Büntetés Végrehajtási Jog DD

Büntetés-végrehajtási jog (Valószínűleg felelet-választós lesz a vizsga. Vagy pedig kifejtős kérdések rövid válaszokkal.
)
2021. 09. 14.
Számonkérés → írásbeli vizsga, a tankönyv november végére-december elejére elkészül
Kötelező az előadások anyaga!
Decemberben lesz egy vizsgaidőpont, a többi januárban lesz.
Fontosak:
- 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról
- 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb
jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól
- 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság
helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól
ALAPOK A BÜNTETŐJOGBÓL
Miért fontos a büntetés-végrehajtás?
 egyéni (speciális prevenció) és társadalmi (generálprevenció) megelőzés
- az elítéltet a társadalom haragjától védjük
- az a jó, amikor ez a kettő egyensúlyban van
 társadalomból történő kirekesztés, az elkövetőt el kell különíteni a társadalomtól
 a kiszabott szankciónak proporcionálisnak lenni, amikor a büntetés arányos az elkövetett
bűncselekménnyel
 fontos, hogy időben kövesse a szankció az elkövetett bűncselekményt
Legsúlyosabb: halálbüntetés
• régebben több formája is volt (pl.: kerékbetörés, máglyán elégetés stb.)
• ma már kevesebb (méreg injekció, villamosszék stb.)
A halálbüntetést felváltotta a szabadságvesztés
• legsúlyosabb: életfogytig tartó szabadságvesztés
- tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (TÉSZ) → kizárt a feltételes szabadságra bocsátás
ma Magyarországon kb. 56 TÉSZ-es van, a HSR-ben, Sátoraljaújhelyen, Szegeden, Tiszalökön
- életfogytig tartó szabadságvesztés
ma Magyarországon körülbelül 270 van
• de nincsen olyan Magyarországon, hogy az elítélt élete végéig tart, hanem 40 év utána Kúria öttagú
bizottsága felülvizsgálja, hogy van-e lehetőség feltételes szabadságra bocsátásnak
Magyar szankciórendszer
◼ dualista → büntetések és intézkedések
▪ büntetéseken belül: büntetések és egy mellékbüntetés
▪ büntetéseken belül: szabadságelvonással járó és szabadságelvonással nem járó
- a szabadságelvonással járók közül a szabadságvesztés a legsúlyosabb
▪ intézkedés, ami szabadságelvonással jár: kényszergyógykezelés
- az IMEI-ben hajtják végre
- A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei:
ha a kóros elmeállapotú személy személyelleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő
cselekményt követ el
ÉS tartani lehet attól, hogy újból hasonló jellegű deliktumokat hoz létre
ÉS ha büntethető lenne, akkor 1 évet meghaladó szabadságvesztére kellene ítélni
1
Büntetés-végrehajtási jog (Valószínűleg felelet-választós lesz a vizsga. Vagy pedig kifejtős kérdések rövid válaszokkal.)
▪ szabadságelvonással nem járó büntetések: közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól
eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való
eltiltás + mellékbüntetés: közügyektől eltiltás, amit csak végrehajtandó szabadságvesztés
mellett lehet végrehajtani
▪ szabadságelvonással nem járó intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka,
elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről
szóló törvény szerinti intézkedések
◼ relatíve határozott a büntetési rendszer → tól-ig határ van a szabadságvesztés büntetésnél
Szabadságvesztés mellett közérdekű munka és pénzbüntetés is kiszabható
Életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés nem szabható ki
Kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki.
Kiutasítás feltételei:
- nem magyar állampolgár
- 10 évre vagy véglegesen utasítható ki
- akkor emelkedik jogerőre a kiutasítás, amikor szabadul a büntetésvégrehajtási intézetből
Szabadságvesztés
Két fajtája:
1. Határozott idejű
Generális minimum: felnőtteknél 3 hónap
Generális maximum: felnőtteknél alapesetben 20, de lehet 25 is
2. Határozatlan idejű
Végrehajtási fokozatok: fogház, börtön, fegyház
Mindhárom végrehajtási fokozaton belül vannak rezsimszabályok, ezeket nem a törvény határozza meg,
hanem a büntetés-végrehajtási intézetek. Mindhármon belül három rezsim van: enyhébb, alap, szigorúbb.
Eltérően alakul a látogatás, a telefonálás stb. Fiatalkorúaknál két fokozat van és mindkettőn belül három
rezsim.
Fegyház
 ha a kiszabott szabadságvesztés tartama három év vagy annál hosszabb tartamú
 a Btk. meghatároz bűncselekményeket, amik fegyház fokozatot vonnak maguk után, pl.:
terrorcselekmény, rablás minősített esetei, szexuális erőszak, kábítószerrel összefüggő
bűncselekmények,
 ha két évi vagy azt meghaladó tartamú + erőszakosan követte el vagy visszaeső
Fontos a bírósági ítéletben:
- milyen szankciót kapott
- szabadság elvonással jár-e
- végrehajtandó-e
- mennyi a tartama
- milyen végrehajtási fokozatban kell letölteni (a bírónak lehetősége van eggyel enyhébb fokozatot
meghatározni a körülmények alapján)
- mikor bocsátható legkorábban feltételes szabadságra (van, amikor eleve kizárja a bíró), függ:
o a büntetés 1/3-át le kell tölteni hozzá
o visszaeső vagy nem visszaeső
- a megkezdés időpontja
o van, amikor rögtön meg kell kezdeni (pl.: ha letartóztatásban volt)
2
o ha nem volt letartóztatásban, jogerős az ítélet, de mégsem akar bevonulni a büntetés-
végrehajtási intézetbe pl. egészségügyi problémája → ilyenkor halasztást kérhet
Vége az ismétlésnek.
Túlzsúfoltság jellemzi a büntetés-végrehajtási intézeteket.

Megoldása:
1. Kiengedni azokat, akik bent vannak / Akik jönnének, azokat későbbre tenni
2. Felfüggeszteni a szabadságvesztéseket
3. Újabb épületek építése
4. Reintegrációs őrizetbe bocsátás → titulusában elítélt, de ha megfelel bizonyos feltételeknek, akkor
otthon tölti a továbbiakban a szabadságvesztés büntetést, de ha ezt megszegi az elítélt, akkor vissza
kell mennie
A 130%-os túlzsúfoltság lecsökkent 100%-os telítettségre.
Magyarországon büntetés-végrehajtási intézetek
- Szeged
- Vác
- Balassagyarmat
- Tököl (itt van olyan bv intézet is, ahol csak fiatalkorúak vannak)
- Sátoraljaújhely
- Márianosztra
- Kalocsa
- Sopronkőhida
- Tiszalök
- Szombathely
- Minden megyében (kivéve Komárom-Esztergom megye) van büntetés-végrehajtási intézet
- Baracska
- Dunaújváros
- Kiskunhalas (ez a legújabb)
- Kecskemét → anya-gyermek részleg, a gyermek 1 éves koráig ott lehet az anyával
- Szirmabesenyő
- Pécs
Magyarországon javítóintézetek
- Aszód → fiúk
- Budapest, III. kerület → fiúk
- Debrecen → fiúk
- Nagykanizsa → fiúk
- Rákospalota → lányok
3
2021. 09. 21.
BÜNTETÉSTANI TEÓRIÁK, ELMÉLETEK
Zárt rendszerű büntetésvégrehajtási tudomány még nincsen – nem alkot még egy zárt szisztémát. Különböző
filozófiai irányzatok, illetve büntetési elméletek keverednek.
Maga a büntetésvégrehajtási jog, mint tantárgy önállóan csak a 19. században jelent meg.
Ókori nézetek
- Protagorasz: Nem a büntetésen, hanem a megelőzésen van a hangsúly.
- Arisztotelész: A büntetések etikailag igazolhatók.
- egy harmadik nézet szerint a megtorlás lényegében az igazságosság helyreállítása
- a büntetéseknek arányosnak kell lenniük (arányos büntetés elve)
Természetjogi felfogás
- képviselői (pl. Grotius) azt mondják, hogy létre kell hozni a szankciórendszer garanciáit, mert
ettől válik a büntetési rendszer kiegyensúlyozottá
Felvilágosodás
- pl. Montesquieu, Rousseau
- a szabadságvesztést kell a büntetési rendszer középpontjába helyezni – (a halálbüntetés és a testi
büntetések helyett)
- a hangsúlyt nem a megtorlásra, hanem az elkövető megjavítására kell fektetni
o utilitarista felfogás
▪ a büntetés lényege a hasznossága – a büntetés hasznossága a további
bűncselekmények megelőzése
o egyesítő elmélet
▪ a büntetéseknek nemcsak a hasznossága, hanem az igazságossága is fontos
A XIX. és XX. század fordulója
- a tettközpontú és a tettes központú büntetőjogi gondolkodás versengése jellemzi
tettközpontú: lényege, hogy tett arányos büntetést kell kiszabni és az elkövető személyi
körülményei azok csak másodlagos fontosságúak
tettesközpontú büntetőjog: egyértelműen az elkövető személyi tulajdonságain alapulva, azokat
figyelembe véve kell egy egyéniesített szankciót kiszabni (differenciálni kell az
elkövetők között minél szélesebb körben)
- (ez a két gondolkodás „gyilkolja egymást”)
- a magyar Btk. mind a két gondolkodást tartalmazza
- 1934: Gramatica – nem a büntetőjogi felelősség fogalmát kell használni, hanem az elkövető
antiszocialitásából kell kiindulni (az antiszocialitás vizsgálatán van hangsúly)
o következésképpen, nem a büntetéseken, hanem a nevelő-gyógyító intézkedéseken van a
hangsúly és ennek megteremtése az állami szervek feladata (pl. megfelelő intézményi
struktúra, szakmai apparátus kialakításával)
o ekkor jön be az a nézet, hogy az elkövető beteg
A II. világháború utáni tendenciák Európában
- Nyugat-Európában tettesközpontú büntetőjogi szemlélet a jellemző
- az általános felfogás szerint a bírósági eljárások hatástalanok, a büntetési rendszer reformjára van
szükség és az egyéniesített, individualizált büntetésre kell a hangsúlyt helyezni
o megkezdődik az elkövetők kategorizálása
▪ pl. Marc Ancel (1954)
4
• krónikus elmebeteg
• alkoholisták és kábítószerfogyasztók
• neurotikusan indulatos vagy depressziós
• a személyiség fejlődésben visszamaradott
• a pszichopata és jellemfogyatékosságban szenvedő
• céltudatos cselekvésre képes személy
o szerinte az egytől ötig eső kategóriába esőket gyógykezelni kell és
csak a hatodik kategóriába tartozók esetében indokolt a büntetés
Az 1970-es évek (USA és Európa)
- megszületik az a felismerés, hogy a reszocializáció és a rehabilitáció nem lehet a büntetés
kiszabásának irányító gondolata
o azért, mert nem elég fejlettek a kezelési programok + megjelenik a law and order doktrína:
„érvényesüljön a törvény és legyen rend” – visszaköszön az általános elrettentés
o szabadságvesztést kell kiszabni amikor csak lehet, így lehet csökkenteni a bűnözést
o megnő az USA-ban az erőszakos bűnözés (pl. Chicago, Detroit)
Jelenlegi nézetek, tendenciák
- a ’90-es éveket követően 3 büntetőpolitikai irányzat él egymás mellett
o retributív (megtorló) szemlélet
▪ pl. Btk. – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés
o preventív (megelőző) irányzat
▪ pl. Btk. – jóvátételi munka
o resztroratív (kárhelyreállító) modell
▪ pl. Btk. – tevékeny megbánás
▪ pl. Be. – közvetítői eljárás
Resztoratív igazságszolgáltatási szemlélet
- ez a szemlélet azt fejezi ki, hogy nem az elkövető szankcionálására, hanem a sértetti kár (lehet
vagyoni és nem vagyoni) kompenzálására kell törekedni
- lehetőleg kerülni kell a szabadságvesztés büntetéseket, mert a bv. intézetek túlterheltek, az
eljárások költségesek és a szabadságvesztésnek nincs visszatartó ereje
- az elkövetők részére lehetővé kell tenni, hogy valamilyen formában jóvá tegyék az általuk okozott
kárt a sértett részére
o ennek a jogintézménynek központi eleme a tettes-áldozat egyesség (mediáció – közvetítői
eljárás)
▪ nem a bírósági eljárásban kell feloldani a bűncselekmény okozta társadalmi
konfliktust, hanem a feleknek kell megadni azt a lehetőséget, hogy egymás között
rendezzék a keletkezett sérelmet
o a mediáció alkalmazási köre:
▪ vagyon elleni bűncselekmények
▪ közlekedési bűncselekmények
▪ szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények
▪ emberi szabadság elleni bűncselekmények
▪ emberi méltóság elleni bűncselekmények
▪ élet és testi épség elleni bűncselekmények
o a mediáció előnye:
▪ lehetővé teszi a sértetti kárnak a mielőbbi megtérülését
▪ figyelembe veszi az elkövetőnek a reszocializációs érdekeit
▪ csökkenti a bűnügyi költségeket
5
▪tehermentesíti az igazságszolgáltatást – diverziós (elterelő) modell => eltereli a
bírósági eljárástól
o a mediáció hátránya:
▪ nélkülözi a büntetőjogi jelleget, tehát nem fejezi ki a társadalom rosszallását, nem
használja a büntetőjogi felelősség fogalmát
o a mediációt bűncselekménytípushoz és büntetési tételhez kell kötni
2021. 09. 28.
Hatóság: rendőrség, ügyészség, bíróság
Szabad mozgáshoz való jog
➔ fő eleme: bv intézetet nem hagyhatja el → mert az elkövető a társadalomra veszélyes
➔ a börtönfokozatoktól is függ a végrehajtásának (pl.: fegyházban nem lehet csak úgy elhagyni a zárkát)
➔ ami engedélyezett lehet fokozattól függően
 jutalomként lehet rövidtávú eltávozás
 (lehet feltételes szabadságra bocsátás)
 külső munkavégzés is lehetséges
 külső orvosi vizsgálat
 hozzátartozó temetése, súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatása
➔ a rezsimrendszerben is eltérő lehet (alap, enyhébb, szigorúbb)
Tulajdonhoz való jog
➔ a családi pótlékot csak egy esetben kaphatja meg egy fogvatartott: az anya-gyermek részlegen
 csak célzottan, a gyermek szükségleteire fordíthatja az anya
➔ a fogvatartott bentről nem intézheti az ingatlanának eladását
➔ korábban a hozzátartozók küldhettek be dohányterméket, ma már nem (csak az online bolton keresztül)
➔ a mobiltelefon kikapcsolva a fogvatartott letétjébe kerül → a személyes tárgyak, amik nem lehetnek a
fogvatartottal együtt a zárkában, letétbe kerülnek
➔ van a BV Holdingnak egy felülete, azon keresztül küldhetnek a hozzátartozók a fogvatartottaknak
élelmiszert, tisztálkodási szert stb.
➔ vannak személyes tárgyak, amiket egy fogvatartott vihet magával a zárkába, pl.: fénykép, Biblia stb.
(ezt egy IM rendelet szabályozza)
➔ régebben lehetett beküldeni TV-t, de nagyon sok konfliktust okozott, ezért már csak a bv által
biztosított TV-k vannak
Emberi méltósághoz való jog
➔ Harmadik Cikk → senkit nem lehet kínzásnak, megalázó bánásmódnak, bántalmazásnak kitenni
➔ az ember elidegeníthetetlen, sérthetetlen joga
➔ sok kártalanítási eljárás volt, mert
- túlzsúfoltak voltak a börtönök
 6 légköbméter és 4m2 kell, hogy jusson egy fogvatartottra; ebbe nem számítanak bele a zárka
felszerelési tárgyai
 zárka kötelező felszerelési tárgyai: fekhely, ülőke, kézmosó, szekrény, lavór, takarítási
eszközök stb. (a biztonsági elkülönítőben nincsenek ilyen tárgyak, hogy a fogvatartott ne
tehessen magában kárt)
- nem volt természetes fény
- egy helyiségben volt a wc, ahol épp egy másik fogvatartott evett
➔ a fogvatartott nem a büntetésvégrehajtás tárgya, hanem az alanya és tisztelettel kell felé fordulni
➔ Btk. tényállás a fogvatartott bántalmazása és a jogellenes fogvatartás
➔ A börtönőr és a bv intézet feladatai: fogvatartott őrzése, reintegráció stb.
6
Ma Magyarországon 100.000 lakosra 160-170 fogvatartott esik. Ez elég magas szám. Olaszországban 100.000
lakosra 100 fogvatartott jut.
A büntetésvégrehajtás feladata:
 A fogvatartott őrzése (a fogvatartott elsődleges kötelezettsége a személyi szabadsághoz való jog
korlátozásának tűrése)
 Van egy jogerős és végrehajtható ítélet, ami vagy büntetést tartalmaz, vagy intézkedést rendeltek el és
az ítéletben foglaltakat kell végrehajtani.
 Figyelembe kell venni az egyéniesítés szempontjait.
 A büntetésvégrehajtás célja, hogyha a fogvatartott szabadul, akkor hasznos tagja legyen a
társadalomnak. Ezért nem mindegy, hogy a fogvatartott hogyan tölti el az idejét a bv intézetben →
oktatás, munkáltatás, szakképzés, fegyelmezés.
 A bent töltött időtől függően kell elkezdeni az előkészítést a szabadulásra.
 Kényszergyógykezelés esetén gyógyszeres kezelés
A szabad vallás gyakorlás érvényesül, nincs korlátozva.
Önrendelkezési jog
➔ meghatározott napirend van
➔ nem dolgozhat ott a fogvatartott, ahol szeretne
➔ a házirendben foglaltakat be kell tartania (erről tájékoztatják)
Kapcsolattartás joga
➔ hozzátartozókkal, családdal
➔ a hozzátartozóikat havi egyszer/kétszer láthatják a fogvatartottak
A fogvatartottak szerint az a legnagyobb büntetés, hogy el kell viselniük egymást.
Egészséges környezethez és biztonsághoz való jog
Anyanyelvhasználathoz való jog
➔ régebben minden dokumentumot le kellett fordítani, ma már csak akkor, ha kifejezetten kéri
➔ a nyelvi közvetítés költségét az állam viseli
A diszkrimináció tilalmának érvényesülnie kell.
Élethez való jog
➔ ez ott fontos, ahol halálbüntetés van, pl.: USA egyes államai, Kína, Thaiföld, Fehéroroszország,
Szingapúr, Dél-Korea, afrikai országokban, Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán
➔ vannak olyan országok, ahol fiatalkorúakkal szemben is végrehajtják
A bv intézet azért is felel, hogy a fogvatartott személyi épsége, integritása megmaradjon, hogy egymást se
bántsák a fogvatartottak.
Jelentőséggel bír a fogvatartott magaviselete.
Választójog
➔ közügyektől való eltiltás esetén nem lehet gyakorolni – ez csak végrehajtható szabadságvesztés mellett
szabható ki, de ha valakinél a pénzbírságot vagy a közérdekű munkát változtatnak át, amellett nincs
közügyektől eltiltás
➔ van lehetőség arra, hogy egy fogvatartott hazamenjen szavazni, de leggyakrabban mozgóurna van
➔ a szavazásról a fogvatartottat nyilatkoztatni kell, mert ez egy jog, nem kötelezettség
7
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Büntetés-végrehajtási ügy nem azonos, mint a fogvatartással kapcsolatos ügy!
• A büntetés-végrehajtással kapcsolatos ügy tágabb.
• Fogvatartással kapcsolatos ügy lehet pl. a kártérítés
A pártfogó felügyelő nem ugyanaz, mint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő.
• a büntetés-végrehajtási felügyelő nem az IM-hez tartozik és azt végzi el, ami a büntetés-
végrehajtással kapcsolatos
A fogvatartott és az egyéb jogcímen fogvatartott nem ugyanaz
• fogvatartott: aki szabadságelvonással járó büntetést tölt
• egyéb jogcímen fogvatartott: kényszergyógykezelt, aki javítóintézeti nevelést tölt, a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló, letartóztatott, szabálysértési elzárást töltő
Nem ugyanaz a hozzátartó, a kapcsolattartó és a hivatalos minőségben kapcsolattartó.
• mindegyik esetében máshogy alakulnak a kapcsolattartási szabályok
• hozzátartozó: Btk. értelmező rendelkezése
• kapcsolattartó: lehet a hozzátartozó, de azon kívüli körből is, pl. barát, távoli rokon [ezt a parancsnok
engedélyezi]
• hivatalos minőségben kapcsolattartó: taxatíve felsorolja a törvény; pl. védő, jogi képviselő,
külföldiek esetében konzuli tisztviselő, tolmács, szakértő, egyházi személy a hitéleti tevékenység
ellátása során → amikor velük beszélget a fogvatartott, az nem számít bele a rezsim szerinti
kapcsolattartás idejébe
Az elektronikus megfigyelési eszköz, az elektronikus távfelügyeleti eszköz és az ellenőrzést biztosító
megfigyelési eszköz nem ugyanazok.
• elektronikus megfigyelési eszköz: a fogvatartott intézeten belüli mozgását rögzíti kép- és
hangfelvételen (kamera)
• elektronikus távfelügyeleti eszköz: a fogvatartott intézeten kívüli mozgását követi nyomon, pl.
lábbilincs
• ellenőrzést biztosító megfigyelő eszköz: minden olyan műszaki, technikai megoldás, ami kívül esik
az elektronikus megfigyelési eszközön; ezzel időszakosan figyelik meg a fogvatartottat
A fogvatartottak foglalkoztatása nem ugyanaz, mint a munkaterápiás foglalkoztatás.
• A fogvatartottak foglalkoztatásánál a Munkatörvénykönyve alapján kerül rá sor; díjazás alapján
történik; reintegrációs célú; rendszeresen végzi, haszon/bevételszerzési céllal
• Munkaterápiás foglalkozás: a kényszergyógykezeltek esetén; terápiás és reintegrációs célja is van
Végrehajtásért felelős szerv nem ugyanaz, mint a bv intézet, hanem egy tágabb kör. Ide tartozik a büntetés-
végrehajtási szervezet, például ide tartozik a bv központi kórháza, a Központi Kivizsgáló és Módszertani
Intézet, a javítóintézeteket és a pártfogó felügyelők is.
8
2021. 10. 05.
Hierarchikus jogiszonyról van szó, nem mellérendelt szereplőkről! A fogvatartott vagy egyéb jogcímen
fogvatartott és a végrehajtásért felelős szerv között egy alá-fölé rendeltségi viszony van. Kettős jogviszony,
mert a büntetés-végrehajtási intézetnek is vannak kötelezettségei.
Az ügyészségen belül van egy külön osztály: Büntetés végrehajtása felett törvényes felügyeletet gyakorlók
(börtönszlengben: börtönügyészek)
 törvényességi felügyeletet gyakorol és jogvédelmet lát el
 speciális ügyész, nem az az ügyész, aki a vádat képviseli
 a büntetések, az intézkedések és a kényszerintézkedések (pl. letartóztatás) végrehajtása felett az
ügyészség látja el a törvényességi felügyeletet → fő szabály szerint havi 2x elmegy a rendőrségre,
fogdába stb. és megnézi, hogy milyenek a körülményke, milyen a bánásmód
 pl., ha arra panaszkodik egy fogvatartott, hogy bántalmazták/külsérelmek vannak rajta, akkor az
ügyésznek hivatalból intézkednie kell
 az alapján, amit ott észlel az ügyész, büntető eljárást kezdeményezhet, feljelentést tehet
 a bv ügyész azt nézi meg, hogy az intézet biztosítja-e a fogvatartott jogait
 ha a fogvatartottak egymás sérelmére követtek el bűncselekményt, a bv ügyész megvizsgálja, hogy a
fogvatartó intézet meg tette-e a kellő kivizsgálást
 a bv ügyésznek van lehetősége négyszemközt beszélni a fogvatartottal, bv őrök nélkül
 a bv ügyészhez a fogvatartottak, egyéb jogcímen fogvatartottak panaszt is felterjeszthetnek
 korábban nem volt rögzítve a bv ügyész felügyelete, de az új bv törvény külön nevesíti
 a részletszabályait az ügyészségről szóló törvény határozza meg
Ha a fogvatartott ellenszegül, akkor kényszert lehet vele szemben alkalmazni.
Ha nem vonul be határnapra, akkor elfogató parancsot lehet vele szemben kibocsátani.
Ha bármilyen változás van a terhelt lakcímében, köteles ezt 3 munkanapon bejelentenie. Ez akkor is
vonatkozik rá, ha büntetés-végrehajtási intézetben van és tudomása van a változásról. Az elsőfokon ügydöntő
határozatot hozó bíróságnak kell bejelentenie.
Vannak az Alaptörvényben olyan jogok, amiket nem lehet korlátozni és vannak bizonyos jogok, amiket a
büntetés-végrehajtás okán lehet korlátozni.
Jog érvényesítése:
- kérelmet terjeszthet elő
- panaszt nyújthat be
- jogorvoslattal élhet
Fő szabály szerint a fogvatartott vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írásban terjesztheti elő ezeket.
Van, hogy fogyatékossága miatt vagy a magyar nyelv nem ismerése miatt szóban is előterjesztheti.
Ilyenkor a bv-intézetnek mindent meg kell tenni, hogy a jogát érvényesíthesse!
a) nem tud írni-olvasni
b) tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai betegségben szenved
c) életkorából fakadóan nem tudja ezt a jogát megfelelően gyakorolni
 önálló panasztételi joga van a fiatalkorúnak (korábban ki kellett kérni a törvényes képviselő
hozzájárulását, most már ez csak az egészségügyi kérdések esetén áll fenn, kivéve, ha sürgős
beavatkozást kell végezni)
 a törvényes képviselőnek hasonló jogai vannak, mint a védőnek (önállóan tehet indítványt,
jogorvoslati joga van
d) cselekvőképességében korlátozott → kényszergyógykezeltek
 a gondnok, a nagykorú hozzátartó, házastárs is gyakorolhat jogokat a jogérvényesítéssel
kapcsolatban
9
Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott közvetlenül fordulhat:
1. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség
2. Alapvető jogok biztosa – OPCAT
 III. cikk – kínzás tilalmával
 CPT (Commission Prevention of Torture) – az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága
 Előzetes bejelentés nélkül léphetnek be zárt intézetekbe és vizsgálhatják a bánásmódot, illetve,
hogy a III. cikket betartják-e, interjút készíthetnek a fogvatartottakkal
 A CPT alszerve az OPCAT – ez a nemzeti megelőző mechanizmus
3. Nemzeti jogvédő szervek
Ezekben az esetekben sem a küldött levelet, sem a visszaérkező levelet nem bonthatják fel a bv őrök.
Ez a három szerv ellenőrzés nélkül hallgathatja meg a fogvatartottakat.
A Covid ideje alatt nem a lakáson kívüli bűncselekmények elkövetése voltak jellemzők, hanem a családon
belüli erőszak, illetve az interneten elkövetett bűncselekmények.
A védelem és a képviselet nem ugyanaz!
Védelem joga:
➢ nem csak a jogerős ítéletig fontos ez a jog (bár akkor erősebb)
➢ a büntetés-végrehajtással összefüggő ügyeiben is megilleti a védelem joga az elítélteket
➢ írásban és szóban is lehet gyakorolni ezt a jogot
➢ személyesen és ellenőrzés nélkül lehet gyakorolni (most a Covid helyzet miatt plexin keresztül,
védettségi igazolvánnyal stb.)
➢ a nem magyar állampolgárt is megilleti a védelem joga – különös szerepe van itt a diplomáciai
képviselőnek és a konzulnak
➢ hontalan személy az ENSZ menekültügyi főbiztosához fordulhat
➢ ki hatalmazhat meg védőt?
 az elítélt
 az egyéb jogcímen fogvatartott
 a törvényes képviselő
 nagykorú hozzátartozó
➢ a védőnek mindig magával kell vinnie a meghatalmazást, amikor belép a bv-intézetbe
➢ az elítélt kérheti a büntetésvégrehajtási bírótól, hogy rendeljenek ki neki védőt (ha nincs
meghatalmazott védője)
➢ ha a büntetőeljárás során volt kirendelt védője, akkor az marad a jogerős ítélet után is
➢ ellenőrzés nélkül telefonálhat vele
Képviselethez való jog:
➢ a képviseleti jogosultságot mindig igazolni kell
➢ személyesen (most plexin keresztül) gyakorolhatja ezt a jogot a fogvatartott vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott a képviselővel, de nem ellenőrzés nélkül!
➢ egy esetben járhat el ellenőrzés nélkül a képviselő – h az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van
ügye a fogvatartottnak és ő jár el
 kivéve: ha az EJEB előtt eljáró képviselő a hozzátartozó
➢ ellenőrzés mellett telefonálhat vele
Ha a védő veszélyezteti a bv rendjét, ha enyhén, akkor figyelmeztetik, ha súlyos módon, akkor kizárják.
◼ Pl.: becsempész valamit, megkerüli a bv intézetet stb.
10
Kapcsolattartás:
Telefonálás:
 Feltöltős telefon (fiatalkorúaknál még most is ez van)
 BVPhone – óvadékot kell letenni, arra az esetre, ha bármi történne a telefonnal
▪ 75 Ft/ perc
▪ Covid miatt 3x5 percet ingyen telefonálhatnak
▪ lehet bejövő hívásokat fogadni bizonyos személyektől
Elektronikus kapcsolattartás:
 Minden BV intézetben bevezették a skype-ot.
 Erősíti a családdal a köteléket, mert a szegény családok nem mindig tudták látogatni a
hozzátartozójukat a bv-intézetben
 A jómódú családoknál rontotta a családi kapcsolatokat
 Van olyan fiatalkorú, aki azt nyilatkozta, hogy lelkileg nehéz neki skype-on látni a családot és inkább
levélben tartja a kapcsolatot
 Felnőtteknél 120 perc skype engedélyezett hetente
 Törvénybe is be lett iktatva
 Előnyök:
▪ Azonnali kontakt
▪ Olcsóbb
▪ Lelki előny
 Hátrányok:
▪ Nagyobb bv intézetben közel ülnek egymáshoz és a fogvatartottak rálátnak egymás családjára,
otthoni környezetére, ami zsaroláshoz vezethet
A nem magyar állampolgár fogvatartott részére is megfelelő tájékoztatást kell biztosítani és neki is van
kapcsolattartáshoz való joga. Felveheti a konzullal a kapcsolatot. Megilleti a védelem joga és az egészségügyi
ellátáshoz való jog is.
Büntetőeljárásban a nem magyar állampolgárnak is van védelemhez való joga. Megismerheti, hogy milyen
cselekménnyel gyanúsítják stb. Tudnia kell, hogy mikor jár le vele szemben a kényszerintézkedés, illetve
szabadságvesztés esetén: bevonulás napja, távozás napja. Alá kell vele íratni, hogy megértette.
A fiatalkorúaknál a tájékoztatás során leegyszerűsítik a tájékoztatást a nyelvükre, az értelmi szintjükre.
Ha 21 éves lesz a fiatalkorú, akkor átszállítják felnőttek bv intézetébe és fegyház fokozatba is kerülhet.
Ha fiatalkorú kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a letartóztatást javítóintézetben is végre lehet rajtani.
Fiatalkorúak plusz tájékoztatása:
- mikor szűnik meg a letartóztatás
- van lehetősége arra, hogy a nyomozás során és a vádemelést követően a bírósági szakban a
letartóztatás helyének megváltoztatására tehet indítványt (tehát kérheti a bv intézetből a
javítóintézetbe áthelyezést, de fordítva is!)
- a törvényes képviselő plusz jogosultságairól (nagyon ritka az az este, amikor érdekli a törvényes
képviselőt, hogy mi van a fiatalkorúval)
 beléphet az intézetbe
 jelen lehet a kihallgatásokon
 bírósági tárgyalásokon kötelező ott lennie
- orvosi vizsgálatot kezdeményezhet
- el kell különíteni őket a felnőttkorúaktól
11
Letartóztatásban 16 éves koráig kötelesek oktatást nyújtani számára, utána csak akkor, ha a fiatalkorú akarja.
A javítóintézetekben azonban 16 éves koron túl is figyelnek az oktatásra.
Az SNI-s gyerekeknek a civil életben is 23 éves korukig kötelező tanulni. A bv intézetekben nincs olyan
bizottság, aki megvizsgálná, hogy a fiatalkorú, aki bekerül, SNI-s-e
A felnőtt bv-ben kötelezettség dolgozni, a fiatalkorúaknál 16 éves kor után nem kötelezettség tanulni.
Sértett jogai:
 a sértettet vagy azt, aki a sértett jogait gyakorolja – ha kérelmezte az elsőfokú bíróságnál, hogy
értesítsék arról, hogy mikor kerül ki – akkor tájékoztatni kell a letartóztatott szabadon bocsátásáról,
szökéséről, mikor jár le a szabadságvesztés, előzetesen kényszergyógykezelt elbocsátásáról stb.
 ha zártan kezelték a sértett adatait a büntetőeljárásban, akkor a nyilvántartásban is zártan kell kezelni
Végrehajtás rendje:
o Mindig a legsúlyosabb büntetést kell végrehajtani.
o Ha van lehetőség a párhuzamos végrehajtásra és a törvény nem zárja ki, akkor a bv intézetnek ezt is
figyelembe kell venni.
o Ha azonos nemű büntetései vannak az elítéltnek, akkor a bírósági értesítő lap érkezési sorrendjét kell
figyelembe venni.
o Mindig a legsúlyosabb végrehajtási fokozatban lévőt kell először végrehajtani.
o Amiből nem bocsátható feltételes szabadságra, azt kell először végrehajtani.
o Vannak esetek, amikor megszakítják a szabadságvesztése büntetését - a kényszergyógykezelés
mindent felülír.
o A javítóintézeti nevelés kevésbé erős, mint a szabadságvesztés büntetés vagy pedig a letartóztatás.
Tehát ha javítóintézeti nevelést tölt egy fiatalkorú és kap egy szabadságvesztés büntetést vagy más
ügyben elrendelik a letartóztatását, az megszakítja a javítóintézeti nevelést.
o Ha megszakítják a szabadságvesztés végrehajtását, akkor az elévülés nyugszik.
o Ha 10.000 Ft-ot meg nem haladó összeggel tartozik és nem tudják behajtani, akkor azt elengedik. Ha
ezt meghaladó összeg, akkor különös méltánylást érdemlő esetben elengedhetik.
2021. 10. 12.
Btk. 122. § ! → 2 nap javítóintézeti nevelés egy nap szabadságvesztés lesz
MEGKERESÉS ÉS ADATKÉRÉS
o Felmerülhet, hogy valamilyen adat nem áll rendelkezésre. Ilyenkor a hatóságok (nyomozó hatóság,
ügyészség, bíróság) vagy a végrehajtási szervek megkereshetnek olyan szervezeket, akiknél ez az
információ vagy adat rendelkezésre áll (pl.: alapítvány, önkormányzat, köztestület stb.)
o 30 nap áll rendelkezésre, hogy ezeket az adatokat a megkeresett szervek megadják
➢ ha nem adják meg 30 nap alatt, akkor rendbírságra kiszabására sor kerülhet
➢ rendbírság kiszabására jogosult: (vizsgára fontos!!)
 ha a szervezet nem tett eleget, vagy az akadályról nem értesítette a bv intézetet, akkor
a bv intézet tájékoztatja a bv bírót vagy az ügyészséget és ezek rendbírságot szabhat ki
➢ jogorvoslati jog van a rendbírságot kiszabó határozattal szemben és ennek halasztó hatálya van
(tehát addig nem lehet végrehajtani)
o Amit közhiteles nyilvántartás tartalmaz, az onnét lekérhető – pl.: lakcím
o Az adatokat csak addig lehet tárolni és őrizni, amíg feltétlenül szükséges, utána gondoskodni kell a
törlésről
12
KÉZBESÍTÉS
 Már lehetőség van arra, hogy elektronikusan tartsák a kapcsolatot.
 A fogvatartottak elektronikus ügyintézéshez való joga alapvetően szünetel.
 De a hatóság a döntését elektronikus formában hozta meg, akkor elektronikus formában kapja meg a
fogvatartott. De fordítva nem működik. Ez is csak akkor áll fenn, ha megvannak a feltételei – pl. internet.
MULASZTÁS
 Ha az elítélt nem jelenik meg egy szabályszerű idézés ellenére vagy kap egy felhívást és önhibájából
elmulasztja ezt.
 Az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül igazolási kérelmet adhat be.
 Lépcsőzetesség elve: először mindig egy kisebb súlyú intézkedést foganatosítanak vele szemben.
Első lépés: A rendőrség elővezeti a terheltet/elítéltet (pl.: ha ismeretlen helyen tartózkodik)
 2021. január 1. óta hatályos: Ha elmulasztotta a felhívás teljesítését és azért nem tudja pótolni, mert
kórházi gyógykezelés alatt állt, akkor ellenkező nyilatkozat hiányában úgy veszik, mintha halasztási
kérelmet is terjesztett volna elő.
 Ha ismeretlen helyen tartózkodik:
1. lakcím megismerése iránt lépéseket tesznek
2. körözés elindítása
3. elfogató parancs kibocsátása (a bv bíró jogosult erre)
• pucolósok – akik nem vonulnak be a felhívásban meghatározott határidőre önhibájukból
ők ki vannak zárva a feltételes szabadságra bocsátás intézményéből
a bv bíró vele szemben elfogató parancsot bocsát ki
• aki megszökik
nem csak a klasszikus szökés, hanem pl., ha valakit visznek tárgyalásra és a tárgyalóteremből
vagy a kísérés során szökik meg vagy ha nem tér vissza
mindig az a bv bíró bocsátja ki az elfogató parancsot, ahol helyileg tartózkodnia kellenek az
elítéltnek – a büntetés-végrehajtás helye szerinti illetékes bv bíró
ugyanez vonatkozik az IMEI-re
VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERV DÖNTÉSE ÉS JOGORVOSLAT
Ha fogvatartással kapcsolatos ügyében a végrehajtásért felelős szerv hoz egy döntést, amit az elítélt vagy
egyéb jogcímen fogvatartott sérelmesnek gondol, akkor panaszt terjeszthet elő 15 napon belül írásban vagy
szóban (ha kihirdetés útján közölték).
Annak a szervnek a vezetője hozza meg a döntést, ahol tartózkodik az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott. A döntés főszabály szerint jogerős és végrehajtható. Két eset van:
1. Hivatalból hoz egy döntést
 Nyolc nap áll rendelkezésre a körülmény felmerülésétől a szerv vezetőjének, hogy meghozza
a döntését
 Kivéve, ha soron kívüli döntés indokolt
2. Kérelemre hoz egy döntést
 A fogvatartott, egyéb jogcímen fogvatartott, védő, fiatalkorúaknál a törvényes képviselő
terjeszthet elő kérelmet → mindig a kérelmező bocsátja rendelkezésre az adatokat, kivéve, ha
olyan adatokat kell beszerezni, amiről hivatalos tudomás van, vagy közhiteles nyilvántartás
tartalmazza
 30 nap áll rendelkezésre a döntéshez, ezt egyszer meg lehet hosszabbítani, ha nem állnak
rendelkezésére a szükséges adatok.
 Kivéve, ha soron kívüli döntés indokolt
 Ha kérelem elbírálására nincs hatásköre a parancsnoknak, akkor át kell tennie egy hatáskörrel
rendelkező szervhez, erről tájékoztatják az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat.
13
BV intézet parancsnoka → BV Országos Parancsnok → Belügyminisztérium (ilyen sorrendben lehet
panasszal élni)
Nincs helye panasznak és érdemi indoklás nélkül el kell utasítani:
 Amennyiben 6 hónapon belül ugyanazzal az indokkal terjeszti elő a kérelmét, azt indoklás nélkül el
kell utasítani.
 Ha helyt adnak a kérelmének vagy panaszának
 Ha nem jogosulttól származik a panasz
 Ha a tárgya nem tartozik a büntetés-végrehajtási intézet hatáskörébe
BV intézet határozatának alaki kellékei:
✓ Van száma
✓ Rendelkező rész:
Kire nézve hozza meg a döntést
Határnap megállapítása
✓ Indoklás
Jogszabályok
✓ Tájékoztatás arról, hogy van-e jogorvoslati joga
✓ Kihozta a döntést
✓ Dátum
Ha helyt adnak a panasznak, akkor nem kell indokolni. Elutasítás esetén kötelező az indoklás.
BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT
• Csak akkor lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, amikor a törvény nevesíti. Ha van
helye bírósági felülvizsgálati kérelemnek, ezt a bv bíró bírálja el
• Határideje 8 nap, a döntés meghozatalától
• Előterjesztésére jogosult: a fogvatartott, egyéb jogcímen fogvatartott, védő, fiatalkorúaknál a
törvényes képviselő, kényszergyógykezelteknél a törvényes képviselő/házastárs stb.
• Az ügyészségnek 5 nap áll rendelkezésére, hogy felterjessze a bv bíróhoz
• Fő szabály szerint halasztó hatálya van a felülvizsgálat kérelemnek a határozat meghozatalára
IRAT MEGISMERÉS JOGA
Kit illet meg? → elítélt, egyéb jogcímen fogvatartott, kiskorú törvényes képviselője
És az iratból másolat is kérhető, 8 napon belül kell ezt kiadni
Vannak esetek, amire nem terjed ki a megismerési jog, pl.:
- döntés előkészítés során besorolják kockázati fokozatba
- az elfogató parancs kiszabására vonatkozó igazolásra
- szakterületi véleményre
VÉDELMI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
Új jogintézmény
Régi elnevezés: különösen védett tanú
Zártan kell kezelni mindent, ami rá vonatkozik.
Nem közvetlenül kézbesítik a döntéseket, hanem a védelmi szerv által.
A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁT KIZÁRÓ OKOK
Ezek nem pont azok, amiket anyagi jogból tanultunk!
1) Halál
14
2) Elévülés
o Fő szabály szerint mindig 5 évet hozzáadunk. 10 év szabadságvesztés esetén 15 év.
o Ha nem éri el a kiszabott szabadságvesztés az 5 évet, akkor 5 év az elévülés ideje
o Pénzbüntetés, közérdekű munka 5 év alatt évül el
o Javítóintézeti nevelés végrehajthatósága régen nem évült el, 2014. óta 3 év alatt elévül
o Vannak bűncselekmények, amik nem évülnek el: emberiesség elleni bűncselekmények, állam elleni
bűncselekmények, ha valaki életfogytig tartó szabadságvesztés kapott
o Az elítélt felkeresésére tett intézkedés mindig megszakítja az elévülést
o Kiszabott szabadságvesztésnél, amikor az ítélet jogerőre emelkedik, akkor kezdődik az elévülés
o Felfüggesztett szabadságvesztésnél a próbaidő leteltét követő nappal kezdődik
o Szökés esetén a szökés napjával szakad meg az elévülés
o Az elévülés határidejébe nem számít bele, ha kiutasítás esetén más büntetőügyben szabadságvesztés
büntetést tölt - 29. § (5)
3) Kegyelem
 A Köztársasági Elnök gyakorolja
 Pl.: Geréb Ágnes esete
 A szabadságvesztést, a próbára bocsátást, jóvátételi munka, javítóintézeti nevelést
 Mérsékelheti az idejét vagy elengedheti
 Csak addig lehet kérelmezni, amíg még nem telt le a tartam
 30. § (4) Ha a Köztársasági a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, akkor a
próbaidő és a mentesítés hatályának a beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének
a napján kezdőik (ez fontos a vizsgára!)
4) Törvényben meghatározott egyéb ok
 31/A. § - Kiutasítás (csak nem magyar állampolgárral szemben lehet), ha kiutasítás mellett más ügyben
kiszabnak szabadságvesztés büntetést, elzárást, közérdekű munkát vagy pénzbüntetést és őt ki kell
utasítani, akkor őt nem lehet végrehajtani
SZABADSÁGVESZTÉS AZONNALI FOGANATBA VÉTELE
Az eljáró bíróság feladata!
A tárgyalásról nem mehet haza, nem mehet sehova, hanem azonnal beviszik a büntetés-végrehajtási intézetbe.
Akkor, ha:
- Letartóztatásban volt
- A bíróság, ha szabadlábon van az elítélt és a kiszabott szabadságvesztés tartama meghaladja az 5
évet és a bűncselekmény jellege, az elítélt személyi vagy családi körülményei azt feltételezik,
hogyha szabadlábon maradna, akkor elrejtőzne vagy a büntetés végrehajtás alól kivonná magát,
akkor a bíróság intézkedhet
- Ha bűnszervezetben követte el a bűncselekményt és szabadlábon védekezik, akkor kötelező
elrendelni
- 37. § (1) c) ha a szabadságvesztést kiutasítás mellett szabták ki
A SZABADSÁGVESZTÉS BIZTOSÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉS
Feltétele: nem rendelték el az azonnali végrehajtást, de valamit mégis kell tenni, hogy ne szökjön meg az
elítélt. Szabadlábon védekezett az elítélt.
Ez is a Tanácselnök hatáskörébe tartozik.
A bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi kapcsolataira tekintettel szükséges intézkedést tenni.
15
Milyen intézkedést tehet?
- a rendőrségen kell jelentkezni bizonyos időközönként
- a lakást/meghatározott területet nem hagyhatja el
Ilyenkor alaposan feltehető, hogy megszökne vagy elrejtőznie.
El kell rendelni: ha két évet meghaladó szabadságvesztés büntetés letöltésére adott halasztást.
A halasztás is a tanácselnök hatáskörébe tartozik. Halasztás: ha az elítélt még nem szeretne
családi/egészségügyi ok miatt bevonulni. Ha a bíróság helyt ad a halasztási kérelemnek, akkor még nem
kezdődik el a végrehajtást. Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a két évet meghaladja a kiszabott
szabadságvesztés, akkor 3 hónapra engedélyezni lehet a halasztást.
Ha ezt megszegi, akkor elrendelik a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét. Amíg a bíróság meg nem
hozza ezt a határozatot, hat napra őrizetbe vehető. Ez az egyetlen eset, ami nem 72 óra, hanem 144 óra lehet
maximum. → ez a büntetés-végrehajtási őrizet!!
VÉGREHAJTÁS ELHALASZTÁSA (VIZSGAKÉRDÉS!)
Nem egyenlő a félbeszakítással. A félbeszakításról a bv intézet parancsnoka dönt.
Mindig a tanácselnök, a bíró dönt
Fő szabály szerint két évet meg nem haladó szabadság vesztésnél
Kérelemre → okai: családi ok, műtéti időpont civil kórházban
Kivételes esetekben kötelező, pl.:
- ha az elítélt gyermeket vár
o ha a 12. hetet meghaladta a terhességet, akkor maximum a szülést követő 12 hónapig
o tehát a gyerek egy éves koráig
o ha még nem haladta meg a 12. hetet, akkor bevonul, majd pedig kérelmezheti a
félbeszakítását, ha szeretné (de bent is megszülheti a bv intézetben és egy éves koráig az
anyával együtt lehet a gyermek)
o ha halva születik a gyermek, akkor a kedvezmény nem illeti meg az anyát
- egy évesnél fiatalabb gyermekét saját háztartásban gondozza
ha gyermekotthonban van a gyermek, akkor nem!
Ha már olyan időben terjeszti elő a kérelmét az elítélt, amikor már nincs az elintézésére lehetőség, akkor úgy
kell tekinteni, mintha félbeszakítás iránti kérelmet terjesztett volna elő.
Elzárás elhalasztására ugyan ezek a szabályok irányadók
Közérdekű munka végrehajtását is el lehet halasztani, ugyanazok a feltételei
A pénzbüntetésnél halasztás vagy részletfizetés
Részletfizetés → két éven belül részletekben kell megfizetni (ha egy részletet elmulaszt, akkor az egész
egy összegben válik esedékessé)
Halasztás → 3 hónap múlva egyben be kell fizetni
Kiutasításra is lehet halasztást kérni
Javítóintézetet is el lehet halasztani
Fogvatartottak ruhái:
 Szürke → férfi elítéltek
 Zöld ruha → fiatalkorúak
 Barna, zubbonyszerű → kényszergyógykezeltek
 Kötényszerű → Nők, Kalocsán
16
2021. 10. 19.
A halasztást főszabály szerint 3 hónapra lehet engedélyezni, kivételesen esetben a körülmény megszűnéséig.
Javítóintézeti nevelésnél is van lehetőség halasztásra.
Semmi köze nincsen a halasztásnak a BV bíróhoz és a belügyminiszterhez!!!
Akkor lehet kérelmezni a halasztást, amikor a szabadságvesztés végrehajthatóvá válna.
KEGYELMI ELJÁRÁS
 Nem összetévesztendő a kötelező kegyelmi eljárással!!!
 Az igazságügyi miniszter és a Köztársasági Elnök hatáskörébe tartozik.
 Szabadságvesztés-büntetésre, próbára bocsátásra, jóvátételi munkára, javítóintézeti nevelésre
vonatkozhat. Tehát büntetésre és intézkedésre is.
 Az erre vonatkozó előterjesztés megtehető kérelemre és hivatalból is.
 Simák Kitti, Geréb Ágnes részesült már kegyelmi eljárásban
 Olyan büntetésről vagy intézkedésről van szó, amit nem hajtottak még végre
 A kérelmező (általában az elítélt vagy a védője) azt akarja elérni, hogy elengedjék vagy mérsékeljék a
tartamot.
 Addig, amíg nem történt meg a végrehajtás befejezése, addig lehet kérelmezni. Amire elengedik, abban
a tartamban nem lesz végrehajtható.
 Az ügydöntő határozat meghozatalakor az ítélethozó bíró vagy pedig a bv bíró terjesztheti elő
hivatalból.
 Elsőfokon eljáró bíróság:
- elrendelheti további okiratok beszerzését,
 pl.: környezettanulmány (ha még kint van), magatartásról értékelő vélemény (ha bent van
a bv intézetben)
ha még nem vonult be a bv intézetbe, akkor a kinti pártfogó felügyelő készíti el a
környezettanulmányt
ha már bent van, akkor a bv pártfogó felügyelő készíti el az értékelő véleményt
 Rendőrségi jelentést is kérhet a bíró
 a bv intézet javaslatot tesz
 Ha az elítélt egészségügyi körülményekre hivatkozik, akkor ezt meg kell alapoznia. Új
jogintézmény: büntetés-végrehajtás egészségügyi központja (BVEK) – tőlük kell kérni a
szakorvosi vizsgálatot
- A bíróságnak 8 napja van arra, hogy az egész csomagot felterjessze az igazságügyi miniszerhez
 Az elítélt egészségügyi okaira hivatkozva igazságügyi miniszter elrendelheti a szabadság-vesztés
büntetés vagy a javító intézeti nevelés elhalasztását vagy félbeszakítását, amíg a köztársasági elnök
nem hozza meg a döntést. Ha ez idő alatt bűncselekményt követ el, akkor ez visszavonásra kerül.
 Az igazságügyi miniszter akkor is köteles megküldeni az anyagokat a köztársasági elnöknek, ha nem
ért egyet a kegyelmi eljárással.
 Ha a köztársasági elnöke pozitívan dönt, akkor azonnal szabadítani kell az elítéltet. Ha nem ezt teszik,
akkor az jogellenes fogvatartásnak minősül.
 Be. 46. § (12) → vizsgakérdés szokott lenni!
Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból fejeződött be,
nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.
17
KÖTELEZŐ KEGYELMI ELJÁRÁS
 TÉSZ-esek esetében régebben az elítélt haláláig tartott a büntetés, de az EJEB úgy gondolta, hogy ez
ellentétes a III. cikkel
▪ 1999-ben lépett hatályba a TÉSZ jogintézménye Magyarországon
▪ Az első TÉSZ-es Boi Gyula volt
• 1999. május 14-én este baltával agyonverte alvó élettársát és közös gyermekeiket.
• Ő most a Szegedi Csillagbörtönben van. Neki 2039/2040-ben jönne szóba a kötelező
kegyelmi eljárás, de az előzetes fogvatartás is beleszámít!
▪ 56 TÉSZ-es van Magyarországon, a „legfrissebb” a soroksári futónő gyilkosa, a többi pl.: Szita
Bence gyilkosai; Gábor Viktor, alsószuhai családirtás; Jordán Bálint – 2010. májusában
unokatestvérét meggyilkolta, élettársával egy barátjukat kegyetlenül meggyilkolták, elégették;
hajléktalan sorozatgyilkos; váci börtöngyilkos;
 Ezért bevezették, hogy 40 évet kell bent lenni és utána megvizsgálják, hogy feltételes szabadságra
bocsáthatók-e. Ez nem azt jelenti, hogy rögtön feltételes szabadságra bocsátják, csak azt, hogy
megvizsgálják, tehát, hogy a remény lehetősége megvan.
 Csak hivatalból van rá lehetőség.
 A fogvatartottat nyilatkoztatni kell, hogy hozzájárul-e. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha nem járul
hozzá, akkor a kötelező kegyelmi eljárás befejeződik.
 Fel kell terjeszteni az igazságügyi miniszterhez. 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy bármilyen
adatot/dokumentumot kérjen az igazságügyi miniszter, és azt a bv intézet megküldje.
 Kötelezően be kell szerezni, hogy milyen kockázatot jelent a büntetés-végrehajtás számára.
▪ A befogadás során minden elítéltről készül egy kockázati jelentés, mennyire jelent veszélyt a
büntetés-végrehajtás számára, milyen a személyisége. Ehhez a büntetést kiszabó bírónak már
semmi köze nincsen, ez már az ő ítélete után történik.
• Három biztonsági besorolás van. A TÉSZ-esek a HSR körletekben vannak, nem pedig
a többi elítélttel, teljesen el vannak különítve a többi fogvatartottaktól. Ha őket
mozgatják, akkor az egész bv-intézetet lezárják. A HSR-be még az ügyész is csak külön
engedéllyel mehet be.
• A HSR körletbe nem csak a TÉSZ-esek vannak, hanem a 15 évet meghaladó
szabadságvesztére ítéltek is
• HSR van: Szeged, Sopronkőhida, Budapesti Fegyház és Börtön
 Mellékelni kell még:
▪ hogy milyen alapítélete volt.
▪ BV dokumentumokat (pl. ha fegyelmi eljárás volt)
▪ környezettanulmányt
▪ egészségügyi adatok
▪ leendő munkáltató nyilatkozata
 Ha az igazságügyi miniszterhez beérkezett a csomag, akkor 3 nap van arra, hogy értesítse a Kúria
elnökét, hogy kötelező kegyelmi eljárás indult.
 A Kúria öttagú tanácsa jár el. A büntető kollégiumból választja ki a Kúria elnöke az 5 bírót, itt is
vannak kizáró okok.
 Onnantól kezdve, hogy kijelölte a Kúria elnöke az öttagú bizottságot, 90 nap van arra vonatkozóan,
hogyha bármilyen további dokumentumot kell beszerezni (pl. igazságügyi elmeorvos szakértő
véleménye). A Kúria öttagú tanácsának kötelező meghallgatnia az elítéltet.
 A díját az állam viseli, ezt nem lehet ráterhelni
 Döntés: feltételes szabadságra bocsátható vagy nem.
 Ha nem bocsátható feltételes szabadságra, akkor két évnek el kell telnie ahhoz, hogy ezt újból
megvizsgálják (hivatalból vizsgálják meg). – Be. 46/H. § → vizsgakérdés szokott lenni!!
18
BV BÍRÓ ELJÁRÁSA
 A megyei törvényszéken működő bíró. Tehát járásbíróságon nincs bv bíró.
 A BV bírósága jelöli ki és van mellette egy csoport, aki segíti. Ő a bv csoport vezetője.
 A büntetés-végrehajtással kapcsolatos feladatok tartoznak a hatáskörébe.
 Döntés meghozatala:
 Döntését vagy iratok alapján hozza meg
Ha iratok alapján hozza meg a döntését, akkor eljárhat bírósági titkár is
 Vagy tarthat meghallgatást - ha bizonyítást vesz fel, akkor tárgyalást kell tartania.
 A BV csoport illetékességet az a törvényszék határozza meg, aminek a területén a bv bíró működik.
 Három bv bíró jöhet alapból szóba:
1) az ügydöntő határozat illetékességi területén működő törvényszéken eljáró bv bíró
2) az elítélt lakó/tartózkodási helye szerint illetékes bv bíró
3) a bv intézet vagy javítóintézet székhelye szerint illetékes bv bíró (ez akkor, ha már fogvatartott)
 Feladatai:
 Meg kell vizsgálnia hivatalból, hogy a büntetés végrehajthatóság a nem kizárt-e (halál,
elévülés, kegyelem)
 Megvizsgálja, hogy mennyi időt volt letartóztatásban (mert, ha hosszabb ideig volt, sor kerülhet
arra, hogy már kitöltötte az időt, amit kapott; vagy már dönteni kell a feltételes szabadságra
bocsátásról)
 Szabadlábon lévő elítéltről van szó, akit be kel fogadni a bv intézetbe, akkor értesítő lapot állít
ki és megküldi a bv csoportnak
 Eljárásának szabályai: Be. 50-51. §
 Mindig egyesbíróként jár el
 bizonyos kérdésekben be kell szerezni az ügyészség indítványát
- ennek a megtételére 15 napos határideje van az ügyészségnek
- a bv bíró is felhívhatja az ügyészséget indítvány megtételére
 meghallgatásnál 30 nappal előbb kell kitűzni az idejét, ha fogva van, akkor 15 nap
 tárgyalás idejét 45 nappal előbb kell kitűznie, ha fogva van, akkor 30 nap
 iratok alapján a döntést az általános szabályok alapján kell meghoznia, ez 30 nap
 Távmeghallgatást tart – telekommunikációs eszköz útján hallgatja meg az elítélteket.
 A felülvizsgálti kérelmekről dönt. Döntésével szemben be lehet nyújtani jogorvoslatot – neve:
jogorvoslat a törvényesség érdekében.
 Ha felülvizsgálati kérelmet nyújt be az elítélt vagy a védő, akkor 8 napja van arra, hogy
döntsön, ha iratok alapján dönt. Ha meghallgatást tart vagy tárgyalást, akkor pedig 30 nap.
 Ha tárgyalást tart, akkor kötelező, hogy védőügyész jelen legyen.
 Egyes BV bírói eljárások: kb. 26 eljárása van
 Szabadságvesztés fokozatának végrehajtásának megváltoztatására irányuló eljárás
▪ A bv intézet tesz előterjesztést a bv bíróhoz. Az enyhébbet kezdeményezheti az elítélt/ védője is.
▪ Hat hónapnak le kell telnie ahhoz, hogy indítványozni lehessen az enyhébb/súlyosabb
végrehajtási fokozat megváltoztatását.
▪ Ahogy megérkezik a kérelem, 15 napja van a bv intézetnek, hogy továbbítsa a bv bíróhoz.
▪ Ha egy éven belül azonos tartalommal tejreszti elő az elítélt/védője, akkor a bv bíró mellőzheti
a döntést. Ebben az esetben nem is kell újabb értékelő véleményt készítenie a bv intézetnek.
▪ A bv bíró indokolás nélkül elutasíthatja, pl., ha enyhébb fokozatot szeretne az elítélt, de azt
törvény kizárja.
▪ Meg kell hallgatnia az elítéltet, ha súlyosabbat szeretnének, ha enyhébbet, akkor a meghallgatás
mellőzhető és eljárhat iratok alapján is.
▪ Minden költséget az állam visel, nem lehet ezt az elítéltre terhelni.
19
 Enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazása
▪ Csak fokház vagy börtönfokozatban jöhet szóba. (ez vizsgakérdés lehet).
▪ Mindig a bv intézet teszi az előterjesztést a bv bírónak, de lehetősége van az elítéltnek és a
védőnek is, hogy kezdeményezhesse.
▪ Ha egy éven belül azonos tartalommal tejreszti elő az elítélt vagy a védője, akkor a bv bíró
mellőzheti a döntést. Ebben az esetben nem is kell újabb értékelő véleményt készítenie a bv
intézetnek.
 Szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása
▪ Börtönszlengben: nagykorúsítás
▪ Csak a fiatalkorúaknál van.
▪ Esetei:
1. 18 év alatti, amikor elköveti a bűncselekményt, de mire meghozzák a jogerős ítéletet, betölti
a 21-et, ekkor az ügydöntő határozatot meghozó bíróság illetékessége szerinti bv bíró jár el.
2. Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt tölti be a 21. életévét, akkor rögtön átszállítják a
felnőttkorúak bv intézetébe
 A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban
Kizárás megállapítása
▪ Akkor, ha az anyagi jogi szabályok alapján indokolt lett volna, hogy az ügydöntő határozatot
meghozó bíró kizárja a feltételes szabadságra bocsátást, de elmulasztotta ezt megtenni
Feltételes szabadságra bocsátható az elítélt
▪ A befogadás során minden elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy mikor bocstáható feltételes
szabadságra.
▪ Már 2 hónappal mielőtt esedékes lenne a feltételes szabadságra bocsátása, a bv intézet
előterjesztést tesz a feltételes szabadságra.
▪ Ez akkor lehet, ha olyan magatartást tanúsít a büntetés végrehajtása alatt, hogy a büntetés célja
feltételes szabadságra bocsátással is megvalósulhat.
▪ Ha pártfogó felügyelet elrendelése szükséges, akkor dönthet külön magatartási szabályokról, pl.:
ne fogyasszon alkoholt, tanuljon stb.
▪ Ilyenkor mindig kötelező meghallgatást tartani, nem lehet csak iratok alapján dönteni. Az ügyész
és a védő részvétele is kötelező, fellebbezési jogosultságuk is van.
Feltételes szabadság megszüntetésére irányuló feladatok
▪ Meg kell szüntetni a feltételes szabadságot, ha: szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos
bűncselekményt követ el (bemásolni ide a bj2-ből)
▪ A feltételes szabadság kötelező megszüntetése:
1. Az elítéltet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően megvalósított
bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt a bíróság végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélte.
 Tehát a terheltet a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, majd ennek az
ítéletnek a jogerőre emelkedését követően a terhelt egy újabb bűncselekményt követ
el, ami miatt a feltételes szabadságának töltése idején végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik.
 Jelentősége van a jogerős elítélés időpontjának.
2. A bíróság az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
 Csak a bűncselekmény elkövetésének időpontja bír relevanciával és indifferens,
hogy a terheltet mikor ítéli a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre.
20
 Amikor szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá válik az elítélt.
▪ A bv bíró dönt arról, hogy a végrehajtási helyet megváltoztassák.
▪ Be kell szerezni egy igazságügyi elmeorvos szakértői véleményt. Átviszik az IMEI-be
(Budapest, Kozma utca 13.), ott vizsgálják meg és készítik el a véleményt. Az IMEI-ben főorvos
van, nem parancsnok, ő is lehet az, aki ezt meghozza.
▪ Ha kóros elmeállapotú, akkor a bv bíró megváltoztatja a végrehajtási helyet az IMEI-re.
▪ Hat havonta vizsgálják felül, hogy indokolt-e, hogy ott tartsák. Csak az általa elkövetett
bűncselekmény felső határáig lehet bent az IMEI-ben.
▪ Ha azt állapítják meg, hogy meggyógyult és még van hátra az ítéletből, akkor a bv bíró úgy dönt,
hogy visszaszállítják a bv intézetbe.
 Reintegrációs őrizetre bocsátással kapcsolatos feladatok
 Közérdekű munka, pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztére
2021. 10. 26. – az őszi szünet miatt elmaradt az előadás
2021. 11. 02. – Halottak napja miatt tanítási szünet volt
2021. 11. 09. (tűzriadó miatt rövidebb volt az óra)
Mi történik akkor, ha jogerős lesz a szabadságvesztés büntetés és végrehajtható?
Ha nem halasztotta el az ítélő bíróság a büntetés végrehajtásának a megkezdését, akkor a BV Országos
Parancsnoka megküldi a felhívást az elítéltnek 3 hónapon belül. Az elítélt megkapja a felhívást, hogy be
kell vonulni. Ez akkor fordulhat elő, ha a terhelt szabadlábon védekezett vagy a bíróság megszüntette a
letartóztatást.
Felhívás tartalma:
1. Mikor és melyik bv intézetbe kell bevonulnia?
✓ Lehetőség szerint a lakóhelyhez legközelebbi bv intézet az indokolt, az elítélt kapcsolattartási
joga miatt. A túltelítettséget lecsökkentették 100%-ra, ezért most már jobban van lehetőség
erre. De korábban a túlzsúfoltság ezt felülírta.
2. Milyen okmányokat vigyen magával
✓ Ami alapján befogadják: (ez vagylagos)
 Jogerős szabadságvesztés-büntetés megkezdéséről szóló értesítő lap, amit a bíróság állított
ki
 Elővezetésről szóló értesítés
 Elfogatóparancs
 Ha külföldön kapta a jogerős bírósági ítéletet, akkor az igazságügyi miniszter ezzel
kapcsolatos döntése/intézkedése
 BV Országos Parancsnoka által kibocsátott felhívás
 Szabadságvesztés ideiglenes foganatba vétele (erről rendelkezhet a bíróság és az
ügyészség)
✓ Személyazonosságot igazoló okmányok
✓ Külföldi állampolgár esetén idegenrendészeti okmányok
 a külföldi állampolgár nem szerepel magyar nyilvántartásban, ezért külföldi okmányait
kell bemutatni és annak valódiságát ellenőrzi
3. Milyen tárgyakat vihet be a bv intézetbe
4. Felszólítás – ha önhibájából nem vonul be, akkor a bv bíró kizárja a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét
5. Ha kicsi gyermeke van, akkor kérheti az anya-gyermek együttes részlegen történő elhelyezést
6. A halasztás iránti kérelemre is felhívják a figyelmét
21
A befogadáskor a BV intézet:
◼ Ellenőrizni az elítélt személyazonosságát
o Fényképet készítenek róla, ujjlenyomatot vesznek tőle stb.
o Ezeket az adatokat összevetik a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokkal
o Az azonosításra szolgáló adatokat csak a szükséges ideig lehet tárolni és azután törölni kell
o Ha az azonosítás nem jár eredménnyel, akkor a rendőrség is megkereshető
◼ Háromféleképpen dönthet:
1. befogadás megtagadása
- ha megállapítható, hogy a személy nem azonos azzal, akit be kell fogadni
- ha az iratok olyan mértékben hiányosak
- ha a büntetés végrehajthatóságát kizáró ok van
2. befogadás elfogadása
3. ideiglenes befogadás
- ha a személyazonossága kétséges /ha iratok hiányoznak
- max. 30 napra befogadják
◼ A Covid miatt az újonnan befogadottak egészségügyi elkülönítésére is sor kerül,
◼ Egészségügyi vizsgálat:
• megvizsgálják, hogy van-e betegsége, közösségbe engedhető-e
• ha azt állítja az elítélt, hogy a befogadás során bántalmazták, egy orvos megvizsgálja (főleg,
ha külsérelmi nyomok is vannak), ha bebizonyosodik, hogy bántalmazták, akkor a bv ügyész
intézkedik
◼ Fontos, hogy hasonló személyiségű elítélteket tegyenek egy zárkába
KKMI - KÖZPONTI KIVIZSGÁLÓ ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET
 Ha a kiszabott szabadságvesztés tartama meghaladja az egy év 6 hónapot és minimum egy év van hátra
a szabadulásági, akkor elviszik ide 30 napra
 30 nappal meghosszabbítható
 A befogadásnál is felmérik, hogy milyen kockázatot jelent a fogvatartott az intézet biztonságára –
kockázatelemzést végeznek
 Meghatározzák, hogy milyen reintegrációs programokban kell részesíteni az elítéltet, hogy sikeres
legyen az időtartam, amit az elítélt a bv intézetben tölt → ez az individualizáció elvéből következik
 Különféle vizsgálatok:
- pszichológiai
- egészségügyi
- milyen kockázatot jelent a fogvatartás biztonságára → 3 kockázati érték
I. Alacsony
II. Közepes
III. Magas → veszélyes fogvatartottak; bizonyos időközönként újból el kell végezni a
vizsgálatot
Ezek az értékek határozzák meg, hogy milyen módon kell az elítélttel bánni bv intézetben.
 A szabadulás előtt 20 napra viszik ide az elítélteket.
 Nem kell:
 ha anya-gyermek részlegen van
 ha 1 év 6 hónapnál rövidebb a szabadságvesztése
 ha reintegrációs őrizetbe helyezték
 ha a fogvatartó bv intézet ezt nem javasolja
22
A KKMI vizsgálatai alapján → KEK rendszer: Kockázatelemzési és Kezelési rendszer.
Különböző mérőeszközöket találtak ki arra, hogy milyen kockázati tényezőt jelent és mennyire
valószínűsíthető (prediktív mérőszámok alapján) mi az, hogy visszaesés várható.
Kockázatcsökkentő reintegrációs programokat is kidolgoznak.
Mi hat ki a bv intézet biztonságára, rendjére, többi elítéltre? – ezeket kell vizsgálni:
 Elmeállapot
 Erőszakosságra való hajlam
 Várható-e fogolyszökés vagy annak kísérlete [a Btk. alapján a fogolyszökés bűncselekmény!]
 Szuicid hajlam
Ha öngyilkosságot kísérel meg az elítélt, akkor kamerás zárkába kell elhelyezni és figyelni kell
Az öngyilkosság rendkívüli eseménynek minősül
 ki kell zárni az idegenkezűséget (volt egy eset, amikor egy elítéltet három társa akasztott fel)
 meg kell vizsgálni, hogy a bv intézet betartotta-e a szabályokat (pl. 20 percenkénti ránézés)
 Önkárosító hajlam
 A bűnözői szubkultúrában milyen szerepet töltött be
 Milyen a pszichoaktív szerekkel a kapcsolata
A fogvatartottnak ebben együtt kell működnie, nem tagadhatja meg, még kényszerítő eszközzel is ki lehet
kényszeríteni.
Vizsgálatok:
 interjúk, kérdések (pl. Rorsach teszt)
 egészségügyi vizsgálatok
A TÉSZ-esek és az egyéb, HSR körleten elhelyezettek esetén különös jelentősége van ennek.
BFB – BEFOGADÁS ÉS FOGVATARTÁSI BIZOTTSÁG (a vizsgán is elég rövidíteni, tehát elég az, hogy BFB!)
 A KKMI vizsgálatai után egy 15 napos befogadási eljárásra kerül sor, mielőtt körlete helyeznék
 A BV állományához tartozik
 BFB feladatai: 96. § (1)
 Dönt arról, hogy milyen rezsimbe kell besorolni az elítéltet
▪ Szektorráccsal választják el térben az egyes rezsimeket
▪ Háromfajta rezsim: szigorú, általános, enyhébb (ezek nem összekeverendők a kockázati
értékekkel!)
▪ Minden végrehajtási fokozatonként van ez a három
 Felülvizsgálja a rezsimszabályokat
 Dönt arról, hogy milyen munkába lehet bevonni a fogvatartott
 A fogvatartott mindennapi életére kiható döntéseket hozza meg a befogadáskor és azután is
 Speciális kezelésű fogvatartottokról is dönt (ezeknél nem számít a végrehajtási fokozat és a rezsim)
Komoly, megelőző vizsgálat kötődik hozzá
 HSR részleg
 Pszichoszociális részleg
 Gyógyító-nevelő csoport
 Drogprevenciós részlegen elhelyezettek
 Oktatásról, szakképzésről dönt
 Több esetben kötelező meghallgatni az elítéltet!
23
Szigorúbb rezsim:
• Az a fogvatartott, aki
- a fogvatartás rendjét vagy biztonságát súlyosan megsérti vagy
- ha a részére meghatároztak egy egyéniesített fogvatartási programtervet és azt nem
tartja be vagy az abban foglaltak teljesítését megtagadja.
Általános rezsim:
• Minden fogvatartott alapból ide tartozna.
• Együttműködő magatartást tanúsít
• Fogvatartási programtervben foglaltakat megtartja vagy megtartja, de az együttműködése még
fejlesztésre szorul
Enyhébb rezsim:
• Az az elítélt, aki a rendet és a biztonságot maradéktalanul betartja.
• Nem jelent kockázatot a fogvatartás biztonságára.
• Betartja a fogvatartási programtervben foglaltakat.
• Az együttműködése példamutató.
Aki azonos rezsimbe tartozik, azokat lehetőség szerint együttesen kell elhelyezni.
Soron kívül felül kell vizsgálni a rezsimbe sorolást:
1. Ha fokozatváltásra kerül sor a bv bíró által (akár szigorúbb/enyhébb)
2. Ha újabb szabadságvesztéről érkezik értesítés, ami kihat a végrehajtás sorrendjére
3. Folyamatosan tölti a szabadságvesztés büntetéseket, de egymástól eltér a végrehajtási fokozatuk
Az egyes rezsimenként és végrehajtási fokozatonként eltérő:
- mennyi látogatót fogadhat, milyen gyakorisággal és időtartamban
- telefonálás gyakorisága és hossza
- kimaradás
- eltávozás
- mennyi pénzt költhet személyes szükségletre
- milyen tárgyak lehetnek a birtokában
Példa, hogy ez mekkora különbséget is jelenthet:
 Fegyház végrehajtási fokozat, szigorúbb rezsim: látogatót havonta egyszer 60 perc, hetente
telefonálhat 20 percet a kapcsolattartóval, nincs kimaradása
 Fokház enyhébb rezsim: látogató havonta kétszer 90 percre, évi 5 alkalommal bv intézeten kívüli
látogató, hetente 120 perc időtartamban telefonálhat
A büntetés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt őrzését, felügyeletét, ellenőrzését. Ez három különböző
fogalom, az őrzés a legszigorúbb.
El kell őket látni élelemmel, stb.
Három végrehajtási fokozat közötti eltérések: Bv. tv. 100-102. § → ezt tudni kell a vizsgára!
➔ jogok biztosítása
➔ a reintegráció
➔ a fogvatartottak elkülönítése a külvilágtól
➔ az őrzés, felügyelet, ellenőrzés elkülönül
➔ hogyan mozoghat a bv intézeten belül
➔ jutalmazás, fenyítés
24
Elkülönítés:
 fiatalkorúakat felnőttektől
 férfiakat nőktől
 letartóztatottat a szabadságvesztés-büntetést töltőtől
 dohányzó és nem dohányzó (fiatalkorúaknál a dohányzás nem von maga utáni fegyelmi eljárást, de
elkobozzák tőlük)
 katonák és nem katonák
 fertőző betegeket az egészségesektől
 letartóztatás során a bűntársakat
2021. 11. 16.
A Bv. törvényen kívül 16/2014-es IM rendelet is a tananyag részét képezi, illetve a szabálysértési eljárásokról
szóló törvény is.
SAJÁTOS KEZELÉSI IGÉNYŰ FOGVATARTOTTAK KÖRLETEI
HSR körlet – Hosszúidejű Speciális Rezsim
◼ Azok a fogvatartottak, akik:
▪ TÉSZ-esek
▪ hosszúidős büntetést töltők (15 évnél hosszabb)
◼ A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárva, de kötelező kegyelmi eljárás!
◼ 2018. szeptembere óta van Budapesti Fegyház és Börtönben is
◼ Minden TÉSZ-es alapból fegyházfokozatban tölti a büntetését
◼ Cél: olyan együttműködési készséget tanúsítsanak, hogy a későbbiek során át lehessen helyezni őket
a bv. intézet más részlegére és alkalmazni lehessen náluk a rezsimszabályokat
◼ Szükséges a BFB döntése. → döntés arról, hogy valaki sajátos kezelésű fogvatartott-e; nem
automatikusan kerülnek ide a fogvatartottak
◼ Állandó őrzés és felügyelet alatt állnak
▪ a bv intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat
▪ nem találkoznak a többi fogvatartottal, teljesen el vannak zárva
▪ csak a zárkájában foglalkoztathatják (pl. gyufás dobozok készítése)
▪ ha őket mozgatják, akkor a bv intézetet lezárják
◼ Terápiás célú foglalkozásokban részesülnek, pl.: tengerimalac gondozása, virágápolás stb.
◼ A zárkában indokolt esetben belső biztonsági zár helyezhető el.
A Szegedi Csillagbörtön fegyház részlegén minden zárkában van ilyen
◼ Egy vagy kétszemélyes elhelyezésre van lehetőség. Folyamatosan mozgatják őket, hogy ne alakuljon
ki személyes kapcsolat a fogvatartottak között.
◼ A lelkész, pszichológus is a zárkájukba megy
◼ A fogvatartottak maguknál tartható tárgyaik köre is korlátozható
Gyógyító- terápiás részleg
◼ Ehhez mindig kell egy IMEI-ben történő kivizsgálás
◼ IMEI-ben vannak:
▪ kényszergyógykezeltek
▪ bv bíró megváltoztatja a végrehajtási helyet, ha felmerül, hogy hiányzik a fogvatartott
beszámítási képessége (ezt 6 havonta felül kell vizsgálni)
◼ Az IMEI-ben gyógyszerrel kezelik az ott lévőket
◼ Ha valaki meggyógyul és vissza kell mennie a bv intézetbe,
◼ Ezen a részlegen vannak:
▪ korlátozott a beszámítási képessége (az IMEI-ben vizsgálják, 30 napig)
25
▪aki az IMEI-ben volt, meggyógyult és visszakerül a bv intézetbe
▪személyiségzavara van, de súlyossága miatt nem indokolt az, hogy az IMEI-ben kezeljék
(pszichopátia, skizofrénia, elmebetegség stb.)
◼ Terápiás munkafoglalkoztatás és terápiás gyógykezelés zajlik
◼ Ehhez semmi köze nincs az ítélőbíróságnak, a parancsnoknak, mert a BFB hatáskörébe tartozik
Pszichoszociális részleg
◼ Komplex terápiás program van
◼ Azok kerülnek, akik különös gondozást igényelnek a pszichés/mentális állapota vagy a
személyiségzavara miatt, de nem indokolt, hogy a gyógyító-terápiás körleten helyezzék el
Drogprevenciós részleg
◼ Kik vannak itt?
▪ a bűncselekmény, amit elkövetett, kábítószerrel összefüggő (tehát kábítószerkereskedő is
kerülhet ide)
▪ más típusú bűncselekményt követett el, de azt vállalja, hogy a kinti életben
kábítószerproblémái voltak
◼ Kedvezőbb szabályok, mint egy átlagos körleten
◼ Írásbeli nyilatkozatot kell aláírnia a fogvatartottnak, hogy vállalja, hogy kábítószermentes
◼ Ez nem automatikus, a fogvatartottnak kell kérelmeznie
◼ Komplex terápiás tevékenység
◼ Végezhetnek velük gyorstesztet, aminek negatívnak kell lenni
◼ Leszoktató
◼ Meg kell szüntetni, ha:
pozitív lesz a gyorstesztje
megsérti a körlet fegyelmi szabályait
bűncselekményt követ el
Vallási részleg
◼ Írásbeli kérelemre helyezik ide a fogvatartottat
◼ Speciális szabály: ha a várható szabadulás időpontjáig 3 év van már csak hátra
◼ A fogvatartott betartja a szabályokat, együttműködik és szeretné a vallását gyakorolni
◼ Hozzátartozókkal együtt részt vehet a vallási szertartásokon (most a Covid miatt nincs ilyen)
◼ Kikerül:
▪ fegyelmi szabályok megszegése
▪ bűncselkemény elkövetése
▪ kéri, hogy kikerüljön
ABK részleg (alacsony biztonsági kockázatú körlet)
◼ Azok a fogvatartottak, akik alacsony kockázatot jelentenek a fogvatartás bizonyságára és az intézet
rendjére
◼ Nem indokolt a magas védelmi eszköz
◼ Széleskörű reintegrációs programokba bevonás
Időskorúak részlege (2022. január 1-től lesz hatályos a törvényben)
◼ Aki 65 év feletti fogvatartott
26
ELŐÁLLÍTÁS
Vannak esetek, amikor kötelező az elítéltet előállítani. Ekkor az állam viseli ennek a költségét. Az előállítás
egy büntetőjogi jogintézmény. Esetei:
o Büntetőügyben terheltként hallgatja meg a bíróság
o Polgári ügyben vagy büntetőügyben tanúként → mert állampolgári kötelezettség megjelennie!
o Származás megállapítása iránti per van folyamatban, pl.: apaság megállapítása
o Szabálysértési ügyben, hogyha eljárás alá vont
o Ha az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által közreműködésre
kötelezett személyként akarják meghallgatni
Ha a távollétében (a be. szabályainak megfelelően) is el lehet járni és nem akarja a fogvatartott az
előállítását.
Esetek, amikor elő kell állítani, de de ő előlegezi meg a költségét.
o Ha a fogvatartott kezdeményezi az eljárást
o Ha nem tudja előlegezni a költséget, akkor tájékoztatni kell a
A nyomozóhatóság tagjai bemehetnek a bv intézetbe, kihallgathatják és szembesítést is lefolytassanak. Ha
nem megy be a nyomozó hatóság, akkor lehetőség van arra, hogy 60 napra rendőrségi fogdán helyezzék el.
(például a távolság is indokolhatja ezt) Ez az időtartam beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába.
Három kivétel, amikor nem mehet:
1- ha szabadulása várható 60 napon belül (mert ez jogellenes fogvatartás lenne)
2- más ügyben bírósági idézésre kell előállítani
3- egészségi állapota nem teszi lehetővé
FOKOZATVÁLTÁS
Az ítélő bíróság megállapított egy bv fokozatot és a bv intézetben olyan magatartást tanúsít a fogvatartott,
hogy enyhébb/súlyosabb fokozatba helyezzék át. Mindig a bv bíró dönt erről.
Eggyel enyhébb:
• ha személyisége indokolja
• ha az általa elkövetett bűncselekmény jellege nem akadályozza
• társadalomba való visszailleszkedés tekintetére
• egészségi állapota indokolja:
• nem lehet, a törvény taxatíve kizárja:
- TÉSZ-es
- ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta a bíróság
- fegyház fokozatban büntetés felét, börtönfokozatban az egyharmadot nem töltötte ki
- ha 6 hónapot nem töltött még a börtönben, fegyház fokozatban pedig egy évet
- bűnszervezetben követte el a bűncselekményt
FÉLBESZAKÍTÁS
Nem halasztás!
Csak akkor lehet valakinek a büntetését félbeszakítani, ha már bent van a bv intézetben.
Indoklás:
➔ személyes ok
➔ családi ok
➔ egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt
Az idő, amire kikerül, nem számít bele a szabadságvesztés idejébe. Az elévülés nyugszik.
Semmi köze nincsen: bv bíró, ítéletet hozó bíró, ügyész.
27
Mennyi időre és ki engedélyezheti?
 A bv intézet parancsnoka engedélyezheti 1-30 napig történő időszakra.
 Az országos parancsnok 31-90 napig.
 Belügyminiszter engedélyezheti 90 nap fölött.
Kivételesen lehet engedélyezni akkor:
 ha az elítélt ellen újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás
van folyamatban. Ügyészi engedély is szükséges ehhez.
 ha a bv ideje alatt 12. hetet meghaladó terhessége van, akkor a gyerek születéséig kérheti a
megszakítást
mindig a gyermek érdekét kell vizsgálni! (ha a gyermeknek az jobb, ha a bv intézetben születik, akkor
nem engedélyezik a halasztást a fogvatartott anyának)
Van, hogy félbeszakítását engedélyezték, de megszüntetik:
 az engedélyező szünteti meg
 az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult
 szabadságvesztés büntetés kiszabásáról más ügyben megérkezik az értesítő lap
 az ok, ami miatt a félbeszakítást engedélyezték, megszűnt
ELÍTÉLTEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Személyi szabadságát elveszíti a fogvatartott a bekerüléskor és köteles tűrni azokat a korlátozásokat, amelyek
az ügydöntő határozat jellegéből fakadnak.
A mozgáshoz való szabadság is korlátozva lesz.
Választójogának gyakorlása miatt 3 napra félbe lehet szakítani a büntetést. (kivéve, ha közügyektől eltiltás
hatálya alatt áll)
Jogok típusai: (vizsga kérdés szokott lenni)
❖ Szünetelő (bv. törvény 121. §)
 békés gyülekezéshez és sztrájkhoz való jog
 elektronikus ügyintézéshez való jog
❖ Korlátozottan érvényesülő (bv. törvény 119. §)
o szülői jog
o egyesülési jog
o tulajdonhoz való jog
❖ Büntetésvégrehajtásból eredő jogok (bv. törvény 122. §)
✓ egészséges körülményke közötti elhelyezés
✓ élelmezéshez való jog
✓ kapcsolattartási jog
✓ pihenéshez, szabadidőhöz fűződő jog
✓ 1 órát szabadlevegőn tartózkodhasson
✓ jogorvoslati jog
✓ panasztételi jog
✓ kártérítéshez való jog
✓ sajátos védelemre jogosultak: nők, fiatalkorúak, fogyatékkal élők
28
Súlyosan beteg hozzátartozóját kórházban látogatná a fogvatartott, vagy szeretne részt venni a hozzátartozója
temetésén.
Ki engedélyezheti?
 Letartóztatott → rendelkezési jogkör gyakorlója: a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat
benyújtását követően az eljáró bíróság
 Jogerős szabadságvesztést tölti → a parancsnok engedélyezi
Megtagadás esetén indokolt határozattal dönt és bírósági felülvizsgálatai kérelmet lehet ellene benyújtani.
Megtagadás esetén is joga van, hogy a kegyeleti jogát lerója.
A fogvatartott előlegezi ennek a költségét.
Mozgáskorlátozó eszközt vagy elektronikus távfelügyeleti eszközt helyeznek el rajta.
Rendkívüli eltávozás - 5 nap → a javítóintézeti növendékeknél is van; beszámít a szabadságvesztés idejébe
Vallás gyakorlásához fűződő jog
◼ kegytárgyakat tarthat magánál
◼ tanulmányozható iratok lehetnek nála (ha az iratennyiség akadályozza a zárka mindennapi használatát,
akkor kérheti, hogy ezeket egy másik helyiségben helyezzék el)
Irat megtekintési jog (elektronikus adathordozón is kérheti az iratot)
Olyan tárgyat tarthat magánál, ami nem önveszélyes és nem közveszélyes.
Bv. törvény 132. §
 ha olyan bűncselekményt követett el, ami 18. életév alatti sérelmére történt, vagy pedig a
kockázatértékelés alapján azt állapítják meg, hogy szexuális motívum volt a bűncselekmény
elkövetően és fenn áll a veszélye, hogy hasonló bűncselekményt fog elkövetni, akkor pszichoterápiás
vizsgálaton kell, hogy részt vegyen [cél, hogy ne ismételje meg ezt a bűncselekményt, ha kikerül]
 önkéntes alapon történik a részvétel
Kötelezettségek → Bv. törvény 133. §
Ha az elítélt bent van a bv intézetben, hozzá kell járulnia az eltartásához. Nme az állam tartja el teljes
mértékben. Van egy végrehajtási sorrend, hogy mit lehet levonni a jövedelméből, vagyonából – pl.
gyermektartás az első.
Mit kell tűrnie az elítéltnek?
➔ elkülönítés (nem, életkor, kriminológiai okok, egészségügyi ok, foglalkoztatási szempint stb.)
➔ rezsimszabályok és korlátozások
➔ személyes tárgyait átvizsgálják, bizonyos időközönként megmotozzák
➔ az életrendje meghatározott (nem odamegy, ahova akar és amikor szeretne stb.)
ANYA-GYERMEK EGYÜTTES RÉSZLEG
20 anya helyezhető el a gyermekével
Ki kerülhet be ide?
- ha az anya a bv intézetben szül
- az anyának be kell vonulnia a bv intézetbe és a gyermekét a háztartásban nevelte, a bíróság nem szüntette
meg a felügyeleti jogát
Kecskemét, Rákospalota
Amíg az anya tanul, a fogvatartó intézet gondoskodik a gyermekről.
A családi pótlék az anya kezéhez megy, de ezeket a gyerekre kell fordítani: pelenka játék. stb.
A kint lévő szülőt megilletti, hogy folyamatosan tájékoztassák arról, hogy van a gyereke.
29
A FOGVATARTÁS BIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSA
Vannak biztonsági intézkedések, amelyeket a fogvatartottakkal szemben kell alkalmazni.
Bv. törvény 145. § (1)
1. Biztonsági elkülönítés (rövidebb tartamú)
2. Biztonsági zárka/ körlet (hosszabb tartamú)
3. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása (bilincs) – 1995. évi VII. törvény sorolja fel, hogyan kell
használni a bilincset
4. Elektronikus távfelügyeleti eszköz (a fogvatartott az intézeten kívül van)
5. Elektronikus megfigyelési eszköz (a fogvatartott az intézeten belül van)
6. Ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz
7. Motozás (nem történhet szeméremsértő, megalázó stb. módon)
8. Biztonsági vizsgálat/ellenőrzés/szemle
9. Egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése
2021. 11. 23.
HÁZIREND ÉS NAPIREND
A házirend és a napirend nem azonos fogalmak. A házirendben benne foglaltatik a napirend is.
Házirend tartalma:
✓ napirend
✓ oktatásra vonatkozó részletes szabályok
✓ foglalkoztatásra, munkáltatásra vonatkozó részletes szabályok
✓ hogyan lehet panaszt, kérelmet, bejelentést, jogorvoslatot előterjeszteni
✓ az elítélt viselkedésének szabályait – milyen magatartás von maga után fegyelmi intézkedést
✓ kapcsolattartás szabályai, hogyan fogadhat látogatót
✓ kiétkeztetés → milyen módon vásárolhat az elítélt szükségleti cikket (minden bv intézetben van egy bolt)
✓ hogyan vehet részt vallásgyakorláson
✓ milyen tárgyakat tarthat magánál
✓ dohányzással kapcsolatos szabályok
✓ többletszolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezése
 800 Ft/ havidíj, de fiatalkorúak ingyen vehetik igénybe
 Covid ideje alatt nem lehet
 Három fajta: konditerem, hűtőszekrény, vízforraló
✓ ha biztonsági részlegen/zárkában helyezik el, annak milyen részletszabályai vannak
✓ ha az elítélt a házirend szabályait megszegi, annak is következményei vannak (erre figyelmeztetni kell
az elítéltet)
Napirend:
• Azokat a tevekénységeket határozza meg a napirend, ami szükséges ahhoz, hogy a bv intézet
folyamatosan tudjon működni.
• Más szabályok vonatkoznak a dolgozó és a nem dolgozó fogvatartottakta
• Minden fogvatartottra érvényes:
 Étkezés:
- naponta 3 étkezés, ebből egynek meleg ételnek kell lenni
- meghatározzák, hogy mennyi kilojoule-nek kell lenni egy fiatalkorú étrendjében
- a javítóintézetben ötször kell étkezést biztosítani, ebből egynek kell melegételnek lenni
 Pihenő idő: az ébresztő és a takarodó között 8 óra pihenőt kell tartani
Miért van szükség napirendre? → rendfenntartás, elítéltek védelme
30
RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK
A fogvatartás rendjét sértik vagy veszélyeztetik és emiatt biztonsági intézkedéseket kell bevezetni.
Mindig értesíteni kell a bv ügyészt ilyen esetben és van, hogy a bv ügyésznek ki is kell menni a helyszínre
Azok, amik indukálhatják egy súlyosabb biztonsági intézkedés bevezetését.
Rendkívüli események:
◼ Terrorcselekmény – büntetőfeljelentést von maga után
◼ Fogolyzendülés – büntetőfeljelentést von maga után
◼ Ha a bv szerv létesítményeit, járműveket vagy a személyi állomány tagjait megrongálja/megtámadja a
fogvatartott
◼ Ha bv szerv létesítményéből vagy járművéből kitör a fogvatartott
▪ Fogolyszökés: Btk.-ban szabályozott bűncselekmény
▪ Kitörés: más személyiségre ad okot következtetni, rongálás és támadással járhat
◼ Fogolyszökés
◼ Öngyilkosságot kísérel meg a fogvatartott (ez a leggyakoribb) – általában a rácsra akasztják fel
magukat a lepedővel
◼ Elítélt halála
▪ bv ügyésznek ki kell menni a helyszínre, ő járul hozzá az elítélt eltemetéséhez/elhantolásához,
és ő állapítja meg, hogy volt-e idegenkezűség vagy sem
◼ Bármilyen tűzeset
◼ Bármilyen elemi csapás, ami a bv intézet működését vagy az ott élő fogvatartottak működését
veszélyezteti
ŐRZÉS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS
Szabályaikat a bv intézet parancsnoka határozza meg.
Őrzés → Az elítéltet meghatározott helyen tartják, az életét és testi épségét megóvják. Történhet
jogszabály által rendszeresített lőfegyverrel, bármilyen technikai eszközzel és szolgálati
kutyával. Irányulhat az objektum őrzésére és védelmére is.
Felügyelet → Enyhébb kategória; az elítéltet meghatározott helyen tartják, a tevékenységét folyamatosan
nyomon követik akár közvetlenül, akár közvetve, pl.: kamerával. Bizonyos helyeken
személyiségi jogok miatt nem lehet kamerát elhelyezni.
Ellenőrzés → Legenyhébb; az elítélt meghatározott helyen tartása és tevékenységének időszakosan
figyelemmel kísérése.
_______________
Magas kockázatú elítélt → őrzés, 3 havonta kell felülvizsgálni
Közepes kockázatú elítélt → megalapozottan feltehető, hogy olyan magatartást tanúsít, ami a bv intézet
rendjével súlyosan ellentétes; őrzés, felügyelet; hat havonta vizsgálják felül
Alacsony kockázatú elítélt → ellenőrzés; nem kell tartani attól, hogy megszökik, évente vizsgálják felül
Ha olyan esemény történik, ami miatt halaszthatatlan a felülvizsgálat, akkor nem a BFB, hanem a bv intézet
vizsgálja felül.
31
BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES SZABÁLYAI
I. BIZTONSÁGI ELKÜLÖNÍTÉS
• Akkor kerülhet rá sor, ha:
a) a bv. intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
b) csoportos ellenszegülésben vesz részt,
c) az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, vagy
d) ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít.
• A BV parancsnok rendelheti el; a körülmény megszűnéséig, de legfeljebb 10 napig tarthat. Egyszer
meghosszabbítható 10 nappal.
• Elkülönítés szabályai:
 legyen fény
 legyen mosdó és csapvíz
 fogvatartott folyamatos ellenőrzése
 állandó őrzés és felügyelet
 a bv intézet területén belül csak engedéllyel mozoghat
 látogatót csak biztonsági fülkén/rácson keresztül fogadhat
 saját ruhát nem viselhet
 a magánál tartható tárgyak körét korlátozni lehet
• Ha biztonsági elkülönítés hatálya alatt áll, a bv orvosnak 72 órán belül meg kell vizsgálni
• Az ön- és közveszélyeseknél maximum 6 óráig tarthat
• Szuicid hajlamú elítélt
 ha azt mondja a fogvatartott, hogy továbbra is öngyilkos akar lenni, akkor át kell szállítani az
IMEI-be egy kivizsgálásra 30 napra
 ameddig át nem szállítják, a gumiszobába teszik, max 6 órára és 2 óránként orvos megvizsgálja
 ha azt állapítja meg az orvos, hogy a szükségesség már nem áll fenn/meg kell szüntetni
egyészségügyi okból, akkor megszüntetik
II. BIZTONSÁGI ZÁRKÁBA/RÉSZLEGBE HELYEZÉS
• Tovább tart, mint a biztonsági elkülönítés
• Mikor? → ha olyan az előélete, a bűncselekmény jellege, a büntetés ideje/tartama vagy úgy viszonyul
a felügyelethez, hogy az utasításokat megtagadja, bv intézet rendjét nem tartja meg és ezekből alapos
okkal arra lehet következtetni, hogy:
1. bűncselekményt fog elkövetni, ami a bv intézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy
már megkísérelte
2. olyan magatartást fog tanúsítani, ami a többi fogvatartott életét, testi épségét, vagyontárgyait
sérti vagy veszélyezteti, vagy megkísérelt ilyen bűncselekményt
• A bv intézet parancsnoka rendeli el határozattal. Minimum 3 hónap. A bv parancsnok
meghosszabbíthatja max 3 hónappal. Ez után + 6 hónappal a bv országos parancsnok hosszabbíthatja
meg. Ez egy olyan jogkorlátozás, ami súlyosan kihat a jogaira.
• Van helye felülvizsgálatnak, amit a bv bíróhoz tud benyújtani az elítélt
• Mielőtt biztonsági zárkába helyezik az elítéltet, mindig meg kell hallgatni
• Felülvizsgálatkor mindig meg kell, hogy vizsgálja orvos
• Indokolt lehet további megfigyelési eszköz elhelyezése, biztonsági rácsot el lehet helyzeni
• Állandó őrzés és felügyelet van; látogató fogadása biztonsági rácson keresztül
• Nem dolgozhat együtt a többi fogvatartottal, csak a biztonsági részlegen belül
• Folytathat önképzést; egyéni lelkészi gondozásban vehet részt; a magánál tartott tárgyak köre
korlátozható
32
III. MOZGÁSKORLÁTOZÓ ESZKÖZ - BILINCS
• Fajtái: szárral, rögzítővel vagy anélkül, vezető bilincs, derekán, lábán
• Külön szabályok, hogyha bv intézeten kívül mozgatják
 bv intézeten belül maximum 12 óráig tarthat
 csak akkor lehet rajta folyamatosan 12 óráig bilincs, ha az egészégügyi állapota lehetővé teszi
és megengedi
 erről a bv intézet parancsnoka dönt
• Figyelembe kell venni, hogy milyen biztonsági besorolású az elítélt, a kockázati elemzését
• Az elítéltnek nem okozhat sérülést a bilincs használata
• Mindig írásban kell rögzíteni és utólag megvizsgálják, hogy indokolt volt-e a használata
• Ha mozgáskorlátozó eszközként vezetőbilincset és lábbilincset kell egyszerre alkalmazni, akkor
mindig a bv intézet parancsnoka jogosult rendelkezni erről és a megszüntetéséről is
• Vannak esetek, amikor büntetőügyben kell előállítani - amikor tárgyalásra viszik a
terheltet/letartóztatottat, a bíró volt, hogy mondta, hogy vegyék le róla a bilincset
 ma már ilyen nincs, hanem egyedileg bírálják el, hogy levehető-e a bilincs
 most már a bíró nem vetetheti le a bilincset
• Amikor szállítják az elítélteket, akkor nem lehet tárgyhoz vagy egymással összebilincselni az
elítélteket
• Más szabályok intézeten belül vagy szállítás során
• Annak is jelentősége van, hogy ki akarja büntetőügyben elállítani
IV. ELEKTRONIKUS TÁVFELÜGYELETI ESZKÖZ
• Az intézeten kívüli mozgást követik nyomon
• A pandémiás helyzetben kevesebb esetben kerül erre sor
• Mikor?
 Bv intézeten kívül foglalkoztatják
 Bv intézeten kívül fogad látgatót
 Súlyosan beteg hozzátartozóját meglátogatja a kórházban
 Temetésen vesz részt
 Csoportos kimaradás
▪ fiatalkorúaknál előszeretettel alkalmazzák
▪ nem egyedül, hanem egy csoportban mehetnek el
▪ pl. állatkertbe, Csodák Palotája
▪ ilyenkor civil ruhában vannak, ezekben az esetekben sosem kíséreltek meg szökést
 Reintegrációs őrizetnél
V. ELEKTRONIKUS MEGFIGYELÉSI ESZKÖZ - KAMERA
• Az elítélt intézeten beüli mozgását figyelik meg
• Belső mozgást és a kintről érkezőket is figyelemmel tudják kísérni
• El lehet helyezni biztonsági zárkában/részlegen, HSR körletben, ha magánelzárást hajtanak végre és
olyan elítéltről van szó, akinek időszakos megfigyelése szükséges vagy szuicid hajamú
• A szállító járműben is van kamera
• Annak az elítéltnek a zárkájában, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy önkárosító
cselekményt követett el, vagy akinél fenn áll az önkárosító tevékenység magas kockázata → a
zárkában kamera helyezhető el, ha ezzel az elítélt életét és testi épségét meg tudják óvni
• Kötelező az alkalmazása, ha korábban öngyilkosságot kísérelt meg és emiatt biztonsági elkülönítőben
vagy zárkában volt
• Személyiségi okok miatt nem lehet kamerát elhelyezni: fürdőhelyiség, illemhely
33
• Folyosón lehet, közös helyiségeken (pl. étkezde) elhelyezhető
• 30 napig kérhető ki, ha fel kell használni
 bűncselekmény/szabálysértés/fegyelmi eljárás miatt/ha a bv szervezet személyi állományába
tartozó személynek a jogszerű eljárását akarják ezzel bizonyítani
 ki kell kérni és nem törölhető
• Az abban szereplő személyes adat csak abban az eljárásban használható fel és ha nincs rá szükség,
törlni kell
• Max 60 napig lehet tárolni
VI. ELLENŐRZÉST BIZTOSÍTÓ MEGFIGYELÉSI ESZKÖZ
• 16/2014-es IM rendelet 58. §
• Az ellenőrző nyílást is úgy kell kialakítani a fürdőhelyiségnél vagy a mosdóhelyiségnél, hogy más
fogvatartott oda ne tekinthessen be
VII. MOTOZÁS
• Az elítélt testének, ruházatának és a nála lévő személyes tárgyainak és vagyontrágyainak
átvizsgálására szolgál
• Csak azonos nemű személy végezhet bizonyos vizsgálatokat, vannak olyan vizsgálatok, ahol csak
orvos vagy egészségügyi személy járhat el
• Soha nem történhet szeméremsértő módon
• Ha testüreget vizsgálnak (szájüreg kivételével) csak orvos végezheti, a szájüreg szemrevételezésnél
lehet a bv intézet személyi állományába tartozó személy is és lehet ellentétes nemű is
• Ha az elítéltnél találnak biztonságra veszélyes tárgyat vagy olyat, amit nem tarthat magánál, akkor
jegyzőkönyvet kell felvenni és alá kell íratni a fogvatartottal
• Célja a fogvatartás rendjét sértő cselekmények megelőzése, megakadályozása, rendkívüli esemény
megelőzésére is szolgálhat
• Tárgyi bizonyítási eszközként szolgál, amit fellelnek
• Technikai eszközt is be lehet vetni és szolgálati kutyát is (a bv-n belül is vannak TEK-esek)
VIII. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS, BIZTONSÁGI VIZSGÁLAT, BIZTONSÁGI SZEMLE
Szükség van arra, hogy ellenőrizzék a zárkákat, a bv intézetet, a lakóhelyiségeket, a közös területeket
Biztonsági ellenőrzés:
• célja, hogy a rongálásokat és a fogolyszökés előkészületét felderítsék
• nem csak bemennek a zárkába és végig nézik a fogvatartott távollétében (ha valamit találnak,
jegyzőkönyvet vesznek fel a fogvatartott jelenlétében), átvizsgálják a rácsot, a berendezést, elrejtetettek-e
tárgyat → mindent megnéznek
Biztonsági vizsgálat:
• cél, hogy felkutassák a fogvatartás rendjét sértő tiltott tárgyakat, pl. tiltott mobiltelefonokat
• kiterjed az elítélt személyes használati tárgyainak és az általuk használt helyiség vizsgálatára is
• a nap bármely szakában végrehajtható
• a pihenőidejükben csak akkor lehet végrehajtani, ha halaszthatatlan annak elvégzése
• évente egy alkalommal kell
Biztonsági szemle:
• cél, hogy a biztonságra veszélyes körülményeket felderítsék
• a bv intézet parancsnoka bármikor elrendelheti a biztonsági szemlét
34
IX. JOGOK FELFÜGGESZTÉSE
• Erre a bv intézet parancsnoka jogosult.
• Felfüggeszthető:
 kapcsolattartás
 testi és szellemi állapotának fenntartsa érdekében az 1 óra szabadon levegőn tartózkodást
 önképzéshez jog
 tanuláshoz való jogát
 reintegrációs képzéseken való jog
 a fogvatartotti fórumon véleményt nyilváníthasson
• Elsőkörben 5 napra lehet felfüggeszteni, a bv intézet parancsnoka jogosult erre; egyszer 5 nappal
meghosszabbítható, de ez már az országos parancsnok hatáskörébe tartozik
• Erre csak akkor kerülhet sor, ha olyan eset van, ami a bv rendjének fenntartását súlyosan veszélyezteti
• A bv ügyészt minden esetben értesíteni kell
• Ha terrorfenyegetettség van, akkor is el lehet rendleni ezeknek a felfüggesztését
• Meg lehet szüntetni a bv intézeten kívüli munkavégzést, szakképzésben, felnőttképzésben való
részvételt is
• Ajtók zárva tartásának elrendelése
• Rendkívüli esemény esetén is
ELÍTÉLTEK ELHELYEZÉSE, ELLÁTÁSA
Elhelyezhetők többszemélyes szárkában is, de az egyszemélyes elhelyezésre kell törekedni.
Emeletes ágy használata csak rendkívüli esetben megengedhető.
Az elítélteket ruházattal kell ellátni az évszaknak megfelelően.
Az évszaknak, egészségügyi állapotnak és életkornak megfelelően étellel kell ellátni az elítélteket
Az elítélt köteles a saját ruhájának mosásának, tisztántartásának a díját megfizetni
A közgyógyellátást biztosítani kell a bv intézeten belül is
Ha kint gyógyászati segédeszközre vagy gyógyszerre volt szükség, ezt a letéti pénzéből/munkavégzésért
kapott pénzéből kell fedezni. Ha a fogvatartott nem tudja fedezni, akkor a bv intézet megelőlegezi.
Vannak esetek, amikor a betegség miatt a bv intézet orvosa nem tudja a folyamatos orvosi ellátást biztosítani,
ekkor Berettyóújfalura viszik → BVEK
Ha nem akarja a fogvatartott, hogy a BVEK-ben lássák el, kérheti a büntetés végrehajtásának félbeszakítását.
JUTALMAK
A reintegrációs tevekénységnek fontos része, hogy az elítélt rádöbbenjen arra, hogy a bűncselekmény, amit
elkövetett, veszélyes a társadalomra.
A reintegrációs tevékenységet megfelelő időben kell elkezdeni. Aki 10 évnél többet tölt, nála előbb kell
megkezdeni, mint annál, aki mondjuk csak 1 évet tölt.
A pártfogó felügyelő, civil és karitatív szervezetek is igénybe vehetők.
Miért kaphat jutalmat?
• ha példamutató magatartást tanúsít
• tanulásban elért eredmény, szorgalom
• sporteredmény
• munkavégzés
• súlyos veszély elhárítása
35
Jutalom különböző formái (sorrendiség érvényesül!) → taxatíve 10 darab
a) dicséret
b) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása
c) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása
d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,
e) pénzjutalom
f) tárgyjutalom
g) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése (ez a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából fontos)
h) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül
i) jutalom kimaradás
j) jutalom eltávozás
FENYÍTÉSEK, FEGYELMI ELJÁRÉS
Azzal szemben, aki a bv intézet rendjét vagy biztonságát vétkesen megszegő magatartást tanúsít.
Meghatározza a törvény, hogy hány napon belül kell lefolytatni a fegyelmi eljárást.
Szexuális erőszak, zsarolás → a bv intézet az illetékes rendőrkapitánysághoz feljelentést tesz és fegyelmi
eljárást folytat le
Fegyelmi büntetések:
• Feddés
• Magánál tartható tárgyak körének korlátozása
• Sporteseményen, rendezvényen nem vehet részt
• Többletszolgáltatás megvonása
• Személyes szükségletre fordítható összeg csökkentése
• Magánelzárás - legsúlyosabb
Magánelzárás
 Meddig? → ez vizsgakérdés lehet!!
 fegyház fokozatban 25, börtön 20, fogház okozatban 10 napig terjedhet
 ha dolgozik az elítélt, a magánelzárás fegyház 20, börtön 15, fokház fokozatban 5 napig tarthat;
Kisgyermekes és várandós nővel szemben nem lehet alkalmazni
 Az időtartama alatt is engedélyezhető, hogy dolgozzon vagy iskolába járjon; a tanköteles fiatalkorút nm
lehet eltiltani a tanóráktól
 Nem lehet engedélyezni a kimaradás
 Csak a védővel tathatja a kapcsolatot
 Nem kaphat csomagot, nem is küldhet
 Kiétkeztetés során nem mehet vásárolni
 Önművelésre nincs lehetősége
 Sportrendezvényeken nem vehet részt
 Ha öngyilkosság vagy önkárosítás kockázata áll fenn, illetve a fiatalkorúaknál meg kell vizsgálni, hogy
egészségügyi okból alkalmas-e arra, hogy a magánelzárást végrehajtsák
 Van bírósági felülvizsgálati lehetőség
36
2021. 11. 30.
A tankönyv a december 20-i héten jelenik meg. A vizsga az unipollon lesz és a tankönyvből is lesz kérdés.
KAPCSOLATTARTÁS
A kapcsolattartás elősegíti a jogukat, hogy a külvilággal kapcsolatot tartsanak. A reszocializációt szolgálja és
a sikeres visszailleszkedést a társadalomba.
Ez a büntetés-végrehajtási jogviszonyból származó joga az elítéltnek.
A kapcsolattartás formái és gyakorlásának módja végrehajtási fokozatonként és rezsimenként eltérő.
A rendelkezési jogkör gyakorlója [ehhez semmi köze a bv bírónak!]
 a vádirat ebnyújtásáig az ügyész
 a vádirat benyújtása után az eljáró bíróság
▪ ez a letartóztatottak és a kényszerintézkedés hatálya alatt állókat érinti
leginkább
 a jogerős ítélet meghozása után a bv intézet parancsnoka
Letartóztatottak:
• a rendelkezési jogkör gyakorlója határozza meg, hogy kit fogadhat
• fontos, hogy információk ne kerüljenek ki, a büntetőeljárást ne lehessen meghiúsítani
Befolyásolja, hogy a bv intézet biztonságát védeni kell.
KAPCSOLATTARTÁSI JOGOK (számít a sorrend!)
A kapcsolattartási jogként kapott kimaradás és eltávozás nem azonos a jutalomként kapottal!!
1. Levelezés [a Covid alatt is gyakorolható]
◼ A rendelkezési jogkör gyakorlója határozza meg, hogy kivel levelezhet
◼ Hozzátartozókkal (Btk. és Ptk. szabályai szerint) és akire engedélyt kapott
◼ A befelé és a kimenő leveleknél is 2 munkanapon kell továbbítani
◼ Vannak személyek, akikkel a levelezés ellenőrizhető: hozzátartozó, engedélyezett személyek
◼ Több esetben volt, hogy bikadrogot
◼ Vannak, akikkel nem ellenőrizhető a levelezés és korlátlan gyakoriságú
▪ hatóságok (nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság)
▪ nemzetközi jogvédő szervezetek
▪ alapvető jogok biztosa
▪ OPCAT
Kivétel:
ha adat és kétség merül fel arra vonatkozóan, hogy nem a megjelöltnek megy a levél
ez csak a címzett azonosítására szolgálhat, nem olvashatják el a tartalmát
◼ Ha olyan levelet találnak, amiben tiltott adatok vannak
2. Telefonbeszélgetés [a Covid alatt is gyakorolható]
◼ Két lehetőség:
1. Falra akasztható telefonok, egy bizonyos összeget töltöttek fel előre
▪ azonosítani kellett, hogy engedélyezett személlyel telefonál
2. BV phone
▪ a bv intézet által engedélyezett
▪ csak annak jár, akinek van az óvadékhoz szükséges letéti pénze → ha a telefonnak
bármilyen problémája van, ami a fogvatartottnak felróható, a fogvatartott
megrongálja, akkor ez ebből a pénzből levonható
▪ csak az engedélyezett személyekkel beszélhet
37
▪ ha a védőt hívná, de nincs óvadékra pénze, akkor a bv intézet a költséget
megelőlegezi, különös méltánylást érdemlő esetben átvállalja
▪ ha nincs annyi pénze, hogy egy összegben fel tudja tölteni, akkor ez 6 részletre
lebontható
◼ A javítóintézetekben csak a csoportszobában vagy az intézetben felszerelt vezetékes telefont
tudják használni a növendékek
3. Csomagküldés és fogadás [az alapvető szabályai a Covid alatt is megmaradtak]
◼ Meghatározott a gyakoriság → havonta 1 alkalommal
◼ Negyedévente egyszer lehet ruhát és cipőt küldeni
◼ A BV Holdingnak van egy honlapja, ahova felmennek a hozzátartozók és internetesvásárlást
végeznek, bankkártyával kifizetik és ki tudják választani, hogy mit küldenek
◼ Korlátozás: nem lehet beküldeni élelmiszert (csak a BV holdingos területen), gyógyszert,
gyógyászati eszközt (egy-két kivétellel), dohányzati eszköz
▪ ha olyan gyógyszere van a fogvatartottnak, amit a bv intézet nem tud beszerezni, akkor
a parancsnok engedélyével ez beküldhető a fogvatartottnak
◼ A csomagban olyan dolgok lehetnek, amiket
4. Elektronikus kapcsolattartás – Skype
◼ rezsimszabályoktól függetlenül hetente 45 perc + 15 perc
◼ kintről nincs hívás, csak a bv intézet hívja fel a hozzátartozót/engedélyezettet
5. Látogató fogadása [A Covid ideje alatt korlátozott]
◼ Havonta egyszer 60 és 120 perc közötti időtartamra fogadhatnak látogathatót
◼ Egyszerre 4 személyt egy időben
◼ Kivételesen meg lehet hosszabbítani egyszer 30 perccel – ezt a fogvatartott é a hozzátartozó is
kérheti
◼ A javítóintézetekben nem korlátozták a Covid miatt, de van lázmérés és kell a védettségi
igazolvány
◼ Ha a látogató megszegi a látogatás rendjét, az rendbírsággal sújtható és korlátozni lehet, hogy
ő látogasson
◼ Csak plexin keresztül tarthatják a kapcsolatot, nincs közvetlen testi kontakt
6. Látogató BV intézeten kívüli fogadása [A Covid ideje alatt nincs]
◼ Természetesebb hatást kelt, mint a bv intézeten belüli
◼ Lehetőség van arra, hogy a költőpénzt készpénzben megkapja és pl. fagyizhat a fogvatartott a
gyerekével
◼ Ideje általában 2 óra
◼ Jelentősége van a végrehajtási fokozatnak és a rezsimnek - a büntetésének legalább 1/3-ád
letöltötte; fegyház fokozatban 1 évet, börtön fokozatban 6 hónapot, fokház fokozatban hónapot
◼ Az időtartam beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába
◼ Először az engedélyezett személy megérkezik és csak utána mehet ki a fogvatartott
7. Kimaradás
◼ A büntetésének legalább 1/3-ád letöltötte; fegyház fokozatban 1 évet, börtön fokozatban 6
hónapot, fokház fokozatban hónapot
◼ Rövidebb idő – maximum 24 óra lehet
◼ Reszocializációs célja van
◼ Beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába
◼ A BV intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy vihessen magával költőpénzt
38
8. Eltávozás
◼ A büntetésének legalább 1/3-ád letöltötte; fegyház fokozatban 1 évet, börtön fokozatban 6
hónapot, fokház fokozatban hónapot
◼ A végrehajtási fokozatokhoz igazodik - fegyház: 5nap, börtön: 10 nap, fokház és átmeneti
részlegen 15 nap
◼ Reszocializációs célja van
◼ Beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába
◼ A BV intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy vihessen magával költőpénzt
Látogató bv intézeten kívüli fogadása, kimaradás, eltávozás közös szabályai
• Nem engedélyezhető:
 akik a meghatározott időt még nem töltötték le
 a rendelkezési jogkör gyakorlója nem járult hozzá
 újabb büntetőeljárás van vele folyamatban és az ügyészség nem engedélyezte
 ha erőszakos többszörös visszaeső, akkor nem engedélyezhető
 ha magas kockázati besorolású
• Ha korábbi távolléte alatt bűncselekményt követett el és emiatt szabadságvesztésre ítélték, akkor az
ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően 3 évig nem engedélyezhető
• Ha engedélyezték és önhibából nem ér vissza határidőre, akkor az intézetbe való visszafogadástól 1
évig nem lehet engedélyezni (akkor a bv bíró elfogató parancsot bocsát ki)
• Ha korábban távolétét engedélyezték és késve vagy ittasan tér vissza, akkor a visszaérkezéstől 6
hónapig nem engedélyezhető (ekkor nem bocsátanak ki elfogató parancsot)
• Mielőtt ezeket engedélyeznék, be lehet szerezni rendőri jelentést
 a lakóhely/tényleges tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot keresik meg
• Ha átmeneti részlegen van/hamarosan szabadul/különösen méltányos esetben engedélyezhető akkor
is, ha egyébként nem lenne engedélyezhető.
• Mindig civilruhában megy ki a fogvatartott
REINTEGRÁCIÓS ESZKÖZÖK
OKTATÁS
❖ Nemzeti közoktatásról szóló törvény 45. § (3) → meddig tart a tanköteles életkor
❖ Már felnőttképzésben való részvételt is lehet kezdeményezni, támogatni
❖ Vannak olyan oktatási és képzési formák, amikor ösztöndíjat kap az elítélt – ilyenkor ebből is
levonható a tartása és ugyanúgy, ahogy a munkadíjból, a szabadulásra tartalékolni kell egy bizonyos
összeget
❖ Nem minden bv intézetnek van saját iskolája
❖ Somogyi Ábel fogvatartottként végezte el a jogi egyetemet → tehát felsőfokú tanulmányok is
végezhetők
❖ A fiatalkorúak 16 éves korukig kötelesek tanulni
❖ A sajátos nevelési igényű fiatalok 23 éves korukig tankötelesek
❖ Fiatalkorú elítélt és javítóintézeti növendék kötelezhető lenne arra, hogy 21 éves koráig tanuljon, de
nincs olyan bizottság a büntetés-végrehajtásban, aki vizsgálná, hogy sajátos nevelési igényűek-e
❖ A javítóintézeti növendékek 18 éves korukig kötelezhetők tanulásra
MUNKAVÉGZÉS
❖ Minden felnőttkorú elítéltnek kötelezettsége, hogy munkát végezzen
❖ Ez nem zárja ki a lehetőségét, hogy oktatásban/szakképzésben/felnőttképzésben részt vegyen – de
ekkor mentesülhet a munkavégzés alól, és a vizsga idejére is
39
SZABADULÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS
❖ Csak a jogerősen fogvatartottakra vonatkozik
❖ Munkahelyet keresnek neki, beszélgetnek vele, hogy milyen elképzelései vannak
❖ A bv pártfogó felügyelő végzi
❖ Annak van jelentősége, hogy ki mennyi időt tölt a bv intézetben
 1 évnél rövidebb → 2 hónappal a szabadulása előtt kell megkezdeni
 1-5 év közötti → 6 hónappal a szabadulása előtt kell megkezdeni
 5-10 év között → 1 évvel a szabadulása előtt kell megkezdeni
 10 évet meghaladó → 2 évvel a szabadulása előtt kell megkezdeni
❖ Meghallgatják az elítéltet
❖ Felveszik egy civil szervezettel a kapcsolatot
❖ Ha gyógykezelése szükséges, a bv pártfogó felveszi egy egyészségügyi intézettel a kapcsolatot
❖ A szabadulásra történő felkészítés nagyon fontos az elítéltnek
❖ Ha olyan elítéltről van szó, aki kiskorú gyermek/kiskorú gyermeke sérelmére követett el
bűncselekményt (szexuális, személy elleni erőszakos, kiskorú veszélyeztetése), akkor a szabadulása
előtt lehetőség szerint 2 hónnappal a bv intézetnek meg kell keresnie a gyámhatóságot
❖ Szexuális bűncselekményt elkövetőknél pszichológus bevonása szükséges
❖ Külön szabályok vonatkoznak azokra, akik hosszabb tartamú szabadságvesztést töltenek
▪ hosszabb tartam ebben az értelemben: 10 év vagy annál több /HSR körlet
▪ egyéni reintegrációs programot készítenek és a fogvatartott köteles ezt betartani
TÁRSADALMI KÖTŐDÉSI PROGRAM – TKP
❖ Azoknak van, akiket először ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, vétséget követtek el és a
kiszabott szabadságvesztés tartama nem haladja meg az egy évet
❖ Nem automatikusan történik, hanem mindig kérelmeznie kell a fogvatartottnak, a befogadásától
számított 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy kéri-e
❖ Nem lehet a programban aki újabb bűncselekményt követ el
❖ A családi kapcsolatokat próbálják erősíteni/helyreállítani
❖ Segítenek neki abban, hogy ne veszítse el a munkahelyét/új munkahelyet találjon
❖ Segítenek neki a lakhatás biztosításában
❖ Havonta 5-10 napra eltávozhat
❖ A Bv intézeten kívül végezhet munkát és tanulhat is → ilyenkor elektronikus távfelügyeleti eszköz
van rajta
❖ Mindig a BFB helyezi ide vagy helyezi ki innét
REINTEGRÁCIÓS ŐRIZET
❖ Ezzel tudják enyhíteni a bv intézetek túlzsúfoltságát; a pandémiás helyzetben is működik
❖ Feltételei:
✓ a büntetés célja így is megvalósítható
✓ a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét megelőzően
✓ olyanoknál, akik gondatlan bűncselekményt követett el
✓ aki enyhébb szándékos bűncselekményt követett el
❖ Gondatlan bűncselekmény → 1 év, enyhébb szándékos bűncselekmény → 10 hónap
❖ Tartama beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába [ha nem szegi meg a szabályait]
❖ A BV bíró engedélyezi; meg kell hozzá hallgatni az elítéltet
❖ A bv intézetnek előterjesztést kell tenni a bv bíróhoz
❖ Nem automatikusan engedélyezik, hanem a bv pártfogó felügyelő megnézi, hogy az adott hely
alkalmas-e erre, pl.: van-e árammal ellátottság
40
❖ Meghatározza a bv bíró, hogy bizonyos szükségletek kielégítése miatt (pl. dolgozik, bevásárolni,
oktatás, gyógykezelés) a meghatározott tartamra és célból elhagyhatja a kijelölt helyet
❖ Ki van zárva:
 további szabadságvesztés büntetésről érkezik értesítés
 elrendelik a letartóztatását
 ha megszüntetik a reintegrációs őrizet neki felróható okból
 ha végrehajtási fokozatban nem töltött le bizonyos időt
 ha a bv pártfogó felügyelő úgy ítéli meg, hogy alkalmatlan a lakóhely/tartózkodási hely arra,
hogy az elektronikus távfelügyeleit eszközt helyezzenek el
 ha kiutasították
❖ Ha megszegi a szabályait, akkor visszaviszik a bv intézetbe; a legközelebbi bv intézetben állítják elő,
a bv ügyésznek is lehet szerepe
FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS
❖ A bv bíró hatásköre
❖ Btk. anyagi jogi szabályai az irányadók
❖ A büntetés 2/3-át, visszaeső esetén ¾-ét le kell töltenie a fogvatartottnak
❖ Feltétele: alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a további szabadságelvonás nélkül is elérhető
❖ Mindig meg kell hallgatni az elítéltet [a Covid ideje alatt videókonferenciás történik ez]
❖ Fellebbezési lehetősége van: elítélt, védő, bv ügyész
❖ Ha szükséges, pártfogó felügyelői vélemény beszerzését is el kell rendelni
❖ Bizonyos esetekben külön magatartási szabályokat s meg kell állapítani, pl. fiatalkorúak esetében
❖ Ha sikeres a tartama, akkor beszámít a kiszabott szabadságvesztés tartamába
❖ Ha megszegi a szabályait az elítélt vagy a tartama alatt szándékos bűncselekményt követ el/elítélik →
akkor meg kell szüntetni és tartama nem számít be a kiszabott szabadságvesztés tartamába
UTÓGONDOZÁS
❖ Nem kötelező jogintézmény, az elítéltnek mindig kérelmeznie kell
❖ Tartama legfeljebb 1 év
❖ Reszocializációs, reintegrációs célja van
❖ Külső intézményeket és civil szervezeteket is be lehet vonni
❖ A bv pártfogónak is szerepe van itt
FIATALKORÚAK
Ha nincsenek speciális szabályok, akkor a felnőttkorúakra irányadó szabályokat ugyanúgy alkalmazni kell
rájuk is → Lex specialis derogat legi generali
Büntetés-végrehajtási értelemben fiatalkorú az, aki a 18. életévét betöltötte, de a 21. életévét nem!!
Külön bv intézetben kell végrehajtani.
➔ Tököl
➔ Szirmabesenyő
➔ Pécs (ma már nem működik ott az fk bv intézet, mert abban a térségben lecsókként a számuk)
Országos: az ország bármelyik megyéjéből lehet oda fiatalkorút vinni
Regionális: környék megyéiből lehet oda fiatalkorút vinni
Csak az intézet működése szempontjából lehet elhelyezni felnőttkorúakat és el kell különíteni a
fiatalkorúaktól. A felnőttkorúak kisegítő tevékenységet végeznek, pl. ételt osztanak.
Az átnevelés és nevelés kiemelt jelentőséggel bír –y fontos az oktatás és a szakképzés
41
Fontos a törvényes képviselő szerepe → olyan jogai vannak, mint a védőnek: indítványozási, észrevételezési,
fellebbezési + beléphet a bv intézetbe
A szülői jogosultságok szünetelnek és átszállnak az intézet igazgatójára/a parancsnok hatáskörébe. A
képviseleti jog nem szünetel és nem száll át.
A gyámhatóságnak is szerepe van.
Dícsérő oklevéllel is lehet jutalmazni a fiatalkorúakat.
Csak két végrehajtási fokozat van: börtön és fokház
A fiatalkorúaknál is van magánelzárás → börtönben 10 napig, fokházban 5 napig terjed
A nagykorúsítás a bv bíró hatáskörébe tartozik
Együttes elhelyezésre van lehetőség, ha testvérek és ez a büntetésvégrehajtás célját nem veszélyezteti.
Náluk is van anya-gyermek részleg.
Családi konzultáció
 kötetlen beszélgetési forma
 a bv intézet parancsnoka engedélyez
 bemehet a hozzátartozó, a család
 a családi kapcsolatok építését
 sajnos Magyarországon nem igazán valósul meg
Családterápia
 kötött
 szakember segítségével
 sajnos Magyarországon nem igazán valósul meg
Reintegrációs őrizet két KONJUNKTÍV feltétele:
✓ családterápián/ családi konzultáción vett részt
✓ a törvényes képviselő vállalja, hogy magához fogadja
A 18. év alatti fiatalkorú nem dohányozhat
A vizsgán a munkáltatást nem kell tudnunk → 216 – 273. § !!!
2021. december 7. (utolsó előadás)
ELZÁRÁS
Teljes szabadságelvonással járó szankció. A büntetések hierarchiájában a második helyen van, a
szabadságvesztés után helyezkedik el.
Szabadságvesztés büntetéssel egyidejűleg nem szabható ki.
Tartama eltérő fiatalkorúaknál és felnőttkorúaknál
➔ felnőttkorú: 5-90 napig
➔ fiatalkorú: 3-30 napig
Bv intézetben kell végrehajtani – abban, amelyiket kijelölik az elzárás végrehajtására
Főszabály szerint el kell különíteni az elzárást töltőket a szabadságvesztést töltőktől, de vannak kivételek
Nem szabad összekeverni az elzárás büntetést a szabálysértési elzárással
Az elzárást töltőket és a szabálysértési elzárást töltőket lehet együttesen elhelyezni, egy zárkában
Az elkülönítési szabályokat (a bűntársakra vonatkozó kivételével) az elzárás esetén is alkalmazni kell
42
Nem lehet biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezni az elzárást töltőket
Nincs formaruha, az elzárást töltő a saját ruháját viselheti
Elzárás esetén jogok felsorolása → 275. § (1)
Kaphatnak csomagot.
Vizsgakérdés lehet: 275. § (2)
Az elzárásra ítélt részére kimaradás nem engedélyezhető, ha ellene szabadságvesztéssel fenyegetett
bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a
büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz,
hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa.
A letartóztatott; aki átváltoztatott szabadságvesztést tölt; az elzárásra ítélt → nincsenek eltiltva a közügyek
gyakorlásától. Két módon gyakorolhatják:
◼ mozgóurna
◼ elzárás és átváltoztatott szabadságvesztés → engedélyezhető részükre, kérelemre a
félbeszakítás – ez nem számít bele az időtartamba
Lehetnek együtt a szabadságvesztés büntetést töltőkkel, ha dolgoznak.
Ugyanannyi munkadíjat kap, mint egy szabadságvesztés büntetést töltő. Lehetősége van arra, hogy a bv
intézeten kívül is dolgozhasson.
Jutalmak → 276. § (1)
Fenyítés → 276. § (2)
Vizsgakérdés: náluk is van magánelzárás, ami max. 5 napig terjedhet!
Félbeszakítás → mint a szabadságvesztés esetén
Vizsgakérdés: 278. § (1) a-d) – ez 2021. január óta van így
Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését
követően az elzárásra ítélt
a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a
gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,
b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült,
c) folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, vagy két
évet vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben,
d) olyan szabadságvesztést tölt, amely mellett kiutasítását rendelték el.
KÖZÉRDEKŰ MUNKA
48 és 312 óra között van a tartama. Hétvégén vagy heti pihenőnapon, szabadidejében kell elvégezni. munkadíj
és díjazás nem jár. Minimum napi 4 óra, max. napi 12 óra. Egy héten minimum 4 óra és max 48 óra. Mindig
órákban tartják nyilván.
Büntetés jellege van, cél: a társadalomnak végezzen hasznos munkát és bűnismétlés megelőzése
Ha nem tesz eleget, akkor átváltoztatják szabadságvesztés büntetésre, ami lehet kevesebb, mint a generális
minimum. 4 óra az átváltoztatási kulcs, ha fenn marad még pár óra, azt egy napnak kell tekinteni. Fogház
fokozat!
Nem létesül munkaviszony, a bv jogviszony keretében végzi.
43
2021. január 1.-től új szabály: ha kijelölték az első munkahelyet és két év eltelik, a végrehajthatósága
megszűnik.
Ha a kötelezettségének 2 éven belül önhibájából ne tesz eleget, a pártfogó jelentést készít, az ügyész
indítványára a bv bíró átváltoztatja szabadságvesztés büntetésre.
Félbeszakításra itt is sor kerülhet.
Elítélt jogai: 280. § (6)
A munkahelynek is vannak kötelezettségei.
Elsősorban az elítélt lakóhelye szerint, illetve az elítélt tényleges tartózkodási helye szerint kel kijelölni a
munkahelyet. Ha ebben változás történik, az elítélt köteles ezt bejelenteni.
Foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítése fontos, hogy az egészségügyi állapota lehetővé teszi-e, hogy
a közérdekű munkának eleget tegyen. A szankció kiszabásakor a bíróság felméri az egészségügyi állapotot és
a szakképesítést. De az egészségügyi állapota romolhat, akkor újra elkészítik a szakvéleményt. Nem
jogosultság, hanem kötelesség megjelenni a foglalkoztathatósági vizsgálaton. Ha felhívja a figyelmét a
pártfogó felügyelő és önhibájából nem jelenik meg, akkor a bv bíró átváltoztatja szabadságvesztésre.
Nem lehet kijelölni → 283. § (4)
Vizsgakérdés lehet: 283. § (5)
A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyészség,
az elítélt és a védő bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra
halasztó hatálya van. A felülvizsgálati kérelmet, ha azt nem az ügyészség terjeszti elő a bírósághoz, az ügyben
eljárt pártfogó felügyelői szolgálatnál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő
meghallgatáson határoz, az elítélt a felülvizsgálati kérelemről nyomban nyilatkozatot tesz, amit
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Nyilvántartás: benne vannak azok szervek, személyek, ahol a munkát el lehet végezni. – 281. § (3)
Kérhet új munkahelyet az elítélt. Pl.: költözés miatt, vagy mert felmerült egy erre alapot adó ok. Vagy mert
az elítélt nem tudja fedezni a költségét, hogy mindennap arra a munkahelyre járjon. Ennek is van
felülvizsgálati kérelemre.
Végrehajtását a pártfogó ellenőrzi
Az elítélt kötelessége, hogy munkára képes állapotban megjelenjen. Ha hiányzik és nem tudja az okát
megjelölni, akkor önhiba merül fel. Ha nem fegyelmezetten viselkedik, nem végzi el a kijelölt munkát, nem
tartja be a munkavédelmi szabályokat, ezeket rögzíteni kell.
287. § (4) – munkahely kötelezettségei
Vizsgakérdés lehet: A végrehajthatóság megszűnése → 289. § - 2021. január 1-től új rendelkezése
289. § A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedése után az elítélt
a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a
gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,
b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült,
c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem
teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény, vagy a megismételt vizsgálat szerinti
foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,
d) folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban.
44
Fiatalkorúval szemben akkor lehet kiszabni, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor a 16. életévét betöltötte.
Átváltoztatás! → 290. § és 291. §
- mindig meg kell hallgatni az elítéltet
- az ügyészség indítványoz
PÉNZBÜNTETÉS
A Törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre.
Van lehetőség halasztásra és részletfizetésre. Ha egy részlet elmarad, az egész válik egy összegben esedékessé.
Átváltoztatható szabadságvesztésre, a napi tételek száma az irányadó, a bv bíró változtatja át. Ha átváltoztatja
a bv bíró, és a szabadságvesztés töltése alatt megfizetésre kerül, akkor azt a szabadságvesztés tartamából le
kell vonni → van lehetőség az átváltoztatás után megfizetni
Vizsgakérdés: 296. § és 304. § → 2022. 01. 1-től változni fog, nekünk mindig a hatályos anyagot kell tudni!
296. §
(1) A foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a
foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabják ki, tartamába be kell számítani
a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés, illetve az elzárás megkezdése között
eltelt időt,
b) a szabadságvesztés, illetve az elzárás félbeszakításának tartamát,
c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,
d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés idejét.
(2) Nem számít be a foglalkozástól eltiltás tartamába az az idő, amely alatt az elítélt
a) azt a szabadságvesztést, illetve elzárást tölti, amelynek alapján a bíróság a foglalkozástól eltiltást
kiszabta,
b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan foglalkozástól eltiltást is
végre kell hajtani,
c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása alól kivonja magát.
304. §
(1) A közügyektől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, tartamába be kell
számítani:
a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés - előírt időben történő - megkezdése
között eltelt időt,
b) a szabadságvesztés félbeszakításának idejét
c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,
d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés idejét.
(2) A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt
a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást kiszabta,
b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyektől eltiltást is
végre kell hajtani,
c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
KITILTÁS
A közigazgatási terület szerint illetékes rendőrkapitányság hatja végre
45
INTÉZKEDÉSEK
A jóvátételi munkát a jogerőre emelkedéstől 1 éven belül kell végrehajtani!
310. § - 318. §
A katonákra vonatkozó rendelkezéseket nem kell tudnunk a vizsgára!
KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS - 325. § - 342. §
A személyi szabadság teljes elvonásával jár, speciális rendelkezés. Akivel szemben kiszabták, nem minősül
fogvatartottnak, megnevezése: beteg
A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei:
✓ ha a kóros elmeállapotú személy személyelleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő
cselekményt követ el
✓ ÉS tartani lehet attól, hogy újból hasonló jellegű deliktumokat hoz létre
✓ ÉS ha büntethető lenne, akkor 1 évet meghaladó szabadságvesztére kellene ítélni
Ha szabadlábon volt, akkor az országos mentőszolgálat útján szállítják az IMEI-be
Gyógyszeres kezelés van, nem lehet velük szemben fegyvert alkalmazni. Nem zárkák vannak, hanem
kórtermek. Nem kell elkülöníteni a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól. Nem parancsok van az IMEI-ben, hanem
orvos.
A felülvizsgálat a bv bíró hatáskörébe tartozik.
Folyamatosan biztosítani kell az őrzésüket és felügyeletüket. Egészégügyi elbánást és jogaik érvényesítését
kell biztosítani.
Fő szabály szerint saját ruhájukat viselhetik, de van barna formaruha is.
A beteg pénzletétjének jogszabályban meghatározott részét havonta saját szükségleteire fordíthatja, az ezt
meghaladó összegű felhasználást az IMEI főigazgató főorvosa engedélyezheti.
332. § (1) → kapcsolattartás
Temetés és beteg hozzátartozó látogatása ugyanaz, mint a szabadságvesztés esetén
338. § - Adaptációs szabadság → maximum 60 nap, ha sikeresen telik, beszámít a tartamba
JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS - 343. §-tól
SZGYF – Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Szünetelő jogok – 353. §
Korlátozható jogok → 354. §
355. § (1) → jogok
356. § - kötelezettségek
380. § → csak a javítóintézeti rendész alkalmazhatja!
A testi kényszert az igazgató vagy az ügyeletes vezető rendeli el és felül kell vizsgálni, hogy jogszerűen került-
e rá sor, halált okozó testi kényszer esetén a bv ügyész vizsgálja felül.
Testi kényszer: megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés stb. 14-18 éves kor között csak korlátozottan
alkalmazható tesi kényszer, csak megfogás és lefogás.
ideiglenes elbocsátás → 380. §
46
LETARTÓZTATÁS 386. § - 422. §
Katonákra vonatkozót nem kell tudnunk
Bv intézetben hajtják végre
Van anya-gyermek részleg és kizáró rendelkezések
390. § (1) → rendelkezési jogkör gyakorlójának jogosultságai
391. § - elkülönítési szabályok
392. § (2) – nagyon fontos!
Fegyház végrehajtási fokozatnak felel meg – szigorú végrehajtási szabályok vannak, a zárkáját mindig zárva
kell tartani
Fő szabály szerint általános rezsim, ha magatartása és egyéb körülmények indokolják, akkor enyhébbe vagy
szigorúbba kerülhet – a részletszabályokat nem kell tudnunk
Jogok és kötelezettségek – 394. § és 397. §
398. és 399. § - védővel való kapcsolattartás
Vannak kapcsolattartási jogok
Munkavégzés 407. § - ha kéri, végezhet munkát, de nem köteles
Van jutalmazás és fenyítés
A magánelzárás tartama, ha dolgozik 10 napig terjedhet, ha nem dolgozik, akkor 15 napig – ez kérdés lehet
Szabadítás - 410. §
Fiatalkorúaknál speciális szabályok – ha nem töltötte be a 14. életévét, akkor javítóintézetben hajtják végre;
14 és 18 között javítóintézet, kivételesen bv intézet; 18 ás 20 év között bv intézet, kivételesen javító; 20 év
felett bv intézet
Az eljáró ügyész vagy bíróság dönt a helyváltoztatásról
A fiatalkorúaknál max. 5 nap az elzárás tartama
ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS – 424-426. §
SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA – 433. §
(3) a) → vizsgakérdés lehet! (3) A szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha
a) az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet meghaladó
időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy letartóztatásban,
Vizsgára kell: ezek + az előadásokon elhangzott szakaszok
Bv. törvény:
3. § 6. § 11. § 12. § 13. § 14. § 20. §, 21. § 24., 25. § 26/A. § 27-28. § 29. § 30. § 31, 31/A. 37, 38. § 39. §
41. § 42. § 43. § 44. § 45-47. § 47- 75. § 75/B-76. § 82. § 83- 192. § 192-206. §
16/2014.es IM rendelet:
33. § 40. §. § 41. § - a részletszabályok nem kellenek! 51-76. §, 95-127. § 102/A. § 136/A-137. § 138. § 181-
204. §
47

Büntetés Végrehajtási Jog DD

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Büntetés Végrehajtási Jog DD

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Büntetés-végrehajtási jog (Valószínűleg felelet-választós lesz a vizsga. Vagy pedig kifejtős kérdések rövid válaszokkal.

Túlzsúfoltság jellemzi a büntetés-végrehajtási intézeteket.

You might also like