelent javítottan
Minden korban aktuális, az emberi lét alapvető kérdéseit feszengeti
Az ember helye a világban
A lét célja és értelme
Szabad akarat
Választhatja e az ember a bűn felett a jót
MI az emberi szabadság határa
Műfaja dráma, emberiségköltemény
Előzményei: Goethe: Faust, Dante: Isteni színjáték
Két cselekményszál

Úr és Lucifer vitája Ádám férfivá való érrése

3 fázis A beavatási mítoszok alapján történik
1.: Úr és Lucifer összecsapása Úr és Lucifer csatája csak a földön dőlhet el,
2.: Az Úr látszólagos veresége és Ádám a bíró
3.: Az Úr dicsőséges visszatérése

Kétszintes dráma
15 Színből áll
1-3; 15; Transzcendens szféra  végtelen idő
4-14; Föld, Ádám tudat mulandóság
 Két szín ismétlődik
Pálmafás vidék  Ádám álmát fogja közre
Az ég és a föld pontja
Prágai szín
Párizsi színt fogja közre
Párizsi szín kitűntetett
 A műt 2/3-ad és 1/3-adra osztja
Álom az Álomban
Eszme: Szabadság, egyenlőség, testvériség
Szereplők
Az Úr
A fő jó, teremtő szóval teremtette a világot
álomszínékből hiányzik
Csak sejteni lehet, hogy jelen van fényszimbolika
Lucifer
Tagadás
Az Úr őt is a teremtett világ részének tekinti
Lucifer az egyenrangúságot hangoztatja
Az ellenfelek harmóniát teremtenek
Ádám
A döntés Ádámé
Lucifer vezetésével áll a saját lábára, tapasztalatot szerez, így térhet vissza
csak a hithez
De az Úrral is vetekedni akar, maradandót alkotni
Luciferrel is veszekszik, tökéletes szeretne lenni a földön,
Tudásvágya Luciferhez köti, hite, küzdése pedig Istenhez
Éva
sejtés, érzelem,
csak szereplője Ádám álmának
kettős szerepe van jó és rossz is
visszavezeti az Ádámot a hithez
A mű kérdései
erény és bűn
Miben dönthet az ember?
Miből fakad az etikus cselekvés?
„Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál”
 Szophoklész: Antigoné
Alapinfók
Dráma egyik legismertebb műve
Tragédia, szinte tökéletes tragédia
Konfliktus alakul ki a történetben, és a vége értékpusztulás,
együttérzést vált ki
Hármas egység elve
Egy helyszín, egy nap alatt, egy szál,
Gyakran a háttérnem történnek a dolgok, és csak az Őrökön keresztül tudjuk
azt meg (pl.: Polüneikész eltemetése)
Szerkezet
Prologosz: Antigoné és Iszméné beszéde
Majd a kórus diadalmi éneke
5 db epeiszodion és sztaszimon váltja egymást
Sztaszimon kórus által előadott ének
A kar nagyon fontos szerepet tölt be, szinte ő is egy szereplő
Exodosz végkifejlet, katasztrófa
Exodikon- befejezés, tanulság „Bölcs belátás többet ér minden más
adománynál”
Cselekmény
Eteoklész és Polüneikész felváltva uralkodtak, ám egyszer Eteoklész megszegte ezt, és
ezért Polüneikész megtámadta, meghaltak. Kreón, az új uralkodó megszegett egy
isteni törvényt, azzal, hogy kiadta, hogy nem lehet eltemetni a hazatámadó
Polüneikészt. Antigoné, Polüneikész testvére, megadta neki a végtisztességet, míg
Iszméné, a másik testvér, meghátrált az uralkodótól. Kreón a veszélyeztetések
ellenére, Hübrisze miatt, halálra ítélte Antigonét. Megpróbálta visszavonni parancsát,
de akkor már túl késő volt, Antigoné megölte magát szerelmével, Haimónnal, az
uralkodó fiával együtt. Fájdalmában Kreón felesége is véget vetett az életének. Végül
az uralkodó összeroppant.

Iszméné
Egyetért Antigoné véleményével, de fél Kreón hatalmától, ezért nem
cselekszik
Iszméné és Antigoné konfliktusa csak egy mellékkonfliktus
Antigoné
Szereti testvérét, bátor, büszke, makacs, de fél a haláltólő is csak ember
tragikus hős Életével fizet a véleményéért
Kreón
hatalom a legfontosabb számára, parancsa vitát szül az olvasóban
túl későn ismeri el hibáját, és ez a családjába kerül
Szereti családját, de zsarnok
lelkileg megsemmisül
Haimón
Apjának hízeleg, pedig gondolatai Antigonéval értenek egyet
Nem ér el semmit, ezért megjövendöli apja bukását
Antigonéval közösen öngyilkosságot követ el

Szigeti veszedelem 1648

Műfaja
Eposz, hősköltemény, azon belül is pedig Műeposz
ismerjük szerzőjét (Zrínyi Miklós)
Zrínyi Miklós
Hadvezér, sikeres harcokat folytatott a török ellen
Azonban szembekerült a Habsburgokkal is, mert azok békét kötöttek a
törökkel mielőtt felléphetett volna, vadászbalesetben elhunyt
Téma
Zrínyi dédapjának, szigetvári hőstettére emlékezik vissza a mű
1566-ban volt a harca vers 1566 tételből áll
Emelkedett hangétel
Athleta Christi (Krisztus Szent Katonája)
15 éneken keresztül
A magyarok veszítenek, de erkölcsileg ők nyernek
Barokk vonások
Propozíció
témamegjelölés
Harcról van szó Mars istenét (a háború istenét) is megemlíti
Török sereget hatalmasnak tartja
Invokáció
segélykiáltás
3-6 vsz.  Szűz Máriától kér segítséget kér az elbeszélő
Festőiség, ünnepélyesség
Paradoxonokat is találhatunk itt
Azt akarja, hogy a keresztényektől féljenek a törökök
 Isteni beavatkozás
görög mintára történik, csak a keresztény vallás szerint
isten leküldi Mihály arkangyalt a pokolba, hogy elérje, hogy a török
rátámadjon a magyarokra
Seregszemle
bemutatja a török és magyar sereget
Török Szulimán
rettenetes, vitéz, „Európa rettegte szablyáját”
de csak a győzelemmel törődik, nem erkölcsös, katonáival nem
foglalkozik
Kegyetlenek Megöleti saját fiát Musztafát egy szerelem miatt
Magyar Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós: bátor, szembe mer szállni a fölénnyel
védi a kereszténységet, élete árán is, fiát is védi
Szereti katonáit, foglalkozik velük
Legjobb vitézét is megkereste
török sereg
hatalmas sereg, viszály van köztük, széthúznak
nem értenek egyet a vezetők sem, szerelmi ellentétek
alakulnak ki
 Gyilkossághoz vezet
Törökök sokszor részegek
magyar sereg
Kevesen vannak, magukra maradtak (király nem ad segítséget)
Összetartanak
Értékrendi sorrendjük is van
 Kereszténység, haza, király, család, tisztesség, életük
A törökök nem tartják szavukat  de a magyarok igen
Török szerelmi szál
Cumilla férje Kusztán
Cumilla visszatartja Delimánt a harctól, őrző szerelme miatt
Magyar szerelmi szál
Borbála férje Déli Vid
házasok, de még sincs őrző szerelem köztük, a lány férje után
megy állruhában harcolni
Összeségében a magyar erkölcs jóval magasabb, mint a töröké
Végkifejlett
Törökök már majdnem feladják a harcot postagalambdémonok sereget
idéznek elő
Zrínyiék felöltöznek legszebb ruhájukba és kirontanak angyalok segítségével
Festőiség
Mártír halált halnak, de Zrínyi megöli a Szulimánt
megnyílik az égbolt—> hősi halál, egyből a menybe kerülnek
 Agatha Christie: 10 kicsi néger
Műfaja
Kriminem szép irodalom, hanem szórakoztató irodalom, de megvan az
irodalmi értéke
Agatha rengeteg krimit írt nagyon sikeres
Főleg gyilkosság áll középen nyomozás végén derül ki a gyilkos a tettes
bűnhődik a végénharmónia helyreáll
Agatha regényei XX. sz. Angliában játszódnak
Nem a borzalomról, hanem a nyomozásról szólnak
1939 első kiadás  Láthatatlan Hóhér 10 kicsi Indián  És már egy sem
maradt
Helyszín
Néger sziget, nem könnyű elhagyni
kellemes kis Villa és szigete
Az elbeszélő mindent ismer, lassú kezdés majd begyorsul
Nagy szerepe van a dialógusoknak
Motívumok
gyerekdal Megjósolja, hogy ki hogyan hal meg
10 figura Ha meghal valaki eltűnik egy
A meghívottak
A meghívottak gyilkosságot követtek el, de sosem kaptak érte büntetést
A halálok sorrendje megegyezik az elkövetett bűneik súlyával
Első halál
Morston Gyorshajtott, elütött két gyereket ciánkapszulát kap
Utolsóhalál
Vera Claythornehagyta szándékosan meghalni a rábízott
gyermeketfelakasztja magát
Vége
A bíró kéziratával zárul a mű
Nagy igazságérzete volt, és ölni is akart, de csak bűnösöket
A szereplők saját maguknak megfelelően reagálnak sorsukra
pl. Mr. Rogers megőrzi hidegvérét
A tábornok kijelenti, hogy senki nem hagyja el a szigetet
Vera azt hiszi nem fog meghalni
Armstrong, Lombard, Blaze nyomoznak a gyilkos után
Az olvasó megkedveli a bűnösöket  jogos e a szigeten valók kiirtása
Az egész egy pszichológiai kísérlet, hogy ki hogyan reagálna
 Sánta Ferenc: Sokan voltunk
Sánta Ferenc
Brassóban született, 1927-ben, Pestszentlőrincen író-olvasó találkozókra járt
Kossuth díjas
5. pecsét és a 20 óra regényéből film is készült
Sokan voltunk
Cím sejtelmes + kérdéseket vet fel
Miért csak voltak? Kik? Miért voltak sokan? stb.
Helyszíne Erdély, Uzonka, időtartalma kb. 2 nap
Tartalom
Egy Ferkó nevű ember emlékszik vissza gyerekkorára, ahol apja
elküldte nagyapját meghalni az élelemhiány miatt
A mű sajátos elbeszéléssel rendelkezik
Az olvasó csak annyit ért, mint a gyermek
A mű elején érezhető, hogy tragédia lesz
Megjelenik a balladai homály az olvasónak kell összerakni a sztorit,
amit a mű elhallgat (pl.: ceremóniás ruha és vacsora a végén, a
gyermekek nem kapnak elég ételt, furcsa tekintetek stb.)
A büdös
Egy hely, ahol valószínű valamilyen gáz szivárog, és aki oda bemegy
belehal ennek hatására nyilvánvalóvá válik, hogy miért furcsa
mindenki
A nagyapa önkezűség nélküli öngyilkosságot követ el, a közösség
megmaradásának érdekében nem ellenkezik
A kályha
szimbolikus jelentéssel bír, a kályha lehet a tűz, mint megtisztulás vagy
mint harag jelképe. az apuka folyton erre pakolja a fát
pótcselekvésként. Lehet haragszik magára, saját inkompetenciájára,
hogy nem tud megélhetést biztosítani
Az öregek halálba küldése
Megtudjuk, hogy ez egy bevett szokás volt, mindenki tudomásul veszi,
nem beszél róla és amikor eljön ideje, megteszik azt
A mű lehet önéletrajz is
Valószínű nem történt meg az íróval ilyen, és nincsen erről hiteles
forrás, de az író halhatott a helyről, hisz Erdélyben született, és Uzonka
utalhat Uzonkafürdő városára is
 Csokonai költészete és stílusirányzatai
Életrajza
Csokonai Vitéz Mihály felvilágosodás egyik legismertebb költője
1773 Debrecenben született, majd járt iskolába
Élete elég tragikus volt
Apja korán meghalt
Kicsapták a kollégiumból, Pozsonyba ment, ahol azonban nem lett
sikeres
Vajda Juliannát szerette, azonban őt férjhez adták
Tüdőgyulladásba halt bele, 1804-ben
Rengeteg stílusirányzat hatott rá
klasszicizmus, rokokó, barokk, szentimentalizmus, népies irányzatok
Született tehetség volt
Rokokó
Rokokó: Barokk kicsinyített változata
Csokonainál, főleg viszonzott szerelemről szóltak
Túldíszítettség, miniatűr forma, zeneiség
Akkor írt ilyen verseket, mikor még reménykedett, hogy Lilla felesége lesz
Tartózkodó kérelem
Lillának szánt vers, eredeti címe „Egy tulipánhoz”
Szerelmi téma, rövid formaiságú
virág motívumok „gyönyörű kis tulipán”
Tűz motívumsebet ejt Lilla a gyógyír
Tiszta rímek erősítik zeneiségét
A Boldogság
Anakreóni dalok csoportjába tartozik (Anakreón görög költő volt)
24-et írt Csokonai
Nagyon optimista Lillával
2 részből áll
14 soros leírás
3 soros tanulság
Válaszok nélküli kérdések örök boldogságot sugall
Szentimentalizmus
Csokonainál magány témájú panaszos hangvételű versek
A magánossághoz
címben megemlíti a magányt, de a szöveg is alá támasztja
1 vsz. Megszólítja a magányt
2-3vsz. bemutatja lakhelyét és a magány természetét
4-5. vsz. bemutatja milyen helyeket kerül a magány (pl. város)
6-7. vsz. a lírai én a magányba menekül
8-10. vsz. a lírai én és a magány kapcsolata még a sírba is viszi
A reményhez
Lilla elvesztése ihlette, hasonlóan panaszos
 1 és 3. valamint 2. és 4. vsz. párhuzamban áll egymással
2. vsz.  Múltat idézi
3. vsz.  „Jaj” felkiáltás jelzi a boldogság végét
Ősz + tél elmúlás + halálvágy
Tihanyi Ekhóhoz
természetbe, magányba vonulás,
Eredeti cím: Füredi parton
Megszólítás, vigadozók és a lírai én szemben állnak, majd a lírai én
panaszkodni kezd a barátok érzéketlenségére, elfordulására, de még
Lillára is
Klasszicizmus
Felvilágosodás stílusa, barokk után
Példaképe az ókori művészet
Az estve
tájleíró versből lesz filozofikus költemény
4 részre osztható
1. rész Este bemutatása, idill, békés + párhuzam a lírai én belsőjével
2. részátvezető rész, megszólítja az estét, utal rá hogy rossz
3. rész  filozófiai részek, egy korábbi filozófus, író bölcseletét idézi
meg: A magántulajdon, az ember és a természet szembekerülése,
társadalmi egyenlőtlensége okozzák a világban a szenvedést
4. résza költészetet dicséri, mert itt egyenlőek az emberek
Népiesség
Kezdetben nem értékelte Csokonai ezt a műfajt, később mégis írt benne
Szegény Zsuzsi a táborozáskor
dal, népdalhoz hasonlít
témája a búcsúzásról szól Jancsit viszik katonának
Népies szavak „gerlice”
Csikóbőrős kulacshoz
bordal, bort dicsérő dal
Élete leghíresebb műve
Lány, illetve asszonyt kicsinyít ugyanis inkább a bort választja a lírai
én
1. 10. és 19. versszak pillér versszak 3 db szerelmes vallomás
Népies jegyeket tartalmaz (népdal ritmus, népies kifejezések)
1-9. vsz. Leírja a kulacsot, ami olyan, mint egy asszony
10-18. vsz. még nagyobb fantáziával írja le
19-20. vsz. halál tréfás módja
 Arany János
Balladakorszaka
 Nagyszalontán született
 Apja földműves
 Érzékeny, csendes ember
 Iskolák:
o Nagyszalonta + Debrecen
 Színésznek állt, de nem sikeres
 Segédtanító, majd jegyző
 Családja:
o Feleség Ercsey Julianna
o Gyerekek: Juliska és László
 1847: Toldi  Kisfaludy Társaság pályázatát megnyerte  Közismert lett
 Petőfi barátsága
 1848: K. Társaság tagja
 szabadságharc után bujdosik  Nevelő lesz Geszten
 Nagykőrösi ref. gimnázium tanára
 Akadémia tagja, majd titkára, főtitkára
 1877-től Margitszigeten ír  Őszikék
 Megfázik, belehal
Balladaköltészete
 Ballada: kisepikai műfaj, lírai és drámai elemekkel, ált. Tragikus téma
o Balladai homály
 Téma és műfaja szerint:
o népi jellegű: Ágnes asszony
o drámai: V. László
o Históriás énekek: Szondi két apródja
o Románcos: Rozgonyiné
o Kísértetes: Híd-avatás
o anekdotikus: Pázmán lovag
 Világkép szerinti felosztás:
o Pozitív értékrend: Rozgonyiné
o Átmeneti: Ágnes asszony
o Bizonytalan értékrend: Híd-avatás
 Többszólamú vagy egyszólamú
Ágnes asszony Szondi két apródja
 Ágnes asszony
 Nagykőrösi korszak
 bűn + bűnhődés
 Szerkezet:
o 1-4 vsz. kitudódik a balladai hőstett
o 5-19 vsz. Ágnes börtönben + Tárgyalás
o 20-26 vsz. Ágnes rögeszmés cselekedetei  Őrület
 Refrén: Istenhez való könyörgés
 Ágnesnek bűntudata van  Megőrül
 Börtön  jelképes tér, Ágnes asszony képtelen megszabadulni a bűntudattól 
Megőrül
 Elbeszélésmód
o A beszélő Ágnes asszony belső néző pontja
o Az őrültség súlyosabb, mint a börtön

Szondi Két apródja

 Nagykőrösi balladák
 Alaphelyzet:
o Ideje: vár utolsó ostroma utáni este
o Előzmények. Élet halál harc
 3 részre oszló figyelem
o Várrom (múlt)
o Szondi sírja (jelen)  érték
o Törökök ünneplése  0 Érték
 3. vsz. a Narrátor elhallgat
o Szereplők beszélnek Ali és a szolga + a szolga és az apródok
 Páros versszakok: szolga (erősen metaforikus, fenyegető, nem hűséges)
 Páratlan: Apródok (beszélő azonosul velük, líraiság, múlt is jelen idejű, archaikus
nyelv, hűségesek)
 Nincs köztük valós párbeszéd
Tengeri hántás
 Előadásmód
o Elsődleges elbeszélő: Olvasóhoz szól
o Másodlagos elbeszélő: Két ember tragédiáját meséli el, gazdát játszik
 Közbevetések:
o Történetmondást szakítják meg
o szaggatottá teszik az elbeszélést
o metaforikus jelentéssel bírnak
o segítenek a balladai homály megszüntetését
 Balladai homály: „Itt nyugosznak, fagyos földbe”
 Ütemhangsúlyos verselés
Híd avatás
 Haláltánc Duna táncoltatja a társadalmi rétegekhez tartozó embereket
 Groteszk komikuma: az emberek, akik beugrálnak a Dunába kis dolgokon keseregnek
 hiedelem  öngyilkosok által felavatott híd + élőkkel kapcsolatba lépő holtak
 Nagyvárosi tematika  a leugráló embereknek nincs közük egymáshoz
 Bizonytalan erkölcsi világrend
Walesi bárdok
 1848-89 szabadságharc után 1857-ben M.o-ra látogatott a császár, és felkérték
Aranyt, hogy írjon egy dicsőítő verset elutasította helyette walesi bárdok
 Arany eleinte fel akart hagyni az írással de rájött, hogy szükség van rá
 Műballada
 Valós történet alapján
 3 részre bontható
o Meghódított Wales
o A lakoma
o Megőrült király
 Kettős tragédiával végződik
o A bárdok halála
o A király bűnhődése
 Cenzúra volt akkoriban jelen, mégis megjelent Ó angol balladaként

Babits Mihály kései költészete

 Szekszárdon született
 Iskolái: Pécs és Budapest
o Barátság Kosztolányival
 Tanárként dolgozik: Baja, Szeged, Fogaras, Újpest
 Felesége: Tanner Ilona írónő
 Esztergomban Nyári lakjuk volt
 1929-41 Nyugat szerkesztője
 MTA tagja
 Gégedaganatban hal meg
 Nagyon tájékozott, művelt ember
 Babits kései költészete
 Kései költészetében már elvesztette hangját, de ezen felül az emberiség problémái is
aggasztották
 Jónás könyve 1938
o Műfaja: Elbeszélés, parafrázis. Jónásról szól
o Téma: Kénszerű prófétaszerep
o Többen újra fogalmazták már e bibliai történetet, de Babits teljesen újra írja
o A VH fordulópont Babits költészetében  Etikai témák
o Az írástudók árulása
o Kitérhet e feladata elől az értelmiség?  Világítótorony metafora
o Vállalni kell a prófétaságot

Bibliai könyv Babits alkotása

hiányzik a próféta szó = hétköznapi
ember Jónás
Jónás maga kéri a tengerbevetést Jónás elbújik
Ninive megtér Jónást kigúnyolják 3x
Látszólag indokolt az úrral való
pereskedés, hiszen megszégyenült
Közös: Jónás nem akar próféta lenni
Jónás a végén nem képes Isten szemével látni  Tök példázat

Babits Jónás
Sziget és Tenger kötet  Magány Magányra vágyik
Babits vállalja a küldetését Jónás vállalja a prófétaságot
sok támadás éri: vétkesek közt cinkos, aki Jónást kigúnyolják
néma
>

 Kettős példázat: Jónás megfutamodása + Tökpéldázat

 Képes beszéd, mint a Bibliában

Jónás Imája 1939

 Vallomásos hangvétel
 panasz önvád  pesszimista, de végén bizakodó
 vállalja a prófétaságot
 Itt már Babits érzi a halálát
 Könyörög a költészet megújulásáért
 Jónás könyvének szerves része, de különállnak
 Kosztolányi Dezső
Édes Anna
 Kosztolányi
o Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja
o Példaképe Arany János
o 1885 Szabadkán született, és tanult, majd Pesten és Bécsben
o Felesége Harmos Ilona
o Pesti Hírlap munkatársa
o 1933 állkapocs daganat, 1936 
o A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai, Számadás
 1926 Édes Anna
 Téma: Kettős gyilkosság egy cselédlány által
 Cím: „Én az Anna nevet régóta szeretem, mindig a Mamát hozta eszembe”
 Szerkezet:
o 1-5 f. Helyszín bemutatása
o 6. f. Anna késleltetve megjelenik
o 7-10. f. Anna beilleszkedik a környezetbe
o 11-14. f. Anna és Jancsi viszonya
o 15-18. f. Menekülési lehetőség meghiúsulása
o 19-20. f. Ítélethozatal
 Helyszín: Vízyék lakása
 Történet:
o Tanácsköztársaság bukásával kezdődik
o Főszereplők: elején a Vízy házaspár majd Anna
o Vízyné szinte egy őrült nőszemély, akit férje rendszeresen megcsal, gyermekét
elvesztette, és sanyarú életének hatásait cselédjein éli ki, ők az egyetlen egy
partnere
o Ficsor, hogy visszanyerje jó nevét a háznál, beajánlja Annát cselédnek
o Anna nem akar jönni, de kényszerítik
o Az első párbeszéd Anna és urai között, egy rabszolga vásárláshoz hasonlítanak
o Anna maga tökéletesség. dolgos, csendes, türelmes és alázatosan elvégezz
mindent
o Anna alig beszél, eszik  Kámfor szag terjeng a házba és elmegy az étvágya
tőle
o Mintacselédség eléréséhez fel kell adnia saját magát Rab lesz
o Jancsi elcsábítja Annát és teherbe ejti, ez még jobban megalázza Annát
o Báthory úr = menekülési lehetőség, hogy elveszi feleségül, de Vizyné
elutasíttatja vele
o Anna egy ünnepség utáni estén leszúrja munkaadóit
o Bíróságon bevall mindent, és mindenki ellene szavaz, csak Moviszter doktor
nem. 15 év fegyházat kap
o Moviszter doktor = humánum