Az idő múlása és az örökkévalóság

 Szent Ágoston (Vallomások): „A múlt már nincs, és a jövő még nincs. A jelen pedig,
ha mindig jelen maradna, s nem menne át a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság. Ha
tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha át tud menni a múltba, hogyan mondhatjuk róla, hogy van;
hisz az ok, amelynek erejében van, éppen az, hogy majd nem lesz - következőleg csak azért
nevezhetjük valóságos időnek, mert arra törekszik, hogy ne legyen!"
 Szent Máté (Evangélium): „Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot,
sem az órát.”
 Szent Ágoston : „A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga a teremtmény.”
 Arthur Schopenhauer : Ifjúságunkban az idő sokkal lassabban halad. Ezért is életünk
első negyede nemcsak a legboldogabb, hanem a leghosszabb is. Sokkal több emléket is hagy
maga után és kétannyi elmesélni való van rajta, mint a rákövetkező korokon.
 Mi az örökkévalóság?
 Örökkévalóság: létmód, mely kizár minden változást, tehát nincs kezdete, sem vége,
ellentétben az idővel, melynek lényegéhez hozzátartozik a változás (tehát múlik), ezért a
korábban és a később jellemzi.
 A háromdimenziós világban élő ember anyaghoz kötöttségénél fogva a
legtermészetesebbnek gondolja, hogy idő mindig volt és mindig lesz. Ezért aztán az
örökkévalóságot is úgy képzeli el, mint végtelen hosszúságú időtartamot, amelynek nincs
kezdete és nincs vége. Ez a gondolkodásmód még a Bibliát jól ismerő keresztényeket is
megkísérti, akik így elfelejtkeznek arról, hogy nincs abszolút (mindentől és mindenkitől
független) idő, mert az is a Teremtő műve.
 Kb. 50 éve mondták először azt, hogy „gyorsul az idő”, ám ez nem igaz. Ma már azt
mondják, hogy egyre és egyre gyorsabban telik az idő, miközben ugyanolyan gyorsan
történik minden, mint Ábrahám, vagy akár Jézus korában.
 Az egyik legfájdalmasabb emberi tapasztalat az, amikor rájövünk, hogy az időnket
haszontalanul töltöttük el.
 A bölcs élet, a helyesen kihasznált idő feltétele az a csendes, kitartó, folyamatos
erőfeszítés, amivel belegyakoroljuk magunkat az Úr közelségébe, az Úr akaratába, ami nem
más, mint szeretet és kegyelem, irgalom és áldás mindannyiunk számára. Imádkozzunk hát a
zsoltáros szavaival: „taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
 „Arra van időd, amire szeretnéd, hogy legyen.”
 Időben kell arra rádöbbennünk, hogy hasznosat cselekszünk vagy sem, nem csak az
életünk végén. Kell, hogy legyen egy célja a földön töltött életednek, ami pedig nem más,
mint az üdvösség elnyerése.
 A kronosz, a fizikai idő, ellenünk dolgozik, hiszen fogy, de ha Isten akaratát teljesítve
élsz, akkor nem tud benned kárt okozni, hiszen örök életet kaptál Jézus Krisztus, ami pedig az
idő fölött áll.
 Elgondolkodtatok már azon, hogy bármikor véget érhet az élet?
 Igyekeztek-e úgy élni, hogy ha hirtelen él a halál, akkor a mennyországba
kerüljetek?