GYERMEKRELAXACIO
HADAS Katalin
Gyermekrelaxacié
Kivonat
Atamulmény 6vodAsok éskisiskol4cok ralaxsicios modszerét mutatjabe.A méd-
szert a gyermek éstkorl sajatossgathoz alkalmaztuk fleyelembe véve a Jungt6l
szérmazé amplifkiciés médszert (kitekint6 asszocléci6) amelyet Koronkay Ber
talan vezetett be. A Schultz fle autogén tréning eredetileg felnétteknek volt ki-
dolgozva. Mi azonban annak a Iehetéségét kerestilk, hogy gyermekek korében is
alkalmazhato legyen. Mivel a gyermek szamara konnyd az atjaras a valbs vilég
és fantizia kéziit, a testéraésck kifejezésére a mesében lev6 szimbSlumokhoz
folyamodtunk. Az egyes meseszimbdlumok, mint kitekint6 asszociaciok, seat
a gyermek élménybeszdmolbjat a relaxécié lefolyésardl. Az dltalunk kidolgozott
médsterben a salibk aktiv résevételét varjuk el. Az érvelmi kOtédés j6l alkalmaz~
hat 2 terdpia sorén,
A gyermek pszichoterapie korlatal ellenére, a tinetek széles sxéléjén alkalmaz-
hato modszer.
Kulesszavak: relaxéci6, kitekint6 asszocléci6, mese, szimb6lum, megvéltozott
tudatallapot, azonosulds, ellentétok
Relaxarea pentru copii
Rezumat
Studiul prezintametoda relaxaril copitior prescolari si copillor de varsta scolara
mica. Varsta limit? este justiicat de adzptares metodei caracteristicilor dezvol-TESTTOL LELEKIG
‘aril ontogenetice. Adaptarea se bazeaza pe teoria amplificairt jungiene elaborate
de B. Koronkay,
Metoda relaxdirii a fost elaboreta penitru adult; an cautat o posibilitate de a
adapia la copii. Se subinjelege faptul cdi la aceasta vérsta povestile sunt cele mai
accesibile copilor pentru a-Si exprima traiile, Pentru copii trecerea de la real la
fantastic nu este dificila. Aceasté trecere ajutd copilul sé-si exprime senzatile cor-
porale din timpul relexérii recurgand la simbolurile din povest, Prin intermediul
experientelor personajelor din povesti modificérile corporale se concretizeaza. in
procesul psihoterapeutic prin relaxare sunt implicati intens parinti, Atasamentul
emotional al copllulul este subestimat in teraple.
‘Inciuda faptului cé psihoterapia copiilor aremulte limite, accasiéi metoda poa-
tefi aplicaté intr-un spectrularg.
Cuvinte chee: relaxare, amplificare, poveste, simbol, stare de constiint& modi-
ficata, indentificare, opozitit
Relaxation for Children
Abstract
This article talks about the possibilities of using relaxation as @ psychothera-
peutic method in pre- and elementary school children. The age limit is justified
by the adaptation of ontogenetic developmental characteristics. The adaption is
based! on Jung's theory of amplification, which was elaborated by B. Koronkay.
This method can only be applied to adulis. We have come up with a method that
can be applied to children as well. For children at this age, fairy cales are the east
st way fo communicate thelr experiences. I is easy for children to pass from the
real world into the realm fantasy. This ability helps children to express their body
Messages experienced during relaxation by means of fairy-tale symbols. Their cor
oral modifications are manifested through the ability to identify themselves with.
different characters
Parenis ere intensively involved in the process of psychotherapy through re-
layation. So far, the emotional binding of children has been underestimated in
therapy.
Despite the fact that children’s psychotherapy has various limits, this method
can be used in a widespectram.
GYERMEKRELAXACIO.
Keywords: relaxa.ion, amplification, fairy-tales, symbols, state of altered con
sciousness, identification, opposition.
A relaxdci6 psziciol6gial Seempontbol lelki munkat jelent, melynek feladata a
test, lélek és szellem harmoniajénak elérése, e lekdtott energiak felszabaditasa, a
haritasi mechanizmasok eltiintetése, A rolaxaciés gyakorlatokat zimében snint
tréninget elkalmazzak. A Schultz-féle moditikécié neve is autogén tréning.
Az éltalunk hasinalt valtozainek még egyszeriibb a szévege és kevesebb
scuggeszcidt tartalmaz, Mégis mit6l lest, a relaxdci6 terépia? Attol, hogy az atélt
dlmenyeket kepbe vssalik at és valamihez hasonlitjuk. Ezeket kitekinté asszoci-
acloknak nevezzuk, feladatuk pedlig az ember élményanyagénak integrélsa. A
Kitehint3 asszocidcick dssuegydjtése a Rnott embernek is gondot okozhat, gyere-
keknél azonban ea a nédszer fgy szinte teljesen alkalmazhatatlan. Kiutatkeresvén
taldltunk ré a mesékre, amelyek szinte ontjék magukbél az azonosulési lehetsé-
eke.
Akitekint6 asszociéciok a Jung-féle amplifikaciobal erednek, ami aati tudatos,
‘irényitott, relativan behatérolt terékenységet értiink. Ennek célja az, hogy anal6-
giak segitsegevel keressuk meg az egyes képzetek, képek, élmények, érzések jelen-
tés6t.A kitekint6 asszociéciokkal lidromn szinten Iehet do.goznt:
1. konkrét, fiioléglal, testi-ér2éki szinten aat figyeljdk meg, hogy teste melyilk
ontjén mil érez, s e7 kellemes, vagy Kellemetlen szamara,
2. képi szinten, vagyis érzéseit mlhez tudné hesonlitani, milyen ez az érzés,
3. fogalmi szinten pedig arva kérdeziink ré, hogy mit jelent szaméra ez a kép,
mikor elt at vaiami hasonlét, s mihez hasoniithatd ez az életsben?
Az ogése relaxacié folyameta fesd6llt6 jelleggel bit. A gyakorlatban valamire
felszélitjuk, ez valamt felidéz benne, sezt kell megfogolmamnia. A felszélite jellegek
hiiritasba is titk6zhemek, sennek athidalaséra van ez a kézbtils fok, hogy képoe
vigye at, s csak utane kérdezimk ra arra, hogy ez rd vonatkoztatva mit jelent.
A fent leirt eljérés tulajdonképpen nem més, mint a tesit érzések szimbolikus
elemeéséhez vezets vt.
A saimboluinképzis és a szimbolikus jéték az uténzis és gyakorlds id6szaka
utén kGvetkezik, emit az dllatoknl is megNgyelhettink. Az allatok zoméneél e2 rel
lexivés aszténds, miga gyermeknél messzire talhaladja arcflexiv sémét és minden.
cselekvése egyre hosezabb idelg tert A gyermek fejiSdésében eldszbr az éraékszer-
lo7gasos séma — utdnzés é5 ayakorlés -jelenik meg. s csak 2 éves kor korill a
imbolicus jaték, amely szimbolikus sémak alakjaban elszakad a ritusoki6l, még-
pedig a kepzetalkotasiranyabatérténd cént6 fejlédés eredményeképpen. Ez a fej-
Iédés pontosan akko- Kévetkexik be, amikor a tapasztalati mtelligencia atmegy
gondolaibei kombin