Professional Documents
Culture Documents
Sportkonyvek 096-1601948087 Pages463-465
Sportkonyvek 096-1601948087 Pages463-465
FUTBALL
A romániai futballsport magán viseli e sportág háború utáni európai
fejlődésének összes szimptomáit. A háború utáni években hatalmas nép
szerűség teszi lehetővé ennek a sportágnak legintenzívebb felkarolását.
Számos egyesület kizárólag a futballsport üzésére alakult és évekig
sport alatt igen sok helyen nem is értettek mást, mint labdarúgást.
Csakhamar azonban itt is, mint a szomszéd országokban, felburjánzott az
álamatőrizmus, talán még fokozottabban, mint másutt és éppen ez a
magyarázata, hogy a gazdasági válság hatalmas dekadenciát idézett elő
a legtöbb helyen. Az egyesületek nem bírták tovább a játékosok igé
nyeit kielégíteni, ezért számos jó játékos hagyta el őket, vagy nem
fejtette ki teljes tudását. A játéknivó ezért alaposan csökkent és úgy ez,
mint maga a rossz gazdasági helyzet, rendkívüli mértékben kihatott a
közönség látogatására is, úgyhogy ma már egy-két várost kivéve, egészen
minimális a futballközönség száma. Elősegítette a hanyatlást az is, hogy
a szomszéd országokban bevezették a professzionizmust, mert több jó
játékos nyütan profinak csapott fel és utánpótlás — nivó tekintetében
— nem egykönnyen lehetséges.
Ennek a hanyatlásnak azonban jó oldalai is vannak. Igen sok egye
sület visszatért a tiszta amatőrizmus alapjaira és ma már konstatálható,
hogy az amatőregyesületek játékosai nagyobb lelkesedéssel és ambíció
val játszanak, ami nemcsak eredményekben nyilvánul meg, hanem az
általános sportközszellem javulásában is. A gyengébb egyesületek el
is hullottak ebben a harcban és igy a megmaradtak a romániai futball
sport standard-egyleteinek tekinthetők.
Erdélyben a futball a legelterjedtebb és a legismertebb sport. Az
impériumváltozás előtt létezett egyesületek mellett nagyszámú uj sportklub
alakult, részint nemzetiségi, részint hivatásbeli alapon. A futballsport ve
zetővárosa Temesvár (Timisoara), nemcsak minőség, hanem mennyiség te
kintetében is. A Bánát fővárosának speciális helyzete, továbbá a Kinizsi
tradíciói lehetővé tették, hogy Temesvár futballsportja felfejlődjön a
középeurópai átlagos futballnivó mellé. Erről nemcsak a Kinizsinek kül
földi csapatokkal szemben elért eredményei tanúskodnak, hanem a többi
temesári csapat (TAC, Bánátul) játékereje és eredményei is. Állandóan
külföldi trénerek (magyar, osztrák) tökéletesítik Temesvár futballtudo-
mányát és munkájuknak megvan a gyakorlati eredménye. A gazdasági
helyzet sem éreztette annyira romboló hatásait itt, mint Erdély többi
centrumaiban. A Kinizsi hatszor egymásután nyerte Románia bajnokságát,
408
ÚSZÁS
Románia uszósportja a fejlődés kétségtelen jeleit mutatja. Külföldi
államokkal ugyan még nem állja meg az összehasonlítást, rekordjai és
átlagteljesítményei még viszonylagosan is gyengék, azonban tagadhatat
lan, hogy rendkívüli méretekben nő az uszósport aktiv művelőinek és
híveinek száma. Az úszást, mint sportot, úgyszólván kizárólag csak
Erdélyben gyakorolják, ami arra indította a sportszövetséget, hogy a
központi úszószakosztály székhelyét is ide helyezze át. 1926-ban Brassó
ban, 1927-ben Aradon volt az uszóközpont, a jelen évben Kolozsvárra
került.
így megvan minden kilátás ennek a sportágnak egyenesvonalu fej
lődésére. Az uszósport centrumai Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely
és Arad. Nagyváradon a Törekvésből kivált úszók az NSE színei alatt
versenyeznek. Itt van a legtöbb lehetőség a fejlődésre, mert a félixfürdői
ЗЗУ з m. hosszú medence télen is alkalmas versenyzésre és főleg tré
ningre. A többi városban csak a nyári hónapokban kultiválható az
uszósport s ezért természetes, hogy a legtöbb rekordot és a legtöbb baj
nokságot a váradi úszók tartják. Sprintben kitűnőek a vásárhelyiek, táv
ban az aradiak, mig a hölgyversenyzök Kolozsvárról kerülnek ki. So
kat tanultak úszóink az 1926. évi budapesti Európa-bajnokságban, ahová
nagyszámú úszót küldött ki a szövetség tanulás céljából.
Az állandó téli-nyári uszodák hiánya mellett — ami a gyors fejlő
désnek valóságos kerékkötője. — a pontos nyilvántartás hiánya nem
tud kellő képet nyújtani az uszósport tényleges helyzetéről. Az úszó-
rekordok hitelességéhez ezért sok szó férhet, de remélhető, hogy ebben
a tekintetben a kolozsvári központ megfelelő intézkedésekkel javít a
helyzeten.
PING-PONG
Az asztali tenniszt ma már széltében-hosszában űzik az országban és
csaknem minden nagyobb sportegyesület külön ping-pong szakosztályt állí
tott fel. A helyi versenyzők részére a városokban gyakran rendeznek ver
senyeket, az országos jellegű versenyek azonban rendszerint részvétlen
ségbe fulladnak, mivel a nagy távolságok és a drága vasútjegy miatt ke
vés egyesület bírja el a kiküldetési költségeket. Játékosaink igy saját
erejükre vannak utalva és fejlődési lehetőséget külföldi versenyeken való
indulás révén keresnek. Az ország legjobb nevű játékosai: Ponta ATE,
Albert ATE, Laczay ATE, Fogéi NAC, Steiner NAC, Mauthner Haggibbor,
Albon KAC, Szász /. KAC, Weisz Kadima, Freund Kadima.
Az ország ping-pongozói a nemzetközi érintkezést 1928 tavaszán
kezdték meg, mikor is az ATE versenyzői a szegedi KEAC versenyén
a legszebb sikerrel szerepeltek, mig a nagyváradi ifjúsági válogatott csa
pat egyelőre 12:0 arányú vereséget szenvedett Budapesten a magyar
főváros ifjaitól.
BOX ÉS BIRKÓZÁS
Az amatőr boxsport legkiválóbb képviselői Erdélyben és a Bánságban
vannak és az FSSR szervei utján bonyolítják le a kerületi és országos
bajnokságokat.