BEVEZETO Hare az élet értelméért Aki nem csupén a pillanatnak szeretne éIni, hanem tudatosan véllalja a2 ember étet, legelemibb sziikségletének és legnehezebb feladaténak e2t tckinti, hogy megtaldlja élete érielmét. Kéztudott, hogy sokan, akiknek ez nem sikeril, elvesztik életkedviiket, és lemondanak a kereséstdl is. Az élet értelmének felismerése nem hirtelen kévetkezik be egy bizonyos életkor- ban, é nem is az. évek széman alapuld érettség hozza magaval. Ellenkez6- Jeg: épp az élet lehetséges vagy kivénatos értelmének biztos felismerése az, ami az ember lelki érettségének meglétét bizonyitia. Ez pedig hosszi fejl6- és eredménye: minden életkorban keressiik, é minden életkorban meg is talélunk valamit az élet értelmébél — szellemi képességeink mindenkori fej- letiségének megfelel6en, Az antik mitol6gia felfogdsdval ellentétben, a bolesesség nem gy pat- tan ki az emberbé!, mint Athéné Zeusz. homlokab6l, vagyis nem teljesen kifejlet éllapotban jn vilégra, hanem irtacionélis kezdetekbél alakul ki, aprénként, fokr6l fokra. A vildgban szerzett tapasztalatok alapjin csak & felnéttkorban alakulhat ki az emberben az élet értelmének mélyebb felfo- sa. Sajnos tilsgosan sok az olyan szitl, aki azt szereiné, hogy gyermeke ugyandgy gondolkozzon, mint 6 — mintha nem tudnak, hogy az 6nmagunk- Ol, a vilégr6l é3 az élet értelmér6! alkotott nézeteink éppoly lassan fejl6d- nek, mint testiink és szellemiink. Mais, akézosak régen, a gyetmeknevelés legfontosabb és egyben legne- hezebb feladata a segitségnyéjtas, hogy a gyermek megtaldlja az élet értel- rmét, Ehhez, sok tapasztalatra van sziksége. A néveked6 gyermek aprdnként, fokozatosan tanulja meg, hogyan kell Onmagét jobban megértenie; ekézben Kifejl6dik az. a képessége, hogy mésokat is megértsen, és fgy jut el végil az emberi érintkezés mindenkit kielégit6 és tartalmas formaihoz. Ha az élet mélyebb értelmét keresstik, ki Kell t4gitanunk Onkbzpontt 1é- tink s2iik hatérait, és hinntink kell abban, hogy fontos feladataink vannak az letben ~ha nem most azonnal, hét valamikor a jovOben. Erre az érzéste fel- tetlendl sziiksége van mindenkinek, aki elégedett akar lenni énmagéval és a ‘munkéjval, Ha nem akarjuk magunkat kiszolgéltaini az élet szeszélyeinek, Ki kell fejleszteniink bels6 er6forrésainkat; érzelmeinknek, képzeletiinknek és intellektusunknak tamogatniuk & gazdagitaniuk kell egymést. Ertelmtink 9{ejlesztéséhez poritiv érzéseinkbél merithettink ér6t, az eldttink 4ll6 elkerilhe- teilen viszontagségok sordn pedig csak a jovobe vetett hitinkre témaszkod- hratunk. Mint lelkileg stilyosan sérilt gyermekek nevel6je és terapeutja, legfon- tosabb feladatomnak azt tekintettem, hogy iijra értelmet adjak betegeim éle- tének. Ez a munka tette szémomra nyilvénval6vé, hogy a gyermekeknek soha nem volna szikkségitk semmiféle kiilénleges segitségre, ha gy nevel- nék Gket, hogy értclmét léssak életiiknek. ElsGsorban arra a kérdésre kellet. vélaszt keresnem, hogy az.élet mely tapasztalatai fejlesatik ki a gyermekben a képességet, hogy megtaldlja élete értelmét, és éltaldban tbb értelmet Ids- son az életben. Ebbdl a szemponthdl a sziildk és egyéb gondviseltk hatésa a legjelentésebb; fontossdgban ezutén kévetkezik a gyermeknek megfelelé médon atadott kulturdlis érikség. A kicsiny gyermekhex ezt a tuddst az iro- dalom kézvettti legjobben. Ennek tudatéban mélyen csalGdtam a gyermek értelmének és egyénisé- gének fejlesztésére szént irodalom legnagyobb részében, mert nem 6szt6- nézte é& nem téplilta a bels6 problémék megoldéséhoz leginkabb sziiksé- ges erdforrdsokat. Az els6 abécéskinyvek, melyekbdl 2 gyermek az iskol4- ban olvasni tanul, csak a kfvént készséget tanttjék, a jelentéssel nem fogial- koznak. Az, tigynevezett ,gyermekirodalom” termékeinek tilnyomé tébb- sége pedig vagy sz6rakoztat, vagy ismereteket kizil, vagy mindkettével egyszerre probalkozik, de szinvonaluk olyan alacsony, hogy nem sok fon- tosat Iehet beldliik megtudni. A készségek megszerzése, beleértve az ol- vasdst is, 6rt6két veszti, ha annak, amit olvasunk, nincs jelentOsége éle- tnkben, ‘Valamely tevékenység jovObeli értékét dltaléban annak alapjén szoktuk felmémi, amit az a jelenben nysjt. Bz kivaltképp igaz a gyermek esetében, aki a feln6tuné! j6val nagyobb mértékben a jelenben él, s noha tart a jOvot6l, mégis legfeljebb halvény fogalmai lehetnek arr6l, hogy az mit kivanhat tle, vagy egyéltalén milyen lesz. Az, hogy az olvasés képessége kés6bb majd gazdagitani fogja életét, tres fgéretnek hangzik csupén, ha ez éppen hallott vagy olvasott tirténet tapos és semmitmond6. Az ilyen gyermekkonyvben az a legrosszabb, hogy éppen attGl foszija meg olvas6jét, amit az igazi irodalmi élmény nydjtana neki: a mélyebb és a sajét fejlGdési fokéin szAméra fontos tartalmak megértésétdl. A gyermek figyelmét az olyan tirténet kéti le legjobban, amelyik sz6ra- kortatja és felkelti« kivancsisdgét. De életét csak akkor gazdagitja, ha moz~ gasba hozza képzeletét, ha fejleszti intellektusét, ha eligazitja érzelmeiben, hha megbékiti félelmeivel és végyaival, ha elismeri nehézségeit, és ugyan- akkor megoldasokat is javasol kinz6 problémdira. Réviden: ha egyszerre reagil személyiségének minden megnyilvanuléséra, Es tegyiik hozzd: soha- sem lekicsinyléen, hanem ellenke6leg: teljes mértékben elismerve a gyer- 10 i i mek probléméinak komolys éamagaban és jSv6jében. Mindezt és sok més szer egész ,gyermekirodalomban gazdag és tartalmas, gyerm« mint a népmese. Igaz, a me tirsadalom speciélis életkéri De t6bb segitséget nytjtanak megoldasthoz, bérmilyen ta minden egyéb irodalom. Es Grintkezik azzal a térsadalore tanulni, hogyan alkalmazkoc sai eat szdméra lehet6vé tesz ‘A gyermek gyakran érai rulva arra, hogy megértse, valahogy boldogulnia kell. S 6 eligazodjon érzései labiri teremthessen lelki haztartés Sziiksége van tovabba ~ és 1 erkilesi nevelésre, amely fi szdméra a2, orkblesis viselki galmakat, esak olyasmit, a valamit. Az ilyen kézzelfoghats r Mint a modem pszicholégia sejtették. Schiller ext ta: 2 tideg valdban, melyet élettin jos forditasa.) A sok évszézados — ha nt finomftotta, mig egyarént all kézlésére — egyszerre tudtak rétegeihez, és épptigy beférk a felnétt drnyalt gondolkodé kus modelljéb61 indulunk tudatos, a tudatelottes é5 at makédjenek is az adott 166 vetnek fel, mégpedig foként a mesék a gyermek bimbé: ugyanakkor enyhitenek a tu: torténetek kibomlanak, a tu valnak, testet dltenek, és felt azokat, melyek SsszhangbanSt,az. el6uiink all6 elkerillhe- vetett hitlinkre témaszkod- eléje és terapeutdia, legfon- Srtelmet adjak betegeim éle- Sv, hogy a gyetmekeknek 2s segitségre, ha gy nevel- orban arra a kérdésre kellet i fejlesztik ki a gyermekben Altaldban tbb értelmet lés- +s egyéb gondvisel6k hatésa ik a gyermeknek megfelel6 mmekhez ezt a tudést az iro- rek értelmének és ogyéri részében, mert nem Sszt5- ‘Idasthoz leginkabb szlksé- vekbél a gyermek az iskc ak, a jelentéssel nem foglal- armékeinek tinyomé tabb- t K6z6l, vagy mindkettSvel lacsony, hogy nem sok fon- saszerzése, beleértve az ol- sunk, nines jelentOsége éle- aban annak alapjén szoktuk op igaz a gyermek esetében, aben él, s noha tart a jovot6l, 51, hogy az mit kivanhat t6le, wsis képessége késobb majd csupéin, ha az éppen hallott ‘Az ilyen gyermekkSnyvben veg olvaséjét, amit az. igezi sajst fejl6dési fokén szAméra le legjobban, amelyik sz6ra- ak akkkor gazdagitja, ha moz- 4, ha eligazitja érzelmeiben, meri nehézségeit, és ugyan- ira, Roviden: ha egyszerte séra. Bs tegyiik hozzé: soha- mértékben elismerve a gyer~ mek problémdinak komolységat, am egyben er6sitve @ gyermek bizalmat ‘nmagadban és jovéjében. Mindezt 65 sok mas szempontot is figyelembe véve azt létjuk, hogy a7, egész. ,gyermekirodalomban” — néhény kivételt6l eltekintve ~ nines olyan gazdag és tartalmas, gyermeket és felndttet egyardnt Kielégité olvasmény, mint a népmese. Igaz, a mesék létsz6lag nem sokat mondanak a moder térsadalom specidlis életkériilménycir6l, hiszen j6val régebben jottek létre, De tobb segitséget nytijtanak az ember bels6 problémdinak megértéséhez és megoldéséhoz, barmilyen térsadalomban éljen is, mint a gyermekhez s2616 minden egyéb irodalom. Es minthogy a gyermek élete minden pillanatéban érintkezik azzal a térsadalommal, amelyben él, minden bizonnyal meg fogja tanulni, hogyan alkalmazkodjon kérilményeihe7, feltéve ha bels6 er6forré- sai e2t szméra lehet6vé teszik. ‘A gyermek gyakran érzi életét kuszénak, és ezért kiilondsen ré van sz0- rulva arra, hogy megértse, mi a helye eben a bonyolult vikégban, ahol neki valahogy boldoguinia kell, Segiteni kell neki, hogy dsszefliggéseket taldljon é eligazodjon érzései labirintusdban. Segitség kell ahhoz is, hogy rendet teremthessen lelki haztartasaban, majd erre témaszkodva egész életében. Sziiksége van tovabbi — és ezt manapség aligha kell kiln hangstlyozni — erkilesi nevelésre, amely finom eszkizikkel, mindig osak burkoltan jelzi szdméra az, erkilesés viselkedés elnycit, nem haszndl fel elvont ctikai fo- galmakat, csak olyasmit, ami kézzelfoghats, és ezért jelent is szdméra valamit. Az ilyen kézzelfoghaté mondanivalét a gyermek a mesében talélja meg. Mint a modem pszicholégia sok més felfedezését, a kOlt6k ezt is régen meg- sejtették. Schiller ezt ita: ,.Mélyebb az értelem gyermekmeséimben, mint a rideg valdban, melyet életiink tanit.” (A két Piccolomini, UI. 4. ~ Aprily La- jos fordtésa.) ‘A sok évszaizados — ha nem évezredes — szjhagyomény a meséket addig finomitotta, mig egyardnt alkalmass4 véltak nyilvanval6 és rejtett jelentések kizlésére — egyszerre tudtak sz6lni az emberi személyiség Ktilénféle bels6 rétegeihez, é éppiigy beférkéztek a pallérozatlan gyermeki és7jérésba, mint a feln6it 4rmyalt gondolkodaséba. Ha az emberi személyiség pszichoanaliti- kus modelljéb61 indulunk ki, a mesék fontos mondanivalét hordoznak a tudatos, a tudateléttes és a tudattalan tartalmak szdmara, barmilyen szinten mikédjenek is az adott iddben. Minthogy egyetemes emberi problémékat vetnek fel, mégpedig f5ként olyanokat, melyek a gyermeket foglalkoztatjék, & mesék a gyermek bimbéz6 énjéhez szinak, bitoritjak fejl6désében, és ugyanakkor enyhftenek a tudateldttes és tudattalan feszilltségeken. Amint a trténetek kibomlanak, a tudattalan fesziltségek a tudat szdméra hitelessé valnak, testet dltenek, és felmeriil, hogy KOzillUk esetleg ki is lehet elégiteni azokat, melyek sszhangban vannak az én és 2 felettes én kivanalmaival iErdekl6désem a mese irént azonban nem az éitékek ilyesféle széraz ana- Uziséb6l fakad. Eppen ellenkezSteg: a tapasztalataim alapjén kerestem a vé- Jaszt arra e kérdésre, mi lehet az oka, hogy a gyermekek — fiiggetleniil elme- ‘llapotuktél és értelmi képességeikt6l — a népmeséket jobban szeretik min- den mas hozzdjuk s2616 irodalmi minél. Minél jobban meg akartam érteni a mese sikerénck titkét, a gyermeki Ielekre haté megtermékenyit6 erejét, anndl inkibb réébredtem, hogy a me- se, minden més olvasményndl mélyebbre hatolva, mindig a gyermek valé- ségos lelki és érzelmi szinvonalén fejti ki hatését. Ugy td beszélni a stlyos bels6 fesziltségekrét, hogy a gyermek Gntudatlanul is megérti, és — a né- vekedéssel egyiitt jér6 komoly lelki Konfliktusok lebecstilése nélkill — pél- dakat is felsorakoztat a nyomaszt6 gondok stmeneti vagy végleges meg- oldéséra, Amikor a Spencer-alapitvény dszt6ndija lehet6v6 tette szdmomra a pszi- choanalfzis szerepének tanulményozését a gyermeknevelésben - és mivel az. olvasés és a felolvasés a nevelés fontos eszkézei -, felhaszndltam a kindl- ko26 lehet6séget, és részletescbben, mélyebben is megvizsgéltam a népme- sék szerepének értékét @ nevelési folyamatban. Remélem, hogy a szil6k 6 tantrok megértik e mifaj killénleges jelentéségét, és kizremukbdésiikkel a mesék ismét elfoglalhatjak azt a kézponti helyet a gyermek életében, ame- Iyer évszizadokon at betoltsttek. A mesék és a valé élet A felndvés sorin a gyermeknek j6 néhdny pszichol6giai problémat kell meg- oldania, Le keil yyéznie narcisztikus csalédasait, Odipalis konfliktusait, test- vériéltékenységét, meg kell tanulnia eltépni a gyermeki fiiggdség szélait; ki keil alakftania magdban valamiféle Sntudatot, onértékelést &5 erkélesi kéte- lességéraést. Azonban, hogy megbirkézhasson azzal, ami a tudattalanjéban trténik, értenic kell, mi megy végbe a tudatos énjében. Ehhez a megérté hez — és ezaital a seembenézés képességéhez — nem tudattalanja mibenlét nek és tartalménak racionilis megértésén keresztill juthat el, hanem dbréin- dok szivigetésével, melynek sorén térténetfoszldnyok kitalélésaval, ismé- telgetésével, rendezgetésével probal reagéini a tudattalan fesztiltségekre, A gyermek ezzel a tudattalan tartalmakat tudatos képzelédéssé alakitja, tehat képes foglalkozni ezekkel a tartalmakkal. Eppen ev. az, amiben a mesék je- Ient6sége felbecsiihetetlen: olyan ij teriileteket nyitnak meg a gyermeki képzel6er6 elétt, melyeket magatél nem fedezhetett voina fel. Talén még, ennél is fontosabb, hogy a mesék forméja és szerkezote mintdul szolgélhat a gyermek Almodozasdhoz, és ezek segitségével végil életét is jobb irényba terelheti. 12 A tudattalan a gyermek ¢ folyésolja. Ha a tudattalant tudatos énbe, akkor @ tudatt ‘udatot, ha pedig nagy er6fes ort fegyelem stilyosan kén Jan bizonyos fokig mégis be a veszély, hogy Kart okozha sen csikken; erejének egy ré A sulll6k tiilnyorn6 tbbség tartani tulajdon gyétr6 gond kaotikus, vad, sét kegyetlen Ket sak val6sigos, kellem« napos oldalaval szabad mej lesz a Iélek ~ és a val6 élet k ‘A gyermekekkel éltalbe az, Gletben tbbnyire magun félelmében bizony hajlamos Takébb azt szeretnénk elhite ember j6. Csakhogy a gyertr guk sem mindig jk, de még lenni, Ez szemben all azzal, mek szémnyetegnek latja may A keultdrnkban uralkod: sebben tudomést sem vesz « haladéselmétetet hirdet. A p. megkénnyitése ~ csakhogy hogy az ember ef tudja fog nehézségek ne gyGzhessék szerint az ember sak tigy cs sembeszéll a lekuizdhetetler Véltozatos formabvan por gyermekeknek: az élethen a Kiizdeni kell elleniik, é ez beri léthez,— de ha az ember varatlan és gyakran igazs akadélyon, és végiil gydztest A kisgyermekek szmé problémékat éltalaban meg! annyiunk szdméra. A gyerm legjobban kézélni, hogyan t Juthat el biztonségosan a fel: nek emlitést sem dregedésréEriékek ilyestéle széraz, ana- ataim alapjén kerestem a vé~ cermekek ~ filggetleniil elme- aeséket jobban szeretik min- sikerének titkét, a gyermeki bb réébredtem, hogy a me- Iva, mindig a gyermek val6- at, Ugy tud beszélni a silyos tlanul is megérti, és — a nb- cok lebecsilése nélkiil — pél- -meneti vagy végleges meg- ret6vé Lette szémomra a pszi- meknevelésben — és mivel az zei ~, felhaszndltam a kindl- ris megvizsgéltam a népme- Remélem, hogy a sziil6k és gét, é kézremnikédésiikkel a ‘et a gyermek életében, ame- ‘holégisi problémét kell meg- it, 6dipalis konfliktusait, test ayermeki fiiggdség szélait; ki inértékelést és erkblosi kéte- azzal, ami a tudattalanjéban s énjében. Ehhez. a megért = nem tudattalanja mibenlété- satiil juthat el, hanem abrin saldnyok kitaléléséval, ismé- a tudattalan fesziiltségekre. os képzel6déssé alakitja, teht en ez az, amiben a mesék je- cet nyitnak meg a gyermeki zhetett volna fel, Talén még eetkezete mintéul szolgélhat a { végil életét is jobb irényba A tudattalan a gyermek és a felnét viselkedését egyardnt er6teljesen be- folyésolja. Ha a tudattalant elfojtjuk, és tartalma nem nyer bebocsétist a tudatos énbe, akkor a tudattalan elemek szérmazékai el6bb-ut6bb eltintik a tudatot, ha pedig nagy eréfeszitéssel kordéban tartjuk Oket, a kényszeres, szi- goni fegyelem silyosan kérosithatja a személyiséget. Ha viszont a tudatta- lan bizonyos fokig mégis bejuthat a tudatba, és a képzelet megmunkalhatja, a vesaély, hogy kart okozhat ~ akér magunkban, akér mésoknak -, jelent6- sen ostikken; erejének egy része ebben az. esetben pozitty célokra fordithats. A suil6k tilnyomé tbbbsége mégis azt hiszi, hogy a gyermekt6l tavol kell tartani tulajdon gyétré gondjait: megfoghatatlan, tartalmatlan szorongésait, kkaotikus, vad, s6t kegyetlen képzelgéseit. Sok sziil6 vallja, hogy a gyerme- ket csak valéségos, Kellemes, a vigyakat kielég{té képzetekkel — az élet napos oldalval szabad megismertetni. De az egysiki téplélékt6l egystke lesz a Iélek ~ és a val6 élet kordntsem csupa napfény. A gyermekekkel dltaldban nem szokték kézblni, hogy a rossz dolgokért az életben tébbnyire magunkat kell okolnunk: hogy a2 ember diihében és félelmében bizony hajlamos agressafv, aszocidlis, bnz6 tettek elkivetésére, Inkébb azt szeretnénk elhitemni gyermekeinkkel, hogy eredendéen minden ember j6. Csakhogy a gyermekek tudjék, hogy ez nem {gy van, hogy dk ma- guk sem mindig j6k, de még ha jk is, gyakran szeretnének inkabb nem azok lenni, Ez szemben all azzal, amit szilleik mondanak nekik, és ezért a gyer- mek sadimyetegnek latja maga. A kultérénkban uralkod6 felfogés — kivélt a gyermekek el6tt legsefve- sebben tudomést sem vesz, az emberi természet drnyoldalérél, és optimista haladéselméletet hirdet. A pszichoamalizisrol is azt tartja, hogy célja az élet megkdnnyitése — esakhogy a létrehoz6ja nem igy gondolta, Azért hozta létre, hogy az ember el tudja fogadni a2. élet problematikus természetét, hogy a nehézségek ne gySzhessék le, és ne futamithassék meg. Freud iitmutatsa szerint az ember csak tigy csikarhat ki valami értelmet az életéb6l, ha bétran scembeszall a lekilzdhetetlennek Iétsz6 akadélyokkal. ‘Valtozatos formaban pontosan ezt a mondanivalét kézvetitik a mesék a gyermekeknek: az életben a silyos nehézségeket nem lehet elkertiIni, hanem kilzdeni kell elleniik, és ez a hare elvélaszthatatlanul hozzdtartozik az em- beri léthez ~ de ha az ember nem hatrél meg, hanem kitartéan szembeszall a vératlan és gyakran igazsdgtalan megprébaltatasokkal, tiljuthat minden akaddlyon, és végill gy6ztesen kerilhet ki a harcbdl. A kisgyermekek szdméra ft mai trténetek ezeket az egrisztencilis problémékat éltaldban megkerilik, pedig ezek alapvet6en fontosak mind- annyiunk szméra, A gyermekkel meg éppen szimbolikus formaban lehet a legjobban kizblni, hogyan birk6zzon meg ezekkkel a nehézségekkel, hogyan juthat cl biztonsdgosan a felnéttkorba. A ,,biztonségos” trténetek nem tesz- nek emlitést sem dregedésrél, sem halélr6l, az emberi Iét hatérairél, sem az 13rok let uténi vagyrdl. A mese viszont, épp ellenkez6leg, nyfltan szembe- siti a gyermeket az alapvet6 emberi Iétfeltételekkel. Sok mese kezd6dik példéul az anya vagy az apa haléléval; ezekben a suillé elvesztése jelenti a legkinzébb problémat, mint ahogy a valé életben is ext (vagy @ t6le val6 félelmet) a legnehezebb elviselni. Mas térténetck arrél szdlnak, hogy az breged6 szil6 elérkezettnck létja az id6t, hogy dtadja a helyét az j generdciénak. De az utédnak el6bb be kell bizonyftania, hogy rtermett, é mélt6 a bizalomra, A Grimm testvérek ,,Hérom toll” ofmé me- séje fey kezd6dik: ,Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kirdly 6 annak harom fia... Amikor a kirély megoregedett, és érezte, hogy kézeleg az utolsé 6rdja, nem tudta, melyik fidra hagyja kirdlysdgat.” A kérdés eldéntése céljabdl a kirdly nehéz. proba elé alltja mindegyik fist; amelyik legjobban megallja helyét, ,az lesz a kirdly halstom utén.” A mesék az egzisztenciélis dilemmakat mindig tmdren és egyértelmdi- en télaljak. fay a gyermek a kérdés lényegével szembesitl, mig a bonyolul- tabb cselekmény esak Gsszezavarnd széméra a dolgokat. A mese minden szitudci6t leegyszertsit, Alakjait hatérozott vonalakkal rajzolja meg, a 1és2- etek kézil csak a legfontosabbakkal foglalkozik. Szerepléiben kevés az egyéni vonds, inkébb tipusokat képviselnck. Sok modern gyermektérténettel ellentétben, a mesékben a gonosz- sig €pptigy mindeniitt jelen van, mint az erény. A j6 és a rossz. szinte mincen mesében alakot dit valamelyik szereplében, és megnyilvénul tet teiben, mint ahogy mindket6 jelen van az életben 6; minden emberben is. Ez a kettésséy hordozza azt az erkblesi problémét, melynek megoldéséért kiizdeni kell A gonoszsgnak is van bizonyos vonzereje ~ ezt szimbolizalja a nagy hatalmd 6rids vagy sérkény, a boszorkény varizsereje vagy a ,Héfehérke” ravasz kirdlyndje -, és dtmenetileg gyakran feliilkerekedik, Sok mesében bizonyos ideig bitorls foglalja el a hdst megillet6 helyet ~ mint példdul a Hamupip6ké”-ben a gonosz mostohatestvérek. A gonosz a trténet végén elnyeri biintetését, és jéllehet ennek megvan a maga szerepe, a mesében mégsem ez jelenti az erkélesi élményt, A mesében, akdresak az életben, nem a biintetés vagy az att6l valé félelem riasztja el leghathatsabban az embert 4 bint6l, hanem az a megey6z6dés, hogy nem éri meg, Ezért hizza a rossz 4 mesében mindig a rdvidebbet. Nem is a j6 végs6 gyézelme fejleszti az erkdlesi tudatot, hanem a hés személyes vonzereje, azé a hésé, akinek sorsé- val és ktizdelmeivel a gyermek mindvégig azonosul. Az azonosul6 gyermek képzeletben egyiit szenvedi &t a hGssel a megprObiltatasokat, és eayiitt is gyOzedelmeskedik vele, amikor a j6 elnyeri a jutalmét. Az azonosuldst a gyermek maga kezdeményezi, és a hds ktils6 és bels6 harcai vésik bele az exkélesi torvényeket. 14 ‘A mesealakok nem an minden 616 emaber. A. mesé gyermeki gondolkodasban net, Az egyik fivér buta, « mas, a tobbiek gonoszak s2iil6 csupa j6sig, a masik allftésa azonban nem a by ahogy ez a tanmesékbea jésdgnak és gonoszsdgnal szerepe.) A val6ségos em sogitségével a gyermek ne koz6tti kilOnbséget, mint : vai kell, amég a pozittv személyiség. Akkor a gyer kézitt nagy kilinbségek milyen akar lenni. Ezt az, ségfejl6dés alapjét kénnyft A gyermek réadésul inkabb annak alapjén, hog Minél egyszerdibb és érthe 6 annal kimnyebb elutastt nosul a hGssel, hanem azé Nem tigy meril fel benne hogy , kite akarok hasonltt ben beleéli magat elhatérozza, hogy 6 is Azamordlis mesékben polatizaltsiga; ezeknek a1 példéul, mint a Csizmés K wAz égig ér6 paszuly” hés a gyermek személyisézét, hhanem reményt keltenek & gulhatnak. Végil is miért magat, és att6l fél, hogy motilis kérdések a fontose 2sa. Ez is alapvet6 egzisz végunk neki az életnek, ne szemben gyézelemre vagy A moder gyermekiroc 65 a vad indulatokb6! fakt nem kap segitséget, nem tlenkez6leg, nyiltan szembe- cel. wz apa haléldval; ezekben a ‘mint ahogy a valé életben is viselni. Mas torténetek arrél atja az id6t, hogy étadja a > be kell bizonyitania, hogy Srek ,.Hérom toll” cfmti me- egyszer egy kirély és annak 4 érezte, hogy kézeleg az lysdgft.” A kérdés eldéntése ayik fit; amelyik legjobban idig tOméren és egyértelmé- szembesil, még a bonyolul- 1 dolgokat. A mese minden alakkal rajzolja meg, a rés2~ szik. Szerepldiben kevés az on, a mesékben a gonosz- ny. A j6 é5 a rossz sainte oben, & megnyilvanul tet- ben és minden emberben is. Smt, melynek megoldasdért 2 = ext szimbolizélja a nagy fusereje vagy a ,Héfehérke” elulkerekedik. Sok mesében let6 helyet ~ mint példdul a :. A gonosz a torténet végén ‘a maga szerepe, a mesében ven, akéresak az életben, nem Ueghathatésabban az embert Gri meg, Ezért hiizza a rossi végs6 gy6zelme fejleszti ax ree, azé a hOsé, akinek sorsi- osu), Az azonosulé gyermek yprObaltatdsokat, és egyitt is 3 jutalmat, Az azonosulist a 65 bels6 hareai vésik bele az A mesealakok nem ambivalensek, nem egyszerre jok és rosszak, mint minden 616 ember. A mesékben ugyanaz a saélsdségesség uralkodik, mint a gyermeki gondolkodasban, Minden ember vagy j6, vagy rossz, nincs dtme- net. Az egyik fivér buta, a mésik okos. Az egyik n6vér kedves és szorgal- mas, a tbbiek gonoszak és lustak. Az egyik szép, a tbbi cstinya. Az egyik saiil6 csupa j6sdg, a mésik meré gonoszsdg. Az ellentétes jellemek szembe- {llitdsa azonban nem a helyes viselkedés fontossgét hangsilyozza, mint ahogy ez a tanmesékben térténik. (Vannak amordlis mesék is, melyekben jésdgnak 63 gonoszsdgnak, szépségnek vagy ritsdgnak nines semmiféle szerepe.) A valdségos emberekhez, hasonlé, bonyolult és életszerd figurak segitségével a gyermek nem tudnd olyan kénnyen megérteni a j6 és a rossz kzotti Ktlnbséget, mint a széls6séges jellemek példgjén, Az dmyalatokkal vai kell, amig a pozitiv azonosulésok talajén kialakul a viszonylag stabil személyiség. Akkor a gyermek mar meg tudja majd érteni, hogy az emberek kozdtt nagy kiilinbségek vannek, és hogy mindenkinek vilasztania kell, milyen akar lenni, Bzt az alapvet6 elhatérozist, minden kés6bbi személyi- ségfejl6dés alapjét kinnyiti meg a mesék jellemeinek polarizéltséga. ‘A gyermek réadésul nem is annyira j6 és ross2 kézbtt vilaszt, hanem inkabb annak alapjdn, hogy ki kelt benne rokonszenvet vagy ellenszenvet. Minél egyszerdibb és érthetObb a j6 hés, annél kénnyebb azonosulnia vele, és andl kénnyebb elutasftania a rosszat. A gyermek nem a j6sdga miatt azo- nosul a h6sscl, hanem azért, mert a h6s helyzete és szerepe er6sen vonza, Nem tigy meriil fel benne a kérdés, hogy ,.j6 akarok-e lenni”, hanem tgy, hogy .kire akarok hasonlitani”. A valaszt azzal adja meg, hogy teljes mérték- ben beleéli magét valamelyik hés szerepsbe. Ha ez térténetesen j6 ember, elhatirozza, hogy 6 is j6 akar lenni ‘Az amorilis mesékben nines meg a j6 és ross efféle szembeallitisa vagy polarizéltséga; ezeknek a meséknek egészen més a céljuk. Az olyan figurik példéul, mint a Csizmas Kanddr, aki csalafintasdggal segit a gazddjan, vagy wAz égig é6 paszuly” hése, aki ellopja az drids kinesét, nem tigy fejlesztik a gyermek személyiségét, hogy a j6 és a rossz kozbtti valasztds elé Allitjak, hanem reményt keltenek benne, hogy az életben a legayengébbek is boldo- gulhatnak. Végil is migit legyen valaki j6, ha kézben jelentéktelennek érzi magat, és att6l fél, hogy semmire sem viszi? Bzekben a mesékben nem a morilis kérdések a fontosak, hanem a boldogulés Iehet6ségének hangsilyo- 24sa, Ez is alapvet6 egzisctenciélis probléma. Hiszen nem mindegy, hogyan vagunk neki az életnek, nem mindegy, hogy az eldttiink 4ll6 nehézségekkel szemben gy6zelemre vagy vereségre szimitunk. Armodem gyermekirodalom java része kirekeszti a primitfv dszttin6kb61 & a vad indulatokb6l fakad6 mély bels6 konfliktusokat, és igy a gyermek nem kap segitséget, nem tudja, mit kezdjen vellik. Pedig része van benntik: 15amagény és az elszakadés kétségbe ejti, gyakran halélos félelmet érez, Eze- ket az érzéseit szavakban legtébbszir nem tudja kifejezni, legfeljebb ke: vetett médon: fél a sOtétségtdl vagy valamilyen dllatidl, félti testi épségi A saill6, ha észreveszi gyermekében ezeket a félelmeket, kényelmetlentl érzi magit, és mivel maga is szorong, igy akarja megszilntetni gyermeke félelmeit, hogy semmibe veszi vagy lekicsinyli 6ket. A mese viszont nagyon Komolyan veszi ezeket az egzisztencidlis félel- meket és dilemmakat, é néven nevezi Sket, nyiltan kimondja, hogy az em- ber igényli a szeretetet, és fél att61, hogy semmibe veszik, szereti az életet, és fél a halalt6l, Azonkivil megoldasokat is javasol, olyan szinten, amit a ayermek is megért. Az Grok élet utdni vagy kérdését példéul néha egy-egy 4emondatban veti fel: ,.Még ma is élnek, ha meg nem haltak”, vagy mas- hol: Atl fogva boldogan éltek egész életiikben.” Ez azonban egy pillana- tig sem éltatja a gyermeket azzal, hogy OrOkké élni lehetséges. Viszontjelzi, hogy csupan egyvalami feledtetheti el veliink az elmiilést, ha maradéktala. nu! boldog kapcsolatot alakithatunk ki egy madsik emberrel. Ha ezt Iétrehoz- tuk ~ tanitja a mese -, az érzelmek és kapesolatok biztonsaga és tartéss4ga tekintetében mindent elértiink, amit ember elérhet; és egyedtil ez oszlathatja el féleimtinket a haldit6l. A mese azt is kimondja, hogy annak, aki megta- lalta a felnéttkori igaz szerelmet, mar nem kell végyakoznia az 6rdk élet utdn. Erre utal az ilyen tipusii befejez6 mondat: ,,Azutén még sokdig éltek, rémben és boldogsagban.” Aki az ilyen defejezést irredlis vagyteljesitésnek tekinti, tikéletesen fél- reérti a meséket, és nem veszi észre a gyermekhez. $216 fontos mondai valét. Ezck a mesék azt mondjék a gyermeknek, hogy ha valakinek sikeriil igazi interperszondlis kapesolatot kialakftania, megszabadulhat a kinzé szc- ariciés szorongéstél (ami sok mesében jelen lev6, de végiil mindig meg- old6dé alapmotivum). Tovébbé azt is kimondjk, hogy ez a befejezés csak akkor Iehetséges, ha ~ ellentétben a gyermek elképzeléseivel és vagyaival — el tud szakadni anyjétél. Aki gy akar megmenekiiini a szeparaci6s szoron- g4si6l és a haldlfélelemtél, hogy goresisen a sziileibe kapaszkodik, azt vé- gill kOnyérteleniil elkergetik, mint Jancsit és Tuliskt A mesebdsnek (a gyermeknek) ki kell Iépnie a vildgba, ha meg akarja taldlni helyét, é& ha meg akarja talélni azt az embert, akivel azontil boldo- gan élhet maj, vagyis gy, hogy soha tobbé nem kell étélnie szepardciés Szorongést. A mese j6vére orientélt, 6 révezeti a gyermeket — tudata és tudattalanja széméra egyardnt érthet6 nyelven -, hogy lemondjon infantilis fliggdségi vagyairél, és Gndll6, fiiggetlen életet alakitson ki A'mai gyermekek mér nem a nagy csalid vagy a j6l integralt kozisség biztonsdgos kézegében nének fel. Ezért ma még fontosabb, mint a mesék keletkezésének idején, hogy a modem kor gyermeke megismerjen olyan hOsOket, akik egyediil végnak neki a vilégnak, é br indulskor még nem 16 tndjak végs6 céljuka taléljak biztos helyik A mesehds egy ic is gyakran maginyo. ak, dllatok stb. segiti sab ozekkel a dolgo meknek: érezheti ma botorkal, mégis évjdl inkabb, mint régen, 2 aki elszigeteltsége el komyez6 viléggal. A mese mint sajate ‘A mese nemesak 26 retét, &sel6segiti szet oly sokféleképpen ga e hatés teljes spektrur Ez. a konyy meg hogyan reprezental él tesrik ext a fejlédést dik, hogy a gyermek vée26dik, hogy a fiat kélesileg érett szemé fenyegeté, démoniku Roviden: a kényv kife a gyermek bels6 fejl6 ‘A mese nem azér mert pszicholégiai ig Jérul), hanem azéet, n hratasat is esak azért ‘Atmese nemesak 1 gyermek minden més vészetnek, killn-Kil Kiilénbiz6 életkorokt Pillanatnyi érdeklédé azon mesében sokféle t6r egy-egy meséhez, heti a négicket. A mesét mint mi ményozni, nem supa‘an haldlos féletmet érez. Eze- dja kifejezni, legfeljebb kéz- en dllattsl, félti testi épségét. a félelmeket, kényelmetleatil

You might also like

• Vadas Zsuzsa - Hatizsakomban A Globuszom

  

  Document281 pages

  Vadas Zsuzsa - Hatizsakomban A Globuszom

  lhlhoiho iohohoih

  100% (1)
• Gyakorlati Angol Nyelvtan

  

  Document540 pages

  Gyakorlati Angol Nyelvtan

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Rigby Ray Homokdomb

  

  Document162 pages

  Rigby Ray Homokdomb

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Pottyos - Sohonyai E - Szerelemlék

  

  Document59 pages

  Pottyos - Sohonyai E - Szerelemlék

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Mikszáth Kálmán - Akli Miklos

  

  Document133 pages

  Mikszáth Kálmán - Akli Miklos

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Nadya Tolokonnikova - Lazadj

  

  Document233 pages

  Nadya Tolokonnikova - Lazadj

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• ' - ) Szerkesztette Horváth Tibor - Papp István KÖNYVTÁROSOK KÉZIKÖNYVE 4. OSIRIS KEZIKÖNYVEK

  

  Document130 pages

  ' - ) Szerkesztette Horváth Tibor - Papp István KÖNYVTÁROSOK KÉZIKÖNYVE 4. OSIRIS KEZIKÖNYVEK

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Olvass Nekem Uj Kiadas 0

  

  Document32 pages

  Olvass Nekem Uj Kiadas 0

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Tóth Máté - A Könyvtárak Társadalmi Szerepei Empirikus Kutatási Adatok Tükrében - Részlet

  

  Document27 pages

  Tóth Máté - A Könyvtárak Társadalmi Szerepei Empirikus Kutatási Adatok Tükrében - Részlet

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• VI Tervez S S RT Kel S A Tan Ri Munk Ban

  

  Document12 pages

  VI Tervez S S RT Kel S A Tan Ri Munk Ban

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Háttal A Jövőnek

  

  Document218 pages

  Háttal A Jövőnek

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• VIII A Pedag Giai Kommunik Ci

  

  Document11 pages

  VIII A Pedag Giai Kommunik Ci

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Duna Menti Kerékpárút Ausztriában

  

  Document146 pages

  Duna Menti Kerékpárút Ausztriában

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Rozsdatemető (Dráma)

  

  Document102 pages

  Rozsdatemető (Dráma)

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Termeszetjaro - Turista.2013.02 byRjuBooks PDF

  

  Document72 pages

  Termeszetjaro - Turista.2013.02 byRjuBooks PDF

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Vasut PDF

  

  Document23 pages

  Vasut PDF

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet
• Dr. Jürgen Fischer - 100 Jó Ötlet Gerincpanaszokkal Küszködőknek (

  

  Document78 pages

  Dr. Jürgen Fischer - 100 Jó Ötlet Gerincpanaszokkal Küszködőknek (

  lhlhoiho iohohoih

  No ratings yet