Magyarország a II.

Világháborúban

I. Előzmények:

 1939-ben Horthy Teleki Pált bízta meg kormányalakítással

 Teleki céljai:
o fegyveres semlegesség megőrzése
o önálló magyar politizálás
o revízió

 1939. március 15. Kárpátalja elfoglalása

 1939. február csatlakozás az Antikomintern-paktumhoz

o Németország és Japán katonai-politikai szövetsége
(később csatlakozik Olaszo. is)

 1939. áprilisában kilép a Nemzetek Szövetségéből

 1939. május 5. II. zsidótörvény elfogadása
o Már faji alapon határozza meg ki a zsidó (egyik szülő vagy két nagyszülő
zsidó)
o Egyes foglalkozásokban csak 6% lehet zsidó

 1939. után a Felvidék és Kárpátalja visszaszerzése után Erdély revíziója lett a cél

II. A háború első szakasza:

 1939. szeptember 1-én a németek lerohanták Lengyelországot

o Teleki elutasítja az ehhez való csatlakozást és bármilyen segítséget →
Fegyveres semlegesség elve

III. II. bécsi döntés:

 1940. július 30-án felvázolta terveit a Szovjetek lerohanásával kapcsolatban, de ehhez

szüksége volt magyar vasút vonalakra
o Ezt a revíziós igények kielégítésével tervezte elérni
 1940. II. bécsi döntés
o Magyarország visszakapja Észak-Erdélyt → viszont cserébe Németország
elvárta hogy az ő oldalára álljon és nyersanyaggal és élelmiszerrel támogassa
 A döntést követően Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez és
engedélyezi vasútvonalai használatát

IV. Fegyveres semlegesség vége:

 1940. Barátsági szerződés

o Mo. és Jugoszlávia között
 o Béke és örökbarátság
o Mo. lemond a revízióról Jugoszlávia felé
o Mo. próbál távolodni a németektől
 1941. márciusában Jugoszlávia is csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez

 Azonban márc. 27. megdöntötték a németbarát kormányt

o Hitler arra kérte Horthyt hogy vegyen részt Jugoszlávia megtámadásában →
cserébe elfogadja a revíziós követelésit Jugoszlávia felé
o Horthy ezt el is fogadta volna viszont Teleki nem volt hajlandó bevállalni ezért
április 3.án öngyilkos lesz
 Horthy ezt követően Bárdossy Lászlót nevezte ki aki kitartott a Jugoszlávia felé
irányult támadás mellett

 Anglia ezt követően megszakította a diplomáciai kapcsolatot Mo.val, de Horthy

öngyilkosságát látva hadüzenetet még nem küldött

 Április 11-én a magyar csapatok bevonultak az ekkor már felbomlott Joguszláviába →

ezzel megszerezve Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura vidéket
o ezzel elkötlezve magát még jobban Németo. mellett

 1941. júliusában ismeretlen gépek bombázták le Kassát

→ a Szovjeteket gyanusították

 1941. július 26. Hadi állapot kihirdetése

 1941. Nyara
o Mo. gyors hadtestet küld a frontra → viszont a fegyverek mennyisége és
minősége jócskán lemaradt a körülményektől

 1941. augusztus 8. III. zsidótörvény

o zsidó nem házasodhat zsidóval

 1941. dec 7. Anglia hadat üzen Mo.nak majd 12.én az USAval is hadiállapotba kerül
o Ezzel Mo. mind a három Nagy hatalommal háborús viszonyba kerül

 1942. II. magyar hadsereg kiküldése a Don folyóhoz a Szovjet csapatok ellen
o viszont nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű fegyverrel
 1943. január 2. Nagy erejű szovjet csapatok könnyedén áttörték a vonalat
 1942. Márciusában Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek
o Jellemzői:
 Hintapolitika
  Tojás tánc
 Kállay kettős
 Tervei között szerepelt elszakadni Németországtól, de fontosabb beszédeiben
németbarát politikát folytatott (hintapolitika)

V. Kiugrási kísérlet:

 Beindult a magyar hírszerzés felvették a kapcsolatot az angol diplomáciával

 1943. szeptember előzetes fegyverszüneti tárgyalások Angliával
o Eszerint Mo. leteszi a fegyvert, és szembefordul a németekkel ha Anglia odaér
a Balkáni frontról
o Ez a terv kudarcba fulladt mert a Teheráni konferencián kiderült, hogy nem
nyílik meg a Balkáni front

VI. Magyarország német megszállása:

 Német hírszerzés tudomást szerez a kiugrási kísérletről

 1944. márc. 19 Margaréta terv
o A németek megszállják Magyarországot

 Németországnak szüksége volt Magyarországra

o ezért elakarták kerülni a magyar átállást ezért a megszállás mellett dönt, hogy
elérjék céljukat
 Erőforrásaira mezőgazdi. szempontból
 Munkásokra Németo. tehermentesítése érdekében
 Magyarok teljes bevonása a háborúba
 Horthy maradt a kormányon viszont új a németek által kívánt miniszter elnököt kellett
kinevezni Sztójay Dömét
o megfelelő embert neveznek ki akit tudtak irányítani
o Német ellenőrzés alá vonták a magyar kormányt
o Hitler tejhatalmú megbízottja
 Áprilistól az ország területén is elkezdődött a háború a szövetségesek elkezdték
bombázni
 Magyarországon is megkezdik a németek a zsidók deportálását
 1944. augusztus a Román átállást követően a magyar kiugrásra is lehetőség nyílt
o az ország számára világossá vált, hogy ki kell lépni a háborúból
 Tárgyalások a Szovjetekkel követeléseik:
o fegyverletétel
o náci szervezetek betiltása
o németeknek hadüzenés
o 1937-es határok mögé visszahúzódás
 1944. Kiugrás sikertelen
o Horthyt zsarolják elrabolt fiával
 o A német barátok megszabotálják
 1944. okt. 15. Horthy lemond Szállasi Ferenc veszi át az irányítást
o Nyilas kormány
 Nyilasok feláldozták az ország emberi és anyagi erőforrásait zavaros ideológiákkal, és
a vesztes háború szolgálatában
 Mo. a németek oldalán a Nyilas hatalom irányítása alatt a háború utolsó pillanatáig
harcolt
 1945. április közepére véget érnek a harcok az országban
o A vörös hadsereg felszabadította őket a náci hatalom alól
 Veszteségeink:
o Közel 1 000 000 ember elveszítése
o Magyar zsidóság
o Katonai veszteségek 200 000 katona
o 800-900 000 katona fogságban
o 200 000 lebombázott civil
o Nemzeti vagyon nagyobbik része