ICT Made in Japan

Európai szemüveggel: ahogyan innen Japán látszik

A látképet készítette:
Szerencsés György
PhD hallgató
 Mottó: Ha Japánt meg akarod ismerni, sőt érteni, akkor kezdd el azzal, hogy
a japán ember lelkivilágát, mentalitását érted meg, vagy legalább megkísérled a megismerését…

Bevezető
Ebben az összefoglalóban két olyan téma metszéspontjait vizsgáljuk meg, amelyek kü-
lön-külön is érdekes, izgalmas szellemi kalandot ígérnek: az IKT (Információs és Kommuni-
kációs Technológia) és Japán. Az elemzés célja elsősorban az, hogy ráirányítsuk a figyelmet
arra, hogyan függnek össze a korszerű műveltséggel szemben támasztott igények a hagyo-
mány tiszteletével, valamint az újra való fogékonysággal.

Mik az Információs és Kommunikációs Technológiák?

A világra még repülőgépek, rádiók és televíziók nélkül köszöntött rá a 20. század. A
21. századot azonban már nukleáris energiával, űrutazással, számítógépekkel, mobil telefo-
nokkal és wi-fi-vel lépjük át. Néhány évszázad alatt teljesen új tudományterületek és techno-
lógiák születtek, és mind a politika, mind a gazdaság alapvető struktúrái nem egyszer, hanem
több alkalommal szerveződtek újra.
Az IKT-n belül az utóbbi időben történő változások mértéke és területei a végbemenő
forradalmi előrehaladás függvényei. Az IKT elemei alapvetően információ-kezelő eszközök –
különböző árucikkek, alkalmazások és szolgáltatások együttese, amiket az információ előállí-
tására, tárolására, közvetítésére, átrendezésére és cseréjére használnak fel. Ezek tartalmazzák
a rádió, televízió és telefon „régi” IKT csoportjait, valamint a számítógépek, műholdas és más
vezeték nélküli technológiák és az Internet „új” IKT területeit. Ezek a különböző eszközök
ma már képesek együttműködni és egyesülni, hogy megalkossák a mi „behálózott világunkat”
— egy megbízható infrastruktúrát —, amely az összekapcsolt telefonszolgáltatásokból, az
egységesített számítógépes hardverből, az Internetből, rádióból és televízióból áll, amelyek a
Föld bármely sarkába elérnek.
Az új IKT forradalmi lehetőségei abban a tényben rejlenek, hogy képesek hatalmas
számú hálózat-rendszerek azonnali összekapcsolására, mind az egyének, mind pedig szerve-
zetek között, mindezt nagy földrajzi távolságok és nagyon alacsony költségek mellett. Az IKT
már eddig is központi szerepet játszott a globalizáció megteremtésében, elősegítve így az in-
formáció, a tőke, az elképzelések, emberek és termékek világmértékű áramlását. Ezek az esz-
közök átalakították az üzleti életet, a piacokat és a szervezeteket, megújították a tanulást és
tudás-megosztást, a polgárokat és közösségeket hatalommal ruházták fel, és számos ország-
ban jelentős gazdasági növekedést mozdítottak elő. Az IKT eszközök ugyanolyan módon erő-
sítették meg az elme hatalmát, mint ahogyan a 19. században az ipari forradalom felerősítette
a puszta izom erejét.

Japánról általában és az IKT-hoz kialakított viszonyát tekintve

Aki Japánról bővebben, szinte első kézből szeretne tájékozódni, azok számára — a vi-
lág könyvkiadásának e témában egyik leghitelesebb és legrészletesebb szereplőjeként — a
Kodansha International kiadványait ajánljuk az érdeklődők figyelmébe1.
Ázsia kulcsfontosságú országáról és történelméről kiváló rövid összeállítást találha-
tunk egy olyan honlapon, amelyen a külföldről érkező vendéghallgatókra tekintettel kellő
részletességgel írt egy japán természettudós, Mikio Sakamoto:
http://www.asahi-net.or.jp/~wt6m-skmt/ .

1
Japan: Profile of a Nation (1999, Revised Edition), The Japan Book (2002). Ezekről rövid ismertetések:
http://www.kodansha-intl.com/books/html/en/9784770023841.html
http://www.kodansha-intl.com/books/html/en/9784770028471.html
ICT Made in Japan.doc 2. oldal
 Tények és trendek — e-Japán kezdetétől u-Japán jövőéig
A következőkben vázlatosan betekintünk abba az idősor szerinti összefoglalóba,
amelynek gondolati magját a — Belügyi és Kommunikációs — minisztériumi és kormány-
szintű elképzeléseket összegző Fehér Könyv tartalmazza2:
.
e-Japán (elektronikus ügyintézés általánossá válásának) kezdete
• 2000. november
o IT Alaptörvény kibocsátása (Alaptörvény a Fejlett Információs és Telekommunikációs
Hálózat Társadalmáról)

A gazdasági folyamatok újratervezésének támogatása — e-kereskedelem és
új üzleti gondolkodásmód

Olcsóbb és változatosabb információ a gazdagabb élet érdekében
• I. Fázis (2001)
o január: e-Japán Stratégia bejelentése

cél: az IKT világának legfejlettebb országává válni
o június: e-Japán Program megjelentetése
• II. Fázis (2003)
o március: II. e-Japán Stratégia kinyilvánítása
o július: II. e-Japán Stratégia alkalmazása
3
u-Japán víziója
o Olyan társadalom megvalósítása, amelyben
o a hálózatok kényelmesen használhatók bármikor, bárhol;
o egymást követő új üzleti szolgáltatások jelentkeznek;
o mindenki biztonságban, békében élheti az életét;
o 2010-re ezek összegzéseként közvetlen gazdasági hatásuk lesz a piacra

u-Japán elemei
o ubiquitous — mindenütt jelenlevő
o bárhol, bármikor, bárki, bármi
o universal — általános
o barátságos az emberekhez
o user oriented — felhasználó központú
o barátságos a felhasználókhoz, igazodik az igényekhez
o unique — egyedi, személyre szabott
o buzdít az egyéni tevékenységre, élénkíti a társadalmi és üzleti folyamatokat

e-Japán Stratégia (lépések)

o I. e-Japán Stratégia
o 2005-re IKT infrastruktúra kifejlesztése

nagysebességű Internet-elérés
• 30 millió háztartás bevonásával

különlegesen nagysebességű Internet-elérés
• 10 millió háztartás bevonásával
o Mindkét előbbi cél teljesítve 2003-ban

2003 végéig a népesség lefedve
• 77,3 millió ember (60,6%)

szélessávú elérés ára
• 16,19 millió ember, 2500 yen
o II. e-Japán Stratégia
o e-kormányzat használata

A Japán Kormány (GOJ) irattárának 96%-a elektronikus 2003. végére
o e-kereskedelem használata

Internetes kereskedelem (részvénypiac) a teljes csereforgalmon belül 23%-os
részesedésűvé válik 2003. végéig

2
Évekre vonatkoztatva (2001-től 2005-ig) lásd: http://www.johotsusintokei.soumu.go.jp/english/
3
Az „u” betűvel való szójáték az IKT környezet angol (ubiquitous, universal, user oriented, unique) kifejezések-
kel való körbejárásából adódik.
ICT Made in Japan.doc 3. oldal
 o II. e-Japán Stratégia hangsúlyozott jellemzője

IT (információtechnológia) hasznosítása és alkalmazása további elhatározott
célok mentén — egy erőteljes, aggodalomtól mentes, izgalmas és kényelmes
társadalom megvalósítása felé.

Haladás u-Japán irányába (mindenütt jelenlevő hálózati társadalom)

o 2004. március
o kerekasztal tárgyalás a mindenütt jelenlevő hálózati társadalom létrehozására

o 2004. május
o gazdaság- és pénzügy-politikai tanács elindítása, u-Japán elvek körvonalazása
o 2004. június
o a kabinet találkozó dönt u-Japán kezdeményezéről
o 2004. december 17.
o Létrejön a záró beszámoló a „Mindenütt Jelenlevő Hálózati Társadalom Létrehozásá-
ra Irányuló” Politikai Kerekasztalról
o 2004. március — létrejön kerekasztalként az — információs és kommunikációs területekért fe-
lelős — Általános Igazgatóság, amelynek feladata, hogy kész alakban állítsa össze a megva-
lósításhoz a politikai csomagot a 2010-re elvárt Mindenütt Jelenlevő Hálózati Társadalom Lét-
rehozására.

A mindenütt jelenlevő technológia víziója a Belügyi és Kommunikációs minisztérium

színvonalas animációval kialakított honlapján ismerhető meg részletesebben:
http://www.soumu.go.jp/menu_02/ict/u-japan_en/index2.html
A nagy horderejű társadalmi és gazdasági változások részleteit végigkövethetjük sta-
tisztikai adatokkal és diagramokkal megerősítve:
http://www.johotsusintokei.soumu.go.jp/whitepaper/eng/WP2005/press_information01.pdf
Az idézett adatok szerint IKT fejlettségi mutatók tekintetében Japán már ma is maga-
biztosan parancsolja maga mögé a legtöbb országot. Ez a tendencia a japán kormány remé-
nyei szerint méltán teszi megalapozottá a 2010-re előirányzott elvárásokat. Az alábbi diagram
jól jellemzi az iskolák hálózati eléréssel való ellátottságát, a közel exponenciális fejlődést
1996-tól 2000-ig4.

25000

20000

15000
Internet
Connected
10000 Schools

5000

0
1995 1996 1997 1998 1999 2000

4
A grafikon az IKT történeti áttekintéséből való: http://www.cmec.ca/stats/pcera/rsevents02/Japan_EN.ppt
ICT Made in Japan.doc 4. oldal
 A Fehér Könyv ilyen bíztató előzményekre építve sugallja, hogy Japán az IKT vezető
nagyhatalma legyen a jövőben.

Harmónia és ellentmondás
A történelem során mindig változott Japán megítélése. Az elszigeteltség és a nyitás
váltakozó időszakai követték egymást évezredek óta. Egy személyes honlap jó összefoglalót
nyújt a történelmi aspektusokról.
http://www.asahi-net.or.jp/~wt6m-skmt/
Ebben az országban az emberek és az egész társadalom viselkedése teli van olyan je-
lenséggel, amelyet mi — külföldiek — csodálunk az érzékelhető harmónia miatt. Ez a har-
mónia a japánok számára kötelező természetességgel épül be a mindennapok és az ünnepek
világába. Másrészt viszont sok olyan ellentmondást érzünk a Japánra jellemző szokásokban és
viselkedésben, amely talán csak számunkra tűnik érthetetlennek, elfogadhatatlannak (pl. a ha-
rakiri, kamikaze szavak a magyar nyelvbe is beépülve önálló értelmet nyertek az idők során).
Az ország és a társadalom megértéséhez kettős látásmóddal kell közelíteni5. Észre kell venni a
hagyomány és a modernizmus érvényesülését, egymástól függetlenül is, és ezek egységében
is. A formai ábrázolás (fametszetek hangulatát idéző 2 dimenziós képmegjelenítés) és a tarta-
lomszolgáltatás korszerű egységére egy példa a sok honlap között:
http://www.tourism.city.osaka.jp/en/index.html

Hagyomány
Az egyik legősibb város — korábbi főváros — Kyoto kiemelt helyen szerepel a Hálón
is. Természetes módon a hagyományőrzés hangsúlyos említése érzékelhető, emellett érdekes
a modern elemekkel való összevetés:
http://www.city.kyoto.jp/koho/eng/kyoto/ancient/
A történelmi és általános társadalmi értékek között érdekes vonás a politikai beren-
dezkedés azon rögzített része, ahogyan a császárság intézménye szerves egységben maradt
fenn a mai napig egy modern parlamentarizmus körülményei közepette.

Kimono bemutató egy kubista épületben

Az értékmegőrzés — sok más terület mellett — a hagyományos művészeti ágak tiszte-
letében szembetűnő. A színjátszásban a három fő színházi műfaj: a Kabuki, a Noh és a

5
Az ellentmondás sokunknak feltűnik. Lásd: http://www.historia.hu/archivum/2001/0102farkas.htm
ICT Made in Japan.doc 5. oldal
Bunraku. Ezek között a mi színházkultúránkhoz képest talán a Kabuki érthető meg a legin-
kább (a többinek alig találjuk itthoni megfelelőjét).
http://www.kabuki.gr.jp/pavilion/index.html
A családi és egyéb mindennapi életbeli jelenség különlegességei (életmód, teázás, für-
dés, egyéb szokások) mind a hagyományok szerves részei. Ezeket illik ismerni, mielőtt bárki
betoppan egy kinti közösség életébe.

Modernizmus
Technika, formatervezés, robotok. E szavak értelme szorosan egybeforr Japán ipari vi-
lághatalmi sikereivel. Jó példa a modern vasúti technológia szolgálatba állítása az ember ké-
nyelme érdekében:
http://www.jreast.co.jp/e/development/etrain/index.html
Amiképpen Párizs egyik jelképe az Eiffel-torony, úgy Japánban is számos ilyen szim-
bolikus építményre büszkék. A turizmus alaposan használja is ezeket reklámfelületként.
http://www.tokyotower.co.jp/333/foreign/eng/index.html
A modern ipari és más piaci viszonyok — több korszakban is megkezdett — importá-
lása mostanra javarészt véget ért Japán szemszögéből, mára export nagyhatalommá vált sok
tekintetben. Már csak az idősebbek emlékeznek a „japán tranzisztoros rádió” kifejezésre.
Mostanra sokféle terméken kívül például a minőségfejlesztési módszerek fő exportőre is lett
ez a távoli ország. Az „export” szó eredeti jelentése főleg ipari termékekre vonatkozott, de az
a temérdek gondolat és érzelmi megközelítés, amelyet Kína mellett elsősorban Japánból ka-
pott USA és Európa, szintén fontossá vált a 21. századi ember életében. Az egészségről, hit-
ről, művészetről és természetszeretetről ma már úgy vélekedünk, hogy akarva-akaratlanul be-
építjük érveinkbe, stílusunkba a távol-keleti bölcsek több évezredes gondolatmeneteit. Ebben
az értelemben akár beszélhetünk egy új reneszánsz korszakról is, amelyben a modernizmus
(neomodern elvek) találkoznak az ősrégi tisztelettel, amelyet a természet és a lélek szeretete
hat át. Ugyanakkor a modern kor veszélyeire mutat rá egy olyan — Neurománc című — re-
gény is, amely nem véletlenül játszódik a jövőbeli Japánban6.

Kulturáltság
A társadalmi normák természetes jellemzője ebben az országban az a fajta tisztelet,
amely a másik embert — szinte feltétlenül — megilleti. A szolgainak tűnő meghajlás jár a
császárnak, az elöljárónak, munkaadónak, vendégnek, üzleti partnernek, idősnek és általában
mindenkinek. A tiszteletnyilvánítás ugyanakkor a legtöbb esetben kölcsönös. Európai szem-
mel nem is könnyű eligazodni ebben a távol-keleti etikettben7.
Legenda övezi a diplomáciai és tárgyalástechnikai szabályok tömegét, amit érdemes
ismerni a Japánba látogató turistának, üzleti partnernek, politikusnak. Illik tudni, mit jelent, ha
a vendéglátó mosolyog, mit értsünk a kérdéseit kísérő gesztusok bonyolult jelrendszerén. Jó
tudni, hogy az őszinte és a tiszteletből eljátszott érdeklődés elemei vegyesen keverednek az
ázsiai magatartás szövevényes szerkezetében. Az érdeklődés tipikus jeleként is fel lehet fogni,
hogy a japánok mindig mindenhol imádnak fényképezni. Nem is véletlen, hogy 10 fényképe-
zőgép márkából majdnem 9 japán (feljövőben vannak a koreaiak).
A japán ember életét és gondolkodását, művészeti alkotóterét áthatja a vallások és val-
lásjellegű filozófiai dimenziók békésen egymás mellett élő alapszabályainak rendszere (ebben
nagy jelentősége van Kína több évezredes hatásának). A zen-buddhizmus, a sinto egyházi

6
Az Irodalom Visszavág kritikai rovata is említést tesz William Gibson regényéről:
http://www.iv.hu/modules.php?name=IVlapok&op=viewarticle&artid=346
7
„Bár óvakodnunk kell erőltetett hasonlatoktól, azt mondhatnánk: a japán nevelés afféle jellem-kertészet, lélek-
földművelés.” (Így fogalmaz Arthur Koestler A lótusz és a robot című írásában.
http://mek.oszk.hu/01900/01907/01907.htm )
ICT Made in Japan.doc 6. oldal
szertartás sok más irányzattal ötvözve képes szabályozni az emberek életét, a családok ünnepi
és hétköznapi eseményeit. Erre az összetett gondolkodásmódra ugyanakkor az egyszerűség is
jellemző, amelytől idegen a vallási és felekezeti ellentétek jelensége, vagyis könnyen előfor-
dulhat, hogy másfajta szertartás övezi valakinek a születését, házasságkötését és majdan a te-
metését. A Japánban uralkodó három vallás közül a sintonak egyáltalán nincs szentírása, a
buddhizmus etikailag semleges, a konfucianizmus pedig nem is annyira vallás, inkább a tár-
sadalmi törvények rendszere.

Az Arany Pavilon egyike a több mint 1600 buddhista kyotoi épületnek.

Japán oktatási rendszeréről — röviden

Japánban nincs elitoktatás. Nincsenek különleges, „tagozatos” iskolák sem, vagyis a
kötelező oktatás évei alatt az egész ország területén mindenki — akár állami, akár magánisko-
lában — ugyanazt tanulja. Az egész japán oktatási rendszer alapkövét az egységesség elve je-
lenti8. Nem érdem a kiugrás, a brillírozás, a többiek közül kitűnő képesség fitogtatása. Érdem
a közösségbe való tökéletes, harmonikus beolvadás. Az egységesség megvalósítása természe-
tesen együtt jár azzal, hogy a mércét nem lehet túlságosan magasra állítani. Csakhogy, akik a
kötelező oktatáson túl még tovább akarnak tanulni, azoknak felvételi vizsgákat kell tenniük,
amelyeknek a követelményei jóval magasabbak, mint amit az iskolai oktatás alapján szerzett
tudás lehetővé tenne. Az áthidaló megoldás a dzsuku rendszere. A gyerekek a tudást nem az
iskolában szerzik, hanem a dzsuku oktatás alatt. A dzsuku intézménye olyan magán kiegészí-
tő-iskolák hálózatát jelenti, amelyekben a gyerekek megszerzik azt a tudást, ami lehetővé te-

8
Az ország oktatási rendszerének történelmi áttekintéséhez kiváló segítség: http://www.japan-
guide.com/e/e2150.html
ICT Made in Japan.doc 7. oldal
szi a „presztízs”-egyetemekre való bekerülést is. Azok a szülők, akik vagy anyagi helyzetük
miatt, vagy elvi megfontolások alapján nem járatják gyermekeiket a dzsuku foglalkozásokra,
szembe kell, hogy nézzenek azzal a keserű valósággal, hogy a gyerek - akármilyen okos is -
nem tud, mert egyszerűen nem tudhat a hivatalos oktatási keretek között szerzett tudása alap-
ján felsőbb iskolákba kerülni. Ezért minden szülő inkább vállalja az anyagi áldozatot, a gye-
rekek pedig kénytelen-kelletlen majdnem teljesen lemondanak a játékról, sportról, szórako-
zásról legkésőbb felső tagozatos koruktól kezdve9. Dzsuku foglalkozások a késő délutáni
órákban vannak, sokszor estébe nyúlóan, valamint hétvégeken. A rendszerint heti háromszori
plusz vasárnapi dzsuku-foglalkozások főleg matematikából, nyelvekből és esetektől, igények-
től függően más szaktárgyakból vannak. A dzsuku intézményének elterjedtségét jelzi, hogy
mintegy 60 000 ilyen kiegészítő iskola működik országszerte.
Az egyetemi vizsgák felvételi tesztjei, vizsgakérdései jellegükben alapvetően eltérnek
az Európában megszokottól10. A felvételi-vizsgák nem a tudást mérik, hanem azt, hogy az il-
lető gyerek az elvárásoknak megfelelően készült-e föl a felvételi vizsgára. A gyakorlatban ez
azt jelenti, hogy az angol vizsga tesztjét például egy angol anyanyelvű nem biztos, hogy meg
tudja oldani. A vizsgakérdések jelentős részét tudniillik olyan irodalmi művekből vett szöveg-
részletek alkotják, amelyekből helyenként egy-egy mondatrészt törölnek, amit pótolnia kell a
pályázónak. A hiányzó részek kitöltését csak az tudja elvégezni, aki az eredeti regényrészletet
szó szerint bevágta. Az egész angol irodalom kívülről való megtanulása lehetetlen feladat
ugyan, de az egyetemi felkészítő dzsukuk pontosan azért vannak, hogy a diákoknak némi fo-
gódzót adjanak ahhoz, mely részleteket érdemes szó szerint bevágni. A mechanikus magolás
mögött sokszor sekélyes tudás van, de a reprodukcióhoz elég.
A presztízs-iskolák és -egyetemek fogalma erősebb Japánban, mint a világ bármely or-
szágában. Az állások elnyerésének döntő szempontja az, hogy az illető milyen egyetemről ke-
rült ki. Vannak a japán közigazgatásnak olyan intézményei, amelyek kizárólag a Tokiói Ál-
lami Egyetem (Tokyo-Kokuricu-Daigaku) végzettjeit alkalmazzák. A Tó-Dai-ként ismert
egyetem a presztízs hierarchia legmagasabb fokán álló intézmény, ahova bekerülni egyenlő a
biztos társadalmi előrejutással. Ezért minden szülő titkos vágya, hogy gyerekét valamilyen
úton-módon bejuttassa bármilyen áldozatok árán is, ha a Tó-Dai-ra nem is (hiszen a Tó-Dai
felvételi vizsgái a legnehezebbek és a túljelentkezés óriási), de legalább a hierarchia maga-
sabb fokán álló más egyetemre.
Az oktatáspolitikai irányítást egy összevont minisztérium végzi, amelynek mozaikszó
jelzi a komplex feladatát: MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and
Technology, lásd: http://www.mext.go.jp/english/ ). A célkitűzések, a „reform” kifejezés szin-
te visszaköszönnek a hazai oktatási helyzet ismeretében (az ehhez kapcsolódó elektronikusan
is elérhető rövid összefoglaló:
http://www.mext.go.jp/english/topics/21plan/010301.htm ).

Kulturálatlanság
A viselkedési normák igen érdekes egyvelegét lehet megfigyelni. Ugyanaz a japán úr,
aki mély meghajlásokkal, nagy udvariaskodások között búcsúzik el a barátjától a sarkon, fel-
szállva a metróra hatalmasat rúg az előtte állóba, durván félrelöki az utastársait, és mindenkit
letiporva lezuttyan az üres helyre. Ugyanaz a japán diáklány, aki jól nevelten hajlongva, nagy
lelkendezések közepette szívélyesen üdvözli a vonaton a szomszédasszonyát, a legnagyobb
lelki nyugalommal tapos cipősarkával a mellette állók lábfejére — és eszébe se jut bocsánatot
kérni.

9
Lásd Tót Éva recenzióját: A japán vizsgapokol előtörténete. in: Educatio, 1995. 3. sz. 579-580 pp.
10
Az ország vizsgarendszerét is érinti egy nemzetközi összehasonlításra vállalkozó pedagógiai mű: Tanterv és
vizsga külföldön (szerk. Mátrai Zsuzsa, Akadémiai Kiadó, 1991)
ICT Made in Japan.doc 8. oldal
 Japán nagyon zsúfolt ország, az emberek zsúfoltan élnek, zsúfoltan dolgoznak, zsúfol-
tan közlekednek. A nagy és állandó tumultus miatt valóban szinte lehetetlen az egymásra fi-
gyelés, a tapintat. A türelem és a szelíd magatartás jellemző egyfelől (európai szemmel ez kü-
lönösen feltűnő a természethez való viszonyukban), ugyanakkor csoportos vandalizmus hatá-
rát is meghaladó viselkedés másfelől. És ami a társadalmi normák tekintetében csupán megle-
pő számunkra (pl. elnézően bánnak a részegen késő este kóborlókkal), annál megdöbbentőbb,
ami az IKT-n belüli durvaság megjelenését illeti.
A játékprogramok ötleteinek és design tervezésének egyik forrását az évtizedekkel ko-
rábban már népszerű képregények és később a rajzfilmek szolgáltatták. Néhány elvadult pél-
dány az európai szem és fül számára méltán jelképezi a kulturálatlanságot. Az erőszak és dur-
vaság olyan módon elrugaszkodott formában jelenik meg, hogy az számunkra elképesztő.
http://index.hu/tech/szoftver/rape0329/

Japán IKT megközelítése itthonról

Egy adott országgal lehet egyfajta — IKT minősítő — kísérletet végezni: írjuk be a
www után angolul az adott ország nevét, majd a kétbetűs ország-azonosítót (pl.
www.hungary.hu vagy www.poland.pl ). A legtöbb ország ilyen módon reklámozza sajátma-
gát. Japán esetében ez — www.japan.jp — nem vezet eredményre. Helyette a — sok közül az
egyik itthoni — kályha, ahonnan érdemes elindulni: www.japan.lap.hu . Aztán amikor elszán-
juk magunkat, hogy a keresést és adatbányászatot, mélyfúrásokkal is segítsük, akkor derül ki,
hogy aranyat ér a japán írásmód elsajátítása. Például, a következő honlapon kerestünk IKT-re
utaló szövegrészeket:
http://websearch.e-gov.go.jp/cgi-
bin/common.cgi?CONFFILENAME=common.conf.E&TEMPLATE=keyword_E.html
Később szűkítettük a feltételt: a) csak az oktatási minisztériumon belül; b) csak „ICT in
education” szövegrészt is tartalmazó hivatkozást kerestünk. 24 helyen sikerült találni a felté-
telnek megfelelő dokumentumot. Az így kapott találatok többsége nem latin betűs dokumen-
tumokra mutatott. Visszatérő tanulság: a japánok számára az idegen nyelv legfeljebb az angolt
jelenti, de azt is szó szerint idegennek véve, önmaguk bemutatására mégis csak a japán nyelv
maradt meg igazán a választékban.
A nyitottság — amely más országok számára olyan nagy előnyt képes biztosítani —
Japán esetében a jövőben nagyobb mértékben kell hogy érvényesüljön11. Csak így várható,
hogy képes legyen tartani a nemzetek között a 60-as években kivívott oly erős pozícióját12.
Az általános szemléletbeli nyitottságon kívül szükség van arra is, hogy az oktatási
rendszer szereplői és az oktatáspolitikai stratégia tervezői gondot fordítsanak az informatika
hangsúlyosabb alkalmazására. „Japánban is fontos szerepet tulajdonítanak a tanárok felkészí-
tésének, és évről évre növekszik azok száma, akik különböző kurzusokon vesznek részt.” —
írja Fehér Péter az Új Pedagógiai Szemle 2004 július-augusztusi számában13.
Japán a nemzetközi összehasonlításban — meglepő módon — még az oktatásban biz-
tosított technikai téren sem áll olyan erős vezető helyzetben, mint ahogyan ezt gondolnánk az
ipari fejlettsége alapján14.
A kritikai megjegyzések mellett méltányos, ha olyan elemzéseket is említünk, ame-
lyekben Japán határozottan pozitívabb megítélés alá esik, mint más országok (akár a sok te-

11
Érdekes összefoglaló olvasható — többek között Japán helyzetéről is — egy konferencián elhangzottakról és
az azokból levonható tanulságokról: http://www.iif.hu/~lengyel/LV-inet2000.htm
12
Japán sikerességének okait is elemzi Balázs Éva az Iskolakultúra 2004/6-7. számában:
http://www.iskolakultura.hu/documents/2004/67/tan20046_7.pdf
13
Lásd: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00083/2004-07-Vt-Feher-IKTeszkozok.html
14
Kőrösné Mikis Márta tanulmánya foglalkozik ezzel a kérdéssel is az Új Pedagógiai Szemle 2001 július-
augusztusi számában: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00051/2001-07-it-Korosne-Informacios.html
ICT Made in Japan.doc 9. oldal
kintetben vezetőnek számító USA is). Kárpáti Andrea egyik utalása éppen ilyen összefüggé-
sekre világít rá (Az Internet és a gyermeki személyiség — "A gammasugarak hatása a száz-
szorszépekre", Előadás a Networkshop 2000 Gödöllőn megtartott konferencián): „A japánok
minden elektronikus levél elején bemutatkoznak és közlik, hol dolgoznak — akkor is, ha ne-
vük és cégük neve világosan kiderül e-mail címükből vagy levelük végéhez fűzött aláírás-
fájljukból. Ez a szertartásos kezdés az amerikai üzleti közleményekből is hiányzik. Az aláírás-
fájl használata is sokkal gyakoribb Japánban, mint az USA-ban.”15
A japán kormányzati politika belső prioritásai között is egyre fontosabb szerepet tulaj-
donítanak az IKT fejlettségének és használhatóságának (lásd egy ilyen konferencia tematiká-
ját: http://www.mext.go.jp/b_menu/houdou/14/11/021108c.htm ). A hazai politikában érzett
felelősségen túl látható módon részt vállalnak a segítésre szoruló ázsiai országok oktatásügy-
ében is16.
Az oktatási intézmények minden szinten (az elemitől a felsőoktatásig) kaptak megfele-
lő tervszerű támogatást ahhoz, hogy kísérleti, majd működő informatikai háttérrel dolgozhas-
sanak (egy ilyen OECD együttműködés: http://www.oecd.org/dataoecd/43/48/2741208.pdf,
felsőoktatási példa: http://www.kobe-u.ac.jp/en/info/topics/t2004_05_10_02.htm). Említésre
méltó, hogy több esetben gyümölcsöző együttműködést kezdeményeztek koreai intézmé-
nyekkel, közös kutatási projektek során. Ázsia országai egyre nagyobb szükségét érzik, hogy
közösen vitassák meg a célokat és az eddigi tapasztalatokat17.
Európából tekintve csodálattal nézünk erre az országra, és a mércét önkéntelenül is
igen magasra helyezzük. Aztán meglepetéssel tapasztaljuk, ha bármilyen téren hátrább sorol-
va találjuk (http://www.smartboard.co.uk/company/aboutus/coverage/japan.asp ). Esetenként
erős önkritikával elemzik a saját helyzetüket (http://www.kageto.jp/expo/kageto-E.ppt ). A
technikai háttér biztos ismeretére alapozva a fenntartható társadalom eszméjére is utaló tervek
születnek (http://www.jsps-bonn.de/pages/download/nk03NECSasaki.ppt ).
A nemzetközi összehasonlítás tekintetében Japán az IKT oktatásbeli felhasználási mi-
nőségét tekintve feltétlenül a felső osztályhoz sorolható, bár némely vonatkozásban még ki-
marad az élmezőnyből18. A PISA mérések által levonható következtetések is bíztató távlato-
kat sejtetnek arra nézve, hogy ez az egzotikus ország a jövőben képes az IKT oktatási alkal-
mazásának terén is vezető hatalommá válni.

Végezetül néhány kapcsolódás a Hálón azok számára, akik tovább szeretnének tájéko-
zódni e távoli ország virtuális útjain:

Útikalauz Japánhoz infosztráda-stopposoknak

1) http://japan-guide.com/
2) http://www.jnto.go.jp/
3) http://www.jfbp.org.hu/
4) http://www.crisscross.com/jp/

15
Bővebben lásd: http://nws.iif.hu/ncd2000/docs/eloadas/65/index.htm
16
Két ilyen példa: http://portal.unesco.org/ci/en/ev.php-
URL_ID=14846&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html , http://portal.unesco.org/ci/en/ev.php-
URL_ID=16054&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html
17
Ilyen szakmai konferencia tematikája: http://www.digitallearning.in/dlasia/schedule.asp
18
Részletes áttekintés olvasható: Kárpáti Andrea, szerk. (2004): Promoting Equity Through ICT In Education:
Projects, Problems, Prospects. OECD/Hungary Workshop. Budapest, Hungary, 12–13 June 2003. OECD–OM,
Budapest.
ICT Made in Japan.doc 10. oldal