CZIKKEK. TANULMÁNYOK.

SKYTHA LELETEK.
I.

A királyi skythák vagy szkolotok (*szakolotok = szakák) Kr. e.

VII. s z á z a d b a n t ö r t é n t b e n y o m u l á s a a F e k e t e - t e n g e r fölött elterülő p u s z t a -
s á g r a u t o l s ó á r a m l a t a volt a n n a k a t ú l n y o m ó r é s z b e n történelemelőtti n a g y
n é p m o z g a l o m n a k , m e l y Kr. e. 1500 felé a közép- é s belsőázsiai nomá-
d o k b ó l indult ki s a 18 s z á z a d d a l k é s ő b b i , h u n n o k előidézte n é p v á n d o r l á s -
h o z h a s o n l ó a n f e l f o r g a t t a n e m c s a k a kelet-, h a n e m a k ö z é p - és déleurópai
(balkáni és itáliai) régebbi e t h n o g r a p h i a i v i s z o n y o k a t is és új népalakulá-
s o k a t h o z o t t létre a V o l g á t ó l és D o n t ó l k e z d v e a F e l s ő - D u n á i g s dél felé
Trójáig, Mykenaeig, Krétáig é s Szicziliáig. Ennek a hét-nyolczszáz évig
t a r t ó n é p á r a m l a t n a k egyik e r e d m é n y e volt, h o g y kettévágta az árja vagy
németesen indo-germán népeket, melyek körülbelül Kr. e. 2000-től k e z d v e
a m a i O r o s z o r s z á g területéről e g é s z Keleti-Turkesztánig, a Tarim-meden-
czéig h a t o l t a k s a z é s z a k és kelet felé a z Irtis, Ob és Jeniszei vidékére s
a z a k k o r i b a n m é g s o k k a l n e d v e s e b b és l e g e l ő k b e n b ő v e l k e d ő m o n g o l p u s z -
t a s á g r a előbb v i s s z a t o l t n o m á d s á g m o s t a n t ó l kezdve beékelődött a közép-
ázsiai é s k e l e t e u r ó p a i p u s z t a s á g o n az Á z s i á b a szorított i n d o - i r á n s á g , meg
az európai á r j a s á g közé.
Kétséget sem szenved, hogy a nomádok ezen előnyomulása miként
i d ő b e n t ö b b k o r s z a k o t , ú g y faj szerint többféle e t h n i k a i k ü l ö n b s é g e k e t f o g -
lalt m a g á b a n , m e l y e k n e k többé-kevésbbé n y o m o t kellelt hagyniok maguk
után a régészeti leletekben is. A skytha emlékek eddig megállapított s
H a m p e l J., R e i n e c k e P. és H e r e p e y K. u t á n ismert c s o p o r t j á n kívül v a n n a k
m é g e g y é b e m l é k c s o p o r t o k is, m e l y e k b á r k o r á b b i idők h a g y a t é k á h o z t a r -
toznak, szintén a skytha áramlattal függnek össze. Ezekre óhajtanék az
a l á b b i a k b a n r ö v i d e n r á m u t a t n i s e g y ú t t a l e g y p á r oly s z e m p o n t r a hívni föl
ő s r é g é s z e i n k figyelmét, m e l y e k f e l f o g á s o m szerint a középázsiai nomádok
E u r ó p á b a való behatolásával vannak kapcsolatban.
*
Arch. Értesítő. r 9 l 3 . 4. füzet. 20
3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

A mi a z ethnikai k ü l ö n b s é g e k e t illeti, a g y é r nyelvi n y o m o k b ó l k ö r ü l -

belül megállapítható annyi, hogy a «skythaság» a meghódított árjákon
(irán, t h r á k ) kívül k a u k á z u s - a l a r o d i , finn-ugor és török-tatár elemeket fog-
lalt m a g á b a n . E n n e k megfelel a s k y t h a eredet m o n d á j á n a k a z a k é t f é l e k é p
is f e n n m a r a d t v á l t o z a t a , h o g y az ő s a p á n a k , T a r g i t a o s n a k vagy görögösen
H e r a k l e s n e k , ki ezer évvel ( h a r m i n c z n e m z e d é k k e l ) élt Darius skythaföldi
h a d j á r a t a előtt, h á r o m fia v o l t ; a l e g i d ő s e b b t ő l ( L i p o x a i s v a g y A g a t h y r s o s )
származtak az auchaták és a g a t h y r s o k ; a középsőtől (Arpoxais v a g y Ge-
l o n o s ) a s z e k é r l a k ó (&[ia£oixoí) v a g y s z e k é r e n élő (á|j,a£oj3íoi) n o m á d s k y t h á k ,
a katiarok, traspik (tpácmiss) és g e l o n o k ; a legfiatalabbtól ( K o l a x a i s v a g y
Skythes) a királyi skythák vagy szkolotok s a paralatok. Egy másik
m o n d a i v á l t o z a t , m e l y e t D i o d o r u s S i c u l u s (II. 43.) és Plinius (VI. 50.) tar-
tott f e n n , két testvért, t e h á t kétféle n é p r é t e g e t említ, N a p e s t v a g y Napaeust
(v. ö. Lipo-xais) és Pálost v a g y P a l a e u s t (v. ö. Gelon-os és Kola-xais);
mivel p e d i g a föntebbi m o n d a v á l t o z a t o k n á l is é s z r e v e h e t ő , hogy egy-egy
n é p n é v két fiúnál is ismétlődik, n e v e z e t e s e n a m á s o d i k fiútól származott
<1 Katiar» n é v c s e r k e s z - a b c h á z o s «a» névelővel megfelel a z első fiútól s z á r -
m a z o t t « a - g a t h y r s » - n a k , a «gelon» a «Kola-xais » - n a k (a. m. Kola-herczeg),
a n o m á d s k y t h á k n e v e , a «szaka» finn-ugoros többes alakjából, a «szakith»-
ból k o r r u m p á l t «szkith», « s z k y t h e s » a királyi skythák nevének, a török-
m o n g o l o s t ö b b e s b ő l , «szako-lot»-ból k o r r u m p á l t « s z k o l o t » - n a k : 1 mindezek-
ből az l á t s z i k , h o g y t u l a j d o n k é p c s a k két n o m á d n é p t ö b b i z b e n t ö r t é n t e l ő n y o m u -
lásáról v a n szó. E g y i k volt az a g a t h y r s o k é , a n é p v á n d o r l á s k o r i a k a t i r v a g y k o z á r
n é p őseié, m á s i k a t u l a j d o n k é p e n i s k y t h á k é . A m a z volt a finn és k a u k á z u s -
alaródi ( s z u m i r - e l a m i t a ?) e l e m e k b ő l a l a k u l t u g o r s á g , 2 emez a török-tatárság
előnyomulása. Kétséget sem szenved, hogy mindegyik népség áramlatában
m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő e g y r é g e b b i és e g y k é s ő b b i i d ő s z a k .

Az agathyrsok vagy katiarok, kotierek3 neve nyilván összefügg a

4
kentaurok, a középázsiai gandharvok vagy gandhavarok, egy az európai
árják által legelőbb ismert lovas n é p nevével. A k e n t a u r o k a mykenaei
korban tűnnek föl, m i n t e g y három nemzedékkel Trója pusztulása előtt
(Kr. e. 1300 körül) s a l o v a g l á s mellett a nyilazásban való rendkívüli
ü g y e s s é g ü k e t emlegetik a g ö r ö g m o n d á k ; H e r a k l e s t és Achilleust is egy
5
k e n t a u r t a n í t o t t a a nyíllövésre.

' L. ezekről b ő v e b b e n : Nagy G. A szkithák nemzetisége. Bpest, 1895 és A skythák

Bpest, 1908.
2
A szumir és finn-ugor kapcsolat n y o m a i r a nézve v. ö. A skythák. Bpest, 1909. 67.
és köv. 1.
5 Plinius (VI. 49., 50.) a Jaxartesen túli népek közt említi a H e r o d o t o s a u c h a t á i n a k és
katiarjainak megfelelő euchatae és cotieri népet.
4
A nasalis nélküli Katiar e. h. * Kantiar, * K a n d i v a r szintén kaukázusi e r e d e t r e
vall, így lett a tör. tat. «tengiz», magy. «tenger», a leszgh nyelvekben «deger» (rutul), «dahar»
(agul, tabasszaran) = tó.
5 L. részletesebben A skythák. 88. és köv. 1.
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 297

A kentaur és a g a t h y r s (katiar) n é v a z o n b a n a k ö z ö s eredet mellett

is m á s történeti fejlődést, m á s ethnikai alakulást, más időszakot, m á s ar-
c h a e o l ó g i a i h a g y a t é k o t jelez.
*

A z első, a k e n t a u r - á r a m l a t eltűnik az á r j a s á g b a n . E z a k é s ő b b i idők

k i m m e r ( a s s z í r : gimirri v a g y g u m a r i , bibliai: g o m e r ) n é p e , m e l y a F e k e t e -
t e n g e r fölött elterülő vidékről a tulajdonképeni skythák előnyomulásával
s z o r u l t ki.* N e v ü k a t e u t o n o k k a l s z ö v e t s é g e s s M a r i u s által levert cimberek,
valamint a walesi kelták kymr n e v é b e n ismétlődik. O l y a n lehetett a s z o r o -
s a b b é r t e l e m b e n v e t t k e n t a u r - á r a m l a t , mint a h u n n o k é , mely részint m a g a
előtt tolta s egész Hispániáig h a j t o t t a a g ó t h o k a t és m á s g e r m á n néptör-
z s e k e t s z a r m a t á k k a l é s a l á n o k k a l e g y ü t t ( t u d j u k , h o g y Attila idejében a l á n o k
t a n y á z t a k Galliában s vandalokkal egyesülve Hispaniában, majd Karthagó-
b a n ) , r é s z i n t f ö l ö t t ü k h e l y e z k e d e t t el, mint u r a l k o d ó nép, i n n e n a c i m b e r e k
és k y m r e k neve s a keltáknál meghonosította a lótartást, m e l y h e z előbb a
többi európai árjához hasonlóan ezek s e m értettek, de aztán ők lettek
k é s ő b b a z ókori n y u g o t - e u r ó p a i n é p e k k ö z t a legjobb lovasok és szeke-
r e s e k . Sőt, m i n t K a l t e n e g g e r kifejtette, a n é m e t é s o s z t r á k anthropologusok
1894-iki i n n s b r u c k i ülésén, a f e h é r m a r h a f a j K ö z é p - E u r ó p á b a n v a l ó elter-
j e d é s e is k a p c s o l a t b a h o z h a t ó ezen k ö z é p á z s i a i n é p á r a m l a t t a l . E z a m a r h a -
faj E u r ó p a délkeleti r é s z é n , a magyar és délorosz pusztaságon honos s
e g é s z b e n v é v e a z o n o s a t u r á n - m o n g o l m a r h a f a j j a l . K a l t e n e g g e r s z e r i n t föl-
ismerhető a p á r h u z a m o s s á g a fehér m a r h a elterjedése s a réz- és bronzkor
beállta k ö z t ; m í g a k o r á b b i fossilis m a r h a m a r a d v á n y o k a d é l n y u g o t i E u r ó -
p á b a n és Afrikában h o n o s fekete marhafajra vallanak, a bronzkortól fogva
föllép a f e h é r m a r h a s e l t e r j e d é s e T i r o l b a n összevág a tartomány hyper-
b r a c h y c e p h a l n é p é n e k kiterjedési körével, m e l y megfelel a r ó m a i k o r előtti
"Rhaetiának, a z e t r u s z k o k k a l r o k o n r h a e t e k h a z á j á n a k , m i g a f e k e t e m a r h a -
f a j Tirol h y p e r d o l i c h o c e p h a l n é p é n é k z ó n á j á h o z t a r t o z i k . * *

Itt a z t á n f ö l m e r ü l a z a k é r d é s : a k e n t a u r - á r a m l a t t a l k a p c s o l a t b a n levő
s ázsiai eredetűnek tekinthető leletek e g é s z e n a k e n t a u r o k n a k tulajdonít-
hatók-e ?
* A m i l e t o s i a k , m i d ő n a K r . e. V I I . s z á z a d d e r e k a felé g y a r m a t o s í t a n i k e z d t e k a
P o n t u s v i d é k é n (654. a ' a p í t o t t á k I s t r o s t é s B o r y s t h e n e s = O l b i á t ) , o t t m á r s k y t h á k a t s n e m
k i m m e r e k e t t a l á l t a k . Az E r a t o s t h e n e s t ö l i d é z e t t é s S t r a b ó n á l f e n n m a r a d t h e s i o d o s i v e r s is m á r
a l ó f e j ő s k y t h á k a t (ilxúSa; ínnrijioXyoiic) e m l í t i . A K r . e. 700 felé e l ő n y o m u l ó s k y t h á k , k i k n e k
n e v é t , a szatcát a p o n t u s v i d é k i g ö r ö g g y a r m a t o s o k a z u g o r o s j e l l e g ű s z a k i t h (szkith) t ö b b e s -
s z á m ú alakban ismerték meg, a déloroszországi kimmereket részint n y u g o t i b b vidékre tolták,
r é - z i n t a K a u k á z u s o n á t s z o r í t o t t á k U r a r t u b a , a k é s ő b b i Ö r m é n y o r s z á g b a , m e l y e t a z t á n fel-
d ú l t a k és teljesen t ö n k r e t e t t e k a k i m m e r e k . M á r 678-ban Asszíriát fenyegették s e l á r a s z t o t t á k
K a p p a d o k i á t , i n n e n L y d i á t t á m a d t á k m e g , G y g e s ( G u g u ) l y d k i r á l y e l e s e t t s c s a k a fia
A r d y s t u d t a k i ű z n i a «gimirri»-ket L y d i á b ó l .
** C o r r e s p o n d e n z b l a t t d. d e u t s c h . G e s e l l s c h . A n t h r o p o l o g i e . Az « A r c h i v f ü r A n t h r o p o -
logie» m e l l é k l a p j a . X X V . 1894. 123. s köv. 1. E z z e l n a g y o n t a l á l a z a n y e l v i t é n y , h o g y a z
«ökör» n é m e t neve, az «Ochs» a t o k h a r «okso», t ö r ö k - t a t á r «öküz» szóval e g y e z i k . L . k ü l ö n -
ben a következő jegyzetet.
20*
298 ARCHJEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ.

A z t h i s z e m , n e m . A h o g y a n é p v á n d o r l á s k o r i leletek k ö z t m e g k ü l ö n -
b ö z t e t h e t ü n k a D é l - O r o s z o r s z á g felől elterjedt g ó t h - g e r m á n , a z t á n e g y m é g
keletibb e r e d e t ű s z a r m a t a é s a fenéki lelet a l a p j á n (v. ö. Arch. É r t . 1906.
3 9 8 — 4 0 0 1.) e g y h u n n - c s o p o r t o t s a k é t utóbbitól, m e l y b e l e n y ú l i k a z a v a r -
k o r s z a k b a is, ismét e l v á l a s z t j u k a n y u g o t s z i b é r i a i a v a r hagyatékot: akkép
t é t e l e z h e t ü n k föl a t ö r t é n e l e m előtti idők n a g y népvándorlásánál is ilyen-
forma körülményeket.
Megvoltak az akkori időknek is a góthjai és szarmatái s ezen a
k e n t a u r o k által előretolt n é p e k h a g y a t é k á t el kell v á l a s z t a n u n k a szoros
é r t e l e m b e n vett k e n t a u r - e m l é k e k t ő l .
A k e l e t - t u r k e s z t á n i b u d d h a i s z t i k u s i d ő k b ő l s z á r m a z ó írott e m l é k e k e g y i k
n y e l v é b e n a közelebbi évek alatt e g y e d d i g m e r ő b e n ismeretlen á r j a (indo-
g e r m á n ) n y e l v e t f e d e z t e k föl, m e l y n e k s z ó r a g o z á s a u g y a n n a g y o n idegenszerű,,
d e a s z ó k i n c s a z ú. n. s z a t e m (indo-irán, t h r á k é s szláv) n y e l v e k k e l s z e m b e n
a s z o r o s a b b é r t e l e m b e n vett e u r ó p a i , v a g y i s a z ú. n. k e n t u m f é l e á r j a s á g g a l
mutat rokonságot.1 Ez a tokharok (tokhri, k h í n a i a k n á l : t u - h o - l o ) é s d a h á k
(Aáai vagy Aáot, máskép dadikák, szanszkr. dasu, dasyu, khínai ta-hia,
ta-ha)2 nyelve. A k e l e t - t u r k e s z t á n i t o k h á r o k és dahák, meg a délorosz-
o r s z á g i t a u r o k , kelta t a u r i s z k o k , v a l a m i n t a d á k o k s z e m m e l l á t h a t ó a n egybe-
t a r t o z ó n e v e jelzi, h o g y a n o m á d l o v a s kentaurok kettévágtak egy közép-
ázsiai árja (vagy elárjasodott) n é p e t , egyik r é s z é t kelet és délkelet felé
nyomták, másikat pedig magukkal sodorták Európába.
E z az árjaság a bronzkulturának keleten, K ö z é p - Á z s i a v a l a m e l y i k r é -
s z é b e n kifejlett f o r m á i t hozta magával Európába. Ezek közé számítom a
k o r o n g o s fejben végződő tömör markolatú bronzkardokat. A mykenaei kard
l e m e z e s m a r k o l a t t a l volt ellátva, m e l y r e fa-, v a g y a z előkelőbbek elefánt-
c s o n t b o r í t é k o t e r ő s í t e t t e k ; ilyen kardokkal vannak ábrázolva II. Ramses
egyiptomi király (Kr. e. 1 3 4 7 — 1 2 8 0 . M a h l e r E. meghatározása szerint)
s a r d a n a testőrei. N á l u n k e g y ü t t f o r d u l elő a l e m e z e s és tömör markolat,5
a mi a r r a vall, h o g y k ö r ü l b e l ü l e g y időben érte h a z á n k a t a keleti és déli
á r a m l a t . A t ö m ö r m a r k o l a t keleti eredetét bizonyítja az, hogy több mint
háromezer évig fennmaradt változatai ma is j e l l e m z ő sajátságai a kelet-
indiai k a r d o k n a k .
Oly kevéssé ismerjük m a m é g a k ö z é p á z s i a i , indiai és k h í n a i b r o n z -
k u l t u r á t , h o g y k ö z e l e b b r ő l n e m h a t á r o z h a t j u k m e g azt a helyet, hol kelet-
k e z t e k e k a r d m a r k o l a t - i d o m o k ; de bizonyos, hogy olyan pontról hozták

1
V a g y i s k-t használ sz,
óném, h u n d , h u n t , — szanszkr.
a c h t , s z a n s z k r . a s t a u ; yakwe, y u k
okso (ökör) = n é m . Ochs, t ö r ö k :
2
V. ö. Sten. K o n o w •
L e i p z i g , 1912.)
5 R e i n e c k e P . Arch. É r t .
s, cs helyett, pl. k a n d h , k a n t e (száz) = latin : c e n t u m , gót,
<;ata, ó s z l á v : s u t o ; o k á d h , o k d h (nyolc) = lat. octo, n é m .
(ló) = lat. equus, indo-irán • aszp, asva, l i t v á n : aszwa, 1. m é g :
ökiiz, w ä n d h (szél) = lat. ventus, k n a n = ném. k e n n e n s t b .
Vedic «Dasyu», t o / r i «Dahä». ( F e s t s c h r i f t W . T h o m s e n .
1899. 242.
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 299

Európába, hol érintkeztek egymással a gandharok (kentaurok), dasyuk

( d a h á k ) és a v e d a i h i n d u k s így á l t a l á n o s s á g b a n véve, v a l a h o l B a k t r i a és H e r a t
k ö r ü l k e r e s e n d ő e hely. H o g y M a g y a r o r s z á g felé a k ö z b e e s ő t e r ü l e t e n nem
m u t a t h a t ó ki a kapcsolat (ámbár a szintén k e v é s s é ismert Turkesztánról
m a m é g alig b e s z é l h e t ü n k ) , ez c s a k a z t b i z o n y í t j a , h o g y a k e n t a u r - á r a m l a t
nagyon gyorsan hatolt nyugatra (hiszen n e m c s a k a kentaurok, hanem a
d a o k is n o m á d o k v o l t a k . H e r o d . I. 125.), ép ú g y , m i n t a Kr. u. VI. s z á z a d
d e r e k á n a z a v a r o k é déli Szibériából, m e l y r ő l m á r történeti adatok beszél-
n e k s erről t u d j u k , h o g y j e l l e m z ő k e n g y e l e i a Jeniszeitől a K á m á i g s a z t á n
a K ö z é p - D u n a és T i s z a v i d é k é n f o r d u l n a k elő, a közbeeső kelet- és dél-
oroszországi területen pedig hiányoznak.

KARDMARKOLATOK.
A k é t szélső b r o n z k o r i , a k ö z é p s ő ú j a b b k o r i i n d i a i .

A k o r o n g o s m a r k o l a t ú b r o n z k a r d o k Reinecke P á l n a k a m a g y a r o r s z á g i
b r o n z k o r k o r n o l o g i á j á r ó l írt t a n u l m á n y a szerint (Arch. É r t . 1899. évf. 242. 1.)
a b r o n z k o r m á s o d i k s z a k á b a n t ű n n e k fel, a m e l y i d ő s z a k t á r g y a i , b á r n y u -
g o t o n is e l t e r j e d t e k , m é g i s e g é s z e n m á s f o r m a jelleget mutatnak, mint az
I. i d ő s z a k b ó l valók. E z utóbbi i d ő s z a k nálunk főleg csak az Ausztriával
határos dunamelléki vidéken jelentkezik s hiányoznak belőle a fegyverek
é s é k s z e r e k , m í g n y u g a t o n g a z d a g leletek által v a n n a k képviselve. V i l á g o -
s a n k i t ű n i k ebből, h o g y az ú. n. II. i d ő s z a k n e m az északi és n é m e t o r s z á g i
b r o n z k u l t u r a 1. s z a k á n a k a t o v á b b fejlődése, h a n e m máshol keletkezett s
h a n y u g o t o n t é n y l e g időbeli k ü l ö n b s é g állapítható is m e g köztük, nálunk
s o k k a l v a l ó s z í n ű b b , h o g y n e m kronológiai, h a n e m e t h n o g r a p h i a i különbség
v á l a s z t j a el a k é t c s o p o r t o t , m e l y e k h a z á n k t e r ü l e t é n t a l á l k o z t a k egymással
s a k á r e g y i d e j ű e k is l e h e t n e k ú g y e g y m á s s a l , m i n t a déli k u l t u r h a t á s t f e l t ü n t e t ő
III. időszakbeli tárgyakkal együtt. Vagyis Kr. e. 1 6 0 0 — 1 4 0 0 felé — az
európai bronzkultura kezdetének n é m e t r é g é s z e k által fölvett Kr. e. 2000
 ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.
3°°

körüli idejét t ú l s á g o s a n k o r a i n a k t a r t o m * — majdnem egyidőben három-

felől t e r j e d t el h a z á n k b a n a b r o n z k u l t u r a , é s z a k n y u g o t (Atlanti-oczeán vi-
d é k é r ő l ) , kelet (Közép-Ázsiából) é s dél felől ( M y k e n a e b ő l ) , m e l y u t ó b b i t a l á n
m é g a l e g k o r á b b i , h a N é m e t o r s z á g b a n k é s ő b b , c s a k a III. i d ő s z a k b a n lép is föl.
A II. csoport jellemző tárgyai közé tartozik a balta és csákány, a
III. c s o p o r t t o k o s vagy köpüs vésőjével vagy fejszéjével szemben, mely
utóbbi E g y i p t o m b ó l t e r j e d t el, hol a Kr. e. X V I — X V . századbeli emlékek
szerint á l t a l á n o s h a s z n á l a t b a n volt, így pl. III. T u t h m e s király is (Kr. e.
1 5 0 3 - - 1 4 4 9 . M a h l e r sz.) ilyen t o k o s fejszével v a n ábrázolva.
A b a l t a és c s á k á n y a kaukázus-alaródi népek fegyvere és vallásos
j e l v é n y e volt. A k á r l a b r u s (Xáppu?) = k é t é l ű baltával ábrázolták a krétai
Z e u s L a b r a u n d o s v a g y L a b r a n d e n o s i s t e n t ; b á r d és villám v a n a z e l a m i t a
é s hittita, v a l a m i n t az asszír v i h a r i s t e n k e z é b e n ; a régi K u m m u c h ( K o m m a -
gene) kettősélű bárdot tartó ősi istene J u p i t e r C o m m a g e n u s a l a k j á b a n át-
szállt a k é s ő r ó m a i k o r r a is.
A z alaródi n é p e k t ő l a z t á n elterjedt a k ö z é p á z s i a i n o m á d o k n á l is, m e -
l y e k n e k k ü l ö n b e n a nyíl volt a z ősi f e g y v e r e . Kétélű szagariszt (aá-fapt?)
h a s z n á l t a k H e r o d o t o s szerint a m a s s z a g e t á k (I. 215.), a perzsiai szakák
(VII. 64.), v a l a m i n t az eredet m o n d á j a szerint a p o n t u s i skythák, kiknek
e g y i k v a l l á s o s és u r a l k o d ó i j e l v é n y e volt a z é g b ő l aláhullt a r a n y s z a g a r i s z
(IV. 5.), m e l y lángolni k e z d e t t , m i d ő n T a r g i t a o s két idősb fia föl akarta
v e n n i s m e r t e z e k eldobták, így a l e g f i a t a l a b b n a k , K o l a x a i s n a k a b i r t o k á b a
került, a ki a z t á n m e g k a p t a a z e g é s z k i r á l y s á g o t .
A z a r a n y s z a g a r i s z n a k ezen j e l e n t ő s é g e felhívja figyelmünket a nyil-
v á n a g a t h y r s e r e d e t ű h á r o m s z é k m e g y e i híres czofalvi arany baltákra, me-
lyekre m é g visszatérünk.
M a g y a r o r s z á g t ó l n y u g o t felé m i n d r i t k á b b lesz a bronzbalta és csá-
k á n y , a mi ú j a b b figyelmeztetésül szolgál a r r a , h o g y bronztárgyaink fel-
osztásánál inkább ethnographiai, mint kronológiai szempontból választandók
külön az egyes csoportok.
A korongos markolatú kardokon kívül díszes bronzcsákányaink és
b a l t á i n k c s o p o r t j á t s z á m í t h a t j u k t e h á t m é g a keleti b r o n z k u l t u r a emlékei k ö z é . * *
E z e k mellett a z o n b a n v a n n a k sokkal egyszerűb balták és csákányok
is, m é g p e d i g többnyire rézből k o v á c s o l v a s tulajdonkép ezek közt kell
keresnünk a nomádok hagyatékát.
*

U g y a b a l t á k é s c s á k á n y o k , m i n t á l t a l á b a n véve r é z t á r g y a i n k , b á r m i l y
n a g y is a s z á m u k , c s a k s z ó r v á n y o s a n f o r d u l n a k elő, ú g y h o g y n á l u n k a l i g h a

* M a j d közelebb alkalmat veszek e kérdés t ü z e t e s e b b tárgyalására is.

** H a m p e l J. A b r o n z k o r . XXIX, XXX, L X X X I I L X X X I V , L X X X V I , X C I V , X C I I ,
CXX1II C X X I V , C L X X I V , C I . X X X I I , C X C I X , CCXX, C C X L V I I I , C C L , C C L I , C C L V .
tábla.
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 351

l e h e t s z ó e g y o l y a n , a k ő - és b r o n z k u l t u r a k ö z é e s ő r é z k o r r ó l , m i n t a minőt
pl. a déli k u l t u r t e r ü l e t e n , E g y i p t o m b a n , C y p r u s b a n á l l a p í t h a t u n k meg. Ha
lett v o l n a h a z á n k b a n ilyen, m i n d e n b i z o n y n y a l a m á t r a v i d é k i t e r m é s r é z k ö r -
n y é k e v o l n a a m a g y a r o r s z á g i r é z k u l t u r a k ö z p o n t j a , itt fejlődhetett v o l n a ki
ö n á l l ó a n a k ő k o r i f o r m á k b ó l a z a r é z k u l t u r a , a mire oly s o k a t hivatkoznak.
C s a k a z a b a j , h o g y s e m a n ó g r á d - , s e m a h e v e s m e g y e i , t á r g y a k b a n elég
g a z d a g kő- és bronzkori s több e s e t b e n e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő telepek és
t e m e t ő k k ö z t n e m sikerült e g y a k e t t ő t áthidaló k ö z b e e s ő r é z k o r s z a k o t ki-
m u t a t n i , sőt ép ez a vidék, a t e r m é s r é z hazája, jóval szegényebb tiszta
réztárgyakban, mint az ország m á s részei.
Ez arra vall, h o g y a r é z t á r g y a k a t részint készen hozták be, mint
C y p r u s felől a k ő k o r v é g e felé s a b r o n z k o r ú. n. III. szakában a gyön-
g y ö k e t , l a p o s v é s ő k e t és t ő r ö k e t , részint, m i n t a b a l t á k é s c s á k á n y o k c s o -
p o r t j a , o l y a n b e v á n d o r o l t néptől valók, m e l y s e m t ö m e g e s e b b e n , sem hu-
zamosabban nem tartózkodott egy helyen, hanem nomadizált. Ezzel az a
k ö r ü l m é n y is ö s s z h a n g z á s b a n v a n , h o g y nyugaton és északon, hova az
érezek legelső i s m e r e t e a F ö l d k ö z i - t e n g e r é s A t l a n t i - o c z e á n p a r t v i d é k e felől
t e r j e d t el, j o b b á r a l a p o s v é s ő k b ő l é s ékekből állnak a r é z e s z k ö z ö k . *
A l u c s k a i ( U n g m.) v e g y e s lelet r é z f o k o s á t s z á m í t h a t j u k a kentaur-
á r a m l a t i d ő s z a k á b a * * (II. k é p 28. sz.) U r n a - t e m e t ő b e n találták u g y a n , c s a k -
h o g y a t ö b b i melléklet n e m b r o n z , m i n t a z Alföldön s a z o r s z á g k ö z e p é n
és é s z a k n y u g o t i részeiben, h a n e m o b s z i d i á n - és k o v a s z i l á n k o k , k ő v é s ü k é s
balták. Van a lucskai fokosnál egy kezdetlegesebb típusú, a kőfejszékhez
k ö z e l e b b álló z ö m ö k e b b t e s t ű és r ö v i d e b b f o k ú v á l t o z a t is, m e l y e t P u l s z k y

* A d o l m e n e k és érezek elterjedése valószínűleg egy i d ő t á j b a n t ö r t é n t . D o l m e n e k s

m á s m e g a l i t h emlékek v a n n a k (India déli részetői (Dekhán) A r á b i á n át Palesztináig, a z t á n
É s z a k - A f r i k á b a n , C o r s i c á b a n , H i s p a n i á b a n , F r a n c z i a o r s z á g b a n és B r i t a n n i á b a n a tenger mellé-
kén s É s z a k - E u r ó p a é s z a k n y u g a t i részéből b e n y ú l n a k a B a l t - t e n g e r v i d é k e r e ; i r n e n t o v á b b a
V i s z t u l a felé. K ö z é p - E u r ó p á b a n s M a g y a r o r s z á g o n , v a l a m i n t a B a l k á n o n h i á n y o z n a k . E l é g
s z e m b e t ű n ő az összefüggésük valamely tengermelléki néppel, mely m i n d e n e s e t r e a Földközi-
t e n g e r vidékéről h a t o l t észak felé az Atlanti-tenger mellékén. D e a k á r egyidőben t ö r t é n t a
d o l m e n e k és érezek elterjedése, a k á r a m a z o k megelőzték e z e k e t : az bizonyos, hogy az angliai
S a l i s b u r y vidékén levő Stonehengét, ezt a t ö r t é n e l e m előtti n a p - t e m p l o m o t olyan i d ő t á j b a n
emelték, m i d ő n a kőeszközök h a s z n á l a t a még teljes v i r á g j á b a n volt, d e m á r m e g k e z d ő d ö t t a
b r o n z h a s z n á l a t a . Mivel pedig a S t o n e h e n g e emelése idején a n a p j ú n i u s 21-iki fölkeltének
helyét egy az ú. n. oltár közepétől sáncz által h a t á r o l t út végén álló m a g a s kő jelezte s ez
az i r á n y a z ó t a m e g v á l t o z o t t : ebből a legkiválóbb angol csillagászok m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y a
n a p j ú n i u s 21-iki keltének a S t o n e h e n g e által jelzett i r á n y a m i n t e g y 3500—3600 évvel k o r á b b i
időnek felel meg (1. M o n t e l i u s : Die D a t i e r u n g des Stonehenge. A r c h i v f ü r Anthropologie. Ú j
foly. I I . köt. 1904. r3g ), t e h á t a n y u g o t - e u r ó p a i b r o n z k o r k e z d e t é t legfölebb Kr. e. 1700-ig
v i h e t j ü k vissza. I n n e n t e r m é s z e t e s e n i d ő b e került, míg lassan e l t e r j e d t a s z á r a z f ö l d belsejében,
úgy h o g y h a az K r . e. 1500—1400 körüli időbe teszszük, míg M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n találkozott
e g y m á s s a l az I I I I . korszakkal j e l z e t t h á r o m k ü l ö n b ö z ő i r á n y b ó l j ö v ő b r d n z k o r ú k u l t u r á l i s
á r a m l a t , a l i g h a n e m közelebb j á r u n k az igazsághoz, mint azok a n é m e t régészek, kik a Kr. e.
2coo-ik évről, vagy m é g k o r á b b i időről á b r á n d o z n a k . A S t o n e h e n g e r a j z a n á l u n k is m e g j e l e n t
a M ű r é g é s z e t i K a l a u z b a n . 24. 1. 36. és 37. sz.

** L e í r á s á t 1. P u l s z k y F. Arch. É r t . 1881. évf. 272. A Rézkor. B p e s 1883. 38 1. és M a g y a r o r s z .

Arch. B p e s t , 1897. I. k. gr. 1.
 3—5-

6.

II. RÉZ FEJSZÉK ÉS PÖRÖLYÖK.

i—2. Lh. N a g y - L u c s k a (Ung m.) gr. S z t á r a y Antal g y ű j t . Jelenleg? (Arch. É r t . 1881. 271. 1.
23—27. K ő k a l a p á c s o k és fejszék, 28. R é z pöröly). — 3—5. L h . T o r d o s ( H u n y a d m.) h r d é l y i
N e m z . M ú z . T o r m a Zs. g y ű j t . (Arch. É r t . 1888. 123. 1. 28—30. — 6. B a l a s s a - G y a r m a t ( N ó g r á d
m.) M. N. M ú z . R á t h . g y ű j t . 1/1874. 346. ( P u l s z k y F . Rézkor. 54. 1. 10. á. 3.)
 III. RÉZ FEJSZÉK ÉS PÖRÖLYÖK.

7. L h . L i p p a ( T e m e s m.) M. N. Múz. R á t h . g y ű j t . 1/1874. 344. ( C o m p t e R e n d u , 1876. I. k.

229. 1. Pl. I. fig. 8.) — 8. L h . Szilézia (Arch. É r t . 1905. 86. 1. 1.) — 9. L h . Alvincz (A. F e h é r
m.) N. E n y e d i ref. koll. (Arch. É r t . 1888. 123. 1. 27.) — 10. L h . D a d ( K o m á r o m m.) M. N.
M ú z . ( C o m p t e R e n d u . 1876. I. 231. P l . I I . fig. 14.) — n . L h . T á p i ó Szecső (Pest m.) M. N.
M ú z . (Pulszky F . R é z kor. 53, I. 9. á. 5.) — 12. M. N . M ú z e u m . R á t h g y ű j t . ( P u l s z k y . R é z
kor. 56. 1. i t . á 2.)
3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

és H a m p e l b a l t á n a k nevez, de inkább megfelelnek a nehezebb fejszék s

a z t á n a k a l a p á c s t í p u s á n a k , m i n t a b a l t á é n a k . S o k p é l d á n y i s m e r e t e s belő-
l ü k ; mint H a m p e l m e g j e g y e z t e , egyik sem egyezik teljesen a másikkal,
de ezt m e g m a g y a r á z z a k é s z í t é s ü k m ó d j a ; j o b b á r a kovácsolták, nem pedig
öntötték. T í p u s u k ö s s z e f ü g g a k ő f e j s z é k é s k a l a p á c s o k i d o m á v a l s b á r n y u -
g o t o n é s é s z a k o n is e l ő f o r d u l n a k , j ó v a l r i t k á b b a k , mint n á l u n k . (V. ö. A r c h .
É r t . 1905. 85.)
F ő b b v á l t o z a t a i t a II. é s III. t á b l á n a d o m . L e g k ö z e l e b b áll a k ő f e j s z é k
típusához a temesmegyei lippai (III. 7.), m e l y e t t ö b b m á s rézfejszefélével
(köztük keresztélű csákányokkal) 1 8 6 7 - b e n a s z ő l ő k b e n leltek. E z e k részint
P l a n k F e r e n c z g y ű j t e m é n y é b e (Arch. Közi. VII. 76.), részint R á t h G y ö r g y é b e
k e r ü l t e k , kitől a M. N. M ú z e u m s z e r e z t e m e g ; a r é g i s é g t á r i n a p l ó 1/1874.
344. s z á m alatt k é t példány van közülük megemlítve, de ezenkívül egy
ú g y n e v e z e t t n a g y « B á n y á s z c s á k á n y » is ide tartozik m é g . (IV. 15.) Került
b e l ő l ü k a bécsi cs. N a t u r h i s t - S a m m l u n g b a is. E h h e z a v á l t o z a t h o z t a r t o z i k
a tápió-szecsői is (Pest m.) (III. I L ) . A tordosi v á l t o z a t o k a t , m e l y e k T o r m a
Zsófia g y ű j t e m é n y é v e l a z E r d é l y i N. M ú z e u m t u l a j d o n á t képezik (II. 3 — 5 . ) ,
a nyúlánkabb test és hosszabb fok k ü l ö n b ö z t e t i m e g amazoktól. Ezektől
a b b a n tér el a lucskai (II. 28.) és balassagyarmati (II. 6.) v á l t o z a t , hogy
a m e g h o s s z a b b o d o t t f o k k e s k e n y e d i k a v é g e felé. Míg eg}* n e g y e d i k vál-
tozatnál, mely a legelterjedtebb köztük, a fok rövidebb, de kiszélesedik.
(III. 8 — 1 2 . )
A kétélű rézcsákányoknak egy különleges csoportja van nálunk el-
terjedve, a keresztélűek csoportja, a melyeknél t. i. a n y é l - l y u k rendesen
k ö z é p s ő r é s z ü k ö n v a n s e g y i k á g u k f ü g g é l y e s , m á s i k v í z s z i n t e s élben v é g -
ződik. F ő b b v á l t o z a t a i k a t a IV. t á b l á n közöljük. Bronzból nem fordulnak
elő, h a n e m k é s ő b b v a s b ó l , ú g y h o g y ebből kiindulva réztárgyaink között
talán a l e g k é s ő b b i e k n e k t a r t h a t n á n k , h a viszont egv pár nyom arra nem
mutatna, hogy jóformán egész a mykenaei korig v i s s z a n y ú l n a k . Ilyen
n y o m , h o g y e g y ezen t í p u s h o z tartozó keresztélű csákány — m é g pedig
b r o n z b ó l — T r ó j á b a n k e r ü l t n a p v i l á g r a a VI. v á r o s é s a g ö r ö g Uion közti
VII. telepen, m i d ő n T r ó j a v i d é k é t m a g y a r o r s z á g i é s a l d u n a i e r e d e t ű t ö r z s e k
szállták m e g . (IV. 15. b) E z t a z időt Dörpfeld a Kr. e. 1 0 0 0 — 7 0 0 közti é v e k r e
teszi, de c s a k á l t a l á n o s s á g b a n , k e z d e t e u g y a n i s a Kr. e. XII. s z á z a d b a v e z e t h e t ő
vissza, tekintve a görögöknél T r ó j a pusztulásáról és a dórok bevándorlá-
sáról f e n n m a r a d t , h a n e m is e g é s z e n p o n t o s , de n é h á n y évtizednyi k ü l ö n b -
séggel m i n d e n e s e t r e e l f o g a d h a t ó k r o n o l ó g i a i a d a t o k a t . * E z a csákánytípus
h a z á n k t ó l n y u g o t felé alig f o r d u l elő. M u c h Máté Morvaországból (Znaim

* W . D ö r p f e l d : T r ó j a u n d I l i a s . A t h é n , 1902. I. k. 404. 1., 401. á b r a , a g y a r m a t o s í t á s -

r ó l u. o. 31. é s 182—183. 1 A z é s z a k i b a r b a r o k r ó l I I k. 554. 1. — A c s á k á n y r a j z á t d r . V .
L u s c h a n f é n y k é p e u t á n k i a d t a M o n t e l i u s is. A r c h , f ü r A n t h . X X I . 1902. 36. 1. 41. á b r a . —
Beszél róla S c h m i d t H u b e r t : T r o j a n i s c h e Nachlese. Zu den Bronzen der V I I . Ansiedlung.
P r a e h i s t . Z e i t s c h r . I V . 1912. 20—27. 1.
 15 c)
IV. KERESZTÉLŰ RÉZ CSÁKÁNYOK.

13. L h . Szeged. Szegedi Múz. (Arch. É r t . 1881. 1.) — 14. L h . S á m s o n (SzaDolcs m.) S z a -
bolcsi Múz. — 15«. L h . L i p p a ( T e m e s m.) M a g y a r N. Múz. R á t h g y ű j t . ( C o m p t e R e n d u .
1876. I. 233. 1. Pl. I I I . fig. 23.) — 15b. L h . T r ó j a . ( D ö r p f e l d : T r ó j a u. Ilion I. k. 404. Fig.
401. — 15 c. L h . K a u k á z u s , Csegemvölgy (Materialij po Arch. K a v k a z a . I. k. 96. 1 X X I . t. 11. á.)
3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

k ö r n y é k é n Platsch és Strasnitz) s Galicziából említ egy-kettőt; valamivel

t ö b b e t i s m e r S z e r b i á b ó l (Szlatina k ö r n y é k é r ő l , N e g o t i n vidékéről, B a l a k o n -
j á r ó l é s J e l a s n i c á r ó l ; e g y e t a M. N. M ú z e u m is szerzett), ellenben Romániá-
b a n n e m talált. 1 A K a u k á z u s b a n is r i t k a ez a típus. (IV. 15. c) A z altáji h e g y s é g i
k é t é l ű c s á k á n y r ó l a z Aspelinnél levő r a j z u t á n n e m lehet e g é s z b i z t o s a n m e g -
állapítani : k e r e s z t b e n áll-e e g y m á s s a l a k é t él v a g y e g y s z í n v o n a l b a n , m i n t
pl. a s z ó r v á n y o s a n előforduló észak-németországi rézcsákányoknál, vagy
2
a nagyenyedi skythakori vascsákánynál ? B i z o n y o s ellenben, h o g y a z e g y i k
oldalon hegyes végű kaukázusi csákány típus a z Altáji v i d é k é n is m e g v o l t ,
3
és pedig bronzból, miként amaz.
L e h e t s é g e s t e h á t , sőt v a l ó s z í n ű b b , h o g y a k e r e s z t é l ű c s á k á n y M a g y a r -
ország területén fejlett ki s alapjában v é v e i g a z a volt P u l s z k y n a k , hogy
h a z á n k o n kívül sehol, c s a k s z o m s z é d s á g u n k b a n f o r d u l elő. Ú g y látszik val-
lásos jelentőségű volt, mint a károknál vagy fejedelmeknek a jelvénye;
ezért találják m i n d i g c s a k s z ó r v á n y o s a n , b á r t ö b b m i n t félszáz példányról
v a n t u d o m á s o m , de e g y i k s e m s z á r m a z i k sirból.
A lelhelyek pontosnak épen nem mondható lajstromát itt adom,4
mert hézagossága mellett is n é m i képet nyújt e csákánytipus elterjedési
köréről, mit a remélhető p ó t l á s o k é s k i e g é s z í t é s e k m é g teljesebbé f o g n a k
tenni.
E r d é l y b ő l 19-et i s m e r e k , e z e k : Albis (Háromszék m.), Asszonyfalva
( N a g y k ü k ü l l ő m.), B o d o k i K i n c s á s v á r ( H á r o m s z é k m . ) , C s e r n á t o n i Csonkavár
(Háromszék m.), Hasság (Nagyküküllő m.), Hondorf (Kisküküllő m.),
Kudu (Szolnok-Doboka), Marosludas (Torda-Aranyos m.), Nagyprépost-
falva (Nagyküküllő m.), Oroszfája (Kolos m.), Sepsiszentiván (Három-
szék m.), S o m o g y o m (Kisküküllő m.), Szász-Ugra (Nagyküküllő m.), Szent-
István (Maros-Torda m.), T ö v i s ( A l s ó - F e h é r m.), V é r d ( N a g y k ü k ü l l ő m.),
és Zsiberk (Nagyküküllő m.). E z e n kívül a S z á s z f ö l d r ő l v a n m é g kettő,

1
D r . M a t t h a e u s M u c h : Die K u p f e r z e i t in E u r o p a . Jena. 1893. 41. 1. (fig. 37), 45, 59. 1.
2
M u c h id. m. 81. 1. ( H a l l e mellett P e t e r s b u r g , Anhalt, B e r n b u r g b a n Altenburg, Cöl-
leda, S a c h s e n b e n W e i s s e n f e i s és W e s t e r e g e n . ) — Arch. E r t 1898. 269. 1.
3 I. R. A s p e l i n : A n t i q u i t é s d u N o r d - F i n n o - O u g r i e n . Helsingfors. 58. 1 223. (kétélű) es
219. sz. (hegyesvégü).
4
G o o s s K á r o l y • C h r o n i k der a r c h ä o l o g i s c h e n F u n d e S i e b e n b ü r g e n s . H e r m a n n s t a d t
1876. — D r . H a m p e l József : C a t a l o g u e d e l'exposition p r é h i s t o r i q u e . B u d a p e s t . 1876.
(139—141. 1.) ; Antiquités) p r é h i s t o r i q u e s de la H o n g r i e . E s z t e r g o m 1876 ; A b r o n z k o r emlé-
kei M a g y a r h o n b a n I — I I I . k. B u d a p e s t . 1886., 1892., 1896. (V. ö. I I I . k. 50—53., 109 —115) ;
U j a b b t a n u l m á n y o k a rézkorról. Akad. é r t . a t ö r t . tud. kör. X V I . 6. B u d a p e s t . 1895 —
H o e r n e s M ó r i c z : Ő s k o r i és r ó m a i leletek M a g y a r o r s z á g b ó l a bécsi u d v a r i t e r m é s z e t r a j z i
m ú z e u m b a n (Arch. É r t . X X I V . 1904. 204—211.) — D r . J ó s a A n d r á s : S z a b o l c s v á r m e g y e
ő s t ö r t é n e t e (Dr. B o r o v s z k y S. M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i és varosai. S z a b o l c s v á r m e g y e B u d a -
pest. 1900. 36g—397. lap V. ö. 372—373. és 375. 1. I I I . tábla.) — Milleker B ó d o g : A D u n a —
T i s z a — M a r o s k ö z őskori rézleletei. (Arch. É r t . X I I I . 1893. 128—131.) — P u l s z k y F e r e n c z :
A rézkor. B u d a p e s t . 1883.; M a g y a r o r s z á g archaeologiája. B u d a p e s t . 1897. L köt. 49—127. 1.—
S p ö t t l rézkori g y ű j t e m é n y é n e k leírása. (Mittheil. d. ^ n t h r o p . Gesellsch. in W i e n . X V . 1885.
62—63. 1. T a f . I I I . ) — T é g l á s G á b o r : R é z k o r i t á r g y a k az erdélyi m e d e n c z e területéről. (Arch.
É r t . V I I I . 1888. 118 125. 1.)
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 307

egyik a M. N. Múzeumban, m á s i k N . - S z e b e n b e n , m e l y e k lelhelyét k ö z e -

lebbről n e m ismerem.
Délmagyarországból a következőkről van t u d o m á s o m és pedig T e m e s
megyéből: C s á k ó v á , D e s c h á n f a l v a , Lippa, M r a m o r á k , M u r á n y és S z e c s á n y
közt, Nagy-Szredistye, Németbencsek, Verseczi Nagyrét és V i n g a , e z e n -
kívül T o r o n t á l m e g y é b ő l N a g y - G á j . Ö s s z e s e n 10.
Tiszántúlról ezek a leihelyek: Ajak (Szabolcs m.), Asszonyvásár
(Bihar m.), Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Krajnikfalva (Bihar), Mogyo-
r ó s ( S z a b o l c s m.), P u s z t a t ó t (Bihar m.), S á m s o n ( S z a b o l c s m.), Szennyes
puszta N y i r l u g o s mellett (Szabolcs m.) Szilágysomlyó, Tatárfalva (Szat-
m á r m.), T o l d p u s z t a (Bihar m.), T u r a , L e n g y e l h e g y ( S z a b o l c s m.) s k ö z e -
lebbi leihely nélkül B i h a r m. Ö s s z e s e n 14.
V a g y i s M a g y a r o r s z á g keleti részeiből 4 3 helyről i s m e r ü n k keresztélű
rézcsákányokat.
J ó v a l r i t k á b b a n f o r d u l elő az o r s z á g k ö z é p r é s z é n .
A réztermő Mátra vidékén, a hol a m a g y a r o r s z á g i r é z k u l t u r a k ö z -
p o n t j á n a k kellene lenni, t a l á n n é g y ismeretes, k e t t ő B o r s ó d m e g y é b ő l , ú. m.
Szilvás és Mezőkeresztes, az a két keresztélű r é z c s á k á n y pedig, m e l y e t
gr. Keglevich Gyula ajándékozott 1 8 6 5 - b e n a M. N. M ú z e u m n a k , esetleg
h e v e s m e g y e i lehet. A N a g y k u n s á g b ó l M i r h a g á d r ó l v a n tudomásom.
A pestmegyei Tó-Györk, Aszód és Kerepes azután Budapest környé-
kére vezet, hol Ó - B u d a , B é k á s m e g y e r , Pomáz, Csepel, a l á b b T a k s o n y és
D a b a s , a D u n a j o b b p a r t j á n a fej é r m e g y e i É r d és S z é k e s f e j é r v á r t a r t o z i k e
csoportba, ezenkívül van még a székesfejérvári m ú z e u m b a n e g y nyilván
F e j é r m e g y é b e n lelt k e r e s z t é l ű c s á k á n y .
A D u n á n t ú l déli részeiben ezek a l e l h e l y e k : T o l n a m e g y é b e n Regöly,
Baranya megyében a pécsi M a k á r h e g y , Albertfalva s a z t á n a G i l v á n f a é s
M e c s k e közti ú t o n e g y p o s v á n y o s terület.
A z Alföld déli r é s z é n S z e g e d e n , a T i s z a j o b b p a r t j á n a v á r o s k ö z e l é -
ben levő szilléri m a g a s l a t o n b u k k a n t a k az 1879-ki árvíz u t á n i f ö l d m u n k á -
latok alatt a P u l s z k y F e r e n c z által t ö b b izben m é l t a t o t t s a S z e g e d i M ú -
zeum tulajdonát k é p e z ő rézleletre,* m e l y b e n e g y ép k e r e s z t é l ű csákányon
kívül (IV. k é p 13.) volt e g y h a s o n l ó n a k a t ö r z s e , b e n n e e g y r é z v é s ü v e l é s
aztán egy r é z r ö g . E g y c s á k á n y t S z e g e d vidékéről a M. N. M ú z e n m szer-
zett. Egv pedig a br. Rudics gyűjteményből k e r ü l t u g y a n c s a k a M. N.
Múzeumba, mely talán Bács megyében került napvilágra.
E z ö s s z e s e n 2 4 lelhely.
M a g y a r o r s z á g é s z a k n y u g o t i r é s z é b ő l m á r c s a k h a t leihelyről v a n t u d o -
másom, ezek: a nógrádmegyei Losoncz, Beszterczebánya, Ó-Bars (Nyitra
m e g y e ) , P o z s o n y v i d é k e , G y ő r m e g y e és V e l e m s z e n t v i d .

* Arch. É r t . 18S1. 1. R é z k o r 30. 1. M a g y a r o r s z . Arch. I. k. 83—84. 1.

3o8 archeológiai értesítő.

A h a r m a d i k csoport e g y á g ú , k ö n n y e b b fajta baltákból áll. H a m p e l J. é s

P u l s z k y F . ezeket nevezi fejszének, de a n é v i n k á b b a z első csoportra illik.
E z h á r o m változatban fordul elő.
E l s ő a z e g y s z e r ű k ö p ü s balta, m e l y n e k előképe a Közép-Volga s Ural
vidékén és a kirgiz p u s z t a s á g o n fordul elő. (V. kép 16.) N á l u n k m e g l e h e t ő s
szórványosan található E r d é l y b e n csak ú g y , mint a D u n á n t ú l és a z Alföl-
dön. Az erdélyiek közül a z V. 17—18. képen a d j u k a nyárádgálfalvi és
szederjesi balta rajzát. Az alföldiek k ö z ü l m e g e m l í t j ü k a szegedi múzeum
b i r t o k á b a n levő két tápéit, (V. 19—20.) melyet a z egykori m a l a j d o k i h a t á r -
b a n , a T i s z a balpartján leltek, c s a k n e m s z e m b e n a túlsó parti szeged-szilléri

17. 18. 21. 22. 23.

V. RÉZ BALTÁK.

16. L h . O r e n b u r g (Aspelin C o m p t e R e n d u , 1876. I. 681. 1. 5. á. és Ant. 52. 1. 230.) — 1 7 - 1 8 .

N é h . K o v á c s F e r e n c z m a r o s v á s á r h e l y i a p á t p l é b á n o s g v ű j t . L h . S z e d e r j e s (N. K ü k ü l l ő m.)
és N y á r á d Gálfalva ( M a r o s T o r d a m.) (Arch. É r t . 1888. 119. 1. 10. és 121. 1. 17.) — 19—20.
L h . T á p é (Csongrád m.) Szegedi M ú z . — 21—23. Lh. F a i s z (Pest m.) M N. Múz. 79/1903.
(Arch. É r t . 1903. 427. 1.)
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 309

keresztélű csákányok lelhelyével s mint itt, a tápéi balták közül is egyik-

n e k a l y u k á b a réz é k volt verve.
Egy másik változat z ö m ö k testű s k ö p ü j e n e m nyúlik a p e n g e alá.
Mint amazt, ezt is általában véve rézből kovácsolták. I d o m a egész n a p -
j a i n k i g f e n n m a r a d t a s o m o g y i k a n á s z b a l t á b a n s m e g l e h e t ő s ritka. Leihelyet
nagyon keveset ismerek. Hármat a pestmegyei Fajszon találtak, ezek
r a j z á t a z V. 2 1 — 2 3 . k é p e n k ö z ö l j ü k ; H a t v a n b a n k u t á s á s k o r 17 öl mélyen
leltek egyet; egy hevesmegyei eredetűt az egri érseki múzeum őriz;
Bihar megyében Nagyrév környékén a Sebes-Kőrös medrében négy öl
mélyen fordult elő egy, ezenkívül Oláhpiánról v a n egy a M. N. M ú z e u m b a n
s t ö b b példánjr a lelhely megjelölése nélkül Kiss F e r e n c z és R á t h G y ö r g y
gyűjteményéből.
Van aztán egy k a r c s ú b b testű változat, melyet m á r n e m c s a k rézből
készítettek, hanem bronzból is. E n n e k e g y s z e r ű b b idomai is ö s s z e f ü g g n e k
a keletoroszországi és kirgiz p u s z t a s á g i baltákkal.* N á l u n k főleg E r d é l y a
h a z á j a s a vele s z o m s z é d o s v á r m e g y é k területe, ú g y h o g y elterjedési köre
n a g y j á b a n m e g e g y e z i k a z a g a t h y r s o k területével, mely H e r o d o t o s szerint az
Istrosba (Alduna) ö m l ő Maros (Mápi?) folyó mellékén volt. H a a Haemos
( H a e m u s ) alatt a K á r p á t o k a t is értette,** a k k o r a szintén a z Istros mellék-
folyóinak m o n d o t t A t l a s (Atka?) és Tibisis (Típtai?) aligha lesz m á s , mint
a későbbi Alutas és Tibissus, Tibiscus vagyis a mai Olt és T e m e s ; a
közbeeső A u r a s esetleg a Zsil lehet. Ezeket már nem számítja a z a g a -
t h y r s föld folyói közé, így a régi Szörényi b á n s á g és T e m e s k ö z — ú g y
látszik — m á r n e m tartozott az a g a t h y r s o k területéhöz.
Igaz ugyan, hogy az enyedi kollégium birtokában levő alsófehér-
megyei Csáklyán és a n é h a i T o r m a Zsófia g y ű j t e m é n y é b ő l a z Erdélyi N.
Múzeumba került s a hunyadmegyei Nándorvályán kelt öntőmintákon
(Hampel: A bronzkor. III. 51. 1.) kívül a t e m e s m e g y e i V a t t i n á n is n a p -
világra került egy harmadik (Arch. Ért. 1899. 153. 1.), mely a verseczi
m ú z e u m t u l a j d o n a , de ez is az egész, a mit e baltatipus d é l m a g y a r o r s z á g i
előfordulása felől t u d o k .
Ellenben az e g y s z e r ű b b változatból találtak n é h á n y a t a D u n a mellé-
kén, a Balatonban (VI. 25.) és a D r á v á n túl. Ez alighanem a sigynnek
hagyatékához tartozik, kikről meglehetős határozatlan értesülései voltak
H e r o d o t o s n a k . Hallott valamit a nagy magyar Alföldről v a g y i s a z Istros
(Alduna) túlsó részén elterülő végtelen p u s z t a s á g r ó l , de h o g y miféle n é p e k
laktak e r r e f e l é : a s i g y n n e k e n kívül másról m á r n e m tudott. «Az egyetlen
nép — mondja — melyről, mint a z Istroson túl lakó fajról értesülhettem,
a sigynnek.» (V. 9.) Határuk majdnem az Adriai t e n g e r mellékén lakó

* Aspelin J. R . A n t i q u i t é s d u N o r d - F i n n o - O u g r i e n . 39. 1. 230., 232. sz.

** V. ö. T o m a s c h e k V. D i e alten T h r a k e r . W i e n , 1893. 100. 1.
 VI. AGATHYRS TÍPUSÚ RÉZ- ÉS BRONZBALTÁK.

24- L h . T a s s . (Szabolcs m.) Szabolcsi M ú z . — 25. L h . B a l a t o n . ( C o m p t e R e n d u . 1876. I. 231.

Pl. II. fig. 11.) — 26. L h . K o v á s z n a ( H á r o m s z é k m.) N a g y e n y e d i ref. koll (Arch. É r t . 1888.
119. 1. 5.) — 27. L h . Kolozsvár. E r d é l y i N. M ú z . ( H a m p e l , B r o n z k . X X X I . 3.) — 28. Réz.
C o m p t e R e n d u . 1876. I. 231. Pl. I I . fig. 12.) — 29. Lh. K i s - T e r e n n e ( H á r s a s hegy.) (Nógrád
m.) F e j é r v á r y g y ű j t . (Arch. Közi. II. k. 98. K é p a t l a s z . X V I I I . 116.)
 VIT. CZOFALVI ARANY BALTÁK.

30. B é c s i csász. g y ű j t . (Arneth. T a f e l n z. d. S i t z u n g s b e r . Taf. X I V . ) — 31- 33. Ismeretlen

g y ű j t e m é n y b e n . (Kállay F . Akad. É r t . 1841. IV. füz. 72. 1. R a j z o l t a M ó r i c z . M a r o s - V á s á r h e l y e n . )
Arch. É r t e s í t ő . 1913. 4. füzet 21
 3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

yenetekig terjedt ki, a miből m i n d ö s s z e a n n y i t ű n i k ki, h o g y a z Alföldön

és Pannóniában lakhattak, de korántsem a juli, karni é s stíriai A l p e s e k
k ö z t , m i n t M ö l l e n h o f f K. g o n d o l t a . 1 H e r o d o t o s m e g j e g y z i róluk, h o g v m é d
r u h á b a n j á r n a k s h a g y o m á n y szerint a médek telepítették ő k e t oda, bár
n e m tudja elgondolni, mikép lehettek a m é d e k g y a r m a t o s a i ? a n n y i tehát
bizonyos, hogy a Káspi tenger melléki s i g y n n e k t ő l szakadtak el, kiket
a makedón időszak történetírói után Strabo említ; a Duna-Tisza vidé-
kére pedig nyilván a s k y t h a á r a m l a t s o d o r t a ő k e t s mint a későbbi keleti
népáramlatoknál tapasztaljuk, a sigynnek is a síkságot s nem a hegy-
v i d é k e t szállták m e g . M i n d e n e s e t r e távol e s t e k a tengertől. E z é r t m o n d j a a
Kr. e. 200 körül élt R h o d u s i A p p o l l o n i u s , h o g y s o h a s e m l á t t a k ezelőtt
tengeri h a j ó k a t s e m a t h r á k o k k a l v e g y ü l t s k y t h á k , s e m a s i g y n e k . ( A r g o n .
IV. 3 1 9 — 3 2 0 . ) . 2
E g y p á r b a l t a a Mátra v i d é k é n k e r ü l t n a p v i l á g r a . E g y e t a k i s t e r e n n e i
h í r e s H á r s a s h e g y e n K u b i n y i F e r e n c z á s a t o t t ki, m e l y a z u t á n Kejérváry G á b o r
gyűjteményével Londonba került.3 (VI. 29.) K u b i n y i szerint azúr színbe
játszó fekete patinával volt bevonva s az általa k ö z ö l t r a j z o n is t i s z t á n
k i v e h e t ő p o n t - é s vonaldíszítéssel ékítve.
Tovább fejlett i d o m o t tüntetnek föl a z 1840 n o v e m b e r h a v á b a n , a
háromszékmegyei Czófalva határában, a : Barátos felé v e z e t ő országúton
s z e k e r e s e k által lelt, élükkel fölfelé fordított h í r e s a r a n y b a l t á k .
A leletben volt n é g y b a l t a s e g y é b a r a n y t á r g y , ú. m. t o r q u e s , eg}'-
mással ellenkező két c s a v a r k o r o n g b a n v é g z ő d ő k a r p e r e c z , l á c z t a g o k , b o g -
lárok, borsónagyságú aranygyöngyszerek s egy téglavasalakú aranyrög.
A négy balta közül egy a bécsi császári gyűjteménybe került a lelet
n a g y o b b r é s z é v e l e g y ü t t ; k e t t ő t gr. A n d r á s s y M a n ó s z e r z e t t m e g , de túl-
adott rajtuk; Pulszky ú g y hallotta, h o g y n é h a i gr. Bethlen A n d r á s birto-
k á b a n is volt e g y , e z e n k í v ü l n a g y v a l ó s z í n ű s é g g e l a lelethöz t a r t o z i k m é g
az a két m a e a n d e r e s b o g l á r és n é g y l á n c s s z e m , m e l y Kiss F e r e n c z g y ű j -
t e m é n y é v e l j u t o t t a M. N. M ú z e u m b a . A leletet H o r v á t h K á r o l y orbaiszéki
királybiró lerajzoltatta s közzétette Kállay F e r e n c z a z A k a d é m i a i Értesítő
1841. évf. IV. s z á m á b a n az u g y a n a z o n évi j u l i u s 12-kén t a r t o t t a k a d é m i a i
értekezésével együtt. A közölt táblán az azóta elkallódott csákányok és
é k s z e r d a r a b o k is m e g v a n n a k . A c s á s z á r i g y ű j t e m é n y b e n levő balta rajzát,
A r n e t h u t á n ( T a f e l n z u d. S i t z u n g s b e r i c h t e n d. philos. hist. Classe. T a f . XIV.),
a t ö b b i t Kállay u t á n (1. VII. tábla) itt a d j u k . E g y i k b a l t á n p o n t o z o t t díszí-
t é s volt, mely háromszögeken álló két k e r e s z t k ö z t b a r b á r m ó d o n r a j z o l t
állatot t ü n t e t e t t föl. A z é k s z e r e k k ö z t egyik l á n c z t a g p o n c z o l t d o m b o r ú p o n t -

1
Deutsche Altertumskunde. Berlin. 1892. I I I . 2. 1.
1
T é l f y J . : Magyarok őstörténete. Görög források a Scythak történetéhez. Pest. 1863.
76. lap.
i Arch. Közi. 1861. I I köt. 98. l a p és Képatlasz. X V I I I . t. 116. sz.
 CZIKKEK. TANULMÁNYOK. 313

s z a l a g g a l volt ékítve. M i n d e z e k s a z o n fölül a c s a v a r k o r o n g o s k a r p e r e c z é s a

t o r q u e s a r r a m u t a t n a k , h o g y a czófalvi lelet t á r g y a i a b r o n z k o r l e g v é g s ő s z a -
kából valók,1 ú g y h o g y a l i g h a l e h e t n e k r é g e b b i e k a Kr. e. VII. századnál
s m i n d e n b i z o n y n y a l a z a r a n y b a n való g a z d a g s á g u k r ó l h í r e s a y a t h y r s o k ha-
g y a t é k á b ó l v a l ó k , a kik v a g y a királyi s k y t h á k e l ő n y o m u l á s a v a g y Darius
s k y t h a f ö l d i h a d j á r a t a idején (Kr. e. 5 1 5 k ö r ü l ) á s t á k el.
Mert a czófalvi b a l t á k e g y é b a r a n y mellékleteikkel e g y ü t t é p ú g y az
elrejtett k i n c s e k k ö z é t a r t o z n a k , mint e g é s z s o r o z a t a a h a s o n l ó t i p u s ú r é z -
és bronzbaltáknak.
így a hetvenes években nem messze Czófalvától Sepsi-Bessenyőn,
n é h a i F o r r ó F e r e n c z volt h á r o m s z é k m e g y e i alispán b i r t o k á n találtak v a l a m i
2 0 — 2 5 - ö t ; ezek közül három van a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, négy
a S z é k e l y N. M ú z e u m , e g y p e d i g a n a g y e n y e d i k o l l é g i u m b i r t o k á b a n ; a többi
m a g á n o s o k k e z é n l a p p a n g . (VIII. tábla.) A b u k a r e s t i m ú z e u m b a n 2 5 h a s o n l ó
b a l t á t l á t t a m , v a l a m e n n y i t Sinaián a Comuna Urbanán lelték. 2 A Dráván
túl, Lippik k ö z e l é b e n B e k e t i n c z e n leltek körülbelöl 25-öt. H a j d u s á m s o n b a n
körülbelül öt évvel ezelőtt k e r ü l t napvilágra egy nagyobb bronzkincslelet,
3
m e l y b e n t ö b b e k k ö z t n y o l c z a g a t h y r s - t i p u s ú balta volt. A lelethöz tarto-
zott egy d í s z e s k a r d , h á r o m k o r o n g o s v é g ű és e g y k é t á g ú balta, m e l y e k -
n e k díszítése, félreismerhetlenül a b r o n z k o r v é g s ő s z a k á r a vall s így k ö r ü l -
belöl e g y i d ő b e n k e r ü l t e k a földbe a czófalvi a r a n y b a l t á k k a l .
M i n d e z e k b ő l a z t a k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t j u k le, h o g y ez a baltatipus
átmenetül szolgál a s z o r o s é r t e l e m b e n vett s k y t h a t á r g y a k csoportjához s
a mennyiben az agathyrsoknak, vagy mint a dunántúliak és drávamellékiek
a sigynneknek tulajdoníthatók: egy a királyi skytháknál korábbi áramlat
emlékei k ö z é t a r t o z n a k .
A lelhelyek, a m e l y e k e t ismerek, a k ö v e t k e z ő k :
Erdély tetületéről: Alsó-Rákos (Udvarhely m.), Al-Torja (Három-
szék. m.), C z ó f a l v a ( H á r o m s z é k m.), Inkvölgye ( U d v a r h e l y m.), K o v á s z n a
( H á r o m s z é k m.), P ó l y á n (u. o.), S e p s i - B e s s e n y ő (u. o.), Szemerja (u. o.),
S z e n t - Á b r a h á m ( U d v a r h e l y m.). Ö s s z e s e n kilencz a Székelyföldről. C s á k l y a
( A l s ó f e h é r m.), K o l o z s v á r , N á n d o r v á l y a ( H u n y a d m.) v a g y i s h á r o m Erdély
t ö b b i részéből, e h h e z j ö n m é g nyolcz o l y a n erdélyi származású, melynek
leihelyét n e m i s m e r j ü k közelebbről.
A s z o m s z é d o s tiszántúli részekből rpindössze hét leihelyet ismerek,
e z e k : A b a ( S z a b o l c s m.), B á c s a r a n y o s (u. o.), Hajdusámson (Hajdú m.),
S z i l á g y n a g y f a l u , S z i l á g y s o m l y ó , T a s s ( S z a b o l c s m.), T u r a (u. o.).
E z összesen 27.

1
V. ö. P u l s z k y F . : M a g y a r o r s z . Arch. I. 121., 190 , 200., 201. és 204. 1.
2
M u c h M. (Die K u p f e r z e i t . Jena. 1893. 59. 1.) 26-ot említ. A vegyelemzés szerint tar-
t a l m u k 96-43% réz, 3'3°/o ón.
3 M u z e u m o k É r t e s í t ő j e . I I . rgo8. 132. 1. 6 — r í . á.
20*
3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

Az ország többi részére esik 10. E b b ő l D é l m a g y a r o r s z á g b ó l a m á r

említett v a t t i n a i ö n t ő m i n t a i s m e r e t e s . A M á t r a v i d é k é n : E g e r é s K i s t e r e n n e .
A Duna vidékén: Esztergom, Budapestnél a Kis-Duna, alább Kömlőd
( T o l n a m.), t o v á b b á a B a l a t o n s a D r á v á n t ú l : B e k e t i n c z és Lippik.
Közelebbről nem ismert leihelyről való a M. N. M ú z e u m b a n Kiss
F e r e n c z g y ű j t e m é n y é b ő l 1, R á t h G y . g y ű j t e m é n y é b ő l 4 s e z e n k í v ü l 2 m á s
balta; Spöttl gyűjteményében szintén volt egy agathyrs tipusú magyar-

39« 4°- 41- 42- 43-

VIII. AGATHYRS TÍPUSÚ BALTÁK.

34—41. L h . Sepsi Bessenyő. (34, 37, 39, 40. Székely N. M ú z e u m S e p s i Sz. G y ö r g y , 35, 36, 41.
M i k ó kollégium, u. o., 38. M a g á n tulajd.) — 42. L h . Al T o r j a ( H á r o m s z é k m.) S z é k e l y N .
M ú z . — 43. L h . P ó l y á n ( H á r o m s z é k m.) U. o.
 CZIKKEK. T A N U L M Á N Y O K . 365

országi bronzbalta,* mely aztán a bécsi udvari Naturhist. Sammlungba

került.
Van még az agathyrs baltának egy sajátságos változata, melynél a
köpü foka ú g y fölül, d e k ü l ö n ö s e n alul nagyon megnyúlik. (IX. t.) Ez
meglehetős ritka és szórványosan az o r s z á g északi r é s z e i b e n f o r d u l elő.
í g y v a n e g y a d o m a h i d a i ö n t ő m ű h e l y m a r a d v á n y a i k ö z t , e g y gr. B e t h l e n G.
hagyatékából az Erdélyi N. Múzeumban, Magyarláposról Floth Ferencz
g y ű j t e m é n y é b ő l s a t u r ó c z m e g y e í S z b e s z l ó r ó l br. R é v a y F e r e n c z ajándéká-
ból, v a l a m i n t A b a u j s z á n t ó r ó l a M. N. M ú z e u m b a n , t o v á b b á B e r e g m e g y é -
ből T ö v i s f a l v á r ó l é s N a g y l u c s k á r ó l L e h o c z k y Tivadar gyűjteményében. Ez
talán t h r á k o s változata az agathyrs baltának.**

44«.
IX. BRONZ BALTÁK.

44«. M a g y a r l á p o s i lelet. M. N. M ú z e u m . F l o t h F e r e n c z g y ű j t . 1/1907. sz. (Arch. É r t . 1895.

192. 1.) — 44b. M a g y a r t i p u s ú b a l t a (Axt von u n g a r i s c h e m T y p u s ) a trójai V I I . r é t e g b e n lelt
ö n t ő m i n t a u t á n . (Dörpfeld : T r ó j a u. Ilion. I. k. 405.)

Összegezve a föntebbieket, réztárgyainkat három, illetőleg n é g y fő-

csoportra oszthatjuk.
Az első csoportba számítjuk a legkorábbi n o m á d áramlattal össze-
f ü g g ő fejszéket, kalapácsokat és fokosokat.
A második csoportba tartoznak a keresztélű csákányok, melyek az
eddigi jelekből Ítélve alighanem M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n fejlettek ki a fej-
s z é k b ő l é s f o k o s o k b ó l s ú g y látszik, n e m j e l e z n e k e g y ú j a b b n é p á r a m l a t o t .
A h a r m a d i k c s o p o r t o t k é p e z i k , a részint rézből, r é s z i n t b r o n z b ó l készí-
t e t t b a l t á k , m e l y e k n e k e g y s z e r ű b b d u n á n t ú l i idomait a s i g j - n n e k n e k , a fej-
lettebb s a r a n y b ó l is ismert v á l t o z a t a i t a z a g a t h y r s o k n a k t u l a j d o n í t h a t j u k . E z
m é g n e m jelenti, h o g y a m a z o k k o r á b b i , e m e z e k k é s ő b b i n é p á r a m l a t n a k felel-
n e k m e g , sőt a m o n d a s z á m b a v é t e l é v e l az a g a t h y r s o k r é g e b b i s k y t h a r é t e g e t
k é p e z n e k ( A g a t h y r s o s az első fiú) s z e m b e n a s i g y n n e k k e l , a kiket a z ú. n.
n o m á d s k y t h á k h o z s z á m í t h a t u n k a M á t r a v i d é k i e k k e l és Alföldiekkel e g y ü t t .

* Mittheil. d. A n t h r . Gesellsch. in W i e n . XV. 1885. 62, 1. T a f . I I I . . 62.

** H a m p e l J . A b r o n z k o r . X X X I I . 4. C X X I I I . 5—6. Ant. p r é h i s t . V I I . 9. L e h o c z k y T . :
A d a t o k h a z á n k archaeologiájához, k ü l ö n ö s tekintettel Bereg m e g y é r e s környékére. M u n k á c s ,
1892. 101. 1.
3°° ARCHATOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ.

A z erdélyi a g a t h y r s c s á k á n y o k n á l u g y a n i s e g y fejlődési f o l y a m a t álla-

pítható meg, m e l y eltartott a b r o n z k o r v é g é i g s c s a k a z u t á n következnek
a s z o r o s é r t e l e m b e n vett s k y t h a leletek. A s i g y n n e k r ő l n e v e z e t t c s o p o r t b a n a
b a l t á k n á l nincs m e g ez a fejlődés, m e g m a r a d t a b b a n a z e g y s z e r ű idomban,
a m e l y e t a keletről «Media» s z o m s z é d s á g á b ó l h o z t a k magukkal és csak-
hamar föllépnek a skytha korszak jellemző tárgyai; ilyenek Délmagyar-
országból és az Alföldről a verseczi tőr, a z a r a d m e g y e i somhidi b r o n z -
csörgő, a fegvverneki k i g y ó c s k a ( J á s z - K ú n - S z o l n o k m.), tőrteli bronz üst,
a g y o m a i h a l o m s í r a r a n y t á r g y a i stb. A M á t r a vidékéről a szirmabessenyői
és pilini v a s t ő r ö k , vascsákányok, ezüst kígyócskák s bronz nyílcsúcsok,
t o v á b b á a pilini t ü k ö r m a r k o l a t o k , g y ö n g y ö s h a l á s z i b r o n z c s ö r g ő k , e g y h e v e s -
m e g y e i t ő r ; é s z a k k e l e t felé a m o n a j i ( A b a u j m.) h a l o m b a n honfoglaláskori
sir alatt h a m u k ö z t L a T é n e k é s s e l e g y ü t t lelt s k y t h a nyilcsúcsok, Bereg
m e g y é b e n A r d á n h á z á n s z i k l a t ö r m e l é k k ö z t d u r v a fekete c s e r e p e k k e l é s e g y
Philippus-féle tetradrachma vastag barbár utánzatával talált s Lehoczky
1
T i v a d a r g y ű j t e m é n y é b e k e r ü l t v a s t ő r stb.
A Dunántúlról a zalamihályfai csörgők, az ószönyvidéki s a Hő-
g y é s z é s R e g ö l y k ö z t T o l n a m e g y é b e n lelt b r o n z üst, az ószőnyi bronz-
k a r d m a r k o l a t . Ide s z á m í t h a t ó a M. T u d . E g y e t e m b r o n z c s ö r g ő j e is, m e l y a
Bakits Ferencz gyűjteményéből való.2
A r r a , h o g y a s i g y n n e k a n o m á d s k y t h á k h o z t a r t o z t a k , kiket a g ö r ö -
gök szekéren lakóknak neveztek (á|ia£oixoi, apa£oßioi), Herodotos azon
soraiból is következtethetünk, melyben azt írja, h o g y lovaik kicsinyek,
hosszú gubanczos szőrük van, embert nem bírnak el, de k o c s i b a f o g v a
igen g y o r s a k , a miért a z o n a v i d é k e n k o c s i n j á r a nép. (V. 9.) A s z e k é r -
lakó s k y t h á k r ó l s o k a t írtak az ókori g ö r ö g ö k ; h á z a k h e l y e t t u g y a n i s s z e -
kerükön volt a lakásuk; a kisebb szekerek négy, a nagyobbak hat kere-
kűek voltak s gyékényből font vagy nemezből készült m a g a s sátortetővel
v o l t a k ellátva, m e l y m e g v é d t e a b e n t l e v ő k e t eső, szél és hó ellen. 3 Ezen
s z e k e r e k díszítései k ö z é t a r t o z t a k a z o n g u g g o l ó á l l a t a l a k b a n v é g z ő d ő , á t t ö r t
k ú p a l a k ú c s ö r g ő k és k o l o m p o k , m e l y e k j e l l e m z ő részeit k é p e z i k a skytha-
leleteknek s déloroszországban, a krasznokuczki halomban egy szétszedett
kocsi é s s á t o r d í s z í t é s b r o n z részei k ö z t f o r d u l t a k elő. A s k y t h a s á t o r s z e k é r -
ről a d o t t g ö r ö g leírás t á r g y t a l a n n á teszi D a r n a y K. a z a l a m i h á l y f a i c s ö r g ő k
l e í r á s á n á l nyilvánított h a b o z á s á t , v á j j o n a s á t r a t t a r t ó p ó z n á k v a g y a k o c s i
é k í t m é n y e i n e k t e k i n t e n d ő k - e az effajta c s ö r g ő k ? 4 A sátor a kocsira volt

1
L e h o c z k y id. m. 52. 1.
2
L . H a m p e l és R e i n e c k e t a n u l m á n y a i n kívül (Arch. É r t . 1893., 1894. és 1897. évf.)
A r c h . E r t . 1901, 369., 1905. 234., 239., 1908. 37. 1.
> H e r o d o t o s I V . 46. — H i p p o c r a t e s : De aé're aquis et locis. 18. (Kuchlewein kiad,
L i p c s e . 1894. I. k. 60.) — A e s c h y l o s : Prometheus Vinctus. 708., 709. vers. — S t r a b o . V I I . 3.
4 Arch. É r t . X X I . 1901. 371.
 49" 499

52-

X. KÉTÉLŰ SZKYTHA CSÁKÁNYOK ÉS FOKOSOK.

45—46. R é z c s á k á n y . (Catalogue exposition. 139—140. 1. 147, 150. á.) — 47. Vasból. L h .

N . - E n y e d (A. F e h é r m.) N.-enyedi ref. koll. (Arch. É r t . 1898. 269.) — 48. B r o n z b ó l . Az Altáji
vidékéről. (Aspelin' A n t i q u i t é s d u N o r d F i n n o - U g r i e n . 58. 1 223.) — 49 ft. C s á k á n y b r o n z b ó l a
t r ó j a i V I I . rétegből. ( D ö r p f e l d : T r ó j a u. Ilion. I. 404. fig. 402.) — 50. Réz. L h . T u r a (Sza-
b o l c s m.) Szabolcsi M ú z . — 4 9 a . K e t t ő s b r o n z b a l t a a t r ó j a i V I . városból. (U. o. 394. 1.
fig- 377-) — 5 1 - RÉZ. L h . Hirics. ( B a r a n y a m.) M. N. M ú z . 109/1903. — 52. Vasból. L h .
Pilin ( N ó g r á d m.) M. N. Múz. B. N y á r y J. g y ű j t . (Arch. É r t . 1897. 22.)
 368 A R C H E O L Ó G I A I ÉRTESÍT.

erősítve s n e m földbe v e r t o s z l o p o k r a , így csakis kocsidíszítések lehettek

e csörgők.
V i s s z a t é r v e a r é z c s á k á n y o k r a , az alig e g y p á r p é l d á n y b a n e l ő f o r d u l ó
negyedik csoport szorosan egyezik a skytha vascsákányok típusával, s
azért ezeket már a vaskorba teszszük és a királyi s k y t h á k áramlatával
hozzuk kapcsolatba. í g y a pilini v a s c s á k á n y t í p u s á n a k felel m e g a M. N.
Múzeumi hiricsi (X. 51.) és a szabolcsi múzeumban levő t u r a i c s á k á n y
(X. 50.), m e l y e k s z i n t é n k é t á g ú a k , m i n t a k e r e s z t é l ű c s á k á n y o k , de egyik
águk hosszú fokot képez s tipologiailag a III. t á b l á n közölt fejszék és
f o k o s o k t o v á b b f e j l ő d é s é n e k felelnek m e g .
E p ilyen k é s e i n e k t e k i n t h e t j ü k a z t a kétélű csákánytipust, melynek
mindkét ága függélyes élben végződik. A tipus elég régi, m e r t hiszen
ez felel m e g a káriai labrusnak, a krétai Z e u s L a b r a n d e n u s kétélű csá-
kányának, de nálunk csak az utolsó sykthaáramlat idejében tűnik föl,
m i n t a n a g y e n v e d i v a s c s á k á n y m u t a t j a (X. 4 7 ) ; az Altáji v i d é k é n , a h o n -
n a n i n d u l t a k ki a s z k i t h a leletek t a n ú s á g a s z e r i n t a Kr. e. VIII. s z á z a d b a n
a királyi s k y t h á k , a s z k o l o t o k , b r o n z b a n f o r d u l elő (X. 48.), a mi szintén
kései időre vall a tiszta réz helyett. N e m c s o d á l k o z h a t u n k t e h á t a z o n , ha
rézből a l e g n a g y o b b r i t k a s á g o k k ö z é t a r t o z i k . E s z a k - N é m e t o r s z á g b ó l isme-
r e t e s n é h á n y ; n á l u n k az 1876-ki ő s r é g é s z e t i kiállításból kettőnek a rajzát
közölte Hampel a kiállítás franczia katalógusában. (Catal. e x p o s . 139. 1.
147. és 140. 1. 151. á.) s u t á n a mi is a d j u k a X. t á b l á n , 4 5 — 4 6 . sz. a.
A trójai VI. v á r o s b a n a kariai l a b r u s (X. 49. a), a VII. v á r o s b a n a f o k o s
c s á k á n y (X. 49. b) f o r d u l t elő. Nagy Géza.

II.

Erdélyi skytha tükrök.

A hazánk földjén n a g y időközökben fel-feltünedező skytha tükrök *

n e m v a l a m i t e k i n t é l y e s s o r o z a t á h o z e g y újabb l e l e t t e l sikerült j á r u l n u n k .
L e l e t ü n k a K i s - K ü k ü l l ő - v ö l g y f e l s ő szakaszán f a z e k a s s á g á r ó l , t a k a -
r o s n é p é r ő l m é l t á n e l h í r e s ü l t Makkfalvánál k e r ü l t m é g 1908 t a v a s z á n n a p -
f é n y r e . (1. kép.) A h e l y s é g t ő l k e l e t r e az E t é d r e v e z e t ő S z o l o k m a o l d a l v ö l -
g y é n , már e g é s z e n U d v a r h e l y m e g y e h a t á r s z é l é h e z k ö z e l e d ő l e g , kapálás
közben akadtak reá. Találtatási h e l y e t e h á t s z o m s z é d o s azzal a sátor-
pózna-díszszel, illetőleg csengővel, melyet Nagy Lajos, néhai vajda-
hunyadi kir. járásbiró a mai U d v a r h e l y m e g y é b e tartozó S i k l ó d r ó l * *
mutatott volt be. E g y skytha póznadísz Marostordamegye felső maros-

* Hampel József: S k y t h i a i emlékek M a g y a r o r s z á g b a n . Arch. É r t e s í t ő ú j f. X I I I 1893.

3. füz. 385—407. 1. 27. á b r a . — R e i n e c k e P á l : M a g y a r o r s z á g ! s k y t h a régiségek. Arch. É r t . X V I I .
1897. 1. füz. 27. 1. 18. ábra.
** N a g y L a j o s : H u n y a d v á r m . T ö r t . Régész. T á r s . É v ; . 1904.