H-ASZE0808 SzövA 8-8 Tanár

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s
Tanári
útmutató 8
Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok
és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási
programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási
programcsomag ismerete és használata.
A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.
fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő Korányi Margit
v e z e t ő fe j l e s z t ő k a r at ó l á s z l ó
kálmán lászló
S z ak m a i b i z ot t s á g B ó k ay A n ta l elnök
B á n r é t i Z o lt á n l ek to r
C s e r h a l m i Zs u z s a
G y õ r i J á n o s
Schein Gábor
A l kot ó s z e r ke s z t õ Schiller Mariann
S z ak m a i l ek to r ok a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i
pethőné nagy csilla
Felelõ s sz erkesz tõ nagy milán
b o r í t ó g r af i ka s z ű c s é d ua
t i po g r á f i a bárd johanna
© Schiller Mariann
© B e ö t h y Z s ó f i a , R u n g A n d r á s
© e d u c at i o k h t. , 2 0 0 8
r ak t á r i s z á m : H - ASZE 0 8 0 8 / T
a hétköznapi
és a művészi
k o mm u n i k á c i ó
Tanári útmutató
Fejlesztők
Beöthy Zsófia
Rung András
T A RT A L O M
5 n é v j e g y
8 a ko m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i nek m e g ke t t ő z ő d é s e
3 0 a konnotat í v j e l en t é s
5 1 a va l ó s z e r ű s é g l á t s z ata
73 „ k ö lt ő ha z u d j ”
85 „ ho g y m i é r t j ó e z nek i k ? ”
9 9 en y é m i t t m i n d en hata lo m
Névjegy
A fejezet célja A fejezet célja a hétköznapi kommunikáció tényezőinek, a kom-

munikáció funkcióinak megismerése, elsajátítása, a hétköznapi és
a művészi kommunikáció összehasonlítása, annak a hangsúlyozása,
hogy a művészi kommunikációban a tényezők megkettőződnek, adott
esetekben megtöbbszöröződnek.
A fejezet nagy hangsúlyt helyez arra, hogy világossá tegye a művészi
kommunikáció lényegi sajátosságát, azt, hogy a művészi kommunikáció
lényege egy csak rá jellemző közlésmód, melyben két konvenció, az
esztétikai és a polivalencia konvenció érvényesül.
A fentiekkel való szoros összefüggés miatt ezért tér ki a fejezet a szerző
és a műben megszólaló személy közötti különbségtételre.
Az 5. és 6. modul a kultúra értékőrző szerepének, a művészet állandó
és változó feladatainak kérdését vizsgálja.
A fejezet nagy hangsúlyt fektet a nyelvi elemek egymásra hatásának tu-
datosítására, a denotatív és konnotatív jelentés megkülönböztetésére,
az önálló szövegalkotásra, érvek és ellenérvek gyűjtésére, megfogal
mazására, a kulturált vitatkozás fejlesztésére. A fejezetben sor kerül az
alapvető jelentéstani fogalmak tisztázására, az 5. évfolyam óta követ
kezetesen alkalmazott jelentéstani megközelítés explicitté tételére,
valamint a fontosabb pragmatikai fogalmak felvezetésére is.
Képességfejlesztési Tematikus fókusz: hétköznapi és művészi kommunikáció, a kommu
fókuszok nikáció tényezői, a kommunikáció funkciói, a kommunikáció ténye
zőinek megkettőződése a művészi kommunikációban; jelentéstan
Poétikai fókusz: esztétikai konvenció, polivalencia konvenció, a szerző
és a műben megszólaló személy megkülönböztetése
Szövegértési fókusz: az irodalmi szöveg értelmezésének többféle
lehetősége, a több jelentés, előfeltevések, implikatúrák és a konnotáció
szerepe a megértésben
Szövegalkotási fókusz: álláspont megfogalmazása, szövegbővítés,
szövegátalakítás, irodalmi szöveg értelmezésének megfogalmazása
A fejezetben lévő modulok 1. A szó jelentése és a kommunikáció tényezőinek megkettőzése, 2+2
címe, ajánlott óraszáma és óra (Örkény István: Mi mindent kell tudni)
szövegbázisa 2. A konnotatív jelentés, 2+3 óra (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél –
18. fejezet)
3. A valószerűség látszata, 2 óra (Spiró György: Csirkefej vagy Quen-
tin Tarantino: Ponyvaregény című filmje; Tar Sándor: Hangulatjelentés
– Még csak)
4. „Költő hazudj”, 2 óra (József Attila és Arany János ars poetica jellegű
versei; képek)
5. „Hogy miért jó ez nekik?”, 3 óra (François Truffaut: Fahrenheit 451
c. filmje; média)
6. „Enyém itt minden hatalom”, 3 óra (Nagy László: Himnusz minden
időben)
6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s • 8 . é v fo l y a m
Ajánlott korosztály 13–14. év

Előző és következő fejezet Előző fejezet: nincs – nyitó fejezet
Következő fejezet: A Sziget mint kísérleti laboratórium
Tantervi 7.1. Kisfiúk és Nagyfiúk
modulkapcsolódási 7.2. Nevető irodalom/Örkény
pontok 7. 3. Pletyka és tömegkommunikáció
5.3. figurák
7.2. többértelműség
implikatúrák [→ ism.: 9.1, 10.2]
előfeltevések [→ ism.: 9.4]
Kereszttantervi A pszichológia, a média és a mozgóképkultúra, a történelem, az etika,
kapcsolódás a drámapedagógia bizonyos tartalmai; idegen nyelv tanítása
NAT Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés.
Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése.
Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.
Szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, szövegértési technikák
elsajátítása, a szókincs gazdagítása, prózai, drámai és lírai szövegek
jelentésrétegeinek feltárása, világos, önkifejező szövegalkotás.
Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés
empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Különböző műfajú
és típusú szövegek önálló olvasása és megértése, lényegkiemelés, ok-
okozati viszonyok felismerése.
Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban.
A fejezet képességfejlesztési fókuszában az önálló véleményalkotás és
a meggyőző érvelés áll mind szóban, mind írásban.
Követelmények Érvelés, meggyőzés, magabiztos fellépés; logikus gondolkodás, együtt
működés fejlesztése.
A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és
értékek, illetve hangnemek felismerése és azonosítása, a retorikai ele
mek, illetve az utalások, rájátszások azonosítása és funkciójuk értel
mezése.
A szónoki beszéd eszközeinek, szerkezetének felismerése, a meggyőzés
képességének elsajátítása.
Érvek és ellenérvek gyűjtése lírai és epikus szövegekből, illetve önál-
lóan megadott témában. Az érvek elrendezése, önálló vélemény meg-
fogalmazása.
A tanuló
– tudja, mi a jelentés és miben különbözik a jelölttől,
– ismerje a jelentés problematikus voltát, a több jelentés lehetőségeit,
– tudja hozzávetőlegesen, hogyan működik a konnotáció,
– ismerje az egyszerűbb nyelvi implikatúrákat és előfeltevéseket,
beszédhelyzetekben fedezze fel és értse meg szövegekben,
– ismerje a magyar és a tanult idegen nyelv eltéréseit és hasonlóságait
a konnotáció és több jelentés problematikájának vonatkozásában.
n é v j e g y 7
Értékelés Folyamati:
A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi
feladatokból, ezen kívül a tanári reflexiók folyamatosan, óráról órára,
feladatról feladatra jelennek meg mind az egyéni, mind a csoportos
tevékenységekkel kapcsolatban.
Kimeneti:
A feladatlap célja a fejezetben tanultak alkotó továbbgondoltatása, új
szövegek megalkotása, az órán elsajátítottak alkalmazása.
Módszertani ajánlás A csoportok kialakításakor, a differenciálásnál a szaktanár elsősorban
azt vegye figyelembe, hogy a különböző tanulók logikai és probléma
kezelési készsége, történelmi tény-, illetve ismeretanyagban való tájéko
zottsága, szövegértési, differenciálási képessége milyen szinteken áll.
A fejezetben a szóbeli megszólalás, a beszélgetés, eszmecsere,
meggyőzés mellett különböző írásbeli feladatok, írásművek készítése
szerepel. A ráhangolódás, jelentésteremtés szakaszokban a szóbeli
és írásbeli feladatok aránya nagyjából megegyezik, a reflektálási sza-
kaszban pedig olyan feladatok dominálnak, melyekben az önálló
tevékenység a fő cél. A csoportbontás szempontjai az aktuális felada-
toknál jelennek meg (tanári oldalak, instrukciók).
Támogató rendszer, Arató László–Pála Károly: A szöveg vonzásában II. (Átjárók) Bibliográ-
szakirodalom fiai adatok
Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta ki-
adó, 2005
1. A kommunikáció tényezőinek
megkettőződése
(2 + 2 óra)
r áhangolódás
1. lépés: 1. feladat
T/1. 5. oldal
10 perc
Tanári instrukciók
• Ha a gyerekek a kutya szó mondattani szerepével kezdenének foglalkozni, vezessük a figyelmüket
a jelentéstani aspektusokra!
• Ha valamelyik mondatot nehéznek vagy nem megfelelőnek tartjuk valamilyen okból, esetleg a
feladat elvégzésére nem áll rendelkezésre elég idő, akkor nyugodtan kihagyhatunk mondatokat,
mivel a sok példa szerepe elsősorban az, hogy illusztrálja, milyen sokféle környezetben szerepel-
het egy szó, és milyen nehéz egyetlen jól meghatározott definíciót adni rá.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : összefüggések felfogása, választásra, döntésre
való készség, képzelet
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : differenciálási lehetőség szókincs és általános műveltség
alapján. Amennyiben a differenciálásra nincs mód, heterogén csoportokkal is dolgozhatunk.
M u n k a f o r m á k : 4-5 fős csoportok;
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás
E s z k ö z ö k : papír és ceruzák rajzoláshoz
A következő feladatokban a szó jelentésével foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy hány jelentése lehet egy-
egy szónak, és arról is beszélünk, hogy pontosan meghatározható-e a szó jelentése. Kitérünk röviden
az idegen nyelvre és az idegen nyelvből történő fordítás kérdéseire a többjelentésű szavak esetében.
Szó lesz arról is, hogy az emberek közti párbeszéd létrejöttéhez milyen tényezők megléte szükséges.
1. Beszéljétek meg, hogy az egyes mondatokban a kutya szó mire vonatkozik, illetve mit je
lent!
Ha le tudjátok rajzolni azt, amire a kutya szó utal, tegyétek meg, ha nem, akkor indokoljátok
meg, miért lehetetlen az adott jelentés képi ábrázolása!
A) Etesd meg a kutyát!

Évi kedvenc játéka egy kutya.
Kutya hideg van.
Egyik kutya, másik eb.
Zsigmond gróf mindig is a király kutyája volt.
a ko m m u n i k á c i ó t é n y e z ő i nek m e g ke t t ő z ő d é s e 9
Irigy kutya!
Nem kutya a Feri barackja sem ám!
Kutya baja sincs a feleségének.
Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot.
A kutya tatár betört az országba.
B) Etesd meg a kutyát!

Évi kedvenc játéka egy kutya.
Kutya hideg van.
Egyik kutya, másik eb.
Irigy kutya!
Kutya baja sincs a feleségének.
Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot.
Lehetséges megoldások
’négylábú, házőrzésre is alkalmas emlős állat’ (lerajzolható)
’plüssállat, amely formájával hasonlít az azonos nevű emlős állatra’ (lerajzolható)
’nagyon’ (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.)
önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (egyik kutya, másik eb): ’mind egyforma’ (amiatt,
hogy nincs önálló jelentése, nem rajzolható le)
’olyan ember, akit a másik kénye kedvére ugráltat’, a kutya csak birtokos személyraggal ellátva
szerepelhet ebben a jelentésben (lerajzolható, bár jól nem ragadható meg)
önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (irigy kutya): ’irigy vagy’ (amiatt, hogy nincs önálló
jelentése nem rajzolható le)
’rossz’ (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.)
’semmilyen’ (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.)
’alapvető’ (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.)
önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (kutya tatár): ’gonosz tatár’ nagyjából vagy ’tatár,
akihez negatívan viszonyulunk, és általában rabol, gyilkol’ (amiatt, hogy nincs önálló jelentése,
nem rajzolható le csak az idiomatikus kifejezés egyben)
jelentésteremtés
T/2. 7. oldal
10 perc
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k
• A feladat szerepe hasonló az előzőéhez, de ezúttal szisztematikusan foglalkozunk a több jelentés-
sel, illetve a homonímiával.
• A vizsgált szavak számát csökkenthetjük, vagy tanulóink jobb ismeretének fényében le is cserél-
hetjük, az a lényeg, hogy olyan szavakat adjunk, amelyekhez több jelentést is tudnak asszociálni
a diákok.
Kiemelt képességek, készségek: felidézési képességek, nyelvi problé-

maérzékenység
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály
M u n k a f o r m á k : pármunka. A korábbi csoportokon belül alakítsuk ki lehetőség szerint hete
rogén párokat.
2. Írjátok le az alábbi szavak minél több jelentését, és írjatok mindegyikkel egy mondatot is!
ár, ég, tanul, hisz
A játék ára 3 ezer forint. (ár = értékmérő)
Nagy árat fizetet érte. (ár = áldozat)
Az árral szemben úszik. (ár = vízsodrás vagy nehézségek)
Kilyukasztotta az árral az övet. (ár = eszköz)
A kertje 200 ár területű. (ár = terület-mértékegység)
A papír ég. (ég = tűz által megsemmisül)
Ég a kályha. (ég = tűzzel melegít)
Ég a nyelve a paprikától. (ég /a nyelve/ = csípi /a nyelvét/)
Ég az arca. (ég = kipirul)
Az egész csapat ég. (ég = lejáratódik)
Az égen átsuhan egy madár. (ég = égboltozat)
Az angyalok az égben laknak. (ég = mennyország)
János hisz Katinak. (hisz = igaznak fogadja el, amit az mond)
Péter hisz a sikerben. (hisz = bizakodik)
Tanuljuk a matematikát. (tanul = elsajátít)
Tanul a hibájából. (tanul = okul)
T/3. 8. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat az előző feladatban felvetett kérdéseket járja körül más

szemszögből.
Kiemelt képességek, k é s z s é g e k : kritikai készség, ítéletalkotás, önellenőrzés,
eszmecsere, szótárhasználat
M u n k a f o r m á k : csoportos. A tanulók dolgozzanak az 1. feladatban létrehozott csoportok-

ban.
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, szótárhasználat
E s z k ö z ö k : értelmező kéziszótár
3. Jelentés
a) Beszéljétek meg, hogy hány jelentést találtatok az egyes szavakhoz!
b) Nézzétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban is ezeket a szavakat!
c) Melyek voltak azok a jelentések, amelyek ott szerepelnek, de nálatok nem?
d) Volt-e olyan jelentés, amire ti gondoltatok, de a Magyar értelmező kéziszótár szerzői nem?
A nyelvészetben egy szó jelentése alatt annak „szokásos használatát” értjük, így a kutya szó
nemcsak a biológiai értelemben vett ugató, négylábú emlőst jelentheti, hanem akár a kutya képi
ábrázolását vagy a kutyára hasonlító plüssállatkát is. A szokásos használattól – habár egy nyelv
beszélői nagyrészt egyformán vagy nagyon hasonlóan használják a szavakat – lehetnek eltérések.
Van, akinek a malac szó csak a háziállatra vagy annak ábrázolásaira használható, míg másnak
esetleg csúnyán étkező szomszédja is az.
T/4. 9. oldal
15 perc
• A feladat szerepe, hogy a hagyományos jakobsoni kommunikációs modellben alkalmazott
tényezőket felfedeztesse. Figyeljünk arra, hogy a gyerekekben tudatosuljon az, hogy a szerepek
nem mereven értendők, és a kommunikáció nemcsak információátadásra való, valamint, hogy a
szerepek nem mereven rögzítettek, azaz a kommunikáció általában interaktív.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : analízis, szerepészlelés
M u n k a f o r m á k : egyéni
4. Állapítsd meg, hogy miért nem működik a kommunikáció a következő háromkockás

képregényekben!
a)
A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

b)

c)

d)

e)

f)
Megoldás
a) nincs megfelelő kód, azaz nyelv
b) nincs kontaktus, kapcsolat
c) nincs üzenet, mondandó
d) nincs címzett
e) nincs feladó
f) nincs kontextus
T/5. 12. oldal
20 perc
• Ha a gyerekek idegen nyelvi tudásában jelentős eltérések vannak, akkor törekedjünk arra, hogy
egy párban mindig legyen egy jobb és egy rosszabb idegen nyelvi tudású gyerek.
• A gyerekek nyelvi tudásáról a feladat elvégeztetése előtt konzultájunk az adott idegen nyelv
tanárával, ne pusztán a naplóban található jegyek alapján hozzuk létre a párokat.
• Az a) és b) mondatok azt kívánják bemutatni, hogy egy magyar szó kétféle kontextusban másképp
fordítandó idegen nyelvre, míg a c) és d) példák ennek éppen az ellenkezőjét mutatják meg – a
c) az angol, a d) a spanyol esetében. A feladat nemcsak azt mutatja meg. hogy a szavaknak több
jelentése lehet, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentések viszonyrendszere nyelven-
ként jelentősen eltérhet, habár ugyanarra a valóságra vonatkoznak. Elképzelhető, hogy a gyerekek
az elvárttól eltérő fordításokat adnak. Amennyiben nem rendelkezünk az osztályban tanult ide-
gen nyelv magabiztos tudásával, konzultáljuk az adott idegen nyelv tanárával, és csak a következő
órán beszéljük meg a feladatot, vagy adjuk fel házi feladatnak. Nem baj, ha a megadottól eltérő,
esetleg pontatlan vagy nyelvtanilag hibás mondatokat kapunk. A lényeg, hogy a gyerekek az
összefüggéseket felismerjék.
• A feladat előtt készüljünk fel egy kicsit abból, hogy milyen eszközök segíthetik a fordítást. Ha úgy
tudjuk, hogy az osztály nem elég biztos a tanult idegen nyelvben vagy fordítással nem szoktak
foglalkozni, úgy a feladat elhagyható. Helyette a 2. feladatban szereplő szavak egyikét-másikát
vizsgálják csak meg abból a szempontból, hogy lefordítható-e egyetlen szóval pl. az ég összes
jelentése.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : általánosítás, nyelvi problémaészlelés
M u n k a f o r m á k : pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fordítás, megfigyelés
E s z k ö z ö k : szótár, nyelvkönyv vagy internetes szótár
5. Fordítsátok le a következő mondatpárokat az általatok tanult idegen nyelvre!
a) A bástyát felépítették.
a) A királlyal leütötte a bástyát.
b) Károly kicsavarta a körtét.
b) Kati megette a körtét.
c) Kemény ez a munka.
c) Nehéz idők kezdődnek.
d) János felszáll a buszra.
d) Péter kávét iszik.
Megoldások
a) A bástyát felépítették. / The bastion has been built (was built). / El bastión ha sido (fue) con-
struido.
a) Júlia a királlyal leütötte a bástyát. / Julia has captured (captured) the rook with the king. / Julia
ha tomado (tomó) la torre con el rey.
b) Károly kicsavarta a körtét. / Charles has screwed (screwed) the bulb out. / Carlos ha destornil-
lado (destornilló) la bombilla.
b) Kati megette a körtét. / Kate has eaten (ate) the pear. / Catalina ha comido (comió) la pera.
c) Kemény ez a munka. / This work is hard. / Este trabajo es duro.
c) Nehéz idők kezdődnek. / Hard times come. / Llegan tiempos difíciles.
d) János felszáll a buszra. / János gets (is getting/will get) on the bus. / Juan toma (está tomando/
tomará/va a tomar) el autobús.
d) Péter kávét iszik./ Peter drinks (is drinking/will drink) coffee. / Pedro toma (está tomando/
tomará/va a tomar) café.
reflek tál ás
T/6. 12. oldal
10 perc
• A feladat megoldása során a gyerekek a korábban megfigyelt jelenségeket most a kreatív szöveg-
alkotás során gyakorolhatják.
• Amennyiben az önálló szövegek létrehozása nehéznek bizonyulna számukra, házi feladatként
gyűjthetnek olyan vicceket vagy párbeszédrészleteket, ahol a félreértés egy szó poliszém vagy
homoním jelentéséből adódik, és ezeket beszélik meg az órán.
• A következő modul elején lesz mód, idő a megoldások megbeszélésére.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : ismeretalkalmazás, kreativitás, nyelvi problé-
maérzékenység
C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály heterogén párokban
M u n k a f o r m á k : pármunka
6. Alkossatok két rövid párbeszédet, amelyekben félreértés adódik abból, hogy egy szó több
jelentésű!
Példa:
– Sosem szerettem a barackot.
– Mert nem finom?
– Nem, mert fáj.
A hétköznapi és a művészi kommunikáció között – számottevő hasonlóságuk mellett – igen jelentős,

lényegi eltérések vannak. Az itt következő feladatok célja ezek bemutatása. A legfontosabb eltérés,
hogy az irodalmi vagy művészi kommunikáció esetében a kommunikáció tényezői megkettőződnek:
a művészi kommunikáció megkülönböztetett két sajátossága az esztétikai konvenció és a polivalencia
konvenció. Az alábbiakban bevezetjük ezt a két fogalmat, majd a mélyebb megértés és az alkalmazás
érdekében a fejezet során többször visszatérünk rájuk.
r áhangolódás
T/7. 13. oldal
15 perc
• A kommunikáció tényezőit már ismerik a diákok az anyanyelvi bevezetésből. Az alábbi
ráhangolódás feladatok a Jakobson-modell szerinti egyes funkciókra is koncentrálnak: a referen-
ciális funkcióra a C) és D) feladat elején, a szituáció dramatizálásában pedig a konatív és emotív
funkcióra is.
• A ráhangolódás feladatokból a tanár tetszés szerint válogathat, bizonyos megszorításokkal. El-
hagyható az A) és a B) feladat, de a tanulási folyamat sérülése nélkül kihagyhatatlan a C) vagy a
D) és az E) feladat. Ha mindegyik feladat elnyeri a tanár tetszését, és van idő a csoport célzott
megszervezésére, érdemes differenciáltan kiadni a feladatokat. Ha nincs idő az eltérő célcsopor
tok szervezésére, az adott térbeli szerveződés (ülésrend) is alkalmazható.
• Ha a tanár úgy dönt, hogy nem végezteti el az összes feladatot, a C) vagy D) és az E) feladatot
feltétlenül ki kell választania úgy, hogy a C) és D) feladatot két négyfős csoport oldja meg, az
osztály többi része pedig 3-4 fős (ez az osztálylétszámtól függ, kerüljük a két- és ötfős csoportlét-
számot) csoportban oldja meg az E) feladatot.
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : (szempontokat lásd az A) E) feladatoknál)
M u n k a f o r m á k : differenciált csoportok
7. Csoportmunka
A)
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : annak felismerése, hogy az asszociatív gon-
dolkodásnak a fogalmi-rendszerező gondolkodásban is szerepe van
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős csoport(ok): általánosítási nehézségekkel
küzdők, szociális készségben fejlesztendők
M u n k a f o r m á k : csoportos
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, színes filcek
A) Asszociációk
a) Készíts fürtábrát, melynek központi szava a szabály!
b) Három perc múlva hallgassátok meg egymás asszociációit!

c) Zöld színű tollal illeszd be a saját ábrádba azokat az asszociációkat, melyek nagyon tetszenek, és
sajnálod, hogy nem neked jutottak eszedbe!
d) Készítsetek egyetlen közös fürtábrát csomagolópapírra filctollal! Figyeljetek arra, hogy mindenki
megoldásából kerüljön a közös ábrára elem, a szerzők nevét vagy monogramját írjátok a jobb
alsó sarokba!
e) A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoport
nak munkátok eredményét!
szabály
B)
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás, összefüggések feltárása,
nyelvi intelligencia, érvelési technika, szöveges és rajzos információk összekapcsolása
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : fogalmi gondolkodással küszködők, érvelési technikai
nehézséggel küszködők
B) Mondatalkotás
a) Alkoss hat egyszerű mondatot úgy, hogy az alábbi szavak közül kettőt helyezz be egy-egy mon-
datba! Egy szót csupán egyszer használhatsz fel!
indulat partner vereség
terv győzelem öröm
szerep fegyelem ellenfél
játék csalás szabály

b) Ha elkészültetek, hallgassátok meg egymás mondatait. Egy kettéosztott füzetoldal egyik felébe
írjátok le azokat, melyekkel egyetértetek, másikba azokat, melyekkel nem.
c) Válassz ki egy mondatot, amellyel nem értesz egyet, és két mondatban érvelj ellene.
d) Az elfogadott állítások közül válasszátok ki a négy legfontosabbat, lehetőleg úgy, hogy mindenki
eredeti állításából kerüljön be egy!
e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra. A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható

helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét!
C)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez és a következő feladat egymás variánsai. Örkény „talált tár-
gyának” utasítása erre a közlekedési hálózatra érvényes. A feladat elvégzése megélhetővé, meg-
tapasztalhatóvá teszi a kor közlekedését ennek a régi, elavult jegynek a segítségével.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás, összefüggések feltárása,
nyelvi intelligencia, érvelési technika, tájékozódás térkép alapján, szöveges és rajzos információk
összekapcsolása, tanulói kérdezés fejlesztése
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési nehézséggel küzdő, de szerepelni szerető
diákok 4 fős csoport(ok)ban
C) Merre?
A hatvanas években a budapesti közlekedésben (ahogyan napjainkban újból) használatos volt az átszál-
lójegy.
a) Tanulmányozd a következő
oldalon található térképet és a
jegy hátoldalán lévő szöveget!
Érvényes két díjszabási övezet

beutazására, egy órán belül,
legföljebb négyszeri átszállás-
sal, a felszállóhelytől az utazás
céljához vezető legrövidebb
útvonalon. Átszállni csak ke
reszteződéseknél, elágazások
nál és végállomásokon lehet,
de csak olyan kocsira, melynek
útvonala az előzően igénybe
vett kocsik útvonalától eltér.
Egy utazás során csak egy
Duna-híd és minden útvonal
csak egyszer érinthető.
Kerülő utazás és útmegszakítás
tilos.
b) Mi az átszállójegy?
c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és
végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e
menetjegyed!
d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására,
amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Min
denkinek kell szerepelnie, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szere-
peket.)
e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négyperces

lehet.
D)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez a feladat az előző variánsa, ez is az E) feladat szövegét helyezi
valós szituációba. Ha nincs egyéb szempontunk, olyan tagok alkothatják a csoportot, akik buda-
pestiek, nagyvárosiak, sokat utaznak tömegközlekedéssel.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás fejlesztése, összefüggések
feltárása, nyelvi intelligencia fejlesztése, tájékozódás térkép alapján, szöveges és rajzos információk
összekapcsolása, tanulói kérdezés fejlesztése
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : gátlásos, mások előtt szerepelni kevésbé szerető
diákok
D) Érvényes jegy
Bizonyára hallottál már arról, hogy a metróhálózat bővítését tervezik Budapesten. Az elképzelések
szerint az új metróvonalak mellett a vonathálózat is részese lenne a budapesti közlekedésnek.
a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget!
Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszál-
láskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra,
ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell
adni.
b) Mi az átszállójegy?
d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására,
amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Min
denkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.)
e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négyperces

lehet.
E)
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvérzék, lényegkiemelés
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : nyelvi árnyalatok felfedezésére kevésbé képes tan-
ulók, általánosítási nehézségekkel küzdők
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctollak
E) Érvényes jegyek
Az alábbiakban két átszállójegy hátoldalán lévő szöveget olvasol.

A FVV (Fővárosi Villamos Vasút) Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) elődje volt.
Érvényes két díjszabási övezet beutazására,

egy órán belül, legföljebb négyszeri át-
szállással, a felszállóhelytől az utazás
céljához vezető legrövidebb útvonalon. Át-
szállni csak kereszteződéseknél, elágazá-
soknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvo
nala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás
során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető.
Kerülő utazás és útmegszakítás tilos.
Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasú-

ton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem
kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig.
Átszálláson kívül útmegszakításra, ill. visszautazásra
nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr
kérésére át kell adni.
a) Hasonlítsd össze a két szöveget!
b) Észrevételeidet rögzítsd az alábbi halmazábrában!
c) Hat perc elteltével készítsetek közös halmazábrát!
d) Válasszatok magatok közül egy képviselőt, ő csoportotok megoldását egyeztesse a többi csoport
képviselőjével!
e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a meg-

beszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak!
E)
Lehetséges megoldás: közös vonások: műfaj, téma, tárgy, nyelvi forma, ezen belül stílus, mondat-
szerkezet, azonos valóságelemek
Eltérő vonások: 60-as évek jegye: sok utasítás árnyalt, aprólékos, részletező; BKV: kevés utasítás,
átfogó
prezentáció
T/8. 19. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : igen fontos a b) feladat közös megbeszélése, mert ez világít rá

arra, hogy milyen kommunikációs funkciók vannak. Ezért lényeges a korábbiakban a C) vagy D)
feladat megoldása, mert a szituációban bizonyosan előfordul a leíró, közlő (referenciális), kap
csolatfenntartó (fatikus) és felhívó (konatív) funkció, de szerepelhet az érzelemkifejező (emotív) és
értelmező (metanyelvi) funkció is. Ezért javasolt, hogy a tanár a diákokkal együtt jegyzeteljen.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : empátia, a hallottak írásos rögzítése
M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális
8. Bemutatás
a) Hallgassátok meg a csoportok képviselőinek beszámolóit az elvégzett munkáról!
b) Füzetedbe írd le, hogy a bemutatások során ki mindenki szólalt meg, mi volt a célja a megszóla-
lással!
c) Figyelj arra, hogy minden megszólalást próbálj meg jegyzőkönyvezni (rögzíteni füzetedbe)!
d) Ha saját feladatoddal kapcsolatban bármi most így, utólag eszedbe jut, azt is írd le a füzetedbe!
jelentésteremtés
9. lépés: 9–10. feladat
T/9–10. 19–23. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : meglévő tudás mozgósítása, olvasott szöveg

megértése, meglévő tudáskeretbe ágyazása, rendszerbe helyezése
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás és megértésének ellenőrzése korábbi feladat meg
oldásának segítségül hívásával
9. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
A kommunikációnak nyilvánvalóan célja van: a feladó valamit el akar érni azzal, hogy üzenetet
küld a címzettnek. Bizonyára tanultál már arról is, hogy ez a cél, szándék többféle lehet. Ha
például kijelentem, hogy a ló páratlan ujjú patás állat, egy tényt közöltem, ha ezzel szemben
valakinek a nyakába borulok, és azt mondom: „Imádlak!”, ezzel nem csupán a tényt közöltem,
hanem érzelmeimet is kifejeztem egyben. Abban a mondatban, hogy „Csukd be az ajtót!” egy
felhívás, felszólítás fogalmazódik meg a címzett számára, amely szintén kiegészülhet érzelmi
mozzanatokkal (mondhatom kedvesen, dühösen stb.). Irányulhat az üzenet a címzett figyelmének
felkeltésére, azaz a kapcsolat megteremtésére vagy fenntartására (ilyenek például a „Figyelj
csak!” jellegű mondatok), és irányulhat magára a kommunikációra, visszautalva korábban el-
hangzott kijelentésekre. (Például ilyen megszólalás a „Nem értem!” vagy a „Hallottad?” jellegű
mondat.) Ez utóbbi célja elsősorban az üzenet pontos átjutásának biztosítása, annak tisztázása,
hogy a feladó és a címzett „egy nyelvet beszélnek”, azonos kódrendszert használnak.
10. A fenti szöveg és saját korábbi jegyzőkönyved (8. b) feladat) alapján töltsd ki úgy a táblázatot,
hogy lehetőleg ne ismételj semmit! Tehát nem kell minden megszólalást beírnod a táblá
zatba, tetszésed szerint válogathatsz.
M i vo lt a
K i m on d j a ? K i nek m on d j a ?
megszól al á s célja?
( fe l a d ó ) (címzet t)
( f u nk c i ó )
leíró-közlő
érzelemkifejező
felhívó
kapcsolattartó
értelmező
T/11–13. 20. oldal
10 perc
• A gyakorlat célja annak felismerése, hogy már köznapi szituációkban is megváltozik az a hatás,
amit a közlés a hallgatóban kivált.
• A b) pont mondatai József Attila verseiben szerepelnek. („Egyre várlak” – Várlak, „Tűz van! Ég a
malom” – Tűz van, „Legalább húsz fok hideg van”– Karácsony, „Óh, barátaim, hét napja nem
ettem.” – Hét napja)
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fantázia, empátia
11. Ki mondja?
a) Képzeld el az alábbi helyzeteket! Kik lehetnek a szituáció résztvevői?

(a) a lakásán éhségsztrájkot folytat a polgármester
(b) a konyhában valaki a kezében tartja a leszakadt polcot
(c) a vidéki házba érkezik a társaság, ott szeretnének szilveszterezni
(d) gyerekszoba, a játékpolc előtt
(e) valaki telefonál ½ 12-kor
(f) hegycsúcs alatt áll a csapat 4000 méter magasan
(g) koldus üldögél a templom előtt
(h) nyáron a búzatábla szélén emberek állnak
b) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat!

1. Tűz van! Ég a malom!
2. Egyre várlak!
3. Legalább húsz fok hideg van.
4. Óh, barátaim, hét napja nem ettem.
c) Egy-egy mondatot illessz be a fentiek közül legalább két helyzetbe! Ha ügyesen dolgozol, mind-
egyik mondatnak lesz legalább két helye.
1.
2.
3.
4.
Lehetséges megoldás: 1 – v és p; 2 – m és r; 3 – n és s; 4 – l és t
Egyáltalán nem baj, ha más megoldások születnek, a lényeg az, hogy kimozduljanak a mondatok
az egyik szituációból.
12. Vizsgáld meg, hogy a két-két eltérő helyzetben (11. feladat) mit vár a hallgatótól a meg
szólaló!
Ha van már mindegyik helyzetre elképzelésed, beszéld meg azokat padtársaddal!
13. A kommunikáció tényezői
A nyelvész Roman Jakobson szerint a kommunikációnak hat tényezője van: 1. feladó; 2. címzett;
3. szövegkörnyezet, beszédhelyzet, valóság; 4. csatorna; 5. kép; 6. üzenet
Válassz ki a négy mondatból (11. feladat) egyet, és vizsgáld meg, mi a kommunikáció hat
tényezője a két helyzetben!
A ko m m u n i k á -
e g y i k he l y z e t m á s i k he l y z e t
ció tényezői
feladó
címzett
szövegkörnyezet/valóság
csatorna
üzenet
kód
Lehetséges megoldás az „Óh, barátaim, hét apja nem ettem” mondatra:
A kommunikáció
Egyik helyzet Másik helyzet
tényezői
feladó polgármester koldus
címzett egyik barátja aki alamizsnát adhat
templomlépcső/ nincs
szövegkörnyezet/valóság a lakás/ közeledik a választás
pénzem
csatorna hanghullámok hanghullámok
üzenet ideges vagyok éhes vagyok
kód nyelv nyelv
T/14–15. 21. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Röviden egy-egy szó felvetésével érdemes megbeszélni a leírtakat.

Mivel tanultak már a diákok Örkényről, ezért ha kiderül, hogy Örkény István adott ilyen címet
egyperces novellájának, akkor bizonyára felvetődik a komikum fogalma, a mindennapi élethely
zetek visszafordítása, feje tetejére állítása.
Kiemelt képességek, készségek: asszociációs képesség, korábbi ismeretek
mozgósítása, általánosító képesség
14. Fogalmazd meg előfeltevéseidet!

Mi lehet a témája egy olyan novellának, amelynek az a címe, hogy Mi mindent kell tudni?
Örkény István úgy gondolta, hogy a 60-as években használt átszállójegy hátoldalára nyomtatott
„használati utasítás” elég érdekes szöveg ahhoz, hogy – címmel ellátva – „irodalmi műalkotásként” is
megállja a helyét, ezért lemásolta, címet adott neki, és a „mű” meg is jelent az író Egyperces novellák
című kötetében.
Olvasd el figyelmesen a novellát!
Örkény István: Mi mindent kell tudni
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a
felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél,
elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe
vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd, és minden útvonal csak egyszer
érinthető.
Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!
15. A novellát és az átszállójegy hátára nyomtatott szöveget összehasonlítva töltsd ki a táblázatot!
át sz á l lój eg y no v e l l a
feladó
címzett
szövegkörnyezet
Megoldás
átszállójegy novella
feladó FVV Örkény
címzett utas befogadó/olvasó
szövegkörnyezet átszállójegy hátoldala novelláskötet
T/16–17. 22–23. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A diákok mindenképpen dolgozzanak először egyedül, de igen

fontos az is, hogy a párok egymással is megosszák gondolataikat. Feltétlenül kell idő a közös,
frontális megbeszélésre.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : elvonatkoztatás
M u n k a f o r m á k : egyéni, páros és frontális
16. Megkettőződés
Az előző feladatból kiderült, hogy az irodalmi kommunikációban megkettőződik a kommunikáció
három tényezője. Most arra kell választ keresni, hogy mi történik a másik három tényezővel.
Az eredeti átszállójegy szövegének valóságmegfelelése (referencialitása) egyértelmű. A régi Buda-

pesten közlekedő ember számára ismert valóság a Duna-híd, az átszállás stb. Az Örkény-novella
valóságvonatkozása lényegesen bonyolultabb. Az biztos, hogy mi, olvasók nem szorongatjuk, nem
tesszük zsebbe, tárcába utazáskor a kötetet, olvasás közben nem figyelünk arra, hogy egy Duna-hidat
csak egyszer érintsünk.
a) Az utazás szót a konkrét jelentésén túl milyen átvitt értelemben lehet használni?
Megoldások: időbeli előrehaladás ~ életút ~ életszakasz ~ az emberiség útja
b) Keress a szövegből olyan részeket, amelyek átvitt értelemben is értelmezhetőek!

Szótári, megszokott A szóra az adott környezettől

értelmű jelentés rátapadó jelentés
– –
– –
– –
– –
– –
Lehetséges válaszok:
átszállás – válás, hivatás-, szakma-, munkahelyváltás
kerülőút – ügyeskedés kiskapu
végállomás – halál
visszautazás – az élet visszafordíthatatlansága
c) Azzal, hogy Örkény novellának tekinti a szöveget, megváltozott annak jelentése.

Gondolj végig három lehetséges – egymást nem kizáró – értelmezést!
– A szöveg körülményesen aprólékos, fontoskodó, ezáltal önmaga és a hivatalos stílus paródiájává
válik.
– Egy adott társadalom túlszabályozottságának leírásaként olvasható.
– Az életút ironikus jelképe.
Melyik értelmezést fogadod el leginkább?
d) Beszéljétek meg, milyen érvek szólnak az egyik vagy a másik értelmezés mellett!
17. Mitől irodalom?
a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
Az új szövegösszefüggésben a közvetlen valóságvonatkozás (referencialitás) felfüggesz-

tése tapasztalható (ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztetett sajá-
tosságának, esztétikai konvenciónak). Az irodalmi szövegösszefüggésben (kontextusban)
az utazás szó átvitt értelmezése segített abban, hogy a végállomás szót halál jelentésben olvas-
suk. Tehát a szöveg egyik jele (utazás) a szöveg másik jelére (illetve a szöveg összes többi jelére)
hívta fel a figyelmet (végállomás), az egyik jel tette lehetővé a másik jel újabb értelmezését. (Ez
is lényeges jellemzője az irodalmi kommunikáció esztétikai konvenciójának.) Láttuk, hogy az
üzenet is megtöbbszöröződött, hiszen a szöveg több értelmezése is elképzelhető. Ezt
nevezzük az irodalmi kommunikáció másik megkülönböztetett sajátosságának, az úgynevezett
polivalencia (többértékűség, több értelmezés) konvenciónak.
b) A 15. feladatban a kommunikáció három tényezőjének megkettőződését már megvizsgáltuk. A

fenti szöveg alapján próbáld meg kitölteni az alábbi táblázatot!
valóság teremtett, alkotott
üzenet pl. az élet ironikus jelképe
a nyelv, ahol egy jel a „jel-

kód testvéreire” hívja fel a figyel-
met
Megoldás
valóság valóságos, teremtett, alkotott
üzenet az utazás szabályai pl. az élet ironikus jelképe
A nyelv, ahol a jel a jeltestvéreire hívja fel
kód nyelv
a figyelmet
reflek tál ás
T/18. 23. oldal
5 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Próbáljuk ezúttal kerülni a nem egyértelmű eseteket.

M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid egyéni gondolkodás után közös megbeszélés
18. Nevezz meg olyan szöveget, ahol biztosan nem kettőződik meg a jelentés!
Megoldás: Itt bármilyen olyan szöveg szóba jöhet, ahol a dolog nem jelent többet önmagánál, pl.
ételrecept, játékleírás, vasúti menetrend, használati utasítás
T/19. 24. oldal
házi feladat
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ezt a feladatot választható formában házi feladatnak, otthoni

gyűjtésre kell feladni.
Kiemelt képességek, k é s z s é g e k : a szövegösszefüggés jelentőségének felis-
merése
19. Talált szöveg
A)
Most mi is Örkény nyomdokaiba lépünk.
Adj másik címet az Örkény-novellának! Figyeld meg, változott-e a novella jelentése, üzenete!
B)
Keress az átszállójegyen találhatóhoz hasonló szövegeket – olyanokat, amelyekben hasonlóképpen
benne rejlik a többértelműség lehetősége –, és adjál címet nekik. Az órán olvassátok fel a talált
szövegeket!
2. A konnotatív jelentés
(2+3 óra)
A nyelvi órák hétköznapi szavakon, mondatokon mutatják meg a konnotáció működését és készítik elő
a Kosztolányi-novella olvasását.
A modul irodalmi részének kettős célja van. Néhány feladat lehetőséget ad az előző modul fogalmainak
gyakoroltatásra, elmélyítésére (a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói). Legalább ennyire
fontos az első modul végén már felvetett kérdés, hogy hogyan kettőződnek meg a kommunikáció
tényezői az irodalmi kommunikációban.
r áhangolódás
T/1. 25. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hallgassunk meg legalább 6 pártól egy-egy párbeszédet. A döntést

akár szavazással is megoldhatjuk. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szöveg sikere függ attól, hogy
mennyire váratlan egy befejezés; azaz hogy olyan szót találtak-e, amelynek második jelentése
jóval ritkább, mint az első.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi érzékenység, ítéletalkotás
M u n k a f o r m á k : közös, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös hallgatás és döntés
Az alábbi feladatokban megnézzük, hogy mit tekintünk a nyelvben jelnek. Beszélünk arról is, hogy egy
szó, kifejezés vagy mondat milyen körülményeket, helyzeteket idézhet fel, amelyek nem tartoznak a szó
jelentésébe. Mondatok jelentését tanulmányozva olyan üzenetekkel is foglalkozunk, amelyek a monda-
toknak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak. Látni fogjuk, hogy bizonyos mondatokból közvetlen
jelentésükön túl további megállapítások is kiolvashatók.
1. A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 6. feladatában az általatok írt

szövegek közül hallgassatok meg néhányat, és állapítsátok meg, melyek voltak a legsike
rültebbek!
A győztes párbeszédek kulcsszavait jegyezzétek le!
a konno t a t Í v j e l en t é s 31
Jelentésteremtés
T/2. 25. oldal
15 perc
• A feladatban a tanulók könnyed, játékos formában fedezhetik fel a konnotáció szószintű
működését.
• A megadott megoldások csupán csak példák a sok más lehetséges közül.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi problémaészlelés, távoli asszociáció
Célcsoport – d i f f e r e n c i á l á s : szókincs és műveltségi háttér vagy asszociációs
képességek alapján
M u n k a f o r m á k : homogén 4-5 fős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociációs lánc
2. Találjatok ki minél több helyzetet, amelyek az alábbi szavakhoz kapcsolódhatnak! Engedjétek

el bátran a fantáziátokat!
Írj le olyan helyzetfelidéző szavakat, kifejezéseket, amelyek a csoport tagjainak többsége
számára is elfogadhatóak.
jegy:
könyv:
birodalom:
hal:
tető:
repülő:
jegy: színház, mozi, utazás, koncert
könyv: olvasás, könyvtár, iskola, illusztráció
birodalom: régi korok, elnyomás, nagyformátumú történelmi alakok, hatalmas terület
hal: víz, étkezés, kereszténység
tető: ház, biztonság, befejezés
repülő: utazás, gyorsaság, ég
T/3. 26. oldal
10 perc
• Maradjunk a korábbi csoportoknál.
• A feladatban a gyerekek felismerik, hogy több szónak lehet hasonló konnotációja, de ugyanakkor
azt is belátják, hogy nehéz két egymással teljesen megegyező konnotációjú szót találni, azaz egy
szó konnotációja nem határozható meg meg konkrétan, és egyénenként is változhat, hogy mit
idéz fel egy szó.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : távoli asszociáció, összefüggés meglátása,
szókincsfejlesztés, műveltségbővítés, asszociációs képesség
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze
3. Figyeljétek meg, hogy a fenti szavak mondatokba helyezve felidéznek-e bennetek újabb
helyzeteket, vagy épp ellenkezőleg, kizárnak bizonyos helyzeteket!
Feri kilyukasztotta a jegyet.

jegy:
A szerzetes egy könyvet másol.
könyv:
Klári kertje valóságos kis birodalom.
birodalom:
Laci sosem eszik halat.
hal:
A tető a hó alatt beszakadt.
tető:
Ez az egyik leglassabb repülőnk.
repülő:
jegy: utazás
könyv: olvasás
birodalom: nagy terület
hal: étkezés
tető: lakás
repülő: utazás, ég
4. lépés: 4–. feladat
T/4. 27. oldal
10 perc
• A feladat szerepe, hogy fordítva játsszunk el a konnotációval, azaz olyan szavakat keressünk,
amelyeknek ugyanaz a konnotációjuk.
4. Írjatok szavakat, amelyek a következő „világokat” idézik fel!
rendőrség, költészet, Spanyolország, otthon, vakáció
rendőrség: letartóztatás, üldözés, bilincs, törvény
költészet: ihlet, vers,
Spanyolország: bikaviadal, narancs, olívabogyó, Sagrada Familia
otthon: család, pihenés, játék, testvér
vakáció: focizás, tévézés, játék
T/5. 27. oldal
10 perc
• A feladat szerepe, hogy fordítva játsszunk el a konnotációval, azaz olyan mondatokat keressünk,
amelyeknek ugyanaz a konnotációja.
5. Írjatok mondatokat, amelyek a következő „világokat” idézik fel!
katonaság, ókor, buli, munka
Lehetséges megoldások:
katonaság: Lajoskám, azonnal mossa fel a körlet összes helyiségét!
ókor: A bölcs hangosan olvasott a papirusztekercsből.
buli: Ti nem hoztatok semmi innivalót?
munka: Én nem fogok túlórázni!
Egy szó jelentésétől megkülönböztetjük azokat az egyéb körülményeket (például egy kifejezés
használatának jellegzetes, szokásos körülményeit), amelyeket ennek a szónak a használata fel
idézhet. Ezeket a szó konnotációjának nevezzük. Így a viking szó jelentése ’skandináv lakos
a középkor elején’ vagy ’hajón közlekedő marcona északi harcos’, konnotációja az egész kora
középkor, Anglia és Skandinávia világa, a hajózás stb.
reflek tál ás
T/6. 28. oldal
5 perc
• Adjunk mindenkinek 1 percet, hogy találjon ki egy szót, amelynek körbe tudja írni a konno-
tációját (mint a magyarázó szövegben).
• Majd a csoport tagjai egymásnak rejtvényként adják föl a szavakat: elmondják a jelentésüket és a
konnotációjukat, ebből kell a többieknek kitalálni társuk szavát.
• Ha így nagyon nehéznek tűnik a feladat (vagy túl lassúnak), osszunk ki kis kártyákat alkalmas
szavakkal. Például: a négy évszak bármelyike, világosság, Pató Pál, szék.)
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szintetizálási, alkalmazási készség
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportos
6. Gondolj egy szóra, melynek jelentését és konnotációját is el tudod magyarázni anélkül, hogy
magát a szót használnád!
Próbáld ki csoporttársaidon, hogy jó-e a magyarázat, tehát ki tudják-e találni, melyik szóra
gondoltál!
R áhangolódás
T/7. 28. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat szerepe, hogy a még 6. évfolyamban tanult tények és

vélemények fogalmának felelevenítésén keresztül felvezesse az előfeltevések fogalmát is.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : következtetés, jelöletlen ok-okozati kapcsolatok
feltárása
7. Döntsd el, hogy az alábbi mondatok után írt állításokból melyiknek kell igaznak lennie ah
hoz, hogy a dőlttel szedett mondat értelmes legyen! Húzd alá ezt a mondatot!
(a) Sanyi meglátogatta az unokatestvérét.

Sanyi egy gyárban dolgozik. Sanyinak van egy unokatestvére. Sanyi szüleinek nincsenek
testvérei.
(b) Visszavásároltam a lakásomat.

A beszélő gazdag. A beszélő sosem adta el a lakását. A beszélőnek korábban is birtokában volt
a jelenlegi lakása.
(c) Feri bácsihoz néhány unokája hazajött karácsonyozni Magyarországra.

Feri bácsi külföldön él. Feri bácsinak legalább három unokája van. Feri bácsinak néhány unokája
külföldön tartózkodott.
(d) A herceg 100 tallérral jutalmazta a kapitányt bátor tettéért.

A kapitánynak a megjutalmazás előtt nem volt pénze. A herceget elszomorította a kapitány
viselkedése. A kapitány valami bátor cselekedetet hajtott végre.
Megoldások
a) Sanyinak van egy unokatestvére.
b) A beszélőnek korábban is birtokában volt a jelenlegi lakása.
c) Feri bácsinak néhány unokája külföldön tartózkodott.

d) A kapitány valami bátor cselekedetet hajtott végre.
Jelentésteremtés
T/8. 28. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat a ráhangolódásban felvezetett jelenséget gyakoroltatja

szövegalkotással és a gondolatmenet megfordításának végigvitelével.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : következtetés, jelöletlen ok-okozati kapcsolatok
feltárása
M ó d s z e r e k : feladatmegoldás
8. Mondj néhány állítást, amelyeknek az igazságát feltételezik az alábbi mondatok!
Például:
János újra elvált Maritól.  Jánosnak volt felesége. János kétszer is összeházasodott Marival.
A sárkány jóllakottan dőlt le a lovag csontváza mellé.
A lovag már nem él. A sárkány korábban állt. A sárkány evett.
Előfeltevésnek nevezzük azokat a vélekedéseket vagy tényeket, amelyeket nem mondunk ki a

mondatban, de ezek igazsága nélkül a mondat értelmetlen lenne:
János elvette feleségül a barátnőjét.  Jánosnak volt barátnője.
A herceg a király kisebbik lányát vette el feleségül.  A királynak legalább két lánya van, akik
nem ikrek, hisz az egyik fiatalabb, mint a másik.
Feri megnyugodott.  Feri ideges volt korábban.
8. lépés: 9. feladat Kiegészítő anyag érdeklődő csoportok számára. A feladat és a

magyarázat a tanulási folyamat sérülése nélkül elhagyható.
T/13. 29. oldal
10 perc
• A feladatban irányított szövegalkotással vezetjük be az implikatúra fogalmát, és lehetőséget is
adunk a gyakorlásra.
• Amennyiben túl nehéznek véljük a feladatot, úgy mi is írhatunk a példához hasonló fiktív pár-
beszéd-variációkat, és azok elemzésével is foglalkozhatunk.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : következtetés, jelöletlen ok-okozati kapcsola-
tok
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4-5 fős heterogén csoportok
9. Írjatok a következő kérdésekre három választ!

Az egyik legyen egyenes, egyértelmű válasz; a második legyen olyan, ami jó válasz, de csak
abban az esetben, ha nem szó szerint értelmezzük; a harmadik legyen oda nem illő válasz!
Például:
Eljössz velem ma meglátogatni Feri bácsit?
1. Persze, nagyon szívesen.
2. Ma még be kell fejeznem a munkámat.  Nem, mert nem érek rá.
3. Kész a vacsora.  A válasz nem oda illő, mert nem hozható kapcsolatba a kérdéssel.
(a) Hogy vannak a testvéreid?
(b) Kész van a vacsora?
(c) Miért is nem vettél narancsot?
a)
1. Köszi, jól vannak.
2. Már rég nem beszéltem velük.  nem tudom, mert nem beszéltem velük
3. Azt hiszem, mennem kell.
b)
1. Persze, már kész van.
2. Ma csak 6-kor végeztem!  nincs kész, mert nem volt időm megfőzni
3. Nem szeretem az almát.

c)
1. Nem volt nálam pénz.
2. Hatalmas sor volt a boltban.  nem volt kedvem kivárni a hosszú sort, ezért nem álltam be
és így narancsot se vehettem.
3. Nézd, ott egy repülő.
Implikatúrának vagy implicit (rejtett, ki nem fejtett) közlésnek nevezzük azokat az üzeneteket,
amelyek egy mondatnak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak, így amikor az Eljössz velem
meglátogatni Feri bácsit? kérdésre valaki úgy válaszol, hogy Ma még be kell fejeznem a munkámat,
elsősorban nem azt akarja velünk tudatni, hogy a munkáját be kell fejeznie, hanem azt, hogy
nem jön, és azért, mert munkája van.
reflek tál ás
T/10. 30. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatban a megismert új fogalom kreatív használatát gya-

koroljuk, hogy beépüljön a gyerekek tudásrendszerébe.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : ismeretalkalmazás, következtetés, analízis
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás
10. Írj 2 rövid párbeszédet úgy, hogy szerepeljenek bennük olyan mondatok, amelyeknek vannak
előfeltevései. Az előfeltevéseket írd a mondatok alá zárójelben!
R áhangolódás
T/6. 31. oldal
• A modul most következő részeiben egyszer történik meg a csoportszervezés, és a modul végéig
ugyanaz a csoportösszetétel.
• Az alábbi A) és B) feladat közül a tanár tetszése szerint, a két feladat nehézségi foka alapján
válogathat.
• Az A) feladat nyitott végű, a diákoknak kell rájönniük a szavak több jelentésére.
• A B) feladatban megkapják a jelentéseket.
• A feladat elvégzéséhez szükség van legalább két, de inkább három értelmező kéziszótárra.
• Az itt következő feladatoknak kettős célja van. Egyrészt lehetőség nyílik a korábban beveze-
tett fogalmak (a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói) gyakorlására, elmélyítésére,
másrészt újabb példákon keresztül vizsgáljuk a kommunikáció tényezőinek megkettőződését az
irodalmi kommunikációban.
11. Szavak és jelentések
T/11/A). 31. oldal
10 perc
Kiemelt képességek, k é s z s é g e k : nyelvi fantázia fejlesztése, szövegalkotás,

szókincsfejlesztés
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd csoportmunka
E s z k ö z ö k : 2-3 értelmező szótár
A)
a) A z alábbi szavakból válassz ki néhányat, és alkoss mondatokat úgy, hogy a megadott szó a különböző
mondatokban más-más jelentésben szerepeljen!
közönséges, megrázó, út, búcsú, olvasó
b) Beszéld meg megoldásaidat csoporttársaiddal! Ha olyan jelentést is találtak a többiek, amely nem
szerepel a saját megoldásodban, rögzítsd azokat is!
T/11/B). 32. oldal
10 perc
Kiemelt képességek, k é s z s é g e k : nyelvi fantázia fejlesztése, szövegalkotás,

szókincsfejlesztés
M u n k a f o r m á k : előbb egyéni, majd csoportmunka (pár vagy 3-4 fős csoport)
B)
a) Megadjuk egy-egy szó három jelentését. Melyik szóhoz tartozik e három jelentés?
a szó 1. jelentés 2. jelentés 3. jelentés
keverék, nem fajtiszta mindennapi durva, neveletlen

gyors mozgatással elektromos áram ütése feledhetetlen élményt
rángató ilyen adó
közlekedésre alkalmas két életpillanat közötti fantázia segítségével
sáv, amely két vagy idő megvalósuló tér- vagy
több pontot köt össze a időváltás
térben
emberi kapcsolat ideig távozáskor mondott a falu védőszentjének
lenes vagy végleges szavak ünnepe
lezárása
írott szöveget éppen jellemzi e tevékenység az elmondott imák
dekódoló gyakorisága számolását segítő
eszköz a katolikus val-
lásúaknál
Megoldás: közönséges, megrázó, út, búcsú, olvasó
b) Válassz ki a megtalált szavak közül legalább kettőt, és mondatokba helyezve érzékeltesd a je-
lentések közötti különbségeket!
c) Beszéld meg csoporttársaiddal megoldásaidat! Mik tették egyértelművé egy-egy szó aktuális
jelentését?
d) A közösen megfogalmazott választ rögzítsétek!
Megoldás: mindig az aktuális szövegösszefüggés, a kontextus dönti el a jelentést

11. lépés: 12. feladat Szómagyarázat
T/12. 33. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatban 21, a Kosztolányi-novellában is szereplő szó szerepel

egy-egy kártyán. A kártyákat osszuk ki egyenletesen a csoportok között.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás fejlesztése, szövegalkotás,
szókincs-fejlesztés, szótárhasználat
M u n k a f o r m á k : négyfős csoport
E s z k ö z ö k : szókártyák, 2-3 értelmező szótár
A szavak:
szederjes, sikátor, fölhágó, tornác, kölönc, összekozmásodik, elcsigázott, nyúlszőr nyakbavető,
nyárspolgár, dukál (ige), meggémberedett, fényszem, visít, kétes, bogyó, otromba, kiváltság, da-
gaszt, halász(ik), suttyomban
12. Szómagyarázat
Négyfős csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatot!
a) Magyarázzátok meg a kiosztott kártyákon lévő szavak jelentését!

b) Közös megoldásaitokat szócikkek formájában rögzítsétek!
Példaként itt olvashatjátok a villamos szó szócikkét a Magyar értelmező kéziszótárból.
villamos I. mn 1. Villamossággal kapcs., azt előidéző, azzal működő; elektromos. ~vezeték, áram,
csengő 2. ritk vál Ingerült, feszült <hangulat>. II. fn 1. Városi villamosvasút. Ennek járata, szerelvénye,
kocsija. Felszáll a ~ra. 2. kiv tréf: Zöld ~: jellegzetes bp.-i utcai illemhely
a jelzések magyarázata: mn = melléknév; fn = főnév; ritk = ritkán; vál = választékos; tréf = tréfás;
~ = a szócikk címszava; kiv = kiveszőben, elavulóban
c) Ha olyan szót is kaptok, melynek jelentését nem tudjátok meghatározni, segítségül hívhatjátok a
Magyar értelmező kéziszótárt.
Hetedik osztályban olvastál már egy részt Kosztolányi Dezső Esti Kornél című novelláskötetéből.
A kötet itt következő utolsó darabjában Esti beszámol egy közönséges villamosutazásról.
12. lépés: 13. feladat Olvasás
T/13. 34. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : olvasás előtt ne adjunk semmilyen utasítást a diákoknak, így ugyan

is a szöveggel való első találkozás örömét vennénk el tőlük.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : értőn néma olvasás fejlesztése
13. Olvasd el magadban figyelmesen Kosztolányi Dezső novelláját!
TIZENNYOLCADIK FEJEZET,
MELYBEN EGY KÖZÖNSÉGES VILLAMOSÚTRÓL AD MEGRÁZÓ LEÍRÁST, S ELBÚCSÚZIK AZ

OLVASÓTÓL
Ordított a szél – szólt Esti Kornél. – A sötétség, a hideg, az éj jeges virgáccsal verte végig s összekarmizsál-
ta arcomat.
Orrom sötétbíbor volt, kezem szederjes, körmeim lilák. Csorogtak könnyeim, mintha sírnék, vagy
megolvadt volna bennem az élet, mely még nem fagyott jégkupaccá. Köröskörül fekete sikátorok
ásítoztak.
Én csak álltam és vártam, topogtam a kőkemény aszfalton, s körmeimbe fújtam. Télikabátom zse-
bébe rejtettem meggémberedett ujjaimat.
Végre messze-messze a ködben feltűnt a villamos sárga fényszeme.
A kocsi visított a síneken. Szilaj kanyarodással megállt előttem.
Föl akartam szállni, de alig nyúltam a kapaszkodóhoz, barátságtalan hangok rivalltak rám: „Meg-
telt.” Emberfürtök lógtak a fölhágóról. Benn, a kétes homályban, melyet egyetlen fémszálas körte
világított meg vörösen, élőlények mozogtak, férfiak, nők, karon ülő csecsemők is.
Egy pillanatig tétováztam, majd hirtelen elhatározással fölugrottam. Semmi okom se volt finnyáskod-
ni. Úgy fáztam, hogy fogaim összekocódtak. Aztán siettem is, nagy út várt rám: okvetlenül meg kel-
lett érkeznem.
Helyzetem eleinte több volt, mint kétségbeejtő. Belecsimpaszkodtam az emberfürtbe, s magam
is egy láthatatlan bogyója lettem. Hidak, alagutak alatt vágtattunk el oly vad sebességgel, hogyha
leesem, szörnyethalok. Olykor egy tűzfalat, egy deszkapalánkot, egy fatörzset súroltam. Életemmel
játszottam.
A veszedelemnél is több szenvedést okozott az a tudat, hogy útitársaim egytől egyig gyűlöltek.
Fönn a villamos tornácán röhögtek rajtam, lenn a fölhágón pedig azok, akikkel összekovácsolt a
végzet, nyilván a megkönnyebbülés sóhajával köszöntötték volna, ha lezuhanok, nyakam szegem, s
ők ily áron szabadulnak egy kölönctől.
Sokáig tartott, míg a tornácra kerültem. Csak épp a peremén jutott számomra talpalatnyi hely.
De hát fönn voltam a szilárd talajon. Két kezemmel keményen szorítottam a kocsi külső vázát. Nem
kellett immár félnem, hogy lerepülök.
Igaz, itt a közhangulat ismét ellenem fordult, mégpedig viharosan. Ott lenn már félig-meddig meg-
szoktak. Tudomásul vették létezésem, mint szomorú tényt, s miután összekozmásodtak velem, ügyet
se vetettek rám. Fönn azonban én voltam a legutóbbi föltolakodó, a legfrissebb ellenség. Valamennyien
közös gyűlöletben forrtak össze ellenem. Nyíltan és suttyomban, hangosan és halkan, szitkokkal,
tréfás átkokkal, otromba, aljas megjegyzésekkel üdvözöltek. Semmiképp se csináltak titkot abból,
hogy szívesebben látnának a föld alatt két méternyire, mint itt.
De nem adtam föl a harcot. Csak kitartani – biztatgattam magam. – Állni a sarat, azért sem
engedni.
Konokságomnak meg is lett a foganatja. Elkaparintottam egy kapaszkodószíjat, s azon csüngtem.
Nemsokára meglökött valaki. Oly szerencsésen buktam előre, hogy beljebb vágódtam. Már nem köz-
vetlen a kijárat mellett ácsorogtam, hanem a tornácon levő csoport kellős közepébe ékelődtem szik-
laszilárdan. Minden oldalról szorítottak, melengettek. Néha a szorítás olyan erős volt, hogy elakadt
lélegzetem. Néha egy tárgy – esernyőnyél vagy bőröndsarok – a gyomromba bökött.
De a múló jellegű zavaroktól eltekintve nem lehetett panaszkodnom.
Aztán eshetőségeim fokozatosan javultak.
Jöttek-mentek, fölszálltak-leszálltak. Már fesztelenül mozoghattam, bal kezemmel kigomboltam
télikabátomat, előhalásztam nadrágzsebemből erszényemet, s eleget tehettem a kalauz többszöri
ünnepélyes, eddig eredménytelen felszólításának, hogy váltsam meg menetjegyem. Micsoda öröm
volt legalább fizetnem.
Utána ismét egy kis zűrzavar támadt. Fölmászott egy tekintélyes, kövér ellenőr, akinek száz kilójától
a zsúfolt kocsi csaknem kicsorrant, akár az a csordultig levő kávéscsésze, melybe egy jókora cukrot
dobnak. Az ellenőr kérte jegyemet. Újra ki kellett gombolkoznom, s ezúttal szabadon levő jobb
kezemmel kellett megkeresnem erszényemet, melyet imént bal nadrágzsebembe süllyesztettem.
De határozottan szerencsém volt. Amint az ellenőr alagutat vájva az eleven testek közt a kocsi
belsejébe furakodott, egy viharos emberhullám engem is befelé sodort, és – eleinte nem hittem sze-
memnek – én is benn voltam, benn a kocsi belsejében: „megérkeztem”.
Közben valaki fejbe ütött, télikabátomról lepattant pár gomb is, de mit törődtem én ekkor ilyes-
mivel. Büszkeség dagasztott, hogy idáig jutottam. Leülésről természetesen szó se lehetett. Az ülők
kiváltságos társadalmát egyébként se láttam. Eltakarták őket az állók, a szíjon lógók, akik váltogatva
részint tulajdon lábukon álltak, részint másokén, aztán az a mocskos pára is, mely fokhagymás, gyo-
morsavas leheletektől beszüremkedő téli ködből, ruhák áporodott kigőzölgéséből verődött össze.
E minden emberi méltóságából kivetkezett, összepréselt, bűzös állatsereglet láttán annyira meg-
undorodtam, hogy a célhoz és beteljesüléshez közel az a gondolat kísértett, leteszek a küzdelemről,
nem folytatom tovább utamat.
Ekkor megpillantottam egy nőt. Az egy homályos sarokban álldogált, kopott ruhában, nyúlszőr
nyakbavetővel, a falnak támaszkodva. Elcsigázottnak, szomorúnak látszott. Egyszerű arca volt, szelíd,
tiszta homloka, kék szeme.
Ha bírhatatlannak éreztem a szégyent és sajogtak a tagjaim és émelygett a gyomrom, akkor a
rongyokban, az állati pofák közt, a dögletes levegőben őt kerestem, bújócskázva a fejek és kalapok
között. Többnyire maga elé meredt. De egyszer találkozott tekintetünk. Ettől kezdve nem zárkózott
el. Úgy rémlett, mintha ő is azt gondolná, amit én, s mintha ő is tudná, hogy mit gondolok erről a
kocsiról és mindenről, ami körülötte van. Ez megvigasztalt.
Engedte, hogy nézzem őt, s én úgy néztem kék szemébe, mint a betegek abba a kék villanymé
csesbe, amelyet éjszaka gyújtanak meg a kórtermekben, hogy a szenvedők mégse legyenek egészen
egyedül.
Csak neki köszönhetem, hogy nem vesztettem el végleg harci kedvemet.
Egy negyed óra múlva már ülőhelyet is kaptam a padon, melyet réztámaszkodók mértek ki négy
utas számára. Egyelőre csak annyi hely jutott nekem, hogy a levegőben lebegve fél combomra eresz-
kedhettem. A köröttem ülők ronda nyárspolgárok voltak, belefészkelték magukat vastag bundájukba
és szerzett jogaikba, melyekből semmit sem akartak engedni. Én beértem azzal, amit adtak. Nem
követelőztem. Tettettem, hogy nem veszem észre silány dölyfüket. Úgy viselkedtem, mint egy zsák.
Tudtam, hogy az emberek ösztönösen gyűlölik az embereket, és sokkal hamarabb megbocsátanak
egy zsáknak, mint egy embernek.
Így is történt. Miután látták, hogy közönyös vagyok, afféle senki és semmi, aki nem számít, kissé
tovább húzódtak, s rendelkezésemre bocsátottak valamicskét a nekem dukáló helyből. Később már
válogathattam is a helyek közt.
Néhány megálló után egy ablakülésre tettem szert. Letelepedtem, és körülnéztem. Először is a
kék szemű nőt kutattam, de az már nem volt ott, nyilván leszállt valahol, míg én az élet vad viadalát
vívtam. Elvesztettem mindörökre.
Sóhajtottam egyet. Kibámultam a jégvirágos ablakon, de csak lámpaoszlopokat láttam, szennyes
havat, sötét-ridegen zárt kapukat.
Még egyet sóhajtottam, aztán ásítottam. Úgy vigasztalódtam, ahogy tudtam. Megállapítottam,
hogy „küzdöttem és győztem”. Elértem azt, amit lehetett. Vajon a villamosban ki érhet el töb-
bet egy kényelmes ablakülésnél? Tűnődve, szinte elégedetten gondoltam vissza borzasztó tusám
egyes mozzanataira, az első rohamra, mellyel birtokba vettem a villamost, a fölhágó szenvedésére,
a tornác ökölharcára, a kocsi belsejében levő tűrhetetlen légkörre és szellemre, s szemrehányást
tettem magamnak kishitűségem miatt, hogy már-már elcsüggedtem, hogy az utolsó pillanat-
ban majdnem visszatorpantam. Nézegettem kabátom leszakított gombjait, mint harcos a sebeit.
Mindenkire rákerül a sor – mondogattam egy bölcs higgadt tapasztalatával –, csak meg kell várni.
A jutalmat a földön nem adják könnyen, de végül mégis megkapjuk.
Most elfogott a vágy, hogy élvezzem diadalomat. Éppen ki akartam nyújtani zsibbadt lábaimat,
hogy végre pihenjek és pihegjek, hogy végre föl is lélegezzem, szabadon és boldogan, amikor
a kalauz odalépett ablakomhoz, kifordította az útirányjelző táblát, s ezt kiáltotta: „Végállomás.”
Elmosolyodtam. Lassan leszálltam.
(1932)
Jelentésteremtés
T/14. 36. oldal
10 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : értő olvasás fejlesztése, kontextus szerepének

mélyebb megértése
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd a korábbi négyfős csoport, ezt követően 3-4 perces
frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : keresés, gyűjtés szövegből és eredmények megbeszélése
14. Értjük?
a) Keresd ki a szövegből azokat a szavakat, amelyeknek a jelentését a 12. feladatban meghatároz

tátok. Egyeznek-e a ti szómagyarázataitok a novellabeli jelentésekkel? Gyűjtsd össze és írd le
azokat, ahol eltérő a jelentés!
b) Keresd ki az értelmező szótárból a fenti szavakat, és vizsgáld meg, hogy a novellában használt
jelentést tartalmazza-e a szócikk!
c) Ha találsz olyan jelentést, melyet nem közöl a szótár, mi lehet annak az oka, hogy mégis érted a
Kosztolányi-írásban a szó jelentését?
14. lépés: 15. feladat A villamos
T/13. 37. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó : A 15. feladat A) és B) része között válogathat a tanár. Segíthet dönté-

sében az, hogy ismerhetik-e a diákok a villamost vagy nem.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : A) saját élettapasztalatok felelevenítése, szöve
ges információk kikeresése és összegyűjtése meghatározott szempont szerint; B) általánosító
képesség, szöveges információk kikeresése és összegyűjtése meghatározott szempont szerint.
b) empátia, saját élethelyzet felelevenítése, szöveges információk kikeresése és összegyűjtése
meghatározott szempont szerint
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd a korábbi négyfős csoport
15. Mi a villamos?
A) Utaztál már villamoson?
a) Ha igen, keresd ki a novellából azokat a tárgyi elemeket, melyeknek alapján bizonyosan állítható,
hogy a novella korának villamosa eltér a ma használttól!
Lehetséges válaszelemek: egyetlen fémszálas körte, félhomály, a leesés veszélye, kalauz, szíjon
kell kapaszkodni, peron, a villamos belseje
b) Ha nem, próbáld meg leírni minél részletesebben a villamost!
B) Keresd ki a szövegből az olyan történésekre vonatkozó utalásokat, amelyek veled is

megtörtén(het)nek, ha tömegközlekedéssel (villamossal vagy busszal, esetleg zsúfolt vonaton)
utazol!
15. lépés: 16. feladat Helyszínek
T/16. 38. oldal
10 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : elmélyült szövegolvasás
M u n k a f o r m á k : az eddigi négyfős csoportok
16. Helyszínek
Milyen helyszínei vannak a novellának? Kik vannak Esti körül? Az utazás során kikkel kerül kiemelt
kapcsolatba? Gyűjtésedet próbáld meg táblázatba rendezni!
helyszínek a többi utas kiemelt szereplő
Megoldások
helyszínek a többi utas kiemelt szereplő
megálló egyedül
fölhágó emberfürtök
tornác tömeg kalauz
ellenőr
a kocsi belseje bűzös állatsereglet egy nő

ülőhely
– félfenéknyi
…– teljes
…– ablakülés=
=végállomás kalauz
16. lépés: 17. feladat Összehasonlítás
T/13. 38. oldal
10 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegfajták közötti különbségek felfedezése,

elbeszélő művek sajátosságainak felismerése, a narráció, tér, idő, cselekvésmozzanatok szerepe
M u n k a f o r m á k : először egyéni munka, majd a korábbi négyfős csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra
17. Két utazás
a) Halmazábrával hasonlítsd össze Örkény és Kosztolányi írását!
b) Megoldásodat beszéld meg társaiddal!
c) Írd be saját ábrádba zöld színnel csoporttársaid azon állításait, melyekkel egyetértesz!
Lehetséges megoldás
közös: „téma”: villamosút; motivikus elemek: felszállás, híd
különbség: A Kosztolányi-novella nem „talált” szöveg, mint Örkény egypercese, hanem ki-
talált történet, fikció. További lényeges különbség a két írás között, hogy Örkénynél voltakép-
pen nincs valódi cselekmény (nincsenek szereplők, nincsen elbeszélő), pusztán elvont tér- és
időmozzanatok vannak. A Kosztolányi-novellának ezzel szemben meghatározott és a szöveg
legelején „jelölt” elbeszélője van.
17. lépés:18–19. feladat
T/18–19. 39. oldal
20 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó : A diákok nyilván felfedezik a „közönséges” és „megrázó” jelzők

közötti ellentétet, hiszen e szavakkal kiemelten foglalkoztak a ráhangolódás fázisában.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : pontos szövegértés
M u n k a f o r m á k : először egyéni munka, majd a korábbi négyfős csoportok
18. Közönséges?
a) Olvasd el nagyon figyelmesen újra a Tizennyolcadik fejezet alcímét. Találsz olyan szavakat, ame-
lyek ellentmondanak egymásnak? Írd le őket!
b) Beszéld meg társaiddal az ötletedet!
c) Keress a novellából olyan szövegrészeket (legalább hármat), melyek azt erősítik, hogy helyénvaló
a megrázó szó használata az alcímben. Írd le őket!
Megoldás
a) közönséges, megrázó
19. Elsődleges és másodlagos jelentés
a) A fentiek alapján szerinted mi Kosztolányi novellájának elsődleges és mi a másodlagos jelentése?

Írd le röviden válaszodat!
b) Vitassátok meg válaszaitokat!
c) Keress a novellából olyan szövegrészeket, melyek erősítik a másodlagos (konnotatív) je-

lentésértelmezést!
Lehetséges megoldás: pl. a második bekezdés alakleírása ª újszülött, a nő a szerelem, a társkap

csolat lehetősége
T/20–21. 39–40. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a tanulási folyamat sérülése nélkül nem hagyható ki ez a feladat. Az

előző modul végén felvetett kettőződések tényét itt újra meg kell erősíteni
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a korábban tanultak elmélyítése
M u n k a f o r m á k : először egyéni munka, majd a korábbi négyfős csoportok, ezt követően
frontális
20. Gondold végig, hogy a fentiek alapján hogyan érvényesül ebben az elbeszélésben az iro
dalmi kommunikációnak az a lényegi sajátossága, hogy megkettőződnek a kommunikáció
tényezői?
Beszéljétek meg közösen a kérdésre adott válaszokat!
21. Ki beszél?
a) Ki szólal meg az első bekezdésben?

b) Ki szólal meg a második bekezdésben? Milyen lényeges eltérést fedezel fel ebből a szempontból
a két bekezdés között?
Megoldások
a) Esti Kornél és a narrátor/mesélő/elbeszélő (a „szólt Esti Kornél” szövegrészt a narrátor mondja)
b) eltűnik az E/3. személyű narrátor
19. lépés: 22. feladat Szakszöveg olvasása
T/22. 40. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : ismeretlen szakszöveg értő olvasása, lényeg-

kiemelés, problémamegoldó képesség, szabatos fogalmazás, (ön)értékelés gyakorlása, fejlesz-
tése
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd a korábbi négyfős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakszöveg olvasása és arra reflektálás
22. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
„Ordított a szél – szólt Esti Kornél.” Ettől az – első – mondattól kezdve az elbeszélés egyes szám
első személyben hangzik el.
De az egyes szám harmadik személyű, az Esti Kornélt „ismerő” elbeszélő, noha ebben a no-
vellában csak egy félmondat erejéig van jelen, az egész novelláskötetet jellemzi (gondoljunk csak
vissza Esti Kornél első iskolai napjára a Vörös Ökörben). Az író, Kosztolányi kitalál egy névtelen
elbeszélőt, aki ebben a történetben csak „idézi” a szintén általa kitalált Esti Kornélt.
Ez a kettősség – író és elbeszélő, a szöveget megalkotó valóságos, és a történetet elmesélő fik-
tív személy(ek) kettőssége – minden elbeszélő mű jellegzetes vonása, noha nem minden esetben
nyilvánvaló. Van olyan elbeszélés (vagy regény), amelyben az elbeszélő szinte azonosul az íróval,
kívül áll a történeten, úgy „tesz”, mint aki mindent tud, mindenbe beavatott s tudásáról készsége-
sen tájékoztatja az olvasót. Az ilyen elbeszélőt szokás „mindentudó elbeszélőnek” nevezni. Más
esetben az elbeszélő nem kívülálló, hanem valamilyen formában részese az eseményeknek. En-
nek számtalan változata lehetséges: lehet például „közvetítő” (hallottam egy történetet...), lehet
tanú (ezt láttam...), lehet szereplője (ott voltam), sőt főszereplője (velem történt) is a történetnek.
Ezekben a művekben az elbeszélő tudása nyilván korlátozott: annyit tud, amennyit szerepe meg
enged neki. Ez utóbbi esetekben az író vagy jelzi, hogy nem ő a történet mesélője (például nevet
ad neki), vagy épp úgy tesz, mintha ő lenne, de ez persze csak játék: az író sosincs valóságosan
benne a maga kitalálta történetben.
a) Fogalmazz meg írásban két pontosan feltett kérdést, amelyekből azt szeretnéd megtudni, hogy
társad érti-e a fenti szakszöveget!
b) Hallgassátok meg egymás kérdéseit, utána értékeljétek a feltett kérdéseket az alábbi módon:
Nekem ....................................................................... kérdése tetszett a legjobban, mert ........................

Nekem ........................................................................ kérdése is tetszett, mert ..........................................
reflek tál ás
T/23. 41. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ezt a feladatot, ha egy-egy részfolyamat a tervezettnél hosszabb

ideig tartott, fel lehet adni házi feladatnak is. Feltétlenül fordítsunk időt néhány megoldás közös
megbeszélésére. Ha van idő, a tanár értékelheti minden diák megoldását is. Az értékelés döntő
szempontja legyen a fantázia működése, a színes szövegalkotás.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi kreativitás, fantázia, empátia fejlesztése
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás
23. A novella továbbírása
Válassz ki a novellából egy minihelyszínt (a novella egyik részhelyszínét), és bővítsd ki a szöveget úgy,
hogy legyenek benne dialógusok is. Ügyelj arra, hogy a megszólalások érvényesek legyenek a villa-
mosutazásra és az életút-értelmezésre egyaránt.
3. A valószerűség látszata
(2 óra)
A modul célja egyrészt a fejezet korábbi irodalomelméleti fogalmainak gyakoroltatása, elmélyítése. Más-
részt itt az a kérdés kerül a tananyag fókuszába, hogy hogyan árnyalódik a kommunikáció tényezőinek
megkettőződése olyan irodalmi mű(vek)ben, mely(ek)ben a mű egyik leglényegesebb sajátossága a do-
kumentatív jelleg, a dokumentarizmus.
A ráhangolódás feladatok különböző módon, de azt a célt szolgálják, hogy a Tar-novella nyelvi vulga
rizmusát ne megbotránkoztató, nevetgélést kiváltó érdekességként, hanem (többlet)tartalmat hordozó
jelentésként kezeljék a tanulók.
A munkafolyamat elején szervezzük meg a négyfős csoportokat, a csoportbeosztás a modul egészében
megmarad. Amennyiben az osztály létszáma nem osztható néggyel, javasoljuk a háromfős csopor-
tokat.
A tanár választhat az A), B) és a C) változat között. Az A) és B) változat közös eleme, hogy olyan
műrészletet vizsgál, melyben fontos szerepe van a káromkodásnak. A) variáns Quentin Tarantino: Pony
varegény, B) variáns: Spiró György: Csirkefej), a C) variáns ismeretterjesztő szöveg a káromkodásról,
trágár beszédről.
A) 1–3. vagy B) 1–3. vagy C)1–3.

A)
R áhangolódás
1. lépés: 1. feladat Ponyvaregény
T/1. 42. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a közösen megnézendő rész az eleje főcímig tartó 4 perc 35 másod

perces részlet. Kifejezetten szerencsés lenne legalább kétszer megnézni a filmrészletet. Az első al-
kalommal nyilván meglepődnek a diákok, hogy ilyen szövegrészlettel foglalkoznak irodalomórán,
másodszorra már tudnak a kérdésekre és az adandó válaszokra is figyelni.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi viselkedés jellegzetességei, igény kiépítése
a színvonalas nyelvhasználatra
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd négyfős csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : filmrészlet megtekintése és képek értelmezése
Ebben a részben a fejezet korábbi irodalomelméleti fogalmait fogjuk gyakorolni. Egyúttal arra a
kérdésre is választ keresünk, hogyan árnyalódik a kommunikáció tényezőinek megkettőződése
olyan irodalmi mű(vek)ben, mely(ek)ben a mű egyik leglényegesebb sajátossága a dokumentatív
(a valós tényekhez hasonló) jelleg, a dokumentarizmus.
A)
1. Hogy beszél?
Nézzétek meg Quentin Tarantino filmjének, a Ponyvaregénynek (eredetiben: Pulp Fiction)
bevezető képsorait!
a) Mit árul el a beszédmód a két szereplőről?
b) Figyeld meg, hogy a trágár beszéd milyen eltérő helyzetekben jellemzi a szereplőket!
Megoldás: jó lenne, ha a diákok egyedül jönnének rá arra, hogy a fiú töltelékszóként használ
trágár kifejezéseket, a lány a támadás kezdetekor. Tehát már itt elkülöníthető a káromkodások két
csoportja, az egyik az indulat nélküli trágárság, a másik a motivált, itt éppen az agressziót erősítő
durva beszéd.
c) Figyeld meg, hogy a két szereplő testbeszéde hogyan vesz részt kettejük kommunikációjában?
Milyen jellegzetességeket emelnél ki?
Megoldás: a fiú nyeglén ül, két karját széttárva támaszkodik egyrészt az asztalra, másrészt az
ülés hátára, fél lába az ülésen, erősen gesztikulál, jobb kezében cigaretta, nagy, széles mozdulatai
vannak.
A lány eleinte szép, egyenes derékkal ül, mindkét kézfeje az asztalon, folyamatosan a fiú szemébe
néz, később két alkarját az asztalra fekteti, arra teszi a fejét, úgy figyeli a fiút, folyamatosan szem-
kontaktust teremt vele.
2. lépés:2–3. feladat
T/2–3. 42–43. oldal
15 perc
• Az A) 2. és A) 3. feladatot úgy oldjuk meg, hogy a tanulócsoport egyik fele az egyik feladatot, a
másik fele a másik feladatot oldja meg.
• Az időbeosztás során feltétlenül maradjon idő a közös megbeszélésre. Javasoljuk, hogy legalább
annyi csoport végezze el az egyik, mint a másik feladatot.
• A megbeszéléskor egy-egy küldött megy át egy-egy másik csoporthoz, így munkájuk eredményét
meg tudják osztani a másik feladatot végző csoporttal.
M u n k a f o r m á k : először frontális, később egyéni, majd négyfős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat
a v a l ó s z e r ű s é g l á t s z a t a 53
2. Vitassátok meg, hogy ha csúnyán beszéltek, ki szokott rátok szólni, és ki nem tesz meg
jegyzést!
3. Hogy beszélsz?!
a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a károm-
kodást!
Milyen helyzet(ek)ben megengedett Milyen helyzet(ek)ben tiltott

a trágár beszéd? a trágár beszéd?
– –
– –
b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy,

hogy saját ábrátokat kiegészítitek zöld színű beírásokkal. Apró monogrammal jelezzétek a szerző
nevét!
c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a többiekkel!
d) Beszéljétek meg az osztállyal közösen a felvetődött érveket!
B)
R áhangolódás
1. lépés: 1–2. feladat Csirkefej
T/1–2. 43–46. oldal
15 perc
• A feladatnak egyáltalán nem célja a megbotránkoztatás. A diákok szinte kivétel nélkül szoktak
trágár szavakat használni.
• A feladat céljaráébreszteni őket arra, hogy a nyelvi igényesség normakövetés, a káromkodás a
nyelvi norma felfüggesztése.
• A szüleik, tanáraik ezért nem szeretik általában hallani, ha káromkodnak, míg a diákcsoportban
történő káromkodás a csoporthoz tartozást erősíti meg. Ne haragudjunk, ha a néma olvasást
kuncogás vagy egyéb zavart jelző hang kíséri.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi viselkedés jellegzetességei, igény
kiépítése a színvonalas nyelvhasználatra, szöveg átalakításának gyakorlása, a jelentésmódosulás
felismerése

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni olvasás
B)
1. Olvassátok el Spiró György Csirkefej című darabjának második jelenetét!

Egy bérház udvarán kezdődik a darab, az első jelenetben egy öregasszony monológja hangzott
el. Éppen most jött haza a piacról, csirkefejet vett a macskájának.
Második jelenet
A kocsibehajtóból jön Srác és Haver. Srác Apa ajtajához megy, lenyomja a kilincset, rángatja, az ajtó
nem nyílik.
SRÁC
Bazmeg.
HAVER
Mi? Nincs még?
SRÁC
A rohadt életbe.
HAVER
Nincs itthon, mi?
Srác dörömböl, csönd.
Nincs itt senki, mi?
SRÁC
Mér nincs itthon? Bazmeg. Mér nem jön?
HAVER
Korán van.
SRÁC
De mér nincs itthon? Hazajövök, akkor mér nincs itthon?
Dörömböl, rugdossa az ajtót.
HAVER
Mér nincs kulcsod?
SRÁC
Honnan lenne? Mi? Hülye.
HAVER
Mér nem adtak?
SRÁC
Mert nem adtak. Csába.
HAVER
Nekem adott a fater.
SRÁC
Jó van, bazmeg, neked adott. Leszarom, bazmeg.
HAVER
Mér nem adott neked a faterod.
SRÁC
Csába. Kussoljá má, bazmeg.
HAVER
Na jó, akkor menjünk.

SRÁC
Mi a francnak.
HAVER
Most itt fogsz maj szobrozni, bazmeg?
SRÁC
Zavar, bazmeg?
HAVER
Maj visszajövünk.
SRÁC
Csába! Én elképzeltem! Hazaérek, itthon van, elképzeltem bent az egészet – jövök haza, és itt van
Apu – egy csomószor láttam, bazmeg, és jó volt – kurva jó volt, bazmeg – elképzeltem, érted? Kime
gyünk meccsre, sört iszunk, minden.
HAVER
Ma nincs is meccs, bazmeg.
SRÁC
Elképzeltem, bazmeg, érted?
HAVER
De ma sehol sincs meccs.
SRÁC
Leszarom, bazmeg. Én elképzeltem – egy csomószor – én mindenre emlékszek, bazmeg – mindenre
– mér nincs itthon?!
HAVER
Maj visszajövünk.
SRÁC
Üljél le a seggedre, bazmeg. Menjél a francba.
HAVER
Most mi van? Most mi van? Mi a franc van?
SRÁC
Semmi, bazmeg. Hülye fasz.
HAVER
Mér, hát maj megjön.
SRÁC
Fogjad be a pofádat, hülye.
Kis csönd, Haver leül.
2. A Srác és a Haver
a) Mit tudsz meg a Srác és a Haver múltjáról a szöveg alapján?
b) Szerinted mi a szerepe annak, hogy ebben a drámában a szereplőknek egyáltalán nincsen sze
mélynevük? Gondolj arra, hogy eddigi tanulmányaid során mely irodalmi művekben volt kiemelt
szerepe a névadásnak!
Megoldások
a) Annyit lehet biztosan tudni, hogy a srác „bent” volt. Ez lehet börtön, lehet javító – utóbbi a
valószínűbb. Feltehetően onnan ismeri a Havert, akinek idegen ez a környezet, tehát nem lehet
régi ismerős, a javító előtti időkből.
b) elvárandó minimum: Vámos Miklós novellája (a Pofon a Kisfiúk és Nagyfiúk című ciklusból), de
felidéződhet az Ószövetségből a Genezis: a teremtéskor az elnevezés, jóváhagyás, újrateremtés
gesztusa is. (Ábrám és Sáráj átnevezése a szövetségkötés gesztusaként Ábrahámmá és Sárává, az
Úr nevének kiejtéstilalma.)
A névadás személyessé, egyedivé, egyszerivé teszi a szereplőt, ennek hiánya ettől fosztja meg,
lásd Vámos: Kisfiú, Nagyfiú (és más beszélő nevek).
T/2. c)
• A következő két részfeladat közül a tanár tetszése szerint válogat.
• Ha nem tartja helyesnek a diákok hangos szövegolvasását, semmiképpen ne döntsön az első
lehetőség mellett. Ebben az esetben érdemes lenne megkérdezni a diákokat, hogy ki olvasná fel
hangosan valamelyik szereplő szövegét.
• Azoktól, akik nem jelentkeznek, kérdezzük meg, hogy miért nem vállalják ezt szívesen.
• A diákok jelentős hányada sokszor használ trágár szavakat töltelékszóként (különösebb indulat
nélkül is). A drámarészlettel való foglalkozás kiváló lehetőség arra, hogy tudatosan közelítsenek
ehhez a kérdéshez.
• Ennek a szituációnak óriási előnye, hogy nem osztályfőnökként/szaktanárként hangzik el a „ne
káromkodj” intelem, hanem ők nem akarnak káromkodni, csúnya szavakat kiejteni, és arról ér-
demes beszélgetni, hogy vajon miért nem. Tudatosul bennük, hogy amikor káromkodnak, vétenek
a nyelvi norma ellen.
c)
– Osszátok ki a szerepeket egymás közt, és olvassátok fel a jelenetet!
– Ha zavar a trágár, csúnya beszéd, amit a szöveg szerint mondanod kellene, írd le minél részleteseb-
ben a két szereplő külsejét!
– A dialógusokból töröld ki a trágár szavakat, és cseréld ki őket szalonképesekkel. Figyelj arra, hogy
mindegyik szót helyettesítsd be másikkal! Milyen figurák formálódtak így, az átalakítás után?
T/3. 47. oldal
15 perc
• A feladat I. és II. részét úgy oldjuk meg, hogy a tanulócsoport egyik fele az egyik feladatot, a
másik fele a másik feladatot oldja meg.
• Úgy osszuk be az időt, hogy feltétlenül maradjon idő a közös megbeszélésre. Javasoljuk, hogy
legalább annyi csoport végezze el az egyik, mint a másik feladatot.
• A megbeszéléskor egy-egy küldött megy át egy-egy másik csoporthoz, így munkájuk eredményét
meg tudják osztani a másik feladatot végző csoporttal.
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd négyfős csoportok
3. Hogy beszélsz?!
I.
kodást!
Milyen helyzet(ek)ben megengedett Milyen helyzet(ek)ben tiltott

a trágár beszéd? a trágár beszéd?
– –
– –

hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal
jelezzétek a szerző nevét!
c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot
végző csoporttal!
d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka

eredményét!
II.
a) Amikor Spiró György darabját bemutatták, az első előadásokon igen sokan felálltak, és tüntetve,
hangos zörgéssel, látványosan elhagyták a nézőteret. Fel voltak háborodva azon, hogy Thália
templomában, a színházban durva beszédet hallanak.
A két oszlopba gyűjts érveket, melyek szerint a nézőknek igazuk volt, és gyűjts érveket arra, me-
lyek szerint a nézőknek nem volt igazuk.
a nézőknek igazuk volt, mert: a nézőknek nem volt

igazuk, mert:
– –
– –

hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal
jelezzétek a szerző nevét.
c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot
végző csoporttal!
d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka

eredményét!
R áhangolódás
1. lépés: 1–2. feladat Ismeretterjesztő szöveg
T/1–2. 48. oldal
15 perc
• A feladat célja a káromkodás, trágár beszéd problémájának felvetése, annak tudatosítása, hogy
a káromkodás mindig a nyelvi norma megszegése. Ez gyakran tudatos. A diákok szinte kivétel
nélkül szoktak trágár szavakat használni.
• A feladat célja, hogy ráébressze őket arra, hogy a nyelvi igényesség normakövetés, a károm-
kodás a nyelvi norma felfüggesztése. A szüleik, tanáraik, ezért nem szeretik általában hallani, ha
káromkodnak, míg a diákcsoportban történő káromkodás a csoporthoz tartozást erősíti meg. Ne
haragudjunk, ha a néma olvasást kuncogás vagy egyéb zavart jelző hang kíséri.
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni olvasás, tanári kalauz, T-táblázat
1. Olvasd el figyelmesen az alábbi ismeretterjesztő szöveget!
Szitkozódás, átkozódás, káromkodás, „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések
Majdnem minden kultúrában léteznek olyan nyelvi megnyilvánulások, amelyek a megszólítottal szem-
beni durva támadást fejeznek ki. Gyakori formája ennek a szitkok, átkok hangoztatása. Semmiképp
sem helyeselhető a másik ember szidalmazása, de ha mégis megtörténik, akkor nagyon kell vigyázni
arra, hogy a hallgatóság számára még elfogadható legyen a durvaság mértéke. Különböző hallgatók
különböző durvaságot hajlandók elfogadni; ez az idővel is változik. Például az egyen meg a fene vagy
az egyen meg a franc régen nagyon súlyos átkok voltak, a fene és a franc(kór) ugyanis nagyon súlyos
betegségeket jelentettek. Ma már ezek nem a legdurvább szitkok, de még ezek se fogadhatóak
el minden helyzetben (például a felnőttek csak akkor használják egymás közt, ha nagyon közeli
ismerősök). A még durvább szidalmakat, amelyek ma főleg nem betegségekre, hanem testi dolgokra
utaló, ún. „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések, a felnőttek csak nagyon csúnya veszekedéseknél
(pl. kocsmai verekedés) használják. Igaz, a fiatalabbak körében ezek kevésbé minősülnek súlyosnak.
Hagyományosan, a legtöbb kultúrában van a szidalmaknak egy olyan formája, amelyik nem más
emberekkel szembeni támadást, hanem „a sorssal” szembeni tehetetlen dühöt fejezi ki. Ezt nevez-
zük káromkodásnak. Ezeknek tehát nem a támadás, hanem csak az indulat levezetése a célja, nem
irányul egyes emberek ellen; ennek ellenére sokan bántónak találják, ha valaki csak ilyen formában
képes az indulatain úrrá lenni. A legtöbb kultúrában a káromkodás is szitkozódásból, átkozódásból

áll, csak éppen nem a hallgatóságnak van „címezve”. Nagyon gyakori a káromkodásban a különböző
tabuk megsértése. Tabukifejezés az, amit egy bizonyos társadalomban nem illik kimondani (például
szent dolgok neve, „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések). Sok káromkodás, amely ma már nem
is annyira súlyos, eredetileg súlyos tabukat sértett meg (pl. a szentségit). Kultúránként nagyon eltérő,
hogy mi számít tabunak, például a grúzban a kígyót jelentő szavak ilyenek (és más kultúrákban is
előfordul, hogy veszélyes állatok neveit nem szabad kimondani).
Mind a szitkozódásnak, mind a káromkodásnak szokásos kellékei tehát a tabukifejezések. Ezeket a

mai kultúrában „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezésnek szokták nevezni. A mi mostani kultúránk-
ban ezek mind testi funkciókhoz (kiválasztás, nemi élet) kapcsolódnak, a vallási tabuk, a betegségek
vagy veszélyes állatok nevei ma nem számítanak tabunak. A „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések
használata nagyon sokakat önmagában is bánt, még akkor is, ha egyáltalán nem is szitkozódásban
vagy káromkodásban hallják őket. Különböző közösségekben nagyon változik azonban azoknak a
kifejezéseknek a köre, amelyeket ezek közül szabad használni. Az udvariasság alapszabálya, hogy
mindig a legérzékenyebbekhez kell alkalmazkodni, tehát semmi olyan kifejezést nem szabad használ-
ni, amely a hallgatóság bármelyik tagját bánthatja!
Végül érdemes megemlíteni az eufemizmusnak nevezett jelenséget (ezt a görög szót finomításnak
fordíthatnánk). Ezt a jelenséget is nagyon sok kultúrában megfigyelhetjük: sértő vagy egyenesen
tabukifejezések eltorzítását jelenti abból a célból, hogy „szalonképes” maradhasson az, aki kimondja
őket. Például a vallási tabut sértő az istenit helyett mondják azt, hogy az iskoláját, ugyanígy a hétszent-
ségit helyett azt, hogy a hétszázát. Sokszor ezek az eufemizmusok megengedettek, annak ellenére,
hogy mindenki ismeri az „igazi” tartalmukat, vagyis az eredetüket, és annak ellenére, hogy pontosan
ugyanolyan indulatot fejeznek ki, mint az eredeti kifejezések.
(Kálmán László)
2. Válaszolj az alábbi kérdésekre a fenti szöveg alapján!
a) Mi a különbség szitkozódás, átkozódás és káromkodás között?

szitkozódás, átkozódás
káromkodás
b) Mit jelent a tabukifejezés?
c) Bizonyítsd be, hogy a tabukifejezések koronként, kultúránként változnak!
d) Gyűjts a mai magyar nyelvből olyan szavakat, kifejezéseket, melyek felismerhetően valamilyen
tabukifejezés finomításai (eufemizmusok)!
Megoldások
a) szitkozódás, átkozódás: olyan nyelvi megnyilvánulás, mely a megszólítottal szembeni durva
támadást fejez ki, célja a másik ember megtámadása, nyelvi agresszió
káromkodás: nem más emberrel szembeni támadás, hanem a sorssal szembeni tehetetlen dühöt
fejezi ki, célja az indulat
b) nem illik kimondani, leírni
c) a vallási tabuk, a betegségek vagy veszélyes állatok nevei ma nem számítanak tabunak, nap-
jainkban, a mi mostani kultúránkban a tabukifejezések mindegyike testi funkciókhoz (kiválasztás,
nemi élet) kapcsolódik
d) basszus, bakker, vazze, menj a pitlibe
T/3. 50. oldal
15 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Feltétlenül maradjon idő a közös megbeszélésre.

M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd négyfős csoportok, majd közös
3. Szabad? Tilos?
kodást!
Milyen helyzet(ek)ben megengedett a Milyen helyzet(ek)ben tiltott a trágár

trágár beszéd?: beszéd?
– –
– –

hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel, ezeket zöld színnel jelöljétek! Apró monogram-
mal jelezzétek a szerző nevét!
c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a többiekkel!
d) Beszéljétek meg az osztállyal közösen a felvetődött érveket!

Jelentésteremtés
T/4–5. 50–51. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : mondattagolás nélküli szöveg értő olvasása,

szövegtani ismeretek mélyítése
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni olvasás
4. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, utána válaszolj a kérdésekre!
én vagyok mindig a legmagasabb gépen, hogy ne érjem el, és ha szólok a gépbeállítónak, csak
pofákat vág, mindig velem van baja, mit csináljon velem, alacsony vagyok, ezt azért figyelembe le-
hetne venni, biztosan el akar üldözni a műhelyből, két lábrácsot is odavonszolok magam alá, hogy
az asztalt elérjem, akkor meg mindig le kell szállni, ha az anyagot fel akarom rakni az asztalra, majd
elharapom a nyelvem. A nőket nem szereti a beállító, azt a nagy, behemót Jolánt kivéve, mert az
olyan erős, mint egy férfi, egyedül arrébb tesz egy hatvankilós vasládát, és úgy dolgozik, hogy oda
sem figyel, fütyörészik, bolondozik, amúgy nem rosszindulatú, engem is ő tanított be a marógépen,
csakhogy én mindig zárat marok, ami rövid idő, állandóan váltani kell az irányváltóval az asztalt oda-
vissza, délre már majd leszakad a karom, meg a szerszámot is oldani, kivenni a darabot, a másikat
betenni, szorítani, forgácsot leseperni, ó, hagyjuk.
a) Szerinted egy szöveg elejét, közepét vagy befejezését olvastad? Indokold válaszodat!
b) Milyen jellegzetességei vannak a szövegtagolásnak?
c) Mi mindent tudsz meg a megszólalóról?
Megoldások
a) Feltehetően egy szöveg közepe, hiszen hiányzik a bevezetés, nem segíti az értelmezést, hogy
az olvasó nem tudja, hogy ki, milyen helyzetben szólal meg – ez is a szövegelőzmény feladata
lenne –, kinek és miért mondja az olvasottakat.
b) Igen kevés az új mondat, egyetlen mondat szinte követhetetlen mennyiségű tagmondatból
áll.
c) gyárban dolgozik (gép, gépbeállító, marógép); nő (a gépbeállító a megszólalóval ellenséges,
általában nem szereti a nőket); alacsony (mindig nyújtózkodnia kell)
T/5.
Házi feladatnak szánjuk.
5. Olvassátok el Tar Sándor Hangulatjelentés – Még csak című elbeszélését!

Szempont az olvasáshoz: Mit jelent a cím két eleme?
TAR SÁNDOR: HANGULATJELENTÉS – MÉG CSAK
én vagyok mindig a legmagasabb gépen, hogy ne érjem el, és ha szólok a gépbeállítónak, csak
pofákat vág, mindig velem van baja, mit csináljon velem, alacsony vagyok, ezt azért figyelembe le-
hetne venni, biztosan el akar üldözni a műhelyből, két lábrácsot is odavonszolok magam alá, hogy az
asztalt elérjem, akkor meg mindig le kell szállni, ha az anyagot fel akarom rakni az asztalra, majd el-
harapom a nyelvem. A nőket nem szereti a beállító, azt a nagy, behemót Jolánt kivéve, mert az olyan
erős, mint egy férfi, egyedül arrébb tesz egy hatvankilós vasládát, és úgy dolgozik, hogy oda sem fi-
gyel, fütyörészik, bolondozik, amúgy nem rosszindulatú, engem is ő tanított be a marógépen, csak
hogy én mindig zárat marok, ami rövid idő, állandóan váltani kell az irányváltóval az asztalt oda-
vissza, délre már majd leszakad a karom, meg a szerszámot is oldani, kivenni a darabot, a másikat
betenni, szorítani, forgácsot leseperni, ó, hagyjuk. Az elején egyszerűen nem volt hely, amikor regge-
liztünk, leültem a helyére valakinek, mit tudtam én, hát egyszerűen odajött, felemelt, és kivett onnan.
Azt mondtam, azért se sírok, rohadjatok meg, leültem egy vasládára, és ettem, ettem, de inkább
magamat. Aztán a művezető is azt mondta, hogy nem való ez magának, picike, gyenge maga ehhez,
aztán behívott, és megfogott, azt mondtam neki, ide figyeljen, én úgy tökön rúgom magát, hogy
belezápul, a feleségét baszogassa, vagy rakja a forró zsírba, csak röhögte, magához szorított és feltett
az íróasztalra, de láthatta rajtam, hogy belemártom a kezem a szemibe, mert elengedett, azóta nincs
bajunk egymással, csak ez a rohadt beállító, ez utál, vagy nem is hogy utál, hanem el akar üldözni a
műhelyből. Ha lemegy a szériám, szólok neki, hogy kész vagyok, már? azt kérdezi, éppen ideje volt
már, teszi hozzá, hogy azért ne örüljek, na, akkor számold meg, azt mondja, azt is mondtam már
neki, hogy ne tegezzen, nem ittunk pertut, de csak röhögi, nem számolom, meg mondom neki, ott
van a segédmunkás, arra van, csak vállat von, akkor várjál. Várok. Teljesítményben. Ide megy, oda
megy, még egy kávét is megiszik, a múltkor már bepörögtem, bementem a művezetőhöz, mondom
neki, ide figyeljen, nekem két gyerekem van, annak is enni kell, szóljon ennek a hájfejűnek, hogy
mozgassa magát, de nem szól neki, csak kinéz az ablakon a műhelybe, már csinálja, azt mondja, ezek
nem mernek szólni a beállítóknak, azok az igazi urak a műhelyben, annyit keresek, amennyit ő igazol
le, ő adja a munkát, ő osztja be az időmet. Tizenhat gép van bent a műhelyben, marógépek, min
denki hajt, mint a hülye, na, mindegy. Örültem pedig, mikor ide felvettek, azelőtt a savanyítóban
dolgoztam kint, a város szélén egy hodályban, hát az egy őrület volt, a torma szagát ma sem tudom
elviselni, a szemem állandóan be volt gyulladva, és a férjem is itt dolgozik, örültem, hogy egy helyen
vagyunk, igaz, nem sikerült, hogy egy műszakba járjunk, éppen váltjuk egymást, de még talán jobb
is így, amelyikőnk otthon van, az rendezi a gyerekeket, este találkozunk, a két mocskos kölyök rá
szokott teljesen, hiába fektetem le őket, ha jön az apjuk este, felkelnek, előmásznak, még esznek is
velem vagy az apjukkal, egyikőnk kezdi, amelyik délutános volt, aztán mindenki rááll, zsíroskenyeret
kenek, mikor mi van, a főtt étel azé, aki a munkából jön, aztán fekvés, négykézláb kell a kölyköket
belovagoltatni a szobába, mi még várunk, míg elalszanak, aztán bemegyünk mi is. Ez a kicsike nyári
konyha az otthonunk, albérlet, szoba-konyha lehetne, ha nagyobb lenne, de hát másnak még ilyen
sincs, a férjem rekesztett le belőle egy pici konyhát, kint főzök, meg eszünk, az a nappali, ez meg a
szoba, itt jár a busz egy méterre a fejünktől, hajnal négykor kezdi, az elején nem bírtam volna meg-
szokni, meg itt van egy kocsma is, ide járnak hányni meg vizelni a részegek, az egyiket fejen is vágtam
egyszer a palacsintasütővel, este, főleg nyáron, olyan húgyszag van, hogy nem merem az ablakot
kinyitni, inkább a konyhán át szellőztetek, hát szóval éppen hogy elférünk, a gyerekek, meg mi ket-
ten, csak Gabi az úgy alszik, hogy szétlöki magát, sokszor úgy nekinyom a szekrénynek álmában,
hogy alig kapok levegőt. Most reggeles vagyok, én viszem a gyerekeket, reggel mindig hideg van, az
egyik karomon, a másikat húzom magam után, sietni kell, nem akar jönni, aludna még, a kicsi már
alszik is a vállamon, amannak meg már biztos ki van nyúlva a keze, mert mindig húzom, már akkor
sírnak, amikor öltöztetem őket, istenem, csak aludhatnának, aludhatnánk még, ameddig akarunk,
a karomon a kicsi sokszor olyan idegen, mint egy húszkilós csomag, rettenetes, hogy megfordult a
fejemben, hogy belököm a kukába, amazt meg elengedem, én meg csak megyek, megyek világgá,
istenem, de borzasztó, hogy ilyenre gondol az ember, a buszon is, mint az állat, egymáson, nincs
ülőhely, nem adják át, azt mondja a múltkor egy hapsi, hogy asszonyom, én is gyerekkel vagyok, csak
most nincs nálam, jót röhögtek, szóval ilyen, de akkor már gyűlölök mindenkit, meg engem is gyűlöl
mindenki a buszon, mert erőszakos vagyok, taposok, nyomok, hogy a gyerek levegőt kapjon, meg a
kicsi fel ne ébredjen a karomon, lökök le mindenkit leszálláskor, lekurváznak, mert nem akarnak
leszállni, aki leszáll, nem biztos, hogy vissza tud szállni, mert más, új felszállók tolakodnak előre, ilyen
kor a nagyot is fel kell kapni, mert nem tud leszállni másképp, a múltkor is majdnem fent maradt.
Akkor már tiszta ideg vagyok, de nem csak én. Az öltözőben olyan a hangulat, hogy na, itt aztán
mindenki elengedi magát, van, aki állandóan pofázik, ez is idegesít, a másik meg hallgat, csak a ciga-
rettát szívja és néz maga elé, a harmadik meg a nemi életéről dumál, meg vakarja, minden idegesít
már, az jut eszembe, hogy vajon adtam-e a gyereknek sálat, meg hogy az óvónő, az a festett kurva a
nyakába tekeri-e, ha hideg lesz, mert az is csak kicsapja a gyerekeket az udvarra, és oda se figyel
rájuk, csak hetyeg a fűtővel, ezek meg marják egymást, mert utálja a gyerekeket, de meg is értem,
néha azon kapom magam, hogy bár ne lennének, ó, istenem, nem is tudom, mit csinálnék, de hülye
vagyok, mikor elkezdett szopni az első, az olyan gyönyörűség volt, hogy azt csak az tudja, aki anya.
Lent a műhelyben is utáljuk egymást, pedig vigyorog mindegyik, de azért fizetéskor nem a maga
céduláját nézi először, hanem a másikét, meg hogy a másik milyen munkát kap, meg megy a sus-
morgás, mindig alakulnak klikkek, kifognak valakit, szekálják, engem is kifogtak, de azt mondtam,
azért se sírok, nem fogok sírógörcsöt kapni, mint Szabóné, berohant a művezetőhöz, na akkor aztán,
az meg letolt mindenkit, úgy látszik laza a norma, ha mindenre ráérnek, majd levetetek belőle, hogy
ne legyen idejük egymást basztatni. Utál a hentes a boltban, mindig át akar verni, belevágja a mó
csingot, gyorsan becsomagolja, én meg megnézem, visszaadom neki, még neki áll feljebb, akkor
menjek máshová vásárolni, ott van, mondom, abból adjon, de ő ezt már levágta, nem érdekel, mon-
dom neki, adja ide a panaszkönyvet, jön a főnöknő, végigmér gúnyosan, húzgálja a száját, meghall-
gat, szinte átszúr a nézésével, adjál neki másikat, mondja aztán, csak azt nem tudom, mitől ilyen
igényes a hölgy, teszi hozzá, otthon veszem észre, hogy mégis hozzácsapott egy darab mócsingot,
mert másodszor már nem mertem kibontani, de gyűlölnek a közértben is, mert verem a kávédarálót,
hogy jöjjön ki belőle, ami benne van, ha veszek Gabinak két sört, mindig megkérdezik, hogy tán
vendég jön? És hogy nyugodtan vigyem vissza, ha nem fogy el, visszaveszik. Mindenki gyűlöl itt mind-
enkit, pólót akartam venni Gabinak, ott állt mellettem, erre az eladó vagy nyolc számmal nagyobbat
akart adni, egyszerűen elállta a többi polcot, én meg félretoltam, azt mondja, az kamasz méret, mit
nézek rajta, mondom neki, drága, nem látott még kétszer akkora kamaszt, mint a férjem? Egyet kihaj-
tott, mondom neki, nem jó, Gabi is mondta, valami egér van az elején, nekem egyszínű kell, nyúlnék
a másik után, azt mondja, ő meg majd hajtogassa vissza a kedves vevő után, egyáltalán tudom, hogy
mit akarok? Mondom, tudom, csak látni szeretném a többit, mind egyforma, azt mondja, az én ked-
vemért nem fogja kibontani mind a száz originál csomagolást, és a kenyérrel is, itt a mi boltunkban,
a főnöknőnek minden ujján gyűrű van, olyan láncok a nyakában, hogy egy tehenet elbírna, mindig
másnapos a kenyér, ott van a friss a raktárban, mondom neki, friss kellene, azt mondja, nincs, közben
ott van, érzik a szaga a meleg kenyérnek, de amíg a száraz el nem fogy, nem tolja ki, hiába ácsorgunk
ott, aztán azt is beírtam a panaszkönyvbe, és azt a választ kaptam, hogy a boltvezető helyesen járt
el, mert a kenyér hetvenkét óráig fogyasztható, hát én szeretném látni azt a rohadékot, aki ezt leírta,
amint hetvenkét órás kenyeret eszik, az a baj, hogy mindenki gyűlöl mindenkit, egymást is utáljuk,
elesett a gyerek a múltkor az utcán, hiába fogtam a kezét, tele a kezem cuccal, a kicsi a vállamon, hát
segített valaki? A gyalogosátkelőn még rám is dudált egy autó, hogy takarodjak már a francba onnan,
a buszvezető is állandóan acsarkodik, az utcaneveket úgy mondja be, mint egy őrmester, de az ál-
lomáson is a bemondó úgy kiabál, hogy az ember megijed, mindenki utasít, parancsol, a tanácsnál
is, az SZTK-ban is, mintha valami büntetőszázadban lennénk, a háztulajdonos is minden mondatát
azzal kezdi, hogy meg ne lássam, hogy ez, meg az, már a gyerekek is gyűlölik egymást, nem tudnak
játszani, rugdosnak, köpködnek, az enyémek is, itthon is, hisztiznek, nekem meg aztán végképp
nincs idegem műszak után szépeket mondani, előbb-utóbb elverem őket, azt mondja múltkor a
nagyobbik lányom, mikor a seggire vertem, hogy dögölj meg te kurva. Nekem. Mit mondjak erre,
kitől tanulja, csak egymástól tanulhatják, kimentem az udvari vécébe, és elkezdtem bőgni, aztán
nyugtattam magam, hogy biztosan nem úgy gondolta, az ilyen kicsi gyerek még nincs tisztába a sza-
vak értelmével, de azért félek, mert azelőtt meg belerúgott a lábamba, az apjának nem is merem
mondani, mert biztosan agyoncsapná azonnal
nézem a posztert, sziklás tengerpart, fák, napfény, nyugalom, nemsokára indulnak a buszok, már
tiszta nyirkos a párnám, Gabi horkol, a gyerekek szuszognak, még aludhatnék egy kicsit, még csak
fél négy
Megoldás: a hangulatjelentés: Gabiné ~ Gáborné belső monológja, az ő hangulatának

kivetülése;
a „még csak” szövegszerűen elhangzik a zárlatban, egyrészt a konkrét időpontot jelenti (még csak
fél négy), alhatok még, de már itt felbukkanhat a „de miért” kérdése
T/6. 54. oldal
házi feladat + 20 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a közös tanórai tevékenységet az otthoni munka megbeszélésével

kezdjük, a 6. feladat közös megbeszélésére mindenképpen kell időt fordítani!
• Az e) feladatban található kérdőív letölthető az internetről is, a Google-ba beírandó keresés: KSH
2001 népszámlálás személyi kérdőív
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés, szöveg átalakítása, szöveges
információ vizuális megjelenítése; a szociolektus érzékelése, funkciójának tudatosítása; az iro-
dalmi kommunikáció sajátosságainak tudatosítása, a közvetlen valóságra vonatkoztatás felfüg-
gesztésének tudatosítása
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd a korábbi négyfős csoport, a közös megbeszélés frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz
A következő feladatok kérdései a Tar Sándor-novellára vonatkoznak.

A kérdésekre először egyedül próbálj meg válaszolni. Ha elkészültél, beszéld meg csoporttársaiddal
megoldásaidat, válaszaitokat írásban rögzítsétek. Ha készen vagytok, az osztályban beszéljétek meg
közösen is megoldásaitokat!
6. Ki?
a) Hol, mikor, ki szólal meg? Keressetek a szövegből konkrét utalásokat a válaszhoz!
b) Az elbeszélés szövegében ki a megszólaló hallgatója?
c) Az előző kérdésre adott válaszod hogyan hozható összefüggésbe a megszólaló nyomdafestéket
nehezen tűrő szavaival, kifejezéseivel?
d) Keress az elbeszélés szövegéből olyan állításokat, melyeket vélhetően hangosan, másnak soha
nem mondana el Gáborné?
Megoldások
a) hol: az ágyban¨ ”nyirkos a párnám”, „Gabi itt horkol mellettem”
mikor: hajnali fél négykor¨ utolsó bekezdés
ki: a feleség
b) mindenki alszik körülötte, magában gondolkodik; nem külső személy, hanem önmaga
c) hallgatói kontroll esetén, tehát valóban elmondva gyaníthatóan finomabb lenne a megfogal-
mazás
d) Azt várjuk, hogy észreveszik a gyerek kukába lökésének indulatát. Ha nem veszik észre, a
közös megbeszéléskor feltétlenül kérdezzünk rá.
Lehetséges megoldás
név. ? Gáborné
lánykori név: ?
családi állapot: férjezett
gyermekeinek száma: 2
gyermekei neme: a nagyobbik lány
gyermekei kora: valószínűleg mindkettő óvódás, de lehet, hogy a kisebbik bölcsődés
foglalkozása: betanított munkás
munkahelye: vasterméket feldolgozó, három műszakban termelő gyár
lakóhely: nagyváros
lakáskörülmények: nyári konyha, albérlet
e) Töltsd ki az alábbi kérdőíven Gábornénak azokat az adatait, amelyek kiderülnek a novellából!

T/7. 59. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegvizsgálat szempontjainak gyakorlása, a

szociolektus érzékelése, funkciójának tudatosítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni munka egybevetése csoporttagokéval
7. Hogyan?
a) A 4. feladatban már megvizsgáltátok a novella elejének egyik nyelvi sajátosságát. Jellemezzétek

az egész elbeszélés írásképét, tagolását, írásjeleit, mondattagolását!
b) Bontsátok nagyobb szerkezeti részekre az elbeszélést! Egy-egy alegységnek adjatok címet! Mi-
lyen kulcsszavakat tudtok rendelni egy-egy részhez?
c) Vizsgáljátok meg az előző két kérdésre adott válaszaitokat! Mire lehet következtetni belőlük a
novella szerkezetére vonatkozóan?
d) Olvassátok el újra figyelmesen az elbeszélés első mondatát! Rajzoljátok le vázlatosan a képet!
Értelmezzétek jelképként a rajzot!
e) Hol van az elbeszélés egyetlen új bekezdése?
f) Mi látható ott?
g) Milyen viszonyban van az ottani látvány a szövegegésszel?
h) Mivel indokolható az új bekezdés?
Megoldások
a) tagolatlanság, a kis betűs kezdés valamilyen el nem hangzó szövegelőzményre, a lezáratlanság
a szöveg folytatására utal. A központozás hiánya a gondolatfolyam indázását, csapongását imi-
tálja
b) 1. munkahely, 2. család, 3. tágabb környezet (közlekedés, óvoda, hentes, más bolt)
c) a látszólagos tagolatlanság, hömpölygés mögött nagyon szigorú szerkezet rajzolható meg
d) az apró, pici nő ágaskodik az óriási gép előtt, a gép szinte agyontapossa. Nincs arányban a
kettő, agyonnyomja, eltapossa, mint ahogy ez a világ sem emberléptékű elviselhetetlenné teszi
számára a létezést
e) az utolsó bekezdés
f) olcsó poszter, sziklás tengerpart, fák, napfény, nyugalom
g) ellentét, a mindennapi élet ↔ a rohanás, a tülekedés, a taposás, gyűlölet, indulat
a kép ↔ megvásárolt, olcsó, hazug, nem megtapasztalt idill
h) a megszólaló számára ez a nyugalom soha nem lesz megélhető, élete nem fog nyugvópontra,
harmonikus állapotba kerülni (sőt: gyermekében folytatódhat→ igaz, hogy még maga számára
sem tudatosan, de azt mondja az anyjának, hogy „dögölj meg te kurva”)
T/8. 60. oldal
10 perc
Kiemelt képességek, készségek: korábban tanultak elmélyítése, szakszókincs

használata
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat
8. Megkettőzött tényezők
Tar Sándor írt egy novellát, melyben egyes szám első személyben szólal meg egy betanított
munkás asszony.
a) Hogyan többszöröződnek meg a fentiek alapján ebben a novellában a kommunikáció egyes

tényezői?
A kommunikáció kötetben, folyóirat-

a novellában
tényezői ban, munkatankönyben
közölt novella
feladó(ja)
címzett(je)
beszédhelyzet(e)/valóság(a)
Megoldás
kötetben, folyóirat-
A kommunikáció
ban, munkatankönyben a novellában
tényezői
közölt novella
feladó(ja) Tar Sándor Gáborné
címzett(je) olvasó Gáborné
beszédhelyzet(e)/ valóság(a) az elbeszélés környezete hajnalban az ágyban
(pl. a munkatankönyv)
b) Szó volt már róla, hogy a művészi, irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztető sajátossága
az esztétikai konvenció, azaz a közvetlen referencialitás (valóságmegfelelés) felfüggesztése.
Gondold végig, milyen cselekvési lehetőségei lennének egy jóérzésű olvasónak, ha erre a monológra
(Tar Sándor novellája) érvényes lenne a közvetlen valóságmegfelelés!
c) Írj le egy-két cselekvési lehetőséget!
Lehetséges megoldások: gyámügyi szakemberként vizsgálhatnánk, hogy a gyermekek nyugodt

nevelését tudja-e biztosítani a család, gyári vezetőként gondolkodhatnánk azon, hogy jobb
munkakörülményeket biztosítsunk, rohanhatnánk segítséget nyújtani
reflek tál ás
7. lépés: 9. feladat Otthoni feladatnak ajánlott
T/9. 61. oldal
9. Írj!
Mint már láttuk, a művészi, irodalmi kommunikáció másik megkülönböztető sajátossága a po-
livalencia konvenció, ami azt jelenti, hogy műalkotásokat több módon is tudunk értelmezni.
a) A közvetlen, szó szerinti jelentésen – Gáborné életén – túl még miről szólhat ez az elbeszélés?
Válaszd ki, hogy az alább fölsoroltak közül melyik jelentésréteg(ek)et érzékeled erősebben a
műben!
– Egy társadalmi réteg, a betanított munkások helyzete a 80-as évek legvégének Magyarországán
– Társadalmunk betegségei, a rohanás, túlhajtottság, a szolidaritás hiánya
– Ép lélekkel egy torz, rossz világban
– A nők elviselhetetlen kettős terhe: helytállás a munkahelyen és a családban, háztartásban
– A világ nem az emberre szabott, túl sokat vár el tőlünk
– Egyéb (ha ezt választod, fogalmazd meg az általad gondolt jelentésréteget is)
b) Az általad választott jelentésréteget add címként, és alkoss egy rövid írást, melyben értelmezed
a novellát!
4. „Költő hazudj”
2 óra
A modul célja annak a kérdéskörnek a további tárgyalása, hogy milyen viszonyban van a műalkotás a
valósággal. Kiindulópontként nyugodtan támaszkodhatunk a hétköznapi kommunikációban megszokott
referenciális viszony rögzítésére, hiszen a diákok mindennapi életükben ezt a refencialitást tapasztalják
meg állandóan. Ettől a megfeleltetéstől lép el a modul a feladatok során. A képanyag bőségét az in-
dokolja, hogy könnyebb vizuális anyagon megközelíteni az elvonatkoztatást, sűrítést, mint szépirodalmi
szövegen, annak nyelve ugyanis egyrészt a hétköznapi, másrészt a művészi kommunikációé. Ugyanak-
kor az sem elhanyagolható szempont, hogy így könnyebb átlátnunk egy mű egészét, mint bármilyen
szépirodalmi szöveg esetén.
R áhangolódás
T/1–3. 62. oldal
15 perc
• A közös munka megkezdése előtt végezzük el a csoportbeosztást.
• Az osztálylétszám figyelembevételével alakítsuk ki a 3-4 fős csoportokat! Ezek a csoportok a
modul végéig együtt dolgoznak.
• Az egyéni munka eredményét (2. feladat) beszéljük meg a tanulókkal!
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábban tanultak alkalmazása
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd négyfős heterogén csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, eszmecsere
Műalkotás és valóság viszonyát vizsgáljuk a továbbiakban is. Kiindulópontként a hétköznapi kommu-

nikációban megszokott referenciális viszony szolgál. Különböző műalkotások vizsgálatának során látni
fogjuk, hogyan alakul mű és valóság viszonya a művészi kommunikációban.
1. Lapozz vissza A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 4. feladatához!

Idézd fel az ott tanultakat, rögzítsd újra írásban az ott megállapítottakat!
2. Az alábbi mondatot illeszd be legalább két eltérő beszédhelyzetbe! Teremts szituációt: ki

mondja, kinek mondja, mit tesz az, akinek mondja.
Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset.

1. szituáció 2. szituáció
ki mondja?
kinek mondja?
miért mondja?
mit tesz a hallgató?
Lehetséges megoldások: pl. koldus, fogyókúrázó, sivatagban eltévedt ember az oázisban,

hajótörött stb.
3. Beszéljétek meg egymás megoldásait!

Ha valamelyiket különösen szellemesnek tartjátok, osszátok meg a többiekkel, amikor erre
lehetőség nyílik.
T/4–5.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az egyéni munka eredményét beszéljük meg a tanulókkal. A „ki

mondja” kérdésre adott választ számszerűen vizsgáljuk meg: hányan írták le József Attila nevét
válaszul erre a kérdésre (lásd A és B variáns).
4. Talán többen felismertétek, hogy József Attila Tiszta szívvel című versében található a fenti
mondat. Milyen lényeges változások történnek, ha tudjuk, hogy versben hangzik el?
szituáció
ki mondja?
kinek mondja?
miért mondja?
mit tesz a hallgató?
5. Beszéljétek meg egymás megoldásait!

Ha valamelyiket különösen szellemesnek tartjátok, osszátok meg a többiekkel, amikor erre
lehetőség nyílik.
„ k ö l t ő ha z u d j ” 75
Elvárható megoldás: szituáció: kötet vagy irodalmi folyóirat; ki mondja: ld. lentebb, A és B variáns;
kinek mondja: a mindenkori olvasónak; miért mondja: olyan közeget teremt, ami érzékelteti az
elemi létszükségletektől való megfosztottság riasztó állapotát; miért mondja: a befogadót fizikai
kockázat nélkül megérintheti fizikai nélkülözés, az éhezés lehetősége a világban, a beszélők
közösségében
A variáns
Ha legalább öt tanuló nem József Attila nevét írta le a ki mondja kérdésre, kérjük meg őket arra,
hogy érveljenek amellett, hogy itt (is), mint mindenkor, szerepben szólal meg a költő. Célszerűbb
itt radikálisan és szélsőségesen fogalmazni, mert ezt igen nehezen értik meg a diákok. Az ár
nyalásra (pl. Radnóti költészete) ráér a tanár később is.
A többiek figyeljék és rögzítsék füzetükbe a választ.
B variáns
Ha ötnél kevesebb tanuló írta József Attila nevét a ki mondja kérdésre, érdemes a „vádlottak
padjára ültetnünk József Attilát”.
T/6. 15. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információkezelés, kritikai gondolkodás, érvelés,

önálló véleményalkotás
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd a 3-4 fős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, tanulói kérdezés (Kérdezzük a szerzőt c. technika)
6. Olvassátok el figyelmesen a verset!
József Attila: Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám, Hogyha nem kell senkinek,

se istenem, se hazám, hát az ördög veszi meg.
se bölcsőm, se szemfedőm, Tiszta szívvel betörök,
se csókom, se szeretőm. ha kell, embert is ölök.
Harmadnapja nem eszek, Elfognak, és felkötnek,

se sokat, se keveset. áldott földdel elfödnek,
Húsz esztendőm hatalom, s halált hozó fű terem
húsz esztendőm eladom. gyönyörű szép szívemen.
7. Vers és valóság
A) Az alábbi szöveg alapján válaszoljatok arra kérdésre, hogy miért utasította el a szegedi egyetem
nyelvészprofesszora a verset!
1925. március 30-án reggel zajlott le az emlékezetes Horger-eset, melyet próbáljunk most meg-
világítani Horger Antal szemszögéből is. Horger Antal egy konzervatív, vallási szempontból inkább
közömbös, pozitivista* tudós volt, aki német alaposságával, szorgalmával jelentős műveket alkotott
a magyar nyelvtudományban. Családi élete nem volt boldog. Későn házasodott, felesége nem akart
vele leköltözni Szegedre, ezen gyakran összevesztek, kapcsolatuk elhidegült. Horger kevéssel József
Attilával való megismerkedése előtt elvált. A magánossá lett ember ingerültségével gyakran fortyant
föl, de hamar le is higgadt. A versre nyilván az Új Nemzedék** vasárnapi száma hívta föl figyelmét.
A hétfő reggeli órán megpillanthatta József Attilát, erről juthatott eszébe újból a dolog, s természetesen
anélkül, hogy a bölcsészeti kar bármely más professzorával megtárgyalta volna, hirtelen és jogtalanul,
mint a bölcsészeti kar álláspontját közölte Attilával – a magáét. A költő később a Születésnapomra
című versében és önéletrajzában is megörökítette a történteket.
József Attilát nemcsak az téveszthette meg, hogy Horger a kar nevében látszott nyilatkozni: az
átlagosnál nagyobb költői önérzet is megszólalt benne. Emberi méltóságában és költői öntudatában
mélyen sértve maradt még egy ideig Szegeden, de lassan megérlelődött benne a gondolat, hogy
Bécsbe megy.
(Péter László írásai alapján)
(http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/jozsefattila/1925.html)
* pozitivista ~ pozitivizmus: olyan filozófiai irányzat, mely nem a tények magyarázatát, hanem a tények rögzítését,
leírását tartja az elsődleges feladatnak.
** Új Nemzedék: szegedi folyóirat. Ebben támadták meg először József Attila Tiszta szívvel című versét
B) Kérd számon József Attilától versbeli állításainak igazságát!

(Pl. hogyan lehet, hogy azt állítja, nincsen anyja, hiszen minden földi halandó anyától születik?)
Beszéljétek a megoldásaitokról. Kié tetszett legjobban? Miért? Írd le értékelő véleményedet arról a
kérdésről, amelyik legjobban tetszett!
Jelentésteremtés
T/8. 64. oldal
10 perc
• ��
A beszélgetést kb. 6-8 perc múlva osztálykeretek között folytassuk. Nagyon fontos, hogy eljus-
sunk annak tudatosításáig, hogy minden irodalmi műben szerepben szólal meg a szerző, többek
között ezért sem lehet az életrajzból megmagyaráznunk a verset, a feladó tehát nem egyszerűen
József Attila, hanem megkettőződik a feladó (József Attila és a szerepben megszólaló lírai alany).
• Ezzel együtt már itt felvetődhet a dokumentum vagy fikció kérdése. Egyetlen műalkotás sem
dokumentum, tehát minden műalkotás fikció, de most még nem kell hangsúlyozni, a későbbi
feladatok ezt a problémát járják körül.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : érvelés, kritikai gondolkodás
M u n k a f o r m á k : először egyéni, aztán 3-4 fős csoportok, végül az egész osztály
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere
8. Értelmesnek tartod azt, hogy verseken kérj számon konkrét életrajzi adatokat?
Igen, mert:
Nem, mert:
Beszélgetésünk eredménye:
T/9–11. 64. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ha az osztály létszáma miatt vannak háromfős csoportok is, a

kisebb létszámú csoportokban az 1., 2. és 3. képpel kell elvégezni a feladatot. A többi instrukció
a feladat végén olvasható.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vizuális élmény fogalmi értelmezése, ellentétes
vélemény elfogadása, fogalmi gondolkodás árnyalása
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd 4 fős csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, érvelés
9. Fényképalbum
Krakkóban voltatok kirándulni, a Mária-templomot is lefényképeztétek.
Ez a négy kép készült. Beszéljétek meg, hogy melyik képeket tennétek be és melyiket nem a családi
fényképalbumba! Indokoljátok, majd rögzítsétek válaszotokat!
1 2
3 4
10. Osszátok ki egymás között a képeket!

Az a három ember, aki az 1., 3. és 4. képet kapta, keressen érvet arra, hogy mindenképpen beteszi
a fényképalbumba!
Az, aki a 2. képet kapta, keressen érvet arra, hogy semmiképpen nem teszi be!
Az egymástól hallott érveket írjátok le.
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
11. Mi volt könnyebb?

A 2. képről könnyebb vagy nehezebb volt érvelni? Miért? Tehát melyik feladat volt könnyebb, a 9.
vagy a 10.? Közösen beszéljétek meg a választ, írjátok le az eredményt!
A csoport beszélgetése után osztálykeretek között is beszéljetek erről!
Elvárható válasz: A 9. feladat azért volt könnyebb, mert a fényképtől azt várjuk el, hogy valamit
pontosan, lehetőség szerint úgy rögzítsen, ahogyan mi láttuk.
A 10. feladat azért volt nehezebb, mert olyan értéket vagy értéktelenséget kellett felfedezni,
amit a konkrét látvány nem hordoz (pl. a sérült kép lehet azért értékes, mert a kistestvérem első
fényképezési kísérlete, vagy a szakadáshoz valamilyen érzelmi emlék kötődik – szakítás, megis-
merkedés).
Ezzel az állítással komoly előrelépést tettünk annak megértetéséhez, hogy az irodalmi alkotástól
(és a többi műalkotástól) nem várjuk el a referenciális megfelelést.
5. lépés: 12. feladat Festmény és fotó
T/12. 66. oldal
15 perc
• A két képpár összehasonlításának ugyanaz a célja.
• Kiosztható a csoportoknak csak az egyik vagy csak a másik, kiosztható az osztály felének az
egyik, az osztály felének a másik. A legidőigényesebb az, ha mindkettőt megkapják a tanulók,
akkor a fénykép és festmény „valóságrögzítése” közötti különbségekre is ki kell térnünk a megbe

széléskor.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vizuális élmények fogalmivá tétele, összehason-
lítás
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd 2-4 fős csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra, eszmecsere
12. Milyen lényeges hasonlóságokat és különbségeket fedezel fel a két képen?

Megállapításaidat rögzítsd halmazábrán!
A) Újszülött babák B) Téli táj
Hallgassátok meg egymás megoldásait! Ha valami nagyon tetszett, és sajnálod, hogy nem neked ju-
tott eszedbe, írd be zöld színnel saját ábrádba. Apró monogrammal jelöld a szerző nevét is.
Újszülött babák:
Közös: téma, tárgy → újszülött, csukott szem, félig nyitott száj;
az őt tartó kéz;
középpontos kompozíció
Eltérés: van, illetve nincs természetes háttér;
a tartó kéz esetleges, illetve beállított → zárt kompozíciót alkot a gyerekkel;
természetes fények, illetve mesterséges megvilágítás;
az arckifejezés zaklatott, nyugtalan, illetve nyugodt
Minden más jó válasz elfogadható.
Téli táj:
Közös: téma, tárgy → hó, fák levél nélkül, fenyő
Eltérés: nincs ház, illetve van;
természetes vonalak, illetve konstruált vonalak;
vízszintesen osztott képmező, illetve központos képmező;
a kivágás, keret esetleges, illetve zárt;
fekete-fehér, illetve színes;
természetes fények, illetve mesterséges színek (pl. égkék hó)
Minden más jó válasz elfogadható.
A Téli táj c. festmény Pittner Olivér munkája (1930-as évek)
6. lépés: 13–14. feladat Vojtina ars poétikája
T/13–14. 67. oldal
15 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : régi, nehezen érthető szöveg megértése, együtt

működési képesség
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd 3-4 fős csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat
13. Arany János egy hosszú verséből idézünk két részletet. A mű címe: Vojtina ars poétikája.
Költő hazudj, de rajt’1 ne fogjanak;
…
Győzz meg, hogy ami látszik, az való;
Akkor neved költő lesz, nem csaló, –
Amint nem az volt rég az átheni2 ,
Malacvisítást tudva színleni;
Ellenben a pór3, aki szűr alatt
Ríkatta disznát, és kuhin4 maradt,

Bár a visítót gúnyosan emelte,
A hallgatók füttyét megérdemelte.
Mert a közönség érzé, hogy amaz
Úgy rí, miként legtöbbször a malac,
Míg a valódi – csont és vér noha –
Tán úgy sikoltott, mint másszor soha.
Itt a különbség: hogy e látszatot

Igaz nélkül meg nem csinálhatod.
Csakhogy nem ami rész szerint igaz, –
Olyan kell, mi egészben s mindig az.
Talán nem való, hogy ez s ez úgy esett,
Tán ráfogás a felhozott eset:
Mátyás király nem mondta s tette azt;
Szegény Tiborc5 nem volt élő paraszt;
Bánk a nejével, megvénült falun,
Sosem dühönge többé a szarun,
Evett, ivott, míg végre elalún6:
De mit nekem valód, ha ez esetben
Bánk törpe lesz, Mátyás következetlen?
Ha semmi évszám, krónikás adat
Engem le nem győz, hogy nem tett vadat?
Nekem egész ember kell és király,
Vagy férj, nejéért aki bosszut áll,
S ember-, király-, meg férjben az egyén:
Csip-csup igazzal nem törődöm én.
1
rajt: rajta
2
átheni: athéni
3
pór: paraszt
4
kuhin: szégyenben
5
Tiborc, Bánk: Katona József drámájának (Bánk bán) szereplői. Bánk az ország nádora, méltóságteljes főúr, felesége
Melinda, akit a drámában megölnek. Bánk a darabban összeroppan. Tiborc Bánk jobbágya.
6
elalún: elaludt, azaz örökre elaludt, meghalt
14. Négyfős csoportokban válaszoljátok meg a következő kérdéseket.

Közös megoldásotokat rögzítsétek!
a) Milyen módon jelenítette meg a két ember a malacot? Hogyan fogadta ezt a közönség?
megjelenítés közönség viselkedése
az athéni:
a pór:
b) Milyen elvárásai vannak Arany Jánosnak a műalkotástól? Válaszaitokhoz használjátok fel segít-
ségül a két kiemelt szövegrészletet is!
Olyan kell, mi egészben s mindig az.

Csip-csup igazzal nem törődöm én.
c) Mit jelent tehát a fentiek alapján az idézet kezdő sora?

Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak
a) az egyik (a pór) igazi malacot vitt, de az „szokatlan módon” visított → csúfondárosan kinevet-
ték
a másik, az athéni színész imitálta, utánozta a visítást (úgy tett, mintha…) → elhitték
b) nem egy-egy részigazság, hanem az egész legyen hiteles
c) hihetően, meggyőzően kell művilágot teremteni
T/15–16. 69. oldal
10 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : együttműködési képesség, szakszöveg értése

M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd 4 fős csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói kérdezés, ötletbörze
15. Olvassátok el az alábbi szöveget, és tegyetek fel egymásnak egy-egy kérdést, amely alapján
arról szeretnétek meggyőződni, hogy társatok is érti az itt leírtakat.
Ha te nem értesz valamit, fogalmazd meg a kérdést társad, tanárod számára.
Arany János az irodalomtól nem azt várja, hogy tényszerűen feleljen meg a valóságnak, a
krónikáknak, azaz a történelem által rögzítettnek, hanem hogy lényeg szerint, egészben és min
dig legyen igaz, s hogy e lényegi igazság kifejezése érdekében bátran térjen el bizonyos rész
igazságoktól.
Természetesen Arany János szövege is csupán egy meghatározott korszak és irányzat irodalom-
felfogására, a realizmusra utal, amely a műtől a valószerűséget várta el.
Kérdésem:
16. Tartsatok ötletbörzét, és soroljatok fel olyan irodalmi vagy más műalkotásokat, melyekben
nyilvánvalóan nem a valószerűség látszatát kívánja kelteni az alkotó!
Lehetséges megoldások: mesék, mítoszok, sci-fik, mondák stb.
T/17.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : négyfős csoportok egy-egy tagja kapja meg az egyiptomi falfest-

ményt, a Rubljov-ikont (Andrej Rubljov: Szentháromság), a Blake- (William Blake: Macska) és a
Chagall-festményt (Marc Chagall: Születésnap).
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik
17. Mit láttak régen?
Bizonyosnak tekinthető, hogy az egy-

iptomiak, a középkoriak, a 19. és a 20.
században élők ugyanúgy érzékelték a
körülöttük levő világot, mint a mai em-
ber, hiszen érzékszerveik pontosan úgy
működtek, mint a mieink.
a) Osszátok ki egymás között az ezen

és a következő oldalon található négy
képet!
Gyűjtsön mindegyikőtök minél több érvet

arra, hogy a művész célja nem a valóság
szolgai másolása volt!
Érvek:
b) Munkátok eredményét osszátok meg

a többi csoport azon tagjaival, akik
ugyanazt a képet választották, mint ti!
Az új ötleteket, érveket írjátok le!
Új érvek:
reflek tál ás
T/18. 70. oldal
házi feladat
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vizuális információk keresése, gyűjtőmunka,

íráskészség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás
18. Keress legalább két olyan képzőművészeti alkotást (otthon, az iskolai könyvtárban, Inter
neten, stb.), melyekben a művész célja nyilvánvalóan nem a valóság ábrázolása! Bizonyításo
dat rögzítsd írásban, művenként legalább négy sorban!
5. „Hogy miért jó ez nekik?”
3 óra
A modul célja annak az igen nehéz kérdésnek a kóstolgatása, hogy miért van művészet. A Truffaut-film
kissé didaktikusan, de talán a diákok számára emészthetően tiltakozik a kultúraellenes gondolkodás
ellen, hitet téve az emberiség kulturális értékei mellett. A radikális pusztítás felől közelítve érintettekké
tehetjük diákjainkat, akikben igen erősen él a kultúra- és irodalomellenesség gondolata. A Mónika-show
azért került be a modulba, mert érdemes összevetni a film talk-show-ját a mai kereskedelmi televíziózás
egyik legnézettebb talk-show-jával.
R áhangolódás
T/1–3. 71. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Természetesen nem kell elvárni, hogy a diákok tökéletes részletes

séggel írják le a látottakat.
T/1.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a film 00.50.-től 01.42-ig
• A csoportbeosztást még a munkafolyamat elkezdése előtt végezzük el. Ha az osztály létszáma
nem osztható néggyel, legyenek háromfős csoportok is. Nem szerencsés ugyanazokkal a csopor
tokkal dolgozni, tehát változtassunk az előző modul csoportbeosztásán!
• Szakaszosan nézzük a diákokkal a filmet, tehát a módszer a szakaszos olvasás analógiájára törté-
nik, a filmben is többé-kevésbé az egymást követő jelenetsorok időrendjét követjük vetítéskor, de
a linearitás megszakad az antennaerdővel, ami a film kezdő képsoraikor látható, az eleje főcím
alatt.
• Az első részlet a tűzoltók elindulása, ezt követi a könyvek gyűjtése, a befejezés a könyvek meg-
gyújtása.
Kiemelt képességek, k é s z s é g e k : történetmesélési sémák mozgósítása, alka-
lmazása
M u n k a f o r m á k : négyfős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos olvasás, az előfeltevések megbeszélése
Az itt következőkben arra az igen nehéz kérdésre próbálunk választ keresni, hogy vajon miért van
művészet. Megnézünk néhány részletet egy filmből, amely tiltakozik a kultúraellenes gondolkodás ellen,
hitet téve az emberiség kulturális értékei mellett. A Mónika-show azért került be anyagaink közé, mert
érdemes összevetni a filmbeli talk-show-t a mai kereskedelmi televíziózás egyik legnézettebb talk-show-
jával.
1. Egy film eleje

Egy francia filmrendező, François Truffaut 1966-ban forgatott egy filmet Fahrenheit 451 címmel.
A film a jövőben játszódik.
a) Nézzétek meg közösen a film főcím utáni bevezető képsorait!

b) Kiket láttok a filmen? Mit csinálnak?
c) Fogalmazzátok meg előfeltevéseiteket! Mit fognak a következő percekben tenni? Írjátok le gon-
dolataitokat!
d) Beszéljétek meg egymással előfeltevéseiteket. Ha társatoktól elhangzott valamilyen új ötlet,
rögzítsétek!
Megoldások
b) tűzoltók(?), sötétszürke egyenruhás férfiak egyenként csúsznak le a tűzoltórúdon, vörös
tűzoltóautóhoz rohannak, egyenként kijelölt helyükre felszállnak, kinyílik a vörös szertárajtó. A
kamera követi az autót, amely száguld az országúton.
T/2.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : 01.42-től 05.07-ig
2. Tovább
a) Folytassátok a film megtekintését!
b) Mit csinálnak a hősök? Honnan veszik elő a könyveket?
c) Fogalmazzátok meg előfeltevéseiteket! Mit fognak a következő percekben tenni? Írjátok le gon-
dolataitokat!
d) Beszéljétek meg egymással előfeltevéseiteket! Ha valamilyen új ötlet elhangzott társatoktól,

rögzítsétek!
Megoldások
b) Felrohannak a lakásba, keresik a férfit, de csak az égő cigarettát találják a hamutartóban. A
könyveket először a csillár búrájában találják meg, majd a televízió belül üres dobozában, a
fűtőtest felett, később a pohárszékben, a poharak alatt. Zsákokba gyűjtik, lent az utcán vaskeretet
állítanak fel.
T/3.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : 05.07-től a 06.24-ig
„ ho g y m i é r t j ó e z nek i k ? ” 87
3. Tovább
a) Folytassátok a film megtekintését!
b) Meséljétek el a történteket!
c) A látott részletben a kisfiú felvett a földről egy könyvet. Képzeld magad az ő helyébe! Vajon mi
jár a fejében? Írd le a lehetséges gondolatait!
Megoldások: b) A zsákokba gyűjtött könyveket kiborítják a vaskeretre, fentről, a lakásból újabb

könyveket dobnak le, az ekkor még névtelen Montág beöltözik. Egy kisfiú fölvesz egy kiszóródott
könyvet, elkezd benne lapozgatni. A parancsnok feddő pillantását észrevéve, a gyerek apja elve
szi a fiútól a könyvet, és a könyvhalomra teszi. Montág meggyújtja a könyveket, azok elégnek.
Jelentésteremtés
2. lépés: 4–5. feladat Filmélmény – saját élmény
T/4–5. 72. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : fontos lenne, hogy diákjaink őszintén válaszoljanak, mert belülről

ismerősek számukra az iskolaellenes, tanulásellenes sémák. A személyes érintettség talán kö-
zelebb hozza őket ahhoz, hogy a kérdés őróluk is szól.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : empatikus képességek mozgósítása, őszinteség
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd csoportokban
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés
4. Könyvek
a) Neked vannak saját könyveid? Ha igen, írd le legalább háromnak a címét. Ha a szerzőt is is-
mered, rögzítsd az ő nevét is!
b) Ha neked nincsenek könyveid, szüleidnek vannak? Írd le legalább három címét lehetőleg a szerző
nevével együtt!
c) Ha otthon nincsenek könyveitek, az iskola könyvtárában már bizonyára jártál. Írd le legalább
három ott található könyv címét a szerzővel együtt!
5. Könyvégetés?
a) Mit szólnál ahhoz, ha a tűzőrök bemennétek a lakásotokba vagy az iskolába, és elégetnék az ott
talált könyveket? Válaszodat indokold!
b) Beszéljétek meg az adott válaszokat!
c) Te égetnél el könyveket? Ha igen, melyik(ek)et és miért? Ha nem, miért nem?
d) Beszéljétek meg válaszaitokat!
e) Ha hallottál olyan választ, amely neked is nagyon tetszett, írd le a füzetedbe, és apró mono-
grammal jelöld a szerző nevét!
3. lépés: 6–7. feladat Egy kis történelem
T/6–7. 74. oldal
20 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Az alkalmazás menete:
– A csoport egy papírlapot és ceruzát ad körbe meghatározott rendben, például jobbról balra
haladva.
– A z első diák leír egy gondolatot, majd továbbadja a tőle balra ülőnek. A papírlap körbe jár, amíg
a csoport minden tagja hozzá nem tesz valamit a leírt gondolathoz.
– Amikor körbeért a papír, újra körbeadhatják, mindaddig, amíg van a társaságnak mondani-
valója.
– Amikor mindenki leírta, a csoportban amit akart, közösen megbeszélhetik a leírtakat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló véleményalkotás, érvelés, kritikai gondol
kodás
M u n k a f o r m á k : a korábbi csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kerekasztal-körforgó
E s z k ö z ö k : annyi A/5-ös lap, ahány csoport van. A lapok tetejére felírhatjuk előre „Az állam
azért támadja a könyveket…” mondatkezdést, de ez elhagyható.
6. Könyvégetés
a) A filmben az államnak szinte elsődleges feladata a könyvégetés. Kerekasztal-körforgóval be-

széljétek meg, miért érdeke az államnak a könyvégetés! A cédulára felírt nyitott végű mondat a
következő: „Az állam azért támadja a könyveket, mert…”
Írjátok le az érveket!
Kiegészítő anyag a 6–7. feladathoz:

Babits Mihály: KÖNYVPROPAGANDA ÉS KÖNYVÉGETÉS
Az idei magyar könyvnapot kevéssel előzte meg az európai

könyv tragikus napja: a berlini könyvégetés. Barbár szelek
fújnak, s Omar Kalifa korszaka látszik visszajönni. Az éle-
tet többre tartjuk a betűnél, s életnek pártunkat és har-
cunkat értjük, pártunk egyedül üdvözítő világmegváltását.
Ha ennek a betű nem segít, vagy épen ellene hat: pusz-
tuljon a betű! A berlini könyvégetők voltaképp egészen
modern elv szerint jártak el, oly elv szerint, melyet a mi
(teljesen más világnézetű) ifjú irodalmáraink egy része is
unton hangoztat. 4. Könyvégetés a berlini Friedrich-Wilhelm
Csak ép hogy a könyvégetők a végső következéseket is Egyetem előtt (1933. május 10.).
(Cornelissen, J.:
levonták. »A könyv hatalom«: mondja egy régi közmondás.
Das 20. Jahrhundert. München 1988)
Ez kifejezi a barbár nézőpontot, mely napjainkban ismét
kezd uralkodni. A barbár lélek hatalmat lát a betűben. S
azt lát benne, mindinkább csak azt, a mai lélek is: előnyt, propagandát, fegyvert, egyszóval hatalmat.
Még jó ha nem varázshatalmat, mint az ősbarbárok. Az az érzés legalább, amivel a »horogkeresztes«
máglyára viszi a «nem-német» irodalmat, alig különbözhet lényegesen attól, amivel hajdan a boszor
kánymesterek könyveit elégették. A naív és félművelt antiszemita szemében a ��
»��
zsidó��
«��
irodalom va-
lami rejtelmes varázshálóhoz hasonlít, mely a szellemeket befonja és megbabonázza.
A könyv tehát hatalom, szellemi fegyver vagy varázserő, amit lehetőleg ki kell venni az ellen-
fél kezéből, s monopolizálni, vagy máglyába gyűjteni és elégetni. Ez a szent borzalom a Könyvvel
szemben még mindig nincs a Könyv bizonyos tisztelete nélkül; s a berlini máglya voltaképp nagy
hódolatünnep a Könyv hatalma előtt. Sokkal inkább, mint egy ilyen pesti »könyvnap«, melynek
alapgondolata az, hogy a könyv manapság nem kell senkinek, nem lehet eladni, s mesterséges üzleti
fogásokhoz, propagandához kell nyúlni, hogy egyáltalában eladható legyen. A könyvégető tiszteli a
Könyvet. Csakhogy barbár tisztelet ez: a Könyvben is az erőt tiszteli, a hatalmat, a harc fegyverét, a
propaganda eszközét, és nem célját.
Mi még a Könyv régimódi tisztelői közé tartozunk, e modern világ új barbárjaival szemben; és
sok tekintetben kevesebb az az erő és hatalom, amit a Könyvnek tulajdonítunk. Mi talán egy eltűnt
világból maradtunk itt, amely a Könyvvel még intim viszonyban volt. A barbár, írástudatlan ember
varázserőt lát a fóliánsban, az írástudó, a tudós, az olvasó távol van ettől a varázshittől. Mi jól tudjuk,
hogy a Könyvnek hatását és hatalmát az Élet harcosai nagyonis túlbecsülik. Ha a Könyv valóban oly
hatással volna az életre, mint hiszik, akkor az élet ma, a XVIII. és XIX. század irodalma után, egészen
másképp folyna, mint ahogy foly.
Az élet azonban megy a maga útján, a saját különös reakciói és komplikált lélektana szerint, és
nem igen engedi magát befolyásoltatni a könyvektől. Inkább ő befolyásolja, s akarja is befolyásolni
azokat, s az Élet hívei és harcosai, a külső élet emberei, valóban nem igen láthatnak a könyvben mást,
mint az élet eszközét. Így akarják igába fogni a könyvet, üldözik, égetik, vagy megrendelik és termelik
hivatalból, terjesztik vagy tiltják, mindebben csak eszköznek tekintve – az élet eszközének.
De aki igazában tudja, mi a könyv (legalább a legjobb része a könyveknek) az nem csupán az
élet eszközét keresi benne. Eszköz helyett életet keres benne. Nem hatalmat keres, mert a hatalom
mindig csak eszköz – hanem gazdagságot, ami cél. Leszűrődött régi életek gazdagságát keresi a könyv
ben, amivel a maga belső életét gazdagítsa. Az élet nem csupán harc, hanem béke is, nem csupán
kívül van, hanem belül is – a harc csupán eszköz, a béke a cél, a külső csak eszköz, a belső a cél. Nem
a halálos békét értem, hanem a kincses békét, a belső gazdagságot, minden külső élmény legvégső
gyümölcsét, amelyet a könyvek élményei érlelhetnek és szaporíthatnak.
Szó sincs róla, hogy az igazi olvasó (azért mert másnak és többnek tekinti a könyvet az »élet esz
közénél«), az élettől való menekvést, elzárkózást keresné az irodalomban. Ellenkezőleg: még több
életet szomjaz, nem elégedve meg a magáéval, és a körülötte élő élettel, s egyáltalán a saját kora
életével; idegen lelkek könyvbeszűrt életét szívja föl, távoli tájak, elmult korok életével és lelkével akar
gazdagodni ...
Hogyha magyar könyvére találsz, jó légyen, akár rossz,
Megvegyed, ámbátor olvasod azt sohasem,
– így hangzik felénk a régi mottó Kazinczy korából, aminek tanítását ma sokan ismét lelkére
szeretnék kötni legalább a könyvnap közönségének. Mi azonban arra gondolunk: ha a magyarban
élet van és szomj az életre, mentül több életre, (ami a lelki gazdagodás és fejlődés szomját jelenti),
akkor a magyar nemcsak eszköznek fogja érezni a könyvet, nemzeti vagy egyéb célok érdekében, s
nemcsak megveszi és terjeszti és propagandát csinál neki, hanem olvassa is és gazdagodik vele. De
ha korunk kezdődő barbársága, mely első lépés a halál felé, az ő lelkét is kikezdené: akkor propagálja
– és égeti.
Nyugat, 1933. 10–11. szám
Az első könyvégetés
Amikor Csin Si császár egyesíteni kívánta Kínát, sokan a régi, Csou-kori

(Kr. e. 1028−256) állapotok visszaállítását követelték. Követeléseiket a
konfuciusi tanokkal támasztották alá, ezért a császár hűséges minisz-
tere, Li Sze azt javasolta urának, hogy tiltsák be a filozófiával, történe-
lemmel és a költészettel foglalkozó műveket. A könyvek tulajdonosait
pedig arra kötelezte, hogy adják át a birtokukban lévő műveket, ha
pedig ezt elmulasztanák, vagy szándékosan rejtegetnék a könyveiket,
akkor halálbüntetést kell kiszabni rájuk. A törvény Kr. e. 213-ban életbe
is lépett, a könyvek nagy részét begyűjtötték és elégették, sok tudóst
pedig kivégeztek. Voltak, akik befalazták a könyveket, néhányan kívülről
tanulták meg azok tartalmát, s évek múltán, a tilalom feloldását követően emlékezetből újra lejegyez-
ték a szövegeket. Így sikerült az utókornak megőrizni néhány művet.
(Patrick Fitzgerald: Az ősi Kína. Helikon., 1989, 99−100. o.)
T/7.
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az eleje főcím alatti képsor 0.00–050
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz
7. Az állam
a) Nézzétek meg a film kezdő képsorait! Értelmezzétek az ott látottakat! Hogyan függ össze az
antennaerdő eddigi gondolataitokkal?
b) Ha kinéztek az ablakon, mit láttok a háztetőkön? Mi közös és mi eltérő a filmbeli és a mai
látványban?
c) A rádiózás elterjedésekor egy-egy készülék igen drága volt. Németországban Hitler hatalomra
jutása után kiadta a jelszót: „rádiót minden német háztartásnak”. Az olcsó tömegrádió aztán
eljutott a legeldugottabb német falvakba is. Csak egyetlen adót, a német propagandaminisz-
térium adását lehetett rajta fogni. Miért tartották fontosnak a diktatúrák (politikai önkényuralmi
rendszerek) azt, hogy az ilyen rádiók eljussanak az állampolgárokhoz?
d) A hetvenes évek második felében a kettéosztott Németország keleti felében, a Szovjetunió

fennhatósága alá tartozó NDK-ban (Német Demokratikus Köztársaság) az emberek állítólag
a televíziót gyakran képernyővel az utca felé állítva tették az ablakba. Vajon miért?
Indokold válaszodat!
a) Ha egy állam nem támogatja, sőt tiltja a könyveket, feltehetően gondoskodik arról az eszközről
– a televízióról –, melynek segítségével el tudja érni azt, hogy polgárai úgy „gondolkodjanak”,
ahogyan az a hatalom szempontjából előnyös.
b) A filmben egyforma antennák vannak; nálunk ma az igen sok parabola-antenna több műholdas
adás vételére szolgál, ez segítheti az információk sokféle forrásból történő sugárzását, vételét; ez-
zel szemben Montágék világában egyetlen adó működik.
c) Mert igen fontos propagandaeszköz: a diktatúrák vezetőinek az a céljuk, hogy az állampolgárok
ne gondolkodjanak önállóan, hanem mindig azt gondolják, amit az uralmon lévők szeretnének,
erre a hatalomépítés szempontjából igen nagy szükség van, e nélkül igen nehéz össznépi sike
reket elérni.
d) Így tiltakoztak az emberek a központi ideológia minden autonóm gondolkodást tiltó léte el-
len.
T/8. 75. oldal
10 perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : 13.16-tól a családműsor kezdetéig, 14.03-ig

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés
8. Linda
Nézzétek meg együtt a film következő képsorait!
a) Próbáld meg minél pontosabban jellemezni Montág és Linda kapcsolatát! Mi Linda legfontosabb
tevékenysége?
b) Hogyan válaszol Montág kérdéseire, közléseire?

Lehetséges vál aszok:

a) nézi a televíziót, szinte észre sem veszi, hogy férje bejött, nem köszönnek egymásnak
b) lassan, rezzenéstelen arccal, emberi reakciók hiányoznak, közben le nem veszi szemét a tele
vízióról
T/9–11. 75. oldal
25 perc
T a n á r i k ö z l é s : Lindát beválasztották a családműsorba.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jóslás, jóslásellenőrzés, összehasonlítás
9. Családműsor?
a) Fogalmazd meg előfeltevéseidet a családműsor lehetséges témájáról. Ebből következően milyen

szereplőket vársz, milyen cselevések, gesztusok jellemzik majd őket?
b) Beszéljétek meg elvárásaitokat. Találtatok azonosságokat, eltéréseket? Rögzítsétek tapasztalatai-

tokat!
10. Családműsor
Nézzétek meg közösen a film további részletét!
a) Mi teljesült elvárásaitokból? Miért? Indokoljátok válaszaitokat?
Lehetséges válaszok: Semmi. természetellenes beállítás, mereven szemtől szembe, a kamerára

merőleges nézésirányban beszélnek, nincs gesztusnyelv, a lámpa meggyulladásakor mereven
kifelé bámulnak Lindára.
b) Játsszátok el a jelenetet, lehetőleg úgy, ahogy a filmben láttátok! Könnyítésül mellékeljük a

szöveget.
Bemondónő:
Barátaim, testvérek! Titeket is vár a család.
Bernard:
Ugye, érted már, hogy milyen kutyaszorítóba kerültem? Bonyolult probléma, egyszerűen nincsen rá
megoldás.
Charles:
Várj, várj, várj Bernard! Biztosan van megoldás. Eddig tizenhárman vagyunk, igaz? Meg akarod hívni
Edwardot is, az már tizennégy.
Bernard:
De ha valaki megbetegszik, akkor megint tizenhárman vagyunk.
Charles:
Pontosan, tehát több embert kell meghívni.
Bernard:
Van benne valami.
Charles:
Mi van Lottyval és Jamesszel, velük tizenhatan lennénk, és ha megbetegszik valaki, akkor sem mara-
dunk tizenhárman.
Bernard:
Viszont felmerül a helyprobléma, Charles. Lottynak van két gyereke, két fiúcska, Charles, két fiúcska,
Freddie és a kis Jones.
Charles:
Nos, én itt nem látok problémát. Menjen a két gyerek, nos… teszem azt Helen szobájába. Mit gon-
dolsz Linda?
(piros lámpa villogni kezd, kinéznek a nézők felé)
Linda hallgat, piros lámpa villog
Montág:
Szólalj meg, rád várnak!
Linda:
Hát…szerintem…
Charles:
Látod, Linda egyetért velem. Lotty gyermekei Helen szobájába mennek és pont. Lindának ebben
igaza van.
Bernard:
Meg kell még oldani az ültetés problémáját. Erre lenne is javaslatom, miszerint ha Yvonne-t ültetjük
az asztalfőre, a jobbjára pedig Richardot…
Charles (közbevág):
Óh, nem, nem Bernard, Richard mostanában szóba sem áll Yvonne-nal Leslie miatt.
Bernard:
Óh, Marlene-t kell az asztalfőre ültetni. Marlene idősebb, mint Yvonne, tán még Jackie-nél is idősebb,
tehát ez nem probléma. Marlene ül majd az asztalfőn, igen, Madlene?
(kifelé néz, piros lámpa villog)
Igazam van?
Linda:
Tökéletesen!
Charles:
Ha Linda is egyetért, akkor legyen így. De még mindig van egy kis probléma a szobákkal.
Bernard:
Nos, mi jöhet szóba?
Charles:
Ott a rózsaszín szoba, oda mehetne Lillianne, Susanne pedig a zöld szobába.
Bernard:
Hol helyezhetnénk el Monicát?
Charles:
Van ötleted, Linda?
(piros fény villog, kifelé néznek)
Linda:
(kissé bizonytalanul): A kék szobában…
Charles:
Igazad van, Linda!
Bernard:
Igaza van!
Együtt (kifelé nézve):
Linda, Te egész egyszerűen zseniális vagy!
11. A műsor
a) Mi volt a kétperces családműsor témája? Írjátok le a vázlatát!

b) Milyen szövegszerkezeti sajátosságot, hibát vettetek észre?
c) Hány szereplőt említ a szöveg?
d) Mit tudunk meg a szereplőkről?
e) Felvetődik-e a beszélgetésben valamilyen emberi konfliktus?
f) Milyen okai lehetnek ennek? Feltevéseiteket (lehetőleg többet) írjátok le közös megbeszélés
után!
g) Beszéljétek meg ötleteiteket! Mi a közös bennük?
h) Mit gondoltok, miért nem tért ki ezekre a kérdésekre a film családműsora?
Válaszok:
a) – hogyan ne legyenek tizenhárman
– hogyan férnek el a vendégek
– ki üljön az asztalfőre
b) ismétli magát, a második és a negyedik egység szinte ugyanaz
c) 13 szereplőt
d) azon kívül, hogy vannak, szinte semmit
e) Yvonne és Richard nem áll szóba egymással Leslie miatt
f)
– szerelmi háromszög
– Yvonne és Leslie testvérek lehetnek, Leslie nagy kölcsönt kért a házaspártól, nem tudja visz
szafizetni
– Richard és Leslie jó barátok és munkatársak, Richard saját karrierépítése miatt csúnyán bánt
Leslie-vel, Leslie megérti barátját. Yvonne végtelenül haragszik rá
– minden más válasz jó lehet
g) emberi gyarlóságok, esendőségek, vétkek miatt történik a valódi összeütközés
h) mert ez az egyenvilág azt hirdeti, hogy mindenki boldog, tökéletes, és harmóniában él.
T/12. 78. oldal
15 perc
Kiemelt készségek, k é p e s s é g e k : adaptációs készség, összehasonlítás, kritikai

gondolkodás
T/12. a)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : nyilván igen gyorsan kínálkozó válasz egy-egy dél-amerikai szap-
panopera, de az ellen az szól, hogy azokban lineáris történet rajzolható fel. Bevallva, be nem
vallva igen sokan nézik a Mónika show-t, ezzel sok a közös vonás.
12. Mónika-show?
a) Szerintetek van a mai televíziós műsorok között olyan, amely sok szempontból rokonítható a
Fahrenheit 451 családműsorával? (Gondoljatok a sok keresztnévre, az emberi problémákra, il-
letve arra, hogy mély drámák húzódhatnak meg egy-egy félmondat mögött, de erre nem tér ki a
műsor.)
b) Az alábbiakban a Hölgyvilág című újság egyik szövegéből idézünk. A Mónika-show egyik adásáról
szól az írás, amelyben éppen az extrém, szokatlan öltözködés volt a téma.
A beszélgetés döcögõsen indul. Aztán a kék fotelben ülõ férfi felemeli a hangját, erre a sárga fotel-
ben feszengõ nõ megsértõdik, a fiú a bal szélen vitába száll, a középsõ ordít. És a Mónika show-ban
tetõfokára hág a hangulat.
Kint, a váróteremben hatalmas a sürgés-forgás. A sminkszobában percenként váltják egymást az
emberek, a folyosón furcsa fazonok ácsorognak. Az egyik orrában, szemöldökében, fülében karika; a
másik szemöldöke pirosba játszik; a harmadik haján – hajból – egy csónakforma lebeg. Kicsit ijedten
nézelõdöm. A Mónika-show szerkesztõje megnyugtat, hogy a mai adás témája az extrém öltözködés.
A meghívott vendégek mind egy-egy stílus képviselõi, akiket a hozzátartozóik is elkísértek.
A sok furcsa ember között végre találok néhány „rendeset” is. Leülök két középkorú nõ mellé.
Kiderül, hogy mindketten a mûsorban szereplõ lányukat kísérték el. Mária bevallja, izgul. Izgul a
lányáért, és izgul, mert lehet, hogy õ is szót kap. Elõvesz a táskájából egy fényképet. Gyönyörû
szõke lányt mutat, aztán egy vöröset, még egy kép: a tincsek kékbe játszanak. Ugyanaz a lány
háromszínû hajjal. Mária a fotókat a közönségnek hozta, hogy még érdekesebb legyen a show.
A másik anyuka közbevág. Õ a lánya barátja miatt került a show-ba. Gyorsan megmutatja a fiút,
a folyosón ácsorgó orr-, fül-, szemöldökkarikást. Csörsz Norbert, vagyis a karikás szívesen vállalkozott
a feladatra, bár a szereplésért nem kap pénzt. Halkan hozzáteszi: sajnos.
...
Mónika végre megérkezik. Az „A” bejáraton lép a stúdióba. Mozgása tökéletes, ruhája csi-
nos, sminkje kápráztató. Rövid bevezető után már kezdődik is a show. Minden pontosan a for-
gatókönyv szerint halad, nincs baki, nincs ismétlés. A gépezet olajozottan működik. A vendégek
jönnek-mennek, maradnak, vitatkoznak, a közönség pedig tapsol, nevet, húházik. Szópárbaj a
színpadon, a közönség feszülten figyel. A hangulat tetőfokára hág. És akkor... vége a műsornak.
Távozunk. Az arcunkon, mintha csak odaragasztották volna, még mindig ott libeg a mosoly.
c) A látott filmrészlet és a riportrészlet alapján gyűjtsd össze a két műsor közötti hasonlóságokat és
eltéréseket!
H a s on l ó s á g ok E l t é r é s ek
– –
– –
– –
– –
Hasonlóságok: izgulnak a szereplés miatt, minden pontosan, a forgatókönyv szerint halad, szópár-
baj a színpadon, ott libeg Linda arcán a mosoly
Különbségek: Mónika-show: sok a külső szereplő, Mónika sokat mozog, életszerű, van aktív
közönség, tetőfokára hágó hangulat
d) Mivel tudnátok magyarázni a különbségeket?
T/12. e)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A legfontosabb különbség tehát, hogy a Truffaut-film részlete egy
pillanatig sem akarja a valószerűség látszatát kelteni, míg a Mónika-show az életben fontos, min
denki számára jelentős élethelyzeteket, sorsdrámákat érint. Nem kell kikényszeríteni, de meg
lehet próbálni a beszélgetést olyan irányba terelni, hogy a diákok rájöjjenek, mivel magyarázható
a show nézettsége, és mivel magyarázható a műsorral szembeni értelmiségi fanyalgás.
e) Beszéljétek meg osztálykeretekben válaszaitokat!
T/13. 79. oldal
25 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : empátia, önismeret, mások ismerete

M u n k a f o r m á k : egyéni, közös
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás magunknak és annak megbeszélése
13. Könyvember
a) Nézzétek meg a film utolsó 10 percét! Ha olyan világban élnél, amilyenben a film játszódik, len-
nél-e könyvember? Ha nem, miért?
b) Ha igen, miért? Melyik könyvet tanulnád meg? Miért?
reflek tál ás
T/14. 80. oldal
20 perc
• Az írás a kritikai gondolkodás fejlesztésének és elmélyítésének hatékony eszköze.
• A reflektálás fázisában a tanár arra ösztönzi a diákot, hogy írjon arról, amit a kapott szöveg
számára személyesen jelent, és/vagy gondolja át, hogy saját életében mihez tudja kapcsolni az
olvasottakat, tanultakat; fogalmazza meg, miként befolyásolják a világról alkotott eddigi képét
az itt olvasottak, tanultak, mit érez vagy gondol a feldolgozott anyagokról. A rövid esszé a tanár
számára is lehetővé teszi, hogy jobb kapcsolatot építsen ki a tanulókkal, betekintést nyerjen az
osztályban zajló szellemi folyamatokba.
• Az időkeret itt igen szűkre szabott, de megoldás lehet az, hogy a szövegekkel való ismerkedés
történik az órán, az esszék írását pedig házi feladatnak adhatjuk.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai gondolkodás, kompromisszumkészség,
döntési képesség, kreatív írás, önálló véleményalkotás, érvelés
M u n k a f o r m á k : egyéni és csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé
14. A művészetről
Arra a kérdésre, hogy miért van művészet, talán soha nem fogunk tudni egyértelmű, egyetlen igaz
választ adni. De van művészet, és az emberi kultúrák kialakulásáig visszanyúló kutatások azt bi-
zonyítják, hogy a művészet az emberi társadalmakkal egyidős.
a) Olvasd el figyelmesen a négy idézetkártyát, és gondolkodj el azon, melyikről írnál egy 6-8 soros
rövid esszét! Az esszében vitatkozhatsz a szerzővel, de egyet is érthetsz vele.
b) Osszátok ki egymás között a négy idézetkártyát!
c) Nagyon fontos, hogy közös megegyezéssel döntsétek el, hogy ki melyik kártyát kapja. Ha először
nem tudtok megegyezni, mert maradt gazdátlan szöveg, gondolkodjatok közösen a szöveg által
felvetett gondolatokról, ezután próbáljatok újra egyezkedni.
d) Ha így sem sikerült megegyezésre jutnotok, sorsolással kell döntenetek az összes kártya majdani
tulajdonosáról!
A B
Ne szóljatok a szükségről. A legalja „Az irodalom nem arra való, hogy aszerint
Koldus is, bár teng, bír fölöslegest. éljünk. A művészet semmiféle megváltást
Ha természetnek többet, mint mire nem biztosíthat. Túl van a hatáskörén.
Szüksége van, nem adsz, az emberélet Csak csábíthat, megvilágíthat. Utána tisz-
Az állatéval egyenértékű lesz. tább a levegő. Nem tiszta, csak tisztább.”
(Mészöly Miklós)
(William Shakespeare)
D
C
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Az irodalom funkciója egy olyan laboratórium
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
létrehozásában áll, amelyben a művész a fik-
Megsimogatom őket halkan: írjak?
ció révén kísérleteket folytat az értékekkel.
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
(Paul Ricoeur)
Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.
(Tóth Árpád)
e) Külön papírra (pl. A/5-ös írólapra) írjátok meg az esszét!
f) Négy nagy csomagolópapírra tegyétek ki jól látható helyre a tanteremben az azonos témáról
szóló írásokat.
6. Enyém itt minden hatalom
3 óra
A modul célja Nagy László versének értő, műközpontú megközelítése és értelmezése. A szöveg nyelvezete
nem könnyű, de az elemzés feltárja az expresszív képalkotást, a halmozott mondatszerkezeteket, ez
közel hozhatja a diákokat a vers nyelvéhez, az ehhez társuló gondolkodáshoz. Ugyanakkor arra a
kérdésre is érdemes legalább megpróbálni a válasz keresését, hogy milyen helyzetekben volt képes
a múltban, hogyan képes napjainkban a műalkotás jobbá, szebbé, értelmesebbé, élhetőbbé tenni az
életet. Elgondolkodhatunk azon, hogy a vers tanúsága szerint mikor mi lehetett a művészet szerepe,
funkciója, hogy mi lehet ebben a szerepben a viszonylag állandó, s mi a koronként változó.
R áhangolódás
T/1–2. 81. oldal
15 + 10 perc
• A munkafolyamat kezdete előtt alakítsuk ki a négyfős csoportokat. Nagy László Himnusz minden
időben című versének első 7 versszakának refrén nélküli sorai szerepelnek egy-egy papírcsík
tetején. Összesen tehát 21 változat van.
• Mindenki kap egy papírt (egy sort). 21-nél nagyobb osztálylétszám esetén egy sor többször sz-
erepel, ebben az esetben a csíkokat folyamatosan kell újraosztani, így elkerülhető az, hogy egy
csoportban kétszer kerüljön elő ugyana z a sor. 21 fő alatti létszám esetén egy diák (illetve csoport)
– lehetőleg önkéntes jelentkezéssel – 2 sort is kap, de arra figyeljünk, hogy a négyfős csoportban
ne legyen ismétlődés.
• A papírcsík javasolt szerkezete: A/4-es papír fektetett formátumát kell harmadolni, ennek felső
részén (tetején) van a nyomtatott sor. Így fér ki a csíkra az üres ráhajtás is.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegalkotás irányított keretek között; eltérő
szövegek összevetése, általánosító képesség
M u n k a f o r m á k : először egyéni, majd 3-4 fős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös szövegalkotás papírhajtogatással
E s z k ö z ö k : az osztálylétszámnak megfelelő mennyiségű, a fent jelzett módon előkészített
papírcsík
10 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s • 8 . é v fo l y a m
A huszadik század második felében élt jelentős költő, Nagy László egy versének megközelítése és
értelmezése során a versen túlmutató tanulságokhoz is eljutunk a következőkben.
1. Nagy László: Himnusz minden időben

Ennek a versnek a soraiból kaptok most egyet-egyet. Minden kapott sor megszólítás; van, ahol
szerepel a te szó, van, ahol nem, de mindegyikben odaérthető kezdetként. Minden sort egy fo-
hász elejeként kell értelmezni.
T/1.
Te szivárvány-szemöldökű, Festmények rejtett mosolya,

Lázadásokban lobogó, Dárdának gyémánt-köszörű,
Díjra korbácsolt versenyló, Mézes bor, édes babona,
Harctéri sebek doktora, Templomon arany-kupola,
Napvilág lánya, lángölű, Csillag, dutyiba pillantó,
Piaci csarnok álmosa, Te fülemülék pásztora,
Hazátlanoknak otthona, Sugarak déli lantosa,
Tengerek habján csörtető, Siralomvölgyi datolya,
Béta-sugárban reszkető, Nyomorúságnak táncosa,
Legelső márvány-palota, Sok-fejű kölyket elvető,
Szilveszter-éji harsona,
a) Egészítsétek ki a megszólítást egy kéréssel, hajtsátok vissza a papírcsíkot, majd újra hajtsátok
vissza úgy, hogy a papírlapon csak a megszólítás szerepeljen, a ti kérésetek ne!
b) Adjátok tovább a ti papírlapotokat, a mellettetek ülőtől vegyétek el az övét, és írjatok egy újabb
kérést! A kétszeres hajtást ismételjétek meg, adjátok tovább a papírt, egészen addig, míg minden
csoporttag fel nem írta mind a négy kérést a megszólítotthoz!
2. Kéréseitek
a) Nyissátok ki a papírokat, és egyenként olvassátok fel a kéréseket!
b) Vizsgáljátok meg a hasonlóságokat és az eltéréseket! A mellékelt táblázatban rögzítsétek megfi-

gyeléseitek eredményét!
hasonlóság eltérés
1. megszólított:
2. megszólított:
en y é m i t t m i n d en ha t a l o m 10 1
3. megszólított:
4. megszólított:
5. megszólított:
Jelentésteremtés
T/3. 81. oldal
15 + 5 perc
• A feladat célja négy eltérő megközelítéssel ugyanaz; a vers első hét versszakában felsejlő időbeli
előrehaladás, kronológiai rendezettség felfedezése. Így a tanárnak lehetősége van differenciálni a
munka során. Az A), B), C) és D) feladat közül legnehezebb az A), valamivel könnyebb a B), ennél
könnyebb a C) és legkönnyebb a D).
• A tanár még a munkafolyamat megkezdése előtt tervezze meg a csoportbeosztást, így igen gy-
orsan meg lehet szervezni a munkát. Mivel az A) és B) feladatban nem kapják meg a diákok a
kész sorrendet, a C)-ben, D)-ben viszont igen, nagyon fontos, hogy úgy dolgozzanak a csoportok,
hogy lehetőleg ne hallják egymást. Ezért azt javasoljuk, hogy a tanterem négy sarkába ültessünk
egy-egy csoportot.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegösszefüggést biztosító elemek felfede
zése
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : alacsony osztálylétszám esetén négy homogén
csoport, nagyobb osztálylétszám esetén kooperatív kis csoportok (3-4 fő) a differenciált csopor
ton belül
M u n k a f o r m á k : egyéni, csoport
3. Sorrend
A)
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szövegkohézió lényeges tartalmi-logikai elemeit

önállóan felfedezni képes, kreatív, logikusan gondolkodók
E s z k ö z ö k : előre elkészített, preparált kártyák borítékban. Egy-egy kártyán egy-egy versszak
szerepel. Annyi borítékra van szükség, ahány tagja van a csoportnak, tehát minden csoporttag
kapja meg a versszakokat, hogy a sajátjával tudjon dolgozni a sorrend megállapításakor.
1 5
Siralomvölgyi datolya, Harctéri sebek doktora,
Festmények rejtett mosolya, Hazátlanoknak otthona,
Templomon arany-kupola, Mézes bor, édes babona,
Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem!
2 6
Piaci csarnok álmosa, Te fülemülék pásztora,
Nyomorúságnak táncosa, Sugarak déli lantosa,
Szilveszter-éji harsona, Legelső márvány-palota,
3 7
Te szivárvány-szemöldökű, Díjra korbácsolt versenyló,
Napvilág lánya, lángölű, Lázadásokban lobogó,
Dárdának gyémánt-köszörű, Csillag, dutyiba pillantó,
4
Béta-sugárban reszkető,
Sok-fejű kölyket elvető,
Tengerek habján csörtető,
Gyönyörűm, te segíts engem!
A)
a) Nagy László versének első 7 versszakát kapod meg összekevert sorrendben. Állíts fel egy logikus
sorrendet, amelyben szerinted a szakaszok egymásra épülnek!
b) Öt perc eltelte után próbáljatok meg közösen indokolható sorrendet felállítani! Milyen gondolati
ív tartja össze az általatok kigondolt sorrendet?
saját sorrend:
közös sorrend:
B)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ebben a feladatban lehet ugyanaz a versszakok sorrendje, mint az
A) feladatban, így egyszerűbb a kártyák sokszorosítása.
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a szövegkohézió fontosabb tartalmi-logikai elemeit
segítő szempont alapján azonosítani képes tanulók
E s z k ö z ö k : előre elkészített, preparált kártyák borítékban. Egy-egy kártyán egy-egy versszak

szerepel. Annyi borítékra van szükség, ahány tagja van a csoportnak, tehát minden csoporttag
apja meg a versszakokat, hogy a sajátjával tudjon dolgozni a sorrend megállapításakor.
B)
a) Nagy László versének első 7 versszakát kapod meg összekevert sorrendben. Keress az egyes
versszakokban utalást történelmi korra (őskor, ókor, kereszténység megjelenése, középkor, mo
dern, polgári társadalom, 20. század). Az utalások szerint próbálj meg időrendi sorrendet felál-
lítani a versszakok között!
b) Öt perc eltelte után próbáljatok meg közös sorrendet felállítani!
saját sorrend:
közös sorrend:
C)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez a csoport megkapja az első 7 versszak eredeti sorrendjét, de
ezt is külön lapon kell odaadni, mert nem szerencsés, ha az A) és B) csoport látja, láthatja a „vég
eredményt”.
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : segítő szemponttal a szövegből a vonatkozó történel-
mi utalásokat azonosítani és megnevezni képes tanulók
E s z k ö z ö k : annyi – a hét versszakot tartalmazó – lap, ahány tanuló van a csoportban.
C)
a) Olvasd el a vers első 7 versszakát!
b) Keress olyan szövegrészeket, melyekkel bizonyítani lehet, hogy a vers az emberi történelem ide-
jében előre halad (a civilizáció hajnalától napjainkig)!
c) Öt perc eltelte után együtt dolgozzatok tovább!

T/3. A), B), C)
Megoldások
– őskor, természeti erők istenként való megjelenése (vitalitás, teremtő nőiség) napvilág
lánya
– őskor, a civilizáció hajnala természet és ember harmóniája fülemülék pásztora
– ókor, az első városok, sumérek ~ Mezopotámia ~ Egyiptom legelső márvány-palota
– ókor a kereszténység megjelenése, a keresztény teológia hitelve az, hogy a földi létezésünk
siralomvölgy, szenvedés siralomvölgyi
– talán már a középkor, ábrázoló művészetek megjelenése Mária-ábrázolások, illetve a Mona
Lisa festmények rejtett mosolya
– középkor, keresztény kultúra kiteljesedése templomon arany kupola
– újkor, kapitalizmus áruviszonnyá válása díjra korbácsolt versenyló
– újkor, lázadások, barikádok, forradalmi harcok lobogó,
– újkor, a hatalom börtönválasza dutyiba pillantó
– legújabb kor, nagy, véres, 19. 20. századi háborúk harctéri sebek
– legújabb kor hazavesztések, határdiktátumok, emigráció hazátlanoknak otthona
– legújabb kor az egzisztenciavesztések borzalma nyomorúságnak táncosa
– az atomkorszak borzalmai béta -sugár, sok-fejű kölyket
Természetesen nem ennyire pontosan, részletezően kell elvárni választ. Ha a diákoknak olyan
ötlete van, amit a szöveg megenged, fogadjuk el. A feladatban elsősorban arra kell rájönni a
diákoknak, hogy a Gyönyörűm fel-felbukkan a történelem különböző, egymástól jól elhatárolható
időiben.
D)
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez a csoport megkapja az első 7 versszak eredeti sorrendjét, de
ezt is külön lapon kell odaadni, mert nem szerencsés, ha az A) és B) csoport látja, láthatja a „vég
eredményt”.
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a szövegből kiemelt részleteket történelmi korokkal
megfeleltetni képes, a szükséges történelmi tudást (mint előfeltételt) legalább részben birtokló
tanulók
E s z k ö z ö k : annyi – a hét versszakot tartalmazó – lap, ahány tanuló van a csoportban.
D)
a) Olvasd el a vers első 7 versszakát!
b) Melyik történelmi korhoz tudod rendelni az alábbi, kiragadott szövegrészeket?
c) Keresd meg ezeket a részeket a versben!
d) Milyen logikai sajátosságot fedeztél fel?

– napvilág lánya
– fülemülék pásztora
– legelső márvány-palota
– siralomvölgyi
– festmények rejtett mosolya
– templomon arany kupola
– díjra korbácsolt versenyló
– lobogó
– dutyiba pillantó
– harctéri sebek
– hazátlanoknak otthona
– nyomorúságnak táncosa
– béta-sugár… sok-fejű kölyket
T/4–6. 84. oldal
10 perc
• A feladatot könnyebben oldják meg a diákok, ha a versszakokat tudják rendezgetni. Megtehet-
jük, hogy az osztálylétszámnak megfelelő példányban osztjuk ki a négy versszakot, és a diákok
vágják fel a papírt. Ez azonban időt vesz el a tanórából.
• A tanár számára idő- és anyagigényesebb, ha az osztálylétszámnak megfelelő mennyiségű borí-
tékba helyezi a négy versszakkártyát.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegösszefüggést biztosító elemek felfedezése,
az ismétlődés szerepének (és az ismétlődés hiányának) felismerése a szövegben
M u n k a f o r m á k : az eddigi négy csoport
E s z k ö z ö k : a négy versszak külön papírlapon és olló vagy borítékok versszakkártyákkal
4. Sorrend még egyszer

Most a vers utolsó négy versszakát kapjátok meg összekevert sorrendben. Állítsatok fel egy logikus,
szerintetek egymásra épülő sorrendet! Milyen gondolati ív tartja össze az általatok kigondolt sor-
rendet?
A C
Jog hogyha van: az én jogom, Felragyog az én udvarom,
Enyém itt minden hatalom, Megdicsőül a vér s korom,
Fölveszem kardom, sisakom! Galambok búgnak vállamon,
Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, ha segítsz engem!
B D
Iszonyattól ha szédülök, Öröktől belémkaroló,
Ha a pimaszság rámdönög, Vánkosra velem hajoló,
Önmagammal ha kűzködök, Varjakat döggé daloló,
Megoldás: az eredeti sorrend: D – B – A – C; ha vannak komoly érvek más sorrend mellett,

fogadjuk el azt is. Ebben a feladattípusban nem az eredeti sorrend „rejtvényét” kell megoldani,
hanem érveket kell keresni egy működő szövegvariánsra.
Logikailag nagyon szorosan kapcsolódik az A – C, a „fölveszem kardom, sisakom” készülés a
harcra, ennek betetőzése, kiteljesedése a „felragyog az én udvarom”
Az, hogy a két versszak a gondolatmenet második tömbje, szintén egyértelmű, hiszen kiteljesedő
a folyamat.
Ugyanakkor az is felfedezhető, hogy a C versszakban a máshol ismétlődő „ha” helyett „te” szere-
pel. Ezzel szoros összefüggésben változik az igemód, a „segíts” felszólító módot feltételes mód
váltja fel. Ez valószínűsíti a C versszak zárószakasz jellegét.
A fentiekből következik, hogy a D és B sorrendjének eldöntése jelenthet problémát. A D elsősége
mellett a vers egész szövegéből lehet érveket gyűjteni. Igaz, hogy még nem ismerik a diákok a
8. versszakot, de a 8. versszak „öröktől” kezdése sokak számára érv lehet amellett, hogy ez a
versszak előbb van, mint a B, hiszen a B ideje döntően jelen idejű, a D ideje időtlen, illetve az
idők kezdetétől való.
5. Hallgassátok meg az egész verset!
6. Kérések a versben és a papírjaitokon
a) Szerintetek ki(k) a vers megszólítottja(i)?
b) A válaszhoz használjátok fel az 1. feladatban összegyűjtött kéréslistátokat is!
c) Ha több ötletetek is van, próbáljátok meg a megszólítottak közös vonásait megkeresni!
Lehetséges megoldások: egyetlen nő örök nő művészetek istennője múzsa
T/7–8. 85. oldal
10 perc
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegjellemzők felismerése: időszerkezet,

konkrét és általánosító részek megkülönböztetése, a lírai én jelenlétének eltérő módját érzékeltető
eszközök
M u n k a f o r m á k : frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös feladatmegoldás
7. Szerkezet
a) Mivel tudnád bizonyítani, hogy a versben önálló szerkezeti részt alkot az 1–7. és a 9–12. vers
szak?
Várható vál asz

1–7: a múltra vonatkozó képek, a lírai alany a refrénben van jelen, a három sorban nincs lírai
alany
9–12. jelen, illetve kitekintő jövő, igen erős E/1 dominancia
b) Hogyan kapcsolja össze a két részt a 8. versszak?
Várható válasz: hangsúlyosan minden idő, általánosító összegzés
8. „Gyönyörűm”
a) Beszéljétek meg osztályszinten, hogy a lírai alanyt mi mindenben segíti, segítheti a vers megszólí-
tottja, a „Gyönyörűm” a 8. versszak alapján!
Megoldás: Segíti őt szerelmes társként az élet küzdelmeiben, segít a személyiség függetlenségének

megőrzésében, művészetként örök értékeket teremt
b) Ha a versben erős hangsúlyt kapnak a korábbi történelmi korok, mi lehet a „Gyönyörűm”, azaz
a múzsa, a művészet koronként változó szerepe?
c) Mi(k) lehet(nek) a művészet koronként változó szerepe(i)?
reflek tál ás
T/9. 86. oldal
perc
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Az A) és B) feladat közül az egyiket házi feladatként kell feladni. Az

A) variáns inkább búvárkodást, könyvtárhasználatot vár el, a B) variáns szövegalkotási feladat.
9. Múzsákról
A)
a) Járj utána annak, hogy kik voltak a múzsák!
Megoldás: Múzsák: Zeusz és Mnémoszüné leányai. Kilencen vannak, Kalliopé az epikus költészet,
Euterpé a lírai költészet, Erato a szerelmi költészet, Thaleia a komédia, Melpomené a tragédia,
Terpszikhoré a tánc, Kleio a történetírás, Polümümnia a himnikus költészet és Uránia a csillagás-
zat múzsája volt.
b) Melyik múzsa „védelmi területe” nem tartozik ma már a művészetek körébe?
Megoldás: a történetírás és a csillagászat ma már tudomány
c) Születtek-e a görög antikvitás óta új, a görögség korában még ismeretlen vagy nem
művészetként értelmezett művészetek?
Megoldás: zeneművészet, festészet, szobrászat, filmművészet, fotóművészet stb.
B)
Nagy László ebben a versében a művészet hatalmáról, végtelen erejéről ír.
a) Alkoss egy rövid szöveget (7-9 sor), melyben te is a művészet erejéről írsz! Írásodban szöveghűen
szerepelnie kell az alábbi idézetek egyikének.
– szivárvány-szemöldökű
– fülemülék pásztora
– önmagammal ha kűzködök
– festmények rejtett mosolya
– siralomvölgyi datolya
– fölveszem kardom, sisakom
– hazátlanoknak otthona
– legelső márvány-palota
– csillag, dutyiba pillantó
– templomon arany-kupola
– galambok búgnak vállamon
b) Amennyiben ezek a sorrészek nem tetszenek, választhatsz mást is, de figyelj arra, hogy a feladat
ebben az esetben is ugyanaz!
Feladatlap
A hétköznapi és a művészi kommunikáció
1. feladat
Az 1970-es évek végén készült egy brazil tévésorozat, melyet Magyarországon is vetítettek a 80-as években.
A 19. századi vidéki Brazíliában játszódó történet a rabszolgasorba született Isaura sorsát követi nyomon. Miután
gazdája nagylelkűségének köszönhetően oktatásban is részesül, új gazdájának, egy zsarnok ültetvényesnek a
hatalma alá kerül, akitől szerelme, Alvaro, egy fiatal lázadó segítségével próbál megszökni.
A magyar nézők megsokallták a szegény rabszolgalány szenvedéseit, és pénzt kezdtek gyűjteni Isaura
felszabadítására.
Reflektálj erre a jelenségre mindazok figyelembevételével, amit tanultál a hétköznapi és művészi kom-
munikációról!
2. feladat
A Kossuth rádió egyik szombati délelőtti műsora a Magyarország apróban. A szerkesztők és riporterek
napilapokban megjelent hirdetésekből keresnek csemegéket. Ők bukkantak rá erre a két hirdetésre.
Örkény nyomába lépve (Mi mindent kell tudni) e két talált szöveg egyikéből írj novellát!
„Hárommillió forintra lenne szükségem felújításra. Fotelágy, kerti zuhanyzó, két konténer sittnek, egy
heverő, ülőgarnitúra, konyhaszekrény, kis rádiós-cédés magnó, színes tévé, videó, vaskapu, bejárati ajtó,
kis varrógép, kávéfőző, kapa, ásó, fűnyírógép, kuka, csipkefüggöny, egy kocsi termőföld, hulladékfa – pár
mázsa –, gyümölcscentrifuga, fényképezős mobiltelefon, 150 literes bojler, gyógyítólámpa, telefon is
érdekelne. Szeretném bevezettetni a műholdas adást. Kérem segítségüket ingyen.”
Szombat délelőtt – Magyarország apróban
2005. november 2. szerda 15:32
„Használt buszjegyeket vásárolok 15 forint/darab áron. Metrójegy nem kell.”

Szombat délelőtt – Magyarország apróban
2005. november 2. szerda 15:32
3. feladat
Legalább húsz fok hideg van
Ugye emlékszel még erre a mondatra? A fejezet során hétköznapi szövegbe kellett illesztened.
A vers kezdősoraként mi itt a szerepe?
József Attila: Karácsony
Legalább húsz fok hideg van,

Szelek és emberek énekelnek,
A lombok meghaltak, de született egy ember,
Meleg magvető hitünkről
Komolyan gondolkodnak a földek,
Az uccák biztos szerelemmel
Siető szíveket vezetnek,
Csak a szomorú szeretet latolgatja,
Hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
Fa nélkül is befűl az emberektől;
De hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
S az újszülött rügyező ágakkal
Lángot rak a fázó homlokok mögé.
1923. dec.
en y é m i t t m i n d en ha t a l o m 111
4. feladat
Hasonlítsd össze a két képet halmazábrával!
5. feladat
Képzeld el, hogy azt a megbízást kapod, hogy készíts egy osztályfilmet. Kezedben van a kamera, egy
adott napon mindent felveszel, ami az osztályban történik. Bizonyosan jól oldottad meg a feladatot? Ha
igen miért, ha nem, miért nem?
Tanári instrukciók
Az 1. feladatban a gyerekeknek rá kell jönniük arra, hogy ebben a helyzetben a nézők nem voltak annak
tudatában, hogy a filmek világa mindig fikció, hogy az ott megjelenő világ nem a mindennapok tapasz-
talati világa. Referenciális megfelelést tételeztek fel egy olyan szövegvilágban, melyben ez nyilvánvalóan
nem érvényes. Elképzelhető, hogy epés megjegyzéseket tesznek az adományozó nézők műveltségi szint
jére. Erre térjünk ki majd az értékelésben, mert mindennapos jelenség, hogy ők maguk is sírva fakadnak
egy-egy megható jelenet olvasásakor, nézésekor. (Most alakult Magyarországon egy klub, amelynek tagjai
Rowlingnak írnak felháborodott, tiltakozó, leveleket, mert elterjedt annak híre, hogy Harry Potter meghal
a 7. részben.)
A 2. feladat a kreativitást, az alkotó fantázia működtetését méri. Ebben a feladatban nincsen egyedüli jó
megoldás. A gyerekek feltehetően rájönnek mindkét helyzet sajátos humorára, az első hirdetés feladója hi-
hetetlen adományokat, luxuscikkeket kér, vár el az adományozóktól, a második hirdetés írója feltehetően
folyamatosan bliccelni szeretne Budapesten. Tehát mindkét hirdető valamilyen normát, szokásjogot vagy
szabályt sért. Ennek érzékeltetése, szövegbeli kibontakoztatása természetesen nem elvárás, bármilyen
ötletes, kevésbé szellemes vagy korrekt írás elfogadható, ha a szövegalkotás igényessége megjelenik az
írásban.
3. feladat: Az első sor szerepe december hidegének érzékletessé tétele. Annak a hidegnek, melyet a
bőrünkön tapasztalunk. Karácsony Krisztus születésének ünnepe, a kinti hideg ellenpontozza a szeretet
melegének lehetőségét. Olyan meleget ígér a keresztényi szeretet, melyhez nem kell tüzelő („fa nélkül
is befűl”).
A 4. és 5. feladat közül a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt csak az egyiket kell választani.
A 4. feladat egy, a 4. modulban már gyakorolt feladat változata. Az ott megtanult, megbeszélt szempon-
tokat kell itt önállóan alkalmazni a tanulóknak.
Hasonlóságok:
– témaválasztás: lovak a szabadban
– tájelemek: fák, zöld fű
– nappali fény
– árnyékok
Különbségek:
– három ló – több ló
– a kép függőleges tengelyének háromszögű kompozíciója, – a lovak szétesnek a képen
ezt a lovak testtartása is biztosítja – nincs szerkesztett kompozíció
erős kék-zöld tónus – nincs színkompozíció
5. feladat
Feltehetőn nem lesz jó az osztályfilm, hiszen előfordulhat, sőt valószínű, hogy sok nem tipikus, az osztály
ra kevéssé jellemző esemény történhet. A gyöngécske matekos tegnap korrepetáláson volt, ma ragyo-
góan felel, az osztály kedvence, központi figurája súlyos lelki válságban van, ezért azon a napon meg sem
szólal, stb. Tehát akkor készül jó osztályfilm, ha az, akinek a kezében van aznap a kamera, tudatosan
megteremt egy fikciót, mozgatja a szereplőket, gyakran elhangzó, az osztály számára lényeges poénokat
mondat el „színészeivel”, jellemző helyzeteket teremt.
Minden feladatot lehet 1-től 5-ig terjedő skálán értékelni. Így 4 megoldott feladat esetén a megszerezhető
pontszám 20. 11 pont fölött már elfogadható, elégséges a teljesítmény.

H-ASZE0808 SzövA 8-8 Tanár

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

H-ASZE0808 SzövA 8-8 Tanár

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s

A l kot ó s z e r ke s z t õ Schiller Mariann

Felelõ s sz erkesz tõ nagy milán

A fejezet célja A fejezet célja a hétköznapi kommunikáció tényezőinek, a kom-

Ajánlott korosztály 13–14. év

A) Etesd meg a kutyát!

B) Etesd meg a kutyát!

Kiemelt képességek, készségek: felidézési képességek, nyelvi problé-

ár, ég, tanul, hisz

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat az előző feladatban felvetett kérdéseket járja körül más

M u n k a f o r m á k : csoportos. A tanulók dolgozzanak az 1. feladatban létrehozott csoportok-

a) Beszéljétek meg, hogy hány jelentést találtatok az egyes szavakhoz!

b) Nézzétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban is ezeket a szavakat!

c) Melyek voltak azok a jelentések, amelyek ott szerepelnek, de nálatok nem?

4. Állapítsd meg, hogy miért nem működik a kommunikáció a következő háromkockás

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

A kommunikáció nem működik, mert…………………………………………………….

T/5. 12. oldal

5. Fordítsátok le a következő mondatpárokat az általatok tanult idegen nyelvre!

T/6. 12. oldal

A hétköznapi és a művészi kommunikáció között – számottevő hasonlóságuk mellett – igen jelentős,

T/7. 13. oldal

a) Készíts fürtábrát, melynek központi szava a szabály!

b) Három perc múlva hallgassátok meg egymás asszociációit!

indulat partner vereség

terv győzelem öröm

szerep fegyelem ellenfél

játék csalás szabály

e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra. A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható

Érvényes két díjszabási övezet

e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négyperces

a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget!

e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négy­perces

Az alábbiakban két átszállójegy hátoldalán lévő szöveget olvasol.

Érvényes két díjszabási övezet beutazására,

Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasú-

a) Hasonlítsd össze a két szöveget!

b) Észrevételeidet rögzítsd az alábbi halmazábrában!

c) Hat perc elteltével készítsetek közös halmazábrát!

e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a meg-

T/8. 19. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : igen fontos a b) feladat közös megbeszélése, mert ez világít rá

a) Hallgassátok meg a csoportok képviselőinek beszámolóit az elvégzett munkáról!

T/9–10. 19–23. oldal

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : meglévő tudás mozgósítása, olvasott szöveg

9. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

10. lépés: 11–13. feladat

T/11–13. 20. oldal

a) Képzeld el az alábbi helyzeteket! Kik lehetnek a szituáció résztvevői?

b) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat!

13. A kommunikáció tényezői

Lehetséges megoldás az „Óh, barátaim, hét apja nem ettem” mondatra:

11. lépés: 14–15. feladat

T/14–15. 21. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Röviden egy-egy szó felvetésével érdemes megbeszélni a leírtakat.

14. Fogalmazd meg előfeltevéseidet!

Olvasd el figyelmesen a novellát!

Örkény István: Mi mindent kell tudni

15. A novellát és az átszállójegy hátára nyomtatott szöveget összehasonlítva töltsd ki a táblázatot!

e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra. A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható

e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négyperces

e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a meg-

b) A 15. feladatban a kommunikáció három tényezőjének megkettőződését már megvizsgáltuk. A