Azt szeretem benned, hogy

A gyakorlat során a tanulók körbe ülnek, a sorsolással (kiolvasó, mondóka, önként jelentkező
stb.) kiválasztott tanuló középre ül. Bárki felállhat, odamegy a középen ülőhöz (aki
megtiszteli azzal, hogy feláll ő is), kezet fognak és a következőt mondja: - Azt szeretem
benned, hogy …. A gyakorlatot addig folytassuk, míg van a tanulóknak új mondanivalójuk. Az
ül be a körbe, aki utolsónak vállalta a megszólalást. A cél ebben az esetben a pozitív
megerősítés, az önismeret javítása. Játszathatjuk az ellenkezőjével (-Abban kellene
változnod, hogy…) vagy a kettő kombinációjával, de ebben az esetben hívjuk fel a figyelmet a
diplomatikus véleményformálásra, a másik tiszteletére.

Tíz jó tanács az élethez

Minden tanuló kap három cédulát, amelyekre felír egy-egy olyan útmutatást, amit a maga
tapasztalatai vagy másoktól hallott gondolatok alapján fontosnak tart a sikeres élethez –
nyelvileg tanács formájában, tegező, felszólító módban. (Pl. „Ne becsüld le a … jelentőségét!
stb.). A cédulákat beteszik egy dobozba és összekeverik, majd három kupacba osztják. 3
csoport alakul: egy-egy ifjúsági lap szerkesztőségének képzeletbeli tagjai. Mindegyik csoport
megkapja a cédulák egyharmadát, amit elosztanak egymás között. A feladatuk az,
összeállítsanak egy „Tíz jó tanács a sikeres élethez” című listát. Mindenki ismerteti a hozzá
került ötleteket, és hozzáteszi, hogy javasolja-e azokat a végső tízbe, vagy sem. Lépésről
lépére szűkítik a tanácsok sorát. Ha közben olyan fontos dolog jut eszükbe, ami nem szerepel
egyik papíron sem, azt is felhasználhatják. Végül mindhárom csoport bemutatja a maga
listáját a többieknek, és véleményt mond a másik két összeállításról.

A munka az egészen más?

Mire valók a munkahelyi előírások / szabályok? Elfogadható-e, hogy a munkahely szabályokat ír elő a
dolgozók számára? Elfogadható-e, ha a munkahelyen megbüntetik azokat, akik nem tartják be az
előírásokat?

Ráhangolásként a tanár elmondja a fiataloknak, hogy a munkaadók elvárják a

pályakezdőktől: a lehető legnagyobb mértékben „munkára-készek” legyenek, vagyis
rendelkezzenek mindazokkal a készségekkel, amelyek a szakmai tudásukon kívül
elengedhetetlenek ahhoz, hogy sikeresen beilleszkedjenek a munkahelyre. E készségeknek
fontos részét képezi bizonyos szabályok ismerete és betartása is. A diákok 3-4 fős
csoportokat alkotnak, és összegyűjtik a legfontosabb írott és/vagy íratlan iskolai szabályokat.
A külön-külön megfogalmazott gondolatokat a táblán vagy egy nagy lapon összegzik.
Ötletbörze keretében megpróbálnak rátalálni az iskolai szabályok munkahelyi megfelelőire.
(Ilyen párhuzamok pl. a pontos érkezés, a határidők betartása, adott szabályok követése, a
felettes iránti tisztelet, illő/megfelelő öltözék viselése, a teljesítménykövetelményeknek való
megfelelés elvárása stb.)

Jobban tanulsz, ha jól vagy?

A tanár olyan helyzeteket említ személyes életéből, amikor nem volt ugyan beteg, de
mégsem érezte jól magát. A tanulók is felidéznek ilyeneket. Megpróbálnak magyarázatokat is
keresni ezekre az állapotokra. Közösen megfogalmazzák, hogy a jól-lét egyszerre jelenti a
fizikai és lelki egészséget, jó állapotot – olyan dolgok együttesét, amelyek nem
hiányozhatnak az életből. A tanulók 3-4 fős csoportokat alkotnak. Mindegyik kap egy lapot,
aminek a közepére felírják a „jól-lét” kifejezést. Átgondolják, hogy szerintük milyen fontos
feltételei vannak ennek, és gondolattérképet készítenek az eszükbe jutó fogalmak
felhasználásával. (pl. kellő mennyiségű és minőségű alvás, elegendő mozgás, jó minőségű és
összetételű egészséges táplálék, elegendő szabadidő, megfelelő ápoltság, rendszeres orvosi
ellenőrzés stb.). A külön-külön felvetett ötleteket egy nagy ábrán összesíti a csoport. A
gyakorlat azzal végződik, hogy minden tanuló kiválaszt valamit a listáról, amivel kapcsolatban
úgy érzi, tennivalója van.

Amikor felnőtt leszek, számomra…

A gyakorlat a fiatalok értékekről való gondolkodását, értékválasztásaik tudatosulását

támogatja. A foglalkozás előtt a tanár 3 db 8 lapos kártyacsomagot készít elő, amelynek
lapjain az alábbi kifejezések szerepelnek: hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez, siker a
munkában, segíteni másoknak, kaland és izgalom, házasság, család, sok pénz, kreativitás. A
tanulók három csoportot alkotnak, mindegyik csoport kap kártyacsomagot. A feladatuk az,
hogy a választásaikat egymás között megvitatva, rendezzék el a lapokat felülről lefelé olyan
értéksorrendben, amiről úgy érzik, hogy fontos a felnőtt életben. Ezután minden csoport
kiteszi a maga listáját egy jól látható helyre, és összehasonlítják azokat. A szóvivők
elmondják, hogy milyen témákban volt egyetértés, illetve vita a csoporton belül.

Börtönös játék

Miután mindenki választott magának párt, a társaság két csoportra oszlik, az egyik csoport
kimegy a folyosóra, amíg a tréner a másikkal ismerteti a feladatot:

„Képzeljétek el, hogy börtönben vagytok, és két hónap után most látogathat meg
benneteket az édesanyátok. Nagyon szeretnétek minél többet megtudni arról, mi újság
otthon, de rövid az idő. Kérdezzétek meg: a kistesónak hogyan megy az iskola, eszik-e
rendesen a kutya, és hogy a nagynéninek fia született-e vagy lánya. Akkor kezdhettek majd
beszélni, ha szólok.”

A másik csoport feladata: „Képzeljétek el, hogy a gyereketek börtönben van, és két hónap
után most először engednek be hozzá. Rövid az idő, de szeretnétek minél többet megtudni
arról, mi van vele. Kérdezzétek meg, kap-e eleget enni, jól kijön-e a cellatársaival, és hogy
legközelebb bablevest szeretne vagy brassóit. A beszélgetést akkor kezdhetitek majd, ha
szólok.”

Ezután ez a csoport visszamegy a terembe, a két csoport feláll páronként egymással

szemben, és a tréner jelt ad a beszélgetés megkezdésére. Két perc múlva leállítja a
gyakorlatot, a résztvevők visszaülnek a helyükre, és megbeszélik a feladatot.

Befejezetlenül rólunk

A gyakorlat menete: Az osztálynak saját magáról szólva kell befejeznie az alábbi mondatokat:
Ha valaki először meglát bennünket, akkor azt gondolja rólunk, hogy… Ha valaki igazán
belénk látna, akkor azt mondaná, hogy… Azt szeretnénk, hogyha a külvilág azt látná meg
bennünk, hogy… Mindenkinek vannak vágyai, a mi vágyunk az, hogy… Mindenki különleges
valamiben, mi… A feladat az, hogy az osztály jusson egyetértésre abban, hogy mi lenne a
legjobb befejezése ezeknek a mondatoknak. Az egyes befejezéseket meg lehet beszélni
 minden egyes kezdőmondat után, vagy a végén is. A végén általános következtetéseket lehet
levonni közösen. Figyelem: Ha az osztálylétszám 10-14 fő fölötti, akkor akár két csoport is
alakulhat az osztályból; ekkor külön-külön alkossanak...

15 dolog, amit szeretnék az életben

A játékosok osszák két részre a lapot. A papír bal oldalára írjanak 15 olyan dolgot, amit az
életben szeretnének elérni, megcsinálni (szükséges lehet témaköröket megadni, ha
nehézségeik adódnának). Ha készen vannak, akkor kérjük meg őket, hogy a jobb oldali
oszlopba készítsenek 5 sort. Az első sorba írják be, azokat a dolgokat, amik tárgyak a
felsoroltak közül. A második sorba írják be azokat, amik nagy kockázatot jelentenek. A
harmadik sorba írják be azt, ami 5 éven belül teljesíthető. A negyedik sorba írják be azt, ami
10 éven belül teljesíthető. Az ötödik sorba írják be a három kedvencüket. 3-4 fős
csoportokban beszéljék meg, kinek mi van a listáján.
Döntések kora
A gyakorlat annak felismerését segíti, hogy a döntések milyen sokfélék lehetnek – különböző
helyzetektől függően. A tanár az alábbi nyitott mondatokat írja fel a táblára: Ekkor jól
döntöttem: Ekkor rosszul döntöttem: Ekkor nem tudtam dönteni: Ekkor szüleim nagyon
büszkék voltak a döntésemre: Ennek a döntésemnek nagyon örültek a barátaim: Ennek a
döntésemnek nem örültek a barátaim: Mindenki választ hármat közülük, és leír hozzá egy-
egy esetet. A listán sorban haladva, akinek kedve van hozzá, megosztja saját történetét a
többiekkel. Arra az esetre, ha a tanulók nehezen szólalnak meg, jó, ha a tanárnak is vannak
saját példaként bemutatható helyzetei....

Elhatározások

A gyakorlat középpontjában a személyes célok tudatosítása áll. A tanár felírja a táblára az

alábbi hiányos mondatokat:

Szeretném megtanulni, hogyan kell…

Annak érdekében, hogy jobban vigyázzak magamra, azt tehetném, hogy…
Azért, hogy jobban kijöjjek másokkal…
Hogy jobb legyek ……………………………..ban/ben, megteszem azt, hogy …

Minden tanuló – saját céljainak – megfelelően kiegészítést ír a megkezdett mondatokhoz egy

lapra. Akinek kedve van hozzá, megoszthatja egyik vagy másik gondolatát a többiekkel. A
gyakorlat az alábbi kérdések megbeszélésével zárulhat:

Fontos-e, hogy az ember megfogalmazzon magának ilyen gondolatokat,

JAVA SOLT REFLE XIÓS vagy elég csak megtenni, amit akar? Miben segíthet a szándékok
KÉRDÉSEK , FELD OL GOZÁ SI kimondása? Van-e jelentősége annak, hogy a szándékainkra vonatkozó
SZE MP ONTOK: gondolatainkat mások is hallják-e, vagy sem?
 Hála-kártya

A foglalkozás vezetője elmond néhány személyes élményt, gondolatot arra vonatkozóan,

hogy néha milyen nehéz kifejezni, ha hálásak vagyunk valakinek valamiért. A diákok –
önkéntes alapon – megoszthatnak hasonló érzéseket a többiekkel. A tanár ezután arra kéri a
résztvevőket, hogy gondolatban mindenki keressen a saját családi, ismeretségi körében
olyan embert, akiről úgy érzi, hogy lenni miért köszönetet mondani neki. A feladat az, hogy
mindenki fogalmazzon meg egy rövid, köszönő szöveget az általa kiválasztott személynek.
Írja le ezt szépen megformálva egy kártyára. Válasszon hozzá valamilyen képi elemet a
szétvágható újságokból (készíthet persze montázst is), és ragassza fel ezeket a kártyájára. Ha
valaki szívesen megmutatja...
Linzer gyakorlat

A csoport tagjai párokba rendeződnek, majd egy külső és egy belső kört alkotnak olyan
módon, hogy a pár egyik tagja a külső, a másik tagja a belső körben áll egymással
szembefordulva. A gyakorlat vezetője különböző témákat nevez meg, amelyekről a párok egy
meghatározott időtartam alatt beszélgetnek. Ennek az időtartamnak a felében az egyik fél a
beszélő, a másik figyeli, esetleg kérdéseket tesz fel, majd szerepet cserélnek. A témák
váltásánál a két körben elhelyezkedő résztvevők egymással ellentétes irányban elindulnak,
és amikor a vezető jelt ad, megállnak, és szembefordulnak az új párjukkal. A témák
kezdetben mindennapi, könnyed dolgok, majd egyre komolyabb és intimebb kérdések
kerülnek szóba. A témák komolyabbá válásával nő a rászánt időtartam. Példa az
alkalmazható témasorra:
 A kedvenc étele (1 perc).
 A múlt hétvégi programja (1,5 perc)
 Véleménye a munkahelyéről, iskolájáról (2 perc)
 Egy nagyon boldog élménye (2 perc)
 Egy kellemetlen élménye (2 perc)
 A legjobb barátja/barátnője (3 perc)
 A legnagyobb ellensége (3 perc)
 Három kívánsága (4 perc)
 Amitől nagyon retteg (4 perc)

Mindent rólad

A játékvezető különböző állításokat mond, a játékosok az állításoknak megfelelően

cselekszenek.

1. Mindenki, akinek ma jó kedve van, az tapsoljon.

2. Ha van fiútestvéred, pislogj egyet.
3. Ha van lánytestvéred, dobbants egyet.
4. Ha van kutyád, emeld fel a jobb kezed.
5. Ha van macskád, emeld fel a bal kezed.
6. Ha van más háziállatod, akkor lóbáld a lábadat.
7. Ha a kedvenc színed a zöld, akkor mozgasd úgy a karod, mint egy csirke
8. Ha a kedvenc színed a kék, akkor takard el a szemed.
9. Ha a kedvenc színed a piros, akkor röfögj, mint egy kismalac.
 10. Ha a kedvenc színed a lila, akkor húzd meg a füleidet.
11. Ha más a kedvenc színed, akkor integess a többieknek.
12. Ha szeretsz a szabadban játszani, akkor csettints egyet.
13. Ha szereted a Hupikék törpikéket, akkor huhogj, mint egy bagoly.
14. Ha szereted a Pókembert vagy a G.I. Joe-t, akkor ugrálj a jobb lábadon.
15. Ha szereted Batmant, akkor ugrálj a bal lábadon.
16. Ha szeretsz könyvet nézegetni/olvasni, akkor állj fel.

Varázsbolt és varázskuka

Meséljük el a csoportnak, hogy létezik egy Varázsbolt, ahol az emberek tulajdonságokat

vásárolhatnak maguknak. Mindenki azt, amit szeretne, amire úgy érzi, szüksége van.

A gyerekek, fiatalok feltehetően azokat a tulajdonságokat fogják megvásárolni, amivel nem

rendelkeznek, ami a hiányosságuk.

A varázsboltból mindenki három tulajdonságot választhat magának. Indokolják is meg, hogy

miért azokat választották!

A Varázsbolt ajtajában található a varázskuka. A varázskukába kifelé menet mindenki

kidobhatja azokat a tulajdonságait, amelyektől szívesen megszabadulna. Itt a diákok
feltehetően azokat a negatív, nem kívánatos tulajdonságaikat fogják kidobni, amelyek
megnehezítik az életüket

Mi vagyunk a …

4-5 fős csoportokra osztjuk a nagy csoportot. A kis csoportok húznak egy borítékot. A
feladatuk, hogy úgy jelenítsenek meg – a saját testükből megformálva - egy mozgó állatot
vagy gépet, hogy mindenki részt vesz a feladat megoldásában. Felkészülési idő 5 perc, a
többi csoport feladata, hogy kitalálják, a csoport melyik állatot vagy gépet formálja meg.
(Segítségül lehet hangot is kiadni.) Ötletek: elefánt, krokodil, zsiráf, flamingó, stb. porszívó,
keverőgép, mosógép, fűnyíró, stb....

Vörös posztó

A tanulók néhány perc alatt összeállítanak egy listát arról, hogy mik azok a dolgok, amikkel
mások a legkönnyebben fel tudják dühíteni őket, amit a legnehezebben tudnak szó nélkül
eltűrni.

Ezután 3-4 fős csoportok alakulnak és egyesítik az egyéni listák tartalmát. Majd a szóvivők
megosztják a dühítő dolgok jegyzékét a többiekkel – miközben készül egy nagy közös lista is,
amelyen már minden bosszantó jelenség csak egyszer szerepel. A tanulók, kiválasztva azt a
három dolgot, ami számukra a legnehezebben viselhető el, húznak egy-egy vonalat mellé.

Amelyik jelenséget a legtöbben ítélték bosszantónak, arra gondolva kezdenek el beszélgetni:

milyen módon tudja csökkenteni a feszültséget magában az ember az ilyen helyzetekben?
Ötletbörze keretében gyűjtenek viselkedési javaslatokat, amiket felírnak a táblára.