A szervezet anyag,- és

energiaforgalma
 Az anyagcsere (metabolizmus) a szervezetben lejátszódó
anyag,-és energiaátalakulások összessége

Anyagforgalom

Anabolikus folyamatok: a Katabolikus folyamatok:

makromolekulák, egyszerűbb makromolekulák
vegyületekből történő, lebontása, mely során az
energiát igénylő szintézise energia kis lépesekben,
fokozatosan szabadul fel
 Az anyagcsere (metabolizmus) a szervezetben lejátszódó
anyag,-és energiaátalakulások összessége
Energiaátalakulás:
A sejtek csak kémiai energiát képesek felhasználni, mely működésük során különböző
energiafajtákká alakul

Belső mechanikai munka: szív,-simaizom kontrakciók

Elektromos munka: membránpotenciál fenntartása, akciós potenciál generálás
Ozmotikus munka: ion koncentrációk fenntartása
Kémiai munka: kémiai kötések kialakítása - molekulák szintézise

Külső mechanikai munka: vázizom kontrakciók

 Az energiaforgalom meghatározása: kalorimetria
Élettani haszonérték = égéshő: 1 g anyag elégetésekor felszabaduló energia (kJ/g)

Hess-törvény: egy reakcióban felszabaduló energia csak a kiindulási anyagoktól és a

végterméktől függ, független a reakció úttól
Hőegyenérték: 1 liter O2 felhasználása során felszabaduló energia mennyiség (kJ/l)

Légzési hányados (RQ): egységnyi oxigén fogyasztásra eső CO2 termelés

V CO2
V O2

Égéshő/élettani O2 RQ
haszonérték egyenérték
Szénhidrát 17.2/17.2 21.2 1.00
Zsír 38.9/38.9 19.7 0.7
Fehérje 23.7/17.2 19.2 0.8
Alkohol 30/30
 Az energiaforgalom meghatározása: kalorimetria
Direkt kalorimetria során a szervezet hőleadását mérjük
 Az energiaforgalom meghatározása: kalorimetria
Indirekt kalorimetria során az oxigénfogyasztás alapján határozzuk meg a
hőtermelést
 Alap-energiaforgalom: standard feltételek mellett mérhető,
alapszükségleteket biztosító energiaforgalom

• Legalább 8 órás éhezést követően

• Fekvő testhelyzetben

• Nyugodt, de éber állapotban (fizikai/mentális/emocionális megterheléstől mentes)

• Hőmérsékleti komfort zónában, ruhátlanul (26ºC), felöltözve (20ºC)

• Gyógyszermentes állapotban
Alap-energiaforgalom: függ a testmérettől, életkortól, nemtől
 Intermedier anyagcsere
Az emésztőrendszerből felszívott tápanyagok felhasználását, átalakítását végző
intracelluláris folyamatok összessége, illetve ezek egymással való kölcsönhatásai.
 A szénhidrátok intermedier anyagcseréje
A táplálékkal bekerült szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel és
kerülnek be a vérkeringésbe.

glükolízis glükogenezis glükogenolízis glükoneogenezis

 A szénhidrátok intermedier anyagcseréje
glükolízis: a biológiai oxidáció (sejt légzés) első, citoplazmában lejátszódó lépcsője,
mely során a glükóz piruváttá - anaerob körülmények között laktáttá- alakul.
nettó energia profit: 2 ATP
 A szénhidrátok intermedier anyagcseréje

Glükogenezis: a glükóz molekulák polimerré való alakítása

- csak máj és harántcsíkolt izomrostok képesek
glikogén szintézisre

Glükogenolízis: glikogén lebontása glükóz monomerekké

- leggyorsabban mobilizálható
tápanyag raktár
 A szénhidrátok intermedier anyagcseréje
Glükoneogenezis: glükóz molekula szintézise intermedier metabolitokból
(piruvát, tejsav, aminosav) Glükóz felvétel/leadás

RENDKÍVÜLI ENERGIAIGÉNY
- jellemzően májsejtek képesek rá

- alacsony tápanyag bevitel, éhezés

esetén biztosítja a glükóz ellátást
 A szénhidrátok intermedier anyagcseréje
A glükóz, a sejtek elsőrendű üzemanyaga, melyet specifikus GLUT transzporterek
segítségével, facilitált diffúzió révén vesznek fel.

VÉR: monoszacharidok

IZOM: MÁJ ZSÍRSZÖVET AGY

aerob glükogenezis glikolízis: a test glükóz
glikolízis felhasználásának
anaerob - acetil-KoA
25%-a
glükogenolízis - biológiai
zsírsav szintézis oxidáció
glükogenezis glikolízis - glicerin-1-foszfát
glükoneogenezis
glükogenolízis Triglicerid
Cori-kör szintézis
 A lipidek intermedier anyagcseréje
A zsírok, monogliceridek és zsírsavak formájában szívódnak fel és a enterocytáktól a
nyirok kapillárisok szállítják el.

Enterocyták: chylomicron-ok
hosszú láncú zsírsavak, trigliceridek, koleszterin +
proteinek

Extrahepatikus szövetek:
Máj: very low density lipoprotein high density lipoprotein (HDL): koleszterin!
(VLDL) low density lipoprotein (LDL)
 A lipidek intermedier anyagcseréje: felépítő folyamatok

Zsírsav szintézis: Triglicerid szintézis:

Citoplazmában lejátszódó folyamat, Glicerin –OH csoportjai és

mely során aktív ecetsav hosszúláncú zsírsavak között kialakuló
egységekből, hosszú szénláncú észter kötések révén létrejövő
zsírsavak képződnek molekulák
- hepatocyták, enterocyták, zsírsejtek
képesek triglicerid szintézisre
- a szervezet hosszú távú tápanyag
raktára
 A lipidek intermedier anyagcseréje: lebontó folyamatok

lipolízis Zsírsav béta-oxidáció

Triglicerid molekulák A mitokondriumban lejátszódó lebontó

hidrolízise, mely során folyamat, mely során két szénatomos
glicerin és szabad egységekre (ecetsav, acetil-KoA) hasad a
zsírsavak képződnek hosszú láncú zsírsav

Acetil-KoA

Citromsav ciklus: Ketontest képződés:

acet-ecetsav, béta-
hidroxi-vajsav

METABOLIKUS
ACIDÓZIS
 A lipidek intermedier anyagcseréje

VÉR: szabad
zsírsavak és
chylomicronok

IZOM: MÁJ ZSÍRSZÖVET AGY

Zsírsav béta-oxidáció Triglicerid Triglicerid Speciális lipid
szintézis szintézis szintézis:
szfingolipidek
Zsírsav szintézis
Lipolízis
Zsírsav béta-oxidáció
Zsírsav szintézis
Koleszterin szintézis
 A fehérjék intermedier anyagcseréje
Fehérje szintézis proteolízis
Emésztőrendszer: aminosavak

VÉR

IZOM: MÁJ AGY

Izomfehérjék szintézise
proteolízis
•receptor fehérjék,
Aminosav szintézis
•csatorna fehérjék,
Aminosav átalakítás •transzporterek
•szintézis enzimek
Felhasználás
glükoneogenezishez
Belépés a citrátkörbe
Óriási mértékű fehérje
szintézis
(plazmafehérjék)
Aminosavak szerkezetüktől függően, különböző pontokon lépnek be a citromsav ciklusba