mindennapi tűnődések

Őszentsége, a dalai láma

korunkról, jövőnkről, esélyeinkről
 Fordította
SÁRI LÁSZLÓ
u i / w m m ^ a lo m ß w ^ /

mindennapi tűnődések
// .1
Őszentsége, a dalai láma
korunkról, jövőnkről, esélyeinkről

ÍRÁS KIADÓ
Budapest
 A mű eredeti címe The Path to Tranquillity
Daily Meditations
His Holiness the Dalai Lama
Compiled and edited by Renuka Singh
© Tenzin Gyatso, the Fourteenth Dalai Lama o f Tibet, 1999
Published in Penguin Books India, 1999

A fordítást az eredetivel egybevetette Förster Andor

Hungarian translation © Sári László, 2001
 ELŐSZÓ

Emberi lényként mindannyian boldogságra vágyunk

és igyekszünk elkerülni a szenvedést. Saját, korlá­
tozott tapasztalataim szerint, minden értékes, po­
zitív lelkiállapot megteremtése és fenntartása igen
komoly feladatot jelent. A buddhista hagyomány,
amelynek követőjeként élek, úgy tartja, hogy az el­
me tökéletesítésének az elmélyülés, a meditáció a
leghatékonyabb eszköze. A meditáció nemcsak a
lélek csillapítását, csendesítésétjelenti, és főleg nem
azt a testhelyzetet, amelyben ez történik, sokkal
inkább azt, hogy gyakorlása közben rászoktatjuk
magunkat a pozitív gondolkodásra. Mi, buddhis­
ták, ezért olvassuk és ismételgetjük minél gyakrab­
ban az ilyen tartalmú szövegeket, és ezért, az elme
tréningeztetése céljából mondjuk el imáinkat. Ezek
 ELŐSZÓ
r

a szövegek, a pozitív gondolkodás fejlesztése mel­

lett, arra figyelmeztetnek minket, hogy mindig száll­
junk harcba a lelkünk nyugalmát veszélyeztető ne­
gatív érzéseinkkel, társainkat tartsuk fontosabbnak
magunknál, igyekezzünk hasznosan hozzájárulni
mások szellemi épüléséhez, és merjük mások ne­
hézségeit is átvállalni, hogy könnyebben haladjunk
az úton.
Ez a könyv a hosszú évtizedek során készült írása­
imból válogat az év minden napjára egy-egy gon­
dolatot. Csendesen imádkozom, hogy az olvasó ta­
láljon köztük olyat, amely segíti őt lelki békéje meg­
teremtésében, mert ez a béke a tartós boldogság
kulcsa.

V 6
Január
 JANUÁR 1.

Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél

több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is
nyilvánvaló. De milyenek a mosolyok? Bőséges
a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik
művi, diplomata mosoly. Ezek nem elégítenek ki,
sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek
bennem. Ám a valódi mosoly reményt adó,
bíztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi
mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell
teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.

V 9
 JANUÁR 2.

H a félsz valamely fájdalomtól vagy

szenvedéstől, vizsgáld meg, tehetsz-e valamit
ellene. Ha igen - nincs miért aggódnod.
Ha nem - akkor sincs.
 JANUÁR 3.

Ha egyetlen hibádat felismered,

többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak.
Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről,
ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az
életükben, szemléld őket teljes valóságukban.
Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis
örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal
képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál,
így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.

V 11
 JANUÁR 4.

H a számolsz a haláloddal, nem okoz

meglepetést. Nem kell aggódnod miatta.
Olyannak találod, mintha csupán ruhát váltanál.
Vagyis amikor találkozol vele, képes leszel
megőrizni elméd nyugalmát.

V 12
 JANUÁR 5.

O t t mélyen belül a tudatosságot táplálni

magunkban, a körültekintő és belátó
gondolkodást fejleszteni, többet ér, mint
bármilyen meditáció vagy ima.
 JANUÁR 6.

IVIindjárt születésünk pillanatában szüléink

jóságára, gondoskodására szorulunk.
Később, amikor betegségek gyötörnek minket
és megöregszünk, megint mások gondoskodására
és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk
kezdetén és végén mások törődnek velünk,
hogyan tudnánk mi életünk derekán
nem törődni másokkal?
 JANUÁR 7.

és fejlesztésnek
együtt kell működnie a meditativ kutatással és
fejlesztéssel, mivel mindkettő ugyanabban
érdekelt. Az egyik módszere a kísérlet, amelyet
külső eszközökkel végez, a másiké a belső
élmény és a tűnődés. Világosan meg kell
különböztetni, hogy mi az, amit nem képes
felfedni a tudomány, és mi az, amiről azt állítja,
hogy nem is létezik. Amit a tudomány nem
létezőnek nevez, azt el kell fogadnunk mint nem
létezőt. De amit csupán nem képes meglátni,
arra egészen másként kell gondolnunk.
Rengeteg misztikus dolog van a világon.

V 15
 JANUÁR 8.

IVIinden vallásnak, a köztük lévő filozófiai

különbségek ellenére is, hasonló a célja.
Mindegyik az ember jobbítását, a mások iránti
tiszteletet, együttérzést, szeretetet hirdeti.
És ezeket a kérdéseket minden vallás többé
vagy kevésbé ugyanabból a nézőpontból vizsgál­
ja, és ugyanúgy látja az elérendő célokat is.
 JANUÁR 9.

Fizikailag fejlett emberi lények vagyunk, de

szellemileg fejletlenek, befejezetlenek. Az ember
fizikai formája adott, a szellem képességeit ki
kell fejleszteni, hogy ne tévedjünk ítéleteinkben.
Senki nem garantálja szellemi kvalitásainkat.
Mi magunk vagyunk felelősek értük. A garancia
pedig önfegyelmünk, önismeretünk és az a
felismerés, hogy a harag hátra, a jóság előre visz.
 JANUAR 10.

E g y olyan ember esetében, mint jómagam,

az együttérzés és a vallás gyakorlása ugyanazt
jelenti. De vallás nélkül is gyakorolható
mindenfajta lelkiség, szellemiség. Vagyis a nem
vallásos emberek is lehetnek együttérzők.
Az együttérzés mindenki számára kötelező. Ha
diktátor lennék, parancsba adnám a gyakorlását.

V 18 J
 JANUÁR 11.

Ú g y gondolom, hogy a vallás, az ideológia,

a gazdaság és a politikai rendszerek mindegyike
emberi alkotás. Mivel ember alkotta őket,
rokonságban kell lenniük az emberi érzéssel,
szellemmel. Ha emberi érzés működteti őket,
a legemberibb érzések szolgálatában állnak.
A különböző vallások és ideológiák tehát csakis
az emberért vannak, nem pedig ellene.
 JANUÁR 12.

anyagi fejlődés önmagában

nem elegendő az ideális társadalom
létrehozásához. Minden országban, ahol
a gazdaság nagy eredményeket produkált,
elszaporodtak a lelki, szellemi problémák.
Nem a megalkotott törvények, korlátozások
sokasága teremti meg a jóléti társadalmat.
Hogy milyenné válik egy közösség, az azoknak
az embereknek a belső attitűdjén és közérzetén
múlik, akik azt a közösséget alkolják. Az anyagi
fejlődéssel összhangban ezért olyan fontos
a lelki, szellemi fejlődés.

V 20 y
 JANUÁR 13.

z emberi szellem fejlődése még nem érte el

felső határát. Még szellemi lényegünk
meghatározása is bizonytalan. Ám ez nem
tartozik a vallás körébe, a kutatás tisztán
tudományos munka. Mi úgy gondoljuk, hogy
az agy képességeinek bizonyos része csakis mély
meditációban hasznosítható teljességgel. De erről
később valószínűleg a nyugati tudomány
módszereivel is meggyőződhetünk. Ebből is jól
látható, hogy az ember ma még befejezetlen,
tökéletlen lény.
 JANUÁR 14.

E g y e se k olykor azzal gyakorolnak ránk nagy

hatást, hogy mondanak valamit.
Mások azzal, hogy csendben maradnak.

V 22
 JANUÁR 15.

IVIinden élőlény, a rovaroktól kezdve,

boldogulni akar, nem szenvedni. Az ember csak
egy a végtelen számú többi élőlény között.
Ezért kétségtelen, hogy nem lehet fontosabb
az ő boldogulása az összes többinél, főleg
nem azok kárára.
 JANUÁR 16.

H a alvás közben
képes vagy a figyelmedet tudatosan a torkodra
irányítani, ez láthatóbbá teszi az álmaid.
Ha pedig a szívedre irányítod a figyelmed, akkor
mélyebben alszol. Ezt a gyakorlatot altató
tabletta helyett is használhatod.

V 24
 JANUÁR 17.

S o k k al építőbb lenne, ha az emberek

, megpróbálnák megérteni állítólagos
ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb,
mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni.
Még hasznosabb megbocsátani, ha dühünk
csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz
helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk,
ez a legnagyobb megpróbáltatás.

V 25
 JANUÁR 18.

A türelem fejlesztéséhez kell valaki, aki

szándékosan idegesít bennünket. Az ilyen ember
ad jó lehetőséget a türelem valódi gyakorlására.
Úgy teszi próbára belső erőnket,
szilárdságunkat, ahogy még a gurunk se tudná.
A türelem gyakorlása megvéd bennünket
a sértések fájdalmától.

V 26
 JANUAR 19.

/ \ k á r magányosan álló palotában, akár

városok embersűrűjében élünk, ugyanazokért
az alapvető emberi célokért dolgozunk és
küzdünk. Közben azonban nem vesszük észre,
mennyire fontos, hogy e célok eléréséért
tisztességes eszközökkel harcoljunk. Az eszközt,
a módszert mindig úgy kell megválasztani, hogy
lehetőleg ne romboljunk vele.

V 27 J
r JANUÁR 20.
A

^Mliután bebizonyosodik, hogy hibáztunk

valamely cselekedetünkkel, de képesek vagyunk
beismerni (isteneink vágy szentjeink előtt)
a hibát, és megerősödni szándékunkban, hogy
a jövőben nem teszünk hasonlót, akkor ez máris
csökkenti a rossz cselekedet súlyát.

28
 JANUÁR 21.

K ív ü lrő l nehezen ítélhető meg, hogy erőszak

mozgat-e valamely cselekedetet, vagy más
motiváció. Ugyanis negatív motiváció esetén is
látszódhat egy cselekedet szelídnek, finomnak,
pedig az azt irányító érzés mélyén erőszak rejlik.
De fordítva, durva tettek és szavak mögött is
lehet őszinte szándék, pozitív motiváció,
amely nem erőszakos. Bármiképp nyilvánul
is meg, az erőszakosság romboló erő,
az erőszakmentesség építő.

29
 JANUAR 22.

c \z t szoktam mondani, hogy a mi nemzedékünk

hosszú történelmünk legsötétebb korszakában
született. Ez nagy kihívást és nagy
szerencsétlenséget jelent. De ha ez kihívás,
akkor lehetőség is szembeszállni a korral,
lehetőség demonstrálni az akaratunkat,
eltökéltségünket. Innen nézve úgy látom,
hogy a mi nemzedékünk mégiscsak szerencsés.

V 30 y
 JANUÁR 23.

A lih o z, hogy őszinte elégedettség támadjon

benned, ismerned kell a tanítás értelmét.
A buddhista tanítás arra fekteti a legnagyobb
súlyt, hogy változtasson az emberi szellem
működésének folyamatain. Ez a szellemi
átalakulás a meditáció gyakorlásával érhető el.
Hogy helyesen meditálj, tudásra van szükséged.
És tudás által érhető el az emberi közösségek
elégedettsége, fölemelése is.
 JANUÁR 24.

A . türelem gyakorlásával
nem pusztán a helyes, objektív megismerés
birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is
teremt magának. Ez a mindennapi életben
nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik
lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és
a türelem gyakorlása teremti meg azokat
a körülményeket is, amelyek között örömteli
életet tudunk élni.
r JANUÁR 25.

A virágzó fa csupaszra vetkőzik őszre.

A szépség csúfsággá változik, az ifjú öreggé,
a hiányos teljessé. A dolgok nem maradnak
változatlanok, így valójában semmi sem azonos
önmagával. Vagyis a látszatvilág és az igazi
valóság egyidejű létezők.

V 33
 JANUÁR 26.

A z eltökéltség, a bátorság, az önbizalom

kulcsfontosságú tulajdonságok a sikeres élethez.
Ha szilárd az elhatározásunk, az akadályok
és a nehézségek ellenére is meg tudjuk valósítani
elképzeléseinket. De mind e közben, minden
körülmények között alázatosnak, szerénynek
kell maradnunk, a gőg, a büszkeség jelei nélkül.

V. 34
 JANUÁR 27.

A lig h a nevezhetünk egy koldust

nagylelkűségünk akadályának. ,
 JANUÁR 28.

A puszta hírnév nem ad hozzá az élethez

semmit. Sem a vagyonodat nem szaporítja, sem
az életedet nem hosszabbítja meg. Ha
a pillanatnyi öröm minden, amit kívánsz, azt
megkaphatod akár drogoktól is. Mégis sokan
vannak, akik rengeteg pénzt áldoznak, sőt a
barátaikat sem kímélik, csakhogy pozícióba
jussanak, hírnevet szerezzenek maguknak. De
ez szörnyű ostobaság. Amit elérnek, nem igazi
eredmény, nem segít rajtuk sem ebben
az életükben, sem a következőkben.
Képtelenség, hogy a hírünk tegyen boldoggá
minket, boldogtalanná meg az,
ha az emberek rosszat fecsegnek rólunk.

V 36
 JANUÁR 29.

A z t mondják, hogy ha tudni akarod, mit tettél

a múltban, nézd meg jól a testedet most. Ha tudni
akarod, mi vár rád a jövőben, nézd meg jól,
mi lakik a szívedben most.

V 37
 JANUÁR 30.

A . buddhista vallásgyakorlat magába foglalja

az önismeret, az önfegyelem, a nyugalom
és a derűs kívülállás megvalósításának
módszereit, minden praktikáját. Észre kell
vennünk, hogy az életben minden méltatlan, sértő
és etikátlan körülményt, viszonyt általában
a hanyag, figyelmetlenül működő test, elme és
a kontrollálatlan beszéd idéz elő. Ebből
természetesen következik, hogy a fizikum,
az elme és a verbalitás képzése, gyakorlása,
békítése, szelídítése alapvető fontosságú.
Összefoglalva, az a lényeg, hogy helyreállítsuk
a megzavart fizikai működést, gátat vessünk
a rossz szellemi irányításnak, amelyet a helytelen
megszólalás, a beszéd követ.

V 38
 JANUÁR 31.

A . politikusoknak sokkal nagyobb

szükségük van a vallásra, mint a remetének,
aki a barlangjában él. Ha egy remete rossz
indíttatásból vagy megfontolásból hibásan
cselekszik, azzal nem árt senkinek, csak
magának. De ha olyan valaki cselekszik rossz
indíttatásból vagy megfontolásból hibásan,
aki egy egész közösségre van közvetlen
befolyással, az emberek tömegének árthat.
Február
 FEBRUAR 1.

C/lfordulni a világtól annyit tesz, mint föladni

a ragaszkodásunkat. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy el is kell különülnünk a világtól.
A buddhizmus éppen arra tanít minket, hogy
szolgáljunk másokat. Ahhoz, hogy szolgálni
tudjunk, szoros közelségben kell élni
az emberekkel. Nem szabad kiválni
a közösségből.

V 43 J
 FEBRUÁR 2.

A z emberi boldogság és megelégedettség

önmagunkból származik. Hiba lenne abban
a hitben élni, hogy a pénz vagy a komputer teljes
megnyugvást adhat.
 FEBRUÁR 3.

végső célja három

fokozatban érhető el. A gyakorlat első foka:
csökkenteni a ragaszkodásunkat az élethez.
A második: a létforgataghoz kötődő ragaszkodás
és a vágyakozás megszüntetése. A harmadik:
az önszeretet megszüntetése. Szigorú gyakorlat
eredményeként tapasztalható csak, hogy
a megszűnés, vagyis a nirvána elérése lehetséges.

V 45 J
 FEBRUÁR 4.

A valódi együttérzés nemcsak érzelmi

viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló
meggyőződésből ered. Ezért az igazán együttérző
viselkedés még akkor sem változik, ha éppen
negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből
kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség,
és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk
társainknak gondjaik leküzdésében.
 FEBRUÁR 5.

r \ z emberi minőség nem vásárolható meg, nem

állítható elő technikai leleményekkel, géppel,
gyógyszerekkel. A jellemet, a pozitív karaktert, a
becsületességet, az egyenességet, a jószívűséget
csakis az emberi elme hozhatja létre.

V 47 J
 FEBRUÁR 6.

A szenvedés vállalása növeli a belső erőnket.

A szenvedés akarása még hasznosabb:
megszünteti a szenvedést.

V 48
 FEBRUÁR 7.

Ha az emberi természet eredendően agresszív

lenne, bizonyára hatalmas állati karmokkal és
fogakkal születtünk volna. De a mi körmeink
és fogaink nagyon rövidek, nagyon gyengék
és nagyon csinosak! Ez azt jelenti, hogy nem
vagyunk felszerelve az agresszív élethez
szükséges eszközökkel. Még a szánk mérete
is egészen kicsi. így aztán azt gondolom, hogy
az emberi lény eredendő természete sokkal
inkább szelíd, finom.

V 49 y
 FEBRUÁR 8.

még a születendő lény fizikai

lényege (tojás vagy mag) is, amelyen az „én”
hagyományosan alapszik, a szülők testének
a része. Mégis azt mondhatjuk, hogy már az „én”
megmutatkozása is egyben. Á test másoktól
származik ugyan, de amint a tudatosság
megjelenik benne, máris egy új test, embrió,
magzat (nevezzük bárminek) még akkor is,
ha előtte nem volt az. Az embrió fizikai
alkotóelemei tehát két különböző embertől
származnak, de az új sejtet már saját
létezésének tudata határozza meg.

V 50 J
 FEBRUÁR 9.

C sa k is emberi értelem segítségével fejlődhet

ki bennünk meggyőződés. A meggyőződés
képessé tesz minket valódi erőfeszítés
kifejtésére, a valódi erőfeszítés eredménye
pedig valóságos belső átalakulás lehet.
Ám bizonyos határokon túl, csak a hit képes
átalakítani az elme tapasztalásait.
 FEBRUÁR 10.

B árk iv el találkozom, megpróbálok úgy

viselkedni vele, mintha régi barátom lenne. Igazi
boldogságot érzek, amikor megtaláljuk az ehhez
illő hangot. Ez tulajdonképpen nem más, mint
az együttérzés gyakorlása.

52
 FEBRUÁR 11.

A . lustaság szellemi fejlődésünk bilincse.

Három típusa jelent komoly veszélyt. Az első
a tétlenség lustasága, amely a dolgok
halogatásához vezet. A második a kishitűség
lustasága, amely kétséget táplál bennünk
a képességeinket illetően. A harmadik pedig
a ragaszkodás lustasága, amely nem enged
elszakadni minket rossz szokásainktól,
negatívumainktól.

53
 FEBRUÁR 12.

A * bátorság és az erő mindenki

számára nélkülözhetetlen. Minél több kellene
mindkettőből. De nem azért, hogy mutatványokat
végezzünk, hősködjünk, hanem azért, hogy ha
a helyzet úgy hozza, bátran tudjunk harcolni
a helyes célokért.
 FEBRUÁR 13.

O ly k o r megtörténik, hogy fiatalon halnak meg

egyesek. Szépek és kedvesek, erősek és
egészségesek, és mégis. Álruhás mesterek ők,
akik a változás állandóságára, a múlandóságra
tanítanak bennünket.
 FEBRUÁR 14.

A lv á s közben is többféle meditációs gyakorlat

végezhető. Az ilyen gyakorlatok lehetővé teszik,
hogy szétválasszuk a tudatosság primér (durva)
szintjeit a fizikai létezés primér (durva)
állapotától, és eléijük a test és az elme állapotainak
finom szintjeit. Alvás közben elválasztható
például az elme a testtől, és így elvégezhető
néhány olyan szellemi művelet, amelynek
az elvégzése a közönséges állapotú testben nem
lehetséges. Mindez véghezvihető, ám egyáltalán
nem biztos, hogy a meditációt gyakorlónak
bármi haszna származik is belőle.

V 56
 FEBRUÁR 15.

A z elménk egyensúlyi állapota

főszerepet játszik hétköznapi életünkben,
szellemi és fizikai közérzetünkben. Ha elménk
nyugodt és stabil, ez kihat a cselekvésünkre,
másokkal való kapcsolatunkra, viselkedésünkre.
Másképpen szólva, ha valaki képes megőrizni az
elméje egyensúlyát, békéjét, nyugalmát,
akkor a külső körülmények is csak
korlátozottan zavarhatják.
 FEBRUÁR 16.
A

:, békéjének
megteremtéséhez az első útmutatást csaknem
mindannyian az édesanyánktól kapjuk. A szeretet
szüksége már az emberi élet kezdeteinél
megjelenik bennünk, és fejlődésünk legkorábbi
pillanataitól fogva az anyai gondoskodásra
vagyunk utalva. Nagyon fontos, hogy az anya
kifejezze irántunk a szeretetét. Ez az első
útmutatás. Ha a gyerekek nem kapnak megfelelő
szeretetet, később majd nehezen tudnak
másokat szeretni.

58
 FEBRUÁR 17.

H a a tárgyak és az emberek iránt ragaszkodás

támad bennünk, nem leszünk képesek megérteni
a jelenségek igazi természetét. Csakúgy
válhatunk lélekben kívülállóvá, ha felfogjuk
a világ dolgainak valódi természetét.

V 59 J
 FEBRUÁR 18.

A . buddhizmus lényege az elme gyakorlása.

Saját szellemi fejlődésünk érdekében. Isten
maga, a hit vagy az áldás nem elég. Persze,
Buddha vagy egy másik megvilágosodott lény
áldása fontos lehet, de ahhoz, hogy megtisztítsuk
magunkat, nekünk kell erőfeszítéseket tennünk.

V 60
 FEBRUÁR 19.

.A m ikor meghalunk, semmit sem viszünk

magunkkal. Csak életünk tetteinek gyümölcseit
és szellemi minőségünket.

61
 FEBRUÁR 20.

JVÍmden nemes szándék megvalósítása

elkerülhetetlenül akadályokba ütközik. Mielőtt
az akadályok leküzdéséhez látnánk, igen fontos
még egyszer alaposan ellenőriznünk a célkitűzés
és indíttatás helyességét. Őszintén, tisztességesen
és minden részletet illetően indokoltan kell
cselekednünk. Úgy, hogy az másoknak
és önmagunknak is a legjobb legyen. A cél
kitűzése után szilárdan el kell határoznunk, hogy
mindvégig következetesen törekszünk
az elérésére. Hogy ha végül a cél elérhetetlennek
mutatkozik, akkor se tehessünk magunknak
szemrehányást.
 FEBRUÁR 21.

IVIindennek vannak határai.

Túl sokat fogyasztani, vagy nagy erőfeszítéseket
tenni a pénz megszerzésére, nem ésszerű dolog.
De még a túlzott elégedetlenség sem az.
Elvben törekednünk kell az elégedettségre,
ám a teljes megelégedettség majdnem
felér az öngyilkossággal.
 FEBRUÁR 22.

Leginkább az tud felbosszantani minket, ha nem

teljesülnek a vágyaink. De ha kiborulunk, az sem
segít rajtunk, attól sem teljesülnek a vágyak.
Kudarcot vallottunk, meg a kedvünk is odavan.
Ez a mérges bosszankodás, amelyből düh, harag
is fakadhat, ez a legveszélyesebb. Meg kellene
próbálni úgy élni, hogy ne hagyjuk megzavarni
derünket, lelki egyensúlyunkat. Akár most
okoz fájdalmat valami, akár a múltban
szenvedtünk valamiért, egyik sem ok arra,
hogy boldogtalanok legyünk.

V 64
 FEBRUÁR 23.

A lm ikor félsz, gondold azt, hogy mások is

félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is.
Még ha a szenvedésed fokozódik is azáltal,
hogy a terheidet növelted, meglátod,
a félelmed mégis csökkenni fog.

65
 FEBRUÁR 24.

E b b e n az örökké változó világban van két

fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt
tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor,
minden helyzetben felül kell vizsgálnunk
a viselkedésünket másokkal, állandóan
ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon
helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt
másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra.
A másik fontos dolog az, hogy mindig készen
kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására.

V 66
 FEBRUÁR 25.

S a já t tapasztalataink tesznek képessé

bennünket a tudat működési elvének
felismerésére. Mit értsünk tudaton és mi az
valójában? A tudat nem gátló jelenség, nem
anyagi természetű, hanem a tiszta világosság
tulajdonságával bír. Vagyis bármilyen külső tárgy
sugárzását felfogja, oly módon, hogy annak
a tárgynak a sugárzásába, megvilágításába
helyezkedik. A tudat kristálykőhöz hasonlítható.
Amíg a kristály egy színezett felületen nyugszik,
nem láthatjuk a színtelenségét. Ám ha
elmozdítjuk, felemeljük onnan, azonnal
feltűnik valódi, áttetsző tisztasága.
 FEBRUÁR 26.

A . meditáció gyakorlására azok

a legalkalmasabbak, akik nemcsak
intellektuálisan kiválóak, de vallásosak, hitük
is van. Ok a legfogékonyabbak a szellemi
elmélyülés gyakorlatában. A második csoportba
azok tartoznak, akik nem különösebben magas
szellemi kvalitásúak, de a hitük sziklaszilárd.
A legalkalmatlanabbak azok, akik a harmadik
csoportot alkotják. Ok akár kiváló értelmi
képességekkel is bírhatnak, ám rendületlen,
makacs kételkedők. Okosak, de hajlamosak
a bizonytalanságra, határozatlanságra, egy
pillanatra sem találják nyugalmukat, békéjüket.
Őrökké kétségek gyötrik őket. Ők a legkevésbé
fogékonyak a meditációs gyakorlatok
elsajátítására.

V 68
 FEBRUÁR 27.

Ha meg akarod változtatni a világot, először

próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni
magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat,
a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre
nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit
teszünk, hatással lesz valamire és valakire.

V 69
 FEBRUAR 28.

I \ z elképzelés, hogy az intenzív

kölcsönhatásokra épülő kapcsolatok elősegítik
a látásmód tökéletesedését, igen érdekes.
Csakhogy egy intim viszonyban például, ahol
a szeretet és a ragaszkodás egymással keveredve
van jelen, nagyon nehéz lenne megmondani,
hogyan is segíti ez a kapcsolat a résztvevők
szellemi fejlődését. Amikor ragaszkodás, szoros
kötődés, összekapaszkodás jellemzi
a kapcsolatot, az egyik személy a másik
célkitűzéseként jelenik meg. Az „én” erősödő
érzete kelti a ragaszkodást, az akarást: „én”
szeretem azt az embert, „én” megszerzem
magamnak azt az embert. Ha a látásmód,
a világlátás tökéletesítésének ezt az elméletét
tévesnek ítéljük, máris némi bepillantást nyerünk
egy ezzel szemben álló elgondolásba,
a buddhizmus „üresség” elméletébe.

V 70 J
 FEBRUÁR 29.

ég, akielégületlenség vagy

bármi más hiányosság okozta bosszúság, lángra
lobbanthatja a harag, a gyűlölet érzését. Akkor
támad bennünk efféle nyugtalanság, ha úgy látjuk,
hogy velünk, közeli barátainkkal, vagy bárki
mással, akit szeretünk, igazságtalanul bánnak,
fenyegetve érezzük őket. Meg amikor
az embereket tisztességtelennek találjuk,
megakadályoznak bennünket valaminek az
elérésében, amikor úgy érezzük, hogy tipornak
rajtunk. Ilyenkor bosszússá válunk. Ám úgy kell
mindezt vizsgálnunk, hogy a dolgok gyökeréig
hatoljunk, lássuk az okot is. Vegyük tehát
figyelembe az ok-okozati összefüggést,
a láncolatot is, amelynek a végén a robbanás
keletkezett, létrejött az az érzelmi állapot,
amelynek kifejeződését haragnak,
gyűlöletnek nevezzük.

V 71
Március
 MÁRCIUS 1

A .k á r vallásos valaki, akár nem,

akár hisz a reinkarnációban, akár nem,
lehetetlen, hogy ne becsülje az emberi jóság
és együttérzés megnyilvánulásait.
 MÁRCIUS 2.

hogy minden,
amit érzékelünk, az okok és a feltételek
bonyolult összjátékából származik, úgy találjuk,
hogy külön-külön nincs egyetlen dolog sem,
amelyet pozitív vagy negatív összetevőként
jelölhetnénk meg a sorban. Ettől válik igazán
nehézzé meghatározni a ragaszkodásból, vagy
a haragból származó fájdalmaink pontos forrását.
A dolgok kölcsönös függőségének meglátása
azonban nyugodtabbá és nyitottabbá
teszi az elmét.

V 76
 MÁRCIUS 3.

A szerelemről és a házasságról
egyszerűen azt gondolom, hogy a szerelem
mindenkor helyénvaló dolog, de a házassággal
már óvatosabbnak kell lenni. Nem szabad sietni
vele. Mielőtt házasodtok, bizonyosodjatok meg
róla, hogy örökre, vagy legalább ebben az
életetekben együtt tudtok maradni. Ez azért
fontos, mert ha sietve házasodsz, anélkül, hogy
megértenéd, mit teszel, egy hónap vagy egy év
múlva elkezdődnek a bajok, és máris a válásban
keresed a kiutat. A válás jogi szempontból
könnyen lehetséges, és gyerek nélkül talán el is
fogadható megoldás. De gyerekekkel már nem az.

77
 MÁRCIUS 4.

A jn ik o r a halálról
vagy az élet múlandóságáról töprengünk,
az elménk azonnal érdeklődni kezd a szellem
lehetőségeinek határai iránt. Éppúgy, ahogy egy
átlagos ember tűnődik erről, mondjuk, egy közeli
barátja holttestét szemlélve. A meditáció
a halálról megszünteti a tünékeny, értelmetlen
cselekvések vonzását.
 MÁRCIUS 5.

Próbáljuk meggyőzni magunkat arról, hogy

az élet önmagában is óriási érték, s nem szabad
elvesztegetnünk egyetlen pillanatát sem. Nem
a lényegre figyelni, hanem pazarolni az élet
kincseit, majdnem olyan, mint mérget bevenni,
miközben tisztában vagyunk a hatásával. Nem
helyénvaló, hogy az emberek komolyan
elkeserednek, amikor valami anyagi veszteség
éri őket, de a legcsekélyebb szomorúságot sem
érzik, amikor életük valódi értékei vesznek el.

V 79
 MÁRCIUS 6.

A lvilág; ima oly mértékben telítődött

konfliktusokkal és szenvedéssel, hogy már
mindenki csak nyugalomra és boldogságra
vágyik. Ez a nagy vágyakozás vezetett
szerencsétlenül oda, hogy az embereket magával
ragadta a múló örömök iránt érzett sóvárgás. Ám
vannak még, akik tisztán látják ezt a helyzetet
és nem elégednek meg azzal, ami ily módon
elérhető, megszerezhető. Mélyebben
gondolkodnak és a valódi boldogságot keresik.
Én hiszem, hogy a valódi boldogság felkutatása
még elszántabban folytatódik, amint az anyagi
fejlődés is segíteni fogja törekvésünket.

V 80
 MÁRCIUS 7.

iN/iindenkinekmegvan a lehetősége mindenre.

Nem szabad úgy éreznünk, hogy értéktelenek
vagyunk. Nagy hiba így gondolkodni,
és önmegtévesztés. Mindannyian képesek
vagyunk végiggondolni, hogy mi is hiányzik
belőlünk. És ha van akaraterőnk, képesek
leszünk pótolni bármit. Azt szokták mondani,
hogy mindenki önmaga mestere.
 MÁRCIUS 8.

.A . türelem fejlesztése feltétlenül szükséges.

Ám olykor hasznos lehet a türelmetlenség is.
Mondjuk olyanféle tevékenységben, mint
a takarítás vagy a hosszú távú gyaloglás. Ilyenkor
a türelmetlenség a tettek hősévé teheti az embert.
Nagyobb vállalkozásainkban azonban jobb,
ha a türelem diktál.
 MÁRCIUS 9.

Ha az ember egyszerűen él, akkor elégedettnek

kell lennie. Az egyszerűség rendkívül fontos
a boldogsághoz. Létfontosságú, hogy teljesüljön
néhány vágyunk, és hogy elégedettek legyünk
azzal, amink van. Legyen éppen elég élelmünk,
legyen ruhánk, legyen tető a fejünk fölött, amely
megvéd az elemektől. Végül igen nagy boldogság
származik abból is, hogy az egyszerűségből
adódóan elkerüljük a szellemi konfúziót
és elmélyülhetünk segítőkészségünk
kiművelésében.

V 83
 MÁRCIUS 10.

A vallásra használt latin religio szó jelentése

annyi mint „újra megkötni” valamit. Különös,
hogy a világ legkülönfélébb vallási tanításaira
ugyanezt a szót használjuk. Ha vallásról van szó,
akkor „megkötünk”, „lekötünk” valamit. Pedig
az emberiség nagy tanítói által meghirdetett
vallási irányzatok és lefektetett erkölcsi
szabályok célja éppen az önzetlenség
gyakorlása. Az önzetlenség pedig nem megköt,
hanem szabaddá tesz bennünket. Minden vallás
közös ellenségétől, az önzésből származik
ugyanis a nem-tudás, a harag és a düh,
amelyek a világ minden bajának forrásai.

V 84
 MÁRCIUS 11.

A buddhizmus tantrikus tanítása szerint

a tudat végső természete alapvetően tiszta. Ezt
az eredendő tulajdonságát nevezik a buddhisták
„tiszta fény”-nek. Amikor ennek a tiszta fénynek
a megmutatkozását gyötrő érzések és gondolatok
takarják el vagy akadályozzák, azt mondjuk,
hogy az ilyen embert magával ragadta
a létforgatag (újraszületések végtelen sora),
a szamszára.Am amikor megfelelő meditációs
technikák alkalmazásával képessé válunk a tudat
tiszta fény természetének tökéletes
megtapasztalására, amikor felszabadulunk gyötrő
érzéseink és gondolataink hatása alól, máris
a teljes szabadság és a megvilágosodás felé
vezető úton járunk.

V 85
 MÁRCIUS 12.

A tudat alatti düh, ha van megfelelője

a buddhista szövegekben, talán az, amit mi lelki
kielégületlenségnek, boldogtalanságnak
nevezünk. Abban az értelemben, hogy ezeket
tekintjük a harag és a rosszindulat forrásainak.
De nevezhetjük ezeket a forrásokat a tudatosság
hiányának, vagy a valóság teljes félreértésének is.
 MÁRCIUS 13.
r A

/ \ z együttérzés, a türelem és az önzetlenség

gyakorlása teremti meg bennünk a nyugalmat
és a boldogság örömét. Ezek a mindennapi élet
alapvető elvárásai. A vallás csak ezek után
következik. Az a feladata, hogy elégedetté
tegyen bennünket és a boldogság végső
forrásaként szolgáljon. A vallás egyszerűen
megpróbálja megerősíteni bennünk a boldogság
érzetének azokat az elemeit, amelyekből ez
az érzés összetevődik. Az én elképzelésem
szerint a pozitív gondolkodás a szellemi
élet vezérlő elve.

87
 MÁRCIUS 14.

IV Iai tudásunk a világról igen széleskörű.

Ez nagymértékben a tudomány és a technika
segítségéveljött létre. De a saját tudatunk
működéséről, az emberi természet lényegéről
a nyugati tudomány ismeretei még mindig eléggé
korlátozottak. Ez azért van, mert a tudat,
a tudatosság alaktalan, nem érinthető és nem
mérhető műszerekkel. Róla csakis a meditáció
és más hozzá hasonló módszerek segítségével
alkothatunk magunknak fogalmat.

V 88 J
 MÁRCIUS 15.

A múlt és a jövő érintkezése egy rendkívül

vékony szálat alkot az időben. Olyannyira
vékonyát, hogy még a meghatározása, vizsgálata
is lehetetlennek látszik. A múlt és a jövő a jelen
viszonylatában létezik. De ha a jelen sem
határozható meg, hogyan lenne meghatározható
a múlt és a jövő? Ez a viszonylagosság a lényege
annak a buddhista elméletnek, amelyet
mi a kölcsönös függőségben keletkezés
és létezés elméletének nevezünk.

89 y
 MÁRCIUS 16.

Aszókban a pillanatokban, amikor erős

harag gyűlik bennünk, bármennyire igyekszünk is
méltóságteljes külsőt ölteni magunkra,
arcvonásaink változásai, mogorvaságunk
elárulnak bennünket. A rezgés, a sugárzás, amely
a haragos emberből árad, igencsak ellenséges.
A többiek érzik ezt, majdnem úgy, mintha
a testéből kigőzölgő pára lenne. Különben
nemcsak az ember képes ennek az érzékelésére,
ilyen pillanatokban a háziállataink és más állatok
is igyekeznek elkerülni a másikat.

V 90
 MÁRCIUS 17.

H a az emberi evolúciót teljességgel

a környezet, valamint a gének, a kromoszómák,
stb. változásai határoznák meg, akkor
az evolúcióban semmi helye nem maradna
a karmának. Nem lenne szerepe, feladata,
hiszen minden változás, ami ebben a folyamatban
bekövetkezik, tökéletesen megmagyarázható
lenne a környezet és a szervezet fizikai
alkotórészeivel. Míg azonban az egyes ember
kialakul, majd megszületik, a sejtek fejlődésében
egyre bonyolultabb és bonyolultabb komplexitás,
kapcsolódások mutathatók ki.
A kapcsolódásokat illetően rengeteg változat
képzelhető el, körülbelül 70 milliárd jöhetne
létre. A lehetőségeknek ez a száma a szülői
gének számán alapszik. Ám ezek közül csak
egy valósul meg, egyetlen változat alkotja meg
az embert. És máris itt a kérdés, hogy miért
éppen az? Pontosan a karma létezése ad erre
nyilvánvaló feleletet.

V 91
 MÁRCIUS 18.

A l boldogság lelkiállapot. A jó fizikai

közérzet - ha a lélek konfiíz és izgatott - nem
jelent boldogságot. A boldogság a lélek
nyugalmából származik.
 MÁRCIUS 19.

A . szexuális vágy értelemszerűen akar valamit.

Kielégülést a másik birtoklása által. Ez szellemi
kivetülés, amelyet bizonyos érzés vált ki.
Elképzeljük a másikat a birtokunkban.
A vágy pillanataiban minden kellemesnek,
kívánatosnak tűnik. Az ember nem látja
akadályát a beteljesülésnek, és nem látja okát
az önmegtartóztatásnak sem. A vágy tárgya
hibátlannak, sőt dicsőítést érdemlőnek látszik.
De aztán minden megváltozik a birtokbavétellel.
A vágy hirtelen megszűnik - akár mert
beteljesült, akár mert elcsendesítette az idő -
és többé már nem úgy nézünk egymásra, mint
korábban. Néhányan beismerik, hogy ez
megdöbbentő élmény. Feltárul előttük a másik
valódi szándéka, természete. Ezért van annyi
megromlott házasság, veszekedés,
pereskedés, annyi gyűlölet.
 MÁRCIUS 20.

Tapasztalható, hogy hajlamosak vagyunk

magunkat önelégülten szemlélni. Általában
elnézőnek, engedékenynek látjuk magunkat,
és amikor valamilyen kellemetlenség ér
bennünket, mindig készek vagyunk érte másokat,
a sorsot, a rossz szellemeket vagy éppen istent
okolni. Érdemes olykor magunkba szállni,
ahogy Buddha ajánlja. Attól egy kicsit
megrémül az ember.

V 94
 MÁRCIUS 21

Ú g y látom, olykor szörnyű sok munkát

tudunk csinálni magunknak. Mostanában például
ott tartunk, hogy annyi időt töltünk az álmaink
elemzésével, hogy a végén már nem marad
időnk álmodni.

95
 MÁRCIUS 22.

H a valaki jól megalapozott szellemi életet él,

akkor nem enged a technikai eszközök
csábításának és a birtoklás szenvedélyének.
Könnyen megtalálja a mértéket, ki tudja mondani
például, hogy „elég nekem egy fényképezőgép,
nem akarok még egyet”. Örök veszély ajtót nyitni
atelhetetlenségnek, egyik legkegyetlenebb
ellenségünknek. Ez az a pont, ahol a dolgos
elmének feltétlenül közbe kell szólnia.

V 96
 MÁRCIUS 23.

- A megvilágosodásra törekvőknek
(abodhiszattváknak) feltétlenül sikereseknek kell
lenniük a hat erény - a bőkezűség, az erkölcsi
fegyelem, a türelem, a könnyed erőkifejtés,
a szellemi összpontosítás és a bölcsesség -
gyakorlásában. Együtt kell működniük minden
élőlénnyel, valamint jóindulattal kell lenniük
valamennyi iránt.

97
 MÁRCIUS 24.

E v ek k el ezelőtt, útközben a repülőtérre

vagy valahová máshová, vezétés közben egy
sereg megkopasztott csirkét vettem észre üzletek
és éttermek kirakatüvegei mögött. Addig még
sohasem láttam ilyen csirkéket az utcán.
Mostanában már mindenhol látom őket.
Mégis nehezen értem: mit keres a rengeteg
lemészárolt csirke a kirakatokban? Bár Tibetben
lehetetlen teljesen vegetáriánusként élni,
az állatok megölését visszataszítónak találom.
Amennyire lehetséges, én mindenesetre
zöldséget és gyümölcsöt eszem.

V 98
 MÁRCIUS 25.

H a valakinek az érzései őszinték és a szíve

nyitott, akkor az önbecsülése és az önbizalma
is nagyobb lehet. Ilyenkor ugyanis nem kell
másoktól félnie.
 MÁRCIUS 26.

E rő szak segítségével elérhetővé

válhatnak bizonyos célok, de mindig
valakinek a kárára, sérelmére. Bár ily módon
megszüntethetünk olykor egy problémát, ám
máris teremtünk helyette egy újat. A gondok,
a konfliktusok végleges megoldásában
leghatékonyabban az emberi értelem, megértés
és a kölcsönös tisztelet segíthet.
 MÁRCIUS 27.

A . tanult ember elméje azáltal nemesedik

igazán, hogy a gyakorlatban alkalmazza
a tudását. Csupán szavakba foglalva
nem sokat ér a tudás.
 MÁRCIUS 28.

A jn ik o r a napok hosszabbak lesznek,

többet süt a nap és kizöldül a fű, boldogság tölti
el a lelkünket. Ősszel viszont hullani kezdenek
a levelek, egyik a másik után, végül ezek
a csodálatos növények olyanok lesznek,
mint a halottak. Ilyenkor nem érzünk
boldogságot. Vaj on miért? Mert az emberi
természet ösztönösen boldog a teremtés,
az épülés láttán, és ösztönösen szomorú, amikor
a pusztulás jeleivel találkozik.
 MÁRCIUS 29.

A szeretet és a jóindulat leggyakoribb

megnyilvánulásai vonzódáson, vagyis
ragaszkodáson alapulnak. Ez nem valódi, nem
megbízható szeretet, nem igazi jóság. A valódi
szeretet és jóság az értelemre,
józan tudatosságra épül.

V 103
 MÁRCIUS 30.

A . harag; és
< a gyűlölet a legelszántabb
ellenségeink. Soha nem szabad feladni
a küzdelmet ellenük, teljesen le kell győznünk
őket. Ők ugyanis soha nem változnak és mindig
jelen vannak, folyamatosan aktívak. Mindig ők
jelentik a legnagyobb veszélyt a helyes világlátás,
a helyes életmód kialakítására
és a megvilágosodás elérésére.

V 104
 MÁRCIUS 31.

A belső fejlődést, az öntökéletesítést,

a megvilágosodást a szellem folyamatos
gyakorlásával, saját erőfeszítéssel érhetjük
csak el. Külső segítség, olyan eszközök
alkalmazása, mint például gyógyszerek,
drogok, nem vezetnek eredményre.

V 105 J
 r

Április

V J
 ÁPRILIS 1.

Szükségünk van rá, hogy segítsünk másokon.

De ne csak imádsággal, hanem kézzelfoghatóan,
a mindennapi életben. Ha úgy találjuk, hogy nem
tudunk segíteni, legalább ne ártsunk.

109
 ÁPRILIS 2.

E gyesek úgy tartják, hogy az úgynevezett

jó embereknek nehéz a sorsuk, a rosszak pedig
jólétben, elismerésben élnek. Ez téves,
elhamarkodott megállapítás. Ha valaki
figyelmesen, körültekintően vizsgálódik, épp
ellenkező megállapításra jut. A bajkeverők,
bizony, döntően boldogtalanok. Jobb tehát
tisztességesnek maradni, vállalni
a felelősséget tetteinkért, pozitív életet élni.

V 110 J
 ÁPRILIS 3.

., hogy a nyugalom
leginkábba szeretet és az együttérzés
gyakorlásának eredménye .Minél többet
törődünk másokkal, annál jobban érezzük
magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget,
melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését
jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom,
a sikerült élet bizonyítéka.

111
 ÁPRILIS 4.

-A . nyugati tudományosságot és a keleti

filozófiát azért kellene egymással egyesíteni
(amit én lehetségesnek tartok), hogy
megteremtsük általa a valóban teljes és felnőtt
életet élő emberi lényt. Engem leginkább
az érdekel, hogy mi van az anyagon és a tudaton
túl, és mi tesz minket azzá, amik vagyunk.

V 112
 ÁPRILIS 5.

A „nyitott” szó jelentéséhez nálam egy

nyitott ajtó képzete társul. Olyan, amit könnyen,
minden nehézség nélkül lehet nyitni. A „szabad”
ugyanezt jelenti. Ha valaki nyitott és szabad,
akkor egyre több új gondolatot képes magába
fogadni, és ez egyre több energia kifejtésére
készteti. Ez mind mások felé árad, s ily módon
segít rajtuk. Ez igen hasznos és szükséges,
különösen manapság.

V 113
 ÁPRILIS 6.

A lm ikor azt mondjuk, virágozzék a tanítás,

arra gondolunk, hogy Buddha tanítása
az elménkben virágozzon. Ez úgy érhető el, hogy
elsajátítjuk a tanítás elveit, magunkénak valljuk
az értékeit. A tanítás nem verhet gyökeret, nem is
létezhet az elmén kívül. Teljességében az ember
szellemi tulajdonaként létezik és működik
az élőlények világában.

V 114
 ÁPRILIS 7.

jA lTökéletesen Megvilágosodott (Buddha)

azt mondta, hogy minden, amit tehet értünk:
a tanítás átadása. így mutatja meg
a szenvedésektől való szabadulás útját. Hogy
aztán mit kezdünk vele, az már a mi dolgunk.
O mossa a kezeit, nem vállalhat
felelősséget értünk.
 ÁPRILIS 8.

Ha valaki durván megsért minket, akkor

is elkerülhető, hogy haragot érezzünk iránta.
Gondoljunk jó tulajdonságaira, arra, hogy mások
megbecsülik, tisztelik. Ilyen módon nemcsak
megfékezzük magunkat, de alázatot is
fejleszthetünk magunkban az emberek iránt.

V 116
 ÁPRILIS 9.

Fogjuk föl a test és az elme együttesét úgy,

mint egy laboratóriumot. És végezzünk benne
alapos kutatást. A szellemi működést illetően azt
vizsgáljuk meg elsősorban, hogy miképpen
érhetünk el magunkban pozitív változást.
 ÁPRILIS 10.

A boldogság
az elme rendezett állapotából származik.
A szenvedés a rendezetlen állapot
következménye. A buddhista tanítás
gyakorlata az elme mindennapos vizsgálatát,
ellenőrzését jelenti.
 ÁPRILIS 11.

T udnunk kell, hogy bár úgy látszik,

ellenfeleink képesek ártani nekünk, a nagyobb
kárt ezzel a ténykedéssel mégis
önmaguknak okozzák.

V 119 J
 ÁPRILIS 12.

H á ro m tulajdonság teszi képessé

az embert a buddhista tanítás megértésére.
Az első a tárgyilagosság, amely nyitott szellemet
feltételez. A második az értelmi képesség, mely
kritikusan vizsgálja és felfogja Buddha
tanításának valódi értelmét. A harmadik pedig
az érdeklődés vagy kötődés, amely
a lelkesedést adja a vizsgálódáshoz.

V 120
 ÁPRILIS 13.

elkülönülés a múltban
versengést, ellenségeskedést váltott ki
az emberek között. Mostanában sokkal nagyobb
mértékben függünk egymástól, mint régen.
Ezért sokkal több kapcsolatra, párbeszédre,
megegyezésre van szükség. Jó lenne, ha volna
egy varázsgömbünk, amelyben meglátnánk
az igazi bajkeverőt, aki szembefordítja
egymással az embereket. Ez a bajkeverő
bennünk lakik.

V 121
 ÁPRILIS 14.

egy új országban gyökeret

vert a buddhizmus, mindig új hangon, más
stílusban szólalt meg. Buddha maga is
különbözőképpen tanított, attól függően, hogy
hol, kik és milyen körülmények között hallgatták
őt. így aztán csak rajtuk múlt, hogy megértik-e.
Ma is rajtunk múlik, hogy megértjük-e
a buddhizmus lényegét, és hogy alkalmazzuk-e
a tanítást a mindennapi életben.

122
 ÁPRILIS 15.

A z „ürességet” az egymásból keletkező

és egymástól függő dolgok rendszerében kellene
felfognunk. Ugyanakkor az okok és feltételek
között létrejövő dolgok együttesének
a teljesség érzését kellene kelteniük bennünk.
Azt gondolhatnánk, hogy a dolgok rendszerében
az „én” olyasvalami, ami eredendően létezett
és létezik, mindig ott a helye a többi között,
és csak a meditációban szüntethető meg. Az „én”
sokkal inkább olyasvalami, ami sohasem
létezett elsődleges dologként.

V 123
 ÁPRILIS 16.

z életet mindenütt a világon a természeti

környezet tartja fenn. Buddha életének minden
jelentős eseménye például fákhoz kapcsolódik.
Egy fának dőlve hozta őt világra anyja, egy fa
tövében ülve érte el a megvilágosodást, és végül
állva, emelt fővel halt meg, akár a fák.

V 124
 ÁPRILIS 17.

B á rm it mondunk, beszéljünk világosan

és lényegre törően, nyugodt és kellemes hangon,
amely mentes a ragaszkodás és a harag
szenvedélyétől. Becsüljünk meg másokat azzal,
hogy kedvesen nézünk rájuk. Arra gondoljunk,
nekik köszönhetjük, hogy elérjük a buddhaságot.

V. 125
 ÁPRILIS 18.

H a eléggé türelmesek vagyunk, akkor az,

ami különben igen fájdalmasan, elviselhetetlenül
érint minket, már nem lesz olyan borzasztó. Ám
erős, tartós türelem nélkül még a legkisebb
bántás is kibírhatatlanná válhat. Nagyon
sok múlik tehát a hozzáállásunkon.
 ÁPRILIS 19.

A meditáció többek között arra is

megtanít minket, hogy amikor alámerülünk
önmagunkban, felfedezzük magunkban
a békesség eredendően bennünk rejlő állapotát.
Mindannyian erős szükségét érezzük ennek,
még ha olykor leplezzük is ezt az érzést, gyakran
pedig akadályok is nehezítik az elérését. Ha
figyelmesen megvizsgáljuk az emberi természetet,
észre kell vennünk, hogy az ember j óindulatú,
segítőkész. És én úgy látom, mintha mostanában
az összhang végre erősödne közöttünk, mintha
növekedne bennünk a vágy az iránt, hogy
nyugalomban éljünk egymással.

V 127
 ÁPRILIS 20.

L eh et, hogy meglepő, de én nem ítélem

el szigorúan a bűnözés, az erőszak látványát
a filmekben. Minden attól függ, hogy mit
tanulunk belőle.
 ÁPRILIS 21.

A . jószívűség nemcsak erkölcsileg

fontos dolog, igen hasznos is a mindennapi
életben. Egy olyan családban például, ahol
a családtagok jó szívvel vannak egymás iránt,
békés, nyugodt légkör uralkodik. Ha azonban
bármelyikük sérelmet érez, haragot táplál
magában, azonnal feszültté válik a hangulat
a házban. Hiába van meg mindenük, finom
ételek, jó televízió és egyéb elektronikai
berendezések, elveszítik a nyugalmukat,
békéjüket. Lám, sokkal több múlik a lelki élet
biztonságán, mint az anyagiakon. Az anyagiak is
fontosak, sőt nélkülözhetetlenek, de ésszerűen,
megfelelően kell élni velük. Vagyis korunkban
minden eddiginél szükségesebb, hogy a helyes
életmód megválasztásához a jó szív mellé
jó ész, okosság is társuljon.

V 129
 ÁPRILIS 22.

indennapi életünk legsúlyosabb problémái,

amelyekkel együtt élünk, szoros összefüggésben
vannak azzal, hogy korunkban az emberek egyre
távolabb kerültek egymástól. Ebből származik
az elbizonytalanodás, a lélek gyakori
eltévelyedése, a kétségbeesés, a drogfogyasztás,
az elmebetegségek és a különböző járványok
terjedése, a munkanélküliség, az éhínség,
a bűnözés, a terrorizmus. Szükségtelen említeni,
hogy mindez a gazdag országokban éppúgy
létezik, mint a szegényebbekben. A buddhista
világlátás ősi tapasztalata, hogy minden dolog
a többivel összefüggésben létezik, megerősíti
a kapcsolatot az említett jelenségek között.
Semmi sem létezik önmagától és önmagában.
Ebből következik, hogy ezeknek
a problémáknak a megoldásához csökkenteni
kell az embereket elválasztó távolságot.

V 130
 ÁPRILIS 23.

A boldogság mindig az alkotó tevékenység

eredménye, a szenvedés pedig mindig a negatív
gondolkodásé, a negatív tevékenységé.

V 131
 ÁPRILIS 24.

H a a reklám jó célt szolgál, akkor

helyénvaló dolog. Buddha is nagy nyilvánosság
előtt hirdette a megvilágosodást, a nirvánát.
Ha ésszerű és hasznos, amit a reklám kínál,
akkor jó. Ha azonban csak a haszon
érdekli, félrevezeti, becsapja és kihasználja
az embereket, akkor rossz.
 ÁPRILIS 25.

A . belső fegyelem fejlesztése időigényes

folyamat. Azonnali eredményt várni,
a türelmetlenség jele. Ironikusan szólva,
ez nem érhető el úgy, ahogy a modem ember
szereti megkapni a dolgokat: mindig a legjobbat,
a leggyorsabban, legkönnyebben,
és ha lehet, a legolcsóbban.

V 133
 ÁPRILIS 26.

/ \ z o k az emberek, akik indulatból, haragból,

gyűlöletből rátámadnak más emberi lényekre,
akkor sem igazi hősök, ha fényes győzelmet
aratnak a csatában ellenségeik fölött. Az emberi
lények, mulandóak lévén, úgyis meghalnak, így
amit a csaták hősei tesznek, nem más, mint
tetemek gyilkolása. Valójában teljesen mindegy,
hogy ellenségeink a csatatéren halnak-e meg vagy
máshol, később. De valamikor meghalnak, az
biztos. Nincs sok értelme meggyilkolni azokat,
akikre úgyis ott vár a halál. Az igazi hős az,
aki a haragot és a gyűlöletet győzi le.

V 134
 ÁPRILIS 27.

T ek in tsd a szerencsétlenséget álruhás áldásnak,

mely felnyitja a szemed a végzet értelmére.
És meggyőz arról, hogy csak a jó szándékú
cselekedetnek van értelme.

V 135 J
 ÁPRILIS 28.

H a valaki hívő,
számára a halálos betegség lépcsőfokot jelent
egyéni fejlődésének útján.
Ha valaki nem hívő és gyógyíthatatlan beteg,
akkor a barátaira vár a feladat,
hogy együttérzést tanúsítva megosszák
vele gyötrő gondolatait.
 ÁPRILIS 29.

A . halál folyamata nyolc szakaszban valósul

meg. Az első négy a föld elem, a víz elem, a tűz
elem, majd a szél elem oldódása a testben. Ezek
után színek látomása következik újabb négy
szakaszban. Először a fehér jelenik meg, azután
a vörös elem áradó fénye, majd egészen közelről
a fekete, végül a halál tiszta fényének
világossága. A meditációba mélyülő gyakorlók
képesek megtapasztalni a feloldódás
folyamatának ezeket a szakaszait.

137
 ÁPRILIS 30.

egyre materiálisabbá válik a világ.

Az emberiség a külső, anyagi fejlődést tekinti
végső céljának. A hatalom és a vagyon iránti
telhetetlen vágytól hajtva ezáltal igyekszik elérni
a teljességet, a tökéletességet. Mindez azonban
hiábavaló igyekezet abban a világban, ahol
minden efféle dolog viszonylagos. Ezen az úton
járva egyre távolabb kerülünk a szellem belső
békéjétől, a boldogságtól. Mindannyiunk élete
ezt tanúsítja, mindannyian szüntelen
aggodalomban élünk a lázas anyagi
gyarapodásnak ebben a szörnyű korszakában.
Egyre sürgetőbb, hogy felismeijük a szellemi élet
fontosságát, mert csakis a szellemi, a lelki élet
adhatja meg a békesség és az igazi
boldogulás szilárd alapját.

V 138
Május
 MÁJUS 1.

A vallás legfontosabb célja az önkontroll.

Nem a mások kritikája, hanem sokkal inkább
a magunké. Mit tegyek az indulataimmal? Hogy
állok az érzelmi kötődéseimmel, a gyűlölettel,
a haraggal, a gőggel, a féltékenységgel? Ezeket
a dolgokat kell ellenőrzés alatt tartanunk
a mindennapi életben.

V 141 J
 MÁJUS 2.

Tudjuk, hogy egy nukleáris háború

ma az öngyilkosság egyik formája lenne.
Vagy tudjuk, hogy szennyezzük a levegőt és az
óceánokat egy kis gyorsan nyerhető haszonért,
és ezzel az utódaink létfeltételeit szüntetjük meg.
Mind az egyes ember, mind a nemzetek egyre
inkább függenek egymástól. Nincs más
választásunk, mint kifejleszteni azt az érzést,
amit én egyetemes felelősségnek nevezek.

V 142
 MÁJUS 3.

van a boldogsághoz.
Mindenki keresi és minden ember egyenlő
jogokkal bír a maga boldogsága felkutatásához.
Senki sem a nyomorúságot, a szenvedést keresi.
Az igazságra és az egyenlőségre is mindannyian
jogosan tartunk igényt. De ezeknek nem a jogból,
hanem az emberek önzetlenségéből kellene
származniuk. És nem szabadna, hogy kikezdjék
ezeket az elveket a hatalom és a vagyoni helyzet
különböző számításai, érdekei. Az erkölcsiség
megbízható épületének a felépítéséhez
mindenekelőtt az önzetlenség motivációjára van
szükség. Csak ezen az alapon valósítható meg
az igazságosság és az egyenlőség.

V 143
 MÁJUS 4.

Jr\z eszmények mindannyiunk életében

nagyon fontosak. Eszmények nélküli mozdulni
sem lehet. Akár elérhetők, megvalósíthatók, akár
nem. De feltétlenül meg kell próbálni
megközelíteni őket.

V 144
 MÁJUS 5.
A

már éppen lemondtak volna a szülei, amikor

az hirtelen megváltozott. Szépen viselkedett
és csupa szép dolgot művelt, amivel végtelen
örömöt szerzett a szüleinek. Hasonlóképpen, ha
valódi bizalmon alapszik a mester és a tanítvány
kapcsolata, a tanítvány könnyen megszabadulhat
hibáitól és nagy örömet szerezhet mesterének.

V 145
 MÁJUS 6.

J A z együttérzés szelíd, békés, gyengéd

természetű. Ugyanakkor erőteljes, hatalmas
érzés. Mégsem jelent veszélyt senkire. Azok
viszont, akik könnyen elvesztik a türelmüket,
megbízhatatlanok, veszélyesek. Az én
szememben a harag fellobbanása
a gyengeség nyilvánvaló jele.

V 146
 MÁJUS 7.

Születünk és újraszületünk - számtalanszor

és számtalan alakban. És lehetséges, hogy
minden lény szülőnk volt már egyszer vagy
máskor. így elképzelhető, hogy minden
lényhez, aki ebben az univerzumban él,
családi kapcsolatok fűznek.
 MÁJUS 8.

A . tibeti gyógyászat rendszerében a hús

betegségei kapcsolatban vannak az intellektuális
minőségekkel, a csontok betegségei a harag,
a düh kifejeződéseivel, a vér betegségei
az érzéki, érzelmi vonzódásainkkal.

V 148
 MÁJUS 9.

A kardból ekevas kovácsolható, ahogy íija

a Biblia. Gyönyörű elgondolás, hogy a fegyverek
átváltoznak szerszámokká, amelyek valódi
emberi szükség kielégítését szolgálják.
Reprezentálva ezzel a teljes - külső és belső -
leszerelés vállalását.

V 149
 MÁJUS 10.

érzelmileg a velünk történő dolgokra. Van olyan

helyzet, amikor irtózást, iszonyt érzünk, máskor
szenvedélyes vonzódás, vagyis ragaszkodás
támad bennünk, megint máskor a teljes
közömbösség állapotában találjuk magunkat.
Azt mondják, hogy a három közül az irtózás
igényli a legtöbb energiát, a ragaszkodás
ennél kevesebbet igényel, a közömbösség
pedig még kevesebbet.

150 y
 MÁJUS 11.

nem ismén
az országhatárokat. Amikor a környezetről
és annak tanulmányozásáról beszélünk, amikor
az ózonrétegről van szó, az egyes ember, egy
közösség, egy ország nem képes megoldani
az ezek körül létező gondokat. A megoldás
érdekében együtt kell működnünk. A jó
kapcsolatok kialakításának alapja pedig itt is
az önzetlenség, az együttérzés és a megbocsátás.

V 151
y
 MÁJUS 12.

O lyk or még mindig ingerült, sőt dühös

tudok lenni, és olyankor durva szavakkal illetek
másokat. Egy kicsit később aztán, amikor
csillapodik a haragom, zavarba jövök.
A kimondott bántó szavak már
visszavonhatatlanok. Bár már nem halljuk
őket, a hang már elszállt* de a szavak még
mindig hatnak. Ezután már csak egyetlen dolgot
tehetek, odamegyek az illetőhöz és
magyarázkodásba fogok. Bocsánatot kérek.
Vagy van más megoldás?

V 152
 MÁJUS 13.

A m ik o r kételkedem abban, hogy létezem,

megcsípem magam. Még ha minden ismeretünk
a világról és önmagunkról kétséges is,
az kétségtelen, hogy „nem-létező”,
„nem-megszületett” dolgok vannak. Ezek nélkül
mi sem tudnánk róla, hogy vagyunk. De mi oly
módon létezünk, hogy a pillanatban viszonylagos
a létezésünk (az elménk működését tekintve),
másrészt viszont egyértelmű és pontosan
meghatározott (más létezők által
és hozzájuk képest).

153
 MÁJUS 14.

/\m ik o r az anyagi világ építését vizsgáljuk,

azt látjuk, hogy a munkát bárki elkezdheti
és bárki más befejezheti. Nem lehetséges
ez a szellemi építkezés folyamatában. Valamely
szellemi állapot vagy minőség elérése - amelyről
Buddha tanításában van szó - olyan munka,
amelyet az ember csakis egymaga tud bevégezni.
Senki nem tehet értünk semmit.

V 154
 MÁJUS 15.

részegség, amelyet
az anyagi világ fölött megszerzett hatalom érzése
vált ki az emberben. Ez a hatalmi mámor kontroll
nélkül növeli az étvágyunkat, mind nagyobb és
nagyobb hatalmat akarunk, egyre többet vágyunk
birtokolni. Ahelyett, hogy eloltanánk a tomboló
tüzet, olajat öntünk rá. Az elme lefegyverzése
helyett újabb hódításokra fegyverkezünk. És még
arra sem figyelünk oda, hogy mind e közben
valóban azok a vágyaink teljesülnek-e, amelyek
beteljesülését eredetileg akartuk.

155 J
 M ÁJUS 16.

JTla az erdőben élő aszkéták, nehéz

körülményeik ellenére is adakozóak
és makulátlan életet képesek élni, akkor
felesleges mondani, hogy akik kedvező
körülmények között, jólétben élnek, még inkább
képesek lennének erre. Nekik könnyebb
követniük a tanítás világos útmutatásait. Ha
eredményt akarnak elérni önmaguk
tökéletesítésében, ezt kell tenniük, lankadatlan
kitartással, ahogy az erdőben élő aszkéták teszik.

V 156
 MÁJUS 17.

C s a k is a csendesség fordítja az elmét

a hit és az odaadás irányába. A csendesség tesz
képessé a szellemi örömök élvezetére és teszi az
elmét szilárddá. Hallgatásból származik a hibás
világlátás elkerülése, a bölcsesség gyakorlásának
a képessége. A hallgatás mindennel felér, olyan
mint a fáklyafény, mely elűzi a nem-tudás
sötétségét. Gazdaggá teszi a szellemi élet
egészét, és ettől a vagyontól senkit nem lehet
megfosztani. Ez a legfőbb gazdagság.

V 157
 MÁJUS 18.

Ú g y adj, hogy közben boldogság

sugározzon az arcodról. Mosoly és
tisztességes szándék.
 MÁJUS 19.

J \ z együttérzést úgy lehetne durván

meghatározni, hogy az egy bizonyos, nem
túlfutott, nem kifelé mutatkozó, nem erőszakos
lelkiállapot. Ezért áll fönn a veszélye annak,
hogy összetévesztjük olykor szoros érzelmi
kötődésekkel, a ragaszkodással,
a meghitt bizalmassággal.

V 159
 MÁJUS 20.

Igazi barátságról akkor lehet beszélni,

amikor az valódi emberi érzéseken alapszik.
Az azonosság, az összetartozás, az egymás iránti
feltétlen bizalom és hűség érzésén. Azért
nevezem az ilyen kapcsolatot igazi barátságnak,
mert ezt nem befolyásolják a résztvevők anyagi
helyzetének, társadalmi állásának, befolyásának
akár szélsőséges változásai. Ami az ilyen
kapcsolatot minden körülmények között
életben tartja, az az összetartozás,
a szeretet kölcsönös érzése.

V 160
 MÁJUS 21

N e m kellene túl sokat törődnünk

a hírünkkel a világban. Hogy az emberek jót vagy
rosszat beszélnek rólunk. Az igazság az, hogy
a hírünk, hírnevünk nem nagyon változtat az
életünkön. Komoly változás semmiképpen nem
származik belőle. Különben is, minden
és mindenki előtt nekünk magunknak van jogunk
megítélni, hogy mi számít valódi értéknek,
valóban fontosnak az életünkben. Az ismertség,
a hírnév végül is csupán üres szavak. Mégis
sokan komoly áldozatot vállalnak, egész
vagyonrakat, olykor még az életüket is odaadják
érte. Ez a hímévőrület nagyon gyerekes
és teljesen ostoba dolog.

V 161 y
 MÁJUS 22.

L á tn o d kell, hogy körülötted minden

külső por és piszok főként az elméd belső
foltjainak, tisztátalanságának a megmutatkozása.
Nincs fontosabb, mint eltüntetni ezeket
a foltokat, eltakarítani a tisztátalanságot
az elméből. Amikor a környezetedet takarítod,
gondolj arra, hogy ezzel az elmédet is tisztítod.

V 162
 MÁJUS 23.

S o k an gondolják, hogy a türelem

a gyengeség jele. Szerintem ez tévedés.
A gyengeség jele sokkal inkább az ingerültség,
a düh. A türelem, a higgadtság pedig az erőé.
Például, ha vitatkozik valaki és a véleménye
józan érveken alapul, akkor végig nyugodt,
magabiztos lesz, még mosolyogni is tud,
miközben érvel. Ám ha az érvei hibásak, akkor
lassan elveszíti a tekintélyét majd a türelmét is,
dühbe gurul, aztán már csak képtelenségeket
beszél. Az emberek ritkán jönnek méregbe,
amikor biztosak a dolgukban. A düh
leggyakrabban a zavarodottság jele.
 MÁJUS 24.

K orábban úgy gondoltam, hogy ha

egyszer elérem a szellemi építkezés legfelső
fokát és megszűnők mint földi lény, végre majd
jól megpihenek. Ha egyszer tényleg elérjük a
megszűnés állapotát, pihenhetünk egy jót, hiszen
nagy és szent nap lesz az, valódi ünnep. De amíg
nem étjük el, balgaság önelégült terveket szőni.
Aztán meg ha valóban megérkezünk oda, úgyis
nagyon biztonságos helyen leszünk.

V 164 y
 MÁJUS 25.

., a félelemnek két fajtája van.

Az egyik az, amikor úgy érzem, szembefordulnak
velem a világ dolgai. Ilyenkor el kell döntenem,
mit tegyek. Tegyek-e valamit egyáltalán? Először
megbeszélem a kérdést a barátaimmal, aztán
elgondolkodom. Majd döntök és cselekszem,
és még soha nem bántam meg, amit ilyen
helyzetben tettem. Sok függ attól, mi motiválja
ezt a cselekvést. Ha nem negatív, önző indíttatás
vezérel, akkor semmi bűntudatot nem érzek
a szívemben. A másik fajta félelem a képzelet
terméke. Hogy legyőzzem, nyugalomra van
szükségem. így vagyok képes közelebbről
megvizsgálni. És amikor már látom részleteiben
is, ez a képzelt félelem azonnal
szertefoszlik, eltűnik.

165 J
 MÁJUS 26.

H a valaki nem ismeri még a felé áradó

szeretet érzését, az nagyon nagy baj. Amikor
viszont megtapasztalja, hogy mit jelent a feltétlen
szeretet (akár az egyszerű elfogadás vagy
együttérzés), amikor érzi, milyen nagyszerű dolog
valaki más szeretetének, ragaszkodásának
céljaként létezni, akkor az egészen biztosan
nagy hatással lesz rá. Nagyon meg fogja becsülni
ezt az érzést. Van bennünk egy mag, amelyet
a felé irányuló szeretet csírázásnak, fejlődésnek
indít, s aztán majd megérlel.

V 166
 MÁJUS 27.

a megértéséhez döntő fontosságú a mahajána

buddhizmus úgynevezett négy bizalom elve.
A négy bizalom a következő:
1.) a tanításba vetett bizalom, nem a tanítóba,
2 .) a dolgok jelentésébe vetett bizalom, nem az
ezt kifejező szavakba,
3 .) a dolgok végső j elentésébe vetett bizalom,
nem a változóba,
4.) a túlparti (transzcendens) tudásba vetett .
bizalom, nem a puszta tudásba.

V 167
 MÁJUS 28.

M i buddhisták, azt mondjuk, hogy

maga az illúzió - mint a felismert káprázatból
származó tudás - megszünteti az illúziót.
Hasonlóképpen a beteljesült szexuális vágy
örömteli élménye az, ami megszünteti a szexuális
vágyat. Épp ez történik a fában élő rovarok
életében: megeszik a fát, amelyben születtek,
amelyben élnek. A hasznosításnak ez az elve
a megvilágosodáshoz vezető úton is jól
alkalmazható. Épp ez a lényege a buddhizmus
egyik irányzatának, a tantrikus tanításnak.

V 168
 MÁJUS 29.

•.hogy
csakugyan szükséges-e a szerzetesi nőtlenség
fogadalma és betartható-e egyáltalán. Ilyenkor
elegendő annyit mondani, hogy
az önmegtartóztatás gyakorlata nem a szexuális
vágyak tagadását jelenti, ellenkezőleg,
teljességgel el kell fogadni ezeknek a vágyaknak
a létezését. Ám túl kell lépni rajtuk az ész,
az értelem érveivel. Ha ez sikerül, az nagyon jó
hatással lehet az elménkre. A nemi vággyal
az a baj, hogy vak, és hogy mindig csak időleges
kielégülést kaphatunk általa. Ahogy
Nagárdzsuna, a híres indiai mester mondta:
„Ha viszketsz, vakarózol.
De jobb egyáltalán nem viszketni,
Mint bármennyit vakarózni.”

V 169
7
 MÁJUS 30.

A szenvedéseink feltétlenül hozzájárulnak

szellemi életünk minőségének emeléséhez,
ha képesek vagyunk a szerencsétlenségből,
a balsors csapásaiból utat építeni.
 MÁJUS 31.

/ \ 7 emberi jellem legkülönb dísze ,

a fegyelmezettség. Akár öreg, fiatal vagy
középkorú tudja magáénak, mindegyikük
boldogsága belőle származik. Az önfegyelem
olyan valódi illataura, amely nem hasonlítható
a szélfútta illatokéhoz. Mindig, minden irányba
és üdítően hat. Olyan balzsam, mely egyedül
képes megkönnyebbülést hozni az illúziók
okozta égető fájdalmakra.
Június
 JÚNIUS 1.

H a képesek vagyunk felismerni és elnézni

másvalaki múltbéli balgaságait, az megerősít
bennünket és hatékonyan segít saját jelen
idejű gondjaink megoldásában.
 JÚ N IU S 2.

A hallás, a gondolkodás és az elmélyülés

különböző kombinációinak az ismerete, a belső
fejlődésünkhöz szükséges tudás fontos része.
Amikor elkezdjük ezek gyakorlását, eleinte ne
váljunk túl sokat. A számitógépek, az
automatizáció korában azt gondolhatjuk,
hogy a mi belső fejlődésünk is automatikus
folyamat, amelynek érdekében elég csak
megnyomnunk egy-két gombot és máris minden
szükséges változás végbemegy bennünk. Ez nem
így van. A belső fejlődés útján lehetetlen
könnyen, gyorsan haladni. Ahhoz idő kell.

176
 JÚ NIUS 3.

A depresszió fő oka nem az anyagi

nélkülözés. A depressziót a szeretetteljes emberi
kapcsolatok hiánya okozza.
 JÚ N IU S 4.

A gyűlölet és a harag nem teremt békét.

Az a nemes igyekezet, hogy ellenőrzést
gyakoroljunk a fegyverek fölött, vagy akár
a leszerelés gondolata, nem hozhat tökéletes
megoldást, ha összecsapások, egymást elítélő
nyilatkozatok kísérik. Az ellenséges magatartás
csak ingerli a szembenállókat, míg a kölcsönös
tiszteletből fakadó józan megfontolás lehűtené
őket. Minden más próbálkozás éleződéshez,
robbanáshoz vezet. Fel kell ismernünk
a gyakori ellentmondást a rövid távú haszon
és a hosszú távú károkozás között.

V 178 y
 JÚ NIUS 5.

A szellem nyugalma a meditációban

elér egy fokot, amikor teljesen el kell lazulnunk,
minden erőfeszítés nélkül kell a figyelmünket
összpontosítani. Az erőfeszítés nélküliség
azt jelenti, hogy az elme elcsendesedik, jó
tulajdonságokkal telítődik és a lényege
kiteljesedik. Ha ezekben a pillanatokban
erőfeszítést végzünk, az megzavarja
a nyugalmat. Ennek a tiszta nyugalomnak
a fenntartásához erőfeszítés nélkül
kell erőfeszítést gyakorolnunk.
 JÚ N IU S 6.

E g y alkalommal kórházba kerültem

Kalkuttában. A kórház rengeteg komoly
műszerrel volt felszerelve, de elromlottak,
amikor a diagnózist készítették. A mi tibeti
orvosaink nem használnak semmiféle műszert,
megérintik a beteg csuklóját, figyelik a pulzus
jelzéseit és a beteg ember tüneteit vizsgálják.
És ily módon teljesen pontosan megállapítják
a baj okát. Az egész vizsgálati rendszer
igen figyelemre méltó.
 JÚ NIUS 7.

E g y igen szegény ember, akinek semmi

esélye az anyagi felemelkedésre, azt gondolhatja,
hogy ha volna autója és televíziója, akkor
csodálatos lenne az élete. Ha megszerezhetné
ezeket, attól fogva nagyon boldog lenne. Nos,
ha ez a boldogság tartós lenne, akkor valóban
boldog ember válhatna belőle örökre. De nem
így van. Ez a fajta boldogság gyorsan elszáll.
Néhány hónap múlva a megszerzett holmikat
máris újakra akarná cserélni. A régi tárgyak,
ugyanazok, amelyek eddig boldogították,
most m ár elégedetlenné teszik. Bizony,
ilyen a változás igazi természete.

V 181
 JÚ N IU S 8.

a függő
keletkezések elmélete. Ebből azt tudjuk meg,
hogy a világon semmilyen dolog és semmilyen
esemény nem jön létre, nem keletkezik ok nélkül.
Fájdalmaink és szenvedéseink feltételeit például
a mi saját illúzióink hívják életre. És ezek
a feltételek teremtik aztán meg a fájdalomhoz
és szenvedéshez vezető ok-okozati működést.

182
 JÚ N IU S 9.

Az álmok képek, amelyeket az elme képzel.

Nincs megérinthető valóság ezek mögött az
egyedülálló tünemények mögött. Hasonlóképpen
az „én” és a „mások” , a „szamszára” és
a „nirvána” is csak elnevezések, amelyek a róluk
alkotott elképzeléseinket, képzeteinket
hordozzák. Még a tárgyaknak sincs önálló,
csakis őket jellemző lényegük, nincs saját létezésük.
 JÚ N IU S 10.

A buddhaság olyan állapot, amely mentes

a megismerést gátló minden akadálytól
és a zavaró érzelmi körülményektől.
Az az állapot, amelyben az elme
teljességgel kibontakozott.
 JÚ NIUS 11.

. A bűntudat a nyugati kultúrában

a reményvesztéshez, a csüggedéshez kötődik,
és a múltba irányul. A valódi bűntudat azonban
a lélek egészséges állapota, jövőbe tekintő,
a reményhez kapcsolódik, és cselekvésre,
változtatásra késztet bennünket.
 JÚ N IU S 12.

H o g y jól értsünk egy könyvet, olvasásakor

vegyünk figyelembe néhány fontos körülményt.
A legfontosabb a szöveg keletkezésének ideje.
Aztán a helyzet, amelyben a szöveg vagy
a tanítás, amelyet közvetít, keletkezett. Végül
a társadalom egésze és az a kisebb közösség
is fontos, amely keletkezésekor körülvette.

V 186 J
 JÚ NIUS 13.

B á r k i joggal kérdezheti,
hogy ha ezen a világon minden illúzió,
mi értelme van megszabadulni a szintén
csak illuzórikus szenvedéstől. Ráadásul egy
olyan ellenszer segítségével, amely maga is
illúzió. A válasz, hogy az illuzórikus szenvedés
olyan okok ésfeltételek következménye, amelyek
maguk is illuzórikusak. Még a fájdalom is
illuzórikus,mégis szenvedünk tőle, egyáltalán
nem vágyunk rá. Ugyanez a helyzet
a boldogsággal. Ez is csak illúzió, de ez mégis
kívánatos. Amikor azonban nem kívánatos
illúzióval van dolgunk, arra használjuk
az illuzórikus ellenszereket, hogy
megszabadítsanak bennünket tőle. Például
az illuzórikus fájdalomtól. Ez éppen úgy
történik, mint ahogy a bűvész használja az egyik
illúziót arra, hogy elfedjen, semlegesítsen
vele egy másikat.
 JÚ N IU S 14.

M i a törekvés?
Az értelmes tevékenységből származó
örömteli késztetés. Ahhoz, hogy a világon
mindent, ami jó, ezzel az örömmel tegyünk, el
kell hárítanunk az útjából minden akadályt,
elsősorban a lustaságot. Mert aki lusta, az inkább
a semmittevésben, az alvásban leli örömét,
és nem törődik a létforgataggal mint
a szenvedések lakóhelyével.

V 188
 JÚ NIUS 15.

A z úgynevezett klónozás, gyors

és pontos reprodukálása az életnek, magába
foglalja azt a döntésünket, hogy általa véget
kívánunk vetni evolúciós lehetőségeinknek.
Kinyilvánítjuk, hogy tökéletessé váltunk, és itt
megállunk. Másfelől, ha ily módon elérjük
a halhatatlanságot, vagyis megszüntetjük a halált,
meg kell szüntetnünk a születést is. Ha nem
tesszük, a föld nem lesz képes eltartani
az egyre szaporodó népességet.
r JÚ N IU S 16.

an valami, amihez nem férhet kétség.

Ahhoz a tényhez, hogy „aminőség lehetősége”
bennünk rejlik. Ezt nevézzükj»rarfzínónak.
Mindent tagadhatsz, kivéve, hogy jobbá válhatsz,
ha akarsz. Tűnődj csak ezen bátran!

V 190
r JÚ NIUS 17.
A

jól tudják, hogy mit él át a másik, mire készül.

Az emberi lény ennél sokkal bonyolultabb.
Egy bizonyos határig követhető, ám gyakran
megtévesztő a viselkedése. Van, aki kezdetben
igen jó színben tűnik fel, aztán kiderül róla, hogy
utálatos. De megtörténik az is, hogy valaki
eleinte szörnyű ellenszenves, később viszont
j ószívűnek, megbízhatónak bizonyul.

V 191
 JÚ N IU S 18.

ér bennünket,
vagy valaki éppen csak fenyeget minket,
azonnal harag támad bennünk. A harag
védelmezőként, segítőként jelenik meg, bátorít
minket, hogy elégtételt vegyünk, vissza meijünk
ütni. Ezzel szemben, amikor elérzékenyülünk,
vonzódás, sőt ragaszkodás támad bennünk.
A ragaszkodás a legjobb, leghűségesebb barát
szerepében ajánlkozik. Mint lelkünk
elválaszthatatlan, veleszületett részének
megnyilvánulását általában hálásan fogadjuk,
nem gyanakszunk rá. Mivel mindkét helyzetben
baráti, segítőkész társak jelentkezését látjuk,
hiszünk nekik. De valójában mindketten, a harag
és a ragaszkodás is, egyformán
becsapnak bennünket.

V 192 J
 JÚNIUS 19.

A hit elűzi a kétséget, megszünteti

bennünk a bizonytalanságot. Megszabadít
minket a szenvedéstől, a nyugalom és
a boldogság városába vezet. Távol tartja
a szellem háborgását, zavarait, tisztává teszi az
elmét. A hit féken tartja a büszkeséget, benne
gyökerezik a tisztelet. Belőle származik
a legfőbb szabadság, szellemi utazásaink legfőbb
állomásai általa könnyedén elérhetők. Olyan,
mint a kinyújtott kéz, mely összegyűjti
számodra az erényeket.
 JÚ N IU S 20.

B u d d h a sohasem mondott olyat, hogy

a házépítés gondjai származhatnak a munka
idejének helytelen megválasztásából. Abból,
hogy nem megfelelő időben, rossz napon látunk
munkához. Buddha mindig csak arról beszélt,
hogy a negatív következményeket negatív
cselekedetek okozzák. A jó építő számára nincs
idén és jövőre. Nincs jó nap vagy rossz nap.

V 194
 JÚ NIUS 21.

í ^ e m jellemző sajátja az emberi lénynek,

hogy kedvetlenül elhagyja magát. Az ember nem
madár, vagy valamilyen más állat, hogy
tehetetlenül keseregjen, gubbadjon. Használja
az eszét és dolgozzon keményen.
 JÚ N IU S 22.

A z együttérzés egyik megnyilvánulása

mások jogainak és szándékainak tiszteletben
tartása. Ez az együttélés alapja. Az együttélés,
a békesség szelleme pedig az együttérzésen
alapszik, és ott munkál mindannyiunkban,
akár tudunk róla, akár nem. Az emberi természet
lényege, a jóindulat, a szívélyesség, ezért tudjuk
elviselni a sok erőszakot, durvaságot, ami
az életünket keseríti. Végül úgyis visszatérünk
alaptermészetünkhöz, a szeretethez, mert ez
az egyetlen helyes megoldás. A szeretet vagy
az együttérzés tehát nem vallási előírások,
hanem a mindennapi élet természetes
és nélkülözhetetlen közege.

V 196
 JÚ NIUS 23.

H a a szándékaid tiszták, őszinték, vagyis nincs

mit takargatnod, akkor nyílt, egyenes viselkedés
lesz a válasz a közeledésedre. Ez a valódi,
a megfelelő csatorna az emberek közötti
érintkezésben, nem a sok fecsegés.
 JÚ N IU S 24.

is számos
következetlenséget, ellentmondást hordoz
magában. Olykor ugyanazon a napon
többféleképpen gondolkodunk ugyanarról
a dologról és alig győzzük megmagyarázni
az ellentmondásokat. Még a fejünk is belefájdul
néha. Teljesen nyilvánvaló, hogy két vagy több
ember között még nehezebb összhangot
teremteni, még több az ellentét, a különbözőség.
Éppen ezért szülők és gyerekek, testvérek között
is elkerülhetetlenek az ütközések, nézeteltérések.
F el lehet-e ezeket oldani? Tehetünk-e valamit
ennek érdekében? Ha őszintén hisszük, hogy van
bennünk hajlandóság az egyezségre,
az egyetértésre, akkor biztos,
hogy képesek leszünk megoldani ezeket
a konfliktushelyzeteket az életünkben.

V 198 J
 JÚ NIUS 25.

^N em helyes azt gondolni, hogy a szeretet,

az együttérzés és a megbocsátás fogalma tisztán
a vallásgyakorlatban létezik. Ez szűklátókörű
gondolkodást feltételez. És ami a legrosszabb,
azt sugallja, hogy ezeket az erkölcsi tartalmakat
nem lehet vallásos hit nélkül gyakorolni.
 JÚ N IU S 26.

A z idő sohasem vár, szigorúan halad

tovább. De nemcsak az idő halad, vele együtt
az életünk is telik, ugyanazon a pályán.
Ha valamit elrontottunk, nem fordulhatunk vissza,
hogy újra próbálkozzunk vele. Az idő nem ismeri
a második esély fogalmát.

V 200 y
 JÚNIUS 27.

E g y szónak vagy kifejezésnek önmagában

négy különböző jelentése van. Ezeket a tantrában
az értelmezés négy szintjének megfelelően
a megértés négy különböző módjaként említj ük.
Az első a. betű szerinti jelentés, a második
az általános jelentés. A harmadik a rejtett,
a negyedik pedig a szó vagy kifejezés
végső jelentése.

V 201
 JÚ N IU S 28.

sincs, hogy a nyugati

pszichoterápia tapasztalatai használhatók-e
a buddhista meditáció céljainak eléréséhez.
Azt azonban jól tudom, hogy a lelki gyakorlatok
minden fajtájához elengedhetetlenül szükséges
a meghittség, az intimitás közege. Különösen
akkor, ha saját erőnkből akarjuk leküzdeni lelki
problémáinkat. Ha egyszer feltáquk magunkat
valaki előtt, az csak olyan lehet, akiben teljes
mértékben megbízunk, akit nagyon közel
érzünk magunkhoz. Önmagunk megnyitása
az egyik legfontosabb lépés a lelki
élet rendezése felé.

V 202
 JÚ NIUS 29.

A föld, egy bizonyos mértékig, valóban

úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit
teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan
rendkívüli pusztítást végzünk a természetben,
hogy ezt már nem hagyhatja szó nélkül. Arra int,
hogy legyünk óvatosak. Nemcsak a túlnépesedés
következményeire figyelmeztet, hanem ezer más
jelben is komoly veszélyt lát. Ugye, világos,
miről van szó? A természetnek megvannak
a maga természetes határai.
 JÚ N IU S 30.

A nyugodt, csendes tűrés a tudatosság

kitüntetett állapota. Szellemi és fizikai
hajlékonyság kíséri, ebben a tudatállapotban
a test és az elme rendkívül szolgálatkész,
különösen rugalmassá és fogékonnyá válik.
Az éleslátás másféle tudatállapot. Szintén
a tudatosság magas foka, és szintén szellemi és
fizikai hajlékonyság kíséri. Ebben az állapotban
az elemző képességünk rendkívül fejlett.
A nyugodt tűrés tehát szívó, elnyelő közegű,
az éleslátás pedig aktív, elemző természetű.

V 204 J
Július

205
 JÚ LIU S 1

A béke nem sokat ér annak, akit

éppen éhség vagy fagy gyötör halálra.
És azok lelkiismeretét sem nyugtathatja meg,
akik e kínokat okozták. Nem ad vigasztalást
senkinek, aki elvesztette szeretteit, mondjuk
egy árvíz pusztításában, amelyet a szomszéd
ország esztelen erdőirtása okozott. A béke az
emberi jogok tiszteletben tartása, az ellátás
megszervezése, az egyes ember és a nemzetek
szabadsága után következik. Ám a valódi béke
önmagunkkal és körülöttünk az egész világgal
a lelki békesség, a megnyugvás elérésével
valósítható meg.
 JÚ LIU S 2.

E lő s z ö r segítsünk, utána kérdezzük

meg a baj okát. Indiában azt mondják, ha egy
mérgezett nyílvessző eltalál, először húzd ki,
és utána kérdezd, ki lőtt rád, milyen mérget
használt, és így tovább. Első a közvetlen
veszély elhárítása, utána következik a vizsgálat,
az oknyomozás. Hasonlóképpen, amikor az
emberi szenvedés másféle jeleivel találkozunk,
mindenekelőtt segítsünk a szenvedőn, és csak
utána firtassuk, ha egyáltalán szükséges,
származását, rokonságát, elvi hovatartozását.

V 208
 JÚ LIU S 3.

K ü lö n b ö z ő emberek különbözőképpen
látják a világot. Ez egyenesen következik minden
élőlény karmikus meghatározottságából. Amikor
például egy ember, egy isten és egypréta
(éhező szellem) - a három úgynevezett érzőlény
-=■egy vízzel telt edényt szemlél, mind a három
mást lát. A karmikus tényezők hatására az ember
vizet lát az edényben, az isten nektárt, a préta
pedig vért. Ugyanaz a dolog a karma sajátos
erejének hatására mindegyikük szemében
másnak tűnik fel.
 JÚ LIU S 4.

/ \ k á r etikai, akár politikai meggyőződésből

követ valamilyen irányt és célt az ember, mély
erkölcsi meggyőződés kell, hogy vezesse.
Hosszú távon csak így hozhat hasznot a gyakorló
politikus munkája, csak így szolgálhatja
a társadalmat. Teljesen abszurd elképzelés az,
hogy a vallásos ember húzódjon vissza, mint egy
remete, ne legyen semmi köze a politikához.
Képtelen állítás, hogy a vallásnak és
az erkölcsnek nincs helye a politikában.

V 210 J
 JÚ LIU S 5.

külső ellenségeinkkel mindig változó

a viszonyunk. Ha a szembenállók tiszteletet
tanúsítanak egymás iránt, ellenségből akár
barátokká is válhatnak. A belső ellenségünk,
helytelen gondolkodásunk, azonban örök ellenfél
marad. A belőle származó rossz gondolatainkat
sohasem tehetjük barátainkká, nem egyezhetünk
ki velük. Ezek az ellenségeink a szívünkben
fészkelnek és örök harcban állunk velük.
Mindenáron felül kell kerekednünk, hogy
legalább ellenőrzésünk alá vonjuk őket.
 JÚ LIU S 6.

IV Iinden jó emberi kapcsolat a kölcsönösen

kinyilvánított együttérzésen és szereteten
alapszik. Erre épül a boldogság.
 JÚ LIU S 7.

K -étféle „én”-érzés létezik. Az egyik

olyannyira erős, hogy teljesen megfeledkezik
mások „én”-jéről, mások jogairól, mindenkinél
fontosabbnak tartja magát. Ez helytelen
szemlélet, negatív gyakorlat. A másik fajta „én”-
érzés szintén erős, de egészen másként nyilvánul
meg. Sokkal inkább azt sugallja, hogy „meg
tudok tenni valamit, képes vagyok segíteni, tudok
szolgálni”. Ez az „én”- érzés pozitív.

213 y
 JÚ LIU S 8.

A külső ellenség, ha kell, átrendezi

a sorait és ellentámadást indít. A belső ellenség
erre nem képes. Ha egyszer legyőztük, többé
nem kell tartanunk tőle.

V 214
 JÚLIUS 9.

S z á m o s olyan körülmény létezik, amely

igazságtalanná, becsvágyóvá és agresszívvá teszi
az embert. Minden és mindenki ebbe az irányba
lökdös, terel minket, leggyakrabban valamilyen
üzleti érdekből. Arról akarnak meggyőzni,
hogy ha nem birtokolok valamely tárgyat, az
életem hamarosan sivárrá, siralmassá válik.
A világot úgy mutatják be nekünk, mint
versenypályát, ahol az emberek két csoportja
alakul ki, a „győzteseké” és a „veszteseké”.
A győztesek bírják azt a tárgyat, amit
a kereskedők el akarnak adni nekünk,
a vesztesek szenvednek a hiányától. Mindez
azonban nyilvánvalóan hamis képzet, kifejezetten
hamis. Gyors, felületes vizsgálata ez a felszínnek,
amely azonban oly messzire távolít minket
önmagunk lényegétől, hogy lehetetlenné válik az
önvizsgálat, az önmagunkba merülés és elmélkedés.

215 y
 JÚ LIU S 10.

A média hatalma (akár közvetlen, akár

közvetett) valódi hatalom, amely befolyással van
ránk. Megváltoztatja a viselkedésünket, az
ízlésünket és valószínűleg a gondolkodásunkat is.
Ahogy semmilyen nagy hatékonyságú eszközt, a
médiát sem lehet vakon, körültekintés nélkül
alkalmazni. A hatalom, amellyel bír, könnyen
korlátlanná, irányíthatatlanná válhat. A média
felelőssége így aztán olyan nagy, hogy a vallási,
politikai felelősséghez hasonlítható. Ennek
a hatalomnak a birtokosai sajátos módon
járulnak hozzá az őket körülvevő emberi
közösség kialakításához és fenntartásához.
Mindenekelőtt az a dolguk, hogy ennek
a közösségnek a hasznára legyenek.

V 216 J
 JÚ LIU S 11.

művészet. Amennyiben
ezt elfogadjuk, megállapíthatjuk, hogy művészet
maga az emberi élet is. Persze, nem az élet testi,
fizikai megjelenésére gondolok. Azzal nem sokat
törődöm, én csak meditálok, vagyis az elmémet
képzem különböző gyakorlatokkal. Egyébként
a külső megjelenés, ahogy a természet minden
megnyilvánulása-eredeti, érintetlen
formájában - szintén művészet.

V 217
7
 JÚ LIU S 12.

H a olyasvalakire hagyatkozol, aki

gyengébb képességekkel bír, mint te, akkor
visszafejlődsz, elbutulsz mellette. Ha
olyasvalakire hagyatkozol, akinek a tiédhez
hasonlók a képességei, akkor ott maradsz vele,
ahol nélküle voltál. Ám ha olyasvalakire
hagyatkozol, aki nálad jobb képességekkel bír,
akkor hamarosan szárnyalni fogsz vele.

V 218 J
 JÚ LIU S 13.

N é h a azt gondolom: étellel kínálni

valakit, minden emberi kapcsolat legtisztább
kezdete lehet. Mint ahogy bizonyára az is volt:
a kapcsolatok legmélyebb gyökere,
a legrégebbi időkben.
 JÚ LIU S 14.

H a a tanítványok figyelmeztetik
a gurut tévedéseire, az igen hasznos segítséget
jelent. Ha felhívják a figyelmét a viselkedésében
rejlő ellentmondásokra, azzal segítik a gurut
kiküszöbölni ezeket, valamint korrigálni
és megelőzni más lehetséges hibáit.

V. 220 y
 JÚ LIU S 15.

H a valaki elér egy bizonyos szintet

gondolkodása és lelki habitusa kialakításában
és megszilárdításában, annak számára már
minden, ami történik vele életében, olyan,
mintha az addigi tanítás gyakorlati alkalmazása
lenne. Minden eseményt, minden élményt, minden
tapasztalatot a tanítás részeként fogad,
és mindezek a tanulás további
folyamatába illeszkednek nála.
 JÚ LIU S 16.

/ \ m i k o r először találkozol valamely

problémával, ne ess zavarba, próbálj meg
szerény, visszafogott maradni. Viselkedj
természetesen és figyelj rá, hogy kifelé korrekt
légy. Természetesen megpróbálhatnak ebben
a helyzetben kihasználni, és egyeseket
az agresszivitásig bátoríthat az őszinteséged és
a tárgyilagosságod. De te csak vesd meg erősen
a lábad. Am mindezt együttérzéssel kell tenned,
és ha ellenvéleményt kell kifejtened, vagy erősen
vissza kell vágnod, azt is harag és rosszindulat
nélkül tedd.

V 222 J
 JÚLIUS 17.

A különféle dolgokhoz a ragaszkodás

különböző változatai kötnek bennünket.
Támadhat bennünk ragaszkodás a formához,
a külső megjelenéshez, a hanghoz, az illathoz,
a tapintás és más érzékelés által kiváltott
élményekhez. Ezek mindegyike külön-külön is
elég erős ahhoz, hogy rengeteg baj származzon
belőle. Természetesen a legerősebb kötődést
a ragaszkodásnak az a fajtája jelenti, amely mind
az öt érzéket uralja. Ez pedig a szexuális
ragaszkodás. Különleges erő rejlik benne,
ennélfogva különleges gondok, terhek
és különleges pusztítás forrása lehet.

V 223
J
 JÚ LIU S 18.

H a emberi lényegünk ellenére követnénk

önző hajlamainkat, életünk óriási lehetőségeit
veszítenénk el. Nem arra születtünk, hogy
önzésünkkel bajt keverjünk, viszályt szítsunk
az emberi közösségekben.
 JU LIU S 19.

a bölcsesség és a m inden élőlényre kiterjedő

együttérzés. A világi életben m inél okosabb,
m űveltebb valaki, annál nagyobb tisztelet övezi.
Hasonlóképpen kell értékelnünk a szív
tulajdonságait is: minél inkább együttérző,
jóakaratú és előzékeny valaki, annál jobban kell
őt tisztelnünk. Tehát ha képes vagy
önzetlenségedet a legteljesebb mértékben
kifejlesztem, más képességeidtől függetlenül is,
őszinte tiszteletet és csodálatot érdemelsz.

V 225
J
 JÚ LIU S 20.

i, hogy az illúzió az elme

különleges állapotára utal. Mindjárt
keletkezésekor nyugtalanságot, zavart idéz
elő az emberben. Még több gondot okoz
a társadalomban, igen gyakran nemzetek,
országok, államok életében. Már az emberi
civilizáció kezdetén is az illúziók létezése
jelentette a bajok, a konfliktusok valódi okát.
Az illúzió kényszeríti az embert saját környezete
feltétlen elfogadására, táplálja a szeretetet és
a ragaszkodást iránta, és az illúzió kelti bennünk
a harag és a gyűlölet érzését, szembefordítva
minket a másik oldallal, a többiekkel. így osztja
meg az ember saját közösségét. Az illúzió okai
mind az önmagunkhoz láncoló ragaszkodásból,
az önszeretetből erednek.

V 226 J
 JÚ LIU S 21

A mai világban senki sem várhatja el senkitől,

hogy átvállalja és megoldja a problémáit. Minden
egyes embernek feladata és felelőssége, hogy
a földlakók egész közösségét jó irányba vezesse.
Ez önmagában is elég nagy terhet jelent
a mindennapi életben. A jókívánságok nem
elegendőek az eredményekhez, aktívan
kell dolgoznia mindenkinek.

V 227
 JÚ LIU S 22.

:, képzett
szakemberek. Igen szűk területre
összpontosítanak, így válnak rendkívül
j ártasakká és nagy tudásúvá. Kiváló specialisták.
A saját területükön kívül azonban semmit sem
látnak. Fogalmuk sincs munkájuk szélesebb körű
hatásáról, a következményekről. Ez is a csőlátás
egyik fajtája. Amíg csak a dolgukra figyelnek,
addig az öncsalás folyamatosan igazolást,
alátámasztást nyer. Eredményeik - az őket
rabként dolgoztatok szempontjából - óriásinak
mondhatók. A saját igazságuk a saját
világukban kétségbevonhatatlan. Valami
egészen különlegesen nagyot alkotnak.
Ők „a haladás hősei”.

V 228
 JÚ LIU S 23.

A guru, a szellemi tanító, felelős a saját

hibáiért, helytelen viselkedéséért. Az viszont
már a tanítvány felelőssége, ha hagyja magát
félrevezetni. Mindketten hibásak tehát, ha ezért
lesz eredménytelen a munkájuk. A tanítvány
azért hibás, mert túlságosan kritikátlan, odaadó,
szófogadó, vakon követi a gurut, egy másik
személyt. Ez mindig nagyon ártalmas,
önveszélyes viselkedés. Másrészről viszont
a mester, a szellemi vezető, azért okolható
a közös kudarcért, mert hiányzik belőle
az együttműködési készség, a tisztesség, amely
ilyen helyzetben megóvná őt attól, hogy
kárt okozzon másoknak.
 JÚ LIU S 24.

hogy maga
a szertartás, a forma, megteremti számunkra azt
a szellemi közeget, teret és atmoszférát, amelyet
valamely vallás gyakorlásától várunk, rosszul
számítunk. Ilyenkor a szertartás bemutatásának
folyamata igen erős hatást gyakorol ránk,
olyannyira, hogy ez a hatás, a külsőség válik
meghatározó élményünkké. Amikor
a vallásgyakorlatból hiányoznak a szellemi
dimenziók, a szertartás üres formalitássá, külső
dísszé, valójában teljesen szükségtelenné válik.
Minden jelentés elvész belőle, rutinból végezzük,
már nem más, mint időtöltés, unaloműző játék.

V 230 J
 JÚ LIU S 25.

M ^ in t gyakorló buddhista hiszem, hogy

a liberális jogi gondolkodás, a személyiséghez
fűződő jogok és a személyi szabadság nagyon-
nagyon fontos dolgok. Csakhogy ez nem
jelentheti azt, hogy bárkinek joga lenne figyelmen
kívül hagyni mások jogait és szabadságát.
 JÚ LIU S 26.

.rVmikor méltatlan szavakkal illetnek,

szidnak, sértegetnek minket, bár eleinte
tűrhetetlen fájdalmat érzünk, megkönnyebbülünk,
ha a harag igazi természetére gondolunk.
Aki megértette a tanítást, tudja hogy üres szavak
hullanak rá. Akár a visszhang, olyan
személytelenül és céltalanul hangzanak.
Fogjuk fel úgy, mintha egy élettelen tárgyat
szidalmaznának, és akkor ezek a szavak
a legcsekélyebb nyugtalanságot sem
kelthetik bennünk.
 JÚ LIU S 27.

m anapság igen
m egszaporodtak. Ném elyek közülük, mint
például a term észeti csapások, elkerülhetetlennek
látszanak, ezekkel szem be kell néznünk,
és tőlünk telhetően m eg kell küzdeni velük.
Ám a legnagyobbakat m aga az em ber okozza
m agának, s főként viselkedési és gondolkodási
zavaraiból szám láznák. Ezek elkerülhetők
lennének. Ilyenek az ideológiai, de m ég a vallási
összeütközések is, am ikor em ber em ber ellen
harcol, szem elől tévesztve valódi, érdemes
céljait. Elfelejti, hogy a legkülönbözőbb vallások,
társadalm i és politikai rendszerek csak eszközök
azoknak a céloknak az eléréséhez, am elyekben
az átlagos igényű em ber megtalálja
a boldogságot. E zeket az eszközöket -
vallásokat, ideológiákat - sohasem szabad
a célok fölé helyezni. A z em ber a dolgok fölött
áll, és ezt a viszonyt - a belőle szárm azó követ­
kezm ényekkel együtt - m inden korban, m inden
körülm ények között fenn kell tartani.

V 233
 JÚ LIU S 28.

K .étségtelen, hogy a születések

körforgásának nincs kezdete, és hogy
a megszámlálhatatlan születésben az anyai szerep
minden korban változatlan. A gyermek iránt
táplált anyai érzés a szeretet klasszikus példája.
Az utód biztonsága, védelme és ellátása
érdekében az anya még az életét is kész
feláldozni. Mindezért a gyermeknek valamilyen
módon ki kell fejeznie háláját. Anyja iránt érzett
szeretetének és hálájának legméltóbb
kifejeződése, ha a gyermek erényesen,
erkölcsi tisztaságban él.

V 234
 JÚ LIU S 29.

A . karmikus világlátás egyik

alapgondolata, hogy az okok és következmények
között pontosan meghatározott összefüggés
létezik. Ki van zárva például, hogy negatív
cselekedetekből öröm vagy boldogság
származzon. Öröm és boldogság csakis pozitív
cselekedetek eredménye lehet. Vagyis
lehetőségünk van a pozitív cselekedeteket
közvetlenül az öröm valódi okaiként látni,
örömforrásként csodálni.
 JÚ LIU S 30.

/ \ z t mondják, hogy az álom folyamatai

és a test durva és finom szintjei között szoros
kapcsolat van. De azt is mondják, hogy létezik
egy úgynevezett „különleges álomállapot”. Ebben
az állapotban a testen belül egy ugyancsak
különleges „álomtest” keletkezik az elme
és az életerő aktivitásából. Ez az álomtest képes
teljesen különválni a durva fizikai testtől, és
eltávolodni, „elutazni” máshová. Az álomtest
létrehozásának egyik módja, hogy az álmot
álomként ismerjük fel. Aztán már nyilvánvalóvá
válik az is, hogy az álom képlékeny,
alakítható, és némi erőfeszítéssel ellenőrzést
gyakorolhatunk fölötte.

V 236 y
 JÚLIUS 31.

.A m i szellemi gyakorlataimat illeti, én

naponta legalább öt és fél órát töltök imával,
meditációval és tanulással. Ezen felül, amikor
csak a nap szabad perceiben tehetem,
imádkozom, így például étkezés közben vagy
utazásaim idején. Az utóbbit három fő okból
teszem. Az első, hogy ezzel is közelebb kerülök
napi kötelességem teljesítéséhez. A második,
hogy ily módon nem hagyom haszontalanul múlni
az időt. A harmadik pedig, hogy ezzel
csillapítom a félelmemet! Komolyra fordítva
a szót, nálam a vallásgyakorlat és a mindennapi
élet teljesen összefonódik, nem látok
közöttük határokat.
Augusztus
 A U G U SZTU S 1.

A meditációs gyakorlat első szakaszának

célja, hogy lelki folyamatainkat ellenőrizve
csillapítsuk magunkban azokat az indulatokat,
amelyek mások ellen irányulnak. Ez az
elmélyülés defenzív szakasza. Ezután az elme
képzése következik, ezt pedig az aktív szakasz
követi. Az aktivitás mások megsegítését jelenti.
A defenzív szakaszban szükségünk lehet
a magányra, az elkülönülésre. De ha már
önbizalmat, erőt érzünk magunkban,
vissza kell térnünk a közösségbe. Ott látunk el
ugyanis különféle szolgálatokat, különféle
területeken. Hogy szolgálni tudjunk,
az emberek közelében kell maradnunk.

V 241
 A U G U SZT U S 2.

A - tudati szintek finomságát tekintve

három fokozat állapítható meg. Az első
a legkevésbé finom, vagyis a durva szint, amely
az éberség állapotának felel meg. A második
ennél finomabb szint az álomállapotot jelzi,
a harmadik, a legfinomabb pedig az álomtalan
alvás állapotát. Hasonlóképpen három szakaszra
osztható a létezés folyamata. Ezek a születés,
a halál és a kettő között az úgynevezett köztes lét
állapotai, szintjei. Ezek a szintek a tudati
működés szintjeinek felelnek meg, azokon
alapulnak. A tudatállapotok változásának iménti
elvére és a tudati működés folyamatosságára épül
az a megállapítás, hogy létezik újraszületés
és reinkarnáció.
 A U G U SZTU S 3.

A .h e ly e s életvezetés legfőbb elvei:

az elme ellenőrzött működése és az együttérzés
gyakorlása. Amennyire csak képesek vagyunk rá,
ezeket kell megvalósítanunk életünkben. Ezután
már történhet bármi, semmit nem kell bánnunk.
 A U G U SZTU S 4.

K .étfé le vágy létezik. Az egyiknek

pontosan meghatározott célja van, ez jó vágy,
hasznos vágy. Határozottságotjelent, döntéseket
követel. A buddhisták szerint az ember ennek
a vágynak köszönheti, ha végül eléri
a buddhaságot, a megvilágosodást. A másik fajta
vágynak nincs sem indítéka, sem valódi célja.
Ez a vágy csupán a „minden pillanatban akarok
valamit” szeszélye. „Most ezt kérem, most azt
kérem, de már amazt is!” Teljesen
megalapozatlan követelések sorát jelenti.
A vágynak ez a fajtája nagyon gyakran
vezet tragédiához.

V 244 J
 A U G U SZT U S 5.

A . vegetarianizmus igen csodálatraméltó

elgondolás. A buddhizmus azonban nem tiltja
egyértelműen a húsevést. Ami szigorúan tilos,
a hús megrendelése a mészárosnál. Még gyanú
sem tapadhat ahhoz, hogy egy állatot a mi
kívánságunkra, a mi tudtunkkal öltek le.

V 245
 A U G U SZTU S 6.

.rYmikor a buddhista tanítás elveivel

ismerkedünk, igen fontos, hogy korrekt
befogadók legyünk. Nem helyes azzal
a szándékkal hallgatni a tanítást, hogy ebből
majd hasznunk, előnyünk származik. A jó hírünk
növelése sem lehet cél. De arra sem szabad
gondolnunk, hogy jobb, magasabb újraszületés
jár majd érte, vagy másféle jutalom a következő
életünkben. És nem szabad csak a magunk
szabadulását kívánni a létforgatagból, vagyis
szamszárából. Az ilyen gondolatokat el
kell űznünk magunktól. Hallgassuk
a tanítást azzal a szándékkal, hogy
tudásunkat erősítjük, gyarapítjuk vele
-m inden élőlény javát szolgálva.

246
 A U G U SZTU S 7.

A tibeti nyelvben az „áldás” szó

átváltozást jelent valamilyen fenség,
magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen
szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak
az eredménye, amely jobbá teszi az elmét,
szellemi emelkedést idéz elő.

V 247 J
 A U G U SZTU S 8.

A szenvedés értelme az, hogy közben

megismerhetővé válik a szenvedés. Okait
és jellemzőit tekintve igen sokféle szenvedés
létezik. Típusait három csoportba osztjuk.
Az elsőbe a szenvedés szenvedéseit soroljuk,
ide tartoznak a fájdalomérzethez hasonlítható
szenvedések. A második csoportba a változás
szenvedéseinek megnyilvánulásait soroljuk. Ide
a változás, a múlandóság, az elmúlás okozta
tünetek tartoznak. Ezeknek egyik enyhe változata
például a kellemesség, a kényelem
megszűnéséből származó szenvedés.
A szenvedések harmadik fajtája a mindenre
kiterjedő szenvedés érzése, mely általános
állapotot jelez. Ez az állapot a forrása,
az eredője a szenvedések előző változatainak is.
Az ilyen mindent átható szenvedés egyrészt
karmikus következmény, másrészt az elme
zavart állapotából következik.

V 248
 A U G U SZTU S 9.

aszerint
különböztethetők meg egymástól, hogy miképpen
alkalmazzák a tanítás négy alapelvét mint a négy
úgynevezett pecsétet. Ezek a következők.
Az első: minden jelenség több összetevőből áll,
együttesük változó és természetük tünékeny.
A második: a dolgok és a történések nem tiszták,
nem egyértelműek, nincsenek homogén
tulajdonságaik. Létezésük szenvedések forrása.
A harmadik: minden jelenség üres,
a jelenségeknek nincs önazonosságuk.
A negyedik pedig: a valódi békesség a nirvána.

V 249 J
 A U G U SZTU S 10.

A z elme igazi gyakorlóit nem érintik

külső történések, és nem hatnak rájuk saját
érzelmeik sem. Önmaguk és mások valódi
érdekeit szolgálják és védik. Függetlenek és
félelem nélküliek, képesek valódi jó viszonyt
teremteni önmagukkal. Ideális kapcsolatra
törekednek másokkal is. Ennek megfelelően
békések, barátságosak az emberekkel, ha
megszólítják őket, hasznos tanácsokkal
szolgálnak. Bármerre járnak, egyszerűek,
szerények, kerülik a hangos, utasítgató
viselkedést. Nem sértik mások érzéseit,
és nem keltenek erős érzéseket másokban.
 A U G U SZTU S 11

V a jo n mennyire örülhetünk annak,

ha rosszul mennek a dolgai valakinek, akit nem
kedvelünk? Van-e határa a kárörömnek?
Valójában nem érdemes más kárának örülni,
hiszen ettől nem lesz rosszabb neki. De ha
rosszabb lenne is, a mi sorsunk a kárörömtől nem
fordul jobbra. Szomorú dolog és rossz jel,
ha szükségét érezzük a kárörömnek.
 A U G U SZTU S 12.

A z oktatás az egész világon válságban van.

Lehetetlen az oktatási rendszereket átalakítani,
változtatni rajtuk. És a válság átterjed
a gazdaságra és a politikai életre is. Mintha
minden menekülne a gondoskodásunk,
a törődésünk elől. És így persze
az ellenőrzés alól is.
 A U G U SZTU S 13.

U g y tűnik nekem, hogy az isten álomba

merült valahol. Persze, csak tréfálok, a teremtő
isten nem dologtalan, nem szundikál. De ha
mégis igaz lenne, hogy alszik, akkor föl kell
ébresztenünk. Ám nem abból származnak a földi
gondok, hogy az isten nem teszi a dolgát.
A mi mulasztásainkért, vétkeinkért nem tehetjük
felelőssé őt. Sem a sorsot, sem a karmát, amely
okok és következmények láncolatának szigorú
törvénye, a mi tetteinkből származó eredmény.
Az istent vádolni magunk helyett,
gyáva viselkedés.
r A U G U SZTU S 14.

i, hogy a halálbüntetés
az igazságszolgáltatás súlyos tévedése. Elődöm,
a 13. dalai láma meg is szüntette Tibetben.
Hihetetlen, hogy olyan hatalmas országok, mint
Kína és India, még ma is ragaszkodnak hozzá.
Az igazságosság nevében még mindig embereket
ölnek Mahatma Gandhi országában. Azon
a földön, ahol Buddha tanított. A halálbüntetés
igazi erőszak, barbár és haszontalan erőszak.
Ráadásul veszélyes is, mert további erőszakos
cselekedetekhez vezet. Az erőszak erőszakot
szül. A legsúlyosabb büntetés az életre ítélés
lenne. Kegyetlenség nélkül.

V 254 J
 A U G U SZTU S 15.

A katonai erő, a fegyverek, bizonyos

körülmények között és bizonyos időben, relatív
békét teremthetnek. Ám hosszú távon lehetetlen
katonai szembenállással, gyanakvással
és gyűlölettel fenntartani a békét. A világbéke
csakis a lélek békéjén, kölcsönös bizalmon
és tiszteleten alapulhat.
r A U G U SZT U S 16.

A z újraszületések sorában időről időre

előfordul a Oldatos reinkarnáció jelensége.
A létforgatag, vagyis a szamszára minden létezés
feltétele, közege. Lehetetlen menekülni belőle,
hacsak nem a nirvánába. Könyörtelen törvénye
előírja a visszatérést a létezés valamilyen
formájában és szintjén. Az újabb létezés
rosszabb is lehet, mint bármelyik korábbi,
amelyben részünk volt. Az újraszületéseknek
a körforgásában tehát kötelező részt vennünk.
Egészen más dolog a tudatos reinkarnáció, amely
a szabad választás lehetőségét jelenti.
Arról a ritka jelenségről van szó, hogy bizonyos
erre érdemes személyek hatalommal bírnak
sorsuk felett, képesek tudatosan irányítani
újraszületésüket a jövőben.

V 256 y
 A U G U SZTU S 17.

A z elkövetett bűn - némely felfogás szerint -

megváltható. A buddhizmus azonban nem ismeri
a megváltás fogalmát. A megtisztulásnak -
minden negatív dologtól - a buddhaság,
a megvilágosodás az útja. Az ember csak része
a cselekedetnek, amelyet bűnösnek ítélünk.
A bűn egyik alkotóeleme. Ezért nem is vállalhat
teljes mértékben felelősséget érte. De ugyanezért
nem is menthető föl alóla, nem kerülheti el
a belőle származó következményeket. Persze,
az esetek többségében megbánást kell
tanúsítania, viselnie kell a felelősséget.
És soha nem szabad elkövetnie még egyszer
ugyanazt a bűnt vagy hibát.

V 257
y
 A U G U SZTU S 18.

Ig e n nagy szerencsétlenség, ha a tanulásban,

az elme tökéletesítésében elért eredményeink
a büszkeség érzését váltják ki belőlünk.
Ez éppen negatív eredményre, vagyis
eredménytelenségre utal. Ha büszke, gőgös
emberrel találkozunk, ne is csodálkozzunk,
ha fogalma sincs a tanításról és gyakorlatáról.
Ha lenne, nyomát se látnánk ilyesminek
a viselkedésében. Ennek ellenére, sajnos,
előfordul, hogy a tanítás követőiben vágy,
büszkeség és hasonló durva érzések támadnak.
Ez bizony nagy szégyen.

V 258 J
 A U G U SZTU S 19. ------

A tanítás gyakorlóinak azért érdemes

rábízniuk magukat egy szellemi vezetőre, mert
ha olyan cselekedet szándéka fogalmazódik meg
bennük, amelynek következményeként
a következő életükben alsóbb létformában
születnének újra, a szellemi vezető eltérítheti
őket ettől a szándéktól. Ebben az esetben
az eredmény, a szándékból eredő negatív
következmény csak kisebb szenvedés lesz, az is
jelenlegi életükben, sőt lehet, hogy azt is csak
álmukban élik meg. Ily módon a szellemi vezető
képes elhárítani a negatív cselekedetekből
származó ártalmas következményeket.

V 259
 A U G U SZTU S 20.

emberek milliói
húztak óriási hasznot a különböző vallásokból.
Igen szerencsétlen dolog, hogy különféle egyházi
méltóságok viszályt szítottak, megosztották
az embereket, megzavarták a szellem munkáját.
Ha tanulmányozzuk a különböző vallások
tanításait, észrevesszük, hogy mindegyiknek
apozitív emberi tulajdonságok fejlesztése,
az erényes ember nevelése az alapvető célja.
Azt hiszem, ez elég ok arra, hogy tiszteletet
érezzünk minden vallás iránt.

V 260 y
 AU G U SZTU S 21

A z elme gyakorlását gyermeki odaadással

kell végeznünk. A késztetés legyen hasonló
a gyermek motivációjához, amely a játékhoz
vagy a sporthoz vezeti, maga a gyakorlat pedig
olyan legyen, mint ahogy ő merül el teljesen
a tevékenységében. A játékába feledkezett
gyermek olyan gyönyörűséget érez, amellyel nem
tud betelni, mindig többet és többet akar belőle.
Nekünk is ezt kellene éreznünk szellemi
gyakorlataink közben.
 A U G U SZT U S 22.

érzést ismerünk,
amely akkor is meggyötör minket, ha bennünk
keletkezik, és akkor is, ha másban. Ilyen
az önteltség, a féltékenység, az arrogancia,
ilyenek a különféle kielégületlen vágyak, de ilyen
gyötrő érzés támad bennünk az érzelmi és
szellemi élet korlátainak megtapasztalásakor is.
Azonban minden hasonló érzés közül a harag és
a gyűlölet a legártalmasabb. Két okból. Az egyik
az, hogy a harag és a gyűlölet leküzdhetetlen
akadályt jelent az önzetlenség és a jóakarat
kifejlesztésének útján, a másik pedig, hogy a már
kifejlesztett erényeket és a lélek megszerzett
nyugalmát is képesek lerombolni. Vagyis
legfontosabb értékeink eshetnek áldozatukul.

V 262 J
 AU G U SZTU S 23.

S zellem i és érzelmi életünkjellemzői

megmutatkozhatnak külsőségekben is. Éppúgy,
ahogy valamilyen ruhát hord az ember, és abból
következtetni lehet a személyiségére, úgy lehet
következtetni valakinek a lelki habitusára abból,
hogy a házában például egy kis szentély, oltár,
vagy szentkép áll, szent szövegeket idéz vagy
vallási énekeket hallunk tőle. De hogy valaki
ilyen külsőségek között él, áldozatot mutat be
otthonában, imát mond és énekel, ez mind
másodlagos a valódi lelki élet szempontjából.
Mindezt az is megteheti, aki önmagában közben
erős negatív indulatokat táplál. Pozitív érzelmi
és szellemi jellemzőink, igazi belső kvalitásaink,
erényeink, egy pillanatig sem férnek össze, nem
létezhetnek együtt beteg érzelmi tartalmakkal,
az elme, a szellem negatív állapotával.

263 J
 A U G U SZTU S 24.

A szexuális vonzódáson alapuló

nemek közötti kapcsolatoknak én két különböző
csoportját látom. Az egyik tisztán szexuális
kapcsolat, amelyet a szexuális vágy motivál,
ösztönzője a pillanatnyi kielégülést ígérő
azonnali öröm. Ez nem igazán megbízható, tartós
kapcsolat, mert a résztvevők nem mint emberek
kerülnek kapcsolatba egymással, hanem sokkal
inkább, mint tárgyak. A szexuális kapcsolatok
másik csoportjában a vonzódás nem elsősorban
fizikai természetű. Inkább a másik ember
értékeinek felismerésén és tiszteletén alapul,
a másikban felfedezett szépség, kedvesség,
finomság megbecsülése fejeződik ki benne.
Az ilyenfajta kapcsolatok szereplői tisztelettel
és méltósággal közelítenek egymáshoz.

V 264 J
 A U G U SZT U S 25.

H a valaki jól képzett, rangos és vagyonos,

akkor igen fontos, hogy folyamatosan ellenőrzése
alatt tartsa és fékezze őt valamilyen belső erő.
Ez azért szükséges, hogy ne ringassa el
a kényelmes élet, megőrizze látásmódját
és tudását a szamszárában, vagyis
a létforgatagban való létezés tökéletlenségéről.
Az a helyes, ha minden körülmények között
használjuk ezt a tudásunkat, amely segíti
haladásunkat a megvilágosodás felé vezető úton,
és segíti munkálkodásunkat a többi érző lény
javára. Mindenkor szükséges tehát egyensúlyt
tartani az életvezetésünkben, más szóval,
mindenfajta szélsőséget és túlzást kerülni kell.
A figyelmes egyensúlyozás közben pedig
még haladni is kell az úton.

V 265 J
 A U G U SZTU S 26.

N e m minden munka végezhető örömmel.

Háromféle erőfeszítést ismerek, amelyek öröm
forrásai is egyben. Az első az elme önvédelmi
rendszerének, pajzsának kialakítása. A második
az erények gyarapításáért tett erőfeszítés,
a harmadik pedig a társakért végzett munka
erőfeszítése. Ezeknek az erőknek a kifejtését
főleg a lustaság különböző szintű
megmutatkozásai akadályozzák. Elsőként
a halogatás lustasága, aztán a hanyagságból,
rendetlenségből származó lustaság, majd
az önbecsülés és önbizalom hiányából
eredő lustaság.

V 266 J
 A U G U SZTU S 27.
r A

A z elme éber állapotban történő

gyakorlásán kívül, igen hasznos az alvás idején
történő gyakorlás. Ha képesek vagyunk a tudati
működést az alvás óráiban is valamilyen hasznos
cél érdekébe állítani, azzal általános szellemi
erőnlétünk növekszik. Ha ez nem sikerül, bizony
több órányi időt veszítünk naponta. Elérhető
például, hogy mindjárt az elalvás perceiben
valamilyen pozitív tudatállapotot teremtsünk
magunkban akár az együttérzés élményének, akár
a múlékonyság vagy üresség képzetének
idézésével, s ebbe a tudatállapotba kerülve,
az erényeket szinte szünet nélkül gyakorló
meditátorokká válhatunk.

267
 A U G U SZT U S 28.

IV lindcn földlakó teremtmény - legyen

az emberi lény vagy állat - a maga sajátos
módján hozzájárul ahhoz, hogy a világ, amelyben
élünk, szép és lakható legyen. Külön-külön és
csoportokban is szorgalmasan dolgozunk életünk
kényelméért és biztonságáért. Az étel, a ruha
és minden egyéb, amire szükségünk van, nem hull
az égből. Rengeteg munkát rejtenek magukban
a megalkotott tárgyak. Egymásért dolgozunk
és ez hálára kötelez bennünket egymás iránt.
Az együttérzés és a szerető jóakarat, közös
eredményeink és boldogságunk jelei.

V 268
 A U G U SZTU S 29.

O sszességében sok mindent igen

hatékonynak találok a nyugati világ
társadalmaiban. Különösen nagyra becsülöm
a nyugati ember kreatív és alkotó munkáját,
tudásszomját. Másrészről viszont a nyugati
életmód számos jellemzője aggodalmat kelt
bennem. Az emberek hajlamosak mindent
konkrétan és határozottan megítélni, valami vagy
„fehér” vagy „fekete”, vagy „ilyen” vagy „olyan”,
vagy „kell” vagy „nem kell”, és így tovább.
Vagy-vagy... Ez a fajta gondolkodás mellőzi
a kölcsönös függőség és a viszonylagosság
tényét, mely a dolgok között fönnáll.
A két szélső, a fekete és a fehér között nem
látják a szürke árnyalatait. Elvesztették látásuk
élességét. És még egy különös dolog a nyugati
világban. Szoros testvén közelségben élő
emberek milliói képtelenek egymással nyílt,
őszinte kapcsolatot teremteni. Valódi érzéseiket
és gondolataikat csupán macskáikkal
és kutyáikkal osztják meg.

269
 A U G U SZTU S 30.

^ N em elég kérni az áldást valakire vagy

valamire. Az áldást kívánni kell, mélyen
és őszintén. És tenni is kell érte. Ne várja az
áldást az, aki azt hiszi, hogy minden erőfeszítés
nélkül hullik rá. Képtelenség, hogy bárkinek
is így legyen része benne.

V 270
 A U G U SZTU S 31.

A . jó orvos külön gyógymódot alkalmaz

minden betegénél. Mindenkit úgy kezel és
mindenkinek azt az orvosságot adja, ami éppen
az ő betegségét gyógyítja leghatékonyabban.
A gyógymód és a kezeléshez szükséges anyagok
és eszközök igen változatosak voltak a múltban,
aszerint, hogy milyen országban, milyen korban,
milyen körülmények között és mit kellett
gyógyítani. És igen változatosak ma is, a helyi
körülményekből következően. Mégis, ezek
az egymástól nagyon is különböző gyógymódok
és gyógyszerek hasonlóak, megegyeznek abban,
hogy mindegyik a betegségétől akarja
megszabadítani a szenvedő pácienst. Éppen így
van ezzel minden vallás minden tanítója.
És a legkülönbözőbb vallások módszerei is -
szándékukat tekintve - azonosak. Mindegyik
az élet nyomorúságaitól, szenvedéseitől és ezek
okaitól igyekszik megszabadítani az embert,
és igyekszik utat mutatni a boldogsághoz,
a boldogság forrásaihoz.

V 271 J
Szeptember
 SZEPTEM BER 1.

Á lta lá n o s jelenség, hogy azok az emberek,

akik kis faluban, vagy valahol a nagyvárosoktól
távol élnek, vonzóbb, mozgalmasabb életre
vágynak egy nagyobb városban, vagy nagyobb
országban. Azok pedig, akik nagy városokban
élnek, gyakran szeretnének csendes, vidéki
helyen lakni. A vágyak különbözőek,
és lényegük a változás. A szenvedés a vágyak
változásából ered. A szenvedés valójában:
változások szenvedése.
 SZEPTEM BER 2.

V a jo n mi az élet célja? Ez a legkomolyabb

kérdés, amelyet az ember feltehet magának.
Ráadásul életünk minden pillanatának nagy
kérdése. Nem tudom, hogy tudatosan, válaszra
várva tesszük-e fel. Azt azonban tudom, hogy
minden emberi lény születése pillanatától
boldogságra vágyik, nem pedig szenvedésre.
Ezen semmiféle körülmény és adottság nem
változtat, sem az anyagiak, sem az ideológiai
vagy szellemi környezet, színvonal. Bárhol,
bárkik legyünk is, emberi lényegünkből
következik, hogy megelégedésre, nyugalomra
vágyunk. Ezért olyan fontos feltárni a titkot, mi
adhatja meg számunkra mindezt, mint
a boldogság felső fokát.

V 276
 SZEPTEM BER 3.

A halál pillanatában szabályszerű folyamat

megy végbe. Elválik egymástól a test és a tudat
finom szintje. Aki egy bizonyos meditációs
módszert vagy jógagyakorlatot ismer, saját maga
is el tudja különíteni a kettőt. A meditációban
ellenőrizhető a vérkeringés, a légzés és minden
egyéb fizikai funkció. Ha valaki jártasságot
szerez ennek a módszernek a gyakorlásában,
bármikor elválaszthatja a tudatát a testétől.
Tulajdonképpen gyakorolhat a a halált.
 SZEPTEM BER 4.

A házasság, az utódnemzés,
a gyereknevelés nem lehet csupán őrült szerelem
következménye. Miután egy nő és egy férfi már
jól ismeri egymás lelki és fizikai tulajdonságait,
még kölcsönös bizalmat, tiszteletet
és felelősséget is kell érezniük egymás iránt. Erre
épülhet a házasság. Csak így lehet biztonságos
a kapcsolatuk, és csak ezek után gondolhatnak
utódok létrehozására. Emberi életet létrehozni
csakis ilyen feltételek mellett szabad.

V 278 J
 SZEPTEM BER 5.

A három erénytelenség, amelyért a test felelős:

a gyilkosság, a lopás és a házasságtörés. A négy
erénytelenség, amelyet szóban követünk el:
a hazugság, a viszálykeltés, a durva beszéd és
az értelmetlen beszéd. A három erénytelenség,
amelyért a lélek felelős: a telhetetlenség, az ártó
szándék és a hibás látásmód.

V 279
 SZEPTEM BER 6.

A nyugati világban a kolostorok falain

belül talán még létezik nyugalom, szabadság.
De kívül, különösen a városokban, az emberek
élete óramű pontossággal, megállás nélkül múlik,
ráadásul ijesztő sebességgel. A városi
közösségekben minden egyes ember élete
minden szempontból olyannyira kiszámított,
iparilag megtervezett, mint egy alkatrészé,
amelynek hibátlanul kell illeszkednie az egész
gépezet működésébe. Ebben az értelemben
az ember nem ura a saját életének. Semmilyen
kontrollal nem bír fölötte. Túlélőként él, napról
napra az előírt, rászabott sebességgel követve
a közös életvezetési mintát.

V 280
 SZEPTEM BER 7.

A .h o g y esténként kiszámolod, hogy sikeres

volt-e aznap az üzleti életed, épp úgy kellene
mérleget vonnod, milyen lelki életet éltél.
Vizsgáld meg naponta, pozitív volt-e,
vagy negatív.
 SZEPTEM BER 8.

az emberek dühbe gurulnak, azonnal

odavész minden örömük, boldogságuk. Még ha
különben kellemes a külsejük, sőt szépek, és
rendes körülmények között békés, nyugodt
természetűek, arcuk akkor is mindjárt eltorzul
a dühtől, rondák lesznek. A harag megszünteti
ajó fizikai közérzetüket, megzavarja
a nyugalmukat. Tönkreteszi az étvágyukat,
megöregíti vonásaikat. Az elégedettség, a béke,
az édes álmok messziről elkerülik őket. És többé
nem lesznek képesek becsülni azokat, akik addig
ajavukat szolgálták, akik érdemesek
a bizalmukra és akiknek hálával tartoznak.

V 282 J
 SZEPTEM BER 9.

IN Iem csak a memória, a tudatos emlékezés

képes felidézni, mondjuk, az ifjúságunk
élményeit. Létezik egy rejtett, „tudattalan”
emlékezés is, amelyet sajátos körülmények
hoznak működésbe. Ez a fajta emlékezés aztán
hat a tudatos folyamatokra is. A tudattalan
emlékezés a közeli vagy a távoli múlt erőteljes
élményeit idézi, oly módon, hogy eközben nem is
feltétlenül konkrétak azok az élmények,
amelyeket idézünk, vagyis valójában nem is
emlékezünk rájuk. Mégis elevenné válnak,
dolgoznak bennünk - úgymond tudattalanul.
Nehéz ezt a folyamatot mással magyarázni, mint
a „finom tudatosság” szintjének létezésével,
vagyis a múlt nyomait—a konkrét emlékek
m ellett- ilyen különös formában is őrzi az elménk.

283
 SZEPTEM BER 10.

A népesség növekedése a földön szoros

kapcsolatban áll a szegénység terjedésével.
A szegénység viszont kifosztja, tönkreteszi
a földet. Amikor egész emberi közösségek
pusztulnak éhen, akkor az éhezőknek nincs
gondjuk a természeti környezet megóvására.
Táplálékul szolgál nekik az állatok húsa és
a növényzet, s nem törődnek a pusztítás
következményeivel. A kivágott fák helyén száraz
pusztaságot hagynak, az életben maradáson kívül
nem létezik számukra más cél. így aztán
a következő harminc évben az úgynevezett
környezeti problémák, amelyekkel az
emberiségnek szembe kell néznie, a szegénység
következtében válnak egyre súlyosabbá.

V 284
 - SZEPTEM BER 11.

M i v e l az együttérzés természetes módon

létezik bennünk, csak fel kell ébresztenünk
magunkban, és hagyni kell, hogy
megnyilvánuljon. Például egy ártatlan emberrel
szemben elkövetett erőszakos cselekedet
mindannyiunkat felháborít, megbotránkoztat.
Ez máris segíthet felfedezni magunkban az
együttérzés csíráját. A maga igen erőszakos
filmjeleneteivel a televízió is alkalmas lehet erre,
s örökös készenlétben is tart bennünket.
Félelmünk az erőszaktól és az együttérzés az
áldozatok iránt egyidejűleg jelenik meg bennünk.
Nagyon veszélyes azonban megszokni
az erőszakot, közömbösséget érezni iránta.
Épp olyan veszélyes, mint a közömbösség többi
formái. Ezért központi kérdése a buddhista
tanításnak, hogy hogyan érhető el a világhoz való
szoros kötődésünk, a ragaszkodás megszüntetése
anélkül, hogy közömbössé válnánk.

V 285
y
 SZEPTEM BER 12.

A tibeti lélek a tibeti törtételem küzdelmes,

hosszú útján formálódott. Lassan-lassan azonban
elfelejtődik az út, a lélek megnyugszik, nem
változik tovább. A földhöz, az otthonhoz
kötődik, s ez a kötelék megbonthatatlannak,
biztonságosnak látszik. Aztán valami váratlan
dolog történik, ami kétségessé teszi ezt
a kötődést. Döbbenten fedezed fel az erő
romboló hatását, a cinikus brutalitást, a saját
gyengeségedet. Végül elhagyod a hazádat, nem
látod többé, csak a távolból. Feldúlják,
kifosztják, mégis ráébredsz, hogy létezik, nem
tűnt el a föld színéről. El benned és te mindig
tibetinek érzed magad. Ekkor kezdesz el azon
töprengeni, mit is jelent tibetinek lenni.

286
 SZEPTEM BER 13.

F é lü n k meghalni, mert nem tudjuk,

melyik pillanatban lep meg bennünket a halál.
Nem tudjuk sem az óráját, sem a napját.
És félünk attól is, ami a halál után vár ránk.
Félünk, hogy egy ismeretlen és kellemetlen
helyen találjuk magunkat hirtelen, telve
szorongással, aggodalommal. Hajói akarunk
meghalni, meg kell tanulnunkjól élni. A halál
élménye rendkívül fontos, mert az a tudatállapot,
amelyben a halál ér bennünket, eldöntheti
következő újraszületésünk szintjét, minőségét.
Még a halál pillanatában is különleges szellemi
erőfeszítésre vagyunk képesek. A test fizikai
állapotának tartós megőrzése is elérhető általa.
 SZEPTEM BER 14.

/ \ h o g y a rozsda, mely magából

a vasból származik, semmivé emészti a vasat,
úgy szünteti meg önmaga lehetőségeit
megfontolatlan cselekedeteivel az ember.
A karma törvényének következtében a létezés
negatív állapotába is kerülhetünk.

V 288
 SZEPTEM BER 15.

A. tanulni vágyóknak igen

körültekintőknek, figyelmeseknek kell lenniük.
Ne fogadjanak el tanáruknak vagy gurujuknak
addig senkit, míg meg nem győződnek emberi
feddhetetlenségükről, tisztességükről. Ez nagyon
fontos. De még a foglalkozások megkezdése után
is, ha valami érdekeiket sértő dolog történik,
joguk van azonnal elutasítani, elbocsátani
a tanárukat. A diákoknak tudniuk kell, hogy
sohasem ők rontják el a tanárokat.
 SZEPTEM BER 16.

A bölcsességnek, vagyis a dolgok

megértésének három fokozatát ismerjük. Az első
fokozat, másképpen a megértés első szakasza,
a hallásból, vagy tanulásból származó ismeretek
megértése. Ez a kezdő szakasz tehát, amikor
hallunk vagy olvasunk valamiről, és azt felfogjuk,
megértjük. A második szakasz az, amikor a
tanulás után folyamatosan gondolkodunk
mindazon, amit megtanultunk. Ily módon
jártasságra teszünk szert a témában, s ezáltal
tisztábban, világosabban értjük. Ebben
a szakaszban már megjelennek bennünk bizonyos
élmények és érzések, amelyek a tárgyhoz
kötődnek. A harmadik szakaszban
az elmélyülésből származó bölcsesség vagy
megértés szerezhető meg. Ez az a fokozat,
amikor már nem pusztán intellektuálisan értjük
az elsajátított anyag lényegét, de a hozzá kötődő
élmények és érzések az elmélyülésben
kiteljesednek, s ezáltal képesek vagyunk érezni
is mindazt, amit értünk.

290
 SZEPTEM BER 17.

i, hogy egy vezető

személyiség közeli, jó kapcsolatot tartson
az emberekkel. Jómagam már egészen fiatal
koromban megtanultam, hogy bárki, aki
embereket akar irányítani, nem távolodhat el
tőlük. Őszinte, jó viszonyban kell maradnia
a közösséggel. Ez egyáltalán nem nehéz,
ha az ember valóban őszinte.

291
J
 SZEPTEM BER 18.

A z ítéleteinket - még egészen köznapi

dolgokat illetően is - gyakran befolyásolják
az érzelmeink. Például, amikor hozzánk közel
állók cselekedeteit szemléljük, sokszor még
akkor is pozitívnak, sőt csodálatosnak látjuk
őket, ha éppen ártalmasak. Ezzel szemben
gyakran ítéljük el olyanok tetteit, akiket nem
kedvelünk. Pozitív megnyilvánulásaik mögött is
nagyravágyást, kevélységet, hamisságot látunk.
Nem bízhatunk hát érzékeinkben, ez kétségtelen.
Számos helyzetet félreértünk, félreismerjük
egymást. Ám ha ez valóban így van, valóban
megbízhatatlanok az ítéleteink, akkor hogyan
állíthatjuk mégis makacsul, hogy éppen szellemi
vezetőnk, gurunk megítélésekor nem tévedünk?
Jól gondoljuk ezt meg!

V 292 J
 SZEPTEM BER 19.

A z ember társas állat, s a társak

együttműködési készsége és segítsége jelenti
számára a túlélést. Mégis sokkal jobb
magányosan küzdeni a megmaradásért, mint
akárcsak egyetlen agresszív, rossz akaratú
társunkkal együttműködni. Ilyen emberben soha
egy pillalatra sem bízhatsz, örökös készenlétben,
gyanakvásban kell mellette élni. Az ilyen társakat
el kell kerülni. Ennél is rosszabb azonban, ha
minket kerülnek el a többiek, mert nem akarnak
együttműködni velünk, ha személyiségünket,
jellemünket negatívan ítélik meg. Ez a
legszomorúbb dolog. Mindebből az következik,
hogy az együttműködés, az együttélés egyedüli
megbízható feltételei a jószívűség és
az együttérzés. Ezek a boldogság
és a békesség valódi forrásai.

V 293 J
 SZEPTEM BER 20.
r

x l o g y valakinek az élete sikeres lesz-e

vagy sem, az igen nagy mértékben attól fiigg,
hogy az illető kisgyerek korában milyen
légkörben tölti a napjait. Milyenek az emberek,
milyen a hangulat körülötte reggeltől estig.
Azokban a családokban, ahol szeretet és
együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek
sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől
a környezettől megfosztják a gyereket,
azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik.
A gyereknevelésben a szeretet
a leghatékonyabb eszköz.

V 294
r SZEPTEM BER 21.
\

És nagyon sokat dolgozik. De csakis

a gyakorlati eredményesség érdekli. Ily módon
teljesen alárendeli magát a haszonelvüség
szempontjainak. Mint minden szolga, feladja
a függetlenségét. Én a szellemi élet más formáját
képzelem el. Sokkal önállóbb, vagyis független
szellemi életet, amely mélyebb és mentes
a rögeszmés céltudatosságtól. Mióta a különböző
technikai eszközök a világ minden táját
elárasztják, erősen csökkent az elme, az agy
feladatköre. És minden tekintetben csökkentek
jelenlétének határai az ember életében.

295
J
 SZEPTEM BER 22.

H a olyan ember vagy, aki szemtől

szembe mindig szépeket mond a társairól, de
a hátuk mögött becsmérli őket, számíts rá, hogy
hamarosan senki sem fog szeretni téged. Eddig
még mindenki lebukott, aki ilyesmivel
próbálkozott. A kettős szerep olyan nagy terhet
ró az emberre, amelyet nem bír el sokáig.
Képtelenség ilyen teher alatt mindig
hibátlanul játszani.

V 296 J
 SZEPTEM BER 23.

A halál elől nincs menekvés. Olyan lenne

ezzel próbálkozni, mint négy égig érő óriás hegy
öleléséből szabadulni. Nincs menekülés a négy
hegy völgyéből. A születés, a betegség,
az öregség és a halál hegye fogva tart minden
élőlényt. Amikor az öregkor eljön, semmivé
foszlik az iijúság, amikor megjelenik a betegség,
semmivé lesz az egészség. Amikor pedig
egészség híján az élet nyomorúsággá változik,
eltűnik belőle minden érték, ajellem kiválósága,
s a korábban csillogó képességek. Végül a halál
teljes győzelmet arat az életen. Még ha gyors
vagy is és kivételesen ügyes, akkor sem futsz el
a halál elől. És nem állítod meg őt sem
gazdagságoddal, sem mágikus mutatványokkal,
de még a legjobb medicinákkal sem. Ezért
a legjobb, legbölcsebb dolog, ha már most
készülsz a halálodra.

V 297
 SZEPTEM BER 24.

an egy feminista istennő a buddhizmusban.

A népszerű Tára istennő az, aki miután elérte
a bodhiszattva-állapotot és körültekintett
bodhiszattva társain, úgy találta, hogy túl kevés
köztük a nő. És akkor megfogadta, hogy minden
korban és körülmények között a példamutatást
fogja feladatának tekinteni. Saját példájával
bíztatja nőtársait. Fogadalma így hangzik:
„Mint nő értem el a bodhiszattva-állapotot.
Fogadom, hogy ezután minden következő
életemben nőként szüleiek újra, és utolsó
életemben, amikor buddhává leszek,
ugyancsak nő maradok.”

V 298 J
 SZEPTEM BER 25.

H a j árt úton kívánsz haladni, el kell

vetned mindent, ami ellentmond
a tapasztalatnak és a logikának.
 SZEPTEM BER 26.
r "A

A fény mint jelkép, minden nagy

vallási hagyományban feltűnik. Többnyire azonos
szerepben. A buddhizmusban elsősorban
a bölcsességet, a helyes tudást jelképezi, míg
a sötétség a tudatlanságot vagy a nem-helyes
tudást, a valóság természetének félreértését.
Ez a két tartalom megfelel az út két sávjának.
Az egyiken a gyakorlók haladnak, ez a módszer
sávja. A módszer mindenekelőtt az együttérzés
és a türelem fejlesztésének gyakorlatait jelenti.
A másik a bölcsesség, vagy helyes tudás sávja.
Az itt alkalmazott látásmód, az éleslátás
közvetlenül a valóság természetébe hatol.
A nem-tudás az útnak ebből a sávjából űzhető
el leghatékonyabban.

V 300 J
 SZEPTEM BER 27.

se tiszteljünk valakit azért,

mert jó képű, híres, gazdag, rangos, befolyásos
vagy más efféle külsőség birtokosa. Sokkal
inkább a szerint ítélj ük meg az embereket, hogy
mi lényegeset tudnak mondani nekünk a saját
illetékességük területéről, miről tudnak
meggyőzni bennünket, és mennyire megbízható
a tudásuk. Röviden, senkit ne tartsunk
tekintélynek pusztán azon az alapon, hogy mások
tisztelik, bámulják. Hasonlóképpen, amikor
Buddhát tiszteljük, ne azért tegyük, mert mások
is tisztelik, hanem azért, mert előtte alaposan
megvizsgáltuk a tanítását, és abból ítélve
megbízható szellemi irányítónak,
tanítónak tartjuk őt.

301 J
 SZEPTEM BER 28.

E n beszélek hozzád és te hallgatsz engem.

Van egy beszélő, egy hallgató és vannak a beszéd
hangjai, amelyekből összeállnak a szavak.
De végső soron, hiába kutatok magamban, nem
találom meg a szavakat, és te sem találod meg
őket magadban. A szavak éppúgy nem léteznek,
mint az üres tér. Ám mégsem mondhatjuk róluk,
hogy egyáltalán nem léteznek. Kell létezniük,
hiszen képesek vagyunk érzékelni őket. Amit
mondok, azt hallod és te gondolkozol azon, amit
hallasz. A kimondott szavak valamilyen hatással
vannak rád, mégis hiába keressük, nem leljük
őket. Ez a valóság kettős természetének
misztériuma.

V 302 J
 SZEPTEM BER 29.

U g y gondolom, hogy igen hasznosak

azok az előadások, amelyek valamely vallás
megbecsült írásainak tartalmát elemzik,
értelmezik. Az ilyen előadásokjó lehetőséget
nyújtanak arra, hogy kiderüljön, a vallásnak ma
is milyen sok mondanivalój a van számunkra.
Függetlenül attól, hogy hol és milyen helyzetben
találkozunk valamilyen tanítással. Ma már
magam is jobban tudok élni ezzel a lehetőséggel,
mint korábban, a kezdetekkor. Régebben ilyen
alkalmakra készülve napokra elveszítettem
az önbizalmamat, és csak lassan tértem
magamhoz. De aztán előadásról előadásra
javultam, s egyre értelmesebbeket sikerült
mondanom. Meg kellett állapítanom, amit sok
más tanító is megállapított már, hogy legtöbbet
tanítás közben tanul az ember.
 SZEPTEM BER 30.

el lehet érni, hogy érzékeljük

az üres teret. Meg tudjuk érinteni, úgy sétálunk
benne, mintha szilárd tárgyak között járnánk.
A tér minden pontja konkréttá, ellenőrizhetővé
válik. Az üres tér, a semmi, tartalmat, jelentést
kap. Ez úgy lehetséges, hogy energiával töltjük
meg, amelyet magunk fejlesztünk, belőlünk
származik. így származnak a világban más
tartalmak és más jelentések is belőlünk,
az emberből. így származik belőlünk
és ekként létezik maga az egész világ.

V 304 J
Október
 OKTÓBER 1.

A z ember és a közösség, amelyben él,

egymásra vannak utalva. Egyszerre éli mindenki
a saját, és résztvevőként a közösség életét. A két
szerep ritkán esik egybe. Ebből rengeteg baj
származik, életvezetési zavarok, rossz közérzet,
testi és lelki betegségek, elégedetlenség, viszály,
ellenségeskedés. Minden fejlett társadalom jó
ideje próbálkozik e gondok megoldásával,
a hátrányokat szenvedők megsegítésével,
igyekeznek az ember szociális helyzetét
biztonságosabbá tenni. Olyan társadalmat
akarnak építem, amely igazságosabb, és
egyenlőbb esélyeket kínál abenne élőknek.
Különféle intézményeket, szervezeteket hoznak
létre, amelyek már alapító okiratukban
meghirdetik nemes célkitűzéseiket,
ideológiájukat az úgynevezett szociális
problémák leküzdésére. Minden szándék
dicséretet érdemlő volt eddig is, és az elgondolá­
sokban bizonyára ezután sem lesz hiba. Ám
sajnálatosan jellemző, hogy mégis minden jó ötlet
meghiúsult, kudarcot vallott a gyakorlatban.
Elakadt az emberi önzés állította akadályokon.

V 307
 OK TÓ BER 2.

A. buddhizmus szerint
nem lehet tartós boldogságot teremteni addig,
amíg a nem-tudásból eredendően minden
tevékenységünk egy hibásan elképzelt rendszerbe
illeszkedik, amíg minden a nem-tudás hatása,
sőt irányítása alatt áll. Ahogy a nem-tudást
megszüntetjük, eleijük a megvilágosodást.

V 308 J
 OK TÓBER 3.

A világ bármely táj án erednek is a folyók,

elöbb-utóbb találkoznak az óceán vizében.
Hasonlóképpen, a legkülönfélébb elgondolások
az emberi társadalom, a gazdaság működéséről
és az elméleteket megvalósító gyakorlati
eszközökről, találkoznak egymással, hiszen
végső soron mindegyikük magát az emberiséget
gazdagítja, az emberek javát szolgálja. Semmi
értelme vitákba bocsátkozni, eltérő
véleményeket, ideológiai különbségeket
hangsúlyozni. Még soha, egyetlen elgondolás
értéke sem növekedett attól, hogy megpróbálták
másokkal is elfogadtatni. Haszontalan igyekezet
különböző mentalitású, ízlésű embereket
győzködni arról, hogy bármiféle közös eszme
és közös viselkedési norma előnyös lenne
számukra. Ez Kelet és Nyugat legújabb kori
történelméből világosan látható.

V 309
 OK TÓ BER 4.

P ró b á lj meg minden zavaró, kedvezőtlen

körülményt az életben átmenetinek tekinteni.
Ahogy a víz színén fodrok keletkeznek, majd
hirtelen eltűnnek, épp olyan a világon minden
más is. Születünk és újraszületünk, életeinket
mindenkor a pillanatnyi karmikus körülmények
határozzák meg. Gondjaink keletkezése és
múlása is végtelen ciklikus forgásban történik.
Az egyik jön, aztán m ár nincs is sehol, de máris
megjelenik a következő, mely hamarosan
szintén semmivé lesz.

V 310 J
 OKTÓBER 5.

B u d d h a mondta:
„Szerzetesek, bölcs férfiak! Ahogy
az aranyműves vizsgálja az aranyát - égeti,
karcolja, dörzsöli - , épp olyan tüzetesen kell
nektek is megvizsgálni az én szavaimat.
Hogy ne csupán az irántam érzett tiszteletből
fogadjátok meg őket!”
 OK TÓ BER 6.

B ö l c s szülők megszidhatják, sőt meg

is büntethetik olykor gyerekeiket, hiszen úgysem
haragból teszik. Ez elfogadott nevelési módszer.
Ám, ha a szülő dühbejön és dühében veri el jól
a gyerekét, az helytelen. Később úgyis megbánja.
Harag nélkül azonban nyugodtan kifejezést lehet
adni annak, ami abban a pillanatban a gyerek
javát szolgálja. Erre a gyereknek szüksége is van.

V 312 J
 OK TÓ BER 7.

i, önteltsége
és önfejűsége, függetlenül attól, hogy szándékaik
jók voltak-e vagy sem, történelmi tragédiákhoz,
az élet tömeges kioltásához vezetett. Némely
történelmi szereplő nevének puszta említése is
félelmetes iszonyatot kelt bennünk. Hogy
az emberek mennyire kedvelnek minket, vagy
mennyire nem, az minden korban és minden
körülmények között attól függ, hogy
mennyit tudunk tenni értük.

V 313 J
 O K TÓ BER 8.

A száműzetés megerősített engem. Amikor

életünk valamely pillanatában tragédia történik
v e lü n k -é s ez sajnos bármelyikünkkel
előfordulhat - kétfélét tehetünk. Megtehetjük,
hogy feladjuk a reményt és kedvetlenül élünk
tovább. Alkoholhoz, droghoz nyúlhatunk,
tehetetlenül, depressziósán vergődhetünk.
De megtehetjük azt is, hogy megrázzuk
magunkat, felkutatjuk rejtett erőtartalékainkat,
és még elszántabban, még erőteljesebben
tesszük a dolgunkat, mint valaha.

V 314 7
 O KTOBER 9.

A z üresség, vagyis a „shunjata” a buddhizmust

leginkább jellemző négy fogalom közül
bizonyára a legrejtélyesebb, a legnehezebben
érthető. (A másik három a „múlandóság”,
a „kölcsönös függőség” és a „szenvedés”.)
Milyen élmény, milyen gondolat alkotta meg
az üresség mérhetetlen „épületét”, ami végül is
az any agtalanságot j elképezi, kapuj a
az anyagtalanságra nyílik. Mi az alapja ennek
az épületnek, melyet az elme emelt magának?
Ha az üresség az egyetlen valóság, ami nem
illuzórikus, akkor miért nem tudjuk elkerülni
az illúzió csapdáit? Ki állította ezeket
a csapdákat nekünk? Lehetséges-e
az üresség végtelenségének tudatával élni?
El tudunk-e képzelni egy álmot úgy, hogy nem
ísmetjük az álmodóját? Az üresség filozófiai
fogalom. Mi magunk is üresek vagyunk,
s az anyag, amiből vagyunk, tulajdonképpen
az üresség része.

V 315 J
 O K TÓ BER 10.

a globális leszerelés.
Sokak szemében megvalósíthatatlan álom,
de szerintem nem reménytelen. Tisztában vagyok
vele, hogy ebbe az irányba csak nagyon kis
lépésekkel lehet haladni. Am ezek a lépések
a politikai élet szereplőit és a legszélesebb
nyilvánosságot is arra ösztönöznék, hogy tovább
haladjanak, újabb eredményeket érjenek el. Egy
folyamatot indítanának el a politikában, de még
az oktatásba is bekerülhetne a téma. Apró
lemondásokra, kisebb veszteségek vállalására
a jövőért mindenki képes lenne. Erről kellene
meggyőzni a fegyveriparban érdekelteket.
Ezután következhetnének az intézkedések.
A fegyverkereskedelem nemzetközi tilalma, majd
a fegyvermentes övezetek kiteijesztése a világ
minden táján. Szép lassan talán eljutunk idáig.
A nukleáris fegyverzet leszerelésében és a
robbantások megtiltásában elért nemzetközi
eredmények bíztató kezdetet jelentenek
ezen az úton.

V 316
 OK TÓ BER 11.

., növekszik,
mígnem szép, erős alkatú ifjú válik belőle.
De a fejlődéshez bizony idő kell. Nem nőhet
fel senki egyik napról a másikra. Hasonlóképpen
az elme fejlődéséhez, képzéséhez is időre van
szükség. Manapság sok helyen bizonyos
növekedést serkentő anyagokkal injekciózzák
az állatokat, disznókat, marhákat, baromfiakat,
hogy minél gyorsabban nőjenek. Aztán levágják
és megeszik őket. Ez az erősen negatív szemlélet
és gyakorlat befolyásolja az emberről mint
élőlényről kialakult gondolkodásunkat is.
Amikor mi az elme képzéséről, gyakorlatairól
beszélünk, nem arra gondolunk, hogy különféle
tulajdonságokat fecskendezünk az agyba.
Nem így képzeljük a gondolkodásnak, az elme
működésének pozitív befolyásolását.

V 317 J
 OK TÓBER 12.

A z elmélyülés gyakorlásának kezdetén

még nem sok erőt szabadítunk fel magunkban.
Ilyenkor korlátozottak a lehetőségeink mások
segítésére is. A hangsúly az öngyógyításon, az
elme működésének szabályozásán, a szemlélet
kialakításán van. Később, amikor a gyakorlatok
végzésével erősebbé válunk, már képesek
leszünk segíteni másokon. Ám ha korábban
próbálkoznánk ezzel, elborítanának bennünket
a társak szenvedései, életük terhei. Kimerülnénk,
s ezzel nemcsak rajtuk nem segítenénk, de
magunknak is csak ártanánk. Türelemmel kell
végeznünk a gyakorlatokat, tudomásul kell
vennünk, hogy az eredmények mindig
csak később mutatkoznak.

V 318 y
 OK TÓBER 13.

H a az ember dühbe gurul, még közeli

jó barátját is távolinak vagy idegesítónek érzi.
Hirtelen fagyossá válik a kapcsolatuk.
Ha az ember gyűlöletet táplál magában, még
az egészsége is rámehet. Haragjában még
csodálatos értékeit, drága vagyontárgyait is
képes összetörni, földhöz csapkodni. Nincs
pusztítóbb indulat a haragnál. Ha valakit a jólét,
a gazdagság boldogít, vigyázzon, legyen óvatos!
A harag a legnagyobb vagyonokat is
könnyedén elemészti.
 O K TÓ B ER 14.

B u d d h a korában élt egy király, aki szörnyű

bűnt követett el, megölte az apját. Bűne súlya
alatt azonban csaknem összeroppant, naphosszat
magába roskadva hallgatott. Amikor Buddha
látogatást tett nála, azt monda neki, hogy a bölcs
tanítvány helyesen teszi, ha megöli a szüleit.
A király felkapta a fejét, azt remélte, hogy
a Mester szavai felmentik őt. De Buddha nem
mentette fel. Amikor a szülők megölését
említette, a szülőkön a vágy és a ragaszkodás
párosát értette. Ezekketten egyesülve alkotják
a karmát, amely az újraszületést irányítja. A vágy
és a ragaszkodás rossz karmát alkot. Ezért le
kell őket győznünk, meg kell ölnünk magunkban
ahhoz, hogy kijussunk a szamszárából,
a szenvedésekkel teli létforgatagból.

V 320
 OK TÓ BER 15.

A . buddhizmust alapvetően
az emberközpontúságjellemzi. Megkísérli
feltárni és megfogalmazni azokat a problémákat,
amelyekkel életünk során találkozunk,
és igyekszik megoldást, ellenszert találni rájuk.
A világ legtöbb vallásával ellentétben
a buddhizmus nem az isten fogalma körül
vizsgálódik. Mindenkor az emberről beszél,
és arról, hogy ez az ember miként érheti el
a tökéletesség legfelsőbb fokát.

321
 OK TÓ BER 16.

A negatív elgondolások és tettek mindig

fokozhatok, vagy hatásuk kiterjeszthető.
A pozitívak nemjobbíthatók, nem válhatnak
még pozitívabbakká. Viszont bármikor
könnyedén lerombolhatja őket a velük
ellenséges negatív környezet.
 OK TÓ BER 17. ---------------- N

N incs esélye a békességnek

és a boldogságnak ott, ahol az emberek hitvány
vezetőre bízzák a sorsukat. Ennek tudatában
érdemes töprengeni azon, nem uralj a-e a mi
életünket is egy hitvány zsarnok, a nem-tudás,
vagyis a hibás világlátás. A nem-tudás olyan, mint
egy király, két minisztere a gyűlölet és
a szenvedélyes ragaszkodás. A nem-tudás
befolyása igen erős és mindenütt jelenvaló.
Belőle származik az emberek telhetetlensége,
önzése és az önteltség. Ezek jellemzik
az emberek mindennapi viselkedését és
gondolkodását a nem-tudás birodalmában.
És ugyanezek a tulajdonságok minden buddha
és bodhiszattva legelszántabb ellenfelei
az egész földi világban.

V 323
 OK TÓ BER 18.

A . türelemnek három különböző fajtáját

ismerjük. Az első a közömbösség türelme, amely
ügyet sem vet a sértésekre, jól tűri a bántalmakat.
A második a viszontagságokat önkéntesen
vállalók türelme, a harmadik pedig a tanítás
megértéséből származó, tudatosan fejlesztett,
mindenre kiterjedő türelem.

V 324
 OK TÓ BER 19.

A z empátia felvillanó érzése arra késztet

minket, hogy másokjavára cselekedjünk. Egymás
iránti együttérzés azonban nem támadhat bennünk
villanásszerűen. Ennek fokozatosan kell
növekednie, erősödnie bennünk, mindenkinek
folyamatosan kell táplálnia önmagában.
Az ösztönzést hozzá az együttérzés értékének
tudata adja, az a meggyőződés, hogy szükségünk
van rá. Külön-külön és együtt is. így válik
személyes üggyé a jó szándékú, barátságos
viselkedés társainkkal. Lelki habitusunk,
jellemünk valódi próbája tulajdonképpen az,
hogy hogyan viselkedünk egymással
a hétköznapokon.

V 325
 OK TÓ BER 20.

Ú g y érzem, különbség van a szellemi

természetű konfliktusok és az indulat között,
amelyet ezek a konfliktusok idéznek elő.
Ha nem vagyunk képesek kifejezni,
megfogalmazni szellemi ütközéseink élményét
a világgal, akkor ez szenvedést okoz nekünk.
A szenvedés pedig haragot, indulatot vált ki
belőlünk. És később, amikor már valamilyen
módon megtanuljuk kifej ezni mentális
konfliktusainkat, ezeket az élményeinket ezután
is az indulat, a harag megnyilvánulásai fogják
kísérni. Ezért olyan fontos mindenkor megtalálni
a szenvedés kifejeződési formáit. Nem annyira
az indulatokét, a haragét, hanem már
korábban a szenvedését.

V 326 J
 O K TÓ BER 21.

lennünk,
amikor az elme ismeretlen tájakon kutat.
A tudományos gondolkodás persze sokat segíthet
a tájékozódásban. Ha már kicsit ismerősnek
találjuk a dolgokat, legalább nem látszanak olyan
rejtélyesnek. Az ember tisztelje az ismeretlent,
és óvatos kérdésekkel, kísérletekkel faggassa
a természetet. Az eredmény a válaszoktól függ.
Ám ha nem kapunk értékelhető választ, az sem
baj. Ha nem találunk valamit, még nem jelenti
azt, hogy nem is létezik. Vagy folytatni kell
a kérdezősködést, vagy feladni
a továbbnyomulás szándékát. Nem árt észben
tartani, hogy a természet nem véletlenül állít
korlátokat a telhetetlen ember elé.

V 327
 O K TÓ BER 22.

A z ember igazságérzete gyerekkorában

a legfejlettebb. Az igazságérzet valószínűleg
velünk született érzékünk, az ember
legtermészetesebb jellemzője. A gyerekkortól
távolodva természetessége egyre több tanult
tulajdonsággal, rossz attitűddel vegyül, mire
az ember felnő, gyakran már csak feltételes
reflexként lép működésbe. Pedig a felnőtt
embernek is szüksége lenne fejlett igazságérzetre,
hogy már messziről felismeije és elkerülje
a méltatlan, megalázó élethelyzeteket, és hogy
jelleme tisztaságát megőrizze. Egyre gyakrabban
érzek tiszteletet a kisgyerekek és a bátor
felnőttek iránt, akik ki mernek állni az igazukért,
vállalják az emberi természet legőszintébb
megnyilvánulását.

V 328
 O K TÓ BER 23.

/ \ m i előző életünkből újraszületik

bennünk, az lényünk lényegeként ismerhető fel.
A megvilágosodás az újraszületések végét jelenti.
Ez már a tökéletes nem-azonosság semmi
korábbival, a tökéletes nem-ragaszkodás semmi
korábbihoz. Sem fizikai érzékeléshez,
sem érzéshez, sem értelemhez,
sem gondolathoz, sem eszméhez.
 O K TÓ BER 24.

íját ismerjük.
Az első imádat formájában jelenik meg, amelyet
főként különleges személyek, vagy valamely
különleges életforma iránt éreznek az emberek.
A második a vágyódás, a vágyakozás formájában
mutatkozik. Ez erős késztetést jelent arra,
hogy valamely magasabb létformába jussunk.
Tulajdonképpen a versengés, a teljesítés
szelleme táplálja a hitnek ezt a fajtáját.
A hit harmadik fajtáját pedig kizárólag
a meggyőződés élteti.

V 330 J
 O K TÓ BER 25.

Az elme gyakorlója legyen elszánt.

Az igazi szellemi tevékenység igazi
nehézségekkel jár, és bírni kell a terheket.
Akadályok tömegét kell erővel, akarással
leküzdened az úton, s mindvégig tudnod kell,
hogy nem érsz célba, ha elszántságod csökken.
Ne bizonytalankodj, határozottan törj a célra.
Buddha élete annak az embernek a története,
aki kemény munkával és rendületlen kitartással
érte el a teljes megvilágosodást.
Nincs könnyebbik út.

V 331
 OK TÓ BER 26.
r A

H a megtiltják az embereknek, hogy

törekedjenek a boldogságra, akkor elégedetlenek
lesznek. A boldogság akarása ösztönös törekvés.
Ha az útját elzárják, az emberek képtelenek
lesznek az együttműködésre, elszaporodnak
a viszályok. A valódi együttműködést azonban
nem lehet fenyegetéssel, erőszakkal
kikényszeríteni. Ehhez megértésre, nyílt
emberi kapcsolatokra és a boldogság esélyére
van szükség. Addig a közösségi élet csak egyre
nehezebbé válik. Ha az emberek szükségletei
kielégíthetők, akkor meg kell adni ennek
a lehetőségét, a békesség érdékében.
Az együttélés minden alapját nélkülözi, ha
az emberek nem kívánt szociális, politikai
és kulturális keretek közé kényszerítve élnek.
Addig a békesség közöttük egyre távolibb.

V 332 J
 OK TÓ BER 27.

A tolvaj másokjavait lopkodja, feldúlja

az emberek életét, megzavaija a nyugalmukat.
Amikor felépül egy ház, a lakói máris elkerítik
és az ablakokra sűrű vasrácsot raknak, hogy
védjék a vagyonukat a tolvajoktól. Gondoltál-e
már valaha arra, hogy ezeknek a kerítéseknek
és rácsoknak csak a látványa is mennyire
nyugtalanító, és hogy már ez is meglopja
egy kicsit a boldogságunkat?

V 333 J
 OK TÓ BER 28.

/ \ z z a l , hogy az emberek előtt

nyilvánvalóvá tesszük a vallás funkcióját,
közelebb hozzuk egymáshoz a felekezeteket.
Minden tanítás megfogalmazza az embert jobbító
valódi céljait. Ha ezekkel tisztában vagyunk,
elkerüljük a felekezeti megkülönböztetés és
részrehajlás veszedelmes csapdáit.
És elkerülhetjük bármely vallás elvetésének
és elítélésének még súlyosabb bűnét.

V 334
 OKTÓBER 29.

H a szeretet van, akkor van remény

igazi családi életre, testvéri kapcsolatokra,
igazi nyugalomra, békességre. Ha a szeretet
elvész a szívedből, és attól fogva ellenségeidnek
tekinted a társakat, akkor lehetsz bármilyen nagy
tudású, képzett, sikeres, vagyonos ember, sorsod
a szenvedés, a kilátástalanság lesz. Akik ebben
osztoznak veled, békétlenségben élnek, egymás
rászedésén és tönkretevésén fáradoznak. Pedig
mindannyian szenvedők vagyunk a földi világban,
legjobb esetben, reménykedő szenvedők.
Éppen ezért hasztalan és méltatlan dolog
szembefordulnunk egymással, viszálykodni,
bántani egymást. Minden szellemi és érzelmi
megkönnyebbülés, felszabadulás alapja
a szeretet. Egyetlen kérésem, hogy szeressetek jól.

V 335 J
 OK TÓ BER 30.

H o g y gyorsabban teljen a nap, jól jön

egy kis fecsegés. Ám ez a leghaszontalanabb
módja az időtöltésnek. Ha egy szabó egész nap
csak tartja a tűt a kezében és a vevőjével fecseg,
soha nem készül el az az öltöny. De még az ujját
is megszúrhatja közben, ha nem vigyáz. Egy szó
mint száz, gyakran észre se vesszük, mivel telt el
a nap, miért nem ment a munka. Az értelmetlen
locsogás minden értelmes tevékenység halála.

V 336 J
 OK TÓ BER 31.

N e m a földi úton járunk, hanem

a másikon, a szellemin. Nem a földi
hatalomnak engedelmeskedünk, hanem a szellem
parancsainak. A földi hatalom a földi világban
lelhető föl. A szellem ereje azonban nem
a paloták kövében, a cifra díszek aranyában,
a drága selymekben, de még csak nem is a szent
könyvek papírjában lakozik, hanem a lélek
megragadhatatlan, szavakba önthetetlen
tüneményében és az emberi szívben.
Érdekünkben áll alávetni magunkat a szellem
hatalmának. Ahogy a nagy tanítók
megállapították: szellemi erőnk által finomodnak
a szív ösztönei és tisztulnak a gondolataink.
A szellem mindennapos gyakorlásával tehát
az ember az összes létező vallás célját tűzi ki
céljául, s ha sikeres, teljesíti. Jó vallásgyakorlóvá
lesz, bármelyik felekezethez tartozik is.

V 337 J
November
 NO VEM BER 1.

T é n y , hogy az ember akkor is ember,

ha öreg, ha fiatal, ha nő, ha férfi, ha gazdag,
ha szegény, ha képzett, ha iskolázatlan. Mégis,
az ember aszerint látja a világot, hogy melyik
csoporthoz tartozik, és őt is osztályozzák. Pedig
faji, vallási, világnézeti, politikai (nyugati és
keleti blokk) és gazdasági (északi és déli régió)
hovatartozástól függetlenül észre kellene venniük
az embereknek, hogy kasztokba sorolták,
megosztották őket, s ez így nincs jól.
A megosztott emberiség esélyei a boldogságra
és a szenvedések elkerülésére is megosztottak,
vagyis nem egyenlőek. A boldogság elérésére
és a szenvedésektől való szabadulásra egyenlő
esélyt és egyenlő jogot kell adni mindenkinek.
 N O V EM BER 2.

T őlü n k függ, hogy az élmény, amellyel majd

a halálunk szolgál, milyen lesz. Úgy halunk meg,
ahogy éltünk. Akár pozitív, akár negatív lesz
az élmény, olyan lesz, mint az életünk volt.
Ha értelmesen, jól és boldogan éltünk,
a halálunk könnyű lesz és nyugodt. Ha nem
így éltünk, nehezebb lesz.

V 342
 NO V EM BER 3.

;s, hogy teljességgel át

tudjuk venni mások szenvedéseit. Nem hiszem,
hogy az ember képes erre. Mint ahogy
a boldogságunkat sem tudjuk átadni senkinek.
Ha mégis előfordul ilyen átadás vagy átvétel,
az a két szereplő közötti múltbéli, igen erős
és töretlen karmikus kapcsolatra utal.

343 J
 NO VEM BER 4.

J \ z erkölcsösség gyakorlása védelmet

jelent. Védi a testet az óvatlan lépéstől, védi
a beszédet a vigyázatlan szavaktól, védi az elmét
a hibás gondolkodástól. Az erkölcsösség
gyakorlása bezárja e három kaput az ember
lelkét romló veszedelmek előtt. Mindezen túl
pedig figyelmessé és lelkiismeretessé teszi az
embert. Ezért az erkölcsösség az alapja
a buddhista gondolkodásnak.

344 J
 N O V EM BER 5.
r

N e m szabad, hogy törekvéseinknek útját állja

a nyolc akadály. Még a cél előtt is megszédülhet
az ember, ha rájuk tekint. Ezek az anyagi
nyereség és az anyagi veszteség, az érzéki
gyönyör és a fájdalom, a dicséret és
a becsmérlés, valamint a jó hírünk vagy a rossz
hírünk a világban. Mindezek olyanok a törekvő
ember szemében, mintha nem is léteznének.

345
 N O V EM BER 6.

S e m m i sem fontosabb a gondolataink

féken tartásánál. Ügyelni kell az elme vad
elefántjára, nehogy elszabaduljon, elkóboroljon.
Csakis így őrizheti meg nyugalmát az ember, így
kerülheti el, hogy kiszolgáltassa magát külső
körülmények hatásának. Még ha eldugott
remetelakban élünk is, ha gondolatainkat nem
tartjuk folyamatosan szigorú felügyelet alatt,
messzire kalandoznak. Még a teljes magányban
is negatív érzések, rossz gondolatok seregei
támadhatnak ránk.

346
 NO VEM BER 7.

Szenvedések végtelen sorát viseltük

el egész életünkben, és szenvedünk ma is.
Anélkül, hogy bánni értelme lenne. Most, hogy
megfogadtuk, a szenvedésektől való szabadulás
útjára lépünk, rezzenéstelenül kell tűrnünk a
sérelmeket. Nem lesz könnyű munka türelmesnek
lenni. Szakadatlan és megfeszített összpontosítást
követel. De az eredmény, amit elérünk általa,
valami csodálatos. Olyasmi, mint maga
a boldogság!
 N O V EM BER 8.

A z agresszivitás az ember lényének

legmélyén rejlik. Még azok is, akik az erőszak
minden formájától mentes környezetben nőnek
fel, olykor kegyetlen gyilkosokká válnak. Nem
egy példát ismerünk erre. Ez azt bizonyítja, hogy
akár a legőrültebb agresszivitás is jelen lehet
az életünkben anélkül, hogy megnyilvánulna.
Túlélőként rejtőzik bennünk. Lényünknek ez
a legbensőbb része az, amellyel örökké
harcolnunk kell. De jó esélyeink vannak, hiszen
az ember valódi természete nyugodt. Tudjuk,
hogy a lélek ijesztően érzékeny, erős
kilengésekre, megrendülésekre és indulatokra
hajlamos. De nem ez a domináns erő, amelynek
hatása alatt áll. Ezt az erőt le lehet küzdeni
és feltétlenül szükséges is.

V 348
 - N O V EM BER 9.

K -épes-e az elme önmagát szemléim?

Igen is, meg nem is. Azért nem, mert nem lehet
egyszerre alanya is és tárgya is a cselekvésnek.
Vagyis nem lehet egyszerre cselekvő és nem
cselekvő. Ám az elme mindenbe beleavatkozik,
amivel kapcsolatba kerül, akár akarja, akár nem,
akár tud róla, akár nem. Mindent észlel.
És leginkább akkor aktív, amikor róla van szó.
Mégsem képes önmagával foglalkozni teljes
kapacitásával. Pedig ő a legalkalmasabb
és legfontosabb eszköz önmaga megtisztítására,
szabályozására. Az elme önmaga teremtője
minden pillanatban. Ezért lényeges a felelőssége.

349 J
 N O V EM BER 10.
r

A -z é rt akarunk örökké élni, mert szeretjük

magunkat. Meg azért, mert boldogan élünk.
Ha az életünk nyomorúságos lenne, inkább azt
kívánnánk, hogy rövid legyen.
 NO VEM BER 11.

em lehet elég sokszor mondani,

hogy ha így megy tovább, az ember elpusztítja
magáta földön. Mindannyiunknak meg kell
tanulnunk nem csak magunkért, a családunkért,
az országért dolgozni, hanem az egész
emberiségért. Nagyon régimódi dolog országban,
nemzetben gondolkozni, amikor az egész föld
van veszélyben. Az ember túlélésének egyetlen
lehetősége az egyetemes felelősség vállalása.
Hiszek benne, hogy érdemes ezt hajtogatnunk,
olykor óriási tömegeket mozgatnak meg egyéni
kezdeményezések. Az új század emberének
be kell látnia, hogy ha meg akar maradni,
nincs más választása, mint a közös
felelősségvállalás, s ennek szorgalmazása.
A jövőben csak az az ember ér valamit, aki úgy
tud élni és dolgozni, hogy közben közös
érdekeinket is figyelembe veszi.

V 351 J
 N O V EM B ER 12.

S zám talan csillag és csillagkép látható

ma az égen. Mindez fokozatosan jött létre az
évmilliók során, s az ember fokozatosan fedezte
fel, ismerte meg őket. Ebben az egészben az
a legérdekesebb, hogy annál több csillagot
és csillagképet láthatunk, minél jobb távcsövet
tudunk készíteni. Vagyis minél több csillagot
akarunk látni, annál többet látunk. Egyre több
és több csillag, egyre több élet! Kimeríthetetlen
a világ, mert végtelen.

V 352
 N O VEM BER 13.

A k i sokat tud, de nem használja

a tudását, olyan mint a pásztor, akinek egyetlen
saját birkája sincs, csakis idegen birkákat őriz.
A tanulás és a tudás igen fontos, de épp ilyen
fontos a megszerzett tudás használata. Aki nem
gyakorolja magát a gondolkodásban, nem mélyül
el, annak a tudása mit sem ér. Az ilyen tudás
semmilyen szellemi fejlődést, gyarapodást nem
jelent, semmilyen segítséget nem nyújt a valóság
igazi természetének megismeréséhez.
 N O V EM BER 14.

A beszéd és a testmozgás, vagyis

a gesztusok, amelyek gondolkodásunk folyamatát
kísérik, nem lehetnek ellenőrizetlenek. Nem
szabad engednünk, hogy hanyag vagy zabolátlan,
harsány megnyilvánulásaink legyenek. Ahogy
az idomár fegyelmezi, csillapítja a vad
és akaratos paripát, szakszerű, módszeres
és hosszadalmas képzésnek vetve alá, úgy kell
korlátok közé terelni, szelídíteni vadul csapongó,
disszonáns szavainkat, gesztusainkat.
Rendezetté, szabályossá, kiszámíthatóvá kell
tennünk őket, és olajozottan kell működtetnünk
a szellemi folyamatok, a beszéd és a gesztusok
egész rendszerét. Már maga Buddha megalkotta
az elme fegyelmezésének módszerét. Három
fokozatú képzést hirdetett: az első fokozat
a viselkedés magasabb iskolája (síla), a második
az elmélyülés magasabb iskolája (szamádhi),
a harmadik pedig a bölcsesség magasabb
iskolája (pradzsná).

V 354
 NO VEM BER 15.

.A z é rt haragudni, mert mások dicsérik

az ellenségeinket, oktalan és helytelen dolog.
Ha valaki kedveli valamelyik ellenlábasunkat,
legalább békesség, elégedettség van a szívében.
Legalább benne pozitív érzéseket keltett az a
másik, akit mi utálunk. Örömöt, sőt boldogságot
érez, és tulajdonképpen nekünk is örülnünk
kellene, hogy így van. Nekünk ellenségünk
valaki, másnak mégis a boldogságot jelenti.
Ha lehetséges, inkább helyeseljünk, bólogassunk
a dicsérő szavakra, mintsem tönkretegyük
a másik boldogságát.
 N O V EM BER 16.

K -étféle ima létezik. Az imák legnagyobb

része egyszerű emlékeztető rigmus, amelyek
a kötelességeinkre, az előírásokra,
a törekvéseinkre és a vallásgyakorlat mindennapi
feladataira emlékeztetnek bennünket. Ezek
a versek, bár imák, devalójábanahelyes
viselkedés, beszéd dolgaiban igazítanak el
minket, és a hétköznapi gondok megoldásában
segítenek minket. Az imádkozás nálam napi négy
órát vesz igénybe. Ebben az imák másik,
fontosabb része is helyet kap. Ezek inkább
elmélyülések, főleg az együttérzés,
a megbocsátás és az üresség fogalmának
megragadását, vizsgálódó, értelmező szellemi
gyakorlatokat jelentenek. Része az istenség
megjelenítése, a mandala megidézése, és hozzá
tartoznak azok a tantrikus gyakorlatok, amelyek
során a halál és az újraszületés eseményeit,
pillanatait képzeljük el. Én naponta nyolcszor
végzem el ezeket a gyakorlatokat. Nyolc halál
és nyolc újraszületés naponta. Kötelességemnek
érzem, hogy felkészüljek a halálomra.
Ám amikor valóban eljön, nem tudom,
hogyan boldogulok vele.

356
 N O V EM BER 17.

szintre,
ahol elbizonytalanodott. A fizikusok a fizikai
valóság természetének kutatásában odáig
jutottak, hogy nem találják a fogalmakat a szilárd
anyag lényegének megragadásához. Nem tudják
azonosítani az anyagot, következésképpen nem
tudjuk, mi és meddig nevezhető anyagnak,
így aztán ma már a tudósok kezdik az anyagot
holisztikusán látni, sokkal inkább kölcsönös
viszonylatok rendszerében, mint
elkülönült konkrét tárgyakként.

V 357
 N O V EM BER 18.
r / \ k i k nem ismerik eléggé a karma
lényegét, gyakran érzik úgy, hogy a karmikus
törvény igazságtalan. Azt mondják, hogy
ismernek igen vallásos, tisztességes és szeretetre
méltó embereket, akik mégis nehéz és gyötrelmes
életet élnek, míg közismerten hitvány alakok
élete sikeres, ők maguk boldogok. Ebből többen
arra a következtetésre jutnak, hogy egyáltalán
nem is létezik karmikus törvény. Mások meg
olykor épp az ellenkező végletbe esnek
és teljesen babonásak lesznek. Minden apró
történés mögött karmikus okot sejtenek. Vagy
épp az ártó szellemeket okolják egy enyhébb
nátháért is. A karma működése nem közvetlenül
és gyorsan kiosztott jutalmak és büntetések
formájában nyilvánul meg. A törvény
ok-okozatisága bonyolult rendszert alkot időben
is. Az újraszületések valamelyikében
jelentkeznek a korábbi tetteink (mint okok)
következményei. Jól meghatározható az okok
és következmények közötti kapcsolat abban az
esetben, ha nem-végrehajtott cselekedetekről
beszélünk. Ezek ugyanis egészen biztosan nem
lesznek semmilyen következménnyel
az újraszületéseinkre, ha tehát a negatív
cselekedeteket most elkerüljük, később nem
lehetünk miattuk boldogtalanok. De az igaz, hogy
az elkövetett, akár pozitív, akár negatív tettek
sohasem veszítik el a későbbi hatás lehetőségét,
vagyis előbb-utóbb megmutatkoznak
a következményeik.
V 358 J
 N O V EM BER 19.

A j . ajándékozásnak három formáját

ismeijük. Az első az anyagi segítség. A második
a „dharma” átadása, a harmadik pedig védelem
nyújtása félelmek elől. A dharma ajándékozása
a tanítások átnyújtását jelenti más érző
lényeknek. Azzal a tiszta szándékkal, hogy
a javukat szolgáljuk vele.
 N O V EM BER 20.

.A m ik o r közösen imádkozunk, érzek

valamit, amit nem tudom, minek nevezhetnék.
Áldásnak, kegyelemnek? Minden alkalommal
különös élményt jelent. Ha megfelelően merítünk
belőle, ez az érzés bő forrásként szolgálhat
belső erőnk fejlesztéséhez.

V 360 J
 NO VEM BER 21.

H a erősen megviseltek a szenvedéseid,

és úgy érzed, „kiégtél”, kimerültél, mindenki
számára az a legjobb, ha visszavonulsz, hogy
helyreállítsd, regeneráld magad. A lényeg az,
hogy hosszú távra tervezz, ne akarj
azonnal eredményeket.
 N O V EM B ER 22.

N é z z jól a szemébe annak, akit utálsz,

és használd ki a lehetőséget, győzd le iránta
támadt indulatodat. Fojtsd el a haragod
és fejlessz magadban együttérzést. De ha
túlságosan idegesítőnek és visszataszítónak
találod azt az embert, nem bírsz vele egy fedél
alatt maradni, akkor jobb, ha azonnal
megkeresed a kijáratot. Van egy szabály: ha nem
érzel magadban túl erős indulatot, viseld el, akit
utálsz. Ha elég nyugodt vagy, ne téij ki
az ütközések elől. De ha nem tudod elhárítani
az indulataidat, téij ki, húzódj félre, és magadban
dolgozz magadon. Győzd le a haragod
és válj együttérzővé.

V 362
 N O V EM BER 23.

A z elme képes átlényegíteni önmagát

és szüksége is van rá. így tud megszabadulni
a szennyeződéseitől, így tudja a legmagasabb
szintű működést megvalósítani. Mindannyian
azonos képességekkel indulunk, de egyesek
fejlesztik a képességeiket, mások nem. Igen
könnyen meg tudjuk szokni az elme lustaságát.
Annál is inkább, mert még lázas tevékenységeink
látszata mögött is lustaság lapul. Szaladgálunk
jobbra-balra, különböző számításokat végzünk,
telefonálgatunk, de mindez csupán az elme
legelemibb és legdurvább működési szintjén
zajlik. Csak arra valók, hogy eltakarják
előlünk a lényeget.
 N O V EM BER 24.

M in d a n n y ia n csak turisták vagyunk ezen

a bolygón. Senki nem él itt örökké, legfeljebb
egy évszázadot maradhatunk. így aztán, amíg itt
vagyunk, jobb ha megpróbálunk értelmesen,
hasznosan élni, jó szándékkal lenni egymás iránt.
Akárcsak néhány esztendőt, akár egy teljes
évszázadot töltünk itt, igen sajnálatos
és szomorú dolog lenne, ha arra fordítanánk
a rendelkezésünkre álló időt, hogy rontsuk,
nehezítsük egymás életét. Hogy súlyosbítsuk
azokat a terheket, amelyeket a többi földlakó,
emberek és állatok viselnek, hogy tönkretegyük
a környezetet. Erre a kis időre legalább
viseljükjól magunkat.

364
 NO VEM BER 25.

B u d d h a a tanító. A tanítás a menedékünk,

a közösség pedig, amelyben mi, Buddha
tanításának követői élünk, szellemi és fizikai
életünk mindennapi közege. Segítjük egymást
a tanítás megértésében és fizikai
menedékünk megépítésében.
 N O V EM BER 26.

J \ z együttérzés és a szeretet felkeltheti

bennünk a ragaszkodás érzését. Ez az érzés
valójában igen közel áll az előző kettőhöz.
A szeretet gyorsan változó érzés. Amíg valakit
szépnek és jónak látunk, a szeretetünk
változatlan, de amint kevésbé tetszik nekünk,
mindjárt kevésbé szeretjük. De teljesen el is
múlhat belőlünk az érzés. Vagy akár visszájára
fordulhat, a legjobb barátból is ellenség válhat,
egyik pillanatról a másikra. Miközben persze
ő ugyanaz az ember maradt. A szeretet helyébe
könnyen ellenségeskedés léphet. Létezik
azonban valódi szeretet, amelynek épp úgy, mint
az együttérzésnek, az a jellemzője, hogy a másik
ember külseje vagy viselkedése nem
befolyásolja. Az igazi együttérzés a másik
szenvedésének láttán támad bennünk.
Felelősséget érzünk iránta és valamit
tenni akarunk érte.

V 366 J
 N O V EM BER 27.

önvizsgálat nagy lehetőséget

nyújt az öntökéletesítésre. Ha minden nap
alaposan megvizsgáljuk gondolatainkat,
ellenőrizzük szándékainkat és azok
megnyilvánulásait a viselkedésünkben,
megnyitjuk magunkban a változás lehetőségét.
Bár én nem állíthatom magamról biztosan, hogy
az évek során figyelemre méltó haladást értem
volna el a jobbá válás útján, szándékom
és eltökéltségem ez iránt mindig szilárd. Kora
reggeltől késő estig minden élethelyzetben,
minden pillanatban megpróbálom átgondolni
a késztetéseimet és igyekszem éberen,
figyelmesen lenni jelen a világban. Nekem,
személy szerint, ez a napi gyakorlat igen sokat
segít rendezettebbé tenni az életemet.

367 J
 N O V EM BER 28.
r

T e g y é l meg minden tőled telhetőt,

a saját mértéked szerint. (Nevezzük ezt
a mértéket lelkiismeretnek.) Ne a közösség,
a társadalom ítélje meg a tetteidet, ne csak
mások elvárásainak felelj meg. „Megteszünk
minden tőlünk telhetőt.” Ez csak egy frázis, de
sokat jelenthet. Mi azt értjük rajta, hogy életünk
minden pillanatában szigorúan felügyeljük elménk
minden rezdülését, nehogy később bűntudatot,
megbánást érezzünk tévedései, hibái miatt.
Ez még akkor sem történhet meg, ha mások nem
tudnak ezekről a hibáinkról. Ha így teszünk,
valóban megteszünk minden tőlünk telhetőt.

368
 NO VEM BER 29.

Ig e n fontos jól meggondolni, hogy

csatlakozunk-e valamelyik konkrét vallási
irányzathoz. Elfogadjuk-e az általa követett
hagyományt? Ha eldöntöttük, hogy igen, akkor
viszont ki kell tartani mellette. Nehogy úgy
jáijunk, mint aki különböző éttermekben
különböző finomságokat kóstolgat, de sosem
szánja rá magát az evésre. így aztán nem is lakik
jól soha. Ha alaposan meggondoltuk, hogy részt
veszünk a vallásgyakorlatban, csináljuk is végig.
Csak ezen az úton érhetünk el eredményt. így
még akkor is eredményesek lehetünk
valamennyire, ha csak rövid időt szánunk rá
naponta. Egyébként, ha több úton próbálunk járni
egyszerre, soha nem jutunk sehova.
 N O V EM BER 30.

Ú g y látszik, hogy amikor az emberek

kétségbeesnek, az istenekhez fordulnak. Amikor
pedig az istenek esnek kétségbe,
hazudozm kezdenek.
December
 DECEMBER 1.

erkölcsi
szabályrendszer, amelyet mindenki meg tud érteni
és el tud fogadni. Függetlenül attól, hogy hivö-e
vagy szabadgondolkodó, istenben hisz-e vagy
a karmában. Az embernek szüksége van olyan
lelki értékekre, mint a lelkiismeret,
az együttérzés vagy az alázat. A velünk született
esendőség és gyengeség miatt azonban, ezek igen
nehezen fejleszthetők ki magunkban. Csakis
erőteljes egyéni munkával, a közösség,
a környezet ösztönző hatása mellett teremthetők
meg. így érhető el, hogy egy emberibb
világ jöjjön létre.

V 373 J
 DECEM BER 2.

Ú ja b b a n mindig derűs vagyok.

Gondolom, ez a neveltetésem és a szellemi
gyakorlataim eredménye. Eddigi életem során
elvesztettem a hazámat és arra kényszerültem,
hogy teljes mértékben m ásokjó akaratától
függjek. Elvesztettem anyámat, tanítómestereim,
gurujaim legtöbbje is elhagyott már,
bár mostanában van néhány új mesterem.
Ezek mind tragikus események, és persze
szomorú vagyok, amikor rájuk gondolok.
Mégsem kerít hatalmába a szomorúság.
Régi, jól ismert arcok mennek, újak jönnek.
Én pedig őrzöm boldogságom és lelkem békéjét.

V 374
 DECEM BER 3.

í í a valaki őszinte érdeklődést mutat az elme

működésének tökéletesítése iránt, és komoly
eredményeket akar elérni, ne hagyj a abba
a meditációs gyakorlatokat. Ez a titka
mindennek! Az imának, a könyörgésnek
semmilyen hatása nincs belső fejlődésünkre.
Az elme képzésének egyetlen módja szüntelen
erőfeszítést követel és az elmélyüléssel
gyakorolható. Ez természetesen nem könnyen
járható út, különösen kezdetben nem.
Nehézségekkel kell megküzdenünk, és ez
mérsékeli a lelkesedésünket. A kezdeti nagy
akarás később egészen biztosan alábbhagy.
Folyamatos, kitartó munkára van szükség, mely
nem vár azonnali eredményeket. Hosszú távra
kell tervezni és türelemmel végezni.

V 375
 DECEMBER 4.

A z erőszak olyan jelenség vagy történés,

amelynek csaknem lehetetlen megjósolni
a kimenetelét. Még ha az erőszakos cselekmény
elkövetője tiszta szándékkal, pozitív indíttatással
cselekszik is, vagyis amikor az erőszak pozitív
cél eléréséhez használt eszköz, akkor is igen
nehéz a következményeivel számolni. Éppen
ezért mindig jobb elkerülni azokat a helyzeteket,
amelyek erőszakos eszközök használatát
követelhetik. Mindazonáltal a türelem
és a megértés nem jelenthet feltétlen
engedelmességet vagy meghátrálást
az igazságtalanság elől.

376
 DECEMBER 5.

M m é l határtalanabb valakinek a türelme,

annál nyugalmasabb, zavartalanabb az élete.
Az ilyen ember nemcsak boldog, érzelmileg
stabilabb, de látszik rajta, hogy fizikailag is
egészségesebb, sokkal inkább elkerülik
a betegségek. Erős akarattal bír, j ó az étvágya
és tiszta a lelkiismerete,
következésképpen jól alszik.
 DECEM BER 6.

J ól jársz, ha törődsz az emberekkel,

hajó szívvel segítesz másokon. Ez is neked hoz
hasznot: több szerencsét, több barátot, több
mosolyt és több sikert. Ha viszont megfeledkezel
a többiek igazáról, érdekeiről, végül
nagyon magányos leszel.

V 378
 D ECEM BER 7.

^N m cs különbség a nemek között

a legfelsőbb jóga tantra tanítása szerint.
Még utolsó földi életünkben, amelyben elérjük
a megvilágosodást, vagyis a buddhaságot, sem
tesz különbséget nő és férfi között. Több helyen
utal a női nemre, a női jellemzőkre. Például a nő,
szerinte a legmélyebb csapdát, a legnagyobb
bukást jelentheti a férfi számára, ha az lenézi
a nőt, vagy rosszul bánik vele. Ez végzetes hiba.
Nem fenyegeti viszont hasonló veszély a nőt,
aki lenézi a férfit. Ezért mi, férfiak,
irigyek vagyunk a nőkre.
 DECEM BER 8.

N e m elég az együttérzést elgondolni, tettekre

van szükség. Két módja van a cselekvésnek.
Az egyik, legyőzni az elme bizonytalanságait,
kínlódásait, vagyis megnyugtatni magunkat és
eloszlatni a mások iránt táplált haragunkat. Ez is
együttérzésből fakadó cselekedet. A másik több
figyelmet fordít a közösségre és nyilvánosan
gyakorolható. Amikor szükség mutatkozik
valahol bármit is tenni annak érdekében, hogy
orvosoljuk az emberek bajait, egyenesen oda kell
mennünk. Ha valóban fontos számunkra, hogy
mások javára cselekedjünk, késedelem nélkül
meg is kell tennünk. Ilyen egyszerű
az együttérzés gyakorlata.

V 380
 DECEM BER 9.

A .ltalában azt javaslom a buddhista

gyakorlóknak, hogy ne tekintsék mesterük
minden megnyilvánulását kifogástalannak.
Vannak persze különleges, igen értékes
tulajdonságok, amelyekkel egy mesternek
rendelkeznie kell, de bizonyára nem csak
ilyenekkel bír. Soha ne mondjuk például
valamiről, hogy „ezentúl úgy csinálom, mint ő,
mert tisztelem”. Senkit ne kövessünk csak azért,
mert tiszteljük őt. Ilyesminek nem szabad
előfordulnia. Ami hibás, azt hibásként, ami
káros, azt károsként kell felismernünk a mester
viselkedésében is. Ha nem így tennénk, semmi
értelme és semmi haszna nem lenne a kritikának.
Minek is létezne akkor?
 D ECEM BER 10.

í í a két ember mély együttérzést tanúsít

egymás iránt, az meghitt kapcsolatra utal kettejük
között. Minket arra tanítanak az írások, hogy
olyan szeretetet fejlesszünk magunkban, amilyet
az anya érez gyereke iránt. Ez az a bizonyos
meghitt, bensőséges érzés. A ragaszkodás
buddhista fogalma mást jelent. Nyugaton ezt
félreértik. Szerintünk az anyai szeretet mentes
a ragaszkodástól.

V 382
 DECEM BER 11.

A z embernek közösségben kell élnie

és dolgoznia. Miközben hétköznapi munkájával
a közösség, a társadalom céljait segíti, egyéni
belső munkával elmélyülő, elemző gyakorlatokat
kellene végeznie. Naponta elmegyünk
a munkahelyünkre, dolgozunk, azután
hazatérünk. Érdemes lenne olykor feláldozni
a késő esti szórakozásunkat, hogy korán tudjunk
lefeküdni és másnap korán tudjunk kelni. És
reggel elmélyüléssel tudjuk kezdeni a napot.

V 383
 DECEM BER 12.

H o g y a legmagasabb szintű és
leghatékonyabb segítséget tudjuk nyújtani
másoknak, el kell émünk a megvilágosodást,
a buddhaság fokozatát. Hogy az előbbinél
szerényebb, de azért széles körű és hathatós
segítséggel szolgáljunk, ahhoz a bodhiszattvaság
egyik szintjére kell jutnunk és rendelkeznünk kell
az „üresség” valóságának közvetlen
tapasztalatával. Valamint szert kell tennünk
a különlegesen érzékeny észlelés képességére.
Hogy a segítségnyújtás közvetlenebb formáit
gyakoroljuk, ahhoz őszinte együttérzésre
van szükség.

V 384 J
 DECEM BER 13.

ü g y fe lő l azt mondhatjuk, hogy emberi .

testben Buddha tanításait követve sokkal jobbak
vagyunk a rovaroknál. Másfelől viszont tudjuk,
hogy a rovarok büntelenek, mentesek minden
ravaszságtól, fortélytól, míg mi elég gyakran
hazudunk, hamis képet festünk magunkról
és különböző más módon mesterkedünk, hogy
elérjük a céljainkat. Innen nézve bizony, sokkal
rosszabbak vagyunk a rovaroknál, amelyek
csupán teszik a dolgukat, és nem akarnak
semmi másnak látszani.
 DECEM BER 14.

A hanyatlásnak abban a korszakában,

amelyben élünk, és amelyben gondok millióinak
terhét viseljük, igen fontosak a pozitív
gondolatokat fejlesztő gyakorlatok. Nagyon
hatásosan segítik a kedvezőtlen körülmények
leküzdését. Ha valaki nem végez ilyen
gyakorlatokat, lehet bármilyen képzett, tapasztalt
szemlélődő, igen komoly nehézségekkel
kell majd megküzdenie.

V 386
 DECEM BER 15.

V izsgáljukmeg, milyen tartalom lehet

az „én” vagy az „önmagam” szavak mögött!
Egyet biztosat tudunk: ezek a tartalmak nem
létezhetnek függetlenül a testünktől és
az elménktől. Világos, hogy a test nem lehet
azonos az énünkkel. De az elme, a lélek
tartalmait, az érzéseinket sem tekinthetjük
azonosnak az énünkkel, hiszen az érzések sem
léteznek önmagukban. Feltételeznek valamit vagy
valakit, aki érez, felfogja őket. így van ez az „én”
érzékelésével is. Az „én” érzete úgy keletkezik,
hogy van valami, vagy valaki, aki a létezését
tudomásomra hozza, és van valami vagy valaki,
aki ezt érzékeli, elhiszi. A mi naiv elménknek
persze ez nem tűnik föl, ő úgy érzi, mintha
minden, amit észlel, önálló, elkülönült léttel
bírna. Csakhogy amikor ezeket a látszólag
objektíve létező dolgokat vizsgálni kezdjük,
azonnal elemeikre esnek szét,
szertefoszlanak, eltűnnek, megfoghatatlanná
válnak. Akárcsak az „én”.

387
 DECEM BER 16.

ezen a bolygón, hasonló fizikai

és szel lemi adottságokkal bírunk, hasonló
gondokkal küzdünk, hasonlóak a szükségleteink,
az igényeink is. Amennyire csak képesek
vagyunk, mindannyiunknak hozzá kell járulnunk
az ember lehetőségeinek megvalósításához,
az élet minőségének emeléséhez. Az egész
emberiség segítségre vár, sírva, könyörögve.
Borzalmas korban élünk, és csakis magunknak
köszönhetjük. Mindazoknak, akik képesek tenni
valamit a megmaradásunkért, most kell
megtenniük, most van itt az ideje.

V 388
 DECEM BER 17.

R o s s z u l teszed, ha megsértődsz, amikor

megtudod, hogy a hátad mögött becsmérelnek.
Ha negatívan fogadsz bármi effélét, te magad
rombolod le a lelki békédet. Az ember maga
felel magáért, a fájdalmaiért. A sértéseket úgy
kell tudomásul venni, mint a szellőt, amely elleng
mögöttünk. Másképpen szólva, félre kell söpörni
az emberek durvaságait. Hogy érzünk-e
fájdalmat, szenvedést bizonyos helyzetekben,
ez leginkább attól függ, miképpen viszonyulunk
az adott körülményekhez. Sokat számít, hogy
nem vagyunk-e túl érzékenyek, nem vesszük-e
túl komolyan a dolgokat.
 DECEM BER 18.

A z „én”-tudat erősítése az esetek többségében

csalódásokhoz vezet. Vagy konfliktusokhoz más
„én”-ekkel, különösen akkor, amikor az erősen
fejlett „én” szeszélyeket, követelőzést enged meg
magának. Az „én” folyamatos érvényének
illúziója elrejti előlünk a veszélyeket, amelyek
örökké ott leselkednek ránk. „Ezt akarom, azt
akarom.” Ez az „én” legnagyobb csapdája.
Tudjuk jól, hogy az akamokság erőszakhoz,
gyilkossághoz is vezethet. A mértéktelen önzés
súlyos lelki torzulásokat okoz, s a beteg lélek
megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok. Ezeknek
mindig rossz végük lesz. Ezzel szemben viszont
a szilárd, a magabiztos „én” nagyon pozitív,
megbízható lehet. Szükségünk van rá, hogy
megbízzunk magunkban.

V 390 J
 D ECEM BER 19.

A szeretet, amelyről én beszélek, nem ismer

célt. N em azzal a szándékkal adják, hogy bármit
is kapjanak érte. Az adok-kapok nem érzelmek
kérdése. Ahogy ebben a szeretetben nincs semmi
elvárás, úgy nincs semmiféle ragaszkodás
és viszonosság a valódi együttérzés
gyakorlásában. Ezen a ponton a mi
gondolkodásunk eltér a szokásostól. Mi azt
mondjuk, hogy a valódi együttérzés nem
könyörület, nem hirtelen fellobbanó érzés, amely
egy-egy különleges helyzetben sajnálatot ébreszt
bennünk valaki iránt. Mi nem választjuk ki, kivel
vagy kikkel legyünk együttérzők. Mi önként,
minden helyzetben és teljes odaadással
gyakoroljuk az együttérzést, anélkül, hogy bármit
is remélnénk érte cserébe. És ez az
együttérzés egyetemes érvényű.
 DECEM BER 20.

A valóság megértésének elmélete a bölcsesség,

gyakorlata pedig az együttérzés.
 DECEM BER 21.

A szeretet, amely pusztán a ragaszkodás

szenvedélyén alapul, gyorsan változik, múlékony.
A szeretet tárgyának legkisebb változása, mint
mondjuk, egy apró viselkedésbeli változás,
azonnal átalakíthatja két ember viszonyát.
Ez azért van, mert ezek az érzelmek felületesek,
vagyis a felülethez kötődőek. Vegyük példának
a házasságot. A házasok gyakran néhány hét,
hónap vagy év után egymás ellenségeivé lesznek,
és persze elválnak. Pedig amikor
összeházasodtak, nagyon szerelmesek voltak -
senki sem házasodik gyűlöletből - , rövid idő
elteltével mégis minden megváltozott. Miért?

V 393
 DECEM BER 22.
r

azt mondja,
hogy nem kell elfojtanunk a haragunkat,
sokkal jobb kiadnunk magunkból. Azt mondják,
hogy gyakorolnunk kellene a harag kifejezésének
különböző formáit. Vannak a léleknek olyan
nyugtalanságai, amelyeket valóban hagynunk kell
kifelé megnyilvánulni, de vannak olyanok,
amelyeket másként kell csillapítani. Előfordul,
hogy olykor igazságtalanul bánnak velünk,
és akkor helyes hangot adni a fájdalmunknak,
ahelyett, hogy lenyelnénk a sértést. De ezt
se haraggal tegyük, másképpen is ki tudjuk
fejezni magunkat.

394
 DECEM BER 23.

H a az elme gyakorlásában megfelelően

mélyre merülsz, képessé válsz felismerni mások
szenvedéseit. Megtanulsz helyesen reagálni,
közöny helyett együttérzést tanúsítani.
A szenvedések láttán nem érzel többé
tehetetlenséget. Amikor mások szenvedéseit
szemléled, vigyázz, ne légy öntelt, beképzelt,
fölényes. Ezt a csapdát a helyes világlátás,
a bölcsesség fejlesztésével kerülheted el. Hogy
mindehhez mennyi gyakorlásra van szükséged,
lehetetlen megmondani. Ez a szenvedések iránti
fogékonyságodtól, a tűréshatárodtól és
a bátorságodtól függ.
 DECEM BER 24.

H a sokat kényeztetjük magunkat,

előbb-utóbb túlértékeljük minden adottságunkat.
Elhisszük magunkról, hogy rendkívül fontosak
vagyunk, legfőbb vágyunk önmagunk boldogsága
lesz, és az, hogy a körülmények, a dolgok állása
mindig kedvező legyen számunkra. Még akkor
is ezt áhítjuk, ha fogalmunk sincs, mit is kellene
tenni mindezért. Valójában az önkényeztetés
még soha senkit nem tett boldoggá.

V 396 J
 D ECEM BER 25.

A t t ó l függetlenül, hogy kinek a társaságában

vagyunk, gyakran gondolunk olyasmire, hogy „én
erősebb vagyok” annál a másiknál, „én szebb
vagyok, mint ő”, „értelmesebb vagyok”,
„gazdagabb vagyok”, „képzettebb vagyok”, és
így tovább. Ezek a gondolatok büszkeséget
keltenek bennünk, gőgössé tesznek. Ez nem
helyes. Sokkal okosabb szerénynek maradni.
Amikor másokon segítünk, esetleg jótékony
munkát végzünk, akkor se önmagunk szerepét,
nagyságát csodáljuk. Ne tekintsünk úgy
magunkra, mint a gyengék nagy védelmezőjére,
jótevőjére. Ne legyünk gőgösek.
 - DECEM BER 26.

í í a mindenképpen önzőnek keli lenned,

légy bölcsen és nagyszerűen önző.
 DECEM BER 27.

H a valaki kirekeszt másokat, viszonzásul

önmagát találja kirekesztve. Akik azt hirdetik,
hogy az ő istenük az egyetlen isten, valami
szörnyű káros, veszedelmes dolgot tesznek.
Azon az úton járnak, hogy saját hitüket tegyék
kötelezővé mások számára, s ehhez minden
lehetséges eszközt fölhasználjanak.
 DECEM BER 28.

szerzetes, mester és tanítvány.

Hogy a mester megjutalmazza a tanítványát, így
szólt hozzá egy alkalommal: „Egyszer feltétlenül
rendezünk egy jó pikniket a hegyoldalban.”
A mester azonban megfeledkezett az ígéretéről.
Amikor a tanítvány később emlékeztette rá,
a mester elfoglaltságára hivatkozott, azt mondta,
egyelőre nem ér rá piknikezni vele. Hosszú idő
telt el, a piknikből még mindig nem lett semmi.
Amikor a tanítvány ismét szóba hozta az ígéretet,
így szólt a mester: „Most nem megyünk.
Rengeteg dolgom van!” Egy nap a tanítvány látta,
hogy egy halottat visznek ki a domboldalba
temetni. A mester megkérdezte tőle: „Mi történik
ott?” „Az a szegény ember megy piknikezni.”
Válaszolt a tanítvány. Valóban, amíg az ember
maga dönti el, hogy mi fontos neki, mi nem,
addig ritkán jár el a hegyoldalba piknikezni.
Aztán egyszer csak nem ő dönt többé.
Kiviszik a hegyoldalba - holtan.

V 400
 DECEM BER 29.

A z ember egész lelki élete a többi

emberrel való kapcsolatán alapszik. Minden
ezen múlik, de főként az, hogyan érzi magát. I la
az indíttatásunk tiszta, őszinte, a többi, ami a jó
viszony kialakulásához szükséges, már jön
magától. A megfelelő viselkedés gyakorlata,
formái fejleszthetők, tanulhatók. A tanulás
folyamata és majd az egész gyakorlat
a jószívűségen, mások megbecsülésén
és szeretetén alapul. És annak megértésén, hogy
minden emberi lény egyetlen közösséget alkot.

V 401
 DECEM BER 30.

A legfontosabb dolog az életben

az emberek egymás iránt megmutatkozó
szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi
boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk,
boldogabb családot, boldogabb szomszédokat
és boldogabb országot, akkor elég az embert
leginkább jellemző képességre, a szeretetre
figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind
milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése
nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban,
békében. Ahhoz szeretetre van szükség,
s a szeretet érzése fejleszthető.

V 402
 DECEM BER 31.

G y a k ra n ismételgetem magamban,
s mindig nagy erőt és elszántságot meritek
ebből a fohászból:
„Amíg csak a roppant tér fennáll,
a Föld élőlényt hord a hátán,
addig legyek én is itt,
enyhíteni a világ baján.”

V 403
 Kiadta az írás Kiadó
Felelős kiadó az írás Kft. ügyvezetője
Szerkesztette Harkány Julián
Borító Ném eth János
Szedés Horváth Ibolya
N yom dai előkészítés M agyar Almanach Kiadó

Printed in Hungary
ISBN 963 8417064
Akadémiai Nyomda
A dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos
életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között
találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt
és aforizma írót.
A buddhisták ma is elváiják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza
velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit.
Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy
közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad
a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai
minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan
ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános
szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában.
Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben
megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt
a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége,
kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma
a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton.
E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban.
M iközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás
egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyem,
lehetőségein gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban,
nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra
a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt,
szorongó és fáradt nyugati hős segítségére.
Nem hiszem, hogy találhatnánk erre a feladatra nála avatottabb
gondolkodót, aki ráadásul mindkét világ kultúráiban járatos.
De józanabbat és készségesebbet sem.

SÁRI LÁSZLÓ

2800,- Ft